Jelen civilizációnkban az általános igazgatási rendszer azon az elven alapul, hogy dolgoznunk kell a megélhetésért. Másképpen megfogalmazva: oda kell adnunk az időnket azért, hogy fenntarthassuk a testünket.
Az időnkkel kell fizetnünk a testünk fenntartásáért. Végig gondoltátok ezt már valaha is? Az életünkkel fizetünk az életünkért?
Az őskori mese nagyon érdekes ebből a szempontból. Felkelt az ősférfi, elkezdett járni, járkálni, sétálgatni naphosszat, mígnem meglátott valamit, amit aztán nagy hevesen valamiképpen levadászott, és akkor ehetett egy jót. Aztán kezdte újra. A mese a nőkről sem feledkezik meg: felkelt az ősasszony, elkezdett járni, járkálni, sétálgatni naphosszat, mígnem meglátott valamit, amit aztán nagy hevesen jól összegyűjtött, és akkor ehetett egy jót. Aztán kezdte újra.
Azt próbálják nekünk beadni, hogy az a természet rendje, hogy az időnket odaadjuk a testünk fenntartásáért.
Elgondolkodtam azon, hogy vajon mi lenne most, milyen világban élnénk jelenleg, ha a rendszer nem erre a tételre épül. Milyen lenne az élet taposómalom nélkül? Mi lenne abból a szerencsétlen, nyomorult nőből, aki néhány sarokra innen egy boltban robotol évek óta? Mi lett volna belőle, ha nem kötik gúzsba őt magát, az igazi önmagát, az étel, a fedél, a számlák szögesdrótjával? Mire vitte volna, mit tett volna bele a világba, ha nem fizet az életével az életéért?
Nem vagyok egy nagy Star Trek néző, nem ismerem a sorozatot, nem ismerem ezt az univerzumot, de előfordult, hogy leültem egy-egy epizód vagy film elé. Az egyik film azzal kezdődött, hogy a narrátor elmondta, milyen világ is az, amelyben az emberiség él. Kapaszkodjatok!
Az embereknek nem kell a megélhetésért dolgozniuk, nincs munka, nincs munkaidő, nincsenek számlák, nincsenek hitelek, mindenki megkap mindent, ami az életéhez kell. Senki nem dolgozik pénzért, senki nem dolgozik azért, mert muszáj. Az embereknek egyetlen kötelességük van – előrevinni a világot.
Egy embernek ebben az univerzumban az a feladata, hogy tanuljon, megértsen, gondolkodjon, kifejlesszen dolgokat, kreatív legyen, valamiképpen hozzájáruljon a civilizációja fejlődéséhez. Hozzájárulni pedig csak élő emberek tudnak, élettelen fogaskerekek nem.
Micsoda világ lehet!
Képzeljétek el! Nem kell többé dolgozni, nem kell többé a pénzért, a számlákért, az ételért, a fedélért aggódni, nem kell többé spórolni, nem a pénztől függ, hogy mit tanultok, hol éltek, mivel foglalkoztok, és mire mennyi időt szántok. Elképzeltétek? Szép? Szerintem nagyon.
Az emberek, akiket ismerek (néhány kivételtől eltekintve), életük nagyobbik részét feláldozzák azért, hogy megszerezzék, amit a Star Trek univerzumban mindenki eleve megkap. Gürcölnek, hogy legyen víz a csapban, áram az égőben, fedél a fejük felett, étel a hasukban. Se idejük, se energiájuk nem marad arra, hogy azzá váljanak, amivé válhatnának.
A rendszer arra az alapelve épül, hogy az embereknek, nekünk, az életünket kell odaadnunk azért, hogy élhessünk. Az időnket azért, hogy fenntarthassuk a testünket. Mutatnak nekünk állatokat, előadják az őskori mesét, és azt állítják, hogy ez nem is lehet másként, mert ez a természet rendje.
Csupán egyvalamit hagytak ki a képből.
Azok, akik előrevitték a világot, nem így éltek.
Azok az emberek, akik maradandót alkottak, akik felfedeztek, akik feltaláltak, akik hőstetteket vittek véghez, akik forgatták a történelem kerekét, nem adták az idejüket a testük fenntartásáért, nem adták oda az életüket az életükért. Nem ezt a sémát követve éltek.
Mit gondoltok, hogyan tudnátok kilépni ebből a sémából? Hogyan tudnátok jó közönségesen beinteni ennek az egész undorító rendszernek? Hogyan tudnátok kiszabadulni a taposómalomból, és kizárólag azzal foglalkozni naphosszat, hogy előrevigyétek a világot, amelyben éltek? Van szökési tervetek?
Helló Duncan!
Nagyon jó gondolat, amit írsz, de gondolod hogy magasabb világokban nincs meg ez a rendszer? Gondolod, hogy az emberiségnek nem kell megélnie világhónapokat, népeknek korszakokat, embereknek életeket?
Tudod szerintem minden ember tudja a helyes gondolkodást, sztereotípiákat, de mégsem élnek úgy. Mindenki tud vagy tudhat mindent, mert találkozik alap tanításokkal, mégis nem tartja magát hozzá.
Na de válaszolok a kérdésedre is, hogy hogyan lehetne kilépni “szerintem”, de most szólok, hogy mindkettő utópia:
a, Felülről lefelé:
1.Törvénybe hozzák, hogy minden újszülöttnek elkészítik az energetikai térképét.
2.Az energetikai térképe alapján mindenkit az adottságainak megfelelően tanítják, nevelik a tudatosságra.
3.Az ehhez szükséges energetikai rendszereket mindenkinek biztosítják.
b,Alulról felfelé:
1.Az egyén törekszik a tudatosságra egyén, család és nép szinten.
2.Az egyén segít azoknak, akik törekednek a tudatosságra, így tudatos közösségek jönnek létre, amely a rendszer tudatosságát fogja eredményezni.
Én úgy gondolom a te írásaid a b,-csoportba tartoznak.
Nekem van. A megvalósításán dolgozom. A kantinból lopott kiskanállal kis adagonként kaparom ki a falat a priccsem alatt lévő alagútból éjszakánként, a napközbeni robottól megfáradt testtel, szép csendben, mikor az őrök nem figyelnek. 8-)
Az még eszembe jutott, hogy vannak azért átmenetek. Én pl. szeretem a munkámat. Viszont nem csinálnám, ha ugyanezt a pénzt, illetve azokat a dolgokat, amikre költöm és félreteszem, megkapnám nélküle is. De azt is tudom, hogy valami hasonlót csinálnék.
Szóval nem a nagy Ő a munkám, de nem is érzem úgy, hogy a lelkemet adnám el érte.
Ahhoz pedig, hogy az emberek alkotni tudjanak, nem csak napi 16-17 óra szabadidő kellene, hanem egy gyökeresen másféle oktatási és szocializációs rendszer is, amely nem félni és szabályokat mereven követni tanít meg, hanem szabadon lélegezni.
Hú, de nehéz lenne ezt elérni. Ötletem sincs.
Ismeri valaki az ajánlott könyvet?
Üdv, mindenkinek!
Ismét nagyon jó a gondolatmenet, Duncan, öröm olvasni, de.. miért hiszi mindenki, hogy az életbe maradáshoz, sőt a fejlődéshez pénzre van szüksége, méghozzá minnél több pénzre!? (Költői kérdés, persze :disdain: )
Szerintem ez az eszeveszett pénzhajsza örjíti meg az embereket, hogy kell ez, meg kell az, de ha belegondoltok valójában mi kell az életedhez, pont annyi, hogy legyen fedél a fejed felett, étel a tányérodban, ruha a testeden, igazából minden más felesleges hobbi, amiért szétdolgozod magadat, mert a társadalom megkívánja. De hogy ez vinné előre a világot, azt kötve hiszem. Az elméd az már inkább, a hited, a tudásod és az akaratod!
Duncan, Te is amikor megírtad Az elme gyilkosait, nem voltál gazdag ember és mégis mily csodálatos gondolatok fakadtak tőled- BELŐLED, amit aztán kemény munkával csiszoltál tökéletesre!
Szerintem egy güriző bolti eladó is bármikor dönthet másként, pl. hogy holnaptól másképp fog élni és hétvégére elmegy a szilvásváradi La Contessa Kastélyhotelbe, hogy megtalálja élete valódi értelmét. De ezt neki kell választania, csak ő dönthet a saját sorsáról, és ehhez fel kell ébreszteni az embereket, ami nem kis munka, de végrehajtható, lásd a könyveid sikerét.
Mind több ilyen ember kellene, aki nem csak a saját jólétén munkálkodik, hanem az igazság terjesztésén, ami pedig ennyi:
Csakis rajtad múlik, hogy mennyire vagy SZABAD,a testedet gúzsba köthetik a különböző taposómalmok, de a lelkedet SOHA. 8-)
Egyébként pedig A POKOL KÉZIKÖNYVE 1. szuper tananyag, kötelező olvasmánnyá tenném a Kunoichi trilógiával együtt! Több fórumot nekik!!
(Elkezdtem összerakni a PMQ-t, de remélem sose lesz rá szükség) :-)
“Mi lenne abból a szerencsétlen, nyomorult nőből, aki néhány sarokra innen egy boltban robotol évek óta? ”
Feltételezem mennyire meg lenne ijedve ez a szerencsétlen, nyomorult nő, ha a tulaj egy reggel azt mondaná neki, hogy többé nem kell bejönni robotolnia. Lehet, hogy értelmét vesztené az élete. Egyszerűen csak azért, mert szerette csinálni.
” Nem kell többé dolgozni, nem kell többé a pénzért, a számlákért, az ételért, a fedélért aggódni, nem kell többé spórolni, nem a pénztől függ, hogy mit tanultok, hol éltek, mivel foglalkoztok, és mire mennyi időt szántok. ”
Igen, az utóbbi időben két filmet is láttam, mit tett a “civilizáció” a busmanokkal és a pápuákkal. Az “Istenek a fejünkre estek” mosolygós emberei elhagyták magukat, alkoholistákká lettek, bűnöztek és nem találták a helyüket a világmindenségben. A “kényelmes” élet elrabolta a lelküket. Végtelenül sajnáltam őket, de egyben haraguftam is rájuk, hogy nem volt erejük megmaradni abban, ami évezredekig boldog embert csinált népükből.
” Gürcölnek, hogy legyen víz a csapban, áram az égőben, fedél a fejük felett, étel a hasukban. Se idejük, se energiájuk nem marad arra, hogy azzá váljanak, amivé válhatnának. ” Én élvezem. Mert milyen jó este végignézni a felásott kerten, mégha a derkad majd le szakadt tőle.
” Azok, akik előrevitték a világot, nem így éltek.” Dehogynem. Mind csodálatosak vagyunk. Intergold csodálatos, Jaklin is, meg Great is. Petra tündér, Henrik baró és Duncan is az és mindenki aki megfordult ezen a fórumon. ők viszik előre a világot.
Ezzel meg is mondtam, hogy bár az írás tetszik, de Duncan, a mondanivaló és az üzenetet nem. Bocsi, de most ez az igazság. Nekem ez most nem jött be.
Ami még eszembe jutott, az Mátrai Vanda Álomkatalógus című könyve, amit pár hónapja volt szerencsém olvasni. Remélem, Duncan nem moderál ki, ha berakom ide a linkjét:
http://www.matrainovellak.hu/
Ez épp arról beszél, amiről mi itt most, megrázó, életszerű, regényes formában, egy ember felébredésének történetén keresztül. Nagyon ajánlom mindenkinek, bennem szunnyadófélben lévő felismeréseket és képességeket támasztott fel újra. Randall Wallace, William Wallace leszármazottja, a Rettenthetetlen írója szerint a nagy írók képessége, hogy megtanítanak minket találkozni magunkkal. Nos, ennek az első könyves magyar írónőnek sikerült.
Karácsonykor, mikor otthon voltam, találkozni is akartam vele, de aztán nem jött össze (helyette viszont találkoztam Duncannel… :D ), de a nyáron mindenképpen tervezem!
szuper cikk, újabb telitalálat! Köszi!
Anyám, már megint Justin Bieber! Nem valami bíztató jövőkép… :pain:
Komolyra fordítva a szót.
Mikor alkalmazott voltam minden hétköznap 9-re jártam dolgozni és 17 óráig bent voltam az irodában. Ha volt munka, ha nem. Viszont megkaptam érte minden hónap végén a kis fizetésemet. Néha több volt a feladat, néha kevesebb, de ez nem látszott a béremen. Sokan ilyen helyzetben úgy állnak a munkához, hogy más is hozzáférjen, én elvégeztem mindent becsülettel, néha mások helyett is. Sem időm nem volt, sem pénzem.
Aztán elegem lett a mókuskerékből és úgy döntöttem vállalkozó leszek, így én osztom be az időmet. Eleinte nagyon tetszett, hogy nem kell korán kelni, minden percemmel én rendelkezem és ezt ki is használtam. Csak aztán hamar kiderült, hogy a dolgok halogatásával a bevételeim is csúsztak és el is estem pár üzlettől. Kevés volt az ügyfél, nem volt elég munka. Időm volt, de pénzem nem.
Akkor jöttem rá, hogy fel lehet hajtani ügyfeleket, szerezni új megbízásokat és hatékonyabbá tenni a munkát, csak ahhoz több emberre, erőfeszítésre, szervezésre van szükség és egy új hozzáállásra. Csináltunk egy céget, felosztottuk a munkát, mindenki beletette, amit tudott és gőzerővel elkezdtünk dolgozni a felfuttatásán. Most semmi időm nincs, de amint a gépezet elkészül és olajozottan működik, már nem kell sokat foglalkozni vele.
Az a cél, hogy a cég sínen legyen, az emberek benne tudják a dolgukat és azt megfelelően el is lássák, nekem csak ellenőrizni kelljen és beszedni a pénzt. A pénz egy részét aztán visszaforgatni az üzletbe, egy másik részét pedig be lehet fektetni és hátra lehet dőlni. Lenne pénzem és időm is. Ez lenne az ideális állapot.
Tulajdonképp rengeteg ember lenne klasszikus munka nélkül, ha megszűnne a felesleges, papírtologatós-bürokrata-adóhivatali-ellenőrzési-bank meg egyéb kategória.
Ha kap mindenki orvosi ellátást, minek a TB? Ha nincs pénzforgalom, akkor fel sem tudom sorolni mennyi minden válik feleslegessé. És lehet folytatni, de ez megy mindenkinek :)
Az a sok ember végre alkothatna, előhívhatná azt magából, akit esetleg sosem ismert, sokan rádöbbennének mennyi alkotó tehetség is szorult mindenkibe. Hogy ezt a szellemet táplálni kell, akkor bőségesen megnyilatkozik, és alkot. Az emberiség hasznára is, hisz bármit alkotunk, előbb utóbb lesz felesleg belőle, azt cserélhetjük másra.
Én is örömmel cserélném árura a gyártott szappanjaimat, pénzért árusítás helyett, jutalékfizetés helyett.
A pénz is csereeszköz, aki okos nem ül rá, vesz rajta valamit amit befektetésnek nevez. Csak csereeszköz, amit szépen ki lehetne vonni az egyenletből, és behelyettesíteni valami értelmes árucikkel.
Igazából ez egy nehéz kérdés és nagyon elgondolkodtató. Ha valaki belegondol ebbe , amit itt leírtál és van egy kis értelem a fejében, akkor egy ilyen cikk után ráébred, hogy az élete egy nagy rakás semmi. Gürizek napi 10 órát, hogy utána hazamenjek bekapcsoljam a tévét és nézzem a sok sz@rt ami átáramlik a birka agyamba és ezzel kapcsolok ki, hogy 8 óra múlva újra kezdhessem, hogy majd a 2 szabadnapomon (ha van 2) elmehessek a teszkóba megvenni a sok sz@rt , ami nem is kell, de annyi eszem nincs , hogy ne az erdőbe vigyem a gyerekeket, vagy máshova kikapcsolódni. Se hobbi, se tanulási vágy, se törekvés egy jobb hasznosabb emberré válásra. Egy hajtó biorobot egy majom agyával de egy Isten képességével, amit ha nem ébreszt fel senki akkor leéli a rövid kis életét egy rendszer fogaskerekeként. Hány ilyen embert látni az utcán nap, mint nap. Milliók, milliárdok vannak igy behálózva.
Nem mondom én is melózok pénzért, de amit szívesebben csinálnék az egy kis farm lenne, ahol én megtermelhetném magamnak ami kell és mellette azt csinálhatnám amit szeretek, festenék, fotóznék, utaznék :) Farmom nincs sajnos, de a többit szerencsére tudom és csinálom is és remélhetőleg majd , ha nagy leszek , jó is leszek bennük.
Ehhez nagyon érettnek kell lenni.
Alex írta:
Én senkit nem akarok éhbérért dolgoztatni, ezért nekem nem okoz veszteséget az üzenet.
Én azt hiszem, hogy ez a cikk nagyon jól bemutatja egy science fiction film alapvető elemeit, de szerintem a világ pontosan attól működik úgy, és fejlődik úgy, ahogyan teszi is, hogy azok az emberek akik, előreviszik, kutatók, tervezők, feltalálok stb. mindent a kezük alá kapnak, lásd élelmiszerek, ruházat, ház, autó stb. Már nem az anyagi javakra gondolok, hogy kézhez kapják, mert azért nekik is keményen dolgozniuk kell, hanem arról beszélek, hogy a cikkben előbukkanó kis boltos kislány az, akinek köszönhető, hogy ha lemegy a boltba kap élelmet, tervezőknek, hogy van hol laknia, varrónőnek, hogy van mit felvennie, magyarán minden-mindennel összefüggésben lévén, kölcsönhatásban működik a világ, mint ahogyan vannak műtős segédek is, akik a szikét a műtő orvos kezeibe adják, nem ő altat, azt megint egy másik ember végzi stb. Tehát ahhoz, hogy azok az emberek, aki effektive a gondolkodó tevékenységet végzik, azokat ki kell szolgálni, hogy csak azzal tudjanak foglalkozni, ami a világot előre viszi, de ahhoz azok is kellenek, sport nyelven szóval zongoracipelők, akik meg megteszik helyette, hogy kapálnak, aratnak, varrnak stb. Szóval én úgy gondolom, hogy ez így tökéletes, ahogy van, egy dolgot leszámítva, hogy a földi javak végesek, túlnépesedés van stb, tehát sajnos, mint az állatvilágban a gyengébb elhullik, és csak az erősek maradnak talpon. Ez valóban szomorú, és ettől érezzük, úgy hogy belegebedünk abba is, hogy fent maradjunk, de ez nem alapvetően rendszer hiba.
@ Shen:
A pénz szerintem nem rossz, a pénz egy jel, amire szükség van, mert a cserekereskedelem iszonyú körülményes és nem gyakorlatias dolog. A baj csak az, hogy a mostani pénzrendszer, aminek nyilvánvalóan nem a termelő tevékenység a fedezete, úgy rossz, ahogy van. De nem baj, ki is fog pukkadni hamarosan.
De ez már offtopic… :D
Már létezik egy olyan terv, amely a pénz nelküli társadalomra épül.
Ahol az emberi elme ki tudja használni kreativitását és “meltó éltet” élhet.
Ez a rendszer már szinte teljes mértékben ki van dolgozva és
csak a megvalósításra vár.
A neve: Venus Project: http://www.thevenusproject.com
A design tervek megtekinthetőek az ingyenes e-könyvben.
Ha a magyar Wikin rákerestek a tervező mérnök nevére – Jacque Fresco – akkor találtok
némi információt. A referencia film, amely bemutatja az energiahatékony
pénz nélküli társadalom részleteit “Zeitgeist: Moving Forward”.
Megvan Magyar nyelven a Youtubon “Zeitgeist Moving Forward SZINKRONOS FULL”
1:34 perctől kezdi lebontani miröl is van szó. Jó szórakozást és remélem, meg tudjuk beszélni.
ThomasLawrence írta:
Olvastam ennek a Fresconak az elképzeléseiről. Az alap idea, amiból az elmélete kiindul, a következő: The Venus Project was founded on an idea that all nations are fundamentally corrupt and that this corruption comes from the use of money.
Vagyis a régi nóta, mindenek a pénz az oka.
Sajnos ezzel a mondattal a fickó végleg leírta magát előttem.
Duncan , ennek a cikknek a gondolata nálam 1999-ben kopogtatott be elmém ajtaján . Én is sokat gondolkoztam rajta , hogy is van ez ? Dolgozom hogy megélhessek , és az életemet arra használom hogy dolgozhassak . Hol van itt az emberi élet magasabbrendűsége (lelki értelemben ).Ez a gondolat nem is tágított míg el nem érte célját . Sokan azért tarják utópiának ezt mert még erős bennük az idegen program .Miért idegen ? Mert ez a nyomor nem lehet a saját szándékunk , érzi ezt mindenki csak meg lettünk tanítva arra hogy ne bízzunk az érzéseinkben . Elmesélem röviden , én hogyan léptem ki . Miután elhatároztam hogy én ebből nem kérek , meg kellett fogalmaznom hogy akkor mi legyen az amit szeretnék . Nagyjából ez : Szeretnék emberhez méltó életet élni , tisztán egyszerűen , és nem akarok rabszolga lenni egy olyan világban ami amúgy is zuhanórepülésben van . Ezután jött a neheze , ki kellett iktatni az idegen programokat amiket rám erőltettek a szüleim az iskola stb …Előbb a félelmet , bizonytalanságot hitetlenséget , azután mások kételyeit aggályait támadásait .És itt jön a legfontosabb :az egészet csak azért tudtam megcsinálni mert szentül hittem hogy az életem értékesebb annál hogy odadobjam a disznók elé! Utána elköltöztem álmaim hegyei közé a párommal akinek hüségéért most is hálás vagyok . Ezután pedig áldozatokat kellett hoznom , lemondani a vélt kényelemről , kivárni türelemmel hogy mi lesz a folytatás . És megérte , sorban jöttek az emberek akik segítők és társak utam során . És tudom hogy ott vagyok most ahol lennem kell . Persze ha valakinek megpróbáltam átadni ezt a szemléletet rögtön azzal jöttek hogy igen de mi lett volna Ha… meg hogy könnyű nekem mert …De senki nem merte megkérdőjelezni saját jól bejáratott életszemléletét még akkor sem ha az nyilvánvalóan boldogtalanná tette . Egyben biztos vagyok (de ezt a bizonyítékot csak magamnak szerezhettem), hogyha valaki teljes zsigerből elhatározza magát egy emberibb élet mellett , akkor megjelenik életében egy furcsa ERŐ ami segíti támogatja az ő saját erőfeszítéseit. Kedvenc tanítóm mondta : Ugyanannyi erőfeszítésbe kerül tönkretenni magunkat mint elérni hogy értelmesen éljünk , de a végeredmény magáért beszél !Köszi a cikket Duncan ! :-))
A legtöbb ember azért gürcöl, hogy fel tudja nevelni a gyerekét. Ebben a mocskos világban ez az, ami még örömet okoz nekik és értelmet ad az életüknek: a saját gyerekük.
Éppen ezért nem lázadozhatnak a munkahelyükön, nem pofázhatnak vissza a főnöküknek, mert utcára kerülnek és nem lesz miből etetniük a gyereküket. Nem válogathatnak, nem kezdhetnek el kalandozni hátha bejön alapon.
Megtehetnék, hogy nem vállalnak gyereket, de mint írtam, egyrészt a gyerekük a boldogásuk, másrészt gyerekszülés nélkül igen hamar kihalna az emberi faj.
Én úgy látom, hogy Duncan cikkeit leginkább a szinglik vehetik hasznát. Ők azok, akiknek nincsenek kötöttségeik, akik megtehetik, hogy szarnak bele és mennek világot látni. Ők azok, akik megtehetik, hogy bemosnak a főnöknek, aztán vigyorogva mondanak fel munkahelyükön. (Párszor már én is közel álltam ehhez.) Ők utazgathatnak, kalandozhatnak, önmegvalósíthatnak és fordíthatnak hátat a rendszernek. Valóban, ők azok, akik alkotnak, feltalálnak és előre viszik az emberiséget (már amennyire engedik nekik), de valakiknek az “utánpótlásról” is gondoskodniuk kell.
Ők tartják fent a rendszert. Mert mást nem tehetnek…
Vagy igen?
thirdeye írta:
Mit jelent nálad az az emberibb élet? Azt már tudjuk, hogy hegyek közt élsz, de arról nem beszéltél, hogy milyen is ez az élet, amit magadnak kívántál. Ha nem veszed tolakodásnak, akkor érdekelne.
@ kisboros:
Amit arrol irsz, hogy mit tehetnek meg az emberek a munkahelyukon, esetleg a fonokeikkel, az tipikusan magyar – illetve talan pontosabb, ha azt mondjuk, hogy keleti – pelda (megjegyzem, Duncan A vilag a szinfalak mogott cimu munkajaban is talaltam par ilyet, amikre persze csak akkor lettem figyelmes, amikor elkezdtem egy masik orszagban elni). En itt Angliaban pl. sokkal tobbet megtehetek a fonokeimmel “szemben”, mint amire tippeltem volna, mielott idejottem. Mert itt mukodo demokracia van, es raadasul rutinjuk is van benne, mig otthon – a latszat ellenere – ez nem ervenyesul, mint ahogyan a jogallam sem, hogy az emberi meltosagrol mar ne is beszeljek. Es ez a legtobb nyugati orszag kvalifikalt munkahelyein igy van. Az emberek nem is stresszelnek ezen, mert megvedi oket a jog, es ok tudjak ezt. Es a vicc az, hogy ugyanezek a jogszabalyok vonatkoznak egy magyar munkavallaora is otthon, csak belenk ugy belenk ultetik a felelmet az autoriter hatalommal szemben, hogy a legtobb ember ezekkel a jogaival akkor se tudna elni, ha tudna rola, hogy leteznek neki (erdemes ilyen szmszogbol megnezni kicsit Eric Berne gyermek-szulo-felnott enallapotait – elgondolkodtato…).
De szerintem irtam mar errol az egyik topikban, nem ismetlem meg. A lenyeg, amit mondani akartam, az az, hogy ebben megint csak a kulcsszerep a feleleme, meg aze, hogy mennyire mernek az emberek felvallalni esetleges kenyes szerepeket illetve konfrontaciokat, amihez meg persze tisztaban kellene lenniuk sajat magukkal, de attol meg olyan messze vagyunk nemes egyszeruseggel, mint az allat… :(
Út a szabadsághoz: http://www.youtube.com/watch?v=jMaEjAbA9Nk (1. rész)
@ Alex:
Emberibb élet alatt például azt értem hogy ne kényszercselekvésekkel teljen el az életem , például ne kelljen arra gondolnom hogy mi lesz ha nem érek be időben a munkahelyemre , vagy hogy nap mint nap azon bosszankodjak hogy milyen ostoba a főnököm , hogy ne kelljen fáradtan , frusztráltan a szeretteimre ontani az egész nap felgyülemlett haragot . Nem akartam értelmetlen cselekvésekkel tölteni a napomat , tiszta levegőt akartam szívni , közeli kapcsolatban lenni a természettel . Amit leginkább kértem a Nagy Szellemtől az az volt hogy a mindennapi szükségletek kielégítése ne kötődjön szorosan a pénzügyi helyzetemhez . Furcsa kérés igaz ? De a válasz magáért beszélt , olyan baráti kapcsolatokra sikerült szert tennem ahol az önzetlen segítés a fő mottó . Rengeteg dolgot kaptunk , amit ha meg kellett volna venni az elég sok pénzbe került volna . És természetesen ez oda-vissza működik . De hogy konkrétabb legyek lelki szellemi gyakorlással foglalkozok , próbálom az elért eredményekkel segíteni embertársaimat akiknek a sorsa nem engedi hogy ilyenekkel foglalkozzanak . Azóta született egy kislányom is , ami még inkább ráébresztett ezeknek a dolgoknak a fontosságára. Kisboros keserüsége teljesen érthető , mert egy gyerek mellett az ember már nem olyan merész . De át kell gondolni hogy mi mennyit ér , mert tapasztalatból tudom hogy a gyerekek minden energiát átvesznek a szüleiktől bármennyire is próbálja valaki titkolni a gyereke előtt bánatát , haragját stb .., a gyerek rögtön elkezdi tükrözni az állapotunkat . Felmerül a kérdés hogy akkor mit is adunk valójában szeretett gyermekeinknek egy ilyen lesüllyedt világban . Az szép dolog hogy etetjük , ruházzuk , de nagyon kevesen tudnak arra figyelni hogy lelki szinten mit adnak . Még egy gondolat : meg kell tanulni kérni , legyőzni büszkeségünket , és akkor új dimenziók tárulnak fel .
Csak egy idézet:A varázslók forradalma az, hogy elutasítják az olyan megállapodások tiszteletben tartását, amikben nem vettek részt….– Azt mondom, hogy ami ellenünk fellépett, az nem egy egyszerű ragadozó. Nagyon okos és nagyon jól szervezett. Módszeres eljárást követ, hogy tehetetlenné tegyen bennünket. Az ember, aki rendeltetése szerint mágikus lény, nem az többé. Egy átlagos húsdarab. Nincs más álom az ember számára, csak egy állat álma, akit azért tenyésztenek, hogy egy darab hús legyen belőle: elcsépelt, sablonos és félkegyelmű.
Jelen Káli-yugában a sudra az úr! A négy kaszt közül a legalsó. Nem a brahman, aki felfelé törekszik, nem a ksatrija, aki a fentit köti össze az anyaggal, nem a vaisja, aki ezeket kiszolgálja, hanem a sudra, a rabszolga, akinek nincs más dolga, csak az, hogy dolgozzon.
A mai világunkban az éntudat alapvetően a munkán alapul. A hasznosságon. Marx pl. a munkát tette közgazdaságtanjának alaptételévé.
Hogyan mutatkozol be? Ki vagy? Az emberek nagy része, a munkájával azonosítja magát! A kérdésre a válasza a foglalkozása! Ennek és ennek a cégnek vagyok ez és ez a valakije. OK! de ki vagy? Itt és itt lakom, ilyen és ilyen körülmények között. Nincs válasz! Nem ezt kérdeztem! Ki vagy?
A legfontosabb, hogy tudatában legyünk fogságunknak! A modern kori rabszolgaságot fedezi fel a cikk. Hurrá! És?…..
A függetlenség, a szabadság az, ami minden vallás, minden valamire való irányzat értelme. Ezért Duncan kérdésfeltevése elég gyenge, Mit kell tenni a méltó élethez?
Világosodj meg vazze! :)
A méltó élet nem csak a társadalmi függetlenséget foglalja magába, hanem a gondolkodás szabadságát is! Amint tudatába kerülsz fogságodnak, minden erőddel a szabadságra fogsz vágyni, és nem csak társadalmilag.
Ne gyere nekem a szabad gondolkodásoddal! Hogy arra gondolsz amire akarsz!
Nevetséges!!!!!!!!!!!!!!!!
Akkor próbáld ki a szabad gondolkodásodat!
Gondolj 10 percig egy gombostű fejére! De ne kalandozzon el az elméd! Csak a gombostű feje! Megy?? Ha igen, akkor legyen a 10 perc 1 óra, legyen 24 óra, legyen 2 hét! Stb. Ja nem megy? :)
De hiszen akarod… Mégsem megy…Akkor ki gondolkodik?
Én?
Vagy nem én?
Na itt kezdődik a méltó élet, és minden további (társadalmi, anyagi, stb) függetlenség csak hozadék, de nem cél!
Legyetek szabadok!
Béke veletek!
@ Scaba:
A diliházban van net?
@ Great:
Miért? Akkor könnyebben tudsz gondolni a gombostűfejre? :)
Megijesztesz ezzel a „szar a Windows, ki is kapcsolom a számítógépet” dologgal. -S így süllyedtünk vissza a középkorba. Mert Linux és Mac nem volt a piacon. :-) Egyébként érdekes ez a téma, ahogy látom elég megosztóan hat. Ez most nekem sem jött be.
Tehát azt akarod mondani nekem, hogy aki egyszerű, kétkezi munkát végez az rabszolga? És ha Marikanéni szereti ezt csinálni? Az én nagyszüleimnek volt kisboltjuk, nagyon is sokáig (persze a multikkal nem tudta versenyezni, úgy 4-5 éve húzták le a rolót). Szerették csinálni. Magyarázd már el mi a különbség a kettő között. Magukért csinálták? Nem hinném, semmilyen pluszt nem kaptak így. A fizetés? Igen, ez már helytállóbb. Viszont így alapjában véve banálisan rossz oldalról közelítetted meg a témát. :-D Mondjuk azt inkább, hogy legyen a rendszer erkölcsös. (persze nem ilyen egyszerű, de kezdetnek elegendő)
“Azok az emberek, akik maradandót alkottak, akik felfedeztek, akik feltaláltak, akik hőstetteket vittek véghez, akik forgatták a történelem kerekét, nem adták az idejüket a testük fenntartásáért, nem adták oda az életüket az életükért. Nem ezt a sémát követve éltek.”
Tehát ők a varázskardjuk, a varázskémcsövük, a varázspódiumuk által varázsoltak az asztalukra ételt, házat a fejük fölé, vizet a csapba. Azokat még véletlenül sem a „rabszolgák” tették oda. Na és mi lenne, ha mindenki ilyen csodalény lenne? Mindenki ülne és próbálna nagyot alkotni miközben bölényre vadászik, egy szál bőrkötényben? Vagy robotok végzik a munkát? Elképzelhető, erre még visszatérek. :-)
“Felkelt az ősférfi, elkezdett járni, járkálni, sétálgatni naphosszat, mígnem meglátott valamit, amit aztán nagy hevesen valamiképpen levadászott, és akkor ehetett egy jót…
Azt próbálják nekünk beadni, hogy az a természet rendje, hogy az időnket odaadjuk a testünk fenntartásáért”
Nem igazán látom a különbséget. Az ősférfi PONTOSAN AZT csinálta amit te leírtál, odaadta az idejét a testéért cserébe. Ma annyi a különbség, hogy a rendszer amiben élünk nem merül ki a Természetben. Ma több halmazban is benne vagyunk, az egyes halmazok adnak a testünknek és a lelkünknek (pl még a családot is egy rendszernek nevezhetjük, hiszen te megjavítod az autót, az asszony meg kimossa a ruhádat… rabszolgák lennének? Pedig idővel fizettek a “testükért”). Persze amit a rendszerek adnak, azt nem az Univerzumból szívják ki, nekünk kell belerakni. Tehát hol itt a gond? Az egész rendszerhez az is hozzátartozik, hogy van akinek egyáltalán nem jön be az alrendszer, A rendszer, A társadalom mostani általános berendezkedése. Teljesen rendjén van, hogy ők elvonulnak és remeteként élnek, de azt ők sem kívánják, hogy mindenki tegyen így. Gondolom mindenki örül, ha a csemetének nyílt törése van, akkor 15 percen belül ott van egy mentőhelikopter, ami beviszi egy professzionális korházba. Igazából az érzelmi traumán kívül (normális esetben) egyéb veszély nem fenyegeti. Vagy inkább azt mondja: „hagyjad, majd kenünk rá utifüvet”? :-D
Ez meg a másik, pilóta családból származom, mióta kinyílt a szemem az az álmom, hogy pilóta legyek. Sajnos úgy alakította a sors a dolgokat, hogy erre elég csekély esélyem van. Viszont, ha egy ilyen lehetőség csillogna előttem, dobnék el sebtiben mindent a kezemből. Úgy mennék rabszolgának robotolni, hogy egy szavam nem lenne. :-) Én biztosan ennyire mélyen vagyok programozva egyébként. Továbbá bevallom őszintén, hogy nagyon élvezem a haverokkal való CoD estéket, az Xboxon, egy kellő méretű plazmán. Nem szívesen válnék meg ezektől az élményektől. :-D Persze fontos nagyon sok minden az életben, úgy mint a szeretet, a spirituális élet, a kreativitás. De ilyen is kell ezek mellett. Nekem mindenképp. Bölényvadászatból pedig nem lesz plazma tv.
Visszatérve a robotokra. Igen elképzelhető ez a verzió, a Venus project is így vizionálja, ha jól emlékszem. Mondjuk nem teljesen tiszták az emlékeim, csak a Zeitgeistet szenvedtem végig, kínfájdalmak közepette. :-D Nem azt mondom, hogy ezen a nyomvonalon nem lehetne működőképes rendszert létrehozni, viszont amit ők 2,5 óra alatt (ha jól dereng) átadtak nekem, az minden csak nem működőképes. Azt mondják, hogy mivel nincs pénz és robotok gyártanak mindent, mindenki a létszüksége alapján kapná az élethez szükségeseket. És azt ki dönti el majd, hogy mi szükséges az élethez? Heti 2 kg kenyér, vaj, meg szalámi? Meg egyforma ház, egyforma autó. Hiszen, ha különböző lenne, valakinek az egyik nagyobb értéket jelentene… VOILÁ! Már kezdődhet is a cserekereskedelem, elcserélem a házamat a te házadra, plusz az autódra mert neked jobban tetszik az én házam, tudom! … Baromság.
Azt meg, hogy az ember alapjaiban innovatív lény sosem értettem mire alapozzák. Én valahogy nem ezt látom. Azért azt ne mondja már nekem bárki is, hogy a nyugati lakosság 80%-ka éhbérért dolgozik reggeltől az ágyba esésének pillanatáig. Ha nem így van, akkor hol a rengeteg hasznos és kreatív dolog? Nem látom őket. Csak a Maunikasó és a Valóvilág tegnapi epizódjának a sokszoros részletezését Facebookon. Ki kényszerítette ezeket az embereket, hogy ilyen *nincsrákultúráltjelző* dolgokkal foglalkozzanak? Én lemaradtam a kényszerítésről, úgy látom ti is. Mi történt velünk? Persze szép és jó az alapötlet, de előbb nézzük meg kicsiben, hogy így van-e, aztán lehet tényként kezelni. Adjuk meg a lehetőséget az embereknek a változásra, ha élnek vele … JUHÉJ ide veled utópia. :inlove:
Szerény véleményem, hogy pénz nélkül nincsen modern társadalom. A pénzrendszer kell, a pénz jelen definíciója nem kell. Hiszen a pénznek a mai világban van értéke, ez pedig alapjaiban téves. A pénznek értékmérőnek kéne lennie, szorosan hozzákötve a szilárd értékekhez. Egyébként, erkölcs kellene csak az emberekbe, ha meg nincs erkölcs legyen korlátozás. Ne a cégek, hanem az általános erkölcsi norma szabja meg a fizetéseket, a munka fogalmát. :-)
Egyébként szomorú látni, hogy a Gonosz emberek terve szerint cselekednek sokan, fikázzák a rendszert alapjaitól kezdve. Nekik pont ez a tervük, sokadjára már. Lerombolnak valamit, majd felajánlják az új rendszert cukormázban. Ami tegyük fel, hogy nem lesz sokkal rosszabb. Ez az egész szegénység és a társadalmi feszültség. Csak egy példa: ahogy én láttam Svájcban eléggé különb módon élnek. Nem véletlenül, ott duális pénzrendszer van. Van egy Gonoszoktól független másodlagos pénzük, amit külsőleg nem tudnak befolyásolni, s így a gazdaságukba is kisebb mértékű a beleszólásuk. :-)
Hát jó hosszúra sikerült, remélem senkiben sem ébresztettem negatív érzelmeket, nem állt szándékomban, sem tiszteletlennek lenni a véleményetek felé. :-) Sajnos ezt teszi velem, ez a téma.
Duncan , úgy látszik nem mindenki érti hogy mi itt a lényegi gondolat .
@ Scaba:
a szamádhi nem a megvilágosulás. magas fokú képesség ez igaz, az elme lecsendesítésére jó módszer , de amit realizál vele a gyakorló: forma nélküli világba születés (az istenek világa). sajna az ugyanúgy a szamszára. mondhatni zsákutca.
egyébiránt mivel a megvilágosodásnak nincs oka ezért, nem is lehet azt létrehozni. mivel eleve, minden az.
De itt egy advaita bölcs üzenete:
„A világban csak egység létezik, kettősség egyáltalán nem.”
Ranjit Maharaj
Forrás: http://nem2.lapunk.hu/#ixzz1lbzH1fvA
bár már megkapták 3ik szemtől(Thirdeye), hogy hamis tanítók , há :-)
massacarrara írta:
Kár, hogy a gyakorlat ellentmond a bölcs elméleteknek.
Persze lehet, hogy csak rosszul látom a valóságot…
@ kisboros:
a szemlélet: a gyakorlat. bízz meg benne, nyugodtan!
@ massacarrara:
sőt még megbíznod sem kell benne, mert az is csak fogalmi koncepció. így nem haladja meg a gondolkodás/ítélkezés ill. elfogadás/elutasítás, jó/rossz, szamszára/nirvána dualizmusát.
elég ha ellazulsz és éled a jelen pillanatot koncepciók nélkül. játék az élet!
remélem hasznosat tudtam mondani!
Megint milyen gyakorlatias kis eszmecserébe torkollott ez itten…
Szavazzuk meg, hogy eldöntsük-e, hogy holnap tartunk-e egy megbeszélést arról, hogy kiűzzük-e a rómaiakat…! 8-)
“A legrosszabb zsákutca a pénz nélküli társadalom. Elvenné az ember egyediségét (egyforma ház, egyforma autó, egyforma szendvics stb.), így mi lehetne ennél szabadságrombolóbb? Az egyediség, a lehetőség, hogy másmilyenek legyünk, a szabadság alapja. Társadalmilag a pénzrendszer a szabadság egyik pillére.”
Mit gondoltok?
@ Duncan Shelley:
Ezt egy olyasvalaki írhatta, aki nem is egyedi, és tehetséges sincs semmihez, de az egója azt mondatja vele, hogy attól lesz valaki egyedi, ha pénze van. Mert neki bizonyára sok van.
Duncan Shelley írta:
Írhatnánk úgy is : a legrosszabb zsákutca a mai társadalom. A pénz elvette az emberek egyediségét (mindenki a pénzt hajszolja). Ez így teljesen szabadságromboló. Az egyediség lehetősége nem a pénztől függ. Társadalmilag a pénzrendszer a rabszolgaság legfőbb pillére.
Duncan Shelley írta:
Ugyanezt írtam én is. :-P
“…. Meg egyforma ház, egyforma autó. Hiszen, ha különböző lenne, valakinek az egyik nagyobb értéket jelentene… VOILÁ! Már kezdődhet is a cserekereskedelem, elcserélem a házamat a te házadra, plusz az autódra mert neked jobban tetszik az én házam, tudom!”
Nem a pénzzel van a baj, hanem a kamattal.
Cserekereskedelemről meg felesleges álmodozni, mert az emberek nem fogják feladni azt, amit eddig elértek. Szvsz kivitelezhetetlen a dolog.
A társadalom alapja a csere. Egy csere akkor tisztességes, ha akkora értéket kapsz, amekkorát te is adsz. Ezeket az értékeket valamiben mérni kell. Ráadásul a cserék a kereslet és kínálat helyi és időbeni eltérései miatt elég nehézkesek lennének valamilyen elszámoló rendszer és a hozzá kapcsolódó intézmények nélkül. Ezt a szerepet a pénz és a pénzrendszer tölti be. A mai pénzrendszerünk néhány elemében hibás és ez sok visszaélésre ad okot, de alapjában véve szükséges. Lehet helyette más értékközvetítő rendszert felállítani, de annak is ugyanarról kell szólnia, hogy mindenki a hozzájárulása mértékében részesüljön a társadalom által létrehozott javakból.
Szerencsére nem kötelező társadalomban élni, meg tudom érteni azokat is, akik eladják a házukat, fogják a kis családjukat és kiköltöznek valahova tanyára, vagy egy kis erdészházba és ott maguk próbálnak boldogulni. Akik ezt már megtették, tudják, hogy az sem könnyű élet. Ott nem a főnöködnek, hanem a természetnek vagy bizonyos mértékig kiszolgáltatva és sokat kell gürizni, hogy legyen tűz, víz, mindennapi betevő. Ott minden, amit teszel, magadért teszed és egészen más a dolgok értéke. De ha baj van, (beszakad a tető, megbetegszik a tehén, vagy valaki a családban) és szükség van külső segítségre, akkor be kell hogy jöjjön a képbe a kompenzáció. Egy-egy esetben talán elég a hála és a köszönet, de hosszútávon az emberi közösségekben az egymásnak nyújtott értékeknek ki kell egyenlítődniük
Látszólag kicsit elkanyarodtam a pénztől, de így talán már egyértelmű, hogy nem a mostani rendszert védem, csak azt mondom, hogy valamilyen közvetítő kell. Eltörölhetjük a mostanit, de természetes folyamat eredményeként ki fog alakulni egy ugyanilyen, vagy hasonló. Annak is meglesznek a hiányosságai és a gyermekbetegségei, amik talán még rosszabbak, úgyhogy talán azzal járnánk a legjobban, ha a meglévőt próbálnánk megjavítani.
@ Duncan Shelley:
Ez így van. Csak nem EZ a pénzrendszer.
Meg nehogy már a fogyasztási cikkeim és javaim különböztessenek meg másoktól.
Eszembe jutott Gaben zsniális autóeladásos dumája az Üvegtigrisből:
“Ha Te most állandóan kólát innál, akkor én azt mondanám Neked, hogy igyál traubit. Mert ha traubit iszol, ugyanazt a cukros löttyöt csurgatod a beleidbe, mint a többiek. De azáltal, hogy ők kóláznak, Te meg traubizol, különbözöl a többiektől. Na… Ez az, amit jó lenne, ha megértenél.”
8-)
@ intergold:
Duncan csak idézett,ő sem így gondolja (ugye?).
Ha a pénzrendszerről beszélünk, jó, ha mindenki tisztában van a mostani alapjaival, és egész mibenlétével.
Ezt nem részletezném, a legtöbben úgyis végignézték már az összes ébresztőfilmet, többször is, akik meg nem, azok szégyelljék el magukat, és pótolják sürgősen!
:D
Komolyra fordítva, tényleg azt hiszem, hogy a pénznek legalább akkora szerepe volt a civilizáció létrehozásában, mint a keréknek, vagy az iránytűnek – ha nem nagyobb. A cserekereskedelem meg olyan, mint a demokrácia: egy nagyobb közösségben – hasamra ütök: legyen mondjuk 1500 fő a felső határ – egyszerűen már nem működik. Nem, és kész, ez evidens. Egyszerűen azért, mert hiába álmom egy tanya, állatok hada, ha meg akarom nézni a moziban a Hobbitot, és a Warner fivéreket nem érdekli a friss háztáji tojás, amit kínálni tudok cserébe, akkor nem fogom megnézni…
Ez van.
@ thirdeye:
Persze, gondolom, hogy nem így gondolja (ugye…? :D ), csak megkérdezte, hogy mit gondolunk, és hát ezt gondolom.
Nekem furcsa viszonyom van a pénzzel: kiskorom óta mindig spóroltam. A többi srác elköltötte a pénzét édességre, én nem. Egy idő már kölcsönkértek tőlem. Soha nem volt pénzük. Ekkor szembesültem vele, hogy az emberek többsége a világ pénzét el tudnák költeni fél óra alatt.
Másik pillanatkép az életemből: Apám látva óvatosságomat pénzügyekben, egyszer behívott magához (általában így történt a férfias dolgokról az eszmecsere nálunk) és továbbadta nekem azt az igazságot, amit ő meg saját apjától kapott okulás képen: ” Fiam, a pénzt nem megspórolni, hanem megkeresni kell ! ”
Harmadik pillanatkép: azok az egyének, akik azt a képzetet keltették, hogy pénzesek fokozottabb figyelmet és elismertséget szereztek a társaiknál. Volt úgy, hogy a haverom panaszkodott, hogy bezzeg a suli menő csávójának könnyű, most is minden csaj körülötte zsong, mert mindenkit meghívott egy buliba, csak mi vagyunk ilyen lúzerek. Hogy miért használt többes számot ma sem értem, de nem akartam bonyodalmakat így nem mondtam meg neki, hogy a menőcsávó egy órával ezelőtt tőlem kért kölcsön, mert mindig minden pénzét elszórta szórakozásra, mindig le volt égve. Ennek ellenére mindig az ő szavára adtak és mindenki az ő barátja akart lenni. Nem értettem sokáig, míg aztán egyszer az öreg tejesember megmondta: ” Ha gazdag lennék, bölcs lennék ! “
Szerintem mindegy hogy milyen rendszerről beszélünk , legyen az éppen a pénzrendszer , ha megfeledkezünk róla hogy ezeket emberek hozták létre , emberek használják működtetik . Ehhez a csodás civilizációhoz amiben most élünk persze hozzátartozik a pénz , mint kutyához a bolha . Vakaródzunk is rendesen . De tényleg , a rendszerek csak tükrözik a rendszergazdát . Miután a természeti népeket módszeresen kipusztította , ellehetetlenítette az a csodás elme , ami létrehozta megint csak csodás civilizációnkat , ahol az igazi életről már fogalmunk se lehet , most majd biztosan kitalál nekünk valami megnyugtatót , ha esetleg eljutunk oda hogy a pénzt nem tudjuk majd megenni . Legfeljebb nem járunk majd moziba . :-D
thirdeye írta:
Gyorsan fel a kezét, aki nem élvezi a mostani életét? Mi van akkor, ha kiderülne hogy azért a többség jól érzi magát a bőrében?
@ Alex:
Bocsi nem akartam rést ütni a pajzsodon :-D Buddha is biztos csak rosszkedvében találta ki hogy ez itt a szamszára . Ha jobban körbenézett volna , láthatta volna hogy nem csak betegek , öregek és halottak vannak körülötte hanem életvidám fiatalok és mások akik majd csak ezután lesznek betegek , öregek és halottak . Alex , az idő repül . :-D Bocs az emós hangulatért ! :-))
Szia Alex!
A minap megkérdezte egy srác, nem randizok-e vele. Visszautasítottam azzal, hogy köszönöm, de van valakim, és jó ez így nekem. Mire ő azt mondta: „Elfogadom a döntésed, de nem tudod, mit veszítesz.”
Igaza volt, nem tudom, mit veszítettem. Lehet, hogy sokat, lehet, hogy keveset, az is lehet, hogy semmit, csak egy nagy tévedés lett volna. Nem tudom, de nem is érdekelt, mert ahogy egy bölcs hozzászólásban olvastam:
„Az ember alkatánál fogva általában kedveli a kockázatot veszteségek vonatkozásában, és kerüli a rizikót nyereségek esetén. „
Más szavakkal, a járt utat járatlanért nehezen hagyjuk el, legyen a megszokott bármennyire rögös, az új bármennyire kecsegetető. Jól érzem magam a bőrömben és ezt az állapotot, nem szívesen kockáztatnám, de el tudom képzelni, hogy van ennél jobb. Háromszemű barátunk alternatívája talán valóban megérné a kockázatot, de csak ha kipróbáltuk, akkor tudjuk megmondani, mit veszítettünk volna, ha nem.
Egyébként apukád és a tejes bácsi nagyon okosat mondott (lennék nálatok légy a falon a férfias beszélgetéseknél) és ezekre tényleg jól ráéreztél. :yes:
thirdeye írta:
Buddhanak nem is volt rossz kedve. De azt nem teljesen értem, hogy miért fontos, hogy volt e szamara.
Petra írta:
Petra, mondtam már máma, hogy milyen szép a szemed?
@ Petra:
Randizol velem?
:D
Na jó, most már tényleg eltértünk a (z amúgy igen érdekes) tárgytól, de ez olyan labda volt, amit nem lehetett nem lecsapni.
@ Alex:
Már megint megfogtál :worship: :-))
thirdeye írta:
Jok vagyunk, mi? :-)
@ Alex:
Ja , frankón ! 8-)
Mi van veled Duncan? Epekedve várom az új olvasnivalókat, remélem nem merültél ki :-D
Hát ennyi . Ez történik ha az embernek van egy jó szökési terve és meg is valósítja . :handcuffs: :cigarette:
hagakure írta:
Duncan költözik. 8-) Meg épp tesztolvassák A félelem ízét. Kissé sűrű napjai vannak. :)
Rövidesen.
@ Duncan Shelley:
Basszus valamelyik nap azt álmodtam, hogy segítek Duncannek költözni. Pedig semmit sem tudtam arról, hogy költözik.
Hm.
@ intergold:
Ha mágusokkal kezdesz ilyenekre bármikor számíthatsz . :cyclops:
intergold írta:
Kedves tőled, hogy segítettél. :)
intergold írta:
És mikor alszol? :)
katja333 írta:
Ha része akarsz lenni a társadalomnak, akkor szükséged van pénzre. Hogy miért kell sok? Mert többet tudsz tanulni abból, ha elhajózol a sarkvidékre, mint abból, ha nézel róla egy képet.
Inkább az, hogy nem tudják, hogyan kell pénzt keresni.
Milyen fedél, milyen étel, milyen ruha? És ez még csak a kezdet. :D
Dehogynem.
A látszat nagy úr.
katja333 írta:
Helyes! Ugye te is az éjjellátóval kezdted? :)
Alex írta:
Akkor helyre kellene állítani az önbecsülését és az önbizalmát. Aztán rájönne, hogy csak hitte magát ennyire kispályásnak, valójában sokkal több ennél.
Jönni állat, bunkó puff. Nem jönni állat, bunkó mipuf? :D Lehet, hogy kell valamennyi ész és fantázia ahhoz, hogy túl lássunk a testünk ellátásán étellel, de ez azért eléggé alap.
Óriási a különbség a boldogság és a vakság között. Az, hogy valaki ember, sőt lélek létére nem tesz mást, mint fel-alá makog az erdőben, miközben ott az egész univerzum, amit meg lehet ismerni, biztosan nem boldogság. Ilyen fokú visszahúzódáshoz mérhetetlen bűnök kellenek.
Ebben az esetben neked ahhoz kellene idő, hogy kertásó legyél. Képzeld el, ha nem lenne rá időd…
Furcsa egy ábránd, hogy ilyen könnyű előrevinni a világot.
Értelek. De remélem, inkább csak nem értetted, mintsem valójában nem értesz egyet azzal, hogy az emberek felnőjenek önmagukhoz.
Petra írta:
Hátradőlni? Neeeem! Akkor kezdődne az igazi munka az igazi célokért.
Shen írta:
Ha nem lenne pénz, majdnem mindannyian éhenhalnánk. Aki nem, az is elég üres életet élne.
bakostamas írta:
Amer is egy festő. Mellette varázsol is néha. :)
Great írta:
:)
Remélem, Alex válaszolt erre.
henrybalint írta:
Képzeld el, hogy az a lény, aki jelenleg “boltos kislánynak” tűnik, sokkal több annál. Képzeld el, hogy ha felszabadulna az ideje, az erőfeszítései, az érzelmei, és a gondolatai is a puszta testellátás nyűge alól, esetleg ennél lényegesen többre lenne képes. Képzeld el, hogy valaki, akit szeretsz, húsz év múlva meghal egy betegségben. És képzeld el, hogy ha a “boltos kislányból” az lesz, aki lenne, akkor az a betegség esetleg már rég nem is létezik addigra…
Én nem hiszem, hogy vannak eredendően pici lelkek, akik nem képesek többre, mint arra, hogy egy gép munkáját végezzák egy gépnél rosszabbul.
Japánban vannak olyan élelmiszerboltok, sőt éttermek is, amikben senki nem dolgozik. És működnek. Annyi szellemi kapacitással, ami felszabadulna, mennyi időbe tellene automatizálni mindazt, amihez nem kell kreativitásd?
@ ThomasLawrence:
Érdekes a film, a Venus Project is. De főleg az utóbbiban elég komoly logikai ugrások vannak. Egy maréknyi ember őrületét nem lehet azzal magyarázni, hogy a pénz rossz, és ha nem lenne pénz, akkor jó lenne. A bűnözést sem a pénz okozza.
Ha lenne olyan pénz, ami szabadon mozogna, nem lenne manipuláció rajta, és az értéket képviselné, annak nem lenne rossz oldala. Bármelyik utcaseprő sokkal több értéket hoz létre, mint akármelyik agyonfizetett bűnöző, akit államelnöknek neveznek ki. Az ilyesféle manipulációt kellene eltűntetni, nem a pénzt.
thirdeye írta:
Ha tudunk úgy dönteni, hogy nem kérünk ebből többet, akkor az azt jelenti, hogy hatalmunk van a program felett. Ebből következően, a program csak addig hat, amíg akarjuk. Tehát azért működik, mert elfogadtuk. De miért fogadtuk el?
kisboros írta:
Leépítik a céget, változnak a gazdasági körülmények, becsődöl a vállalat, megszűnik a szakma… egyáltalán nem biztonságos alkalmazottnak, szolgának lenni. Bejön egy divatszakma, mire a gyerek kitanulja, telítődik a piac és már nem kell. Az alkalmazottaság egy olyan háthabejön dolog, amibe nincs beleszólásod. Ennél mi veszélyesebb?
Tehát azok tartják fenn a világot, akik bizonyos értelemben puszta gyártósorként gondolnak az emberre, és azért tartják, hogy összeszerelje az újabb robotokat?
A legtöbb vállalkozó, akit ismerek, családos emeberként kezdett vállalkozni, mert kilátástalanná vált az élete. Az egyik fickó kiszámolta, amikor húsz éves volt, és már volt egy gyereke, hogy ténylegesen soha nem fog tudni egyenesbe kerülni, ha nem lép valamit.
Akit szeretek, annak jót akarok.
intergold írta:
Először is, azt nem én írtam. Másodszor, példák nélkül nem ér ilyet mondani.
A főnök, az isten, aki szeszélyes, és a kedvében kell járni…. ez egy kommunista modell. Ebben a modellben nem kell érteni semmihez, nem kell eredményt felmutatni. Egy másik modellben, ahol piaci verseny van, a főnöknek feladatai vannak, a beosztott dolga pedig nem a nyalás, hanem az eredmények szállítása.
Duncan Shelley írta:
Ha tudunk úgy dönteni, hogy nem kérünk ebből többet, akkor az azt jelenti, hogy hatalmunk van a program felett. Ebből következően, a program csak addig hat, amíg akarjuk. Tehát azért működik, mert elfogadtuk. De miért fogadtuk el?
Én úgy látom ezek a programok kora gyerekkorunkban ültetődnek belénk legerősebben amikor még nagyon nyitottak vagyunk és védtelenek a hazugságokkal szemben . Ebben a helyzetben nem sok választásunk van . Később meg már úgy megzavarodunk hogy sokszor már azt sem tudjuk hogy fiúk vagyunk -e vagy lányok . Ismerőseim , barátaim között sok olyan van akik rendkívüli képességekkel rendelkeznek , de mindegyiknek borzalmas gyerekkora volt , ezért ezek a képességek nagy küzdelmek árán voltak csak birtokba vehetők . (vagy az is lehet hogy ezek a képességek adták az erőt a küzdelemhez !) De azért látok egy olyan jelenséget is hogy a rendkívüli (pszichés) erővel születő embereket mintha jobban kipécéznék bizonyos erők , ami bizonyára nem a véletlen műve .
@ thirdeye: “barátaim között sok olyan van akik rendkívüli képességekkel rendelkeznek ”
hosszú lesz az utuk, mire visszaérnek a valósághoz.
“Amit spiritualitásnak nevezel,
Az nem több vezetési technikák gyűjteményénél.
Módszerek után kutatsz,
Hogy megbirkózz olyan problémákkal,
Melyek még fel sem merültek.
Kiutakat keresel, hogy elmenekülj
Egy olyan valósságtól, amelyben nem is élsz.
Ram Tzu tudja:
Bárki is mondta:
“Nincs a jelenhez fogható idő”,
Igazat szólt.
@ massacarrara:
a jelen/lét az egyetlen megoldás :)
thirdeye írta:
Középiskolás koromban (nálam ez volt a “borzalmas” időszak”,legalábbis a korábbihoz képest) rendszeresen “kisültem”. Bármilyen fémtárgyhoz hozzáértem, azt szinte tüzijáték kísérte. Meg ugye fájt is, legalábbis erős ütést éreztem ilyenkor. Egy idő után már nem mertem semmihez hozzáérni, ami fém. Ez még ma is bennem van. A szobámban természetesen elromlott minden elektronikai eszköz: TV, videó, számítógép… Egymás után, mind. Nem is tudom hány TV-m meg videóm volt összesen.
De úgy tűnik, hogy mostanra helyreállt a rend.
Kár… mert mostanában kezdtem el ismerkedem az okkultizmussal, és olvastam valamelyik könyvben, hogy ezek az “elektromos dolgok” erős mágikus képességre utalnak.
massacarrara írta:
Engem a “valóság” már úgy nem érdekel, ahogy van.
A “másik világ” annál inkább.
Mindenki menekül. Ki ebbe, ki abba, ki így, ki úgy – mégha nem is tudnak róla, vagy nem vallják be maguknak.
Itt, ebben a civilizációban van testünk, fenn kell tartani. Ha én csak a kreativitásnak élek, valahogy meg kell oldani, és ez két módon lehetséges. Más emberek végzik el, vagy gépek.
Más emberek esetében, még mindig van egy vastag réteg, akik gürcölnek, hogy én fantáziálhassak egy csodás világról, és így nem beszélhetünk szabad társadalomról.
A gépek jó megoldás lehet, ebben az irányban egyaránt vannak pozitív és negatív lépések, az elmúlt évtizedekben. Például a számítógépek megjelenésével folyamatosan csökkennie kellett volna a közigazgatásban dolgozók számának, hisz amit több napi kemény munkával lehetett kiszámolni valaha, most a program egy klikkre megteszi. Munkára fordítandó pénz kellene felszabaduljon, ami úgymond jólétre fordítható lehetne. Nem ismerem a számadatokat, de szerintem sokkal több ember dolgozik most ebben a szegmensben, mint húsz éve, és feleslegesen generált bürokráciát gyártanak. Természetesen güriznek, kis pénzért, és aggódnak a létük miatt. Semmit nem oldott meg a számítógép elterjedése.
Vagy az autógyártás is egy jó irány. Mikor az ismeretterjesztő dokumentum műsorban azt mondják: 8500 munkásunk van, 4500 ember és 4000 robot. Valahogy itt is hiba van a matekban, mert az a 4500 ember nem kapja meg a robotok helyett a fizetést, meg én sem kapom valami potom pénzért az új autót.
Mikor a hat éves lányom – hangsúlyozom hat éves, azt sem tudja, mennyi egy kiló kenyér – azt mondta a gyönyörű 8,5 milliós új autóra: Apa, ez nagyon sok pénz, ez aránytalan.
A megoldást ott látnám, ha a galandférgek nem szívnák el a társadalom emésztőrendszeréből az energiát, és nem kellene aggódni, gürizni.
A munka jó! Jó dolog előállítani egy értékes dolgot. Az is egy értékes dolog, ha a boltban van valaki, aki oda adja nekem az árút. Csak ne kelljen beleszakadni, miközben értelmét sem látod, meg a kiutat sem.
Azaz ember, akinek előre mutató gondolatai szoktak lenni, hová teszi az előremutató gondolatait, ha a gáz számlán kell stresszeljen? Rengeteg energia van jelenleg a társadalomban, ami felszabadítható lehetne. Többszöröse értékért végezhetnénk ugyanezt a munkát mint most, szabad lehetne a gondolatunk, és tudnánk olyasmire áldozni, ami támogatja a művészetet, társadalmat, tudományt. Ez által egy csomó alkotó képességű elme megélhetne ebből, akik most épp hegesztenek Németországban vendégmunkás ként, vagy bébi csőszködnek Angliában.
Legszomorúbb történetem amit ismerek, egy régi barátom esete. Rettenetesen kreatív gépész, bármilyen gépi technológia került elé, már mérhetetlen lelkesedéssel konstruálta, tervezte, hogy lehetne még jobb. Egy gumilabda mellett nem tudott úgy elmenni, végig ne gondolja, hogy is készül az, illetve ő hogyan gyártaná. Egy nagy hibája van, nagyon heves vérmérsékletű ember, ami a vesztét okozta. Tartozott neki egy fickó pénzzel, sok pénzzel. Barátom léte komolyan veszélyben forgott emiatt. Hát, lecsapta és elásta az erdőben. Most valamelyik fegyház vendégszeretetét élvezi, és gondolom azóta kidolgozta a lehető leghatékonyabb börtönrács gyártási technológiáját.
@ kisboros:
háhá, ez Ram Tzu-t érdemel:
“Ram Tzu tudja:
Kezdesz torkig lenni az egésszel.
Tudni akarod, kinek az asztala ez,
Ki felelős ezért a felfordulásért.
Válaszokat követelsz, méghozzá azonnal.
Mindeközben pedig tudni óhajtod,
Hogy ki ez a “te”, akihez Ram Tzu beszél.
Az egész túl zavarba ejtő.
Kezded gyanítani,
Hogy Ram Tzu nem is teljesen egyenes.”
@ kisboros:
A “másik világ” annál inkább.
no ez is jó lesz Ram Tzu-nak:
“Ram Tzu tudja:
A keleti misztikus lószarnak
És
A nyugati misztikus lószarnak
Van egy közös nevezője.
Szükséges állítania
A szkatológikusan nyilvánvalót?
Az Igazság a keleti trágyadomb alján hever,
Néhányan meg is találják ott.
Mások a nagy felfedezést
A nyugati pöcegödörben teszik,
Ahová az Igazságot
Évszázadokkal ezelőtt lehúzták.
Megdöbbensz, hogy Istent
Naplemente és kiskutyák helyett
A szarral találod egy lapon.
Zavarba ejt elképzelni Őt
Kezében kést forgatva a vágóhídon.
Ram Tzu mindenhol látja Istent.”
Még benned is.
nagymedve írta:
Van egy kérdésem? Miért magasabb az életszinvonal Németországban és Angliában? Mi az akadája, hogy Magyarországon is meglegyen?
nagymedve írta:
A gépeket olyan emberek találták ki, akiknek legalább annyi fantáziájuk volt, hogy “lehetne másképp is”.
Kedves. :) De, ha belegondolsz, a művészet szerepe egyáltalán nem jelentéktelen a történelemben. Gyakorlatilag minden mozgalom mögött volt egy könyv. Volt erről egy cikk régebben, “A művészek felelőssége” címmel, benne van a blogkönyvben.
Mit tartasz megoldásnak? (Vigyázz, nagyon ravasz a kérdés…)
Mert te tanítottad erre. :) Nagyapám azt mondta a kocsikra, hogy “ez is gurul meg az is”, ő nem látott különbséget Trabant és Bugatti között. Vagy csak úgy tett, mintha nem látná? De mindegy is, ha ő így gondolja, legyen, ha én másképp, hadd gondoljam másképp.
Azok, akik fentebb vannak, nem akarják ezt. Előrelátóan szemétkednek velünk, de ahhoz nem elég előrelátóak, hogy lássák ennek a végét. Mert az nekik is kellemetlen lesz.