Az alábbi cikk öt évvel ezelőtt jelent meg egy régi weboldalon. Az oldal már nem létezik, a cikk azonban pontosan ugyanolyan aktuális ma, mint volt akkor, fél évtizeddel ezelőtt. A világ nem változott eleget. Az egykori blogbejegyzés a többi régi írással együtt megtalálható a Blogkönyvben.
„Gyereknevelés… Egyike azon témáknak, amik túlságosan mélyen érintenek érzelmileg, tekintettel arra a sajnálatos tényre, hogy engem is neveltek. Minden nevelés, melyet életemben kaptam, gátlásként élt vagy él bennem.
Leginkább apám nevelt, aki élete összes kudarcáért a családján állt bosszút, minden haragját rajtunk töltötte ki. A dühkitörései mindennaposak voltak, erőszakoskodott, rombolt, szétdobálta a szemetet a szobában, felborogatta a bútorokat, állandóan büntetéseket talált ki, és nem emlékszem egyetlen jó vagy kedves szavára sem.
Kapcsolatunk jellegéről annyit, hogy nem több mint ötéves koromban elhatároztam, hogy megölöm. Valami módon le kellett állítanom ezt az elmebeteget, és az jutott eszembe, hogy hipót öntök a levesébe, ő megeszi, és meghal, mi meg végre békében élhetünk tovább.
Sajnos nem mertem megtenni. Anyám és nagymamám állandóan azt mondogatták nekem, hogy vigyázzak a hipóra, nehogy megfogjam, mert szétmarja a kezem, ezért aztán nem mertem megfogni a hipós flakont.
Állandóan szembeszálltam apámmal, így én voltam az ő nagy ellensége. Néhány hónappal a tizennyolcadik születésnapom előtt szabályosan elmenekültem otthonról, mert az egyik dühkitörése odáig fajult, hogy megrémültem attól, hogy megölöm. És nem szándékoztam börtönbe menni miatta.
Apám fizikai erőszakkal, büntetésekkel, durva kritizálással és fenyegetéssel próbált nevelni. Anyám ritkán nevelt, ha mégis, akkor fenyegetőzéssel. Nagymamám is fenyegetőzéssel nevelt, például olyanokat mondott, hogy ha nem teszek meg valamit, akkor éjjel jön a zsákos ember, elvisz, aztán valakik megesznek. Nagyapám nevelt a legkevesebbet, amikor mégis, ő is fenyegetett. Miután elköltöztem a „családi fészekből”, apám öcsémet léptette elő új ellenségének. Pár évvel később, amikor öcsém is távozott, anyám meg a húgom lett a célpont. Elég kemény időszak volt hallani a sok rémtörténetet, amiket meséltek. Nagyapám mondogatta, hogy ha apám csinál valamit anyámmal, fogja a fejszét és agyonveri.
A mai napig neheztelek anyámra, amiért még gyerekkorunkban nem rúgta ki ezt az elmebeteget, hanem hagyta, hogy évtizedeken át azt tegye velünk, amit tett. Bő harmincévnyi „házasság” után szedte csak össze magát annyira, hogy elváljon.
Évekig tartott a huzavona. Anyám és húgom közben albérletből-albérletbe mentek, míg végül apám annyira tönkrement anyagilag, hogy belement a közös lakás eladásába. Ekkor már két éve egyedül lakott benne. És két éven át nem takarított, nem mosta le az ablakokat, nem söpört össze… A lakás legalább húsz százalékot veszített az értékéből.
Nem tudom, mi van most apámmal. A válás és a lakáseladás után a családból senki nem tartotta vele tovább a kapcsolatot, hisz nem volt miért. Az utolsó információm szerint a lakáseladásból neki járó pénzt pár nap alatt elveszette. Alkoholista, gyógyszerfüggő, ízületi betegségektől szenvedő, semmihez sem értő ember. Talán meghalt. Talán hajléktalan lett. Talán egy pszichiátriai intézetben kötött ki.
Bármi is lett vele, tudom, hogy megérdemelte. Mérhetetlenül sokat dolgozott azért, hogy az legyen belőle, ami lett. Célt ért: magára maradt. Mennyi erőfeszítés egy ilyen nyomorult célért!
Nagyon ritkán jut eszembe, néhány évente. Már nincs benne düh, csak sajnálom, hogy ismertem. A nevelése egy része még mindig itt van bennem, még mindig öl engem. Minden nevelés, amit valaha is kaptam, gátlásként élt vagy él bennem.
Naponta látom, ahogyan nevelnek gyerekeket. Nemrég épp vásároltam, a pénztárnál egy fickó nagyban nevelte a körülbelül ötéves gyerekét: fenyegette és hazudozott neki a világról.
Pár éve egy barátommal mentünk valahová, ő meg kifakadt: hogyan lehetséges, hogy egy olyan pitiáner dolgot, mint amilyen az autóvezetés, fizikai és mentális alkalmassághoz kötnek, tanfolyamot kell elvégezni hozzá, de a gyerekvállalásnak semmilyen előfeltétele nincs? Bármelyik jött-ment értelmi fogyatékos senki, aki képtelen még egy aprócska célt is elérni az életben, akármennyi gyereket vállalhat!
Vajon mi lesz ezekből a gyerekekből, akik ilyen családban nőnek fel? – kérdezte a barátom.
Mi lehet belőlük?
Nos, leginkább ugyanolyan semmirekellő, félhülye, az életről mit sem tudó szerencsétlen lesz, mint a szülei. Mert fél életében hallja a baromságokat a világról és az életről, fél életében hazudnak neki, fenyegetik, megbüntetik és megverik. Egyszóval: nevelik. Idomítják, mint egy állatot.
A nevelés öl.
A tanítás teljesen más. A tanításhoz ész kell, türelem, empátia, és legalább egy kicsi szeretet. Majdnem mindenre emlékszem, amire életemben tanítottak.
Kisgyerek voltam, amikor megtanítottak kötelet fonni: még mindig értek hozzá. Tizennégy voltam, amikor megtanítottak pengét élezni kővel: semmit sem felejtettem. Tizenhat évesen tanítottak meg puskával lőni: az összes magyarázatra emlékszem. Volt, amikor könyvön keresztül tanítottak, volt, amikor a tévén keresztül, de ezek is igazi tanítások voltak.
Remélem, nem tűntem szentimentálisnak, mert nem vagyok az. Csupán csak el akartam mondani, hogy a nevelés árt az embereknek, és a tanítás valami egészen más.
Engem nagyon sokat neveltek, főleg apám. Én nem neveltem senkit, és nem is fogok nevelni soha senkit.
Fel kellene egyszer ébredni.
A család nem szent. A családban olyan bűnöket követnek el, amikre nincsen szó. A nevelés bűn. Megőrjíti a következő generációt. A gyerekvállalás nem alanyi jog. Ki kellene érdemelni. Felelősnek lenni egy életért, az nagyon-nagyon komoly dolog.
Nem is lehet túlbecsülni.”
Nektek mi a véleményetek a fentiekről? Szerintetek bárkinek joga van gyereket vállalni? A gyereknevelés káros? Hogyan kell megfelelően bánni a gyerekekkel? Mi a különbség nevelés és igazi tanítás között?
Nézd a jó oldalát.
Ha apád nem úgy “nevelt” volna ahogy, ahogy, ma talán ma egy pöcs lennél, egy hétköznapi melós, aki folyton a TV előtt fetreng, és akinek fingja nincs a világról. Egy a sok közül.
Megfigyelhető azért a blogodon is, hogy a legtöbb ide irogatónak valamikor régen félrement az élete, többségüknek az apja volt ezért a felelős. Véletlen lenne, hogy ezek a személyek egyszerre vannak itt jelen? Itt, és nem a TV előtt, amely ontja magából a sok wannabe faszlengető “sztárt”.
Vedd áldásnak, hogy úgy alakultak a dolgaid, ahogy. Rövid távon, ebben az életben talán nem jó, de hosszú távon szerintem jobban jártál.
Sokszor belegondoltam én is, hogy mi lett volna, ha, ki lettem volna, ha… aztán mindig arra jutottam, hogy jobb, hogy így alakult.
Ejjha…Hova lett mindenki? Átmentetek egy új blogra, nekem meg nem szóltatok? :cry:
Egy dolgot észrevettem, már a többedik ember írja itt, hogy mennyire rossz szülei voltak. Ferkóra biztosan emlékszem, de mintha lett volna más is. Ezt azért szomorúnak találom, főleg, hogy én nagyon meg voltam és vagyok velük elégedve és így nehéz átérezni a helyzeteteket. :-) Az alap elgondolás jó, hogy kritérium elé állítsuk a szülővállalást. Csak mégis milyen kritérium elé? A “szar szülő” nem objektív vizsgálat alapján kapott eredmény. Ha agresszíven szar akkor szerintem bármit képvisel ellenállást fog kiváltani a gyerekből, ami feltételezem csak “jó” lehet (vagy legalábbis “nem szar” … nem tudom mi lehet az ellentéte a “szarnak” :-D) Ahogy a ti példátok is mutatja, végülis nem követtétek a felmenők vonalát. Viszont kívülről lehet jó a szülő, törődő, kedves, de az ideológiája kimeríti a BULLSHIT fogalmát. És a gyerek ehhez még ezerszer jobban is fog ragaszkodni, kevesebb háttérinformációval. Azt vettem eddig észre, hogy a legnagyobb kreténeket szerették otthon. És hát ha engedélyezett egy ideológia akkor hivatalosan nem nevezhető rossznak vagy jónak. Így nem bukna el az elővizsgálaton. :-/
U.I.: Remélem nem írtam hülyeséget, kifolyik a szemem… :silly:
Témánál maradva: http://www.youtube.com/watch?v=78Sy5sVxPxs
@ kisboros:
Juppí, hát mégsem vagyok egyedül! :inlove: És még meg is erősítettél. :) (vagy én téged, végülis én vagyok a második) Na tényleg irány aludni. :-((
Csak pár futó gondolat….
Az öregem,mikor még “fitt”volt,félelmetes egy figura volt.Tisztelték is,de elsősorban féltek tőle.Én is,mert nagy volt,erős és bunkó.
Ha az a nevelés,ami a cikkben megfogalmazódott,akkor inkább tanitott.
