Gondoljuk újra a világot

Az első lépés a változás felé

Ti hogyan érzitek magatokat? Jól? Rosszul? A kettő között? Mitől függ az, hogy hogyan érezzük magunkat? A környezetünktől, elsősorban, ugye?

A környezetünk meghatározó szerepét nehéz lenne kétségbe vonni, a kérdés inkább az, hogy mit tekintünk „környezetnek”?

Hogyhogy mit? Hát ezt itt, nem? Fal, asztal, szék, monitor, hát nem? Könnyű lenne ezt rávágni, de a helyzet az, hogy ez nem a mi környezetünk, hanem a testünk környezete. A mi környezetünk azok a képek, amikkel körbevesszük magunkat.

Minden ember mozigépész, ezt kijelenthetjük. Egyfolytában képeket vetítünk magunknak, amikre reagálunk érzelmileg, és ez adja a közérzetünket. Ha sötét, számunkra ijesztő képeket vetítünk, rettegünk majd, visszahúzódunk az élettől. Ha gyönyörű, nyugodt, békés képeket vetítünk magunknak, akkor örömtelinek találjuk majd az életet, és ez a viselkedésünkön is meglátszik.

Némi gyakorlással, némi odafigyeléssel elérhetjük, hogy gyökeresen megváltoztassuk a magunknak vetített képeket, ijesztő és kellemes irányba egyaránt. Ha betegségek képeivel bombázzuk magunkat, és rettegünk a betegségektől, érzelmi roncsok leszünk, és ki tudja, talán ennek következtében tényleg megbetegszünk. Sőt az is lehet, hogy ha ezt megfordítjuk, az gyógyuláshoz vezet.

Ez így mind szép és jó. Filozófiát alkothatunk a tétel köré, kijelenthetjük, hogy mind mozigépészek vagyunk, kifejleszthetünk módszereket és egy utat, amely nyugalmat, örömöt, boldogságot, lazaságot, önbizalmat ad. Biztosan elérhetnénk eredményeket, sok esetben életmentő változásokat. Összetört emberek születnének újjá a szemünk láttára! Láthatnánk a tükörben, ahogyan átalakul az arcunk, a testtartásunk!

Meglehet, hogy a képek kicserélése, attitűdünk átalakítása olyan mértékű változást hoz az életünkbe, amit az út elején nem is tartanánk hihetőnek.

Nem kétséges, hogy közvetlen környezetünk, amely a saját magunknak vetített képekből áll, alapvetően befolyásolja az életkedvünket és a viselkedésünket.

De van ezzel egy kis baj. Apró szépséghiba.

Ez egy olyan út lenne, amin biztosan eredményeket tudnánk elérni. De ez az út biztosan a pokolba vezet. Ez az út biztosan a halálba visz mindenkit, aki jár rajta.

Igaz, vannak helyzetek, vannak állapotok, amelyek esetében fontos és hasznos lecserélni a vetített képeket, ám tudnunk kell, hogy mindez elsősegély, nem több, pillanatnyi megkönnyebbülés, de nem megoldása semminek.

A dolog szépséghibája az, hogy akár félelmetes, akár örömteli képeket vetítünk magunknak – eltakarjuk a valóságot.

A valóság, a közvetlen és a távoli fizikai környezetünk, és az ebben elfoglalt helyzetünk, olyan könnyedén hatol át a magunknak szőtt illúzión, mintha az nem is létezne. Lényegtelen, hogy milyen szép napfelkeltét vetítünk magunknak, miközben zuhanunk a szakadékba, be fogunk csapódni.

Mozigépészek vagyunk, és napi 24 órában vetítünk a vászonra. Viszonylag könnyű új szalagot tenni a gépbe, viszonylag könnyű a drámát lecserélni vígjátékra vagy kalandfilmre. Biztosan kellemesebb társaság leszünk, ha olyan filmeket vetítünk magunknak, ami felvidít. Az igazi megoldás azonban az lenne, ha kikapcsolnánk a gépet.

A gép kikapcsolása: ez az, amit megvilágosodásnak hívnak.

Share

Commentek

Előző

Miért nem megyünk a Holdra?

Következő

Elkerülte a figyelmeteket?

  1. Thirdeye

    Alex írta:

    Ha a szememnek hiszek, akkor viszont hiába nézek rá a dolgokra valójukban mégsem biztos, hogy nem vagyok manipulálva, legalábbis a szemem által.

    A szem-ét manipuláló . :laugh:

  2. Alex

    misskiller írta:

    Számomra ez annyit tesz: tudj úgy ránézni a dolgokra, ahogy vannak. Ergó, ha rá tudsz nézni a dolgokra és azt látod, amik valójában, akkor képtelenség téged manipulálni.

    Azért a dolog sokszor nem ilyen egyszerű:

    Ugyanis én azt látom, hogy a Nap forog a Föld körül (ezt mondja a szemem), erre kiskorom óta mindenki állítja, hogy pont fordítva van. bevallom soha nem ellenőriztem le, hogy hogy is van valójában. Ha a szememnek hiszek, akkor viszont hiába nézek rá a dolgokra valójukban mégsem biztos, hogy nem vagyok manipulálva, legalábbis a szemem által.

  3. misskiller

    @ Alex:
    Egyet értek veled. Ez egy példa volt, mert van ilyen.

    @ Thirdeye:
    🙂

  4. Thirdeye

    misskiller írta:

    Javítsatok ki, ha nem logikus, amit írtam.

    Akár logikus , akár nem , nekem tetszik . 🙂

  5. Alex

    misskiller írta:

    Persze, most üvöltöttem az asszonnyal.”

    Mondd, minek üvöltesz te az asszonnyal? Az asszonyt szeretni kell és pátyolgatni. Mert az ideális férj az, aki tudja, hogy mire vágyik a felesége és ő is épp azt akarja, mondta egy olyan valaki, akinek én hiszek.

  6. misskiller

    @ Dr. Molotov:
    Most is manipuláltok, minket, hogy elhiggyük, ti milyen fantasztikus, a légynek sem képes ártani típusú emberek vagytok.

    Ezt én se értem, miért írtad.
    (Na most manipuláltalak.)

    Kérdésedre a válasz, az én felfogásom közvetítésében: Mindenki felvesz vagy teremt magának egy identitást, személyiséget. Célokat határoz meg a maga számára.
    Nekem a manipuláció azt jelenti, hogy az illető vagy csoport nem őszinte, nem a valós indíttatásait tárja fel. A legegyszerűbb példa erre a reklámok. “Fáj a feje?” “Persze, most üvöltöttem az asszonnyal.” “Vegye meg ezt meg ezt meg ezt, mert ezek szuperhatékonyak, mindent leküzdenek, minden problémának ez a megoldása az életében.” Magyarán: azt sugallja, segít.
    Pedig a valódi cél a fogyasztás.
    Duncan azt írja: “A gép kikapcsolása: ez az, amit megvilágosodásnak hívnak.” Számomra ez annyit tesz: tudj úgy ránézni a dolgokra, ahogy vannak. Ergó, ha rá tudsz nézni a dolgokra és azt látod, amik valójában, akkor képtelenség téged manipulálni. Onnantól kezdve mindegy, hogy áll valakinek a haja. Persze, az is tök jó játszma lehet, ha nem ismered a másik fél céljait és ő sem a tiédet.

    Nem tom’, én személy szerint utálom, ha manipulálnak vagy megpróbálnak. Persze nem verem ki a hisztit, az illetőre hagyom. Szeretek úgy gondolni magamra, mint szabad lényre, aki képes döntéseket hozni. És ha én ez vagyok, akkor a másik embernek is meg kell adnom az erre irányuló jogot. Akkor manipulálok, ha az ember, akin keresztül el kell érnem valamit pl síkhülye, vagy nem értünk egyet bizonyos dolgokban, de neki ezt nem kell tudnia.

    Javítsatok ki, ha nem logikus, amit írtam.

  7. Thirdeye

    Dr. Molotov írta:

    Most is manipuláltok, minket, hogy elhiggyük, ti milyen fantasztikus, a légynek sem képes ártani típusú emberek vagytok.

    Hogy jött ez ki neked ?

    Dr. Molotov írta:

    Hogyan akadályozza meg valaki, hogy ne manipuláljon másokat? Hogyan éri el, hogy ne legyen hatással másokra? Hogyan fésüli a haját, hogy az senkire ne hasson? Hogyan jár, hogy az senkire ne hasson? Mit mond, hogy az senkire ne hasson?

    Elvonul barlangba 😀 Amúgy sehogy , :-))

    Dr. Molotov írta:

    Manipuláljuk egymást, ez a helyzet, el kell fogadni. Nem rossz az. Csak felelősséggel kell csinálni.

    Néha kutyakötelesség manipulálni és bűn nem tenni.

    Meg is válaszoltad . Szerintem az indítattás a nem mindegy , hogy amikor szándékosan manipulálsz , azt miért teszed . Én úgy éreztem , hogy Misskiller arra gondol hogy úgy manipulál, hogy se neki , se másoknak nincs benne öröme .
    De majd ő elmondja ha akarja 🙂

  8. @ thirdeye:
    @ misskiller:
    Most is manipuláltok, minket, hogy elhiggyük, ti milyen fantasztikus, a légynek sem képes ártani típusú emberek vagytok.

    Hogyan akadályozza meg valaki, hogy ne manipuláljon másokat? Hogyan éri el, hogy ne legyen hatással másokra? Hogyan fésüli a haját, hogy az senkire ne hasson? Hogyan jár, hogy az senkire ne hasson? Mit mond, hogy az senkire ne hasson?

    Manipuláljuk egymást, ez a helyzet, el kell fogadni. Nem rossz az. Csak felelősséggel kell csinálni.

    Néha kutyakötelesség manipulálni és bűn nem tenni.

Vélemény, hozzászólás?

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén