Gondoljuk újra a világot

Közelgő világvége

Itt áll fehéren-feketén!

2012. szeptember 29. Ez a mai dátum. Ha jól számolom, 83 nap múlva vége a világnak. Itt az ideje sorra venni a lehetőségeket, és átgondolni a kilátásokat.

Nem fogok ezzel a témával ostoba, primitív módon foglalkozni. Vagyis nem leszek fanatikus egyik oldalon sem, nem próbálok senkire ráijeszteni, és cinikus felhangokat sem ütök meg, olyan megjegyzésekkel, mint „várhatóan ez a világvége is elmarad, az érdeklődés hiánya miatt”. Ami egyszer elkezdődött, az egyszer véget ér.

Nem vagyok fogékony a jóslatokra, ezért a legcsekélyebb figyelmet sem szoktam rájuk fordítani. A 2012-es év végére datált világvége kizárólag azért kezdett érdekelni, mert 2008-ban valaki arról tájékoztatott, hogy néhány általam nagyra értékelt illető megbeszélést tartott a 2012-es összeomlásról, és komoly lépéseket tettek a várt katasztrófa mérséklésére. Az esemény, amitől tartottak, a következő: a Föld egy börtön, 2012 decemberében pedig jön az ellenőrzés a felettes szervtől. Ha minden ok, észre sem fogunk venni semmit, ha nem, akkor a problémától függően tesznek lépéseket. Az is benne van a forgatókönyvben, állítólag, hogy visszalövik a civilizációt az őskorba (egy börtönlázadás esetén ezt tennék).

2008-ban nyakig merültem a maja jóslat témájába, és a magam módján próbáltam felkészülni egy esetleges katasztrófára. Ennek kapcsán elemlámpákat, késeket és konzerveket vásároltam. Egyik éjjel sorban megnéztem a bespájzolt konzerveket, és meghűlt ereimben a vér: mindegyik 2012 decemberében járt le…

A maja őrületem végül teljesen elmúlt, és az egész bő egy évig tartó mániám abban a gondolatban csúcsosodott ki, ami így szól: „Az átlagember teljesen életképtelen a civilizációs ellátórendszer nélkül.”. A világvégétől való félelmeim, az eszelős készülődés, ez mind elpárolgott, de a tény ettől még tény marad: a világban történhetnek lokális vagy globális, átmeneti vagy tartós összeomlások, és az átlagember teljesen kiszolgáltatott.

Amikor hittem a jóslatban, abban, hogy közeleg a világvége, mindenben jelet láttam. A hírekben, a katasztrófákban, a politikai és gazdasági nehézségekben, a helyi zavargásokban, a földközeli pályán mozgó üstökösök és kisbolygók bejelentésében, meg sok másban. Amióta megszűnt a hitem, nem látok jeleket sem.

Nem látom, hogy közeledne egy óriásbolygó, nem látom, hogy küszöbön állna a harmadik világháború, nem látom, hogy a katasztrófák felszaporodnának és a természet az összeroppanás szélére sodródott volna.

Azt látom, hogy bizonyos érdekeltségek veszettül manipulálják az embereket, és egy kis létszámú csapat harácsol, próbál vinni mindent, ami mozdítható.

Természetesen, személyes tapasztalataim erősen korlátozottak, a média pedig nem mond igazat. Nem tudom, mi van valójában, mit hallgatnak el, miről terelik el a figyelmet, és mi robbanhat be a közeljövőben, amiről egyetlen kis információt sem szivárgott ki, vagy nem tudtuk azonosítani.

Lehetséges, hogy felbukkan majd egy óriásbolygó, valamikor, és ez okozhat nehézségeket. Lehetséges, hogy valamikor lesz harmadik világháború. Lehetséges, hogy készülnek valamilyen meglepetéssel, a csapok elzárásával, az ellátó-hálózat lecsapásával, mesterséges járvánnyal, merénylettel, melyben felrobban egy-két nukleáris vagy antianyag bomba. Lehetséges, hogy befutnak az idegeneket, és éhesek. Lehetséges, hogy a Föld börtön, és közeledig az ellenőrzés.

Jöhet komolyabb, tervezett, levezényelt katasztrófa. Jöhet olyan katasztrófa, melynek hátterében az alkalmatlanság áll, semmi más. Lehet a természet működése.

Mit várok 2012 végére? Rosszat semmit. Jót a saját életemben annál inkább. Világvégét nem várok. Ennek jeleit nem látom. Félni nem félek.

Ti mit vártok? Szerintetek mi fog történni 83 nap múlva?

Share

Commentek

Előző

Duncan világképe

Következő

OFF Topik – ajánlás

  1. Nietz-senki

    A négy szféra és őselem vetületében…Nevezzük az első beteljesülést “föld-keresztségnek”, a másodikat “tűz-keresztségnek”, a harmadikat “víz-keresztségnek”, a negyediket “szellem-keresztségnek”. Ezek a helyzetek mindnyájunk életén áthullámzanak; csak a társadalmi lét elnyomja érzékeinket és a múlthoz való egészséges kapcsolódást.
    Tehát az a kérdés mennyire tudatosulnak ezek bennünk – csak ezáltal beszélhetünk megismerésről és különféle szintekről (a szellemtudományból átvett “mankók” segítségével).

    prolizoli írta:

    Próbálom megérteni de tőlem ez a fajta nyelvezet annyira távol áll. Ha jól értem, akkor itt arról van szó, hogy az ember ahogy felnőtté válik megismeri önmagát és a körülötte lévő világot és keresi a helyét benne, vagyis érvényesülni próbál. Ez miért éppen 28 éves koráig tart, vagy ez ilyen átlagolás? A 4×7 év után mi jön, repeta?

    Az első 28 év megismerési ciklus, a második megvalósítási ciklus, az után pedig életlezárás következne…

    prolizoli írta:

    Amiről én beszéltem amikor az emberek közti tudásszintbeli különbségekről írtam abban a megismerés ténye szintén jelen van de más szemszögből közelíti meg a problémát. Én abból indulok ki, hogy vannak társadalmi osztályok: szegény, proli, közép és felső osztály (az egyes osztályokat egyébként még további rétegekre osztom, összesen 10 réteg). Ezek az osztályok a munkamegosztás miatt alakultak ki, mintegy törvényszerűen.

    Ez társadalmi tudás és tudás-szint. Nem felesleges ez!
    Nem állítok olyat, hogy ezt maradéktalanul helyettesíti az emberi életkornak megfelelő megismerési mód.
    Azt mondom, hogy ez az egyén (ember) számára fontosabb.
    Amit Te mondasz – Az a társadalmi rend számára fontos.

    Az emberi mértéket valló embereknek nem szabad tömegjeleneteket eszközölni!
    Minden egyes embert saját meggyőződése kell hogy irányítsa!
    Az akarat- nyilvánításnak vannak olyan eszközei, melyek nem hordoznak közvetlen veszélyt, és másokban sem ébresztenek félelmet.

  2. Nietz-senki

    @ prolizoli:

    Vannak normális emberek és trendek világunkban – sőt a jobban kapitalizált világban is.
    De elég sok-mindennel szakítani kell a közeljövőben, ami a kapitalizmus ismérvei (ideái) közt vannak jelen:
    Fogyasztói társadalom, ember-ember közötti mérhetetlen vagyon-különbség, pénzalapú értékrend (lélektelenség), ipari környezet-terhelés (rablógazdaság) – csak hogy mást ne említsek. ezek elterjesztéséért az egész földgolyón a kapitalizmus a felelős.
    – hogy néhány ezer év múltán (kései utódaink) ne a hegyekké nőtt szeméthalmokon csodálkozzanak: micsoda civilizáció lehetett itt (akik több és maradandóbb szemetet tudtak teremteni, mint értéket)?
    – hogy ne legyen anarchia!
    – hogy mindennek a valósága, használati értéke legyen mérvadó; ne a forgalmi értéke!!!
    – hogy a természetes mechanizmusok (benne az ember is) működése legyen az alap; ne a társadalomé!
    Most egyéb okokból is szükség lesz arra, hogy a normálisabb emberek egymásra- találjanak.

  3. prolizoli

    Nietz-senki írta:

    Be vagyunk kényszerítve egy olyan “versenypályára” melyben az emberek nagyobb része eleve vesztes. Minden egyes nyereség – eleve – szül (ugyanakkora) veszteséget is.
    És ugye a győztes “versenylovak” sem igazságot bitorolnak – csakis díjakat, címeket.
    Az emberek 99%-a nem rendelkezik annyi vagyonnal és pénzzel, hogy sikeresnek nevezné magát. Az ember olyan, hogy csak viszonyítani képes – érzékei nem segítik hozzá sem abszolút értékhez, sem abszolút értékrendhez. Tehát csak a viszonyítás marad eszközül.

    Igazad van, viszonylag sokan vannak olyanok akik elba..ott mércével mérik magukat és másokat is. De szerencsére nem mindenki ilyen. Vannak józanabb gondolkodásúak is akiket az élettapasztalat rávezetett egy fontos dolog megértésére amiről már írtam a sikerrel kapcsolatban alant. Ők más szemmel néznek magukra és másokra is, mert értik, hogy nem az a lényeg, hogy olyan szintre jussanak mint a legszerencsésebbek hanem, hogy azt emeljék a lehető legmagasabbra ami bennük van.

    Ebben a rövid “reklámszatyorvideóban” valójában benne van a lényeg. “Sportolók” láthatók benne de mindenkinek szól mert az életről szól, arról, hogy azt amit mindenki keres, mindenki csak saját magában találhatja meg:
    http://www.youtube.com/watch?v=-iVpknuCYt4

  4. Nietz-senki

    @ prolizoli:

    Ha “Világgazdaság online” tévedett – akkor én is.

    A kapitalizmus minden emberi mértéket nélkülöző működésével tisztában vagyok. Nyilván nem értek vele egyet.
    Sikerült valamit tisztázni – ami (nekem) amúgy is tiszta volt.

    Én 99%-ban kereszténynek tartom magam – az a hiányzó egy százalék arról szól; hogy birka azért nem vagyok!

    Örvendetes, hogy azon emberek közé tartozol, akik elégedettséggel tudnak szólni arról az üzleti-gazdasági mechanizmusról, mely – tulajdonképpen – torzítja (megnyomorítja) az embert.
    Egy barátom ilyen esetben viccesen azt szokta mondani: “Fel a fejjel barátom! Te már be vagy csippezve.”
    Be vagyunk kényszerítve egy olyan “versenypályára” melyben az emberek nagyobb része eleve vesztes. Minden egyes nyereség – eleve – szül (ugyanakkora) veszteséget is. De mindannyian vesztesek vagyunk, ha az emberi lét morális és szellemi alapjaira gondolunk, melytől eltávolodunk (sőt ellene teszünk), ha csak múló létünk fizikai alapjait akarjuk kiszolgálni.
    És ugye a győztes “versenylovak” sem igazságot bitorolnak – csakis díjakat, címeket.

    Fanatizmusok sem azért ébrednek (és erősödnek), mert fanatista hajlamú emberek keresnek maguknak megfelelő ügyet, témát. Hanem azért, mert bizonyos ügyek, témák – alapok nélkül – mesterségesen fölé vannak emelve más ügyeknek, témáknak… De megsúgom: ember felettivé vannak emelve ezek az ügyek, témák (ebbe születünk bele).

    Most bemutatkozott egy újdonsült politikai erő – mely az Orbán-kormány megbuktatására szerveződött. Na ez önmagában hülyeség – mert nem mindegy nekünk, hogy ki tesz eleget a (nép) választói akaratnak? Nekem nem szimpatikus Orbán, meg a kormánya sem – de teljesen lényegtelen ki van ott. Az a fontos kérdés, hogy mit tesz? Ne politikai akarat szerint tegyen, hanem választói akarat szerint!
    Mitől lehet a választói akarat egységes – legalább fontos kérdésekben? Attól, ha a választók egyeztetnek, megbeszélnek dolgokat – lehet közakarat (nem biztos).
    Létezik olyan törekvés, mely erre akar rámutatni? Nem túl sok – nem igazán sikeresek a direkt szerveződések.
    És mi történik egy blogban? Spontán egyeztetés, vélemény-nyilvánítások, viták.
    Nem. Nem politika!
    Ez szellemi élet!
    Jó reggelt Zoli!
    Jelenleg a politikai (és a jogi, gazdasági-üzleti) élet teljes mértékben (de nem teljes-értékűen) helyettesíti a szellemi életet. Mindenek felett a szellemi életnek kell állnia!!! Amint ezt minden ember gyakorolhatja – egy blog által nagyon takarékos (nem kell egy helyre utazni, helységet fenntartani).
    Lehet mondani, hogy a szellemtudomány is fanatizmus, mert “hazabeszél”.

    Nem mert a szellemtudomány a szabadság filozófiájával alapoz meg mindent – mely eleve száműz mindenféle fanatizmust. A szellemtudomány elfogulatlanul, de odaadóan szól “a szociális élet alapjairól” és a “társadalmi lét hármas tagozódásának ideájáról”.

    Ezek sehol sincsenek cáfolva – csak nem ismert. Van elterelés bőven világunkban (reklámok, trendek). A szellemtudomány maga a gyermeki hozzáállás mindenhez… Nem sémák és képletek rengetege.

    Amennyiben érdekelnek ezek az irodalmak, melyekre sokszor hivatkozok – jelezd!

    A demokrácia a választói akaratot hivatott szolgálni , nem a politikai akaratot. Tehát, ha a választók többsége nem akarja: versenylónak érezni magát, a tőzsdét egyenlő (a kapitalizmust egyetlen) esélynek tekinteni stb. – tehát, ha ez a többségi akarat demokratikusan ki van nyilvánítva, akkor a társadalom vezetői sem tehetnek másképp (nem nézhetik választóikat se fejős-tehénnek, se versenylónak)! Ha a közakarat a képviselők jövedelmét akarná nettó 160eFt-ban maximálni, akkor nem volna oly nagy (tülekedés) a választási kampány.
    Az ember nem attól értékes, hogy sok fizetése van.
    Ha tényleges választói akarat keresztül lenne víve – nem volna divat politikusnak, meg üzletembernek lenni – mert ezek (ugye) egyik sem teremt értéket.

    prolizoli írta:

    Tehát akkor a régi idők nem is számítanak, annak ellenére, hogy a vagyon elosztás-beli nagy különbség megvolt?

    Dehogynem számítanak – nagyon fontos viszonyítási alapok, melyek korabeli működésével nem értek egyet. De hát azon mit tudunk változtatni – ami elmúlt? Ott legalább megpróbálták valamire “ráfogni” a különbség okát.
    Itt pedig egyenlő esélyek vannak – oszt a “Világgazdaság” mégis rémhíreket terjeszt (ugye?).

    prolizoli írta:

    A kapitalista demokráciák.

    Ezek a demokráciák már le vannak fejezve, mert a főkolompos (USA) már annyira eladósodott, hogy Bill Geths könnyedén zsebre teszi. Hogyan képviseli így az USA saját hon-fiait?

    prolizoli írta:

    Mivel változtatni nem tudok rajta, sok lehetőségem nincs

    Pedig rád is szükség van! Csak szerintem nem a “csordában”.
    A tudatosodás valóságát illetően!
    A demokráciának is szüksége van ilyen emberekre, ha többek akarunk lenni egy “ösztönredukciós lénytől”!

  5. prolizoli

    Nietz-senki írta:

    http://www.vg.hu/gazdasag/dobbenetes-ensz-jelentes-egy-szazalek-kezeben-van-a-foldi-javak-99-szazaleka-284184
    Nem tudom ez mennyire hiteles?
    Amennyire jól látom ezt a világgazdaság (vg.hu) állítja.

    De érted ugye, hogy mit mondtam? Letöltöttem azt a 2009-es ENSZ jelentést amire a világgazdaság (vg.hu) hivatkozik és nem találtam meg benne azt az 1-99%-os adatot! Lehet, hogy te megtalálod benne (töltsd le az oldalról amit belinkeltem és nézd át), én nem találtam. De még ha benne is lenne, belinkeltem több felmérést is amelyek egész más eredményeket adnak. Amiből pedig arra lehet következtetni, hogy mindegyikük más szempontokat vesz figyelembe az összvagyon felmérésénél.

    Nekem ez az 1-99% nagyon túlzónak tűnik. Vegyük csak alapul a GDP-t. Magyarország évi GDP-je 155 milliárd dollár (Az adatok forrása a Nemzetközi Valutaalap 2010. áprilisi adatbázisa). A 2009-es még kisebb, 129 milliárd dolcsi. Most alkalmazd erre a 1-99%-os elosztást és meglátod, hogy egy nonszensz adatot fogsz kapni. Konkrétan 156 (százötvenhat) dollár fog kijönni egy átlagemberre (aki a 99%-ba tartozik). Tehát egy átlagemberre Magyarországon 156 dollár (cca 35000 forintot) jut az egész 2010-es évben?

    Tudom, hogy vannak olyanok akik mínuszban vannak az adósságaik miatt, de messze, messze nem az emberek 99 százaléka és azért valljuk be, az adósok közül sokan (nem mindenki) önmaguk is hibásak abban, hogy adósságokba keverednek mert a józan eszük helyett az érzelmeikre hallgatnak. Ezt nehogy már a gazdagok számlájára írjuk! Ha azt mondom ugorj a kútba és te beleugrasz az csak az én hibám lenne? Felnőtt emberekről beszélünk, akiknek felelősséget kell vállalniuk a tetteikért, ha tetszik ha nem.

    Ezzel persze nem azt állítom, hogy a politikai és gazdasági elit képviselői csupa jófiúból állna. Ott ba.znak át minket ahol csak tudnak a saját érdekükben! De naivitás azt várni, hogy meg fognak javulni, mint ahogy naivitás azt várni, hogy a hülyékből okosok lesznek. Nem lesznek! Ez nekem sem tetszik, de attól ez még valóság marad!

    A régebbi időkben nagyon komoly rang-béli különbségek voltak, amivel szintén nem értek egyet (említettem is).
    Világunkban elvileg egyenrangú emberek esetében állt elő ilyen helyzet…

    Tehát akkor a régi idők nem is számítanak, annak ellenére, hogy a vagyon elosztás-beli nagy különbség megvolt? Nem számítanak mert olyan államformák voltak ahol az emberek nem voltak egyenrangúak? Oké, akkor a mostani világban is zárjuk ki például Indiát, ugyanis ott a mai napig fennáll a kasztrendszer. Tehát kb. 1,1 milliárd embert ne számítsunk bele ugyanis ők az államforma szerint nem egyenrangúak. Továbbá ne számítsuk bele azokat az államokat sem amelyekben diktatórikus rendszer van, hiszen tudjuk, hogy az emberek ott sem egyenlőek. Így ki is esik az emberiség kb. fele?
    Milyen államok maradnak akkor? A kapitalista demokráciák.

    A kapitalista demokráciákban elvileg egyenrangúak és egyenjogúak az emberek? Igen, azok! És tudjuk azt egyáltalán, hogy ez mit takar? Mert ha valaki azt hiszi, hogy ez a javak egyenlő elosztását jelenti akkor nagyot téved!
    Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy minden teljes jogú állampolgárnak módjában és jogában áll dolgozni és törvényes eszközökkel akkora vagyonra szert tenni amekkorára csak tud, ha akar! Ha nem akar, nem történik semmi. A kapitalizmusban semmilyen állami törvény nem kötelez arra, hogy dolgozz. Ameddig nem szegsz törvényt a kutyát sem fogja érdekelni, hogy dolgozol-e vagy sem.

    Másként szólva, mindenkinek meg van adva az esély, hogy odaálljon a startvonalhoz és pénzt, vagyont szerezzen a szabályok betartásával, de senkinek sem garantálnak semmit! Rajtad áll, hogy mit érsz el és, hogy akarod-e egyáltalán. A vagyon arányos elosztásáról nincs szó.

    De ez még nem minden, mert amit eddig leírtam az a kapitalizmus ideája, ami az útvonalat az irányt jelöli, a célt, ami felé közelíteni akar. Mint tudjuk, sajnos a “játék” résztvevői közül sokan és elég gyakran megszegik a játékszabályokat (ezáltal előnyhöz jutva) ugyanúgy a felső, középső mint az alsóbb társadalmi rétegekben egyaránt. Ez nekem egyáltalán nem tetszik és sokuknak ku.vára kitekerném a nyakát, de a világ, nem tudom, hogy miért, nem az én igazságérzetem szerint működik.

    Mivel változtatni nem tudok rajta, sok lehetőségem nincs. Vagy nyavalygok egész életemben, vagy megtanulom játszani a játékot az írott és íratlan szabályai szerint, hogy kihasználhassam azt a saját boldogulásomra. Tudsz jobbat? Mondd el, én nyitott vagyok.

  6. Thirdeye

    Duncan Shelley írta:

    Te valahogy nagyon gyengének, áldozatnak, tehetetlennek tartod az embereket. De, ha az élet fair, mert közönyös természeti törvények szerint működik, akkor meglehet, hogy mindenki rászolgált arra, amiben éppen van.

    De ez nem zárja ki azt , hogy gyengék , áldozatok , és tehetetlenek .
    Vannak olyan súlyos karmák , amik annyira süllyesztőbe lökik az embert ,hogy fel sem fogja , hogy tehetne valamit önmagáért . Saját karmája áldozata .

    Duncan Shelley írta:

    A legkevésbé sem tetszik az, amiben vagyok, mégis, egyre inkább arra jövök rá, hogy én tettem olyanná az életemet, amilyen lett. Az a durva, hogy ahogyan rájövök, hogyan csináltam, abba is tudom hagyni.

    Ez így van ,de ehhez kell az a fajta tudatossági szint , amit nem árnyékolnak be a nagyon nehéz karmák .

    Duncan Shelley írta:

    Annak az embernek a felelősségszintje, aki éhezik és bambán néz ki a fejéből, mérföldekkel van annak a felelősségszintje alatt, akinek az a fő gondja, hogy milyen kocsiba szálljon be.

    Ez is igaz . De kérdés , hogy az utóbbi tud -e erről a felelősségszintről ?
    Ha nem , akkor ő is ” utolérheti ” az éhezőt . Szerintem .

  7. Nietz-senki

    Alex írta:

    Természetesen van mentség.

    Komolyan?
    Ha Te mondod – máris jobban érzem magam…

  8. Nietz-senki

    Duncan Shelley írta:

    Annak az embernek a felelősségszintje, aki éhezik és bambán néz ki a fejéből, mérföldekkel van annak a felelősségszintje alatt, akinek az a fő gondja, hogy milyen kocsiba szálljon be.

    Ugye nem kollektív felelősségről szóltál? Mert ha ha ilyen messzire jutottál – már csak egy tyúk-lépés a kollektív felelősséggel való szembesülés.

    Nem arról van szó Te mitől tartod embernek az embert, hanem beleszületni abba a reménytelenségbe… Aztán, ha sikerül is – Neki át kell gázolnia több-száz sorstársán, hogy oda jusson, amit Te egyáltalán elfogadhatónak (emberi minőségnek) tartasz. Se Neked, se nekem nem kellett ilyet tenni.
    Mondjuk az én álláspontom hibás – de miért kellene a Te álláspontod által olyan magabiztosnak lenni?
    Mert akkor elmagyarázhatnánk azt is: Mitől volt a cigány lova oly bátor!(?)

    Biztos komoly gondok vannak a vallási alapokkal (majd az Isten megsegít…), meg a várva várt segélyszállítmányokkal… van mire várni.

    Nincs azzal semmi gond, hogy van aki előbb ér célba – de aztán segítő kezet kell nyújtani a következőknek!

  9. Nietz-senki írta:

    Van arra mentség, hogy világunk egyik részén emberek (gyermekek) ezreit fenyegeti éh-halál – néhány ezer km-el odébb van olyan ember, aki – ugyanakkor – azon töpreng melyik autójába üljön be???

    Te valahogy nagyon gyengének, áldozatnak, tehetetlennek tartod az embereket. De, ha az élet fair, mert közönyös természeti törvények szerint működik, akkor meglehet, hogy mindenki rászolgált arra, amiben éppen van.

    A legkevésbé sem tetszik az, amiben vagyok, mégis, egyre inkább arra jövök rá, hogy én tettem olyanná az életemet, amilyen lett. Az a durva, hogy ahogyan rájövök, hogyan csináltam, abba is tudom hagyni.

    Annak az embernek a felelősségszintje, aki éhezik és bambán néz ki a fejéből, mérföldekkel van annak a felelősségszintje alatt, akinek az a fő gondja, hogy milyen kocsiba szálljon be.

  10. Alex

    Nietz-senki írta:

    Világunkban elvileg egyenrangú emberek esetében állt elő ilyen helyzet…

    Nos, ehez hozzászólok. Vallom, hogy minden ember egyforma Isten és a jog előtt. Viszont a társadalmi hasznosság szempontjából bizony van különbség ember és ember közt..

    Nietz-senki írta:

    Van arra mentség, hogy világunk egyik részén emberek (gyermekek) ezreit fenyegeti éh-halál – néhány ezer km-el odébb van olyan ember, aki – ugyanakkor – azon töpreng melyik autójába üljön be???

    Természetesen van mentség.

Vélemény, hozzászólás?

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén