Blog

Mit tanulhatunk a karácsonyi ünnepekből?

A karácsony megmutatja, hogy az emberek képesek arra, hogy békésebbek, szeretetteljesebbek, nyugodtabbak legyenek – amikor kilépnek a mindennapok fárasztó taposómalmából.

Ez a kulcs: kilépni a taposómalomból.

Az életvitelünk rendkívüli mértékben rányomja bélyegét a hangulatunkra, a mentális állapotunkra, ebből adódóan a viselkedésünkre és a döntéseinkre is.

Olyan ez, mint egy ördögi kör: sokan rákényszerülnek a taposómalomra, ami pedig garantálja azt az élethelyzetet, amelyben rákényszerülnek erre.

Ez a fajta őrült hajtás beszűkíti a gondolkodásunkat, és túlságosan lefáraszt ahhoz, hogy észrevegyünk lehetőségeket, melyekkel élhetnénk, ha látnánk azokat.

A karácsony néhány napra felszabadítja a gondolkodásunkat a napi erőfeszítések alól, amit kihasználhatnánk arra, hogy másképp nézzünk az életünkre, a céljainkra és a lehetőségeinkre.

A karácsony hatékonyabbá tehet minket szellemileg, ha élünk a lehetőségeivel.

Az a probléma, ami megoldhatatlan egy nézőpontból, egy másikból megoldhatóvá válik.

Boldog, békés és kreatív karácsonyi időszakot kívánunk!

Mi egy magasan szervezett társadalomban élünk. Ezt nem mindig érezzük, mégis ez az igazság: specializált tevékenységek hálózata tartja fenn az életünket. Számunkra a legnagyobb reális probléma azoknak az ellátóhálózatoknak az időszakos leállása lenne, amelyekből élelmet, energiát és információt szerzünk. Ezek nélkül meglehetősen gyámoltalanná válnánk.

Ha figyelmen kívül hagyjuk, és mégis bekövetkezik, súlyos árat fogunk érte fizetni. Ha belelovaljuk magunkat, a paranoia és az állandó idegfeszültség olyan mértékben megvisel majd, hogy azért az sem kárpótol, ha a baj bekövetkezik, és helyt tudunk állni.

Tapasztalati tényekre alapozva meghatározhatjuk azokat az alapokat, melyeket, ha biztosítunk, minimálisan felkészültnek mondhatjuk magunkat. A felkészülés nem válik az életformánkká, mégis lesz mire támaszkodnunk, ha úgy hozza az élet.

Nézzük ezeket a minimum elvárásokat, melyekkel az alapvető prepper túlélő szintet teljesíthetjük:

Fizikai minimum:

• 2 óra folyamatos séta 10 kg teherrel

Szellemi minimum:

• képesek vagyunk álmosan hatékonyan cselekedni
• képesek vagyunk fáradtan hatékonyan cselekedni
• képesek vagyunk stressz alatt hatékonyan cselekedni
• az élhető jövőbe vetett hitünk szilárd
• bízunk a társainkban
• bízunk a megalapozott terveinkben

Felszerelés minimum:

• hűtést nem igénylő élelem 2 hétre
• elemmel működő rádió, amivel híreket szerezhetünk
• fény biztosítása 2 hétre
• víztisztítási lehetőség
• konyhai eszközök
• napelemes töltő
• powerbank
• pontos, részletes térképek
• tájoló
• autós elsősegélycsomag
• alapvető gyógyszerek
• tűzoltókészülék

Ezek képeznék a minimumot, amik biztosítása megnyugvást hozhat, és nem mérgezi meg a mindennapjainkat.

* * *

Amennyiben úgy érzi, hogy ennél alaposabb ismereteket szerezne a témában, ajánljuk elolvasásra a Túlélő könyvcsomagot.

A Túlélő csomag négy kötete felkészítik az elmét és a testet arra, hogy hatékonyan túléljen ebben a világban. Ehhez irányelveket, praktikákat, ötleteket és programokat ad, melyeket érdemes komolyan venni, lévén igen komoly háttérre épülnek.

További információk»

Energiaválság van Európában, amit nem te idéztél elő, mégis elsősorban magadra számíthatsz, ha át akarod vészelni. Nézzük, hogyan!

Miért van energiaválság?

Ha megpróbáljuk visszakövetni a szálakat a forrásig, igencsak nehéz dolgunk van. A felelősök minden lehetséges módon igyekeznek szétszórni a figyelmet, hogy a tálalt magyarázatok sokszínűsége még a gyanú árnyékát is elvigye a közelükből. Az elterelő magyarázatok mellett szakértők törnek lándzsát, hogy a tekintélyelv is meglegyen.

Olyan magyarázatot nem fogunk találni, aminek igazságtartalmában biztosak lehetünk. Az energiaválság lefolyását és a mi felelősségünket a végső ok amúgy sem befolyásolja.

Talán a német politika minden rendszerszemléletet nélkülöző zöldülési döntése lökte el az első dominót, amikor úgy határozott, hogy felszámolja az ország valamennyi atomerőművét – az így keletkező energiahiányt pedig Franciaországtól megvásárolt atomenergiával pótolja. Az átgondoltságra jellemző, hogy a vásárlás miatt Franciaországban alakult ki hiány, és a következményeket azóta is görgetik maguk előtt.

A további dominókat a politikai játszmázás miatti sértődések, az elzárt gázvezetékek, a további átgondolatlan és nem megfelelően időzített agresszív zöldülési kísérletek rúgták fel.

Sok más magyarázattal is előálltak, a lényegen ez mit sem változtat: nekünk kell megoldanunk.

Elvileg Magyarországot nem érinti az Oroszországgal kötött hosszú távú szerződés miatt, de jobb mégis számolni a lehetőséggel, mint utólag kapkodni.

Mivel jár az energiaválság?

Amit általában kiemelnek, az az áramszünet. Ausztriában a hivatalos médiumok már arról beszélnek, hogy az elsötétülés akár 2 hétig is eltarthat.

A Németországban és Ausztriában megjelent tájékoztatók valamiféle jópofa, tréfás eseménynek mutatják a hosszú áramszünetet, mintha az közelebb hozná az embereket, akiket (e logikát tovább víve) az áramellátás választott el egymástól.

Lefordítva: a rossz energia-politikai döntéseket semmiségnek állítják be, amik csak úgy az emberiség miatt alakultak ki, és valójában senki nem felelős, vagy mindenki egyszerre és ugyanolyan mértékben.

Javasolják rengeteg gyertya, mécses, virágcserép, tartós élelmiszer beszerzését.

A komolyabb források a boldog egymásra találás helyett katasztrofális állapotokra hívják fel a figyelmet: 2 nap alatt leáll a mentőszolgálat, 6 nap után összeomlanak a társadalmi ellátóhálózatok, és így tovább.

1977. július 13-án este fél tíz felé New York elsötétedett, leálltak a légkondik, a metró, a liftek, a szivattyúk, a szellőzök, nem nyíltak az elektromos zárak a hotelekben, hivatalokban, színházakban. Volt olyan kórház, amelyben gyertyafény mellett műtöttek, máshol a parkolóba vitték ki a betegeket, hogy a tűzoltóság reflektorait használják az ellátásukra.

Azután elkezdődtek a fosztogatások, amiben egyre többen vettek részt, boltokat, autószalonokat raboltak ki, üzletek ezreit rombolták le, az erőszak az őrületig fokozódott.

Az áramszünet 25 órán át tartott.

Rengeteg vállalkozás tönkrement ezen a napon, a közvetlen károk miatt, vagy a következő elsötétedéstől rettegve hozott új szabályok miatt.

Ma a világ sokkal szélesebb körben használ áramot, és alig van olyan folyamat, ami áram nélkül huzamosabb időn át képes lenne működni. Ebből adódóan az az elképzelés, hogy 2 hét sötétség olyan, mint egy kemping, ami közelebb hozza az embereket, ostobaság.

Mit tudunk tenni?

Maximálisan felkészülni, és reménykedni, hogy nem következik be.

A felkészüléshez szükség van

• megfelelő felszerelésre
• testi-lelki tréningre
• vészforgatókönyvre és
• közösségre

Ne arra rendezkedjünk be, hogy nem lesz áramunk 2 hétig, hanem arra, hogyan fogunk áramhoz jutni akkor is, amikor az ellátóhálózatot lekapcsolják.

Mivel az energiaválság télre lett időzítve, a napelemek jóval alacsonyabb hatásfokkal működnek, vannak azonban más eszközök is, amikkel áramot lehet fejleszteni: biológiai bomlás, szélenergia, vízenergia, mechanikai energia (dinamó, generátor) stb., ezekhez szükségünk lesz átalakítóra, akkumulátorra (hagyományos akkumulátor, portable charger, power bank).

A közösségek nagyon fontosak, mert sokkal biztonságosabb és elviselhetőbb, ha nem magányosan vagy nagyon szűk körben kell átvészelni a nehéz időszakot, a tagok szakértelme és készségei összeadódnak, kiegészítik egymást.

Fontos a vészforgatókönyv, az átgondolt felszerelés, és az is, hogy az eszközeinket tudjuk használni.

Mindezekhez hasznos támpontokat találsz a Pokol Kézikönyvében, melyet itt tudsz megrendelni:

Tovább a részletekre»