Engem.Valamiért a testvéreimet nem kedvelte annyira.Mondjuk őket én sem.(mindig megvertek a gecik)
Például a bosszúállást annyira megtanitotta nekem,hogy mikor egyszer pofonvágott valamiért,akkor három hét múlva akkumlátorsavat öntöttem a pitralonjába,hogy a franc egye meg a pofáját(és az enyémet is:)))
Hetekig járt bőrgyógyászhoz,hehehe…
Aztán egy másik esetben injekcióstűt dugtam a bakancsa orrába,hehehe…
De ezektől eltekintve tényleg szerettem és tiszteltem,és nagyon sokat tanultam tőle-már amikor szabadlábon volt.
Még eszembe jutott valami.Gyerekként csak egyszer voltunk nála beszélőn,Szegeden(nem életfogytos volt,a Nagyfai objektumot épitették át,a szakmája miatt ült ott)és kaptam tőle egy macit ajándékba.
Hazafelé a vonaton széttéptem,nem tudom miért.A nevelőmuter se értette.Az öcsém se.
Hmm,én se.Fura gyerek voltam abban az időben,ha visszagondolok.
A feleségem a mai napig utálja,mint a sz@rt,de nem engedem neki hogy előttem szidja.
Ez is eszembe jutott még:hallgattam az Ossian-t és marha nagy rockernek hittem magam.Azt hittem a dalszövegek de nagyon lázadók stb..stb..
Énekeltem Paksi Endrével együtt:”…mikor megszülettem,hullócsillag volt az égen…..”
Oszt’ aszongya az öreg:”És akkor mi van,fiam?Egész augusztusban bámulhatod,ha érdekel.De mit számit ez a f@szság?Hülye ez az énekes?”
És vazze….
Igaza volt.Hullócsillag….De nagy cucc…
@ Fisher:
Nem,most tévedsz.Patkánynak patkány volt az öregem-mint ahogy én is-de soha nem volt féreg.
Ahogy remélem én sem.
kisboros írta:
Nem tudom megnézniiiiiiii!!!!!!!!!
ITT LE VAN TILTVA!!!!!
Miről szól?
@ ferko998:
Próbáld ezt: http://www.youtube.com/watch?v=k0WIo7iifuI
Amúgy nem kifejezetten a nevelésben látom a problémát, hanem…
Manapság egyre több család él egyre rosszabb gazdasági körülmények között, aminek a következménye: idegbeteg szülők.
Ez pedig többnyire családon belül csapódik le. Többnyire a gyereken.
Amiből aztán lesz idegbeteg gyerek, és az ő majdani gyerekének nem túl rózsás jövője.
Akárcsak a “bűn és bűnhődésnél”, a problémát itt is visszavezetném egy gyökérokra, amit a drágalátos “elit” kreált.
@ kisboros:
Akkor is a szülő hibája.
Ne hülyéskedj.
Akármilyen sz@rul élnék,akkor sem szólnék a gyerekemhez soha egy rossz szót sem.
Nem is nevelem őt,nem is tanitom.
Igazi barátok vagyunk.
kisboros írta:
Ezt meg tudtam nézni.Nem rossz,bár a szöveg nem teljesen illik a képi világhoz,viszont elég hatásos.
@ kisboros:
No,akkor én is hadd kedveskedjek neked egy klippel.
Az előadótól vonatkoztass el.Csak a szöveget figyeld kérlek és a képi világot.
Szülő-gyermek kapcsolatban is,meg “lobotómiát minden elitéltnek”kapcsolatban is.
Én megéltem ezt.
Soha többet nem akarom.
Lobotómia nélkül sem.
http://www.youtube.com/watch?v=2yxy0lV-tuo
Teljesen átérzem a dolgot. :-)
Ezen a fenti autóvezetős példán én is elgondolkodtam már. Jelenleg tényleg BÁRKINEK lehet gyereke nagyon komoly eseteket kivéve.
Hogy mi lesz az ilyen gyerekekből? Lásd a cigány társadalmat. Mármint nem azt, amelyik a bőrszínre utal, hanem amelyik a társadalmi rétegre. A fiúkból általában még idő előtt bűnözők lesznek, a lányokból pedig prostituáltak (ha nem is a szó törvényi értelmében, de az erkölcsi értelmében mindenképpen).
És többek között emiatt tart ott a társadalom, ahol tart.
Pasim (rossz arcú boxoló ember) szeret néha beszólni az ilyen szülőknek, amikor látja, miközben épp “nevelnek”. :-D A jelenetet rendkívül szoktam élvezni. Nem mernek neki visszaszólni, így remélhetőleg keményen betalál. Mindenesetre átmenetileg abba szokták hagyni a “nevelést”. Ők is kapnak egy kis nevelést. :-D
Én olyanokat szoktam látni, amikor a szülő épp kiabál a gyerekével, hogy ne csinálja ezt, ne csinálja azt, köszönjön, köszönjön hangosabban, ne érjen hozzá, ne vegye el, ne nyúljon ki… nehogy a végén még elhiggye, hogy ő is valaki… :(
Szerintem a nevelés alapvetően jó dolog(nak kellene lennie). Megnéztem, hogy mit ír a Magyar Értelmező szótár rá: “(Fiatal) személyt testi, szellemi fejlődésében segít.” Ez nagyon király! Látszik, ezt nem sok szülő olvasta el, látszik, hogy már az alap fogalmakkal sincsenek tisztában…
Ennek így van is értelme. A szülő nem azért van ott, hogy gátolja a gyereket vagy rákényszerítse az ő meglátását, adatait stb. Azért van ott, hogy segítse őt (hiszen még kicsi, védtelen és nem ismeri a világot) azzal a céllal, hogy kibontakozhasson.
Na, ez már megint idealista. :-?
De szerencsére néha látok pozitív példát, és akkor felsóhajtok, hogy talán lesz még jövőnk…
Amikor így megsebzik az ember szellemét gyerekként , iszonyatosan nehéz felnőttként értelmes életet élni . Hiszen ez olyan mintha egy pelyhes kiscsibét földhöz vágnak , ami ha nem is pusztul el , maradandó károsodást szenved . Duncan , szerinted tényleg az apád volt az aki így bánt veletek ? Úgy értem volt neki emberi mivolta , vagy csak fizikai megjelenésében volt az ? Én sajnos látom hogy például az alkoholistákat mennyi démon veszi körül , mennyire tehetetlen bábként rángatják őket , hogy az eredeti ember néha még nyomokban sem fedezhető fel . Ha megértjük , hogy az anyagvilágot a szellemi erők mozgatják , akkor minden érthetőbbé válik . Egy emberi test azért mozog , mert szellem lakik benne . Egy egyén tetteiből pedig látható , hogy milyen szellem irányítja . Nem elvont dolog ez , csak szemlélődni kell hozzá . Súlyos dolgok történnek velünk ebben a világban , és teljesen ki vagyunk szolgáltatva . A legrosszabb dolgok egyike , amikor látszik hogy mennyire pusztítják maguk a szülők a gyerekeiket , az átgondolatlan értelmetlen elvárásokkal , amikben lehet hogy ők sem hisznek . De ez még a lájtosabb dolog . Nevelés alatt biztosan sokan sokfélét érthetnek , de a szó valódi értelmében szerintem csak annyit jelentett , hogy fel -növelni , vagyis támogatni abban hogy kifejlődjenek a testi adottságok . Egy állat is feltudja nevelni a kölykeit . A tanítás az más . Az a léleknek szól . Csak ezt legtöbbször kifelejtik a játékból . Ebben benne van az is , hogy egy szülő mivel azonosítja magát . Ha a testével , akkor az anyagi dolgokat fogja előnyben részesíteni abban , amit a gyereknek szándékozik megadni . Akik a lelkükkel azonosítják magukat , azok nyilvánvalóan a szellemi lelki dolgokat fogják hangsúlyozni , az anyagiak mellett . Én személyesen 32 évesen tudtam anyámnak megbocsájtani . Intenzív csatározások után egyszer csak valami hirtelen megvilágosodás hatására rájöttem , hogy azzal ellentétben amit én éreztem , Ő tényleg megadott nekem mindent . De csak annyit adhatott , amivel ő maga is rendelkezett . Ez nekem kevés volt ugyan , de amikor beláttam , hogy Ő sem kapott a szüleitől túl sokat , akkor ráébredtem , hogy ostobaság többet várni tőle . Ekkor történt az hogy már nem az Anyut láttam meg benne , hanem egy másik embert , aki ugyanúgy ki volt szolgáltatva a szüleinek , akik ki voltak szolgáltatva az övéiknek és így tovább . Nekem az a dolgom hogy tudatossággal megtörjem ezt a láncolatot , hogy ne a családi “hagyományok” irányítsanak vakon , hanem éljem a saját életemet .
Szeretet nélkül pedig egyszerűen elsorvad , megbolondul az ember .
Nem arra van szüksége , hogy azt mondogassák neki , hogy szeretik , hanem hogy érezze , hogy szeretik . Az igazi szeretet egy nagyon erős energia , életenergia , és ha ez jelen van , azt tévedhetetlenül érezni lehet .
Ebben a világban , ahol ez igen ritka , az emberek többsége nem is érti mi ez valójában . Azt hiszik ugyanolyan egy másik embert szeretni , mint a mákos tésztát szeretni . Ha már unjuk akkor nem kell . A valódi szeretetet nem lehet megunni . Az nem az elmében keletkezik .
“A mai napig neheztelek anyámra, amiért még gyerekkorunkban nem rúgta ki ezt az elmebeteget, hanem hagyta, hogy évtizedeken át azt tegye velünk, amit tett. Bő harmincévnyi „házasság” után szedte csak össze magát annyira, hogy elváljon.”
Duncan , édesanyád meg volt kötve , nem akarta ezt ő sem . Ő is áldozat volt , mint Ti
Ezek energetikai kötések , rengeteget láttam már ilyet . Ezeket nem lehet csak úgy elvágni , főleg ha nincs valaki olyan szinten . Nézzük meg , az a szó hogy házasság-KÖTÉS mindent elmond . Nincs benne szabadság . Az emberek saját magukat kötik meg . Főleg akkor rossz ez , ha valaki egy dühöngő bikához köti magát .
Tudatlanságban él az emberiség , nem is lehet más az eredmény mint amit látunk . :-((
ferko998 írta:
Micsoda öngólt rúgott az öreg !
NNNA ez egy jó példája hogy hogyan müködik a karma . :-) (nem a cicáé) :cat2:
De vannak útmutatók a múlt dolgainak kezeléséhez : http://azurelefant.blogspot.com/2011/09/castaneda-az-ido-kereke-ixtlani-utazas.html 8-)
thirdeye írta:
Ááá,büszke lett volna rám,ha megtudja.
Csak előbb úgy valagba rúgott volna,hogy leég a hajam :-D :-D :-D
Nagy cinkosok voltunk ám.Gyerekként mindig verekedésekbe keveredtem.
Ha hazavittek a rendőrök(az akkori rendőrök mások voltak,mint a maiak)már elöre féltettek,hogy az a nagy,randa 998,hogy megveri ezt a kis gyereket,de azért a káröröm is bennük volt.
Becsengettek,kijött az állandó undorral a képén,végighallgatta a yardok sztoriját fapofával,rámszólt,hogy takarodjak befelé és én bűnbánó arccal besompolyogtam.
Benn meg már nevettünk mind a ketten.
Egyszer behivták a suliba szülőire,meglátták és úgy megijedtek tőle,hogy csupa jót mondtak neki rólam(hazudtak,hihihi)
Ezt látván mikor legközelebb elkövettem valamit és a technikatanár azt mondta,hogy felpofoz,egyből rávágtam,hogy akkor szólok a fateromnak.Hehehe
Jó haverok voltunk.Csak az öreg egy lúzer lett a végére,de az másik topik.
Mikor intézetben vagy nevelőszülőknél voltunk,azok se nem neveltek,se nem tanitottak,semlegesek voltak.
Géza bácsi néha nyomott egy gőzkokit,és ennyi.
De ez kit érdekel 30évre visszamenőleg?
Nem lehet mindig visszafelé mutogatni.
thirdeye írta:
Tök jó kis közhely-gyűjtemény.
De ez talán nem kimondottan bodiszattva-eszmény….???
Szu:leim el akartak va’lni. A testve’remmel a’lltunk szembe velu:k. bejelentette’k, hogy va’llnak e’s va’llaszunk ,hogy ki kivel megy? Apa’m azt ke’rdezte: Fiam melyiku:nket va’llasztod? erre e’n megfogtam a testve’rem keze’t a szeme’be neztem s azt mondtam : egyiket sem! mega’llt az ido” egy pillanatra azta’n mindketten egyszerre bementek a szoba’jukba jo’ hosszan su’gdolo’ztak, kijottek es ennyit mondtak : bocsa’ssatok meg, nem va’llunk el. azo’ta is egyutt vannak ennek ma’r 20 e’ve…
@ nev3rlive:
Mennyire szép történet!! Gratulálok.
Anyam 2 hete eloallt egy olyan mondattal, amitol egy hetig allt a hatamon a szor. Azt mondta, hogy o lehetosegei szerint jol felnevelt minket egyedul, es oruljek, hogy nem adott intezetbe, mert megtehette volna. Na, kinyilt szepen Pandora szelenceje, es eszembe is jutottak a gyerek eveim, amikett nagyreszt felelemben toltottem amiatt, hogy mikor ad engem es a tesom be az intezetbe. Aztan egesz eletemben irto jo gyerek voltam, csakhogy ezt elkeruljem… Iszonyatos aberracio. Viszont megneztem kulso nezopontbol es arra jottem ra, hogy ez az o szintje. Fenyegetes. Ezt latta a sajat anyjatol is, o is ezen ment keresztul. Aztan azt is megneztem, hogy minden adat amit a csaladrol mondott nekem, vagy teljesen, vagy felig elmebeteg. Jo volt radobbenni! Mindezek ellenere elhataroztam, hogy valahogy segitek neki egy kepesebb, jobb emberre valni, mar ha akarja. Azert jo lett volna, ha tudja mit jelent a neveles szo.
A leendo szuloknek kellene egy kotelezo gyerekvallalasi tanfolyam, amit az alap fogalmak letisztazasaval kezdenek. Hazassagra szinten kene egy hasonlo, kotelezo tanfolyam..
kisboros írta:
Én nagyon korán tudtam, hogy mit akarok. Apán ezen az úton egy akadályozó tényező volt, semmi több. Nem volt motiváló, nem letem miatta küzdő alkat, nem miatta akartam megmutatni, meg ilyenek. Semmi ilyesmi nem történt. Szimpla akadály.
Azt mondjájk, mindenkinek van egy sztorija. :) Itt nincsenek sokan.
Nem mondanám, hogy apám a felelős. Másképp is kezelhettem volna. Lehettem volna elég erős ahhoz, hogy ne hasson rám. Nem hiszek a véletlenekben.
Mindig van feljebb, mindig van jobb, mindig van gyorsabb. Ha minden úgy történik, ahogyan most kinéz, egy év múlva ott fogok tartani, ahol 18 évesen kellett volna. Persze, nagyon boldog leszek, de több, mint húsz évvel később érek be a célba. Célba… ami csupán alapja valami sokkal nagyobbnak.
Fisher írta:
Ha lenne gyerekem, mit szeretnék? Azt, hogy elérjen mindent, amit akar. Ebben az lenne az én dolgom, hogy felkészítsem, felszabadítsam, jól érezze magát, biztonságban tudja magát, lássa a saját útját. Ha ez nem így történne, úgy érezném, hogy megbuktam.
ferko998 írta:
Nem akarom tudni, mi lett volna, ha nem szereted és nem tiszteled…
Kissé elkanyarodik, de nekem szabad. 8-) Arthur C. Clarke írt egy sztorit, a címe: A csillag. Az űrhajós, aki mellesleg lelkész, eljut ahhoz a csillaghoz, ami hajdan Jézus születését jelezte. Abban a villanásban milliárdok haltak meg egy másik, távoli civilizációban.
@ Duncan Shelley:
Célba???
“Nincs a boldogsághoz vezető út,
Az Út maga a boldogság.”
-Buddha
És nem Háromjákó :-P
kisboros írta:
Ez nem gyökérok. A nagy okok nem kívül vannak. A szegénységtől sem őrül meg mindenki. Továbbá, a pénzt meg lehet érteni, és ki lehet jönni a válságokból.
Duncan Shelley írta:
Bizony ám.
Don Franco998 írta:
Ez mekkora hülyeség! Gondolj bele. :D
Ha elérem a célt, az egy lépcső, és jöhet a következő. Fene se akar életeket elbénázni egy lépcsőfok előtt.
“A kitartás a tudatlanok esélye a sikerre.”
Duncan Shelley írta:
És akkor mi van?
Ugyanaz a tanulság.Kit érdekel?
Duncan Shelley írta:
Hehe..talán ezért nem vagyok buddhista :-D
Duncan Shelley írta:
Brock Lesnar.
ferko998 írta:
Most úgy lehetne kicsit kötekedni, illetve kérdezni valamit, ami kellemetlen lenne. Még jó, hogy flying gentleman vagyok…
ferko998 írta:
Azt gondolom, hogy ott kezdődik az igazi szeretet, szerelem, amikor azt a másik lényt még magunktól is megóvjuk.
Duncan Shelley írta:
Nem vagyok szégyellős.
@ Duncan Shelley:
Most kapcsolok…Flying Gentleman,mi???
hehehe…
Tudod,hogy mondták a japánok Mirko-t be a Pride gálákon?
“Zsáksünő Terminétör” :-D :-D :-D :-D
Jaklin írta:
Ez valóban jól hangzik.
Van egy mondás: a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Ez nem azt jelenti, hogy a jó szándékkal baj van, hanem azt, hogy nem kompenzálja a tudatlanságot.
A másik, hogy az a kiindulópont, hogy a gyerek buta, vagy butább, mint egy felnőtt. Ez nem igaz. Csak mások a fogalmai.
Duncan Shelley írta:
Ebben is egoista vagyok.Ha örülni látom,akkor én is örülök.
Ezért igyekszem.
thirdeye írta:
Tudás és technika kérdése. Egy bódhi sokat segíthet. :)
Nagyon is emberi volt, épp ez a baj. Az ő szülei is olyanok voltak, hogy csak na, egyetlen álmát sem érte el, csak sodródott az árral és egyre kérgesebb lett. A kitartás a tudatlanok esélye a sikerre, és neki kitartása sem volt.
Akkor ne igyál annyit. :-D Ők is látják, sőt mást is… Lin Chi-t érdemes olvasni.
Ehhez okosnak és hozzáértőnek kell lenni, de kevesen azok. Többnyire divatirányzatokban hisz mindenki – amik változnak. Egy példa: azt mondták, a tej élet erő egészség, így aztán sok szülő hitte, hogy ha szereti a gyerekét, minden nap tejet kell innia. Aztán kezd kiderülni, hogy a tej nem jó. A szülők meg betegre itatták a gyerekeiket, szeretetből. Na, akkor most mi van? Nem olyan könnyű tényleg szeretni valakit.
Azt majd az iskola…
Mindenkinek ez a küldetése.
ferko998 írta:
Egy rém rendes család, 11. évad, 12. rész. Épp ide illik. :D
Al mesél a fiának: amikor az apja eladta a bicikliét olyan mérges volt, hogy a nevében jelentkezett önkéntesnek Koreába, így az apját elvitték a háborúba. Amikor hazatért, tolókocsiban ült és nem tudott beszélni, de ő tudta, hogy a lelke mélyén büszke rá. Honnan tudtad?, kérdezi a fia. Hát onnan, hogy kettőt kacsintot, és az igent jelent. :D
Ez igaz, néha a jelenlegi környezetedben lévő embereknek kell mutogatni. :chic:
Don Franco998 írta:
Buddha sem volt az.
Don Franco998 írta:
Bárcsak ő mondta volna…
Don Franco998 írta:
Szerinted van bármilyen köze apád életvitelének ahhoz, hogy börtönben voltál?
Don Franco998 írta:
Naja. Nem lehetett kihagyni. Végre egy művelt ember! 8-)
Nem lehetne visszafonetizálni a zsáksünőt? :)
@ Duncan Shelley:
Tudod,hogy nem igy értettem.
Nem panaszkodunk olyasmiért, aminek nem kéne alávetnünk magunkat.
Kedvességet kell képviselni az arra érdemesekkel szemben, a szeretet hálátlanokra való pazarlása helyett.
Igy értettem.
Don Franco998 írta:
Az egészséges egoizmus jó dolog. Azt jelenti, hogy valaki hisz magában.
De azért van beteges verziója is.
Duncan Shelley írta:
:laugh: :laugh: :laugh: Ő csak a tudatlan,de kitartó volt a sztoriból.
@ Truska:
Egyszer elgondolkodtam azon, hogy ha ezek az emberek nem a szüleim, nem a nagyszüleim, nem a rokonaim, nem a tanáraim, nem az osztálytársaim, nem a munkatársaim, nem a barátaim, vajon kikérném-e a tanácsukat bármiben is? Vajon hallgatnék-e rájuk?
Arra jöttem rá, hogy nem.
Ez régen volt, azóta már vannak olyan emberek a környezetemben, akikre érdemes hallgatni.
Don Franco998 írta:
Ehhez a szinthez kétségtelenül olyan fokú kitartás kell, amit nem sokan értenek. Beteges megszállottságnak mondanák, pedig a nem hétköznapi eredményekhez ez kell.
Duncan Shelley írta:
Nem számit semmit.
Nekem igy is jó.Pont ma betámadtak egy fórumon,és felhozták az itteni kommentjeimet is.Direkt nem irtam ide semmit eddig erről.
Van olyan ember akit zavar a sz@r,ahülye és a f@szság kifejezés- amit állitólag-sűrűn használok.
Ez egy érv lehetett az ellen,mikor valami retardált példaként felhozta (táplálkozás a téma)a profi testépitőket.Kilőttem,mondván hogy a pro.testépitők egy évből két hetet néznek ki sportolónak,amúgy dagadt szörnyeteg mind.
Tovább folyt a semmiről beszélés,erre felhozzák a légiósokat.
“pusztakezes gyilkológépként”
Hetente többször járok fel a kantinjukba bográcsozni,és még nem találkoztam olyannal közülük,aki a négy hónapos kiképzés után Superman-ná vált volna,de biztos én vagyok a hülye,30év sport után.
Cinikus voltam,jókat röhögtem.
Erre egy kretén felhozza ezt a blogot….????
(nehéz volt lekövetni,mindenhol Ferko998 voltam eddig)
A lényege a sztorinak-visszautalva a kérdésedre is-nem érzem magam hátrányban senkivel szemben a sitt miatt.A fater miatt sem.
Intellektuális fölényt emlegetett ma nekem egy álnév mögé bújó buzi.
Milyen fölény?
Jobban élek a kommentelők 99%ánál,le merem fogadni nagy összegben.
Olvasottabb is lehetek akár,volt rá időm.
Tudok helyesen irni.
Hol a fölény?
A monitor mögött?
Jó nekem igy,börtöntöltelékként.
A magam útján sikeres ember vagyok,akinek meg intellektuális fölénye van velem szemben,az szóljon személyesen,ha hónap végén rezsigondjai vannak.
Lúzer szerencsétlen kukabúvárok.
Idegeskedjen miattuk a f@szom.
Duncan Shelley írta:
Nemtok japánul.Nézz meg egy régi Pride gálát.
Duncan Shelley írta:
Igen,azt próbálom mindig elkerülni,de nem könnyű.Öntelt vagyok,nagyon.
Az önromboló büszkeség rossz dolog. A fontos az első szó. A büszkeség helyénvaló dolog, mindaddig, míg az egyén képes beismerni tévedéseit.Nem?
Az ostobaság is.Nagy bűn, mely ugyanakkor nem jár fájdalommal. Az egyén célja nem a társadalom-hirdette ideálok hajszolása kell legyen, hanem saját életének tudatos kiteljesítése.
Végül pedig a pózolás.Az üres pózolás irritáló dolog, mindenkit nagy embernek állít be, akár azok, akár nem.
Ezek az egoizmus csapdái-szerintem.
Duncan Shelley írta:
Az mondja annak,aki gyáva belekezdeni bármibe is.Méghogy beteges…
Don Franco998 írta:
Jesszus, kik olvasnak minket…
Mondanak ilyeneket. Médialegenda. Légiósokkal szerintem nem találkoztam, de másokkal igen. Átlagemberek, csak nem pékek vagy informatikusok. Ők is ezt mondják. Néha rosszabbat. Például: “Mi a fenét kezdjek ezzel a civil életben?”
Én nem ezt akartam kérdezni. Csak a minta érdekelt. Mindegyik elkezdődött valahol, valakinél, és valahol meg kell állnia.
Akkor majd azt mondják, hogy “biztos loptad”.
Overeemre meg azt mondják, szerencsés alkat, ezért jutott oda, ahová jutott. Valószínűleg, ha végignéznék (!!!) egy átlagos edzésnapját, már attól annyira elfáradnának, hogy gyalog nem tudnának hazamenni. :)
Don Franco998 írta:
Nem tudom. Nekem furcsa ez a büszkeség dolog. Mire legyek az? Valaki már sokkal jobban megcsinálta a világon, vagy gyorsabban. vagy ha nem a világon, akkor a történelemben. Nehéz innen kinőni odáig, hogy büszke legyek valamire.
A nagyképűség érdekes dolog. Zavaró, néha vak. De ha az lennék, az sok mindentől megóvott volna már.
Pedig mi lehetne ennél halálosabb?
Most igazságtalan vagy. Van, akinek csak a póz van. 8-)
@ Duncan Shelley:
Mindenki doppingol az élvonalban.
Attól még úgy kell melózni,hogy kiszakad a belük.
Különben ha nem igy lenne,minden sarkon szembejönne velünk egy Overeem vagy egy Lesnar.
@ Duncan Shelley:
Üres pózt irtam.
Don Franco998 írta:
Én is. :)
Borzongva olvastam a cikket! Eszerint sok apa van, aki hasonló “program” szerint működik, mert kísérteties hasonlóságokat fedeztem fel. Én ugyan nem álltam ennyire ellen apámnak, így italos kirohanásai is anyámat érték, annak inkább csak a szemlélője voltam. De nekünk is költözni kellett ismerősök piciny szobájába, ami szerencsére nem tartott két évig, csak a válás kimondásáig. És hát én sem tudtam apámról hosszú ideig…… Egyszer azonban elhatároztam, hogy saját érdekemben a végére járok a történetnek. Ekkor már én is a 40-es éveimben jártam. Megtudtam, hogy meghalt, önkormányzati temetése volt és a hamvakat egy temetőben őrzik. A hamvakat éppen akkor akarták szélnek ereszteni, mert letelt a 10 éves megőrzési idő. Nem hagytam, eltemettem és megbékéltem vele. Jó dolog, ha az ember előbb utóbb eljut ebbe az állapotba, mert csak így szabadulhat fel a múlt árnyai alól. Nekem jót tett. Ha tetszik, ha nem fele részben apánkból vagyunk. Mára már meg tudtam látni azokat a tőle származó hajlamokat is, melyeket pozitívumnak tekintek. Egy erdélyi kis faluból származva hihetetlenül kötődött a természethez, az élővilághoz, és értett is azok nyelvén.
Persze ilyen gyerekkor esetén korán fel kell nőni, de talán előnyei is vannak annak, ha az embert megedzi az élet, nem ijed meg attól a későbbiekben.
Hellinger családállítási elmélete szerint (nem tudom igaza van -e, de érdemes rajta elgondolkodni), mindenkinek meg kell adni a helyét a család energetikai rendszerében, mert a kitagatott személy sorsát később más családtag valósíthatja meg, mégis behozva ezzel a rendszerbe.
Ki a jó szülő? A fejlődéslélektani szakirodalom ismeri az “elég jó anya” fogalmát. Eszerint nem kell tökéletesnek lenni, nem is lehet, pontosan elegendő, ha a szülő a gyermekre hangolódva – és a megérzéseire hallgatva, folyamatosan és megbízhatóan kielégíti a gyerek szükségleteit. Nem többet, hiszen mindent nem tehetünk meg a gyermekeink helyett. Bár ez száraz szakanyagnak tűnik, de ha belegondolunk, elfogadható. Ha megnézzük, az élővilág egyéb lényei is ösztönösen teszik ezt – elég jól. :-)
ferko998 írta:
Nem , ez nem bódhiszattva eszmény . És valami csak akkor válik közhelyé ha nem tudjuk gyakorolni . :-)
etelke írta:
Mióta gyerekem van azóta “élesben” is láthatom hogyan működik ez .
Nem a genetikára gondolok .
Látom hogy a lányom a mi energiáinkból építi fel magát . Nem csak arról van szó hogy leutánoz minket tökéletes tükröt tartva nekünk , hanem minden olyan energia is átáramlik belé amit mi megpróbálunk nem kimutatni . Ezekkel az energiákkal találkozik , ezek lesznek számára ismerősök . Ebből kiindulva látom mekkora melléfogás , és igazságtalanság , hogy ha gond van a gyerekkel akkor rajta verjük el a port .
Amúgy ha tudni akarjuk , hogy milyen energiák vannak egy adott helyen , akkor csak vigyük oda és megfogjuk tudni . Ilyenek a gyerekek amikor még nem tudják magukat megjátszani , mindent megmutatnak nekünk . Csak ez néha kínos , ezért a szülők belekezdenek piszkos kis játszmáikba , nehogy kiderüljön hogy ők a hunyók . Tisztelet a kivételnek . (Már ha van ilyen .)
Szóval szerintem ezért nehéz lerakni a családi hajlamokat . Mert abban az energia-közegben nőttünk fel , azt kellene átalakítani . Ezért van az hogy annyian vannak akik tudják hogy rossz mintákat követnek , mégsem tudnak rajta változtatni . Szerintem a kamaszkor erről a próbálkozásról szólna . :-?
Mi van veled Louis ? Szerintem te is tudnál mesélni . :rain:
Duncan Shelley írta:
Mi megtudjuk valaha, mi ez a cél, és mi az a sokkal nagyobb?
Végre valami, amiben nem egyezik a véleményünk.
Jó cikk volt. Télleg.
A főszereplő rossz nevelést kapott ugyan, ám ebből nem következik automatikusan a nevelés elutasítása.
Namost, a nevelés = kontroll. A kontrollról Mo-n mindenki tudja, hogy ne hagyja magát kontrollálni, mert senki sem ismeri a kontrollt.
A kontroll tanulható és figyelembe veszi a kontrollált terület képességeit, felfogását és érdekeit. Ismereteket igényel a célokról és felelősségvállalással párosul. Ergo, hiba esetén felelősségre vonható a kontrolláló személy. Ja-jám!
Nyílván nem hagyom a fiaimnak, lányaimnak -sokan vagyunk:-) – hogy mindig azt tegyék amihez kedvük van, mert a család nem csűrhe, hanem csoport és a tagoknak is vannak ismereteik, kontrollált területük és felelősségvállalásuk. Ráadásul a család nevű csoportnak közös érdekei, célkitűzései, tevékenységei vannak, amihez össze kell hangolódni a többi családtaggal. Így már csak részleges autonómiáról lehet szó a családtagok esetén, viszont jó kontroll alatt a tagok szívesen alkalmazkodnak a csoporthoz és más csoporttagokhoz. Nekem is kijutott a verésből, tiltásból értelmetlen büntetésekből és hosszú évek kitartó munkájával szabadultam meg attól, hogy továbbadjam ezt a szutykot a kölkeimnek.10 éve ritkán bár, de még el-eljárt a kezem, Mára már sokat csiszoltam a módszereimen.
Legyen annyi elég, hogy a 12 éves fiam szerint, annyit kell korlátozni egy gyereket, amennyi korlátot ő is kap, mert úgy látja ez neki jó. PL, 2 óra számítógépezés után valami más tevékenységbe kell fognia, hétvégén nem ülhet egész délelőtt a tv előtt, amit reggel 8-ig tilos bekapcsolni. Este megegyezéses sorrend szerinti fürdés, fogmosás majd 9:30-tól szunya. Ebédkor kötelező megjelenés és fogyasztás. A csoporttagok szeretik az egyszerű, nem túlzó szabályokat, mert rendet visz az életükbe, ergó a családtagok is.
Talán azt lehetne mondani, hogy a nevelés is egyfajta tanítás, példamutatással, megértéssel párosítva.
Forma1 alatt nem beszélgetek a család dolgairól, az az én 2 órám, ezt is megszokták mind. Néha a kicsik rajtam lógnak a meccs alatt, de tiszteletben tartják, hogy mit szeretnék csinálni, és ezért én nem verekedtem. Mégsincs váratlan figyelemfelhívás jellegű baleset vagy hirtelen felmerülő probléma ezen időszak alatt. Így is lehet.
DE!
Ezen az időszakon túl fogadóórám van bármikor, bárkinek. És télleg időt szakítok és figyelemmel adózok annak, aki hozzám fordul. És tudjátok jójám, hogy fontos dolgokkal hozzámfordulnak, és beavatnak az életükbe. Yeah!
Ha viszont hibázok jóvátételt ajánlok fel, pl. késés esetén, vagy ha nem veszek meg egy bérletet valakinek, pedig megígértem vagy elmarad a beigért program.Amennyiben velem vagy mással szúr ki valaki, a végére járok és ügyként kezelem, tényfeltárástól a jóvátételig.
Nevelés nélkül hova lenne a világ? Ezt az illetőt a látott példa arra nevelte, hogy eszébe ne jusson kapcsolatba lépni őrültekkel. Nem rossz előny, sokan tűrik őket.
Vszeg hamarabb ki is szúrja őket a tömegben, mert nagyon tartózkodik a területtől. Nem rossz előny. Mégis, talán másnak sem ér meg egy elveszett gyerekkort.
Nevelésről alapigazságok http://azutaboldogsaghoz.hu/ oldalon. Van olyan, hogy innen nézünk meg egy kisfilmet ha korrekcióra szorul valakinek a viselkedése. Jójám!
Engem is neveltek. 25 éven át fenyegettek, hülyének és semmirekellőnek becézgettek, néhány naponta tájékoztattak, hogy semmire nem viszem majd az életben. Egy karácsony előtti telefonhívás után bezártam a kapukat, és azóta nem nyitottam ki. Jobb így.
A lányomat nem neveli senki. Nem is fogja. Bátor, okos, magabiztos, az lesz, ami akar.
Még valami.
Régen úgy nevezték a főnököt, hogy atya, nem véletlenül. A felnőtt-gyerek viszony egy modell, a hatalom modellje. A felnőtt dönt a családban, a gyereknek nincs apelláta. A főnök az apa- vagy anyafigura a cégnél, ő dönt, a beosztott-gyerekeknek nincs apelláta. Az uralkodó az apa- vagy anyafigura, az alattvalóknak nincs apelláta. Felnőtt, családos embereket láttam gyerekké válni a főnökkel szemben vagy az uralkodóval szemben.
A gyerek tehetetlen, várja a megoldást, várja a kegyet az apától vagy anyától. Ez a politika. Beindul a modell a fejekben, mindenki várja, mit engedélyez, mit ad az apa, aki a székben ül. Ez a modell önállótlanságra kényszeríti az embereket.
A lányom 2,5 és több saját döntése van, mint a felnőttek 90 százalékának. A feleségem meg én a legjobb barátai vagyunk, nem a főnökei.
Persze, az út egyengetésnek, a nevelésnek és az oktatásnak is vannak árnyoldalai, zsákutcái és netovábbjai:
http://www.youtube.com/watch?v=fvPpAPIIZyo
És van, akiknek csak a legrosszabb jutott ezekből. :-((
És van, akinek még az sem:
„Ha volna apukám,
õ lenne a legerősebb.
Kocsival járna,
és a kocsiajtó hangosan becsapódna,
mikor hazajön.
Pipázna,
és benzinszaga volna,
és minden este hancúrozna velem.
Aztán újságot olvasna,
vagy kiabálna velem: Mi lesz így belőled, te kölyök?
Volna egy hatalmas télikabátja,
és abban elbújnék előle.
Ha volna apukám”
(Ingrid Sjöstrand: Ha volna apukám
Ami a szívedet nyomja, mai svéd gyermekversek)
:weep:
Great írta:
Ez bizony mind igaz.
Nekem a lányom és a feleségem a legjobb barátom.
Duncan Shelley írta:
Lin Chi apát …szeretem . :-))
Ki megáldja őseit , megáldja önmagát.
Ki megáldja önmagát , megáldja gyermekét .
Ki megáldja gyermekét , megáldja a világot .
(Shma Fou ) :-))
@ thirdeye:
Neveltek jó szóval, ordítva,
Körmösöket osztó vonalzókkal
Az életre – fordítva.
Aludtam parkokban, padon,
Éjszakákat jártam át a fagyon
– nem volt pardon.
Nevettem a világ bősz haragján,
Katonák fényesre nyalt rangján,
Templomok harangján.
Voltam rossz cimborája másnak,
Hitvány szolgája Tóbiásnak,
Nem hívtak társnak.
Adtam butusnak tanácsot,
Tagadtam Isten fiát, az ácsot,
Hullott reám átok.
Ütöttem embert megvadulva,
Könyörögtem már Krisztust igazulva,
Evangéliumot tanulva.
Csodáltam eget , madarat, virágot,
Bár soha nem értettem a világot,
Melyet féreg rágott.
Születtem cigánynak szép, fehér bőrrel,
Ám ők elzavartak szívemben egy tőrrel
S megdobáltak kővel.
Sirattam fivért koporsó mellett,
Volt anyám is, de néki nem kellettem,
Csupáncsak ellett.
Jártam büszkén, hetyke, magas orral,
Tántorogtam lerészegedve borral,
Melyet az élet forral.
Güriztem nyolc órát zajos gyárban,
Fetrengtem idegen asszonyi ágyban,
Epedve vágyban.
Írtam költeményt is százszámra,
Már burkoltak cellába, négyjegyű számba,
S folytottak szót számba.
Dicsőítettek is s megáldtak,
Leköptek, meggyaláztak,
Majd újfent imádtak!
Na ez off?
@ Don Franco998:
-A nagy Úthoz nincsen kapu ,
Ezer tévút visz tova ,
A sorompók közt labirint ,
S te mégis eljutsz oda – :yinyang:
@ thirdeye:
Vágyban fogantam
és most őseim
minden vágya
bennem tanyázik
– miképpen a halál,
vágyaik öröksége
hullik reám.
Élni, halni: egyet jelent.
Nem tudom mikor és hol
de a különbség elveszett.
Vagyok halállal
e világba…
A tudat,
mint csontváz ténfereng.
Hústalan, vértelen,
– a lélek gyárának,
kéményének korma,
kénye e kornak,
testemből hullanak
a cselekedetek,
könyörtelen
– lelkem korma pereg,
elfedve életem.
Nem ébredtem jobban
a tegnaptól,
és nem bízom a mában sem
valami zúg, zakatol
bennem szüntelen.
Vajon milyen vágyakat
ruházok másra,
lesz-e gátja
vagy gátlástalan vágyaim
teszem kiskanálra,
mikor a gyermeket
etetem?!
A mosoly éppoly könnyű
mint a halál.
Értem én,
nincs különbség.
Emberi örökség
halál és öröm.
Megszületni nem oly nagy öröm
anyát gyermeket egyformán gyötör,
mindkettőnek fájdalom.
a magzat fogtalan
ínye feszül,
kis teste sírástól remeg –
tán e világtól retteg
tudattalan,
miképpen én.
De rettegésünk
különbsége
az ismertben rejlik.
Ő csitulni anyja ölén
míg én?
Kiáltanék,
de itt minden
szelídségre int,
pedig én vadnak hiszem
magam.
S ketrecem lesz ostor,
ami végigcsap rajtam,
indulataim idegem rázza.
Könnyeim sem enyémek,
mint ahogy erényem
más nők ölébe,
idegenek zsebébe,
míg a tudatot felfalták
bizonyítványok, oskolák.
Két világ között,
hol a fogatlan,
feszülő ínyű magzat
és ahol a húsevő
ragadozó vadászik,
társam is tetten ér
haszontalanságomban,
mégis szeret
– talán van remény,
és dicsőségére lehetek,
minden ősömnek!
Hinnem kell benne,
különben végleg elveszek.
A kényelmetlen igazság: nincs jobb helyszín egy globális felmelegedésről szóló film megtekintésére egy légkondicionált mozinál.
na mara ennyit akartam mondani :) http://www.youtube.com/watch?v=eChdxmjHoMw
ha hiszel imadkozz , ha nem hiszel csodalkozz
Don Franco998 írta:
Ez a mondatszerkezet “kissé” félreérthető. A lányod a barátod ÉS a feleséged? Nemár! :D
@ Don Franco998:
ez ott van :D
@ thirdeye:
ez is ott van :)
Duncan Shelley írta:
Hehehe….utólag én is észrevettem…
Rossz az,aki rosszra gondol. :-P :-P :-P :-P
Don Franco998 írta:
Tudod jól, hogy mindenki rossz. :-D
Utólagos engedelmeddel átírtam a mondatot. Így ok? Ne kelljen már tárgyalásokra járnom…
Duncan Shelley írta:
Kösz,de ettől még járhatsz.
Az csak rajtad múlik. :-P
Duncan, szerintem köszönd meg apádnak, hogy ÉLSZ.
…..Semmi alázatosság nincs benned ?
eleven írta:
Tegyél már egy szmájlit,földim…
Igy olyan szigorúnak tűnsz :-)
Vagy te tényleg azt gondolod,hogy van jogod itélkezni távolról,mint Gyurcsók csodagyógyitó bá’nak? :-D
Kemény cikk… ismét egy elhallgatott téma, de jó , hogy előjött! Tényleg mekkora baromság a nevelés, szerintem az nevel, aki nem szeret vagy önző és nem veszi a fáradságot. Most beugrott egy két baromság, amiket például nagymamám mondott , amikor gyerekek voltunk. Vasárnapi ebédre elmentünk hozzájuk és kimerte a levest és ilyet mondott> na ki eszi meg előbb? Mintha valami verseny lenne!!! :D Megmosolygom, de bánt is , hogy ilyen baromságokat mondtak. Miért kell kapkodni az evéssel? Nem lehet nyugodtan élvezettel enni? Meg ilyeneket mondott mindig, jajj óvatosan ezt meg azt, vigyázni kell nagyon, pihenj sokat! Ekkora baromságokat hova lehet tenni? megfoghatatlan tanácsok, csak beleültetik a gyerekbe a félelmet, de mitől kell félni? sikertelenségtől? vagy hogy elesel futás közben? és? Felkelni tanítson meg, erőt meríteni az újra kezdésre szerintem. Ezeket magamtól kellett megtanulnom, de szerintem elég jó lettem benne. Megtanultam másként kezelni és értelmezni a dolgokat és biztos vagyok benne, ha lesz gyerekem nagyon sok mindent fogok tudni tovább adni, sok szeretettel.
eleven írta:
Apám nem isten, aki életet teremt. De, vegyük úgy, hogy csak test van, csak fogantatás van, és nincs más. Vegyük így. Ez esetben:
1. Nem kértem.
2. Nekem is voltak magömléseim, kinek és miért kellene emiatt engem élete végéig éltetnie, tisztelnie, becsülnie és csodálnia? Én nem érzem, hogy kellene bárkinek is. Márpedig a fogamzás ennyi.
3. Legyen, mondjuk, hogy csak test van, csak ivarsejtek vannak, a szülők csinálják a gyereket. Mondjuk, hogy a gyerek a szülő tulajdona. Mondjuk, hogy ez csodálatos és köszönnivaló. Csakhogy, a jó tettek nem teszik jogossá a rossz tetteket. Ez nem úgy van, hogy ha mondjuk az apa vesz kabátot a gyereknek, akkor joga van megerőszakolnia, vagy ha ad neki enni, akkor joga van összevernie. Nem, nincs.
4. A tiszteletet, megbecsülést, csodálatot, bizalmat stb. ki kell érdemelni, minden nap. Ez nem jár alanyi jogon, feltétel nélkül és örökké.
Sok alázat van bennem, például az írás iránt, vagy a magasba vezető utak iránt.
Duncan Shelley írta:
Ez a régi tolvaj-törvény első pontja.Ez mindennek az alfája és omegája.
Honnan tudsz te erről?
Van még törvény,ami nem publikus,például a “hasznosságról”.
Donovan legfőbb félelmének oka.
Ezért kérdeztem tőled annak idején erről,de inkább mellébeszéltél.
Most én beszélek kicsit mellé,de vannak szokások,amiket be kell tartani….de te honnan tudsz ezekről a dolgokról?
És ki volt Darla főnöke??????
:-X
Don Franco998 írta:
Honnan tudok? :) Ez természetes. Mindenki tudja. Minden nap el kell érnem, hogy az a csodálatos nő újra belém szeressen.
Végre, kimondtad, mire gondoltál. Korábban nem tetted. Általános kérdésre hogyan adjak konkrét választ? Valaki azon az alapon tényleges tagja egy közösségnek, hogy hasznos a közösség számára, hozzájárul a cél eléréséhez, a működéshez, fennmaradáshoz, fejlődéshez. Donovan történetesen olyan társaságok tagja akart lenni, amik nem virágternesztéssel és nem gyógyítással foglalkoztak, hanem másban utaztak. De ez nem sérti az elvet.
Mellesleg társadalmunk rákfenéje a hasznosság semmibevétele. A legaljától a legtetejéig semmirekellő, mihaszna parazitákat tart el a rendszer, így várhatóan ez nem fog változni egyhamar.
Hehe! Ezt meg kell fejtenetek.
@ Duncan Shelley:
Mikor irtam egyszer a tolvaj-törvények praktikumáról(vonatkoztassunk el a “tolvaj”szótól,habár ezt is irtam akkor)és többen rögtön nekem estek,hogy ez meccsoda szemét duma,álszent sittsztárolás satöbbi.Pedig csak annyit akartam közölni,hogy a hasznosság-elve nem rossz elv.
Csak szar volt a marketingem és egyből lecigányoztak és életképtelen parazita lettem :-((
Sebaj.Tanulság:többet nem beszélek szemellenzős,sablonokat ismételgető őrültekkel. :-|
Don Franco998 írta:
És ez miért baj, fájt? 8-)
Valahol már írtam, volt egy régi szamuráj eszmény. A tó, melyen tisztán látszik az égen ragyogó Hold, és amit nem fodroz a szél. A tó a tudat, a Hold az érzéklet, a szél az inger-válasz mechanizmus.
@ Duncan Shelley:
Dehogy fájt.Bosszantott és a mondanivalóm lényege elsikkadt a hülye vitákban.
Semmi sem bosszant pár percnél tovább.Kit érdekel?Csak mindig átadom magam a pillanatnak ilyenkor.
Mert dühösnek lenni jó.
Erőt ad.Energiát.
Amúgy ez is tanulható.Tanfolyamokat tartanak róla,a teljesitmény fokozására oktatják.
Pfff…Ezt valakinek tanulnia kell?
Don Franco998 írta:
Én most tanulom :-D :reallyangry:
Don Franco998 írta:
Nem rossz elv ugyan , de ha nem lenne az a sok semmirekellő , akkor kihez képest éreznéd hasznosnak magadat ? :-D
“Egy dolog léte a másiktól függ,
A másik léte pedig ugyanattól függ.
Ha annak a léte igazolódik, ami a másiktól függ,
Akkor melyik melyiktől függve igazolódik ?”
Nágágyuszi – :-D
thirdeye írta:
Na végre valami normális dologba kezdtél,Nágárgyula ;-)
@ thirdeye:
Egy adott közösség számára kell hasznosnak lenned,Gyuszikám. :-*
Miért nem figyelsz jobban?
Svejk,a derék katona?
“Gazember is kell a világba… Ha mindenki csak jót akarna a másiknak, már rég agyonverték volna egymást az emberek.
Jaroslav Hašek
:-D :-D :-D
Don Franco998 írta:
És ha csak úgy vagyok , az baj ? :-)
@ thirdeye:
Nem baj,Gyula.Csak mi tegnap nem erről beszéltünk.
Ez egy konkrét dologgal kapcsolatos.
A virágaimra figyelj inkább :-P
Mindenki lehet hasznos,nincs eredendően haszontalan,aljas vagy gonosz ember.
Van aki tudatlanságból lesz az,van aki megkeseredik,és van aki megtanulja.
De senki sem születik annak.
Nem lobotómia kell,hanem odafigyelés,kedves Gyula.
Don Franco998 írta:
Egyetértek . :rose:
Don Franco998 írta:
Azt ismered, hogy volt egy osztrák festő, akinek gondjai voltak azzal, hogy kimutassa a dühét, és egy terapeuta megtanította rá? :laugh:
Hát… a nagy berzerker harcosokoat a szamurájok simán levágták.
Semmilyen érzelemben nem hiszek. Mindegyik hamisítja a valóságot.
@ Duncan Shelley:
Höhöhö…A szamurájok csak egymást vágták le.Mikor megjöttek az európaiak,azt se tudták merre vannak arccal. :-P
Egy teuton lovasságot hogy vágtak volna le?
A harag és a düh energia.
Kit izgat az érzelmi része?
A kettő nem ugyanaz.
És tényleg tanulható.
Don Franco998 írta:
Így van .
És az ego entitás pont ezzel az energiával táplálkozik .
NYAAM NYAM NYAM . :plate: :-P
@ Don Franco998:
Höhöhö, hogy egy klasszikust idézzek. :D Ez nem így van, és ezt pontosan tudom, mert ebből írtam a disszertációmat, meg tapasztalatom is van róla.
A vívóstílus legelsősorban a fémkohászattól függött. Mit bírt a kard? Erre épületek a technikák. Az csak másodlagos, hogy az ellenfél miben volt, és ha vértet viselt, azt hol lehetett megnyitni/elkerülni.
A középkorban, általános fegyverminőséget tekintve, a japán pengék voltak a legjobbak. Erre épült a stílus is. A-ból B-be, mellébeszélés, sallang nélkül, mert bírta a penge. A szamurájok voltak a legagresszívabb vívók, a legoffenzívabb harcosok. Mindez nem jelent meg belül, illetve, ha igen, az hiba volt.
Intergold és три аспекта majd mondják, hogy nem igaz, de ettől még vívtam pár évig. Igen, ijesztő, amikor valaki őrjöngve támad, hadonászik össze-vissza. Veszélyes ezzel őrjöngést szembeállítani. De kellő higgadtsággal, kellő odafigyeléssel csak egy kicsi mozdulat, és kész.
A kardnál nincs olyan, hogy nem gond, ha egyszer eltalálnak. Gond. Valószínűleg vége is. Szóval, a berzerkedés nem működik egy olyan harcossal szemben, akinek a nyugalma azon alapszik, hogy sz@rik a halálra, a fájdalomra és a vereségre, és igazán észnél van.
Mit csináltak volna a teuton lovassággal? Kicsit elgondolkodnak, aztán felnégyelik őket, annak rendje és módja szerint. A szamuráj nem lovag, a szó európai értelmében. A lovag a legenda alatt, egy gőgös, adrenalinfüggő ficsúr. Az európai seregekben az egyszerű talpasok százszor keményebbek voltak akármelyik lovagnál. Milyen nevetséges az, hogy a királynak bocsánatot kellett kérnie az ellenféltől, mert a gyalogosai gúnyolták az egyik lovagot a harctéren?
De látni kell a kort, amiben ezek érvényesülni tudtak. A teljes páncélos lovagság parádézásának befellegzett a nehéz számszeríjak elterjedésével, ahogyan a szamuráj műfaj is kihalt a muskéták terjedésével (főleg, amikor az eső már nem volt gond).
A ninja mentalitás túlélte őket. Ezen el lehet gondolkodni. 8-)
@ Duncan Shelley:
Mondjuk nem pont igy értettem,de igy is benne volt a válasz.:O
oké.
Don Franco998 írta:
Hogyan értetted?
@ Duncan Shelley:
Találkozhattak szamurájok berzerkerekkel?
Más-lehet ebben is általánositani?
Tehát minden egyes szamuráj jobb volt minden egyes berzerkernél?
Ha egységben gondolkodunk,3000 fős páncélos nehézlovassági roham leverése múlhat vivótudáson?
Fedor Emelianenko hivatásos katona volt.Ezer Fedorból verhetetlen hadsereg lett volna(most csak a példa kedvéért)?
Don Franco998 írta:
Akik az őrjöngésre esküsznek? Biztosan. Ha a vikingekre gondolsz, akkor fene tudja.
Attól függ, mit nézünk. Ha általános fémkohászati hátteret, akkor igen. Ha erre alapuló agreszív harcmodort, akkor igen. Ha azt nézzük, hogy mit jelentett a szamuráj-lét és mit jelentett a lovagi lét vagy az erőszakkal besorozott, vagy a megélhetési katona lét, akkor statisztikailag kihozhatunk ebből általánosítást, ami igaz is lenne.
Sok másban nem lehet. De az általános nem azt jelenti, hogy nincs kivétel. Voltak olyan spanyol és arab pengék, amik vetekedtek a legjobb japán kardokkal, és amik mai szemmel nézve, modern technikai háttérrel nézve is remekművek. Vívótudásban is kell legyen kivétel.
Vívótudás tekintetében azt is meg kell vizsgálni, hogy az adott nép/klán/kaszt/rend stb. évszázadokon keresztül milyen harci körülményekre volt felkészítve, mivel találkozott, mivel találkozhatott a harctéren. Az újdonság ideig-óráig sokkoló lehetett minden korban.
A lovagi páncél kemény dió volt, nagyon hosszú időn át – az átlag harcosnak. A klasszikus “bajvívó”, aki hárítótőrrel és rapírral harcolt, végezhetett a lovaggal, mert a páncél nem fedett mindent.
Valószínűleg a legtöbb esetben a szamuráj győzne. Nem akarom elmisztifikálni sem a szamurájt, sem a kardot, sok a legenda. Kevin Costner, Kevesebb mint testőr 8-) című filmjében egy kendő a saját súlyától kettészeletődik a kardon… Ilyen nincs. A szamurájok közt is voltak gyengébbek.
Azt is látnunk kell, hogy a szamuráj az elit, olyan harci elvárásokkal, amiknek nem volt könnyű megfelelni. Más kérdés, hogy az a társadalmi közeg, amiben ők nagymenők voltak, mennyire tett elbizakodottá egyeseket, és ez mit eredményezett egyes esetekben.
A roham megfékezése nem.
Ha kötött MMA szabályrendszer szerinti párviadalokból állt volna a csata, akkor eléggé sikeresek lettek volna. :) Ha nem, akkor megfelelő fegyverrel egy ember is végezhet velük.
Viszont most képességről, edzettségről, tudásról, fegyverzetről beszélünk, nem a düh adta erőről. Védőfelszereléssel, szabályok kötöttségében, ringben, ketrecben, a berzerkedés a legjobbakat is megízzasztja. Vannak kontrabunyósok, akik ilyenkor vannak elemükben, és akkor tanácstalanodnak el, ha az ellenfél is kivár. Ha nincs védőfelszerelés, ez változik, ha fegyver is van, semmit sem számít, inkább hátrány a berzerkedés. Erre akartam utalni.
(Kontrabunyó: nagyon agresszív ellenfél ellen az is csak akkor működik, ha kellő erő is van mellé.)
@ Duncan Shelley:
Ez igencsak részletes elemzés volt :-D
Ott voltam egy pillanatig gondban,hogy számomra a”berzerkerek”azok az ősi viking harcosok,akik csata előtt őrült állapotba hozták magukat, hogy minél kegyetlenebbek, gátlástalanabbak legyenek.
Természetesen Fedort csak képletesen hoztam fel,azért ennyire nem vagyok laikus.
A szamurájokkal csak annyi a bajom,mint a dél-amerikai indiánokkal.Harcosok meg hősök,persze.De csak a végeredmény számit.Pizzarro kapitány 83katonával átgázolt az egész inka birodalmon.
Tudom,hogy ez már más téma kicsit,csak ennyit akartam mondani a szamurájokról is.
Hiába hadonásztak az európaiaknak.
A vikingek nyilván a saját szakterületükön voltak jók.
A lovagságot csakis támadóegységként tudom elképzelni,mint olyat.Egyénenként biztos hatalmas hátrányban lettek volna.
De elfogult vagyok,mert lenézem a kicsi embereket,ezért sem tudok úgy nézni egy szamurájra,mint jó harcosra.
Ahogy például Zoe sem tudott volna elbánni Tony,Enzo és Luigi barátommal :-P :-P ha ott vagyok velük…
Duncan Shelley írta:
Látod Thirdeye?Az erőre mindig szükség van.Azért mert neked nincs még ne szóld le :-P
Igy lehet valakitől idézni úgy,hogy az eredeti mondanivaló már nem is tudható,hogy mi volt.
Ma olvastam egy blogon,hogy egy vegetáriánus,ezoterikus net-terrorista,liberális ökör az Elme Gyilkosaival indokolja a holdkóros álmait.
J.Andan vegetáriánus volt???
@ Duncan Shelley:
Ezek a barom maják is mindent meg tudtak jósolni,világvége meg a :poop:
Csak a saját halálukat nem.Lúzerek. :rainbow:
Duncan Shelley írta:
Én elhiszem , sőt gyanús hogy vagy szamuráj voltál vagy nindzsa , vagy sógun . Ez most tényleg nem gúnyolódás esküszöm. :-)
Van egy barátom akinek születésétől fogva egy vágásnyom van a hasán .
Ő azt mondta hogy egyszer meditációban lejött neki egy szamuráj előző élet .
A vágásnyom pedig a harakirinek az ebbe az életbe hozott “emléke “.
Lehet hogy így volt mert a jelleme nagyon olyan . És Japán zennel foglalkozott . Abba is belehalt . :pain:
@ thirdeye:
Egyszer a nosztrai badiba’találkoztam egy zen-buddhistával,de leütöttem ,mert összevesztünk egy egykezes súlyzó használati jogán.
Ez a zen nem valami egészséges
Don Franco998 írta:
Ez a zen -buddhista biztosan már az átkozott generáció tagja volt .
Magától át kellett volna adnia a súlyzót . :-D
Így valóban nem egészséges a zen . :beatup:
@ thirdeye:
Persze cak egy hülye veréb volt,aki ez mögé bujva próbált rajoskodni.Ha van egy zen könyved,attól még nem vagy bódiguszti,nincs is ezzel baj.
Ha oda adta volna a súlyt akkor meg azért lett volna leütve.Akkor még néha játszottam ilyeneket :-X
thirdeye írta:
A lexikon és a szótár hasznos. Bizonyos szavakkal nem vagy tisztában, ezért tűnik olyan rejtélyesnek vagy hamisnak ez az egész. Ha tényleg akarnál mondjuk vívni valahol, akkor tudnál.
Hehe. Inkább abortusz nyoma.
A szamuráj hozzáállás olyan, hogy ha nem tudsz felnőni hozzá, akkor belerokkansz. Valahol beteges is. Ha hibázol, elvesztetted a becsületed, és csak a halálod mossa le a szégyenfoltot. Rengeteg értékes ember halt meg emiatt a képtelen eszme miatt. Az rendben, hogy ne hibázzunk, de fejlődni mindig lehet.
Ha létezne egy olyan társadalom, ahol minden kisbabát örömmel várnának, szeretettel tanítanák az Életre és utána engednék megvalósítani saját álmait, ott szívesen lennék gyerek vagy szülő.
Jean Liedloff írt egy könyvet a jekana indiánok körében végzett kutatásairól (Az elveszett boldogság nyomában – Kontinuum elv). Idillikusnak tűnt, amiket tapasztalatként leírt.
Kíváncsi lennék, hogyan működne egy olyan társadalom, ahol
– tisztelettel beszélnek az emberek egymással és a gyermekeikkel (nem pedig úgy mint egy rühes kutyával)
– nincsenek kommunikációs játszmák (ha kinyitok egy könyvet vagy nézek egy filmet, akkor még véletlenül sem találok bennük követendő mintát, ami megmutatná milyen az ideális. Nem lehet, hogy szándékosan nyomatják ezt nekünk?)
– az emberek nem stresszelnek olyan dolgokon, amire nincs ráhatásuk
stb. stb.
Az emberek nagy többsége képtelen feltétel nélküli szeretetet adni / kapni. Így vagyunk kondicionálva (?) Miért?
S hogy lehetne ezen felülemelkedni, túllépni?
Ha a szülők g*cik, mi milyenek leszünk majd szülőként?
Fecske írta:
Kedves Fecske , természetesen szándékosan nyomatják ezeket , azért hogy még véletlenül se térjen magához az emberfia .
Fecske írta:
Így vagyunk kondicionálva mert a feltétel nélküli szeretet megvalósulásakor ripityára törne az egész mesterségesen létrehozott civilizáció .
És úgy lehet ezen felülemelkedni , hogy eldöntöd hogy azért is feltétel nélkül fogsz szeretni , akkor is ha ezért nem kapsz dicséretet . Csakazértis hogy legyőzzük a kishitűségünket ! :-))
@ thirdeye:
Köszönöm a biztatást :-)
Rajta vagyok egy ideje ezen “meg szeretném magamat javítani” ill. a feltétel nélküli szeretet dolgon, de piszok nehéz :-(
Elég sok a fal, amit el kell bontani, hátha még nem is látjuk őket.
Konkrét ötleteid vannak-e hogyan lehet feltétel nélkül szeretni?
Azért némi bizakodásra ad okot, hogy nem vagyunk egyedül:
http://radio.tisztahangok.hu/archivum/02_menedzserkalauz_02_kulturalis_kreativok
Fecske írta:
Úgy tudod megjavítani magadat , ha nem azonosulsz azzal a részeddel amiről azt hiszed hogy TE vagy . :-) Fecske írta:
Ha az előbbit meg tudod csinálni , akkor majd megy magától .
És ha tudod hogy kit kell valójában szeretni a másik emberben , akkor még könnyebb lesz . :peace:
@ thirdeye:
A varázsszó amit keresel,ó Nagy Bölcs Tanitómester:az elfogadás. :giggle:
@ Duncan Shelley:
Ez is kukából való:Index.hu.
“Genetika vagy szülői figyelmetlenség miatt antiszociális a kamasz?”
-természetesen a genetika lesz a hibás
“Elhízott gyerekek, antiszociális vagy magatartás zavarokkal küzdő kamaszok: genetikai determináció vagy szülői figyelmetlenség?
Mit tehet a család, hogy a génekben kódolt egészségügyi adottságok és esetleges kockázatok ismeretében megteremtse, az egészséges és harmonikus felnőtté válás ideális körülményeit?”
-itt már adagolják :-D amúgy semmit,ha már egyszer genetika :-(( :-D
„A genetika, az orvoslás és pszichológia integrálásával fel lehet mérni a hajlamokat és szisztematikusan célzottan csökkenteni lehet a kockázatokat és a személyre szabott életmód programokkal hihetetlen jó eredményeket lehet elérni”
-ezt mondtam én is :chic:
” …ez megváltoztatja a szemléletet a gyereknevelés feladatával kapcsolatban…a tudományos eredmények közkinccsé tételében a médiának kulcsszerepe van.”
-mindig is kulcsszerepe volt :chic:
„Az ember személyiségének, főleg bizonyos mentális állapotainak fejlődése olyan, mint a hőre keményedő műanyag. Kezdetben még remekül lehet formálni, s ahogy formálódik, egyre inkább megszilárdul. Attól kezdve legfeljebb törni lehet, formálni már nagyon nehéz.”
-ezmáraztán a hasonlat,Doktor úr :-D
@ Don Franco998:
Ha az ember külső kontrollos (mindig vki vmi másra mutogat, ha elbakta) azt sokkal könnyebb irányítani.
Ha ehhez még a fénykullancsokat is hozzáadjuk, jaj nekünk. :-D
Csakazértis ki akarok jutni ebből a börtönből. :-D
Fecske írta:
Nem vagy börtönben.
?:-)
@ Don Franco998
emberi börtönben nem vagyok
viszont ez egy börtönbolygó és a test is egy börtön, ahogy trükkös kérdéseknél fejtegette Duncan.
@ Fecske:
Na akkor figyelj ide egy kicsit,légy szives.
Mikor börtönben vagy,legyen az első mindig asaját és a környezeted tisztasága.
Zárkából áru ki nem mehet,csak befelé jöhet.
Árulókat dobd ki a zárkából,ha kell áldozatok árán is.
A felügyelet figyelmét ne hivd fel magadra soha.
Az új zárkatárs mindig gyanús,ha nincs kihez kötni,ha nem ismered a pereputtyát,stb.
Először a féreg kategóriában kezdje,aztán-ha szorgalmas-engedd,hogy lassan(!!!)felküzdje magát a tetű kategóriáig.(ez fontos)
Ne egyél meg minden szart,amit elédlöknek,csak azért,mert éhes vagy.(a tökfőzeléket például hagyományosan nem eszik meg a rutinosabbak.Baracskán van a töküzem,minden börit onnan látnak el tökkel.A primitivebb tálibok kiteszik a napra megmelegedni a tököt,utána megb@sszák.Ez komoly.Tehát a tökfőzelék például nem ajánlott)
Ne higgy el senkinek semmit.Mindig jönnek a hirek más börtönökből,hogy ott tejjel-mézzel folyó kánaán van.Lóf@szt van.Egyforma sz@r mind.Ami itt előny,ott hátrány.
Tehát tanulj meg élni az éppen aktuális elhelyezési körleteden.
Fenntről semmi jót ne várj soha.Csak a buzikat és a wamzerokat segitik,őketr is csak ideig-óráig.
Nem lesz amnesztia.Csak akkor nyilik ki a kapu,ha letelt az itéleted.
Ha nem birod tovább és betagadod,akkor megtörnek-mész a diliházba-és az rosszabb.
(nem civil diliház,nyugi)
Ha befalcolsz,megmentenek,de úgy hogy lehet jobban jártál volna,ha sikerül.
Nem tudom,érthető a gyorstalpaló kurzus? :chic:
Ha már börtönben vagyunk…vonatkoutass el,földim.Vonatkoztass csak el.
Don Franco998 írta:
Don Franco998 írta:
@ Don Franco998:
Érthető volt,
köszönöm szépen a tanácsokat :-)
Jó börtönlakó vagyok, csak nagyon szeretnék már Szabad lenni, a magam ura lenni.
Fecske írta:
És mi a problémád? 8-)
Mindig mindent az alapoknál kell kezdeni.Házat sem épitünk ingoványra.
Ha már a böriben van némi szabadságunk és önrendelkezésünk-mert az ismert szabályokat ki tudjuk játszani-akkor elkezdhetünk dolgozni a továbbiakon.De csak akkor. 8-)
Én igy gondolom.
Genetika:
Ha van egy pár babszemem (egy fajhoz tartozó DNS) és néhányat földbe ültetek, a második csoportot kavicsok közé, a harmadik csapatot csak bedobom a cserépbe.
Aztán az egyiknek adok napfényt, másiknak csak infra vagy uv jut, aztán van akinek a tök sötétség. Az egyiket sima vízzel locsolom, lenne tápoldatos alany is, és csinálok olyat is hogy savval öntözök.
Még lehetne variálni a körülményeket, a fantázia végtelen.
Na de nemár, hogy néhány, magát mindenhatónak álmodó akárki csak belepiszkáljon a genetikai infoba, hogy a gyerek “szülői hülyeséggel szemben ellenálló” legyen…
A gének csak hajlamositanak, a probléma csak akkor kerül kifejeződésre, ha a környezet olyan.
Segítség, hülye a gyerekem! Te kurta d el, bazzeg! és durr egy füles a … szülőnek.
Summerhill – ez inkább jobb módszer, mint génsebészkedni. Vajon miért az utóbbiba ölik a pénzt és miért nem egy normális pedagógiai módszert terjesztik?
A babos példára visszatérve: nem lenne humánusabb földet, tápoldatot, meleg napfényt engedni a kicsi csírára?
Nem, inkább kaszaboljuk össze, hogy saválló és árnyéktűrő legyen.
Van ám koncepció itt ebben, gyanitom :-l
@ Don Franco998:
A problémám felderítésének és kipucolásának most kezdtem neki. Leginkább az zavar, hogy nincs minta, nincs (nem is volt) igazi tanító(m). Nevelőből volt sokk, azóta sem tudom kiheverni. Ezért is bosszant ez a szülőség téma, mert véleményem szerint egy gyereknek, egy csecsemőnek a szülő az isten (míg rá nem ébred, hogy á dehogy) és elég sok elbaltázott szülő van, aminek egyenes következménye az elbaltázott gyerek.
A böri házirendjével most ismerkedem, de nem az érdekel ám, ami a cella falára van kifüggesztve :-D amit fentről nyomnak, hanem az igaziak. :-)
Fecske írta:
Tudok a közelben jó barlangokat . :-D
@ Fecske:
(megjegyzés!én nem törődök azzal,ki mit csinál,de azért ha szóba jön,folyamatosan kampányolok a gabonafélék ellen.viszont állitólag,amig nem volt belepiszkálva a génállományába a búzaféléknek-ellenállóbbá tették őket a betegségekkel szemben,na persze-addig fogyaszthatóak voltak.ha ez mind igaz,akkor komoly kis hadviselés folyik itt a háttérben)
A “mindent fogjunk a génekre”szisztéma szerintem egyértelműen látható cél felé visz minket.Az Elme gyilkosai első kiadásának végén ir róla Andan.(ez valamiért át lett irva :-(( )
A szent tudomány bebizonyította, hogy mindenért a génjeink, az őseink a felelősek! Nem élnek (sokkal) tovább, akik tudatosan, felelősséggel élnek. Nyugodtan lehet alkoholizálni, füstölögni, drogozni. Nincsenek következmények! :-P
Az ilyen hirek miatt szeretem az index-et olvasgatni. :-D Ők aztán racionálisan közelítik meg a dolgokat, mindig csak a tényeket közlik. Néha azonban ők is hibáznak, és a tudomány rovatba megjelennek olyan hírek, amik nem tudományos hírek,hanem gagyi módon összetákolt baromságok. Ezekből a hírekből a laikus olvasó, a hozzá nem értése miatt arra következtethet, hogy a tudomány az téved, esetleg….. :-P
Tájékoztatásodra közlöm, hogy a tudomány onnan ismerhető fel, hogy SOSEM TÉVED! Különben hogyan terjeszthetnénk a szent igazságokat állami intézményekben?? :-P
Minden más hír, ami a tévedésre utal, az hamisítvány, kacsa, alacsonyabbrendűek írásai, amiket nem szabad komolyan venni! :-P
Ez az index.hu. :-D
Fecske írta:
Az előbb irtam le a röviditett verziót :-D
A többi az indexen fenn van :-P :-P (niiincs :laugh: )
De komolyan,csak személyre kell szabni szerintem.