Nehézség
Ennél a cikknél nem az okozta a nehézséget, hogy mit írjak le, főleg így nyitányként, hanem az, hogy hogyan. Elképesztő, milyen ösztönösen jön a szellemeskedés, ha ez a téma előkerül, még nálam is, pedig nem szokásom elpoénkodni semmit.
A szellemeskedés eltereli a figyelmet a lényegről, tompítja a tények, a mondanivaló élét, kedvezőbb színben tünteti fel azt, ami van. A nevetgélés azt a hamis látszatot kelti, mintha a helyzet nem is lenne olyan súlyos. Egy kis mosoly, egy kis kacagás – és ennyi elég is ahhoz, hogy minden maradjon a régiben.
Kérlek titeket, hogy a poénokat hagyjátok távol. A tréfálkozás csak azt mutatná, hogy mennyire nem vagytok képesek szembenézni ezzel a témával.
Amiről szó lesz
Életemben két olyan több éves időszak is volt, amikor rendszeresen jártam előadásokra. Mindkétszer kapcsolatban álltam a szervezőkkel, néhány előadóval, és elmentem szinte az összes témára. Spirituális, politikai, gazdasági, egészségügyi, történelmi előadásokat hallgattam, az információkkal pedig egész spirálfüzeteket jegyzeteltem tele.
Valamennyi előadás arról szólt, amiről a címe. Kivéve a szexnél: akkor ment a mellébeszélés. A szex lelki háttere, az őszinteség, az erkölcs, a tiszta lélek stb. Furcsa, nekem sohasem ezek jutottak és jutnak eszembe, ha a szexre gondolok.
Nos, itt és most mi valóban értekezünk majd a valódi szexről. Nem mellébeszélve, nem mérhetetlen óvatossággal és prűdséggel kerülve a témát, hanem valóban a testi gyönyörről lesz szó.
Ám nem csak arról. A szex jelentősége személyes életünkben, sorsunkban, önbecsülésünkben, emberi kapcsolatainkban, a társadalomban igen jelentős.
A szexben való kiteljesedés, a szextől való megszabadulás, a róla való lemondás, amennyire ez rekonstruálható, keleten és nyugaton egyaránt jelen volt az elmúlt évezredekben. A vallások jelentős része minden korban tartózkodásra intett.
A szex árucikk, és reklámja más árucikkeknek. A szex fizetőeszköz, univerzális csereeszköz, mint a pénz. A szexért karriereket építettek, és karrierek roppantak meg miatta. A szexhez vágy, csodálat, szégyen és fájdalom kötődik.
Ebben a cikksorozatban a testi gyönyörökről lesz szó, több aspektusból.
Miért fontos?
Felejtsük most el, hogy a szexuális aktus fogantatáshoz vezethet, és beszéljünk csak és kizárólag a gyönyörről.
Miért fontos ez? És miért ennyire?
Miért tudnak emberek szélsőségesen kifordulni önmagukból, ha a gyönyörről van szó?
A féltékenység elsődlegesen a szexhez kapcsolódik, a hűtlenség elsődlegesen vagy kizárólagosan a szexhez kapcsolódik. Miért? Ha a társunk egy harmadik féllel jót beszélget, jót nevet, eredményes valamilyen munkában, sportban, hobbiban, semmi probléma. Sokak számára az sem megcsalás, ha a társa mást is szeret, vagy már mást szeret, nem őt, egészen addig, amíg a szexuális életük csak kettőjükre korlátozódik.
A féltékenységbe, csalódásba bele lehet betegedni, a szó legszorosabb értelmében. Bele is lehet rokkanni mentálisan, vagy fizikailag. Vezethet öngyilkossághoz. Emberölésnél, gyilkosságnál egyike a leggyakoribb indítékoknak.
Miért van ez így? Miért kap életünkben ekkora szerepet a testi gyönyör? Miért ennyire fontos?
A nőcsábász
A legnagyobb nőcsábász, akit életemben ismertem, hozzávetőlegesen 160 centi magas volt, igencsak pocakos, löttyedt izomzatú, tokás, ronda, és huszonnégy éves korára szinte az összes haja kihullott. Nem volt pénze, nem volt híres, nem volt benne semmi különleges. Mégis, hetente 1-3 új nőt vitt ágyba. Komolyan majdnem beleőrültünk ebbe a rejtélybe. Egyszerűen nem bírtuk ésszel felérni, hogy ez hogyan lehetséges.
Sikereinek titka a válasz arra a kérdésre, hogy „Milyen nőket?”. Hát olyanokat.
Olyan nőket, akiket mi nem vettünk nőszámba.
A fickó vagy ösztönösen ráérzett, vagy kitapasztalta, hogy melyik az az egyetlen egy nőtípus, aminek bejön, és csak azt az egyetlen egy típust kereste mindenhol.
Belépett egy szórakozóhelyre, vagy üzletbe, körülnézett, érdeklődés nélkül siklott át a tekintete azokon a nőkön, akik nekünk tetszettek, és ha látott valakit abból a típusból, amire vadászott, akkor bevetette magát. Ha nem látott, a többiekkel nem foglalkozott.
Ha történetesen nem jött volna rá valamiképpen, hogy milyen nőknél van esélye, és rákattan egy olyan típusra, ami levegőnek nézi, aggszűzként hal meg.
Ha valaki kérdezné: a nőtípus olyan nők összessége, akik hasonló testi adottságokkal, célokkal, értékrenddel, világlátással, ízléssel és háttérrel rendelkeznek.
Én is megfigyeltem, hogy bizonyos típusú nőknél milyen könnyű eredményt elérnem, más típusoknál nehezebb, kínszenvedés, vagy lehetetlen.
Gondolom, nektek is van ilyen tapasztalatotok, és feltételezem, hogy a nők ugyanígy vannak a férfitípusokkal.
Mitől vonzó a vonzó?
Sophia Loren, Monica Bellucci, Jennifer Lopez, Beyonce… A fél világ a lábaik előtt hevert, vagy hever, szexistennőnek titulálták őket, a környezetemben több férfi elalél tőlük (sőt több nő is), én pedig semmi vonzót nem látok bennük. Nem úgy nézek rájuk, mint nőkre, hanem mint aszexuális lényekre.
Cindy Crawford, Claudia Schiffer, Naomi Campbell – teljes érdektelenség részemről, miközben férfiak milliói olvadtak el látványuktól, és nők millióinak önbizalma porladt el tőlük.
Mitől vonzó a vonzó? Ez egy olyan kérdés, amit nem szokás feltenni. Valaki egyszer kitalálta, hogy ízlésről nem lehet vitatkozni, és azóta rengetegen kapaszkodnak ebbe a gondolatba. Pedig valójában nagyon érdekes, hogy miért tetszik valakinek egy bizonyos forma, míg másvalakinek semmit sem jelent, vagy taszító.
Honnan jönnek a vonzalmaink? Hogyan lehetséges az, hogy valaki kifejezetten egy hajszínt és egy szemszínt keres, és semmi más nem érdekli?
Ízlésről nincs értelme vitatkozni, hangoztatják, de most mégis vitassuk ezt meg. Mi az ízlés, hogyan alakul ki, és miért?
Sőt tovább megyek! Mit jelent az, hogy vonzalom? Mit tesz velem az, ami vonz? Lecsökkenti a tudatosságomat, ugye? Ha valaki vonz, nem tudok tiszta fejjel gondolkodni vele kapcsolatban. Egy számomra vonzó alak kedvéért nemcsak hogy megbocsátom azt, amit másnál halálos bűnnek tartanék, de talán észre sem veszem.
Ha valaki naponta megiszik egy-két pohár sört, hétvégén benyakal egy teljes üveg töményet, az számomra akkora rossz pont, hogy jó eséllyel szóba sem állnék az illetővel, és nyomorult alkoholistának tartanám. Mégis, amikor ezt egy nekem tetsző nő csinálta, simán letudtam annyival, hogy „senki se tökéletes”.
Nemtelenség
Akárhányszor meglátok egy szép (azaz nekem tetsző) nőt, gyerekkel vagy terhesen, az első gondolatom ez: de kár érted. Ösztönből jön, nincs semmilyen cél mellette.
Számtalanszor láttam már, hogy a házasság, a gyerekek, a család nemtelenné tette a nőt és a férfit. Nyilván a tapasztalataim végesek, de ezek a tapasztalataim.
Megérkezik az első gyerek, elvesznek a keresztnevek, helyette lesz anyu és apu, mama és papa. Hallottam néhányszor, amikor fiatal házasok, kisgyerekkel, kettesben is úgy szólították egymást, hogy anya és apa.
Láttam harmincas éveik elején járó házaspárt, a nő imádta a latin táncokat, látszott a ruháján és a mozgásán, hogy ez neki igazán fontos, és mellette a férje bénázott kitaposott cipőben, ócska térdnadrágban, vacak pólóban, 15 kiló súlyfelesleggel. Persze, jópofa, meg vicces. Egyszer, kétszer. És azután?
Csupán elvétve láttam kivételeket, az általános tapasztalatom az, hogy a házasság, a gyerekek, a család, egyre kiterjedtebbé váló igénytelenséget hoz magával, fizikai leépüléssel, nemtelenné válással jár. Lesz feleség és anya, és eltűnik a nő, lesz férj és apa, és eltűnik a férfi.
Ez valami ősi program, ami fut a háttérben? A hűség része vagy biztosítéka ez a nemtelenség, ez a leeresztés, a fokozatos leépülés, a taszítóvá válás?
Ismertem egy fickót, aki mindig adott magára, mindig kisportolt volt, aztán megházasodott, és házassága első négy évében 30 kiló hájat szedett fel magára. Ez ugyan kissé szélsőséges példa, de bizonyos fokú igénytelenség a tapasztalataim szerint általános, és nagy tisztelet a rendkívül kevés kivételnek.
Az alap
Örömöt adni és kapni. De legyünk precízebbek és őszintébbek: gyönyört adni és kapni. Így kezdődik. Ez a cél, ez a szándék, ez a vágy.
Aztán az ember ezzel a maximálisan pozitív indíttatással belép egy világba, ahol háború dúl, és nem ejtenek foglyokat.
Ebben a háborúban, melyben a cél a testi gyönyör, a hazudozás, a másik önbizalmának, sőt önbecsülésének összezúzása, az érzelmi zsarolás mindennapos jelenség.
Naiv tinédzserként besorozzuk magunkat katonának és kivisszük magunkat a frontra, ahol gyorsan megkapjuk az első sebeket.
Minden lehetséges forrásból árad a propaganda és elborít mindent. Ahhoz, hogy testi gyönyörhöz jussunk, ilyennek meg olyannak meg amolyannak kell lennünk, és ha nem vagyunk olyanok, nem fogunk gyönyört kapni.
Jön a rengeteg munka, hogy elérjük vagy megközelítsük az elvárásokat. Ez néha önkínzássá fajul.
És sokszor lehetetlen megfelelni a propaganda elvárásainak. Húszszoros Nobel-díjas tudósnak kellene lennünk, hogy sikerüljön, vagy varázslónak. Ilyenkor marad az összeomlás, a megroppant önbizalom, az elvesztett önbecsülés, a feléledő önvád és öngyűlölet.
Valahányszor elhatalmasodik valakin az alkalmatlanság és esélytelenség érzése, legyőzték. Ez ugyanolyan, mintha a második világháborúban valamelyik fronton agyonlőtték, felrobbantották vagy elégették volna.
23
Ha azt hittétek, hogy kimarad, akkor tévedtetek. De itt az első cikkben csak ilyen szelíden kerül említésre.
Néhány évvel ezelőtt megjelent az Egyesült Államokban egy tudományos szexológiai cikk, melynek szerzője azt állította, hogy az amerikai egyetemisták átlagos péniszhosszúsága 23 centiméter. Két név bukkant fel, két fickó neve, akik öngyilkosságot követtek el a cikk elolvasása után, ám ezt leszámítva nem kapott nagy figyelmet.
Kicsivel később azonban egy másik, ismertebb szexológus betámadta a cikk szerzőjét, csalással és felelőtlenséggel vádolta, mert ő is elvégzett egy kutatást az amerikai egyetemisták körében, és neki közel tíz centiméterrel kisebb átlag jött ki.
Végül az első cikk szerzője ismertette kutatási módszerét. A következő tudományos igényű kutatást végezte el: felhívott egy kollégiumot, elmondta, hogy ő szexológus, az egyetemisták péniszhosszáról ír cikket, és mindenkitől, akivel beszélni tudott, megkérdezte, hogy neki milyen hosszú.
Hat emberrel sikerült beszélnie, a kapott értékeket összeadta, majd átlagot számolt, így jött ki a 23 centiméter, mint átlagméret.
Ezzel szemben a valamivel ismertebb szakember saját maga, saját két kezével mért végig 500 egyetemistát, és neki így jött ki a kb. 13 centiméteres átlagérték.
A 23-as cikk szerzője végül elnézést kért, és visszavonta állítását, arra hivatkozva, hogy „nem elegendő adat alapján vonta le következtetéseit”.
Az ismertebb szexológus egyébként egy idősebb férfi, és számomra kissé nehezen hihető, hogy talált 500 egyetemistát, aki erekciót tudott elérni a jelenlétében.
Ez most vicces? Valahol az lehet. De az egészben ott húzódik a borzalom. A felelőtlenség, vagy aljasság. Tudományos végzettségű ember hat telefon alapján ír tudományos cikket? Mit gondolt, mi lesz ebből? Mi volt a motivációja? És a másiknak mi volt a motivációja? Komolyan fogta magát, és lemért ötszáz 19 és 25 év közötti fickót? Akik komolyan vállalták ezt, izgalomba hozták magukat, és érdeklődve nézték, amint a szakember méricskél?
De vajon ennek az egész kérdéskörnek mi a motivációja? Mi a célja azoknak a cikkeknek, amelyek nemzeti és nemzetközi átlagokról beszélnek?
Kérdések hozzátok
Ez volt a cikksorozat nyitánya, körbejárta a témát, nagyon visszafogottan és szelíden, amolyan előjátékként bemelegítésként. A következő cikk kb. 1 hét múlva jön.
A szövegben rengeteg kérdést találtok, válaszoljatok rájuk, és/vagy reagáljatok a felvetett témákra.
Emlékezzetek az őszinteség cikkre. Az őszinteség itt most jó.
Szex-gyönyör-háborúzás…
Nem vagyok testileg egy nőideál. Legalábbis nem a jelen médiaborzalmak nőidelja. :) 173 centihez vagyok 106 kg, van mellem, fenekem, derekam. Néha nehezen kapok magamra ruhát.
Évekig szenvedtem, kínlódtam, gyötrődtem miatta. A saját önértékelésem nőként a béka segge alatt volt. Produkáltam emiatt mindenféle-fajta testi és lelki tünetet; beborult női ciklusoktól kezdve, görcsökön keresztül a depresszióig. És még inkább rosszabbnál rosszabb párkapcsolatokat a link szarházitól kezdve, akinek szültem két gyereket, és 13 év után most kezdett el gyerektartást fizetni, pedig tesztoszteronos pasi volt a javából. Volt full alkoholista, aki nagyon tudott szeretni. Volt rejtett ellenséges, minden nőt farokvégre aggató.
Sokféle férfi, sokféle szexuális tapasztalat. Voltak köztük gyönyörteli percek, és szenvedélyek. Mégsem éreztem, hogy ez az élmény a testen kívül másról is szólna. És nem volt elég. A puszta gyönyör csak ideig-óráig volt elég. És nem értettem, hogy miért nem elég, és miért vágyom mindig másra az adott férfitól.
Aztán egyszer csak rám néztem. És elkezdtem nem szenvedni magamtól. Látom, hogy nem vagyok normális, nem követem a trendeket. És kihagytam szexben és párkapcsolatban 4 évet. Ezalatt sokat tanultam önmagamról és másokról.
Fontos a szex, igen. Fontos a gyönyör és az örömszerzés. De már nem akarok háborúzni. Nem vagyok féltékeny. Ha a párom máshová akar kacsintgatni, akkor tegye. Ezt a játszmát viszont én már nem játszom.
Én még azok közé a nők közé tartozom, akiknek a legfőbb erogén zónájuk a homlokuk közepén található. Ha szellemileg nem izgat fel egy pasas, akkor már hiába akarna máshol izgatni. Nekem nem az a fontos, hogy a partnerem lepedő akrobata legyen, ellenben tudjon úgy szeretni, kedveskedni, gyengéd lenni, hogy újra és újra megéhezzem rá. Számomra ez a fontos a szexben, nem a testi paraméterek. Ettől lesz jó, és újra jó, majd újra jó, akár egy napon belül is.
Nos, haladjunk a témák sorrendjében:
1. Miért fontos?
Úgy tudom, azért élvezetes a szex, mert ez biztosítja a fajfenntartás iránti késztetést – ha rossz, vagy unalmas lenne, mint a tévéműsor, az a faj fennmaradását veszélyeztetné. A féltékenységnek ehhez nem sok köze van – az egy más terület. Az önértékelés – az is. Kamasz korom – és az utána lévő pár is pár év – egy folyamatos értéktelenség-érzéssel pecsételődött meg. Aztán kikerültem a régi társaságból, olyan emberek közé, akik a “lúzer” múltamról semmit nem tudtak. 20 évesen átestem a “férfivá váláson” – amikor már a legtöbb kortársam nem is emlékezett az elsőre… Mindenesetre akkor tudatosult bennem az, hogy ezt el tudom érni. Ami egyszer már sikerült, másodszor-többedszer könnyebben megy – így ezzel egyre kevesebb gondom volt.
2. A nőcsábász
Az sosem én voltam. Valószínűleg már úgy jöttem a világra, hogy volt egy egészen stabil beállítottságom. Ez a mai napig megmaradt – megérzem, hogy melyik nő az, aki többet árt, mint amennyit használ. Még sosem fordult elő velem, hogy az aktuális partnerem elégedetlen lett volna, vagy becsmérelt volna bármiért is. Megúsztam egy csomó komplexust – legalábbis a nagyobb részét. De amit nem úsztam meg, azok nem a férfiasságomat célozták meg.
3. Nemtelenség.
Azt hiszem, az igénytelenség, az önmagát elhagyás nem csak a párkapcsolatban figyelhető meg. Ez így van a munkahelyen is, kezdetben az új dolgozó még jobban ad magára, az öltözetére, a munkájára, aztán leenged – ez az élet lehúzó erejének köszönhető – van ellene módszer, és nem is olyan nagyon bonyolult – meg kell tudni tartani azt a bizonyos határt, ameddig, és nem tovább. Már megesett velem, hogy erre későn figyeltem fel, és nehéz volt a visszaút, de sosem reménytelen, legfeljebb nehezebb.
4. Az alap
Nem értek egyet ezzel a háborúskodós elképzeléssel. Nekem ez sosem volt az, és amikor mégis elsodródnak a dolgok ebbe az irányba, gondolkodás és késlekedés nélkül kiléptem.
5. “23”
Erről a Hofi Géza poénja jut eszembe: “Mennyi? 30! Mi 30? Mi mennyi?” Ha van ember, aki emiatt lemészárolja magát, az egyébként sem bírta volna túl sokáig húzni… Most mit mondjak erre: aki hülye, haljon meg, vagy inkább azt, hogy pusztuljon a férgese? Lehet, hogy azért beszélek ilyen könnyen, mert nem 3 és fél… És ha annyi lenne, az azért nehezebb lenne. Talán hasonlít a dolog az “akinek nincs a fejében, legyen a lábában” mondásra – úgy, hogy “akinek nincs a gatyájában, tanuljon meg vele bánni”. Nem viccelni akarok, azt akarom megfelelően körülírni, hogy legyen bármilyen hátrány is az életben, képesnek kell lenni a helyzetből a legjobbat kihozni. Annyiféle furcsa elképzelésük van az embereknek az ideális helyzetről, biztos vagyok benne, hogy a kis méretű szerszámnak is van rajongótábora, csak meg kell találni.
Majdnem 4 órája fent a cikk, 2 hsz van. Ennyire veszélyes állást foglalni erről?
thetandras írta:
Ha csak fajfenntartás lenne, nem kellene jónak lennie. Csak behatolás és magömlés kell, a többi mindegy lenne. Az állatvilágban sokszor fájdalmas vagy halálos az aktus, több fajnál csak a fogantatás miatt történik. A gyönyörnek önmagában van szerepe.
Nagyon tetszik a bevezetőd, ahogy egy kéréssel kezded: ne poénkodjunk. Valóban fontos ennél a témánál is – és persze tőlünk, a karakterünktől és fejlettségünktől függ, hogy ki képes és ki nem ezt “betartani”.
Nem akarok általánosságokról írni, gyanítom, hogy neked saját tapasztalatokra van szükséged, úgyhogy magamról írok.
19 elmúltam, amikor a szüzességemet elvesztettem – vagy írom inkább azt, elvetettem, mert akkor azt valami teherként, vagy szükséges rosszként éltem meg, és úgy álltam hozzá, legyünk már túl rajta. Aztán még kellett pár futó kaland, mire elkezdtem élvezni a szexet (pontosítok: elkezdtem egy társsal is élvezni a szexet.). És utána pedig azért jött jó pár futó kaland, mert már élveztem. Kíváncsi voltam és felfedező, érdekelt a férfiak teste, az érintésük, a csókjuk. Nagyon másmilyenek vagytok, és ebben a különbségben sok lehetőség és izgalom van. Akkor még nagyon önbizalom hiányos lány voltam, és valamiféle különcnek tartottam magam, mert úgy gondoltam, úgy állok hozzá a kapcsolatokhoz, mint egy pasi. Nem kerestem a nagy Ő-t, nem voltam szerelmes, hanem izgalmat és kalandot kerestem és találtam is. Volt olyan, hogy még a nevét sem tudtam a srácnak. Egy futó szexuális kaland olyan volt nekem, mint mondjuk menni a körúton, meglátni egy csábító éttermet, az illatoktól és a látványtól megéhezni, és beülni egy ebédre – tudva azt, hogy lehet többet nem járok erre, és nem eszem itt. Akkor azt gondoltam, hogy előző életeimben biztosan férfi voltam, és most vagyok először nő, ezért viselkedem így. Ma már tudom, hogy sokszor voltam nő.
Aztán véget ért ez az időszak, mert szerelmes lettem. Jött egy nagyon hosszú kapcsolat, és kapcsolaton belül éltem meg a kalandot egy férfivel. Ő is bevállalós volt, így aztán nem volt probléma a szexualitásunk változatossá tétele, számtalan helyet kipróbáltunk.
Valahogy én is azt vallom, mint Te – csak talán ennyire tudatosan még sosem fogalmaztam meg – a házasság és gyerek valószínűleg tönkreteszi a párkapcsolatot. Lehet, hogy ez egy hiedelem, bár furcsa igazolás számomra az, hogy nincs a környezetemben boldog pár, akik sokévi házasság és gyerek után vannak. Hiszem, hogy ez tényleg azért van, mert az emberek nem őszinték egymáshoz. A szerelem idején tényleg rózsaszín köd borít mindent, és valóban azt mutatjuk, amit a másik látni akar, továbbá azt látjuk, amit mi látni akarunk a másikban. 12 évnyi párkapcsolat hosszú volt számomra, és ennyi idő alatt én is sokat változtam – felnőttem. Amit gondoltam és hittem magamról 20 évesen, az nagyon más volt 32 évesen. Nem volt világos számomra, hogy ha egy pasi szeretett 20 évesen, akkor hogy szerethet 12 év elteltével, amikor már más nőnek érzem magam. Aztán rájöttem, hogy az első komoly kapcsolatban valóban az apánk a “társunk”. Ő egyre inkább apásan kezdett viselkedni, én pedig belementem a kislány szerepbe. Csak a kislány felnőtt, és keresett magának egy szexpartnert az apa mellé. Úgyhogy eljöttem tőle, és ami “közös szerzemény” volt, azt nála hagytam. Azzal akart megtartani, nem tudott. Most abbahagyom életutam részletes vázolását, hogy más kérdéseket is érintsek.
Méret: Szerintem lényegesen komolyabb szexuális felvilágosítást kellene tartani a fiataloknak. Ezzel a méret mizériával mi nők is meg vagyunk/voltunk vezetve. Mert, ha azt hallom, hogy létezik 23 cm-es pénisz, akkor azt keresem, mert hát persze, hogy ki akarom próbálni. Aztán, ha találok egy “átlagon felüli” szerszámot, akkor lehet, hogy hanyatt-homlok menekülök, mert olyan fájdalmat okoz – és ezt senki sem mondta előtte! És micsoda kárt okoz a fiatal fiúkban az effajta összehasonlítás? Senki sem mondja nekik, hogy a pénisz merevsége, vastagsága és az aktus hosszúsága fontosabb tényezők. Mára megértettem, hogy a jó szex is összefügg az önbizalommal. Mert, ha egy pasi rendben van magával, a külsejével, akkor jó szeretővé válhat, szóval látom, hogy nekünk nőknek is micsoda felelősségünk van ebben. Érdemes egy pasit naponta dicsérni (már ha úgy is érzed, kedves nőtársam), mert ennek bizony lesz jutalma!
(itt jegyzem meg, hogy én pl. másképp működöm. Engem dicsérhettek, mondhatták naphosszat, hogy tökéletes a testem, míg én nem fogadtam el saját magam, addig csak a hibákat láttam. És ehhez az elfogadáshoz komoly önismereti munkára volt szükség. Kezdem elhinni, hogy mi nők tényleg bonyolultabban vagyunk összerakva, mint ti – vagy talán mi bonyolítjuk túl a dolgokat.)
Na ez jó zárszó, nem pofázok tovább – bár lenne még mit, erre szánt időm elfogyott.
Érdekes, hogy azt írjátok Duncan és luyza, hogy a házasság és a gyerekvállalás tönkreteszi a párkapcsolatot. Elgondolkodtatott, mert egyébként én sem látok olyan párt a környezetemben, akik korrektül túlélték volna a szülővé válást.
Nekem ez eléggé úgy tűnik, hogy amikor a pár szülővé válik, akkor áthelyeződik a figyelmük egy másik feladatkörre. Ha ezt, és csak ezt a feladatkört használják a továbbiakban az egymással való kapcsolatukban, akkor persze hogy elmúlik a férfi-nő kapcsolat. Elszürkülnek, megfosztják önmagukat a nemiség örömeitől, és már nem sugározzák ki a másik felé a saját férfi-női rezgéseiket.
Ez egy elég izgalmas játék. Azért szívesen várnék olyantól is hozzászólást, akik ügyesen végigélték a szerepeik ilyen változását. :)
A féltékenység elsődlegesen a szexhez kapcsolódik, a hűtlenség elsődlegesen vagy kizárólagosan a szexhez kapcsolódik. Miért?
Ha valamire annyira vigyázni kell, mint a szüzességre vagy mint a szemérmességre, az értékessé válik. Belénk van nevelve, hogy nem flangálhatunk meztelenül az utcán, mert a nemi szervek takarandóak. “Intim testrészek”, amit nem osztunk meg bárkivel. Akivel mégis megosztjuk, azzal kivételt teszünk. Ez a kivételezés számára is értékké teszi a mi testünkkel való érintkezést, amit ki kell érdemelni. Egy autót az ember kölcsön ad annak akiben megbízik, de a barátnőjét vagy a férjét nem. Az autó ugyanis nem dönthet úgy, hogy innentől kezdve csak annak fog elindulni, akinek kölcsön adtuk, és nem szeg meg hűségfogadalmakat, mivel rendelkezünk vele. Az autó a tulajdonunk, a társunk viszont nem. A társunk úgy döntött, hogy a szexuális együttlét lehetőségét nekünk, és csak nekünk biztosítja, de dönthet úgy, hogy jobban érzi magát mással, és ott hagyhat miatta. Dönthet úgy, hogy innentől kezdve valaki mással létesít szexuális kapcsolatot és nem velünk. Ezáltal létrejön egy helyzet, amiben valaki más egy számunkra értékes helyzetben kívánatosabbnak vagy jobbnak bizonyul mint mi. Ez pedig vesztes pozíció. A féltékenység arról szól, hogy az ember elveszít egy játszmát, amit valaki más nyer meg, és onnantól kezdve ő játssza helyettünk. Létezik a szakmai féltékenység is, amikor valaki egy olyan pozíciót tölt be helyettünk, amit eddig mi birtokoltunk. Létezik féltékenység akkor is, ha egy nagyon jó barátunk elpártol tőlünk és valaki mással tölt több időt mint velünk.
Miért van ez így? Miért kap életünkben ekkora szerepet a testi gyönyör? Miért ennyire fontos?
Itt ülök és gondolkodom a válaszon, de nem tudom miért fontos. Talán sikerélmény, talán egy csere vagy pozitív visszajelzés amiért a partnerünkkel vagyunk, és ő ezt értékeli, nekünk pedig fontos az értékelés. Nem tudom miért fontos, de azt tudom, hogy frusztrált leszek, ha egy ideig nem jutok hozzá, és hogy elkezdek magamra úgy gondolni, mint aki nem érdekes, vagy nem kívánatos a másik számára. Felbosszant, lenyomja a hangulatomat. Ha pedig megkapom, akkor egy darabig jobb kedvem lesz tőle. Talán az ember érdekesnek találja a saját testét, ha gyönyört érez általa. Ha pedig nem, akkor unalmasnak és tárgyszerűnek amivel csak a gond van. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de egy jó étel is okozhat gyönyört, vagy egy megfelelően hideg ital egy megfelelően forró napon. Talán a vágy beteljesülése a lényeg, de az mindegy hogy a vágy micsoda. Minél nagyobb az értéke számunkra, az öröm annál nagyobb. Ha az ember minden nap minden órában szexelhetne, valószínűleg a gyönyör nem lenne akkora, mintha csak hetente, vagy havonta, vagy egyszer az életében tehetné meg.
Honnan jönnek a vonzalmaink? Hogyan lehetséges az, hogy valaki kifejezetten egy hajszínt és egy szemszínt keres, és semmi más nem érdekli?
Ahogy írtad a cikkben, vannak embertípusok, akik “hasonló testi adottságokkal, célokkal, értékrenddel, világlátással, ízléssel és háttérrel rendelkeznek.” Úgy vettem észre, hogy mikor ránézek egy nőre, a testi adottságai és külső tulajdonságai alapján ítélem meg, vagy legalábbis próbálom megítélni, hogy ő melyik típusba tartozó nő. Én nem szeretem a szex szimbólumokat, sem a hivalkodó, magamutogató nőket, nem is tartom őket vonzónak, ugyanis ehhez a külső jellemzőhöz többnyire olyan belső tulajdonságok párosulnak, amik nekem nem elfogadhatóak. A nekem tetsző nőtípust megbízhatóbbnak (és ezáltal potenciálisan hűségesebbnek) és aranyosabbnak tartom a testüket imádó és folyamatosan szépítő szexszimbólumoknál, és ápoltabbnak tartom az elhízott, koszos ruhájú és láthatóan zsíros hajú, vagy külsejükre nem elegendő figyelmet fordító nőknél. Az aranyos különben egy érdekes jelző. Sokszor próbáltam rájönni, hogy mitől tartok valamit aranyosnak. Azt hiszem most kezdem megérteni, ahogy ezt a választ írom. Attól aranyos valaki, hogy látszólag törődést igényel, mivel (amikor látom, szerintem) tapasztalatlan, nincsenek kész modorosságai, és mérlegelései, törékeny, nincs előítélete és feltételezhetően védelmet fog keresni a jelenlétemben. Ez nekem egy fontos szempont ha a vonzalmat az összképre vetítve nézem.
Az hogy részletek miért tetszenek… nem tudom. Ezek berögzült vélemények. Nekem a barna szem melegséget és pozitív világlátást jelent, míg a kék ennek ellentétét. A beesett arc, a karikás szem, a legörbülő száj pedig mogorvaságot, a fekete haj olyanokra emlékeztet akikkel nem jöttem ki jól az életem során, a szőkét szépnek tartom, de a természetes vörös haj például nagyon vonzó számomra, mert érdekesnek és ritkának tartom. Ha valaki túl magas, az nem tetszik, mert kevésbé “aranyos” és így nem szorul védelemre annyira mint valaki aki kisebb mint én vagyok. Ha túl alacsony az az érzésem támad, hogy hibás a teste. Azért írok ilyeneket, mert őszinte próbálok lenni a dologgal kapcsolatban. Ezek azok a máskor kimondatlan dolgok, amiket a háttérben érzek mozogni a vonzalommal kapcsolatban.
Mit jelent az, hogy vonzalom?
Csodálatot. Valami olyannak a csodálását amit érdekesnek tartunk, és amit szívesen birtokolnánk, a közelünkben tudnánk, vagy elnézegetnénk még hosszú ideig.
Mit tesz velem az, ami vonz? Lecsökkenti a tudatosságomat, ugye?
Ha valakiről azt hiszem, hogy olyan amilyennek gondolom, az már csúnyán leszűkíti a látómezőmet. Az ember szereti ha igaza van, és nem szereti ha nincs. Ha én mérlegelek valahogy, azt szeretném, hogy igaznak bizonyuljon amit gondolok, ha pedig az ellenkezőjére kezdenek utalni a jelek, azokat betudom apróságnak amíg lehet. Mikor már elhatalmasodnak a különbségek az én elképzelésem és a valóság között, akkor elkezdem hibáztatni a másikat, hogy miért nem olyan mint amilyennek elképzeltem. Mindenképpen csökkenti a tudatosságomat, ha azt hiszem, hogy tudok valamit és még ha nincs is igazam akkor is bizonygatom, hogy márpedig nem én tévedtem.
Mi a célja azoknak a cikkeknek, amelyek nemzeti és nemzetközi átlagokról beszélnek?
Feltételezem ugyanaz mint a mellméret, vagy a magasság, vagy az ajakteltség, vagy bármi más külső jellemző esetében. Kialakítani egy eszményt, amelyekbe egyre kevesebb és kevesebb ember tartozik bele. Ennek vagy az a célja, hogy az emberek azzal legyenek elfoglalva, hogy elérjék ezt az állapotot, vagy az, hogy a kedvüket szegjék, és megsemmisítsék az önbizalmukat. Az egyik így vonja ki őket az épelméjűek világából, a másik úgy.
Great írta:
Tündervirag,
munkaidö van meg!!!!
Majd este, varjal, amikor a gyerek elaludt!
boszizsu írta:
Én nem írtam ilyet. Csak azt, hogy a nemiség lecsökken általában. De biztosan van olyan, aki ezzel együtt kiteljesedésnek gondolja. A gyerek(ek) sok párt tartanak össze, akkor is, ha már nincs semmi más.
hűtlenség és féltékenység:
vannak dolgok, melyekről azt hisszük, hogy mi birtokoljuk őket. Milyen furcsa is a nyelvünk, hogy eleve azt mondjuk a férjem/feleségem, a párom, a csajom, a pasim. Igent mondunk egy kapcsolatra, melyben egymást birtokoljuk? Miért? Hogy ne legyünk egyedül? És miért nem akarunk egyedül lenni? Mert függünk egymástól? Mert félünk egyedül?
Minél tudatosabbak vagyunk (és minél kevésbé játszmázunk), annál inkább úgy érezzük, hogy a párkapcsolatban az a lényeg, hogy együtt mindketten valamivel többek leszünk, mint egyedül. És itt már egyenrangúság van, és szóba sem jön a féltékenység.
Testi gyönyör:
az orgazmus pillanatában megszűnünk “én” lenni. Az egy olyan tökéletes állapot, amikor teljesen mindegy, hogy ki vagyok, milyen paramétereim vannak, miről és mit gondolok, van-e pénz a bankszámlámon, stb. Kitágul a tudatom, és néha el is tűnik. Összeolvadunk a másikkal – és talán a Mindennel. Az orgazmusnak ez a “nem vagyok” állapota rövid, ezért aztán újra és újra keressük és vágyunk erre.
@ Duncan Shelley:
Duncan Shelley írta:
Ezt valóban én írtam ilyen szavakkal, Duncan írását gondoltam és szőttem tovább. Viszont az a téma, hogy “sok párt a gyerekek tartanak össze” megérne egy újabb eszmefuttatást!
Mikor megszületett az első gyerekünk, akkor gyakorlatilag megszűnt a nemi életünk, részint azért mert a gyerekre helyeződött a hangsúly részint azért, mert a fogamzásgátló belekotort a hormonháztartásomba. A második gyermek után is sok idő volt visszatalálni a régi kerékvágásba, sőt még most sem sikerült teljesen, pedig eltelt 3 év. Hiányzik mindkettőnknek a „régi” nemi életünk, de most már talán sikerül visszahozzni. Az biztos, hogy gyökeresen megváltozott minden és nem csak testileg..
Próbálok a kérdéseidre koncentrálva válaszolni a véleményemet…
Ilyen nagyjából anonim fórumon mindenképpen őszintén érdemes szólni, ez okés.
A testi gyönyör – és miért fontos?
A testünk egy roppant fontos részünk az életben – ha nem lenne, nem tudnánk semmihez sem kezdeni, legalábbis ilyen tudatossági szinten, ahol a nagyátlag (meg én is) van. Tehát fontos a test. Gyerekkorban felfedezzük, hogy ha “ott” hozzáér valami, finoman, akkor az jó. Ha simogatom, jó. Nagyon jó. Olyan inger, ami jó.
Éri a testünket rengeteg inger a növekedés során, ami rossz, pl. bevered a könyököd, orra esel, szaltózol a bicajjal, kék-zöldre ver az iskolás ellenséged, meghúzzák a hajadat, megvágod az ujjad, megéget a forró lábas. Satöbbi.
És ez fontos, hogy mekkora örömet is tud(ok) okozni a testem(nek).
Felnőttebb korban pedig az önbizalom is ráépül. Kamaszként, hogy na, én már tudom, mi az, hogy elélvezni, később, hogy a másik nemmel élvezni, utána pedig, hogy a másikat el tudom élveztetni.
Simán maga a gyönyör, az orgazmus a kielégülésről szól – valami energia zubog bennem, és azt le kell csapolni. Hullámok, energiák, kisülések.
Féltékenység – a szexhez kapcsolódik
Igen. Nálam. Elég, ha mással kedélyesen cseveg a pasim, már látom őket az ágyban.
Ugyanis tudom, hogy egyedül a kommunikációval mi mindent lehet elérni… Például flörtölni szavakkal, szóban, mondandóval.
A fiatal srác, akibe beleestem így nemrégen, pusztán a kommunikációval keltette fel az érdeklődésemet, és határoztam el, hogy “megszerzem” (konkrétan: dugni fogok vele, ha a fene fenét eszik is!).
Egy társaságban egy másik nővel dumált, kimondottan csak vele kommunikált, én mintha ott se lettem volna. Állítólag rólam volt szó…. de hát, ez nem segített a szitun a szemszögömből…
A szex birtoklás is, energiákkal függhet össze, amit kapsz a másiktól, miközben ott az óriási vágy és a testetek szorosan összeér, és a hangok, és a minden…!
És mindezt magadnak akarod. Azt a vágyat, amit kaptál, azt csakis magadnak akarod a másiktól. Mert önzők vagyunk, valljuk be.
Az egész szexualitás témakör az, amiről nem beszélünk nyíltan, mert félünk. Félünk beismerni magunknak, milyen sivár sokszor az életünk, vagy ha beismertük, félünk kinyilatkoztatni ezt, hisz ilyet nem “illik” művelni, no és persze ennek az úgynevezett sivárságnak változtatása céljából olyanokat cselekedni, amire őszintén vágyunk, mert nem fér bele a társadalom által “elfogadott” (vagy éppen beprogramozott) normákba vagy olyan kategóriába csúszunk bele, amilyen megítélést nem kívánunk magunknak… sőt, sokszor akkor sem élvezhetjük azt az utat, amire vágyunk, mert a szexuális igények kinyilatkoztatása alkalmával éppen csak a testiségre korlátozott aktusokat tapasztalhatjuk meg a szerintem szorosan hozzá tartozó lelki megélések, kiteljesedések nélkül.
Mindezt írhattam volna egyes szám egyes személyben is, hisz ez az én tapasztalatom nőként ebben a világban. Akármerre nézek, olyan kapcsolatokat látok, ahol a birtoklás, a képmutatás az alap egy nagy adag megalkuvással fűszerezve. “Jó ez a kapcsolat nekem, hisz biztonságot ad, bár nem teljesedhetek ki, de megoldom majd máshogy, más területén az életnek vagy más személlyel élem meg a kapcsolatból hiányzó dolgokat.” Van, aki beismeri és van aki fel sem ismeri.
Természetesen vannak ellenpéldák is, ahol a kapcsolatban a felek legjobb barátok is, úgy persze tisztán és szeretetteljesen, minimális birtoklási vággyal (hisz annak felismerése és megértése valljuk be, nehéz feladat; a rendszer rendes munkát végzett a programozáskor ;)..) élik meg a pillanatokat, s a szexualitást is mindenféle megalkuvások nélkül.
Nem is tudom, hol kezdjem. Nem tudom, milyen “rendszer” vagy épp “rendszernélküliség” lenne a legalkalmasabb a “tiszta” szexualitásmegélésekhez, de az biztos, hogy a mostani eléggé csapnivaló. Amennyiben “szabad” lenne megélni a vágyainkat, azt hiszem kevesebb frusztráció ülne vállunkon a mindennapjainkban. Mivel felértékelik a szüzességet, és elítélik azokat a nőket, akik a kíváncsiságukat hajtva több, olykor partnerváltásokkal teli szexuális életet élnek, valamiféle módon manipulálniuk kell a magukról alkotott képet mások felé (jobb esetben legalább önmagunk felé vagyunk őszinték) vagy megbélyegezve élhetik életük. Amennyiben “szabad” lenne a csók és testi szerelem, már fiatalabb felnőtt korban is megélhetnénk az intimitást, a mély érzelmi összefonódást a szex segítségével és tapasztalatokat gyűjthetnénk, hogy “melyik fajta”, milyen partner típussal élhetjük meg a gyönyört a leginkább. A későbbiekben, amennyiben maradna ez a párkapcsolati rendszer, azaz az alapja, miszerint egy férfi és egy nő életközösséget hoz létre, már olyannal élnénk együtt, akivel valóban összeillünk.
Azt hiszem, ez egyértelműen kihallatszik, hogy a működő és jól működő szexualitás nélkül számomra elképzelhetetlen a kapcsolat.
A hűség rendszabályozására egyáltalán nem lenne szükség, hisz nem azért szexelünk, szeretkezünk, kapcsolódunk lélekben, a napi tennivalókban és osztozunk örömünkben a társunkkal, mert “kell” és kötelező, hanem mert ő az az ember, akivel a legjobban élvezzük az életet. Tehát nem azért nem kapcsolódunk mással, mert nem szabad, hanem mert nem akarunk.Így nincs kísértés, hisz akár már ránézésre is tudhatjuk, ki milyen vagy hogy a mi típusunk-e, illetve vágyak sem alakulnak ki.
Amennyiben ez mégis megtörténne, szerintem az sem lenne baj, ha ezt megélhetnénk, kiélhetnénk. Sokan nem is lépnének erre az útra, ha szabad lenne, maximum akkor, ha a kíváncsisága hajtaná. No, és akkor mi van? Megtapasztalná a másikat és ha sokkal jobban élvezné azzal a másikkal a szexualitást, majd később a napi kapcsolódásokat, akkor egyszerűen vele élne tovább. Ennek előfeltétele, hogy az egész világ hasonló szabályok szerint működjön, és a partner élete sem menne így ezáltal tönkre, mint ahogy ma azt sokan megélik. Tudnánk, hogy a volt partnerünk úgyis találkozna egy hozzá még jobban illővel, hisz olyan környezetben ez természetes lenne.
Itt fontos megemlítenem, hogy nem arra gondoltam, hogy keféljünk balra-jobbra, mint a nyulak, hanem hogy felszínre kerülhessenek őszinte vágyaink és meg is élhessük azokat.
Mivel nem ilyen világban élünk és így partnert sem lehet az ilyenfajta élethez találni, én már annak is örülök, ha valakivel konvenciók nélkül élvezhetem a szex által nyújtott gyönyöröket. Azt sem tudom, hogy a fejemben megszületett játékrendszer valóban kivitelezhető lenne-e, élvezném-e egyáltalán vagy engem is elkapna a zöld szemű szörny és birtokolni szeretném-e a partneremet féltékenyen :)
Azt tudom, ha olyan partnerrel vagyok, akivel igazán élvezem a szexet, a kapcsolódásokat és érzem a tiszteletét, akkor bízom benne és őszinteségében, hisz számomra fontosabb az igazság, mint a színjátszás, a hazugságok, amik előbb-utóbb úgyis frusztrációhoz vezetnek. Ezt megérzem és nekem a tisztaság sokkal fontosabb, mint a “tisztára hazudott” valóság, ami képmutatásokkal teli.
Még egy dolog, ami eszembe jutott. Elhazudjuk a lehetséges partnernek, hogy olyanok vagyunk, amire ő vágyik, ahelyett, hogy olyanok lennénk, amik vagyunk és megadnánk az esélyt mind a kettőnknek a boldogság megélésére olyan társsal, aki valóban hozzánk illik.
Sokat lehetne írni, beszélni a témáról, de most megköszönöm, hogy elolvastad a hozzászólásom és kíváncsian várom, mit gondoltok erről, az általam lefestett vagy inkább felvázolt partneri rendszerről, játékszabályokról.
:-*
Hogy miért tudnak ennyire kifordulni magukból az emberek, ha gyönyörről van szó? Talán azért, mert olyankor ők nem az ez életre felvett és folyamatosan alakuló személyiségüket, hanem valódi önmagukat élik meg, sőt a folyamat közben ők maguk valósággal azonosak a gyönyörrel. Ezt minden ember kivétel nélkül meg akarja élni, készül rá, vágyik rá.
Addig, amíg nem tudtam, hogy milyen is lesz majd ez a megélés nagyon sokat gondoltam rá, sokszor elképzeltem és átéltem önmagamban. Amikor kislány voltam egy Roger Moore, egy Marlon Brando vagy egy Alain Delon típusú férfit tudtam elképzelni magamnak (nem volt nehéz, mert szerepeltek a filmekben). Nem is igazából a külső fogott meg, hanem az a megfoghatatlan dolog, ami finom rezgésként áradt belőlük … vagy még inkább az, mely a hatásukra belőlem áradt …
Később aztán valóban azok a férfi típusok jöttek be, akik ezt a bizonyos nagyon fiatalon átélt “érzést” váltották ki belőlem. Így az történt, hogy az életemben megjelenő férfiak külsőleg eléggé különböztek, különböznek egymástól, ami a színeiket, alkatukat, korukat illeti, viszont kivétel nélkül mind kedves, jó indulatú ember, illetve volt a maga idejében. (Amikor megkerestem a közöttük lévő hasonlóságot, az a kedvesség és a jóindulat volt, mely az édesapámat is jellemezte.) A megélt korkülönbségek a plusz és mínusz 17 év között voltak. A korkülönbségnek sincs túl sok jelentősége legfeljebb az elvárások és a csípős nyelvűek számára érdekes.
A vonzalom tényleg lecsökkenti a tudatosságot!
Három ilyen szerelmet említek meg az életemben, amikor beszélhettek nekem, mit sem számított! Az első a férjem volt, akit egyébként nem találtak velem összeillőnek. Az első férfi volt az életemben. Nagyon vonzó volt szexuálisan mindvégig, amíg együtt éltünk, gyerekek előtt-után egyaránt. Iszonyú heves érzelmeket éltünk meg, nagyokat szeretkeztünk, drámáztunk, nem tudtunk igazán nyugodtan élni egymás mellett. Égettük egymást. Hamar, 7 év után elváltunk, a végjáték is drámai volt. Csak azért nem haltam bele, mert egy idő után annyira ki akartam szabadulni belőle, hogy akkor már csak az vezetett.
A második egy olyan szerelem volt, melyben mindketten egy másik párral éltük a hétköznapi életünket, és ha tehettük találkoztunk. Nagyon vágyott, gyönyörteljes találkozások voltak ezek. Bennem a sok sok év alatt, nevetséges, de minden találkozás előtt az a gondolat volt, hogy “holnap vége lesz”! Ezt mondtam magamnak, ezzel takargatva az akkori párommal szembeni hűtlenségemet. Szexuálisan ellenállhatatlan volt ez a férfi a számomra, olyan, hogy ha nyakon csapnak, akkor is találkozom vele. Ezt tudtam. Sosem volt szó arról, hogy együtt éljük az életünket, mindketten tiltakoztunk ellene. A kapcsolatnak egy drámai történés vetett véget, évekig nem értettem az egészet. Később ez a férfi a halála előtt módot keresett arra, hogy mindent elmondjon és megvilágosítsa azokat a momentumokat, melyekről nem volt tudomásom.
A harmadik a részemről eszeveszett kapcsolat számomra a legmegrázóbb párkapcsolati élményt adta. A vonzódás a részemről elsöprő volt! Akkoriban egyedül éltem, sokáig úgy tudtam, hogy a férfi is nem régen zárt le egy kapcsolatot. Hogy közben egy új is elindult a háttérben, ez számomra szinte az utolsó pillanatban derült ki. Akkor azt mondtam, hogy vállalom, megélem, mert nem vagyok képes leállítani magam. A testileg is együtt töltött idő, mindössze egy csodálatos hét volt, melyet úgy loptunk magunknak. Amikor vége lett, egy nagyon durva tanítást kapott minden érintett. Minden kőkeményen nyilvánossá vált, hatalmas megrázkódtatást és iszonyatos szégyent éltem át. A bajban átláttam, hogy nem számítok az együttesben. Két évig folyton azt ismételgettem, hogy “miért…?” míg egyszer csak úgy döntöttem, hogy az őrlődést befejezem és kész. Megtettem. Elmúlt.
A nemtelenség. Azért is fontos, mert jelenleg ez a téma most keresi bennem önmaga megoldását. Talán a szégyenként megélt legnagyobb illúzió vezetett el odáig, hogy a szexualitás jelenleg nem érdekel? Vagy egyéb oka van? A házi betegápolás intimitása, amit jelenleg végzek zavar talán benne?
Stabil, szép kapcsolatban élek (sokszor távkapcsolat, mert külföldön biztosítom az anyagiakat) és valamiért jó ideje nehezemre esik, hogy a figyelmességen és a kedvességen felül a szexualitást is megéljem. (Ehelyett bezzeg jönnek a finom, ízletes ételek, melyek levesznek a lábamról. Pótcselekvés?) Eldöntöttem, hogy nagyon őszinte leszek magamhoz és dolgozom rajta mindaddig, amíg megoldom. Ezért is kértem a jelszót, mert úgy éreztem, Jázmin, ez a téma itt neked szól, nézz szembe vele!
A férfi- és nőideáloknak és a centimétereknek nincs semmi jelentősége! Akiknek ez fontos, az vagy szenved ezektől, vagy szenvedteti a többi embert. Amikor fiatal voltam, én is féltem attól, hogy nem vagyok vonzó nő. Magas, vékony, nagyon érzékeny lány voltam és a negyvenes kolléganőim igyekeztek is velem elhitetni, hogy a férfiak csak azokat a nőket szeretik, akiken van “fogni való” és rajtam bizony csak kevés volt. Nagyítóval kellett keresni. A legfájóbb az volt, hogy “oroszlán” létemre a puha, vékony szálú, semmire sem jó, szőke, selyemhaj van a fejemen. Aki meglátott, azonnal egy jó fodrászt ajánlott! Ez ma is így van. Most az a különleges benne, hogy egyedi természetes színe van, sok színű, csíkos, festés nélkül is. Most megbecsülöm (nem számít, ha beszólnak!), ahogyan már szépnek látom az akkori fiatal önmagamat. Szerencsére, amikor magával ragad az “érzés”, elfelejtem, hogy egyáltalán létezik olyan, hogy ideál, hogy milyennek is kellene lennem vagy a páromnak a “rendszer” szerint.
A nőcsábász….
Tetszik a hozzáállása a pasinak, akit elmeséltél. Mekkora egy óriási mázlija van magával, hogy ezt időben felfedezte, hogy hogyan is álljon a nőkhöz!
Azt hallottam, hogy az x. érzék, az “ösztönös tudat” sokmindenben segít, így talán a kiválasztásnál is. Ezért tudjuk/sejtjük, érezzük, ki lehet az, akinél sikert érhetünk el.
Én nem tudtam. Teljesen különféle pasijaim voltak. (Na, nem sok. Összesen 5 darab. Ebből kettőhöz férjhez is mentem.)
Ma, ennyi idősen, nagyjából tudom, sejtem, megérzem, mikor, hol, hogyan kinek tetszem.
Számomra sajnos, hogy leginkább az élemedettebb korú pasiknak (nyilván egy negyvenes nő egy 50-60- és a halál közötti idősebb férfinak bejön, ő már tudja értékelni a bennünk lévő érett energiákat…). Van, aki csak rám néz félszegen, és elkapja a pillantását. Ő a hűséges papucsférj. Nem rossz ő. Van, aki merészen szemvillogtat, szinte csámcsogva nézeget. Van, aki fal a szemével (ilyenkor örülök, hogy már csak a szeme mozog…). Van, aki annyira fitt, hogy esetleg hozzámér, és a derekamra teszi a kezét.
Nekik azért vagyok vonzó, mert ott vagyok, ahol ők, és más vagyok, mint amijük (feleség) van.
NEKEM az a vonzó, akinek a szemében benne van a minden. Főleg az értelem, és főleg az, hogy látom, érzem, hogy tetszem neki. Ja, és nem vén ember.
Nem szeretem az idősebb pasikat. Ez alól talán az egyetlen kivételt Richard Gere-rel tenném, akivel, bár örökké egy 20-sal hosszabb nálam, mégis bármikor…..
Szóval, nekem az életképes, energiadús, mozgékony, laza, de értelmes gondolkodású férfiak jönnek be. Ez lehet huszonháromtól negyvenötig nyugodtan.
A lényeg, hogy látsszon rajta az erő, energia, az értelem, érdeklődés. (Mondjuk, irányomba is legyen érdeklődése, mert azért az jó volna…) Ha látom rajta, hogy a tartása nagyjából magabiztos (mindig vannak helyfüggő tényezők, vis majorok), hogy rendesen fel van öltözve, hogy ápolt, hogy rendben tartja a körmeit, a haját, a testét (sport vagy mozgás, zuhany, illat), hogy képes visszamosolyogni, akkor nagy baj nem lehet. Nem kell, hogy Brad Pitt arca legyen. Nem kell, hogy sebhelymentes legyen. Nem kell, hogy tökéletes alakja legyen. Nem kell, hogy kőgazdag legyen. Nem kell, hogy ez, aza legyen.
De legyen ÉLETKÉPES!
A vonzalom belőlem jön. Vonzódok. Vonz a másik, de én is küldöm a jeleket, a hullámokat felé, letapogatom őt.
Az életben – belőlem megy egy vágy a másik felé.
Már nem láttam vagy 9 hónapja a srácot, szinte el is felejtettem, hogy néz ki (korábban semmiféle ilyen szexuális jellegű dolog fel sem merült bennünk egymás iránt), de a kommunikációnk után olyan őrületes vágyat éreztem felé, hogy hetekig (!!!) nem tudtam rendesen aludni!!! Őrület volt. Vele keltem, vele feküdtem. Pedig jelen sem volt!
Naná, hogy nem volt menekülése előlem, szegénynek…
Most viszont, hogy vége lett, belehalok.
Egyelőre még úgy érzem, bármikor, bárhol újra lefeküdnék vele, lesmárolnám, szétölelném!!
Csillapítom magam. Az idővel.
Nemtelenség
Azt hiszem, ezzel pontosan ugyanúgy van az éltben, mint bármi mással: amíg nem élted át, nem tudod.
Fogalmam sem volt, mit tesz a gyerek, de jó volt várni a gyerek érkezését. Valami más volt, új cél, új szitu, megoldásra váró új intelligencia és túlélési feladat.
Na most, nem esett még szó róla, de speciel nálam úgy volt, hogy szülés után 6 hétig, ugyebár, tilos a szex, és a 6. hét leteltével (bár semmiféle porcikám, főleg nem a puncikám se kívánta) én mondtam, hogy akkor hajrá.
Sírtam, annyira fájt. Pedig rettentő óvatos volt a férjem. Türelmes is, meg minden. De a behatolás, az egy rémálom volt. Rosszabb, mint a szüzesség elvesztése (pedig az is megér egy hozzászólást…).
Arra akarok ezzel rámutatni, hogy van egy ilyen oldala ennek, hogy fizikailag szar a dolog. És utána ez az élmény még sokáig él benned. Nem mindenkinél, gondolom, meg nem mindenkinél tragédiás a felfogás, de biztosan jelen van ez is.
Kell a regenerálódás, na.
De hogy ne legyek ilyen hangulatromboló..! :)
Térjünk rá a méret a lényeg vagy nem? témára.
Hát, nekem fogalmam sem volt erről.
Ugye, ott volt az eddigi életem 4 darab pasija, akiket egymáshoz tudtam hasonlítani, ha akartam, és még emlékeztem valamennyire rá.
És akkor jött az 5., a legutóbbi. A fiatal srác…
Teljesen rendben éreztem a férjem méreteit, frankó, vastag, számba (relative) kényelmesen befér.
Igenám, de ez a fiatal srác, neki teljesen másmilyen volt a pénisze. Nem olyan vastag, viszont hosszabb. Fulladós, na.
És olyan mélyre ért bennem, amit előtte nem éreztem, ugye, merthogy nem olyan hosszú volt az előző partneré…
Nem lehetett az sokkal hosszabb, max. 1 centi, vagy másfél, szerény (nem lemért) tapasztalásom alapján, de mégis – számomra egy döbbenetesen élvezetes élményt adott! Sokkal jobban élveztem a szexet.
Úgyhogy szájtátva kellett rádöbbennem, hogy igenis, nálam ezek szerint számít a méret.
Vagy csak tovább bírta a srác, mint a másik?????……
A tanulmány célja nemtudom mi, ha egy öreg pasi végzi. Talán a saját gyerekkori dilemmájának a kiélése, bizonyítása. Vagy talán feltűnési viszketegségből választ egy ilyen sikamlós témát.
Esetleg valakitől hallotta, hogy a nagy szerszámmal mekkora élménye volt.
Nagyon remélem, hogy még lesz szexuális élményem a közeljövőben, mert nagyon rákattantam erre a vonalra (ki nem élt fiatalkori szexualitásom kitör belőlem a milf korszakban…), és akkor többet fogok tudni érdemben nyilatkozni a 23-ról is.
Már ha engem is megkérdezne a prof.
Először is nagyon jó a bevezető cikk, szokás szerint.
A hozzászólásokat olvasva valóban jellemző az, hogy “komolyra vettük” a témát.
Így beállok én is a sorba.
Először is az életnek ez a területe is alapvetően ki van téve egy dolognak: az illető személy, illetve személyek mennyire tudatosak, és milyen mértékben képesek felelősséget vállalni egymásért és magukért.
A szex, illetve a szexualitás az, ahol először léphetne ki az egyén a saját önző világából és fedezhetné fel azt, hogy van még rajta kívül egy másik valódi személy is, aki a társa lehetne.
Úgy gondolom, hogy az utóbbi évtizedekben tovább folytatódott az az általános hanyatlás, roncsolódás, ami pont két, egymással ellentétes dolgot mozgat: növeli az önzést, és csökkenti a felelősségvállalást.
A szex ma már végképp eltért a gyermeknemzéstől, és ezzel tovább távolodott az ésszerű és hosszú távú céljától. Célja leszűkült magára az aktusra és a hozzá vezető – talán egyre rövidebb és érzelemmentesebb – útra. Persze ezek nagyon általános benyomásokon alapuló megállapítások. Mindenesetre ezt támasztja elő a homoszexualitás terjedése, sőt lassan normává tétele azzal, hogy a “másság” ma már divat, és az ilyen párok törvényesen is egymás párjai lehetnek egyre több országban.
Ez engem elszomorít. Elszomorít, mert ez egyenes tükre az ember öntudatvesztésének és rabszolgaságának.
A szexualitást kiemelni a szerelemből egy másik gazság szerintem. Ez egyet jelent a szerelem trónfosztásával.
Íme a szerelem megfogalmazása: Erős vonzódás. Alapvetően férfi és nő között nemi vonzalmon alapuló erős lelki és testi vonzalom, amely főleg a szeretett személy iránti vágyakozásban, a hozzá való ragaszkodásban, az ő eszményítésében és az érte való odaadásban nyilvánul meg. (wikiszotar.hu)
Ezt azért írtam ide, mert az “ésszerű és jogos” szex csak ezen a játéktéren méltó emberi megnyilvánulás. Egyénként csak testi funkció, hormonális működés, nyitott kapu a cikkben is jelzett fájdalom és más szörnyű következmények előtt.
Ilyen szörnyűségnek tartom a drogszerű rászokást, a perverziót, az érzelmi kiégést és végül a súlyos elmezavart, amit az ilyen út kiválthat.
Ezzel nem azt mondom, hogy aki belemegy egy egyéjszakás kalandba, az perverz lenne. De akinek van ilyen tapasztalata – nekem nincs – a megmondhatója csak annak, hogy mit érzett, amikor másnap visszagondolt rá. Mennyire volt boldog és elégedett? Vágyott-e a folytatásra? Tudom, hogy ez igazából méltatlan és jogtalan minősítésekhez vezethet, és ez nem célom. Így be is fejezem.
Egyáltalán nem célom bárkinek az elítélése, vagy “magas lóról” az ész osztása. Csak elmondtam a véleményem a témáról, hátam mögött azokkal a tapasztalatokkal, amilyenek vannak. Az életben mindenkit óvnék a felelőtlenségtől és a hosszú távú gondolkodás mellőzésétől, és az ideálok ki nem alakításától, azokról való lemondásról és a céltalanságtól.
A szerelem célja a szex megvalósulása, a szex célja a következő generáció biztosítása. Ebben benne van tágabb értelemben a gyermekek felnevelése is, majd az unokák megpillantása, és az ebből származó örömök.
Mindaz, ami ezen a területen az emberi életnek méltóságot, célt és értelmet ad. Egy magamfajta átlagembernek nem is adatik más “nagy eredmény”, mint az, amikor végignéz a gyerekein, azok életén, boldogulásán, és együtt örül az unoka megérkezésének, mert tudja, hogy ezzel a saját gyereke előtt is megnyílik ugyanaz az út.
Ez az a játéktér, amibe egy orgazmus valóban értelmesen beleilleszthető. Egyébként olyan, mint meginni egy felest, megenni egy édes sütit: egy pillanatig tart az élvezet. Ez az azonnali jutalmazás. Ez a rövid ész szegénységi bizonyítványa.
Ez az, amiért egyre önzőbb az ember, és egyre ostobább. Így nagyszerűen lehet manipulálni, és rabságban tartani.
A szex kiváló rabszíjjá válik, ha eltépjük azoktól az értékektől, amelyeket említettem: a szerelemtől és a családtól.
Ha nem hiszed, keress meg egy igazán perverz, nőfaló vagy férfifaló, esetleg homokos figurát. Nézd meg, milyen világot teremtett magának? Gazdag? Boldog? Szép? Vonzó? Példaképül állítanád a gyereked elé? Szeretnéd ha a fiad, lányod úgy élne? Vagy esetleg nem piás vagy drogos mellette? Vagy egyébként briliáns elme és lángész, akinek virágzó vállalkozásai, elégedett ügyfelei és más kiváló érdemei vannak?
Mi jellemző egy ilyen emberre?
Szerintem egy dolog jellemző rá: egy sötétségben élő, primitív rabszolga lett.
balisto írta:
Valamelyik nagybatyam azt mondta, hogy fitalakoraban a ferfiember annyit szeretne szexelni, amennyi belefer. Minnel idosebb, annal inkabb a minoseg valik fontossa nala. A noknel meg allitolag forditva. Fiatal lanyok meg nagy szerelemre vagynak, az idosebb nok pedig eljutnak a sokat szexelni allapotba.
Ahogy a kommenteket olvasom foleg nok szoltak hozza es eleg sok szo esik a technikarol, kitartasrol stb.. Eleg keves szo esett az erzelemrol. Lehet, hogy megis van fenti mondandoban valami?
Alex írta:
Van bizony…
Sajna, már nem a fruska kategóriába sorolnak, de már értem, teljes kivetítőn, hogy mit jelent, hogy “ennyi ésszel lennék annyi idős!”…
Paloca írta:
Azért felteszem a kérdést: mi volt előbb? a tyúk vagy a tojás?
Előbb vonzódsz, aztán szerelmesedsz? Vagy előbb szerelmes vagy, aztán vonzódsz sexuál is??
Én hótt szerelmes voltam. Vagyok is, de már letiltottam magam, mert nincs viszonozva, már.
Palantír írta:
Tökjó, hogy írod ezt az aranyosságot.
Régen, szűzként, amikor egy srác közeledett, akkor zavarban voltam, és azt mondtam neki, hogy aranyos vagy!
Erre kicsit meglepődtek általában…
Szerelemben nem ez az a szó, amit várnak tőled. Főleg nem szexben.
Az aranyos egy kicsit amolyan helyeskebutuskadenemdugnálakmegsose jelző.
Nekem.
Nemhúszévesen.
Gondolom, te a húszéveseket látod, vagy szereted látni aranyosnak. ??
Great írta:
Ja, figyi, a pasik éppen filmeket töltenek le. Lehet, hogy szexfilmet.
Vagy filmkritikát írnak. Vagy játszanak a konzollal.
A többiek péntek esti szabadfoglalkoznak.
Csak én fektettem le a gyerekemet.
:)
Nagyon érdekes mert hónapok óta ez a téma jár már a fejemben, és rá kellett jönnöm, hogy semmi konkrétat nem tudok a többi ember szexuális szokásairól. Csupán a médián és híreszteléseken keresztül tudom mihez viszonyítani a magam élményeihez. Hát ez elég elszomorító. Nincs semmiféle támpont.
Az a tapasztalatom, hogy jó szexuális kapcsolat csak olyan felek között jöhet létre, akik nagyon komoly önismerettel rendelkeznek és nem nyomják el a vágyaikat és nem alkusznak meg. Ezzel a felkészültséggel kellene partnert találni, méghozzá olyat akinek a vágyaink kiélésével okozzuk a vágyai kiélését. Meglátásom, hogy sokan messze vannak ettől. Megalkusznak, mindenféle igen komoly nyomásnak (társadalmi, családi, baráti, mondvacsinált elvárások, stb.) engedve vonzanak be valami szörnyűséget az életükbe és mondják rá, hogy legalább a szex jó vele (vagy az sem igazán). Hát…
Talán a legnagyobb ferdítő erő a szex korhoz kötése. Én saját magamtól kerültem közel a testiséghez, szexhez már az általános iskolában, (meg akivel voltam lány is magától és a fiú is), pedig akkor még nem volt internet, meg pornófilm sem nagyon, talán egy két újság. Igen érdekelt mind két nem és meglepő módon ebben a korban mások is így voltak vele. Nem lettem meleg, sem biszex, sem semmilyen egyéb nem tudom milyen fajta, normál kapcsolataim voltak, vannak lányokkal. Nagyon változó, hogy kin mikor lesz úrrá a vágy és nagyon meg tudja nyomorítani az embereket, ha ezt elnyomják magukban, vagy másokban. Nem lehet azt mondani, hogy 18 évesen már oké.
Ja a méret. Nincs viszonyítási alapom, élőben nem láttam még álló faszt a sajátomon kívül, ezért nem tudom biztosan van-e nagyobb vagy kisebb az enyémnél. A lányok meg azt mondják, hogy nem a méret a lényeg. Tudni nem tudom, de szerintem tényleg nem méret a lényeg.
Nekem nincs gyerekem, de szeretnék. Elképzelésem van arról, hogy én, hogy szeretném csinálni. Nem szeretném, ha minden a feje tetejére állna utána és a gyerek lenne mindenben az első. Nem akarom mindentől megóvni és hagyni szeretném békén, csak egy biztos pont szeretnék lenni az életében, akihez, ahova mindig fordulhat. Hallottam valahol egy jó mondást, hogy a gyereket csak elrontani lehet. Ezért én nem hiszek abban, hogy el kellene hagynom magam utána.
Nagyon féltékeny típus vagyok, de csak mosolygok már, mert rájöttem, hogy arra vagyok féltékeny, ha a párom boldog. Nem a megcsalás a fő szempont, hanem a boldogság. De mivel nekem az is örömet okoz, ha ő boldog egy csapdába kerültem. Egyelőre nem tudom ezt a kettős érzést hova tenni. Tehát, ha féltékeny vagyok, akkor ő boldog és az engem is boldoggá tesz. Érdekelne másnál van-e ez így?
@ balisto:
A szerelemmel kapcsolatban:
A vonzódás és vágy szerintem együtt jelentkezik, illetve ha együtt jelentkezik, akkor az már szerelem, legfeljebb az ember még nem vallja be, hogy “na, most szerelmes vagyok”. Én is sokszor voltam szerelmes egy nőbe, kollégába, ismerősbe vagy akár egy idegen, ismeretlen vonzó nőbe. Ha valamiért megragad, vonz, vágyat ébreszt, akkor az már szerelem. Kár ezt kerülgetni. Lehet, hogy csak fél óráig tart, de az mégis ott van. Aztán persze tovább fejlődik, főleg, ha viszonzásra talál. Ez mindenki számára ismerős, és nyilván nagyon egyéni érzés, tapasztalat.
Szerintem van olyan, hogy valaki valami “nagy kirobbanó csodára” vár, és közben ezek a kis pici “szerelem-csírák”, amik kibújnak benne, mind észrevétlen maradnak. És mivel nem veszi észre, rájuk is tapos, és azt mondja: “én soha nem voltam szerelmes”.
Ez egyben becsapós is lehet. Amint írtam, az embernél szerintem még egy futó kalandnál is jelen van – jelen kell lennie – valamennyi érzelemnek, vonzalomnak, nem csupán testi vágynak.
(Persze lehet, hogy valaki tök be van lőve vagy részeg, és azt se tudja kivel van, mit csinál, csak mikor kijózanodik, csodálkozik, hogy mi történt vele, hogy itt fekszik egy ágyban meztelenül. Nem tudom, hogy ilyen van-e egyáltalán, nem voltam ilyen állapotban – szerencsére.)
Szóval ott van a vonzalom és a vágy akár egy pillanatra, percre. Aztán jön a felelősségvállalás: felismerem az érzést, eldöntöm fontos nekem ez az érzés? Felelős vagyok érte? Igen. A következő lépés: ki iránt érzem? Ott van egy pasi, lány. Tényleg kell ő nekem? Megszólítsam? Nos, újabb felelősségvállalás: megszólítom, kapcsolatba lépek vele vagy sem.
Szerintem – így utólag belegondolva – a kamasz félszegség, bátortalanság is ebből az éretlen felelősségvállalási képességből ered.
Na, de visszatérve: és így tovább, tyúklépésekben. Persze ez nincs így végiggondolva, szétanalizálva, de valahogy ez történik. Aztán amikor már jól összekavarodnak a dolgok, már túl vagyunk a “lényegen” és többé-kevésbé kielégülten fekszünk, akkor döbbennünk rá, hogy “anyám, hová kerültem”. Na itt jön az a pont, amikor belép a na ezért most mennyire vállalsz felelősséget kérdése.
Ha azt mondod: nem! Ez tévedés volt, vissza az egész! Na, ekkor volt az egész történet kukába dobása, és ez a felelőtlenség szerintem. “Nem én voltam! Mi közöm ehhez?”
Persze, ha peched van, akkor megfogant a hölgy vagy te, és akkor bizony letagadhatatlan következményei vannak a kalandnak, muszáj dönteni az ügyben, legalábbis a nőnek. A fejlődő magzattal kell már valamit kezdenie.
Persze ott a fogamzásgátlás, ami ha sikeres, könnyűvé teszi ezt a “kukába vele” mozdulatot. És hurrá, jöhet a következő kapcsolat. És így tovább…. Amíg mindkét vagy mindhárom (?) – ma már egyre elfogadottabb a kis csoportos foglalkozás is – a maga kukájába dobja a történteket, addig úgymond “nincs baj”. A kalamajka akkor kezdődik, ha az egyik fél nem talál bele a kukába, vagy rádöbben a kukázásra, vagy másként ötlik fel benne, hogy ez az út nem az volt, amire ő valamikor, talán tizenévesen szeretett volna rálépni.
Na, és akkor jön a lelki földrengés, jöhet a pia, drog, vagy betegség, finom kis rák, AIDS, szívinfarktus, agyvérzés, stb.. lehet válogatni. A lényeg: ki innen ebből a kib@szott életből!
Én csak azt mondom, nem kell eddig a pontig eljutni.
Most tudtam csak eljutni oda, hogy érdemben tudjak ehhez a témához hozzászólni. Akkor lássuk szép sorjában.
Az ember reggel felkel, elmegy dolgozni mit lát? A metrón, a kocsiból kibámulva a pirosnál a villamoson stb. stb. mind-mind azt látja, hogy ömlik az arcába a szexualitás minden féle szinten, formában, módon. Katinka a 26 éves szőke bombázó felvesz a kosztümjéhez egy szűkebb inget és nem gombolja be, mert szeretne a főnökénél béremelést, aztán Zoltán a marketingigazgató, magára fújja a feleségétől kapott Pacco Rabbane parfümjét felveszi a legjobb szmokingját, mert délelőtt a német üzletemberek/asszonyok jönnek tárgyalni az új 1 mrd-ot érő beruházásról. Miért teszik mindezt? Hát a megfelelési kényszer miatt. De hogyan tudnak elsősorban megfelelni ezek az emberek? Hát a szexualitással kérem szépen. Az az egységes fizető eszköz. A nemzetközi valuta. Csak mindenhol máshogy jegyzik a tőzsdéken. Azért ilyen fontos ma a szexualitás mivel ez ömlik mindenhonnan ( média – reklámok ). A minap néztem pl. valamit a youtubon. Előtte persze a reklám a hirdetés. Valami üdítőt reklámoztak. A srác fekszik egy napágyon és hozzák neki a frissítőt egy szőke hatalmas mellű csinibaba személyében. Most komolyan? Csak úgy lehet eladni valamit, ha két hatalmas csöcs vagy egy hatalmas fallosz közé tesszük? Ott vannak a borotvareklámok, jégkrém, csoki stb. mind mind erről szól. Ha azt veszed, használod olyan nőd-férfid lesz. Ezért ilyen fontos a szexualitás. Mert ezt oltják belénk egész kicsi kortól kezdve és a vakcinát magába fogadó ezeknek akar megfelelni, hogy ő is olyan legyen mint a bredpitt vagy mondjuk a bejoncé.
Igen vannak ilyenek. De vannak a férfifaló démonok is, ha a másik oldalt nézzük. Már pedig tegye a szívére a kezét most őszintén mindenki. Mindig a másik oldalt nézzük. Mindig. Mindenhol. Egy csinos kis blúzból kikandikáló dekoltázst, egy magas sarkúban formásan izmos vádlit, vagy akár egy szűk farmerben kidudorodó lábközt és hátsót ( ugye-ugye hölgyeim?). Vannak, akik úgy születnek nőnek fel lesznek férfiak, hogy nem kell azzal foglalkozniuk, hogyan legyenek nyerőek a nőknél. Reggel felkelnek, felvesznek egy fehér pólót és egy farmert tornacipővel, és bármelyik klubban a legjobb csajok röppennek rájuk. Az ember meg csak áll. És néz. Nem érti. Hogyazanyádba? Hisz te otthon gyakorolsz, felveszed a legjobb inged, parfüm séró belőve. Tarsolyban a legjobb dumák. Egyszóval kúl vagy. Vagy csak azt hiszed és mielőtt bármit is bevetnél az arzenálodból jön ez a fazon a nyúzott fehér pólójával és nincs fél óra és máris távozik a legjobb nővel vagy nőkkel. Sokkot kapsz. Alfa hímek. Így hívják őket. Ismertem ilyent. Csak ő épp nem tudta, vagy nem is akarta szerintem tudni, hogy ő az. Nem volt nagy nőfaló viszont a csajok ragadtak rá. Ő meg nem tudta mit kezdjen velük. Független koromban ezt kerestem. Ezt a formulát én is. Tanulmányoztam a testtartásukat, hanglejtésüket, stílusukat. Aztán átformáltam a magam képére és egyfajta egyveleget alkottam ezekből az alfahím mentalitásokból a saját tulajdonságaimnak megfelelően. Persze le kellett küzdeni a félelmet. A kudarctól való rettegést. Nem azt mondom, hogy 100%-ig bevált. De ha elmentünk szórakozni, sikereket értem el. Nem azért mert olyan lettem, mint a fehér pólós srác, hanem mert lett önbizalmam, stílusom, ami eladható. Hisz valljuk, be egy szórakozóhelyen az a lány mondjuk, aki azt mondja, hogy csak azért megy le, hogy egy jót táncoljon…. Ugyan már.. A mai lányok meg pláne. Arra vágyik, hogy elvigye a hely alfahímje. De amikor az alfahím hoppon marad, mert veled megy el a lány. Na, az qrvajó érzés. Mindig is tudtam melyik nőtípusnál válok be. De mindig tágítottam a látóterem. Sikerrel. Egyszóval a mai fiatalok mind ezt keresik, mert ezt oltják, beléjük erre kondicionálják őket, mint Aldous Huxley szép új világjában az embriókat. Azt hiszik, ha ilyenek lesznek, akkor lesznek sikeresek, ha úgy viselkednek élnek, mint a celebek, sztárok idolok. Közben pedig módszeresen kiölik magukból az egyéniséget és lesz belőlük egy sablon. Ez lenne a siker ára? Hát rajta fizessétek meg….Készen álltok rá?
Az előbbi képmutatásból és megfelelési kényszerből jön ez a probléma véleményem szerint. Megannyi „családot” látsz akik „boldogok”. Naná hogy azok. Mert annak kell lenni nem? Én sem értem miért kell egy nőnek elhagyni a nőiességét és eljátszani a mártírt, hogy a gyerekéért mindent megtesz. Látszólag. Ezt hangoztatja úton útfélen és közben nem ad magára semmit. Zsíros a haja, toprongyokban jár, holott igenis csinos még szülés után is. De nem. Elhagyja magát. Most jön az a rész, amikor azt mondod, hogy persz mert nincs ideje saját, magára mert a gyerek elveszi. Miért veszi el? Talán mert önként odaadja, tálcán kínálja, mint egy finom süteményt. Naná, hogy felzabálja az a qrva kölyök. Anya majd megcsinálja. Anya majd, majd anyu majd ő majd mindent ő. Közben a férfi a családfő szépen eltávolodik anyutól. Naná, hogy eltávolodik hisz anyu mindent a gyerekért és egy percet sem törődik a gyermek apjával. Aki vagy elkezd inni, sörhasat növeszt, vagy jól megdöngeti Klárikát az új titkárnőt a fénymásoló szobában „túlóra” közben. A gyerekből meg mi lesz? Egy életképtelen embrió aki 25évesen is anyutól függ, mert anyu nem akarja elengedni, hisz mindenem a gyerekem címszó alatt megrémül ha kirepülne az aranyat szaró kölök a családi fészekből mit hagyna hátra? Egy megtört önmagát elpusztító „anyát” és egy 2. kamaszkorát élő „apát”. Mi lesz a vége? Naná, hogy válás. Ma M.o-on a házasságok 65% így végződik. Vagy amit Duncan fejteget, hogy a hűség része a leépülés a nemtelenség. Lehet benne valami. A húspultról is mindig a frisset a ropogósat választjuk. Nem kell a fakó kissé állott darab. Talán érezzük ezt és mint egy biztonságot adó csigaházba bújunk e mögé. Megtartva a hűséget. Nemtelenség leépülés a húség záloga? Már akinél….
A méret. Mindig az. Az a lényeg. Mert ezt látod kamaszként, hogy az anakonda méretű férfi szereplő elrepíti a valhallába a félvér női főhőst. Sokan elhiszik, ha nekik is akkora az egy státusz szimbólum, ami egyenlő a nőknél a sikerrel. Van egy nőtípus, akinél biztosan. Aki szereti a nagyot. Aki csak attól tud elmenni. De lehet az a nagy nem is olyan kemény. Azt mondják rá, hogy húsf*sz. Az ellentéte a vérf*sz. Lehet választani. Ezt a méret dolgot is az ügyeletes propaganda hangoztatja, firtatja napestig, foglal állást nagy és kicsi közt pro és kontra. Ha már van, valami a lábunk közt ne azon agonizáljunk, hogy mekkora, hanem tudjuk rendesen használni, kihasználni, amit nekünk adtak odafentről. Ékes példa erre az, amikor elmész edzeni és eljön a tusolás ideje. 2 féle típus van. Aki büszkén vállalja már-már kérkedik a méreteivel és a másik aki boxer alsóban tusol. Nem vicc, ha nem látom, nem hiszem el.
A tesztben szereplő egyedek is ezek lehettek mint az általam előbb említett első példa, aki kérkedik a méreteivel. Mint az izomagyú Mickey egér az x5ös BMW-ből aki a pirosnál ugráltatja a bickót a lehúzott ablakon keresztül és közben túráztatja a motort a mellette lévő skodásnak…..
@ aelod:
nem megy ez a blockquote használat nekem kövezzetek meg érte…
aelod írta:
Vedd úgy,hogy megvolt,hehe :-D
Nehézség
Van aki a nagy röhögéssel próbálja elterelni magáról a figyelmet, nehogy bárkinek eszébe jusson, hogy neki gondjai vannak. Az élete + sehol nincs.
Amiről szó lesz
A pornó korában is a legnagyobb tabuk között van a szex. A harsányság is egy titkolózási forma.
Miért fontos?
Státusz szimbólum. Része az önmeghatározásnak. Relaxáció, a gyönyör felfrissíti a testet és a szellemet.
A nőcsábász
A nőtipusos dolog alapvető. 17-18 év gyúrással a hátam mögött, vannak nők, akiknek nagyon bejövök, vannak, akiknek nagyon nem. Az egyik rajong azért, amitől a másik undorodik. Nekem a latin nőtipus jön be, szerencsémre nekik én is be szoktam. Ha nekem a balerinák jönnék be, kín lenne az egész életem, mert azokat nem érdeklem.
Mitől vonzó a vonzó
Bellucci, J Lo, Beyonce nálam is ideálok, a feleségem is ez a típus, csak jobb náluk. Nem terveztem 50 alatt a házasságot, de amikor megismertem az asszonyt, úgy gondoltam, jobb biztos nem lesz, minek várni. A vonzalom csökkenti a tudatosságot, így igaz. Ha valaki meglop, annak vége, azt leírtam. Volt egy barátnőm, aki meglopott, sokszor, mégsem dobtam ki, mert annyira tetszett. Aztán megvettem életem első kocsiját, erre azt is ellopta, az annyira fájt, hogy elmúlt a vonzalom.
A vetületekről nekem ez a cikk sokat mond, nem tudok hozzátenni, hihető: http://duncanshelley.com/duncan/mi-az-hogy-szep-mi-az-hogy-csunya/
Nemtelenség
Rohadtul van benne igazság. Összejönnek, lehúznak egymás mellett pár évet és úgy néznek ki, hogy ha akkor találkoznak, nem jönnek össze. Erre kellene gondolni. Nálunk ez szerencsésen alakult, én abból élek, hogy fogyasztok, formálok embereket, nevetséges lenne, ha nekem ilyen problémáim lennének + asszony is megmondta, hogy ha már nagy nehezen hozzászokott a külsőmhöz, maradjon is ez. Ő is edz, a gyereknevelés mellett, minden nap.
Az alap
Igen, ez az alap. Jön hozzá a minden napos agymosás. Járt hozzám egy nő, kb 1 évig, egyszer lejött a férje és kiborult attól, amit látott, mivel ő kisvállú, széles csípőjű, véznalábú, pocakos csóka volt és ilyenek nem sűrűn fordulnak elő a teremben, a kisebbrendűségi érzései elhatalmasodtak rajta, féltékenység stb. Normális ember úgy reagált volna, hogy elkezd edzeni. Ő meg úgy reagált, hogy jött az agymosás a feleségének, a napi órás kiselőadások a sport, különösen a bodybuilding veszélyeiről, a gyenge szívről, a kokszolásról, az impotenciáról, ami az izmokkal jár + érzelmi zsarolás a házastársi kötelezettségről stb. A nő sajnos volt olyan ostoba, hogy visszasüppedt a férje világába.
23
Akinek vannak tapasztalatai, azok nem dőlnek be a médiának. Akármilyen valaki, lesz, akinek bejön, lesz, akinek nem. Van, aki többeknek jön be, van, aki kevesebbeknek. Nem kell leragadni abban, ami sz@r, menni kell tovább, nem vesztegetni az időt, az életet arra, ami nem jó.
aelod írta:
Vállalom.
A záró tagnál a b elé kell egy /.
Paloca írta:
A küzdősport + eltért az emberöléstől. Ez nem baj.
Korábban írtam, az állatvilágban a szex járhat fájdalommal és halállal is. Ha ilyen lenne, akkor tényleg a fajfenntartásról szólna. De nem ilyen. Az elmúlt öt évben talán öt nap volt, amikor nem szeretkeztünk a feleségemmel. Soha nem volt cél a gyereknemzés, akkor sem, amikor megtörtént. Ezután sem cél.
A nemzéshez nem kell gyönyör. A szexnek nem az a célja, hogy fenntartsa a fajt, ez inkább a mellékhatása. Az embernél legalábbis.
“Nehézség”
-Semmi ilyesmit nem érzek személy szerint.Viccelődni lehet és érdemes a témával,viszont nem szükségszerű.Ráadásul ami nekem – nekünk,a magamfajtának – vicces,azon ti nem röhögtök.
“Amiről szó lesz”
-…jáááá bitte,a testi gyönyörök.Jöhet a vaker,engem nem vakitassz meg,az anyámat tegyék a ravatalra,he :-D
“Miért fontos?”
-Nem értek egyet a cikk irójával.Annyira nem fontos.Ha úgy állunk hozzá,mint ahogy a mesehősök,a romantikus buzilovagok és egyéb faszjankók,akkor nem a szex fontosságát bizonyitjuk,hanem a saját öntudatlanságunkat és bunkóságunkat – ösztönlénységünkkel megspékelve.
A szexuális öröm jó dolog.Viszont akik mindennél előbbre helyezték például Nosztrán,azok utólag mind megtanulták a leckét.Mert mi folyton adagoltuk mindenkinek ezeket az infókat. :devil:
A magömlés elérése mindent felülir?
Akkor mindenki potenciális buzi?
Ugyanmár!
Kell ezt még fejtegetnem?
“A nőcsábász”
-Ja.Tényleg nagy sztori.A veréb levarrta az összes szart,ami az útjába került.Szinte idol a csávó.
Ez is komoly?Ilyen nagy bajban vannak az un.”átlagemberek”?
“Mitől vonzó a vonzó?”
-Erre van egy gagyinak hangzó,viszont tényleg használható átlagsmúz:”van benne valami”.
Aki érti,az érti.Aki nem,az bújjon el.Szűzekkel nem foglalkozok.
Világéletemben különböztem a többségtől.Ha éppen nem volt mit enni,akkor nem voltam nagyobb,de általában a fizikumommal és az agresszivitásommal kivilágitottam az un.közösségekből.Ez már fiatalon is népszerűvé tett bizonyos társadalmi rétegekben a nőneműek között.
Aztán mikor eszem is lett hozzá,akkor ezt ki is használtam.
Ha önszántukból tesznek a kedvedre,akkor szerelmeseknek hivják őket és nem “annak” – és te sem leszel strici.
(A feleségemben épp ez a vonzó.Hogy mindenben éppen az ellenkezője mindenki olyannak.)
Három alapkitétel van.Ezek kombinációja többszörös esélyt ad.
1.Te vagy a helyi kick-box bajnok.
2.Te vagy a helyi Mágnás Miska.
3.Igaz,hogy te egy senki vagy,de ismersz valakiket,és rajtad keresztül reméli a vászoncseléd elérni az álmait.
Ez mind csak látszólag kell,hogy igy legyen.Elég,ha azt hiszik,hogy te vagy a bunyós,a miller vagy a manager(kiejtés szerinti irásmód! :clown: )Nem kell igazából annak lenned.
“Nemtelenség”
-Itt maga a tény,hogy általánositottál,kedves iró sporttárs,hiteltelenné tette számomra az egész eszmefuttatásodat.Kár.
Geciket ismerek én is.De az a pár,akinek a kapcsolatát a VÁLLALT gyerek teszi tönkre,az dögöljön meg gyomorrákban.A putyinológia harmadik törvénye kimondja ezt:”Nem kötelező ám közösülni senkinek,ha azt sem tudja mi az a fogamzásgátlás!”
“Az alap”
????
-lásd köv.
“23”
-Több,mint egy évtizedet ültem a kibaszott rácsok mögött.Hallottam,láttam és tettem furcsa dolgokat.
A mi időnkben a divat a golyó volt.
Csapfejből,fogkeféből miegymásból az ember golyókat farigcsált magának és eleinte bugylival,később zsilettpengével “beütve” behelyeztük azokat a himvessző bőre alá.
A legtöbb,amit láttam,az az Ufónak volt(a bolond Ladányinak)40 golyó.
Aztán jött a vazelin.
Baracskán a lovak nyergét kenik vele például a karbantartásban és a lóápolásban résztvevő rabok.Ezt felmelegitve,injekciós tűvel nyomják a himvessző bőre alá a tálibok,ettől extrém vastag lesz.
A méret fontos.
Saját tapasztalatból mondom.Én nem tudtam sokáig mi is ez a vergődés a cselédek részéről.Aztán megmondták.A méret igenis számit.Aki azt mondja,hogy nem,az csak irigy.Ennyi.
A téma kimerithetetlen,csak sajnos az időm véges.
Ráadásul békülőben vagyok az asszonnyal is,hehe :fingersxd:
@ aelod:
” Mert ezt oltják belénk egész kicsi kortól kezdve és a vakcinát magába fogadó ezeknek akar megfelelni, hogy ő is olyan legyen mint a bredpitt vagy mondjuk a bejoncé.”
Pont erről beszéltem, hogy az én generációmban nem volt mindenhol csöcs, nem voltak a reklámokban sem és igazán sehol nem találkozott vele az ember csak, ha kereste. Így emlékszem vissza. Nálam jött magától. Nem hinném, hogy a mai fiatalok ettől ilyenek, bár minden bizonnyal az egész napos izgalom nem tesz túl jót, hisz az is találkozik a szexualitással aki nem akar. És talán itt a csavar, hogy ma már nincs választási lehetőség, mert mindenhol ott vannak a meztelen testek.
II.Putyin998 cár írta:
Az nálunk már tegnap megvolt.
Volt egy kis, hogy is mondjam dolog :-D
@ siksamat:
Válaszd a szőkét a barnát, a vékonyat a tangát.
A kövéret a soványt, az izmosat a puhát.
Válassz mert választanod kell
Válassz mert ez az élet
Válaszd azt ami neked megfelel.
Great írta:
Azé’ me gyúrsz mi? Rögtön agresszív leszel? :-) :-)
Just kidding!
Figyelek ezentúl.
II.Putyin998 cár írta:
Halleluja! Különben sejtettem, hogy így lesz (illetve reménykedtem benne). :-) Ha adod önmagadat, akkor az asszony úgy is tudja már régen ki vagy legbelül, mégha esetleg először is látott térfigyelő kamerán akciózni. Én abban nem hiszek, hogy valaki elöl, akivel évekig együtt élsz és szeretetik egymást igazából el lehet titkolni igazi valódat.
Ha az asszony szeret, akkor azért is szeret, amilyen vagy. Minden jóval és rosszal.
@ II.Putyin998 cár:
Mit teszel olyankor, amikor kirángatnak a nő melől és bezárnak évekre? Nincs bent nő, nem vonzanak a szőrös seggek, mit tehetsz? Felfüggeszted? Attól elsorvad, nem?
A nőknél is sokféle méret van. Ami bejön egy 180 magas, teltkarcsú vérmes nőnek, az nem fog bejönni egy másfél méteres, 40 kilós balettáncosnak. Anatómiailag nem tud működni.
Asszonyt kérdeztem a 3 pontról. Azt mondja, kick boxer nem jó, mert folyton bajba kerül, mágnás nem jó, mert folyton bajba kerül, kapcsolati tőkés csóka nem jó, mert folyton bajba kerül és még kiszolgáltatott is a szívességek miatt. Azt mondja, az a jó, aki a maga ura, úgy él meg, hogy azzal nem gyárt ellenségeket és nem adja el magát semerre.
II.Putyin998 cár írta:
Igen.
Te nem tudod, mert nem vagy (érzed magad) átlag (nak).
II.Putyin998 cár írta:
Miért kellettek a golyók???
Laikus vagyok, tudod.
A méretről lényegességéről meg egyezik a véleményünk.
Az asszony meg imád, most mit izguusz??
Paloca írta:
Szóval, az első felében fejtegetettek szimpatikus gondolatok tőled.
A féltékenység elsődlegesen a szexhez kapcsolódik, a hűtlenség elsődlegesen vagy kizárólagosan a szexhez kapcsolódik. Miért?
Ebben én csak erkölcsi mintákat látok.
Miért kap életünkben ekkora szerepet a testi gyönyör? Miért ennyire fontos?
Mert ezt hipnotizálják médiában.
Mit tesz velem az, ami vonz? Lecsökkenti a tudatosságomat, ugye?
Inkább akkorára növeli a tolerancia területeit, hogy könnyebben boldogulsz az életben.
Honnan jönnek a vonzalmaink?
Összeadódik, és ennek egy része az előző életből való.
Nemtelenség – Ez valami ősi program, ami fut a háttérben?
Azt hiszem erre ráhibáztál. Nagyon valószínű.
A féltékenységbe, csalódásba bele lehet betegedni, a szó legszorosabb értelmében. Bele is lehet rokkanni mentálisan, vagy fizikailag. Vezethet öngyilkossághoz. Emberölésnél, gyilkosságnál egyike a leggyakoribb indítékoknak.
Miért van ez így? Miért kap életünkben ekkora szerepet a testi gyönyör? Miért ennyire fontos?
Hű nekem azért, mert csillagokat látok, valahogy rázkódik a testem,( általában a lábaim) mikor a gyönyör csúcsára jutok, ez érdekes. Valahogy nem saját magam vagyok.
Fontos, mert olyankor vonzóbbnak érzem magam.
Ha nincs egy bizonyos együttlét mennyiség, akkor gyakoribb a felfortyanás, az ingerültség, a mi a fene van veled már megint? Egy jó dugás kell neked… most azonnal.Hát ez van.
A lelkem mélyén féltékeny vagyok. De nagyon igyekszek finoman viselkedni ilyen téren.
Így elmond dolgokat, Pl. írtak neki levelet Valentin napkor, egy régi kapcsolat nem gondolta-e meg magát, mert ő most egyedül van.
És megmutatta. Én ezt úgy vettem jól esik neki, hogy más is akarja őt. Egyszerűen tudomásul vettem, az egyetlen kikötés kettőnk között: megcsalás nincs.
Régebben zavart, ha azt mondta az utcán mekkora dudái vannak annak a nőcinek. Azt hiszem a mai világban, amikor a mini szoknya és a kivillanó mellbimbó nem furcsa , csoda hogy nem vetik rá magukat a férfiak a közszemlére kitett dologra. Örülhetek , ha rajtam éli ki este, az aznapi munkába menet alatt vágykeltő látványokat.
Páromnak, most már 21 éve együtt vagyunk, neki volt korábban mással is szexuális kapcsolata, nekem nem.
Nincs viszonyítási alapom.
Nekem anyu azt mondta, a férfiak a szűz lányokat szeretik, akármilyen Don Juan, de az hogy ha neked ő az első , az neki egy sajátos érzés. Anyám és apám között 24 év volt. Ezt az anyai oktatásomnak tudom be, hogy nem volt mással szexa férjemen kívül.
Hogy milyen a házaséletünk amikor megismerkedtünk, két éven keresztül amikor csak találkoztunk, csak szeretkeztünk, és két éven keresztül szűznek éreztem magam. Méretileg nem voltak gondok, örültem nem túl nagy, mert a bátyámét láttam és rettentő nagynak nézett ki.
Hát ez az első szülés után megváltozott. Sokkal tovább tart felizgatni….engem.
A második szülés rá két évre. Páromtól kaptam segédeszközöket. Elég jól bírja, már kilencven kiló vagyok. Sok pozíció nem megy. Ő van általában felül.
Régebben a kapcsolatunk 4-5 évében megnéztünk pornófilmeket, és utánoztuk csipkés body meg , tejszínhabozás…ilyesmik.
A terhesség, a gyerek az teljesen kiölte a szexfilmek iránti érdeklődésemet. És nem nagyon érdekelt a szex sem, csak akkor kapcsoltam, amikor a párom mondta egy hónapja nem csináltuk és nagyon fáj már a kukija, mert mindig magának kell csinálja és képeket néz közben .
De az utóbbi időben, már ha belenézek egy ilyen filmbe nem tudom, nem meglátni a fájdalmat, a nő szemében a mozdulatain látom, tolja el, de a csávó csak nyomja, nem tudok már ilyet nézni.
Hogy mondjam nálunk periódusok voltak, voltak amikor napi többször és volt amikor 1 hónapig se.
A terhesség alatt szigorúan, mellőztem a szexet, neki csináltam , kézzel, szájjal, de egy idő után annyira felizgatott, nem akartam a gyereknek baja legyen és rosszul voltam a kielégületlenségtől, inkább nem csináltam neki se, mondtam oldja meg most egyedül. Belegondolok, tök szar lehetett neki. De én kibírtam.
Egyenlőre ennyi, mennem kell a gyerekhez, fektetés van.
Alex írta:
Az erőszakot nem birja tényleg.Ha az utóbbi egy évre visszagondolok,akkor három esetben láthatott tőlem erőszakos cselekedetet,és egyszer vérzett is valaki nagyon és tényleg nem örült neki.Van ilyen is,na.
A másik dolog az empátia.Illetve részemről a teljes hiánya.
Még eljátszani el tudom,ha nagyon muszáj(de minek?),viszont ha olyan családtagot ér betegség,miegymás(konkrét példa a közelmúltból)akit okkal utálok,annak nem szinészkedek.
A többségi társadalom szemében nyilván én sem képviselek értékeket(kár hogy leszarom)viszont nem sértődök meg,hogy ők hová kivánnak engem.Viszont az én értékrendemben ez nem gond.Miért szinészkedjek,ha nem szorulok rá?
Ne félj,a biróságom nincs Putyin póz :-P
Great írta:
1.Mit tennél?Mit tehetsz?
Felhozok példának egy már az örök vadászmezőkön szinyelő haveromat,H.Danit.
Mindig,mikor előzetesbe került(ez elég sűrűn előfordult vele)az első dolga a függönyös vécé felé vezette,pornóújsággal a kezében.
A buziskodás letörölhetetlen szégyen.Csak beteg faszok és gyenge jellemű,un.látens buzik esnek bele ilyesmibe.
2.Persze.Nem is azt mondtam,hogy minden nőnek ugyanaz jön be,náluk az érzelmi oldal sokkal erősebb ennél,nem csak az anatómiai rész az,ami számit.
De ettől még fontos a méret.
3.Az asszonyod “asszony”.Én nem “asszonyokról” beszéltem a kategóriák ismertetésénél,hanem nőnemű lényekről.Más kategória.Pultosok,hostessek és egyéb foglalkozási körben tevékenykedő hölgyekre érvényesek a megállapitások,de rájuk hatványozottan.
23
Mennyi ostoba ember van, megkérdez egy olyan dolgot, amiről tudja (vagy nem tudja és ez még nagyobb hiba), hogy az emberek főleg elpoénkodják a választ, majd átlagolja a kapott méreteket. Nem lenne semmi baj, ha egy ilyen ember megtartaná magának az ilyen eredményeket, vagy mondjuk maximum egy kocsmában mesélné el, de sajnos ilyenek írják a „tudományos” könyveket. Az is érdekes, hogy régebben a 18 cm volt az „ideális átlag” most már felment 23 centire. És ha a válasz 50 centi lett volna azt is elhitte volna?
Ez a méret dologot is a rendszer erölteti, rögzíti rajta a figyelmet, addig sem gondolkozunk. Ma már a tabu sem tabu mindenki kiteszi amje van ezzel kérkedik. Az már tényleg súlyos, hogy kiskorúaikat is erre buzdít a média. Szerintem nem a méret e lényeg föleg nem a mesterségesen létrehozott, hanem a forma, és az arányok, meg persze hgy tudjon vele bánni az illető. Mit sem ér ha nincs izlése, és nem tudja olyan módon tálalni, hogy az felkeltse a másik érdeklődését. Igen is fontos a szexualitás, de nem mennyiségileg hanem minőségileg. Azelőtt megnéztem minden csinos nőt, ma meg már csak csodálkozom vajon mit akar palástolni a kihivó öltözékkel vakolattal az arcán.
Nem kell elhagyni magát az embernek, jó érzés ha megnéznek, persze de ezt lehet kultúráltan is és fordítva is biztos jólesik másnak is a ha kapmelismerő tekintetet.
Mióta az igazival vagyok tényleg csak Ő van mert szeretem és tisztelem, azt kapom amt adok és ez így van jól, vele akarok szexelni nem mással valahogy egyáltalán nem érdekel más. Nem hat rám a média figyelmen kívül tudom hagyni az agymosó szexista tevékenységét.
WOW! Jó kis hozzászólások születtek! :D
Végigolvasva az összeset, az a meglátásom támadt, hogy a szex az egy eléggé mániás téma. Az ember baromi könnyen rákattan akár van nekije, akár nincs. Ráadásul persze a teljes média-eszköztár ontja a szexuális utalásokat, ami tovább szórja a férfiak-nők figyelmét. Az ifjú és az idősebb rabszolga-generáció pedig mit sem sejtve önmaga is tovább fokozza ezt.
Tegnap teszkóztam este. Egyszercsak látom, betipeg két ifjú egyen-lányka az áruházba. Azért egyen-lányka, mert a típus a következő: hosszú, egyenesre vasalt haj, finoman szolizott bőr, hamvasra, nagy szeműre sminkelt arc, felpakolt cicik, lapos has, vékony virgácsok. Ezt lehet aztán öltöztetni minibe, csőnaciba, rövidgatyóba. Úgy trendik, hogy nem is észlelik, mennyire nem egyéniségek. (Szinte csodálom azokat a lányokat, akik ducik tudnak lenni ebben a világban, még akkor is, ha tudom, nap mint nap szenvednek tőle, de legalább egyéniségnek tűnnek a vékony lábúak között :D )
Szóval betipegtek. A potens és kevésbé potens pasasok azonnal rákattantak. A lánykák pedig “nem törődtek” az őket körülvevő figyelemmel. Persze a kirakatba pakolt cicik, az éppen seggig érő mini az egyiken, a rózsaszín csinike ruhácska a másikon, a telitalpú cipőcske mind hozzájárult ahhoz, hogy éjszakai dívák lehessenek. Pedig ha letörölnék a sminket, pólót-farmert-dorkót húzva édes kölykök lehetnének még. De a hülye felnőtt társadalom már a négy-öt éveseket felnőtt ruházatba bújtatja.
@ balisto:
Nem izgulok az asszony miatt.Soha semmi miatt nem izgulok.Leszoktam róla a birósági tárgyalásokon.
A golyók a himtag bőre alá kerülnek be.
Most poénból beirtam a keresőbe és kiadott egy Stohlbucis cikket.Képlinkkel.
Nem akarok ocsmánykodni,belinkelem,mert felnőttek vagyunk.
Buci a riportban a műveletről biztos nem hazudik,egyszerűen téved,mert nem igy csinálják.Neki ezt mesélték.
Borotvapengéből készűl az “ütő”.A golyót pedig fogkrémmel csiszolják teljesen simára.
http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/peniszgolyot-akartak-stohlba-ultetni-2114631
http://m.cdn.blog.hu/te/testmodositas/image/golyli.jpg
Mégegyszer bocs a linkekért.
A milyen férfiak vonzanak? Hát tini koromban ha egy vörös hajú fiút láttam rögtön elvörösödtem, nagyon tetszett. Huszonévesen a négerek tetszettek , az a csúcs, ha mindketten konfrontálunk egymással 2-3 percet az utcán. Jól megnéztük egymást.
Nekem mindegy milyen kinézete,a kisugárzás számít az első csókom szőke kék szemű katonatiszt a Balatonban, vissza gondolva is, de jó volt. A párom barna hajú, barna szemű, és csokornyakkendőben öltönyben ismertem meg, már a harmadik találkozásunk ágyban végződött.
Ami taszít a fog, uramisten elálló , hiányos, sárga fog . Lehet egy angyal, de ha a foga nem ép…. kizáró ok.
Megérkezik az első gyerek, elvesznek a keresztnevek, helyette lesz anyu és apu, mama és papa. Hallottam néhányszor, amikor fiatal házasok, kisgyerekkel, kettesben is úgy szólították egymást, hogy anya és apa.
Házasságunk elején a párom így nevemen szólított, akkor a család, a nagyi, a munkatársak, ki voltak akadva, fel voltak háborodva, hogy a gyerekeknek nem anyu vagyok, hanem a nevemet mondja.Tiszteletlenség jelének vették.
Úgyhogy ma már a gyerekekkel a kommunikáció az Anya, Apa megszólítás van.
Párom nem szereti, ha azt mondom neki: Apa.
Ez valami ősi program, ami fut a háttérben? A hűség része vagy biztosítéka ez a nemtelenség, ez a leeresztés, a fokozatos leépülés, a taszítóvá válás?
Igen, el tudom képzelni, lehet valami ősi program.
9 évig éltünk gyerek nélkül , ahogy összeházasodtunk, rá két évre egyik gyerek, másik gyerek.
Jelentős különbség van, az együttléteink között. Akkor egy hétvégét is ágyban töltöttünk, csak enni keltünk föl. Most a gyerekek mellett csak akkor olyan igazi a szex, ha a nagyi elviszi őket nyaralni.
Hétköznapokban külön rá kell készülni, nem mehet spontán.
Mit jelent az, hogy vonzalom? Mit tesz velem az, ami vonz? Lecsökkenti a tudatosságomat, ugye? Ha valaki vonz, nem tudok tiszta fejjel gondolkodni vele kapcsolatban. Egy számomra vonzó alak kedvéért nemcsak hogy megbocsátom azt, amit másnál halálos bűnnek tartanék, de talán észre sem veszem.
Más már mondta mi az isten tetszik a páromban. Én nem igazán tudtam mit mondani mert olyan megfoghatatlan.
Pl. Két hete lehetett, a párom ült a konyhában és valamit szerelt az asztalnál, én indultam kifelé teregetni a ruhákat a kertbe, és pár szót beszélgettünk , és megkérdezte -mire gondoltál?
Én-Miért kérdezed?
P-Mert tudom mire gondoltál.
Én-Nem mondom meg,
P-Írd le utána elmondom. Az bizonyíték lesz.
Én- vihorászva keresek papírt, leírom ceruzával, odaadom neki.
P- elmondja, amit leírtam, teljesen pontosan hogyan milyen pózban szexelnék vele., utána a papírt elolvassa.
Én- De honnan tudod? Döbbenten hallgatok, ő érzi a legkisebb vágyat amikor van bennem, és érzi amikor nem kívánom. És más nőknél is érzi, a munkatársain, amikor hetekig nincs barátjuk, vagy nincs szex és ki vannak éhezve a szexre.
Ezt 21 év után tudtam meg.
Mindig van valami új a kapcsolatunkban. Korábban hülyeségnek vettem, nem hittem el amikor mondott dolgokat nőkről, most jobban hiszek neki.
Az alap.
Minden lehetséges forrásból árad a propaganda és elborít mindent. Ahhoz, hogy testi gyönyörhöz jussunk, ilyennek meg olyannak meg amolyannak kell lennünk, és ha nem vagyunk olyanok, nem fogunk gyönyört kapni.
Igen, ez nekem, haj reklámok, szexi, hosszú hullámos haj. mell kidomborítva, szél fújja a a hajszálakat.
De már nem nézek se reklámot, se pornót, se szexújságot. Az interneten küldik a kéretlen leveleket, pénisz nagyobbító, élvezet hosszabbító, szexi ruci, stb. Hogy kell kiiktatni? Néha rákattintok, mert nem tudom milyen levél, akkor törlöm, mikor látszik mit ajánl.
De soha nem olyan nők, akik méretesek, mindig karcsú, vékony derekú, hosszú hajúak ajánlják a terméket.
boszizsu írta:
Ne is mond. Tesóm lánya (3.-ikos alapiskolás) azzal szólította meg sógornőmet, hogy borotválja le neki a lábát, mert az osztálytársnői is már csinálják.
Nekem is az volt az első gondolatom, mint a többieknek: de mit fognak leborotválni, hisz azon még pelyheket is mikrószkóppal lehet csak találni? Mindenestre a jelenség az már itt van és kopogtat a mindennapjainkban.
osztfőnök mondogatta az oskolában hogy már az ősember is
a szex fizetési eszköz minden kontinensen és a szigeteken 90es évek elején bizonyos pártban jelen voltam amikor kitüntették a bizalmi elvtársat ami egymillió forint volt és pirike egy évre és pirike nem titkárnő volt csak így szerepelt a fizetési listán
több válogatott szépségű hölgy is részesülhetett a nektárból ami én vagyok és megmondom őszintén hogy a külem nem mindig utal a szexuális aktus élvezeti faktorára
némelyik szépleány az ágyban a darab fa szerepét öltötte fel vagy izgetmozgott összevissza a ritmusérzék tökéletes hiányával megáldva gyakorlatilag élvezhetetlen volt sokszor a szépség
van valami elvetemült abban hogy az elvtárs ágyba megy felkapott szépségű elvtársnővel és masztipartiba fullad az ügylet mert a hölgy annyira béna
jah kérem nem csak a férfiember lehet béna hanem a nőstény is simán
a méret nekem sose számított kérem nálam ez mindig úgy volt hogy megmondtam az elvtársnőnek az akció előtt hogy szóljon ha már elég és amikor szólt akkor már többet nem nyomtam be és a maradék kint maradt
II.Putyin998 cár írta:
Soha nem értettem ezeket. Vazelin, golyó minek?
Me’ úgy jobb? Jobb a nőnek tőle közben? Vagy férfinak? :-P Ha nincsenek ezek akkor csíra valaki? Ez biztos valami benti kóteres unaloműző dolog nem érthetem.
Az a csíra aki a sajátjával nem tud elrepíteni senkit szerintem :-D
Alex írta:
Ja, az enyem 11 es fel, teljes honalj- es fanszörtelenitest csinalunk mar vagy 2 eve…
Multkor kerdezte, hogy mar mikor szörtelenitheti a labat is, mert olyan ciki..!!!!
aelod írta:
Nem gondolnam, hogy “csirak” lennenek a pasik attol, hogy engem eddig meg senki sehova nem repitett a micsodajaval… :-?
balisto írta:
Akkor neked még nem volt soha egy igaz lábremegős elfolyós élményed?
aelod írta:
Azt nem mondtam.
Legfejjebb nem a micsodajuktol…
balisto írta:
A sikerélmény a lényeg nem? :-)
balisto írta:
Ha jól értem, akkor 9,5 évesen a lányod már nőre játszott a hathatós aszintenciáddal?
Hol ér véget a nőstény és hol kezdődik a nő?
Alex írta:
Aki a seggét rázza péntekenként és lepasszolja a kölköt a nagyiéknak mert 20éves fiúkákkal dajdajozik és csuma részegen hazamegy az csak egy nőstény.
@ Alex:
Alex, a te válasziadat, meglátásaidat mikor olvashatjuk?
Mert folyton csak kibicelsz a többiekkel. Valakinek csak meg kellene mondania a tutit, és az, úgy tűnik, rád hárul.
Duncan Shelley írta:
Majd jön az is, sajnos még a cikkedet el sem olvastam és a kommentek közül is csak egyet-egyet. Talán majd a jövő héten hozzájutok. És akkor megmondom a tutit, bár mikor azt mondom, hogy nekem kicsi, de vékony, azután a kutya sem figyel többet. :-(
Sok-sok gondolat szálldogál a fejemben, előre is elnézést, ha valaminek hirtelen nincs értelme..
Miért fontos?
Az emberek mindenben keresik a gyönyört. Jókat esznek, részegen fekszenek a sárban, különféle illegális dolgoktól repkednek a levegőben, vagy csak bámulnak fel az égre, hegyet másznak, zenét hallgatnak vagy csinálnak, táncolnak, embereket ölnek.. ja és persze szexelnek, annyit, amennyi a csövön kifér. De hogy miért…
Talán ez is az önmegvalósítás része. Lehet, hogy így próbálják megtalálni igazi énjüket. Az élvezeteken keresztül. Ilyenkor érzik csak igazán, hogy élnek. Hogy miért pont a testi gyönyör a “legnépszerűbb” és (ha szabad ilyet állítani) legjobb? Ez a legelérhetőbb, hiszen vagyunk egy páran, de egyben a legelérhetetlenebb is. Ez az, amiért a legkevesebbet és mégis a legtöbbet kellhet dolgozni, hogy elérje az ember. Mintha lenne körülötte valami misztikum. Aki sokhoz hozzájut, az “erős része” a társadalomnak. Egyfajta megbecsülés és tisztelet övezi (+ irigység). Aki meg kevésbé szerencsés, azt szinte megvetik. Aki nem jut hozzá (vagy csak kevésszer), arról az süt le, hogy alkalmatlan (az életre?).
Talán.
Egyébként fogalmam sincs, miért fontos bárminemű gyönyör. Tény, hogy jó, de a célját nem látom.
A nőcsábász
Az ilyen számomra is mindig kész rejtély. Tip-top kis csaj, és sorra olyan “férfiakkal” mutatkozik, hogy pfff.. képen nem örökíteném meg. És neki mégis ezek tetszenek. De férfiban is látni ilyet. Kisportolt, jóképű, normális fazon, és olyan ronda nője van.. áh, hagyjuk is a hasonlatokat. Érthetetlen.
De ami rosszabb, hogy nekem fogalmam sincs, milyen típusú nőknek vagyok az “esete”. Halvány sejtésem van, de még nem vagyok benne biztos, hogy honos-e ezen a bolygón. :D
Mitől vonzó a vonzó?
Hosszú életem során megállapíthattam: egyértelműen a nőkhöz vonzódom. Olyan szépek, na.
De komolyan. Nem tudom leírni az ideálom, mert egész egyszerűen nincs. Én úgymond a részletekbe szeretek bele. Csillogó szemek, hosszú haj, szép mosoly, bájos nevetés, egy-egy gesztus, mozdulat vagy hang. Formás fenék. Úúú.. És valamiért perverzióm a felső-fogszabályzó. ^^ És ez csak a külső..
Szerintem a vonzódás egyfajta céltudatosság. Mikor az ember már tudja, hogy “igen, őt határozottan akarom!”. És ha valami által nagyon céltudatos valaki, könnyen vak lesz minden másra.
Nemtelenség
Néha nekem is támadnak ilyen önző (?) gondolataim.
Nade, a gyerekes történetről nem igazán van személyes tapasztalatom, úgyhogy erről nem értekeznék.
De a házasság utáni “elpunnyadásról” az a véleményem, hogy a kényelem és a biztonság szüli. Sokan iszonyatosan tepernek, hogy megszerezzenek valakit, mert nekik “kell”, aztán mikor ott vannak együtt, nem tud vele mit kezdeni, nem tudja megtartani. Aztán csodálkozik, ha véget ér az álom. Rengeteg házasság is így működik. Összejöttek, megházasodtak izibe, aztán vagy mind2 fél, de inkább csak az egyik elkényelmesedik, mert úgy gondolja, most már “révbe ért”, megkapta amit megérdemelt, nem kell többet törődnie ezzel. “Elértem a célom, ideje megpihenni.” Egy frászt! De ezek csak azért működhetnek, mert az emberek egész egyszerűen nem ismerik ki egymást. Egyrészt, mert sietnek (de hova?), másrészt mert egyenes arányban áll a naivitásuk a hazugságaikkal.
Nagyon sok olyan ember ismerek, akik csak azért vannak együtt, mert félnek egyedül lenni. És ezek nem 40-50-60 éves emberek! 15-20 éves kibaszott gyerekek évek óta azért vannak együtt, mert attól félnek, ha szétmennek, többé nem találnak mást.
Ez csak úgy eszembejutott, nem akartam eltérni a témától.
Az alap
Erről nagyjából benne van a véleményem az előzőekben.
23
Ez egy filmben is benne van. Pont ilyen fiatal-korosztálynak szóló szexuális-mókafilmben. De ott a felső érték volt 23. Érdekes amúgy ez a 23as átlag. Ha matematikailag megnézzük, 6 emberből 5nek legyen mondjuk 16, de akkor a 6. egy yeti kell legyen, a maga 58 centijével.. :D Az átlagszámítás amúgy is f*szság, csak hazugságok elfedésére, szépítésére szolgál.
A másik meg egész egyszerűen undorító. Hát de komolyan, ki az a beteg állat, aki valami ráncos, ősz FÉRFI kezére, ill. mérőszalagjára bízza a farkát?!
De a motivációt biztos mind tudjuk..
Arkos írta:
Javaslom, tenyésztesd ki.
aelod írta:
Pont ezt csináltam. Csak nem pénteken. Szilveszterkor. Qva jó volt nősténynek lenni!!!
:-P
Alex írta:
Mér, megvetsz?
Ő jött oda hozzám, hogy anya, hosszú, le kéne vágni…
Látta tőlem, sose titkoltam, hogy epilálok.
Én 20 évesen kezdtem – képzeld el azt a szőrzetet, ami addig rajtam kinőtt!! :razzmad:
Úgyhogy átfuttattam a programot gyorsan a fejemen, és arra jutottam, hogy bizony, ez nem a 20. század már.
Borotvát, fűnyírót neki!
Ő már csajszi, de lehet, hogy buta liba. Ettől mindig kicsit félek, hogy az.
De ő ő, nem én.
Te mit csináltál volna???????
Alex írta:
Oltárira figyelünk!!!
Különben sincs kukid.
aelod írta:
De.
De beletelt vagy tizenévembe, mire helyretettem, hogy ez akkor alternatív útvonalon fog menni…
Persze, lehet, az a baj, hogy nem gyakoroltam többféle hímmel.
balisto írta:
Már miért vetnélek meg?
balisto írta:
Az ő korában Te vagy neki a példakép. Olyan akar lenni, mint Te.
balisto írta:
Szüleim mindig vigyáztak rá, hogy ne mutatkozzanak meztelenül előttünk kiskorunkban (persze kivételek voltak, de otthon ez volt a szabály). Ma persze ez még hatványozottabb. Mondhatná valaki, hogy ez botorság, de utólag azt mondom, hogy nem maradiságból tették és lehet, hogy igazuk volt. Ma attól beteg a világ, hogy nincsenek tabuk.
balisto írta:
Na és mi a baj a szőrzettel?
balisto írta:
Igazából csak az érdekelt, hogy miként csinálsz belőle nőt. Mert a nőstényt igen gyorsan megkapta.
Ahogy mondtam, nekem gőzöm sincs a szexről. Ezek a jelenségek, amikről szó van a cikkben eddig sosem tűntek fel, vagy legalábbis nem tulajdonítottam nekik jelentőséget.
Kivéve talán a féltékenységet, mert az zavar. Jobban mondva bosszant. Mindig is utáltam a féltékenységi jelenteket, szerintem nagyon kínos, leginkább annak, aki rendezi. Erre mostanában azon kapom magam, hogy én is egyre kevésbé állom meg szó nélkül, ha az én „találkozunkom” más valakivel is akar „találkozni”, de már lassan az is idegesít, ha szép lányokkal szóba elegyedik. Persze, értem a mechanizmust, és ami mögötte van, tudom, hogy milyen képek jelennek meg a szemem előtt és ebből mire következtetek (szerintem ezt Palantír kolléga kiválóan le is írta). Csak azt nem találom logikusnak, hogy abból, hogy akinek tetszem, annak más is tetszik, akár más jobban tetszik, abból miért következik egyenesen, hogy én már nem, vagy kevésbé, mint azelőtt. Miért jelent ez automatikusan vereséget, vagy valami veszteséget? Attól, hogy megemlíti, hogy „annak a csajnak, milyen piszok jó segge van”, még nem értékeli le az enyémet. Nem mondja, hogy az enyém nem olyan jó, vagy egyenesen pocsék, mégis bánt a dolog. Még ha nem teszek ilyenkor semmi hülye megjegyzést, akkor is rosszul esik. Ahelyett, hogy örülnék, hogy őszintén elmondja és én is őszintén reagálnék rá, hogy tényleg formás, vagy nekem nem „jön be”, csak mert az lenne a normális reakció. Néha sikerül is, akkor általában egy mosolyt, egy puszit, vagy egy „azért a tiéd semmit” kapok, a lányt meg a jó fenekével el is felejtjük. Néha viszont jön a féltékenység és abból a morcos beszólások (Én: Jól van, baszd meg, alig 20 éves. Még jó hogy kerek a feneke. Ennyi idősen nekem is olyan volt, mint a kő. – Válasz: Meg is basznám. :-D ) , aztán a sértődés, meg a durca jó sokáig. Hát kinek hiányzik ez? Na, ezért bosszant. A féltékenység hülyét csinál az emberből, jobban mondva ő csinál magából, ha hagyja, hogy eluralkodjon rajta. És rohadtul zavar, hogy nem tudok ezen felülkerekedni. Az meg egyáltalán nem vigasztal, hogy a vonzalom az oka, mert csökkenti a tudatosságomat, vagy mi.
Javítás:
:no:
Petra írta:
Így a helyes:
:yes:
Néha sikerül (mármint normálisan reagálni) és olyankor általában egy mosolyt, egy puszit, vagy egy “AZÉRT A TIÉD SEM SEMMI”-t kapok, a lányt meg a jó fenekével el is felejtjük.
(Csak a kulcsszó maradt ki :-P )
A szexualitás korlátozása az emberek feletti uralmat és irányítást hivatott szolgálni. Szerintem… Persze kiragadhatunk példákat, hogy emberek micsoda eredményeket értek el a lemondás és önmegtartóztatás által, de azt gondolom, hogy ezt az eredményt csak a szexmegvonással képtelenek lettek volna elérni, viszont a többi tényező együttes hatására ezt elérhették. Itt gondolok, a “tiszta” táplálkozásra, “csendterápiára”, világtól való elvonulásra, stb. Az a véleményem, ha természetes lenne az, hogy megérintjük egymást, akkor a szexualitás is természetesebb közeg lenne mindannyiunknak.
Nincs gyermekem, de ha lesz, szeretnék számára olyan környezetet biztosítani, ahol egymás megölelése, szeretetünk testi érintkezésben (is) való kifejezése “normális”.
Amennyiben szabadon élvezhetnénk a szexualitást, akkor felszabadultabbak lehetnénk, nem lenne annyi frusztráció és tisztábban is láthatnánk ezt a világot a szabályaival és korlátozásaival együtt. Mivel ez nem érdeke a rendszernek, már csírájában elfojtják ennek a lehetőségét is és tisztátalanná kiáltják ki a testi érintkezést, illetve elérkeztünk a házassághoz is. A vallások azt mondják, a házasságon kívüli (előtte, közben mással) szexualitás bűn, tisztátalan. Ezzel felértékelik a házasság szent kötelékét, és ezt itt is olvasom a hozzászólásokban.
Csináljunk egy rövid tesztet: Legyen az a játékszabály, hogy a házasság csak egy játék, egy buli és amúgy nincs más hozadéka. (mint pl. a megkötés, a korlátok, a soha senki mással, stb.) Képzeljétek el… Lehetne ez továbbra is annak az eszköze, hogy megfogják az embereket, korlátozzák őket a testi-lelki érintkezésekben? Lehetne akkora ipart építeni rá vagy akár a szexiparra magára? Egy kicsit úgy tűnhet, a házasságra “fogok” mindent, pedig csak EGY példát emelek ki a sok közül. Viszont azt nagyon nehezen tudnám (én) megállapítani, mi is volt előbb, a legelső ok, indíték vagy játékszabály, ami elindította ezt a szexualitásmentes világot. Igen, szexualitásmentes világot látok, mert ma a szexualitás alatt inkább a testi, fizikai, akár csak orgazmusra épülő szexet érti a nagyközönség, pedig szerintem lelkeink összekapcsolódásáról kellene, hogy szóljon, ami nem az ágyban kezdődik, hanem reggeltől estig ennek a zászlaja alatt létezünk. Egy mosoly a szembejövő emberrel, egy kedves szó, egy érintés, egy tánc, egy ölelés, szeretkezés. Kicsit leegyszerűsítve akár azt is mondhatnám, hogy a szexualitás, a folyamatos energiaáramlás belengi mindennapjainkat egyaránt férfival s nővel és ez az ágyban csapódik le koncentráltan, az erre s számunkra remélhetőleg legalkalmasabb partnerrel, akivel megélhetjük lelkünk felemelkedését és tisztulását.
Vonzalom. Szerintem mindez megmagyarázható kémiai kötésekkel ugyanúgy, ahogy az érzelmek is leírhatóak matematikailag, illetve levezethetőek lehetnének, ha “okosabbak” lennénk. Van egy ismerősöm, aki autista, de olyan agya van, hogy olyan jól érti a világot, hogy egy érzelmekkel teli környezetben is “megfelelően” tud viselkedni, mert tudja, mire, hogyan kell reagálni ebben a világban. Eljátssza a szerepeket a játékszabályoknak megfelelően. Szóval ilyen is van, tehát az érzések nem valami földöntúli vagy spirituális alapú dolgok lehetnek, hanem a mindennapi élet eleme.
Azt tapasztalom, hogy többen vonzódnak hozzám. Férfiak, nők egyaránt. Mivel megosztó személyiség vagyok, lettem, így vagy kedvelnek vagy nem, amit legtöbbször az irigység hajtja szerintem. A férfiak általában ezt annak tudják be, hogy a nőhöz vonzódnak, de mivel sok nő is így van ezzel, és ők a bennem levő emberhez vonzódnak, azt gondolom, hogy sok férfi esetében is ugyanez lehet, hisz nem működhet az a kémia minden hozzám vonzódó férfiegyeddel.
Akit vonzónak találtam, az általában engem is annak talált, szóval ez egy olyan játék lehet, ami valóban kettőn áll. Ritkán fordult elő, hogy valakit igazán szépnek éreztem és ő engem pedig nem. Természetesen ezek az én tapasztalataim, lehet, ez másnál máshogy működik. Aztán az is lehet, hogy nem csapom be saját magam ebben a kérdéskörben és reálisabban látom vagy épp ellenkezőleg, én gondolom túl az egészet és ezzel vágom át saját magam a palánkon :D
Féltékenység. Azt gondolom, ez a program része, a birtoklásé és mivel azt mondják, hogy akkor csalja meg a partner a másikat, amikor fizikálisan szexelnek. Ezek beégtek és szerintem ennyire egyszerű a magyarázat. Sokszor az van, hogy örülünk, hogy végre valaki “megállt” nekünk és azt tűzzel-vassal megtartjuk bármi áron. Ismerőseimnél látom, hogy akkor is “baj” van, ha elmegy valahova az egyik fél, ahova a másik nem szeretne. Mellesleg megjegyzem, hogy sehova sem szeretne… Aztán a másik: nem szeretkeznek hónapokig, de nem változtatnak semmin, pedig az igény ott van, mégis elnyomják a “biztonságot” jelentő kapcsolat fenntartása végett. No meg, olyan sokáig volt egyedül már és amúgy a “társa” az ő típusa…. Vannak csajok, akik megorrolnak a pasijukra, ha ránéz egy másik nőre vagy még meg is jegyzik, hogy csinos. Világvége. Ugyanúgy nem beszélgethetnek a lányok semmilyen hímneművel. Mindez azért érthetetlen számomra, mert a mai kor nagy szabadságában ebbe bele is mennek a érintettek és elnyomják ez irányú gondolataikat, vágyaikat. Ezeket én nem nagyon értem, de vannak, ami szerintem frusztrációhoz vezet és nem engedi az egészséges létezést.
Dédanyám benne járt már a százban, amikor utoljára beszéltünk. Azt mondta, örül, hogy én most vagyok fiatal, mert most sokkal jobban megbecsülik a nőket, mint az ő idejében. Kiderült, hogy tudott fogni egy pornócsatornát, azt nézte, azért gondolta. Pornófilmekből ezt szűrte le! Milyen lehetett az ő viszonyítási pontja, ha neki még ez is előrelépés?
Jött a férjeura, felhasaltatta valamire, felhajtotta a szoknyáját, megtoszta, megpödőte a bajuszát, oszt ment a fődre kapáni? Ez volt számukra a szexualitás? Ez volt a sokat emlegetett erkölcsös világ?
Valahol hallottam, hogy a baj akkor kezdődött, amikor a nők kitalálták, hogy ők is élvezni akarják a szexet. De nem itt kezdődött.
Valóban az mindennek az alapja, hogy adni és kapni. Amíg csak a kapni van, nincs megfelelési vágy és kényszer. Amint megjelenik az igény az adásra is, jön vele minden más. Főleg stressz nőknél, férfiaknál ugyanúgy. Ha adni is akarunk, minden számít és semmi sem elég jó.
Mindegy, hogy komoly vagy futó kapcsolat, ha azt akarjuk, hogy a másiknak jó legyen, azonnal jönnek a gondolatok, hogy nem vagyok elég jó, a másik nem ezt szereti, hanem azt, nem így, hanem úgy. Saját praxisom szerint ;-) a nők azon pánikolnak legtöbbször, hogy milyen a szaguk és az ízük, fent túl kicsik, lent túl nagyok, a pasik összes aggodalmának 90 százaléka a péniszükre korlátozódik, a maradék meg a hasukra, meg úgy általában a látványukra meztelenül. Ez mind visszavezethető oda, hogy azt akarjuk, a másik is élvezze, ne csak mi.
Ha nem fontos, hogy a másiknak jó legyen, akkor nem számít semmi, akkor tökéletesek vagyunk! Akkor nem kell másmilyennek lennünk, tökmindegy a technika, a kitartás, a tapasztal etc. Próbáljátok ki! :)
Az érzelmek felsőbbrendűségét azok hangsúlyozzák, akik nehezen jutnak szexhez. Nem feltétlenül kell érzelem hozzá, néha pont akkor jó, ha nincs. :)
Érzelmek nélkül se felelősség, se megfelelési kényszer. Olyan édes tud az lenni! :D
annamari írta:
Nagyon hasonló következtetésre jutottam és pár évvel ezelőtt ezt meg is fogalmaztam egy cikkben. Azt gondolom, hogy így lesz igazán jó a másiknak is :)
Szexualitásról röviden
A szeretkezést kaptuk ajándéknak, egy eszköznek, hogy az úgy mondott fizikai síkból visszatérhessünk időközönként a forrásba, s így emlékezzünk, következésképpen a saját magunkra kirótt feladatokat is könnyebben vehessük. Régebben is, amikor még nem beszélt senki a csakrákról és tantráról, megélhették az emberek a semmi/minden állapotát szexualitásukban. Szerintem az idő folyamán annyira belesüllyedtünk a fizikai világba, hogy egyszerűen, ahogy elvesztettük több képességünket is, a szexualitásban sem sikerült már megélni a pillanatot. Viszont a másik dolog, amit érzek az az, hogy ennek legfőbb oka nem más, mint hogy nem azt teszik, amit “ők maguk kívánnak”. Ennek számtalan oka lehet, de most nem ebbe szeretnék belekóstolni.
Viszont vizsgáljuk csak meg egy picit közelebbről ezt a nagyon leegyszerűsített konklúziót. „Nem azt teszed, amit kívánsz.” Miért? Mert nincs bizalom, (szerintem még a tisztelettel is hatványozódik), nem mutatod meg a partnerednek, ki is vagy. Félsz (!), hogy kevés lennél, ezért inkább eljátszol egy szerepet, amiről azt hiteti el veled az egod, hogy az kellhet a másiknak. Így viszont utasításokra lesz szükség. „Mit szerethet a partner” – hasonlítgatások korábbi tapasztalatokból. Ki akarja találni az ego, mire vágyik a másik. Szerinted ki lehet azt találni? Abban az esetben igen, ha ott is az ego üvölt és követeli a szokásos forgatókönyvet.
Rendben, nézzük meg, hogy az egyik úgymond megéli a pillanatot, érzi a másikat és megnyílt neki… ő bizony azt kívánja, amit a másik, hisz a ráhangolódása ehhez vezet. No de mit is ebben az esetben? Kitalálni (hangsúlyozom nem érezni!) aggyal, hogy mire is vágyik az egyik. Bizony az onnantól egyoldalú lesz, hiszen ebben a csapatjátékban csak az egyik aktív, a másik passzív. Nincs energiaáramlás és így az érintkezés öngerjesztése is elmarad, mert a másik csak azon görcsöl, hogy mit akarhat az egyik, s szívét bezárva, agyára hagyatkozik csak. Természetesen mondhatjuk, hogy az egyik nem eredményes, mert nem sikerült többszöri próbálkozása ellenére sem feltörni a kaput, de azt azért hagyjuk meg, hogy ez nem erőszak… ennek az ajtónak csak belül van kilincse.
Amikor már van elég önbizalmad és ismered, vagy legalábbis ismerkedsz már az igazi önvalóddal és nem az egod vezet szeretkezés közben, már nem félsz kinyitni magad, mert tudod, hogy csodálatos lény vagy. Amint kinyílsz, a forrás energiája áramlik keresztül rajtad, s ezért van az, hogy azok a partnerek, akik még nem élik valósnak vélt (mert ugye ki tudja…) önmagukat, nagyon kellemes emlékeik maradnak az érintkezésről. A kapcsolódás megtörténik, de nem tudja annyira megemelni az egyik a másik rezgésszintjét, mivel a másik belülről bezárkózik, de így mégis valamiféle csodás állapotot tapasztalhatott meg az egyiken keresztül. Az, aki kinyílt, de nem sikerült feloldódnia a másikban, viszont hirtelen visszakerül a való világba és rezgésszintje átmenet nélkül lecsökken, azaz a másikkal kiegyenlítődik… és jobb esetben maximum a testi orgazmust tapasztalják meg, de nem léphetnek megtisztulva, egymást megtisztítva a minden/semmi oltára elé, ami sokkal közelebb áll az érintkezés alapfunkciójához a véleményem szerint.
Amennyiben mind a ketten megnyíltok egymásnak, a folyamatos energiaáramlás, azaz egymásra reagálás, tisztulást eredményez mindkettőtökben. Ilyen állapotban, a kétpólusú energiák összekapcsolódásával egy földi szóval élve magasabb minőséget tapasztalhattok meg, és így együtt, kéz a kézben teljesedhettek ki azon a helyen, amit egyesek mindennek vagy épp semminek neveztek el. Szívemből kívánom magunknak ezeket a megéléseket mindennapjaink során :)
A teljesség mindenben fel tud oldódni, de ebben a helyzetben mi szeretnénk a teljességben, s hogy ez lehetséges-e? Igen, ha mind a két fél már bízik egymásban, megnyílnak egymásnak, és semmi mást nem tesznek, csak élnek, élnek… egymásban, a mindenben… legalább a szeretkezés csodálatos pillanatában.
Egy szó, mint száz: csak azt tedd, amit te kívánsz, mert ha egymásra hangolódva kinyíltok egymásnak, akkor a kettő egy és ugyanaz lesz…. de ne higgy nekem, próbáld ki Te magad ;)
Szeretettel
Ok, elolvastam a cikket és mileőtt elolvasnám az összes kommentet leírom azokat a momentumokat, amiket fontosnak tartok megemlíteni:
” A féltékenység elsődlegesen a szexhez kapcsolódik, a hűtlenség elsődlegesen vagy kizárólagosan a szexhez kapcsolódik. Miért? Ha a társunk egy harmadik féllel jót beszélget, jót nevet, eredményes valamilyen munkában, sportban, hobbiban, semmi probléma. Sokak számára az sem megcsalás, ha a társa mást is szeret, vagy már mást szeret, nem őt, egészen addig, amíg a szexuális életük csak kettőjükre korlátozódik.”
Érdekes, de nekem pont fordított a tapasztalatom. Láttam párokat, ahol az egyik hűtlen volt a másikhoz, de megbocsátottak neki, mert csak testi félrelépés volt nem több, továbbra is a párját szerette az illető. Viszont nem találkoztam egyetlen egy esettel sem, mikor együtt maradtak volna, ha az egyik már másik nőbe/férfibe szeretett bele. Magam is egy időben olvasgattam fórumokon és mindig csakis a testi megcsalásról írtak, de a fórumozók beszélgetésében idővel megjelent a lelki megcsalás is. És azt mondták, hogy az a rosszabb. Ezen elgondolkoztam és saját környezetemben csináltam egy gyors felmérést. A válaszokból pontosan ugyanaz a kép rajzolódott ki.: a testi félrelépést néhányan tudták volna tolerálni (a gyerek miatt stb.), ha látják, hogy a párjuk továbbra is érzelmileg kapcsolódik hozzájuk, viszont azt, hogy a párjuk egy másik nőbe/férfiba szeressen bele azt senki nem tolerálta (és lényegtelen volt, hogy lefeküdtek-e a szerelemesek egymással). Sőt, voltak példák, mikor házaspárok közösen vontak be harmadik felet szexkalandokba annélkül, hogy erre kapcsolatuk ráment volna.
” Ismertem egy fickót, aki mindig adott magára, mindig kisportolt volt, aztán megházasodott, és házassága első négy évében 30 kiló hájat szedett fel magára.” Krúdy Gyula mondta, hogy nem is igazi férfi az, aki nem növeszt egy kis úszógumit miután megházasodott. Kétségtelen, hogy ez a jelenség régi. Gondolom a szerepcserével áll be. A család egyik funkciója mégiscsak a gyereknemzés és a gyerek felnevelése.
” De vajon ennek az egész kérdéskörnek mi a motivációja? ”
A versengés. A szexxel kapcsolatban is megfogalmazódik teljesítmény -kényszer. Márpedig a teljesítmény az mindig valamiféle paraméterekkel is párosul.
annamari írta:
Ez mennyire igaz! :-)
Petra írta:
Gondolod, hogy ez lenne a normális reakció? És, ha az a normális reakció, ami történik, mármint
Petra írta:
.
annamari írta:
Erről most hirtelen Torrente jutott eszembe és az ő nagy szexjelenete :-D
vilko barnabás főtitkár írta:
Mennyi történelmi fontosságú döntés mögött lehet olyan ok, hogy a csóka kapott egy borítékot nem is nagy összeggel vagy meghúzhatott néhányszor egy fiatal csajt?
Így van. Az adottság az izgalom miatt kell, a többihez nem elég.
annamari írta:
Értem, mire gondolsz, tényleg jó és felszabadító félre tenni az elvárásokat. Számomra a saját élményemet felfokozza a tudat, hogy a feleségemnek jó. Igaz, hogy ebben sohasem lehetek teljesen száz százalékosan biztos, az is igaz, hogy valamennyi drukk mindig marad bennem, mert fontos, hogy neki mennyire jó. Ha úgy lehetne megszabadulni a stressztől, hogy közben fontos a másik, az lenne az igazi.
@ II.Putyin998 cár:
Stohl mondja, isten a tanúja, milyen büszke arra, amit nyújtani tud egy nőnek. Ekkora seggfejet!
Ismertsége és vidám természete miatt gyorsan befogadták a nehézfiúk és kiváltságos lett. Valahogy olyan nehéz ezt elhinnem. Te mit olvasol a sorok között?
Ez a péniszgolyós beavatkozás nem tűnik higiénikusnak. Gondolom, van, akinek vágni kell utána elfertőződés miatt. Vazalinnál is.
Most csak pár kérdésről ami a cikkel kapcsolatban eszembe jutott.
Miért tabu (sok helyen még mindig) a szex?
Több oka van:
– Mert a keresztény kultúra (és nem csak a keresztény) tabuvá tette és elnyomta.
Tette ezt több okból. Mivel a testet és a testi vágyakat alantasnak tekinti (a legtöbb rossz szerinte a “húsból” a vágyakból származik) a lelket pedig tisztának és magasztosnak, nyilvánvaló, hogy a szexuális vágyat mint az egyik legerősebb mozgatót rossznak-elnyomandónak ítélte.
Ma már nyíltabban beszélünk a szexről mivel sok múltbéli idea megdőlt de a beidegződések még mindig jelen vannak. Ez nem a modern világ vívmánya hiszen az ókorban a szex jelen volt mind a művészetben mind a hétköznapokban és nem volt kulturálisan lenyomva mint a középkorban. A ókori Rómában és a görögöknél voltak olyan színházi előadások ahol a színészek és színésznők a nézők előtt keféltek.
– Nemi betegségek.
A visszaszorításuk egyik módja a szexualitás tabuizálása, elítélése, erkölcstelenné nyilvánítása. Azt nehéz felmérni, hogy mennyire hatásos a nemi betegségek ellen de valamilyen szinten csak működik. Akár így akár úgy a tiltást mint módszert időnként újra és újra előveszik ha valamilyen problémára megoldásokat keresnek.
– Azért mert majd mindenkit érdekel és érint.
Egy brutál erős vágy ami mindenkiben ott motoszkál. Így születünk, a hardverrel kapjuk. A férfiakban vagy erősebben jelen van vagy kevésbé képesek uralni mint a nők.
Márpedig ha van egy ilyen erős, befolyásoló faktor az felett nem lehet csak úgy elsiklani. Mint minden erős vágyat keretek közé kell szorítani különben sok rossz dolog is történne általa és történik is. Legalábbis erre jutottak a mindenkori vezetők (tehát nemcsak a maiak).
– Gyerekek és fiatalok védelme.
Mindennek megvan a maga ideje. A valóság egy dolog a befogadása vagyis, hogy ki-mihez kezd vele egy másik. A gyereknek fokozatosan és szellemi szintjének megfelelően kell adagolni a valóságot. A túlzott tiltás és a túlzott, korlátok nélküli hozzáférés vezethet ugyanarra a nemkívánatos eredményre.
A fenti faktorok összessége vezet tabuhoz. Mivel az ilyen fontos és érzékeny dolgokban könnyű túllőni a célon, így sokan nem tudnak mit kezdeni velük ezért jelennek meg tabuként.
Miért “hős” az a férfi aki sok nőt megfarkal és miért “ribanc” az a nő aki sok férfival lefekszik?
Erről egy anekdota jut eszembe:
Egy társaságban egy fiatal, emancipált nő feltette a fenti kérdést arra utalva, hogy ez így nem igazságos, hiszen a nőt elítélik azért amiért a férfira úgym. tisztelettel tekintenek. Sokan elgondolkodtak rajta és úgy ítélték meg, hogy valóban ez egy kispolgári beidegződés. Erre megszólalt egy idősebb úr:
– Tudja hölgyem az úgy van, hogyha nekem van egy olyan záram amelyet minden kulcs kinyit az egy nagyon rossz zár. De ha van egy olyan kulcsom aminek minden zár megnyílik az egy nagyon jó kulcs.
Bármennyire is mosolygunk ezen van benne igazság. Ugyanis mi férfiak, a nagy többség (én legalábbis nem vagyok kivétel) a nőkre elsősorban szexuális oldalról tekint. A nők se hülyék és minimum tudat alatt tisztába vannak ezzel. Egy nőnek az az előnyös ha sokan kívánják de csak keveseknek ad (úgymond kegyet gyakorol) mert jó pozícióba kerül általa ugyanis van lehetősége válogatni (az persze már más kérdés, hogy mennyire tudja ezt kihasználni). Egy férfinak pedig nyilván az előnyös ha minél több ilyen nőt meg tud szerezni.
Egy férfi alapgondolkodása a következő: Minden jó nőt meg akarok kefélni de az én nőmet ne kefélgesse senki más, csak én (vagy ha mégis megkefélte valaki legalább ne derüljön ki).
Egy nő alapgondolkodása pedig: Minden férfi epedjen értem és az a szerencsés akit kiválasztok királynőjeként tekintsen rám. Persze én a sok epekedő közül a királyfit választom majd.
Ez a fajta hozzáállás szerintem a legtöbb nőben és férfiban benne van csak nem mindenkiben egyforma erősen. Meg ugye mennyi valósul meg ezekből életünk során?
Úgy látom, hogy a mai világban ezek a dolgok már halványulnak de még mindig elég erősek, és soha nem is fognak teljesen eltűnni, mert a mi szexuális és birtoklási vágyainkból fakadnak.
Alex írta:
Az normális, hogy az embernek fáj, ha a kedvese elhagyja valaki másért, ha nem őt választják, más kerül helyette előtérbe, az ettől való félelem a féltékenység. Viszont az, hogy megdicséri egy lány alakját irtó messze áll attól, hogy beleszeret és dob engem miatta. Ugyan az utóbbiig el is kell jutni valahogy és azt általában megelőzi egy-két intimebb pillanat, amit bevezet némi udvarlás, pár randevú, stb, de valahol az is egy “megtetszéssel” kezdődött. De ez még nem indokolja, hogy minden csajt, akit a pasim csinosnak talál, azt egyből vetélytársnak kellene kezelnem. Szerintem ez még nem az a stádium, amikor el kell kezdeni aggódni. Nem tudom, hogy mikor van az a pont, amikortól már igen, de azt hiszem ilyenkor jön a képbe a bizalom. Annyira csak meg kéne bízni a partnerben, hogy nem fog átlépni egy határt, vagy legalábbis beavat, ha ilyesmi van kilátásban.
“Elképesztő, milyen ösztönösen jön a szellemeskedés, ha ez a téma előkerül.”
A téma elnevetgélése valamilyen szinten prűdség. Voltam egy érdekes előadáson hétvégén, szellemes volt, de az előadó iránti tiszteletből mosolygásra tellett a közönség részéről. Négy alkalommal volt hangos nevetés, mind a négyszer a szexet érintette csak valami módon. …
A szexről nekem a szex jut eszembe.
“Miért fontos a szex?” Miért fontos az evés? “És miért ennyire?” Ugyanezért. Levegő, víz, élelem, szex – testi szükségletek, nélkülük maga az élet kerül veszélybe.
“A féltékenység elsődlegesen a szexhez kapcsolódik, a hűtlenség elsődlegesen vagy kizárólagosan a szexhez kapcsolódik. Miért?”
Szerintem féltékenység ott van, ahol nem elég jó a kommunikáció, legalábbis a féltékeny személy számára. Meg talán alapja lehet holtomiglan-holtodiglan kérdés a társadalomban, meg hogy nem egyenrangúak a felek a kapcsolatban.
“Miért kap életünkben ekkora szerepet a testi gyönyör? Miért ennyire fontos?” Szerintem azért, mert egyetlen emberrel lehet megélni a szex adta gyönyört, ami pont annyira fontos, mint a kenyér. Kenyérért is sok mindent megtesz az ember.
“Mitől vonzó a vonzó?” Szerintem az vonzó, ami hasonló önmagunkhoz, mondjuk is, hogy a másik felünk.
“Ez valami ősi program, ami fut a háttérben? A hűség része vagy biztosítéka ez a nemtelenség, ez a leeresztés, a fokozatos leépülés, a taszítóvá válás?” Kemény kérdések! Van benne valami…
“Mi a célja azoknak a cikkeknek, amelyek nemzeti és nemzetközi átlagokról beszélnek?” Összezavarás. Kicsi nagy egyre megy, ha tudja a gazdája hogyan kell vele bánni – mondom ezt nőként. Az anatómiailag passzoló méret nem garancia és a picurkával is lehet célba érni, mármint a nő számára is.
@ annamari:
Hmmm… Nem tudom elképelni, hogy milyen lehet érzelmektől mentesen együtt lenni.
Szerintem nincs megfelelési kényszer az adás esetében, ha nem várunk semmit cserébe érte. Az önzetlenségben nincs görcs.
Mitől vonzó?
Nagyon érdekes mert nem feltétlenül azzal kellemes együtt lenni a hétköznapokban, aki álmaim nője típus. Már többször megfigyeltem, hogy nem szeretek az ideális külsejű nők társaságában lenni, mert nem érdekel amiről beszélnek. Olyan erőltettet lesz az egész, mert itt van mellettem, akkor nyomulni kéne, mert hát milyen jól néz ki. Lehet, csak nem adok elég időt, de én nem szoktam. Nem szeretem, ha feszült, vagy megfeszült leszek valaki társaságában. Onnan lépek.
Viszont többféle vonzalmat lehet megkülönböztetni. Van a külső, van a belső és egy harmadik, ami a “van benne valami”. Általában a harmadik számomra a nyerő.
Ízlés
Na ez nagyon érdekes téma, mert. Itt mindig eszembe jut, hogy mi van akkor, ha más valaki a zöldet látja pirosnak. Nem színtévesztő, hanem tényleg mindenki máshogy érzékeli a színeket.
És itt jön a képbe, hogy mitől vonzó valaki. Attól, hogy ízléses.
Hiszem, hogy nincs mindenkinek ízlése, akinek van az egy egyetemes összhangot képes érzékelni és abban alámerülni. Nem hiszem, hogy mindenkinek külön ízlése volna, inkább van ami ízléses és van ami nem az. Nem gondolom, hogyha valami/valaki ronda, akkor az valakinek mégis tetszhet. Ha mégis akkor azt én valamiféle külső nyomásnak, tévhitnek, vagy megfelelési kényszernek vélem.
Alex írta:
Na, köszi.
Most mit csináljak, valószínűleg így van.
Mondok ellenpéldát.
Saját magam. Nekem a szülém nem mutatta meg a szőrtelenítést, a sminkelést, az öltözködést, a csábítást, a mittudoménmit.
Nem is volt róla haloványrózsaszín bárányfelhőm se, egészen nemrégenig.
Mivel ez nekem nem volt jó, ezért én másképpen csinálom a gyerekemnél.
De hogy hogyan lesz belőle NŐ?? Azt nem tudom.
Azt majd megállapítják a FÉRFIak.
De te is elárulhatod, ha van jó ötleted!
Great írta:
Nem kell olvasnom a sorok között.Az ilyen hülyeségek nem léteznek.Nem sok nehézfiú van a magyar börtönökben,de azokat általában egymással zárják össze.Celebeket,wamzerokat,szinészeket,politikusokat nem Kolompár Lalával és Simondán Palival fogják összerakni.
A “kisházakban”,dolgozókörleteken elhelyezett elitéltek megtévedt bárány kategória,nem bántják egymást – ami azt illeti mást sem -kollegálisak és segitőkészek egymással és simán feldobják egymást,hogy védjék a biztos kis helyüket.
Buci úr esetleg hallotta a gagyi börtönsztorikat és most ebből egy kis plusz celebséget remél.Kit érdekel?
Méghogy kiváltságos.A veréb…
Olyan könnyű befirőlni egy ilyen naiv,elsőbüntényes kis buzit,hogy öröm nézni.Úgy fizetett volna,mint a kisangyal-ráadásul önszántából,örömmel…de hagyjuk is.
Az utolsó itéletem(M.O-n) utolsó hónapjaiban volt egy kis összezördülésünk pár pesti gyúros,ratyirambóval a nosztrai sétán.Ki lett osztva néhány nyakleves.Másnap kerestük a haverjaikat,de senki sem jött le közülük a sétára,ezért belekötöttünk más környéki gyúrósokba.Hétvégén nem volt már alany a sétán a példastatuálásra,ezért abba a Segal nevű celebbe kötöttünk bele,aki a papirüzemben dolgozott akkor(ő egy valóság-show szereplője volt)hogy hogyan képzeli,hogy a “mi” sétaudvarunkon húzódzkodni mer,úgy hogy nem kért rá engedélyt.A szakállas B.Feri és a bolond Tasi volt a tettestársam e körben.Ő csak esedezve elnézést kért,vette a pólóját és ment.Utána sokáig sétára sem jött.
Később beszélőviszonyba keveredtünk vele,mert tisztelettudó gyerek volt,tudta a regulát,de mindig a hülye viccek céltáblája volt.
Végülis ez is kiváltság,nézőpont kérdése :-D
Amúgy maga a “beütés” kvázi higiénikusnak hazudható,kis túlzással,de akkor is igen sok az utólagos operáció,főleg a vazelin után.Baromság az egész,nem szabad ilyesmikkel játszani.
Az őszinteség jó? topikba is lehetne írni, de inkább ide teszem.
A legtöbb statisztikai felmérés úgy készül, hogy megszólítanak válaszadókat és az ő válaszaik alapján készül a statisztika. Az olyan mérés, ahol az orvos maga ellenőrzi le az adatokat rendkívül kevés készült. Most olvastam éppen, hogy készült statisztika arról is, hogy ki mennyire őszinte. Kimutatható, hogy a méretek megadásánál majd minden náció és faj csal. Legtöbbet a fehérek adnak hozzá (4cm) a saját valódi méretükhöz, legkevesebbet a feketék (2cm).
Egyébbként készült méret világtérkép is. Ezek szerint a természet által legjobban megajándékozottabbak a Kongó, Ekvádor, Ghána, Venezuela, Libanon, de Izland, Sudán és Jamaica szülöttei. Legkevésbbé (átlag 10-12 cm) Dél-Kórea, Kambodzsa, Thajföld, India, Fülöp-szigetek, Sri lanka, Kína és Japán férfiai.
balisto írta:
A férfiak csinálnak a nőstényekből nőket? Nem hinném.
A smink, csábítás, öltözködés ugyanis a nőstényre hívja fel a figyelmet.
Rengeteg a kérdés, nagyon sok a felvetett téma.
Ezzel csak az a problémám, hogy ha az ember elkezd rájuk szépen, sorban válaszolni, könnyen kisregénybe bonyolódik. Sokan meg is tették, és született egy-két nagyon unalmas, elfilozofálgató, lelki mélységekben és erkölcsi magasságokban kutakodó hozzászólás.
Pedig a cikk elején elég egyértelműen le is lett szögezve: „… akkor ment a mellébeszélés. A szex lelki háttere, az őszinteség, az erkölcs, a tiszta lélek stb.”
És ez tényleg mind fals duma. Nem ezekről van szó.
Néhány hozzászólásra szeretnék is majd válaszolni (és így áttételesen az írásra is reagálni), de úgy korrekt, ha előtte én is hozzászólok magához a cikkhez.
Itt van a nemtelenség például.
Szerintem igazán látványosan azoknál figyelhető meg ez a fajta igénytelenedés, akik főleg a külvilágnak élnek.
Én például azért sportolok, mert ezzel a formámmal saját magam számára is jobban eső érzés a tükörbe nézni. Most mondjam ki őszintén? Szerintem fontos dolog tetszeni magunknak, nagyon sok mindent megkönnyít. Az, hogy ezzel bizonyos nők érdeklődését is felkeltem vagy fokozom, más kérdés, és persze ugyanúgy fontos kérdés. De ami lényeges, hogy saját magamért, a jobb közérzetemért, az egészségemért ugyanannyira csinálom (sőt, talán még jobban), mint a másoknak való tetszés miatt.
Az öltözködés detto. Én akkor is nagy műgonddal borotválom le a fejem, vasalom ki az ingeimet, választom össze a színeket, suvickolom ki a cipőmet, amikor biztos vagyok benne, hogy aznap a kollégákon, a társszervek képviselőin és a gyanúsítottakon kívül mással nem találkozom. Nekik pedig nem igazán áll szándékomban tetszeni. Egyszerűen így érzem jól magam.
Érdekes dolog: minden nap hajnalban kelek, és néha roppant erőfeszítésekbe telik kikászálódnom az ágyból. Egy megfelelően összeválogatott „szerelés”, harmonikus, kiegyensúlyozott ruhaválasztás azonban még ekkor is határtalan jókedvvel tud eltölteni hajnalok hajnalán, mert még saját magam számára is esztétikai élvezetet nyújt egy efféle jó választás.
Talán úgy mondhatnám (és ennek lehet pozitív oldala meg pejoratív értelme is), hogy túlságosan hiú ember vagyok ahhoz, hogy eligénytelenedjek.
boszizsu írta:
Ne haragudj, de ez vérlázítóan nagy baromság. :sarcasm: A jelen kor által legtöbbet propagált “médiaborzalom” egy 40 kilós csontkollekció. A 40 és a 106 kiló között pedig ELÉG SZÉLES a skála.
Tényleg … hogy ez eddig nem jutott eszembe! :rotfl:
Dagadt nőktől hallani többnyire, hogy “én így érzem jól magam”, vagy “elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok”. A lustaság, az igénytelenség, a beletörődés fémjelzése.
Ha valaki elfogadja, hogy külön dagadt nőknek szóló boltba kell járni ruházkodni, hogy kicsit melegebb időben fél perc alatt csatak vizesre izzad, hogy a buszon kapaszkodva lötyög az undorító, csoffadt tricepsze, hogy ötven méter futás után kiköpi a tüdejét kis véres cafatokban, hogy “van mit fogni rajta” (értsd: jól meg lehet markolni a hájat), hogy eltorzulnak az arcvonásai … lelke rajta.
De akkor még találjuk is ki, ők a mai világban “egyéniségek”! Menten lemegyek hídba és magam alá sz*rok, komolyan.
Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy ezzel céltáblát raktam a homlokomra, elő lehet venni a shotgunokat. :mean:
B.andi írta:
:rotfl: Na ne mondd.
Ezt magadtól találtad ki, vagy valamelyik Romana, esetleg Tiffany füzet főhősének szájába adták?
Levegő nélkül másfél perc múlva feldobod a pacskert. Szex, mint létszükséglet … Jól hangzik, szép, nagy, szirupos, csöpögős közhely, csak épp megindokolnod nem sikerült.
Ha a fajfenntartással próbálkoznál, akkor neked is utalnék a cikk elejére: “Felejtsük most el, hogy a szexuális aktus fogantatáshoz vezethet, és beszéljünk csak és kizárólag a gyönyörről.
zCevard írta:
Kedves, nagyon barom hozzászóló. Felszólítod a népet arra, hogy legyen mindenki őszinte, aztán mikor leírja valaki, hogy mit gondol, akkor Te meg kifigurázod és élcelődől rajta.
Boszizsu kitárta elénk őszintén, amit gondol. Már ez bizonyítja, hogy egyéniség, mert nem mindenki képes rá. De, mégha nem is így gondolod, akkor értékeld, hogy megtette, amivel egy színt vitt ebbe a blogba, mert az ő története egyedi, hisz olyan valakiről szól, aki szintén egyedi. Ahogy belőled és másból sincs mégegy, ő belőle sincs.
zCevard írta:
Köszönöm az intelligens és tiszteletteljes megszólítást.
Szívesen megindokolom, ha valaki, jelen esetben Te kíváncsi vagy rá.
A sorrend pontosan azt mutatja, hogy levegő nélkül bírjuk ki a legkevesebb ideig, valamivel tovább víz nélkül, egy kicsit tovább élelem nélkül és szex nélkül, ami a szaporodás alapja, tehát egy ősi program, ösztön hajtja, ha ugyanis nincsen szex, akkor nincsen utód és így nincsen fajszintű túlélés, a még hosszabb ideig. Nem feltétlenül történik látványos pusztulása az egyednek, de egy testi sorvadás elindul szex nélkül különböző betegségek formájában.
Én magam a szex gyönyör része nélkül lelkileg idővel egyre instabillá válok, ami idővel nyilván mindenféle pszichoszomatikus testi tünetekhez vezetne. Így én gondoskodom nem csak megfelelően tápláló ételről, hanem megfelelő mennyiségű testi gyönyörről is, hogy egészséges legyek.
Nem olvasok romanát. Van még? Te olvasod? Javaslod? Ér annyit mint Duncan intellektuálisan, érzelmileg kielégítő sőt felrepítő és építő gondolatai, írásai?
Alex írta:
Ezt hagyhattad volna a végére, aláírás gyanánt. ;-)
Látom, nem igazán megy neked ez a gondolkodás- meg logika-téma. :-I
Figyelj.
Nem azt mondtam, hogy nem értékelem, hogy őszintén leírta a dolgait.
De arról, amit írt, hadd legyen már véleményem. Ezt vállalta, amikor rányomott a küldésre, és vállaltam én is.
És elfogadom, hogy neked is van véleményed, még akkor is, ha azon alapul, hogy mellőzöd az értő olvasást.
Ő maga egyedi, ennek az ellenkezőjét nem is állította senki.
De az elhízott nők jelensége nem egyedi, és ő is általánosságban beszélt.
Márpedig a dagadt nőket ÁLTALÁBAN VÉVE egyéniségnek állítani be a “vékony lábúakhoz” képest, csak azért, mert el vannak hízva és a média nem a dagadt nőket propagálja … nos, barokkos túlzás.
Ahogy látom, nem értetted meg azt, amit írtam, de a nagyobb baj azt, hogy azt sem, amit ő írt.
A véleményed meg csak jön, háp, háp, háp, háp, háp. :duck:
B.andi írta:
Nem szólítottalak meg, hozzászólást írunk, nem levelet.
A megszólítást a blockquote helyettesítette a te esetedben.
Most lesz majd megszólítás is később, csak figyelj!
Azért csak kilyukadtunk a fajfenntartásnál … :-| Nem baj, egy próbát megért.
Ez viszont már döfi!
Tudnál valami konkrét példát is mondani? Csak mert tényleg érdekelne.
Az, hogy “nyilván”, azt jelenti, hogy megtapasztalni még nem volt alkalmad ilyesmit? Akkor min alapul ez a felvetés?
Angyalom … (megszólítás!)
Ki mondta, hogy olvasok ilyent? Csak mert tudom, hogy létezett? :sarcasm:
Nyilván hallottad már azt a szót, hogy pornófilm, és van egy sejtésed is, hogy miről szól … Ebből egyenesen következik, hogy rendszeresen nézed? Javaslod? Inkább azt nézed, mint az alkalomadtán Duncan által linkelt videókat? ;-)
zCevard írta:
Nem, en nem csesztetni foglak. :)
Csak annyi, hogy eppen nemreg beszelgettem egy kedves ismerösömmel. Aki annyit edz, mint mas harom ember. De nöben.
Odafigyel a kajara, naponta fittboxol, fut, zumbaz, – es megis, ha ranezel, azt latod, hogy hat… elegge teltkarcsu.
Most gondolt ra, hogy mas ennyi edzessel, ennyi nem evessel, mar csont-bör lenne. Talan pajzsmirigy???
zCevard írta:
En nemtom, most mit izeltek itt???!!
En olvastam Romanat, Juliat, Tiffany-t. Es????
Meg mellette Dosztojevszkijt, meg Jokait, meg a Tronok harcat, meg Duncant, meg A Titok-ot, meg Andrea Weaver-t, meg ezernyi mast is.
Szuper könyveket.
Nem mondom, hogy a Romana az irodalom csucsa……
Ahogy a porno sem a filmipare, ugye…
zCevard írta:
Egy mondatrészt kiragadni és arra reflektálni inkább provokálás, mint építő vita, így engedd meg, hogy ne válaszoljak hozzászólásod sallang részére.
A nőknél kimutathatóan a szaporító szervek elváltozásait okozza a szex hiánya, cisztákat, különböző rákos megbetegedéseket.
Mondjuk elképzelem magamat szex nélkül, akkor a kezdeti levertség után jönnének a dührohamok, aztán a rezignáltság, életuntság – biztosan meg tudod te is állapítani, ha ránézel egy emberre, hogy van-e szexuális élete, azok a kifejezések, aiket nőkre szoktak használni, talán jelentenek valamit “olyan mint a savanyú uborka”, a következő pedig elég egyértelmű lesz, régebben a vénlányokra használták előszeretettel “baszatlan picsa”.
Egy lehangolt ember koncentrációja nem túl jó, így könnyebben keveredik balesetbe.
Ezen kívül egy lehangolt ember valamilyen pótcselekvést keres. A férfiak általában nekiállnak eszelős módon dolgozni rosszabb esetben inni. A nők pedig jellemzően orális kényeztetésben (nem tudtam kihagyni! :-D) részesítik magukat, gyakran édességgel.
Ezeknek a következményei: munka – stressz, hozzájuk kapcsolódó szív és érrendszeri betegségek; alkohol – emésztőszervi betegségek és az általános leépülés; túl sok evés, túl sok cukor evés – cukorbetegség, elhízással járó ismert betegségek.
Érdekes módon sportba, vagy valamilyen építő jellegű tevékenységbe nem kezdenek a szexuális életük terén frusztrációt megélő emberek.
@ balisto:
Kár, hogy nem a témáról kezd felpaprikázódni a hangulat, de én sem tudom megállni, hogy ne írjak bele :D
Szerintem zCevard nem írt semmi felháborítót. Mellesleg én sem tudom elviselni a kövér embereket. Sem nőt sem férfit. Nem viccesek, kamuboldogok, inkább beletörődöttek és nem tudom elhinni, hogy jó nekik így.
Néhány tanács. Nagyon sokáig figyeltem a testem, és kipróbáltam különféle étkezési szokásokat, tehát tapasztalattal rendelkezem. Ezt tanácsolom minden fogyni vágyónak és itt sportról nem beszélek. Minden próbának legalább 3 hónapos próbát javaslok. Az is a tapasztalatom, hogy ami nálam bevált az másnál nem. Én az állati eredetű táplálék teljes megvonásától fogyok. Feleségem a lisztet vonta meg ő attól fogyott. Próbálkozni kell és figyelni, aztán a sort pedig alap, de nem 100 kilósan mert tönkre teszed magad.
B.andi és mi van azokkal a szerzetesekkel, akik megvonták maguktól a szexet? Betegek?
siksamat írta:
Ha figyelmesen olvastad el Duncan felvetését, akkor abban benne van, hogy ez a téma bevezetése.
Úgy látod, hogy betegek? Én nem.
Érdekes személyes tapasztalatom van ezzel kapcsolatban. Rendszeres és elég intenzív szexuális életből fél évre szerzetesi magányba vonultam. Nem egyedüllétbe. Mindenféle szellemi gyakorlatokon vettem részt reggeltől estig, a táplálkozáson és az alkalmankénti futáson kívül nem volt más vágyam, ja és az alvás. Meggyőződésem, hogy mély szellemi élet elvonulást biztosító környezetben kiválthatja a szexet.
Abból élek, hogy fogyasztok és formálok embereket. 99 % a szex miatt jön, azért, mert tetszeni akar, csak 1 % jön az egészsége miatt. Az összes jöhetne az egészsége miatt, de az keveseket motivál. Ha innen nézem, a szexből élek, mint egy strici.
Rengeteg elhízott emberrel beszélgettem, egyik sem azért nem fogyott le, mert nem mondták el nekik elégszer, hogy szarul néznek ki, elmondták ők maguknak óránként százszor. Azért nem fogytak le, mert nem tudták, hogyan kell. Senki sem érzi magát jól hájasan, mindegy mit mond, csak hiányzik a tudás,.
Mire valaki eljön hozzám, rendszerint van már mögötte néhány fogyókúra, ami nem jött be hosszú távon, az önbecsülése a béka segge alatt van. Türelmetlenek, mindent azonnal akarnak, minden nap megy a méricskélés a mérlegen + a centivel. Minden nap fogyni akarnak. Olvassák a kamu diétákat, amiket benyelnek a háttértudás hiányában. Napi 1 kg fogyás. Van 30 kilo felesleg, napi 1 kg fogyással az egy hónap és egy hónap múlva mehet a szex éjjel-nappal. Nem létezik!
Egy 40+ éves nő, akin van 20 kg felesleg, életében napot nem edzett soha, mire úgy fog kinézni, ahogyan lehet, az 2 év. Nem 1-3 hónap, mint a reklámokban hanem 2 év! A háj az nem csak ott van a testén rajta, mint egy ruha, amit levehet és minden happy.
Gyógyszerek könnyen hazavághatják az anyagcserét, ezeket meg kell találni, a lerakásuk nem mindig egyszerű. Ehhez gyógyszerész kell. Sokan az evésben relaxációt találnak, ami nélkül idegroncsok lesznek. Van egy nő most, 8 hónapja halad az úton, ő korábban napi egy csomag vajat evett meg, minden nélkül, ujjal, tévét nézve. Ezzel relaxált. Ezektől is meg kell szabadulni.
A lustaság és igénytelenség mögött is tudatlanság van. Az önvád mögött is tudatlanság van.
Szex, mint árucikk.
Ha nő lennék biztos kereskednék vele :) Gondolom. Hát dolgozni biztos nem dolgoznék :)
A férfi uralkodik a világon, a nő meg a férfin. Ha a nők többsége tudná mekkora hatalom van a kezükben, hiszen ők választanak, ők döntenek (90%-ban), hogy kivel, mikor, mennyire…
Szeretem a szexet, de nem misztifikálom túl. Van, hogy fontos, van, hogy fontosabbak a szexnél más dolgok. Hullámzó. Nem megyek tönkre, ha nincs és nagyon élvezem, ha van. Nem vagyok az aki minden nap mással bújik ágyba, de nem zavarna az sem.
Megfigyeltem már, hogy, ha nem szexelek, akkor írok, vagy rajzolok. Máshova megy az energia.
Amikor a szexet nem utódnemzésre használják, akkor miben másabb mint bármilyen más szenvedély, öröm, vagy kielégülés?
@ II.Putyin998 cár:
Olvastam, hogy ez a Segal nevű csóka valami 600 milliós drogügyben lett elítélve. Nem is tudtam, hogy ilyen nagyságrendek vannak Magyarországon.
Beleütköztem néhány magyar rapperes szövegbe, üzengetésbe, mindenkivel boxolni akartak (Dopeman, Tyson, Paja g + valami Viktor??). Ezek nem tudják, hol vannak? Ez komolyan bejön bizonyos nőknek?
Ez a gyerek meg nem szövegíró? Hogyan lett Tyson? A másik meg Segal? Nekem is kellene valami név, Great Pimp My Body The Rock. Elég sz@r, de nem rossz.
B.andi írta:
Igen de ha egy bögyös vörös az ajkát harapdálja és szemezni kezd veled, tudod úgy rendesen kéreti magát ne mondd nekem hogy nem nézel oda és rezignáltan azt feleled magadban hogy ez csak valami negatív energiahullám a megnyugvásom :laugh: zen tengerén?
Great írta:
Árulod itt a portékádat te csúnya rossz ember. :-)
Amúgy igen mind azért mennek oda mert a csajok részéről fogyni akarnak, vagy dögösek lenni lapos hassal aztán meg pózolni az instagrammal lőtt fotókon a fákbúkon csücsörítve.
Ez már a XXI. század átka, hogy azonnal akarunk mindent és kész. Persze 0 belefektetett munkával.
Szexnél meg pláne így van. A fákbúk generáció egyik gyermekének most olvastam az idehaza nagy botrányt kavaró könyvét ( Szepesi Nikolett-ről az úszó lányról beszélek ) ékes példája az általam előbb leírtaknak.
B.andi írta:
Ez konkrétan nem igaz.
Ez sem frusztráció kérdése vagy akár egyéb más itt felvetett dologé.Nem ösztönlények vagyunk és nem a vágyaink határozzák meg a testünk működését.
A múltamból fakadóan sok olyan embert ismertem,akiknek sokáig kellett nélkülözniük a szexuális örömöket.Semmi bajuk nem volt tőle.Csak a primitivebb fajta volt az,aki nem tudta kontrollálni saját magát,de ezekkel a lényekkel nem foglalkozom még irásban sem szivesen.
siksamat írta:
Néhány tanács. :chic:
A súlyvesztés nem egyenlő a fogyással.A zsirvesztésnek van értelme,nem a fogyásnak.
Egy nagy szarás után is fogysz,mégsem jelent semmit.A mérleg nem irányadó,a testzsirszázalék az.
100kilósan is alap a testmozgás,ami célirányos.A sport nem ezt jelenti.
Egyébként mindekinek alapvetően ugyanúgy működik az emésztőrendszere,hiszen mindannyian a homo sapiens fajhoz tartozunk.
A liszt nem humán élelmiszeripari cikk,senkinek sem kéne fogyasztania.
Mivel ez a téma off,igy abba is hagyom.
B.andi írta:
Nem egymással összefüggő dolgokról irsz.
Ez olyan,mintha azt mondanám,hogy a kertásás kiválthatja receptet a patikában.Tökéletesen értelmetlen információ.
Great írta:
Ez nagy igazság.Terjeszteni kéne.
Én nem azért edzek,mert jól akarok kinézni.Egyrészt azért,mert szeretek erősebb lenni a környezetemben tartózkodó embereknél.Másrészt a tápanyagfelvételre csak igy tudod ösztönözni a szervezetedet.A diéta nem elég.Semelyik sem.
Pedig lusta vagyok és igénytelen.Csak nem teljesen tudatlan.
Great írta:
Erre létezik egy zen-szerű ó-Márianosztrai válasz.
Hol lennének?A gatyámban. 8-)
@ II.Putyin998 cár: Kérdeztek, válaszoltam. Ezek az én tapasztalataim. Szerintem meg, ha már egymás értékeléséről van szó, nem rendelkező elegendő tapasztalattal.
@ B.andi: rendelkezel…
@ II.Putyin998 cár: Nem ösztönlények vagyunk? Ezt szeretnénk hinni, de bizonyos szinten bizony azok vagyunk.
Egyszer lehet szex nélkül lenni, egyszer nem… van valami kavarc a fejedben a témát illetően. De ettől még boldogan élhetünk egy bolygón! :-) Peace!
@ aelod: Nem véletlenül írtam az ehhez megfelelő környezetről. Magam lennék a dögös bögyös, szóval engem inkább férfin feszülő farmer hozna lázba…
B.andi írta:
Dikk a csaje! :laugh:
Ingerszegény környezetben mindenki kibírja. ;-)
Az a kemény ha vár mondjuk otthon életed párja és napközben ilyen dögös bögyösök célozgatnak. Akkó legyé zen wazze :-D és hidd el feszül az a farmer mert tegnap láb nap volt. :cry:
B.andi írta:
..de nem ám!
Kivéve abban az esetben ha a családneved a kézi fonáskor a fonal ideiglenes föltekerésére használatos pálcikaszerű eszközhöz köthető….
aelod írta:
Ott van, hogy bizonyos szinten. Én például mindjárt megyek aludni, mert ezt diktálja az ösztönöm… pedig még lenne kedvem fennmaradni és dolgom is, de elrakom holnapra, mert holnap is van nap, ez tudatos.
És az ösztönösségre biztos, hogy tudnék még jó sok példát hozni, ahogy a tudatosságra is.
Például én szex közben nem mondanám, hogy mindig tudatos vagyok. Az orgazmushoz közeli állapotban konkrétan nem érdekel más mint, hogy elérjem és a legkevésbé vagyok tudatos, nem is akarok az lenni közben.
prolizoli írta:
Az is az okok között lehet, hogy ami tabu, arról nem beszélnek őszintén, ezért lehet terjeszteni az őrültségeket.
Nem hiszem, hogy a nőkben gyengébb. A férfiak például sokkal visszafogottabban viselkednek egy sztriptízbárban, mint a nők. Alapvetően biszexuálisok vagyunk, ami a nőkben jobban felszínre kerül, mint a pasiknál. Tini komomban én is a barátnőimmel gyakoroltam a csókolózást, mint mindenki más, míg két fiúnál ilyesmi legtöbbször fel sem merül. A biszexualitásnak fontos evolúciós szerepe van.
siksamat írta:
:D
siksamat írta:
Önzetlenül adsz valakinek valamit, ami neki nem kell vagy nem elég? ;-)
Így minek? Ha nem is érdekel, hogy neki milyen, akkor ez mitől önzetlenség?
Nincs semmi baj az önzéssel. Az önzetlenség végül odáig fajul, hogy levegőt sem veszünk, hogy meghagyjuk másoknak.
@ B.andi:
Az apácák betegek. Többet is ismertem személyesen, mindegyik őrült volt a maga módján. Az, ahogyan élnek, amit velük tesznek, borzalmas. Az is, ahogyan magukkal bánnak. Rettenetes testi-lelki nyomorúságban élnek.
@ annamari: Aha, milyen szellemi fejlődésen megy keresztül egy apáca? A szellemi fejlődés nem egyelő a megfélemlítéssel, a bűntudattal és az önkínzással. Illetve, szerintem nem egyelő. Szerintem az nem hoz szellemi fejlődést.
annamari írta:
és
annamari írta:
Ezeket fejtsd ki bővebben, légyszi.
Petra írta:
Az érzelmek akaratunktól független dolgok. Mivel a féltékenység vagy a birtoklási vágy is érzelem ezért normális, ha megjelenik olyan esetekben is, amit utánna a racionális tudat rendbetesz és megmagyarázza, hogy most ez az érzelem nem helyénvaló. Akkor lenne baj, ha nem éreznél egy kicsi féltékenységet sem.
Egyébbként ez a hozzászólásod megerősíti azt is, amit Duncannek írtam a szex és a féltékenység kapcsolatáról. Neked sem azzal van a bajod, hogy a párod híméne veszi más nőstények jelzéseit. Az aggodalmad az, hogy nehogy beleszeressen és dob majd Téged. Ez az amitől tartasz. Mégis mekkora klisé lett az a testi megcsalás dolog. Pedig szerintem mindenki igazából a lelki vagy érzelmi megcsalástól fél.
B.andi írta:
“Brit tudósok” mutatták ki, vagy “bostoniak”? :rotfl: Vagy talán dr. Oz?
(Ha esetleg nem értenéd: ezek tipikus origo- és index-cikkek formulái, amikor tudományos köntösbe próbálnak bújtatni valami egészen elképesztően fals, szenzációhajhász közleményeket.)
Magyarul fogalmad sincs. :-(
Szomorú vagyok, mert konkrétan megélt tapasztalatokra számítottam, annyira hevesen kezdted el ecsetelni az igazadat.
Ehhez képest minden, amit leírtál, spekulációk díszes csokra: talán igaz, talán nem.
Ezt több szempontból sem értem.
Egyrészt honnan tudod?
Másrészt a szexuális élet hiánya a szexuális élet terén elszenvedett frusztrációval egyenlő? Ok-okozati kapcsolat van a kettő között?
aztán így folytatod:
Érted a problémát?
Egyszer elkezded ecsetelni, micsoda dührohamot meg levertséget meg életuntságot váltana ki belőled véleményed szerint, aztán meg leírod, hogy valójában már próbáltad és semmi bajod nem lett tőle.
Egyszer a levegőhöz meg a vízhez hasonlítod, aztán meg kiválthatónak tartod szellemi élettel. (Ennek analógiájára most már csak a vizet, a levegőt és az ételt kell kiváltanod a “mély szellemi élettel”, aztán jöhet a halhatatlanság, szerintem Duncan is eleped a tudásért.)
Most építő jelleggel megjegyezném, hogy némi ellentmondást vélek felfedezni a soraidban.
Ha rosszindulatú volnék, azt mondanám, hogy össze-vissza beszélsz.
23
Bizonyára nyugalmi állapotban mérte őket azért jött ki csak 13-as átlag. :laugh:
Egyébként nem tartom valószínűnek, hogy úgy mérik az alanyok farokhosszát, hogy nézi a prof ahogy az egyetemista felállítja a rudat majd odamegy és leméri neki a centivel.
Egy lehetséges módszer a következő:
Egy kis helység, olyan mint amiben a spermabank számára adják az anyagot a főiskolások. Minden főiskolás kap egy számot (pl. 1-től 500-ig), hogy anonim lehessen a dolog a kívülállók számára. Bemegy a gyerek, egyedül, fog egy pornóújságot (ha szüksége van rá) felállítja a szerszámot, bekapcsolja az asztalon vagy állványon lévő kis kamerát, ami az álló fa.z magasságában rögzít, és a kamera előtt leméri vagy hozzáteszi valamilyen mérőalkalmatossághoz. Az adott mérést pedig a prof vagy a munkatársai, esetleg fiatal munkatársnői (ez egy nekik való feladat) leellenőrzik a felvételeken.
Egy kellemesebb módszer lenne ha szép fiatal nővérkék végeznék a mérést hiányos öltözékben. Arra én is bejelentkeznék.
Miért fontos a szex? És miért ennyire?
A nemi vággyal születünk ezt örököljük a génjeinkben. Emlékszem már az óvodában leselkedtünk a fiatal nevelőnő szoknyája alá és nagyon jó érzések kerítettek hatalmába amikor a barna karcsú lábak szép selyembugyiban végződtek. A mai napig emlékszem rá. Tizenhárom éves korban meg a hormon löketek csak úgy hullámoztak bennünk. Letapiztuk az összes csajt az osztályban (a rondákat kivéve) az osztálytársam még a fiatal tanárnőnek is benyúlt a lába közé. Kapott is érte jó pár pofont az egyik idősebb tanártól és még igazgató elé is lett hivatva. Hiába a tesztoszteron az tesztoszteron bébi.
A sokmilliárd emberből biztos találnánk párat akik olyan mutációval születnek, hogy a hormonok normális működésének hiányában bennük nincs meg a nemi vágy vagy csak nagyon gyengén. Nos, nekik ez az egész szexmizéria nem fontos és nem is értik mi a nagy ügy benne.
Esetleg ha van kedve valakinek önmagán kísérletezni és hozzá tud férni, nyomhat egy Cyproplex vagy Androcur kúrát és garantáltan nem lesz nemi vágya.
@ zCevard: az élet sokkal összetettebb, itt és most a szexről van szó, arról gondolkodtam
hozzászóltam, hogy megkapjam a következő cikket
nekem nem kényszer, hogy a gondolataimat megvédjem
ezek az én gondolataim, boldog vagyok velük, megváltoztatni egy kommentfalon folyó beszélgetéstől nem fognak
szóval, ha érdekesnek találod őket, akkor dolgozd fel magadban, ha nem találod érdekesnek, akkor lépj túl rajtuk
romana, index, origo – ezeket te hozod be a beszélgetésbe
saját tapasztalat – ezeket hozom be én
Alex írta:
Na jó, de ha egy ártatlan megjegyzésre arról, hogy szép feneke van valakinek normális reakció lenne a düh, vagy sértődés, akkor mit kellett volna éreznem akkor, amikor az orrom előtt simogatta és harapdálta egy lányét? Mondjuk sokat javított a helyzeten, hogy közben a csaj az ágyon térdelve velem smárolt és az én popsimat markolászta.
Nem, arra a nőre nem voltam féltékeny, vagy legalábbis tudtam kezelni és míg meg nem szűnt. De ezt több komoly beszélgetés előzte meg, amik mind azt erősítették, hogy megbízhatok a páromban, vagyis hogy nem fog átpártolni a másik lányhoz. Mert valóban az elvesztés a félelem alapja (a testi gyönyört amit a másiknak okoz legfeljebb irigylem).
Alex írta:
:yes:
balisto írta:
Igen, meg a szomorú gyerekkor. :roftl:
Az a jó a kifogásokban, hogy csak rá kell böknöd messziről a mutatóujjaddal, és kész.
Nagyvonalú.
De mit jelent ez vajon?
Este hat után nem evés? Nulla kalóriás “diéta”? Citromdiéta, káposztaleves-diéta, 90 napos diéta, kutyaf*sza?
Na, helyben vagyunk.
“Odafigyelés a kajára” = nem evés. (De ha nem eszik kaját, mire figyel oda?)
Koplalás = diéta. Khmm.
Amúgy a téma nem teljesen off, mint ahogy azt olvastam itt valakitől.
Egy szösszenet a cikkből: Ismertem egy fickót, aki mindig adott magára, mindig kisportolt volt, aztán megházasodott, és házassága első négy évében 30 kiló hájat szedett fel magára.
Szóval a házasság utáni elhízás az eligénytelenedés jele.
Az eleve elhízott ember pedig eleve igénytelen.
Számomra egy dagadt ember szexuálisan nem vonzó. Taszító. Szinte látom, ahogy turkálni kellene a hájhurkák közt a szeméremajkak után kutatva. :sick:
Ugyanolyan perverz véglet, mint egy zörgő csontú, girhes anorexiás.
De az se semmi, amit itt olvastam a hozzászólások között, hogy aranyos, védelemre szoruló lánykák, meg felső fogszabályzó …
Nincsenek itt véletlenül látens pedofilok? :rotfl:
II.Putyin998 cár írta:
Ezzel kapcsolatban elmondok egy saját történetet: Kb 2 évvel ezelőtt megkeresett egy nagyon keves ismerösöm, akit nem láttam már vagy 10 éve. A hugáról volt szó (őt is személyesen ismertem). Rákos volt és a hagyományos terápia nem segített. Kapaszkodtak amibe lehet, így alternatív gyógymódhoz fordultak, amit viszont a biztosító nem térít, így kerültem képbe, mint régi barát, akihez lehet fordulni baj esetén. Szó, mint szó, meg is csináltam a magamét és elég sok szponzort szereztem. De mivel többet akartam tudni a dologról, lekértem a lány kórlapját. Aztán azzal elmentem belgyőgyász főorvos ismerősömhöz és megmutattam neki. Az sokáig nézte a kórlapot, majd rámnézett és azt mondta: ” – Ez a 32 éves lány meg fog halni. Nem volt barátja ugye?” – teljesen ledöbbentem. Egyrészt az a tárgyszerűség döbbentet meg, ahogy kijentette a véleményét a dologról. Mint orvos mondta, nem mint ember. Az ember régen háttérbe volt szorítva, különben nem is tudná végezni a munkáját, mert a legtöbb orvos meggagyulna, ha a szívére venné az emberi sorsokat, amikkel találkozik. Mikor ocsúdtam, a másik kérdés is elgondolkodtatott és rákérdeztem, hogy mit akart vele mondani. hümögött egy sort majd azt mondta: ” Azoknál a lányoknál, akik nem élnek az ő korában rendszeresen nemi életet magasabb a mellrák előfordulása.”
U.I.: A lány 3 hétre rá …
Petra írta:
Milyen érdekes, hogy milyen gyakran találkozunk azzal, hogy a férfiak elsősorban a nő külleme alapján lesznek valakibe szerelmesek. Ez a megcsalás körüli hajcihő is mind abból táplálkozik, hogy a férfiakat a szexxel lehet megfogni.
Nem mondom, hogy nincs benne valami, de személy szerint azt gondolom, hogy igazán tartós kapcsolatok nem épülhetnek csakis a testi vonzásra. Sőt, ha nincs meg a lelki paszolás, akkor a jó szex sem tudja hosszútávon kompenzálni az első hiányát.
Legalabbis én azt tapasztaltam, hogy engem el lehet varázsolni úgy is, hogy egyébbként nem volt szexuális kapcsolatom az illetőve, sőt sokszor mégcsak nem is láttam.
A sex valószínűleg egy eszköze a játszmának, indirekt hatásmechanizmusával avatar reakciók létrehozására. És semmiképpen nem avatar szabály, hanem olyan játékos szabály, aminek a célja, hogy avatar játszmákat indukáljon.
Tudom, ez már nem a lélek cikksorozat. De ha valóban értjük és elfogadjuk a játszmát, akkor egy olyan szignifikáns dolog, mint a sex megvizsgálása során ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Szerintem. Szerintetek?
Úgy értem, hogy ez vitathatatlanul a világ egyik mozgatórugója, és nem csak biológiailag értem, mert mint minden biológiai lény, mi is a reprodukciós ciklusunk foglyai vagyunk, hanem a civilizáció és a társadalom létrejötte óta politikai, gazdasági és minden egyéb területre is kiterjedően befolyásolja a döntési mechanizmusainkat, kultúránkat.
Az állandó elpoénkodást szerintem mesterséges társadalmi mintáknak köszönhetjük, a patriarchista berendezkedés miatt az évszázadok során a nőkben kialakított gátlások modern formájaként, amikor a pornó ömlik mindenhonnan, mégis csak kevesen vallják, be, hogy nézik. Főleg a férfiak, akik számára a szereposztás szerint a hozzájutás jog, de a nagy emancipálódás és felvilágosodás elrohant a téma mellett és pszihikailag ugyanott tartunk, mint 1000 éve, amit apáink mintái alapján szégyellünk, ezért elpoénkodunk.
S visszakanyarodva, ez egy olyan komplex hatás a játszmán belül, ami messze túlmutat minden egyéni döntési ponton, mechanizmuson sémán, nevezzük akárhogy, mintegy megvillantva a játszma valódi horribilis méretét…
Néhányszor már nekifutottam a hozzászólásnak, olyan hosszúra sikeredett volna, hogy inkább folytatásokban válaszolok.
“Miért tudnak emberek szélsőségesen kifordulni önmagukból, ha a gyönyörről van szó?
A féltékenység elsődlegesen a szexhez kapcsolódik, a hűtlenség elsődlegesen vagy kizárólagosan a szexhez kapcsolódik. Miért? Ha a társunk egy harmadik féllel jót beszélget, jót nevet, eredményes valamilyen munkában, sportban, hobbiban, semmi probléma. Sokak számára az sem megcsalás, ha a társa mást is szeret, vagy már mást szeret, nem őt, egészen addig, amíg a szexuális életük csak kettőjükre korlátozódik.”
Szerintem a jó szex nem csak a pillanatnyi gyönyörről szól. Bizalmat, bensőséges kapcsolatot, jó értelem vett kötődést is magába foglal a pároddal. Ha egy ilyen kapcsolatba ugrik be valaki, akkor azt gondolom, hogy az, aki kimaradt az új felosztásból, nem(csak) azt érzi, hogy oda a jó kis hancúrgép, hanem sokkal több veszteséget. Ha ehhez társul még egy kis birtoklási vágy, uralkodási ösztön, akkor abból balhé is lehet.
“Akárhányszor meglátok egy szép (azaz nekem tetsző) nőt, gyerekkel vagy terhesen, az első gondolatom ez: de kár érted. Ösztönből jön, nincs semmilyen cél mellette.”
Ott a pont…
“Számtalanszor láttam már, hogy a házasság, a gyerekek, a család nemtelenné tette a nőt és a férfit. Nyilván a tapasztalataim végesek, de ezek a tapasztalataim.
Megérkezik az első gyerek, elvesznek a keresztnevek, helyette lesz anyu és apu, mama és papa. Hallottam néhányszor, amikor fiatal házasok, kisgyerekkel, kettesben is úgy szólították egymást, hogy anya és apa.”
Ezt én is látom kapcsolatban, és eddig nem igazán tudatosult bennem, de valahogy mindig egy kicsit kényelmetlenül éreztem magam, ha ilyen csevejeket kellett hallgatnom.
@ Alex:
A történet szomorú,de ettől még nem igaz.Az átlagos orvosok tökhülyék a saját szakmájukhoz.Nincs időm sztorikat irogatni,ha akarod elhiszed,ha akarod nem.
Eleve,egy beteg,szarul kinéző,toxikomániás orvos mire föl mer praktizálni?
De nem kezdek bele.
B.andi írta:
:-D :-D :-D :-D
Azért mert ültem pár évet?
Voltam un.”strici” is,kedves B.andi.Az érzelmek nélküli és az érzelemekkel teli szexről is napokig tudnék mesélni,de ez a blog nem erről szól.Amúgy azt gondolsz,amit akarsz.A hozzászólásaidból látom,hogy nem kell nekünk túl sokat kommunikálnunk,mert a te világod olyan távol van az enyémtől,hogy semmi értelme sem lenne.
B.andi írta:
Soha nem irtam ilyesmiket,a zavar a te fejedben lehet.ÉN nem vagyok ösztönlény,te pedig azt hiszel,ami csak jólesik.Amit irtál egy másik kommentedben az ösztönről,abból csak az jön át,hogy még az “ösztön” szó sem ugyanazt jelenti nekünk.
Te ösztönből alszol.Érdekes.Én akkor,ha fáradt vagyok.Mindegy.
B.andi írta:
Miért milyenen?Sok apácát ismersz egyébként?
@ II.Putyin998 cár: Mitsoda oenérzet, kedves cáratyuska! :-)
B.andi írta:
ÉN-érzetnek hivják.Talán majd egyszer te is megérzed.
A szex célja gyakorlatiasan az utódnemzés, a jövő „építése” lenne, hogy fiatal társadalom éljen és ne egy egyre fogyó és elöregedő.
És azért kellemes tevékenység, hogy legyen kedv a teremtéshez.
Ehhez képest a szex a gyönyör része miatt iparrá lett, rengeteg őrület, bűnözés, erőszak társul mellé.
Aki olvasta A világ a színfalak mögött c. könyvet – mindezt ismeri már Julius Andan egyik TV-szerepléséből.
Az ember úgy próbál élni, hogy örömhöz szeretne jutni és fájdalmakat szeretne elkerülni, legyen az testi vagy lelki. Itt belép egy paradoxon, ebben a szex körüli háborúban ahol a gyönyör elnyerése a cél, igen gyakran fájdalom (féltékenység, megcsalás, csalódás) is bekövetkezik. De ha nincs harc, akkor öröm sincs.
Ezt a késztetést könnyű fokozni, ki ne vágyna gyönyörre, szexuális forradalom, megvehető szex, szexturizmus, internetes „társ” keresés mind azt erősíti a „páciensekben”, hogy ez mennyire fontos, de bárki számára elérhető gyönyörforrás.
Minden embernek van egy érzelmi szintje, ez persze különböző behatások következtében fel-le mozoghat, de az általános szint pontosan meghatározható emberről-emberre.
Amikor tesz valamit az ember, ami nem szolgálja a saját létezésének ésszerű fenntartását, akkor érzelmi szintje többé-kevésbé lefelé mozdul.
Ha valaki a szex gyönyörében talál csak örömet, akkor előbb-utóbb leértékelődik saját maga előtt, hiszen az ember természeténél fogva többet és többet akar, ha ez az élet területén nem valósul meg úgymond értékesebb, produktívabb örömök formájában, akkor elindulhatnak a szexuális aberrációk, amikor a „normál” szex már nem okoz örömet és büntetésre fogja használni a szexet saját kudarcai miatt vagy a szex elborultabb formáiban fog „örömet nyerni”.
Az érzelmi szintje pedig zuhan, zuhan, zuhan és magával azonos érzelmi szintű partnereket fog találni, azok a partnerek fognak neki tetszeni, akiktől egy magasabb érzelmi szintű ember kirohanna a világból és viszont, ő nem fogja érteni, hogy egy haverjának hogy tetszhet Shakira pl. És így taszítják le egymást az aberráció olyan mélységeibe, amit az elnyomó rendszer pompásan kiszolgál drogokkal, szexbarlangokkal, stb., így válhat a gyönyör pokollá, viszont egymás eltorzult elvárásainak megfelelnek, így az önbizalom illúziója helyreáll.
A péniszméret egyszerű reklámtéma a rengeteg pénisznövelő csodaszer, műtét értékesítéséhez és persze a szexfilmipar „ikonjai” csak szítják ezt a műtüzet.
Bendegoose írta:
Már valahol korábban is talpnyaltam neked, hogy okoska vagyol.
Tartom.
Már valahol korábban is
annamari írta:
Csak nem egy suliba jártunk???????
A Balisto a kedvenc csokim egyébként, utálom, hogy itthon nem lehet kapni.
II.Putyin998 cár írta:
Hogyhogy nem igaz? Velem történt, nem mástól hallottam. A lány meghalt. Ez nem vicc. Az lehet, hogy előtte az orvosok eltolták, azt nem tudom. De az orvos ismerősömnek nem szóltam semmit, hogy mi a baja a csajnak, csak mondtam neki, hogy szeretném ha megnézné a kórlapot. Megnézte, majd megmondta a diagnózist. Sajnos nagyon is bejött neki.
Ami a másik megállapítását az persze nem tudom igazolni, mert hisz statisztikát nem láttam. Viszont, ha maga az orvos a tapasztalatai alapján ilyen dolgot vont le, akkor azért lehet benne valami.
Nem tudom, Te hova jársz, de szerencsére én elég sok kiváló orvost ismerek.
Továbbmegyek. Ha a testtől kezdem, a lélekkel folytatom, akko a sex ugyan nincs akkora horderejű, de jól illeszthető a sorba.
Ha azt vesszük alapul, hogy a játszma részei vagyunk, amikben valamilyen szintű avatarokként veszünk létre, mint a játékosok akaratának megtestesítői, akik a szabályok mentén haladnak egy ismert cél felé, akkor sex az avatar testi szükségleteinek és mechanizmusainak az egyik legkiválóbb befolyásolási és irányítási eszköze. S mivel az ember emocionálisan is érintett sex közben, ezért egzakt visszajelzéssel rendelkezik a játékos az indukált testi ingerre vonatkozóan…
@ Alex: azt gondolom, hogy ha valaki nem ismeri el, hogy vannak szakemberek, akik sokat láttak, sokat tapasztaltak, akkor számomra egyenesen következik, hogy ő nem sokat tud felmutatni – mondjuk akiről eszembe jutott ez a gondolat, az pont csak egy dologgal tud feljönni időről időre, hogy volt börtönben, ami extra gáz! nem azért mert volt, nagyon könnyű bárkinek bekerülni, akár jogosan, akár nem, de jó sokan kikerülik ezt a lehetőséget
B.andi írta:
Én elhiszem, hogy Putyin barátunk igazat szól azokról a dolgokról, amikről ír. Szerintem tapasztalt is, meg tanult is (amellett egy rendkívül intelliges emberről van szó).
Putyin elismeri szerintem a szakembereket, csak mivel keveset lát belőlük, hát megvan a véleménye az egészről.
Köztem és közte nem volt ellentmondás. A szex és az egészség közt nincs bizonyított összefüggés, bár egyes megfigyelések azt sejtetik, hogy inkább van úgy, mint ahogy Te írtad. De ennek ellenére arra is van példa, hogy teljesen egészséges marad valaki, aki nem él szexuális életet.
Ez olyan szerintem, mint a dohányzással. Azt tartják róla, hogy betegségeket okoz. Ma hallottam például, hogy évente Magyarországon 35 000-en halnak meg a dohányzás következtében. Ennek ellenére vannak dohányosok, akik nem betegszenek meg. A statisztika iinkább csak azt bizonyítja, hogy a dohányzás felerősíti azokat a folyamatokat, amik elvezethetnek egy betegség kialakulásához. Szerintem így van ez a szexxel is. A szex hiánya felerősítheti azokat a folyamatokat, amik elvezethetnek egy betegség kialakulásához. Tehát valahol igaza van Putyinnak is, meg Neked is. Putyinnak abban, hogy nehéz megmondani az közvetlen összefüggést, Neked abban, hogy a statisztikai számok viszont azt sejtetik, hogy bizony lehet, hogy mégiscsak van valamilyen összefüggés.
@ Alex: :-) Egyetértek Veled!
Én is fanyalogtam egy időben azokra, akiket meghallgattak, illetve azokra, akik szakértőknek mondták magukat, szakértőknek kiáltott ki a nép hangja egészen addig, amíg nem kerültem a másik oldalra. A tapasztalatok összefoglalása igenis segítség azok számára, akik képtelenek ezt megtenni. Talán nem vitázunk azon, hogy melyik csoportban vannak jelentősen többen. :-) A véleményem az, hogy akik hajlandók megfigyelni, következtetéseket levonni és azt megfogalmazni, azokat nem lehet félresöpörni egy mondattal, mint tette nevezett az általad említett orvossal. EZ(!) intelligencia kérdése. Én nem ismerem nevezettet :-), valszeg tök szimpik lennénk egymásnak élőben, ő valszeg visszább venne az arcából én pedig nem provokálnám, mert alapvetően messze áll a természetemtől, de itt élvezem, mert tudom, hogy piszkálom vele :-P. Elképzelem, hogy dühöng egy sort, igyekszik lehiggadni és próbál megfogalmazni valami nem túl bántót, de azért odamondóst. Én meg itt ülök és várom, hogy mit reagál! :-) Szórakoztat! (Persze nem mennék el túl messzire, ha ez sok lesz neki, majd írok valami feloldást – ez is az valójában. :-) Persze lehet, hogy ő további zrikálásnak veszi. Meglássuk…) Egyébként az online felületen tett megnyilvánulásai alapján egy arrogáns fasznak gondolnám, de az életben biztos nem ilyen… valszeg jobban disztingvál, de hogy be tud pöccenni, az tuti! :-) Ennyit a személyeskedésről.
Amúgy meg ja ja ja, igen, minden betegség lelki eredetű, viszont lelki nyomora mindenkinek van, hogy éppen kinek mi nehezebb, teljesen egyénfüggő, de lépjünk egy kicsit hátrébb – és ez megint megfigyelés következtetés levonása és a megmondás – ha csak magamnak teszem és nem hangoztatom, hogy kövessetek emberek!
1) ilyen-olyan lelki nyomora mindenkinek van
2) hogy kinek mi kell ahhoz, hogy ezek a lelki bajok bedurrantsanak egy betegséget, halálost vagy egy egyszerű náthát, szintén egyénfüggő, így ne egyénszinten nézzük, hanem a tömeges megfigyelésekre alapozva, amik szerint a testtel való rossz bánásmód katalizátorként működhet, ezért
3) igyekszem ezeket a testi hatásokat a legkevesebbre szorítani
a) nem dohányzom – pedig szeretem a kaparó füstöt érezni a torkomon keresztül le a légcsövemen;
b) nem iszom, na jó, mértékkel, inkább ritkán – pedig imádom, amikor az alkohol hatása végigszalad a végtagjaimon és lezsibbasztja az agyam;
c) nem drogozom – itt nincsen pedig, nem drogozom (próbáltam, mielőtt valaki…), de nem itt nincsenek ellenérvek és mellette érvek, NEM és kész;
ezek a nemek, jöjjenek az igenek:
a) igyekszem rendesen táplálkozni
b) sok folyadékot fogyasztok
c) valamennyit mozgok – nem eleget, de valamennyit
d) szexelek – mert jólesik és mert szükségem van rá és ez nem sorrend
e) nem szedek orvosságot, értem ez alatt a bogyókat
És tudom, hogy van, amik a testemnek nem feltétlenül jók, de ezeket felülírtam, a kávét szeretem, de valahogy egyre kevesebbet iszom és szeretem a finom süteményeket, nem mondanék le róluk, viszont nem is a mindennapjaim része.
Szóval nem legyünk teljesen ezok, az egyensúly, megmondták a jing-jangosok is…
B.andi írta:
Ami azt illeti, kizártnak tartom.
Lehet, hogy ezért a megjegyzésért kitépi a szádból a bélést. Verbálisan. :rotfl:
Szerintem olyan hulla nyugodtan lesz*r téged is, a mondanivalódat is, hogy arra nincs szó, mindössze nem megy el mellette válasz nélkül.
Miért használsz olyan szót, hogy disztingvál, amikor nem tudod normálisan kiírni, hogy valószínűleg? :-/ :sarcasm:
Ezt valahogy sejtettem. :rotfl:
Egyébként nagyon érdekes, hogy ugyanazt az embert mennyire máshogy látjuk, pedig ugyanazokat a hozzászólásait olvassuk.
Nyilván ez fordítva is működik, és neki is megvan a véleménye rólad, mondjuk a pontokba szedett p*csamagazinos, fitness-wellness okosságos agymenésed után.
Ennyit a személyeskedésről. ;-)
Óóóó, hát kérem szépen, megyünk egyre összébb.
Az elején még a levegővel volt egyenértékű. Víz, étel, miegymás.
Aztán már kiváltható volt a lelki élettel, nafene.
Most meg mert jólesik ÉS mert szükséged van rá ÉS ez nem sorrend.
(De azért nem törölted ki a szövegmezőből és nem cserélted fel a sorrendet. ;-) )
Távolból diagnosztizálni én is tudok, szerintem bárki más is.
Nem lételemed a szex. A nagy túróst.
Egyszerűen szereted, ha dugványoznak, neked a szex a drog.
Ha egy heroinistának lételeme a heroin, akkor lehet, hogy neked is lételemed a szex, de messze nem olyan értelemben, mint ahogy megpróbálod bemesélni nagy, rózsaszín pamacsos bárányfelhők közepette.
Alex írta:
Nem azt mondtam,hogy a történet nem igaz.Én az orvos következtetéséről beszéltem.
(Van tájékozottabb orvos ismerősöm is,de nem ez az általános.)
Egyébként a hippokrátészi eskű letételét kitételekkel engedélyezném csak és büntetőjogi felelősséggel is járna.Nem lenne ennyi műhiba és ostoba félrediagnosztizálás.
Ami azt illeti(offolok kicsit,mert van hozzá kedvem,te meg úgysem bánod) a pedagógusok,a birók,a terapeuták és a hasonló munkakörben dolgozó emberek tevékenységét is eskühöz kötném.Óriási a felelősségük és óriási a “hatalmuk” is emberi lények élete fölött.Persze mivel megfizetve nincsenek,ezért sokuknál(tisztelet a kivételnek)a totális beleszarás-jellegű hozzállást lehet megfigyelni,de ezt kurvára nem tartom helyesnek.
Off az offban:tegnap este volt nálunk vendégként egy jós.
Igazi jós.Jós külsejű jós.Úgy nézett ki,mint Jézus,csak szőkébb volt a haja.
Egész este tenyérből jósolt mindenkinek,aki szóbaállt vele.Aurát látott meg a balgább vendégek harmadik szemét mutogatta meg nekik(ezt már sörért tette).
Reggel,takaritás és zárás után bejött és a vécét kereste.Mondtam neki hogy zárunk,menjen ki,a vécé már fel van takaritva,nem használhatja.
Visszakérdez:”Ezt ki mondja?”
Mondom:”Én.”
Erre ő:”Rendben.Ide vizeljek?”
Erre én:”Ezt kérlek ne tedd,menj haza aludni inkább,látom hogy fáradt vagy.”
Erre ő:”Oké,akkor ide vizelek(más terminológiát használt-cenzúrázok),és neki látott volna.Legalábbis a mechanikai előkészületeket megtette,elénktárva az erre használatos szervet.
Erre gyomronvágtam,mitől a másik anyagcserefolyamat végződött el nála-bár önkéntelenül….magyarul beszart a köcsög.
A fülénél fogva talpraállitottam és kivittem.Vártam mig szuszog egy kicsit és megkérdeztem:”Te félkegyelmű ökör.Egész este mindekinek láttad a jövőjét.Azt nem láttad,hogy reggelre úgy gyomronvág valaki,hogy bekulázol a gatyádba?”
De nem válaszolt,talán megsértődött.
Off,én beszéltem.
B.andi írta:
Persze hogy vannak szakemberek akik sokat láttak és tapasztaltak.Ezt nem is vitatta senki.Én a te általad logikusnak vált következtetéseidet vitattam,de csak a téma kedvéért.
A börtön zárt világa jó megfigyeléseket tesz lehetővé és roppant gyakorlatias hely.Az “extra gáz” kifejezést például nem használhatnád ott,mert elég komoly tréfák céltáblája lennél egy ilyen elejtett megjegyzésecske miatt is.
A fenti kommented következtetése egyébként megintcsak borzalmas.Te sosem olvasod vissza,amit irsz?
” nem azért mert volt, nagyon könnyű bárkinek bekerülni, akár jogosan, akár nem, de jó sokan kikerülik ezt a lehetőséget ”
-Most komolyan.Ez egy magyar mondat?
” ha valaki nem ismeri el, hogy vannak szakemberek, akik sokat láttak, sokat tapasztaltak, akkor számomra egyenesen következik, hogy ő nem sokat tud felmutatni ”
-Ilyeneket Pisze Matyi mondott Ruzsa Sándornak. :-D
“Szorul a csobolyó dugója,meglásd eső lészen!”
Ez sem rossz,nem igaz?
@ Alex:
Ezt nem is láttam.
Mi van,topik lettem megint?Ezt te csinálod mindig a háromszemű rinyósoddal Alex :-D
Putyin elismeri a szakembereket,ha azok szakemberek.
Azok viszont nem szakemberek,akiknek fingjuk nincs a szakmájukról.
Orvoséknál ez eléggé általános jelenség.Saját tapasztalat.
A statisztikákat sem kedvelem és nem is ismerem el.
A statisztikák alapján lehet,hogy én vagyok te,elég csak a kimutatásokat megnézni és rá is jöhetünk.
Egyébként meg ki kell próbálni.példaként lett emlitve a dohányzás.
Ne statisztikázzunk,dohányozzunk!
Legyen előtte egy felmérés az egyéni teljesitőképességről,testi és szellemi oldalról vizsgálva is.
Utána cigizgessünk magunknak,büdösödjünk meg és csináljunk x idő után újabb felmérést.
Persze tudom,hogy mindenki ismer egy “Józsikát” meg egy “Pitstikét” a szülőfalujából,akinek a csavartcigi nem árt,sőt használ,de nagy összegben fogadni mernék,hogy a személyes statisztikáink romlani fognak a második felméréskor.
Mit kell itt hülyéskedni?
Ne szexelj.Próbáld ki,ne irogass róla.
Belehalsz?Ha igen,akkor tárgytalan.
Ha nem,akkor hülyeség.
@ B.andi:
Nem láttam az utolsó kommentedet,mert új oldalra tette a Rendszer.
Nem vagy jó távdiagnoszta.
Sosem vagyok ideges a monitoron található betűk miatt.A valódi világban esnek meg néha olyan dolgok,amiktől berágok,de hamar megnyugszok.Ha esetleg ide is áthozok belőle valamit az sosem az olvasott dolgok miatt van.
Előben nem disztingválok,nincs rá szükségem.Eleve nem beszélgetek senkivel,pláne nem ismerkedem.
Visszatérve a témához:
Szexeltem már érzelem nélkül nővel(csak nővel szexeltem eddigi életemben és ez nem is fog változni,undorodom a buziktól és a leszbikusoktól-de csak geciségből,hadd fossanak tőlem,élvezem),csak azért,hogy kihasználjam.
Volt már rá precedens,hogy velem szexelt nő,hogy elérjen valamit.
Mivel sokat ültem,ezért a házasságom előtt minden lehetőséget megragadtam a szexre.Mivel mindig a “szakma” közelében tevékenykedtem illetve gyakorlatilag csak innen voltak ismeretségeim,ezért olyan profikkal is összehozott a sors,akiket te valószinűleg a tévében sem láthatsz.Sokat kérdeztem mindig mindenkitől,ha érdekelt valami.Innen a tapasztalat egy része.
Másrészről(lelki oldal) a mai napig rengeteg fiatal lány lecsúszását nézem végig hétről hétre,akik azt hiszik mind,hogy majd ők megváltják a világot és majd ők jobban tudják.
Végül mind itt végzi a kerületben,én meg jól kiröhögöm őket,mondván hogy “pedig én szóltam”.
Ösztön-nem ösztön:
A szexnél erősebb (számomra legalábbis) a szerelem és a döntés ereje.
Nem tudom,hogy ez létező vagy mondvacsinált kategória-e,de ami azt illeti nem is érdekel.
Soha nem csalnám meg a feleségemet,nem azért mert félek tőle,hanem azért mert nem akarom.Hiába lenne meg bennem a gerjedelem.Igy döntöttem.Nem az ő kedvéért,hanem a sajátomért.
Aki csak azért bagzik,mint a kutyák,mert “tüzelnek a szukák”,az maga is egy kutya a szememben.
Emberek vagyunk.Van döntési szabadságunk.Sőt,a végső döntések mindig a mi kezünkben vannak.Az individuum képzeletbeli kezében.Ha ezt egy kósza gondolat,vagy egy ösztön befolyásolni képes,akkor nem vagyunk többé emberek.
Akár tudatosan történik ez,akár nem.
zCevard írta:
Ez nem személyeskedés.
De jól látod a szomorú helyzetet.
A következetesség és a saját gondolatok hiányoznak a kommentekből teljes mértékben.
Van amiben nem értek egyet Duncannel,Alex-el vagy akár Thirdeye-al.De következetesen érvelnek valami mellett és valami ellen.Nem változtatnak kommentről kommentre a véleményeiken…..mindegy.
Mivel rövidesen érkezik az újabb cikk, nézegettem a kommenteket. Úgy látom, még arányában is ehhez a cikkhez mertek a legkevesebben hozzászólni. De az is lehet, hogy (stílusosan szólva) b@sztak rá. A liberálisabb szabályok nem váltak be. 8-)
A korábbi cikksorozatokhoz lesznek még folytatások, mert elég sok minden összejött. A Lélek topiknál a második cikk ébresztőóraként szolgált volna, ami valamennyire be is jött, de kemény filozofálásba ment el a dolog, holott az eredeti koncepcióm más volt – vissza is térek majd hozzá.
A nemtelenség:
Ami a cikkben említve van, az úgy érzem, hogy általánosítás. Nem lesz minden nő és férfi önmagára igénytelen, azután, hogy szülővé válik. Nem egy olyan anyukát és apukát ismerek, akik csinosak, ápoltak, jó kondiban vannak, szépen öltözködnek. Ez csak elhatározás kérdése, hogy nem enged a gyerek előtti színvonalból. Látsz egy bomba nőt, aki gyerekkel sétál és az már hervasztó? (Kell, hogy feltételezzük rögtön a vérségi kapcsolatot?) Valami túltöltött emlék lehet ez… :-)
S szex közben sem biztos, hogy anyázzák, apuzzák egymást. :-D
Ezek csak elképzelések, amikor egy – egy kiragadott életpillanatból vonunk le általánosító következtetéseket.
Csak még egy dolog: és amikor valaki megöregszik, vagy csak elér egy kort, és úgy dönt, hogy mostmár tesz mindenki véleményére, már nem fontos a rendszeres tisztálkodás, tiszta ruha, az ápolt megjelenés stb. Ha valaki csak úgy dönt, tudatosan vagy tudattalanul, hogy ő többé nem akar vonzó lenni, akkor lesz nemtelen…. Nem kell ehhez feltétlen egy (vagy több) gyerek…
@ II.Putyin998 cár:
Mostanában sorozatosan olyan kommenteket írsz, amik jól jöttek volna A Lélek topikban. :)
Az egy tévedés, hogy az inger meghatározza a reakciót mentális értelemben. A Lélek cikksorozatnál erre még példák, sőt gyakorlatok is lettek volna.
De teljesen elválasztani ezeket egymástól nem lehet, ez érthető.
Fecske írta:
Igen, ezért is fogalmaztam így:
“Számtalanszor láttam már, hogy a házasság, a gyerekek, a család nemtelenné tette a nőt és a férfit. Nyilván a tapasztalataim végesek, de ezek a tapasztalataim.”
“Csupán elvétve láttam kivételeket, az általános tapasztalatom az, hogy a házasság, a gyerekek, a család, egyre kiterjedtebbé váló igénytelenséget hoz magával, fizikai leépüléssel, nemtelenné válással jár.”
@ Alex:
A statisztika hasznos, olyan folyamatokra, összefüggésekre mutathat rá, amiket másképpen nemigen vennénk észre.
Az azonban létfontosságú. hogy a statisztikához felhasznált adatokat honnan szerezték, milyen körülmények között, az is fontos, hogy a statisztikát milyen összefüggésekben vizsgálják. Óriási melléfogások jöhetnek ki belőle, és szándékos félrevezetésre is használják előszeretettel.
Sok esetben a statisztika alapját egy úgynevezett reprezentatív minta adja, ami már eléggé kényes terület.
II.Putyin998 cár írta:
Azért nem bánod Te azt annyira. :-)
II.Putyin998 cár írta:
De senki nem mondta, hogy belehalsz, ha nem szexelsz. Csupán arról volt szó, hogy kategórikusan kijelentetted, hogy a szexnélküliség és bizonyos betegségek megjelenése közt nem lehet összefüggés. Márpedig a biológiában olyan, hogy nem lehet, olyan nincs.
Erre megint egy történet jut eszembe (nem függ össze semmivel, de szerintem jó kis történet):
Anno még az egyetemen volt nálunk egy sertés (disznónak is írhattam volna), amit nem vágtak le, mert Bubka néven mutogatták. Ez a 150 kilós jószág úgy kapta a nevét, hogy egyszer le akarták mázsálni és mikor nagyban mázsálták egyszer csak kiugrott a ketrecéből. Megfogták, betették egy szűkebb ketrecbe. Erre abból is kiugrott. Még volt egy két próbálkozás, de nem volt olyan szűk ketrec, amiből nem ugrott volna ki. Erre szóltak az egyetemre, hogy nézzék mág meg, mi a baj vele. Elmentek a profok és csak hüledeztek. Próbálgatták az állatot és az hihetetlen dolgokat produkált (saját szememmel láttam, hogy helyből !!!! kiugrott egy 1,7 m magas falú ketrecből). Nos, Bubkát megvette az egyetem és ott, mint érdekességet mutogatták. Hogy aztán tepsiben végezte -e, azt sajna nem tudom, mert abban az évben végeztünk a zoológia tanszéken és más problémáim voltak. Jó történet és jó emlék… :-)
Duncan Shelley írta:
A Lélek cikksorozatból kimaradtam egyéb elfoglaltságaim miatt.A Baumettes kies lakosztályait tanulmányoztam és újra felfedeztem az izometrikus edzés örömeit.
Majd a folytatásban részt veszek.
Miért ne lehetne egymástól elválasztani a kettőt?Oké,nekem nem megy,de nyilván lehetséges és ha akarnám és gyakorolnám ,akkor menne.(mondjuk,ha pénzt kapnék érte,hehe)
A kérdés inkább az,hogy kell-e?
Fecske írta:
Ne is mond. Az egyik haver egy nagy plázában dolgozik, mint rendezvényszervező. Azt mondja, hogy naponta rengeteg nagyon szép nőt lát és eddig azt hitte, hogy a legjobbak a húszévesek. Addig tartott ez a hite, míg el nem kezdett játszóházat szervezni kismamáknak. Mikor megjelentek ott a kisgyermekes anyukák (inkább a huszas éveik végen a harmincas éveik elején járok), komolyan fontolgatta, hogy veszélyességi pótlékot kér a munkáltatójától.
Sokszor mondják, hogy a terhesség alatt és a szülés után röviddel a legszebbek a nők.
Alex írta:
De van.De még mennyire,hogy van.A baj az,hogy elhitették rengeteg emberrel,hogy nincs.De ezt majd a biológia zárt – topikban kivesézzük.(tuti lesz olyan is)
Az emberi test és a betegségek nem olyan bonyolultak ám,mint azt hiszed.
Ne becsüld le az emberi test alkalmazkodóképességét.
Ha jól tankolod és nem rágcsálod magad(a “stresszelsz” szót nem kedvelem)akkor nem tudsz beteg lenni,csak külső dolog miatt.A rák inkább életmód következménye,mintsem egyéb más tényezőjé.
Rák topik lesz?
Amúgy egem ez az egész ilyen téren nem érdekel.Nem akarok tériteni.Felőlem mindenki azt csinál,amit akar.De akikkel személyesen beszélek párszor ezekről a dolgokról itt a lakóhelyemen(úgy küldik hozzám egymást az ismerősök,már a faszom kivan velük)azok rögtön könnyedén életmódot váltanak és utólag mindegyik elismeri,hogy mennyire egyszerű is igy élni,és mennyivel jobb a közérzetük pár nap után.Mindenki energikusabb,erősebb s élettelibb.
Bár hogy nekem ez miért jó,azt nem tudom,de mindig olyanok küldözgetik hozzám az ismerőseiket,akiknek nem mondhatok nemet.A legújabb az egy kisgyermekes pár volt,még a másfél éves porontyukat is igy etetik egy ideje,beszarás :-D
Bubka nem egyedi eset.Én ismertem egy Vonatfütty nevű röfit,aki Bubkánál egy mázsával nagyobb volt és igazi félelmetes alfahim.Ő persze hurkaként végezte,de megdolgoztatott minket,még szilaj ifjúságomban.Akkorákat ugrott az is,mint az ólajtó :-D
II.Putyin998 cár írta:
Arra gondoltam, hogy a topik témák már csak ilyen összefüggőek (rendszer, test, lélek). Csak nem fejeztem be a gondolatot, mert másra is figyeltem közben. :)
II.Putyin998 cár írta:
No, de hát magad is azt mondod. A szex az stresszoldó is. Ha nincs szex, akkor egyes egyedeknél a stresszoldás nemhogy megtörténne, de még rá is rakódhat. Attól még ehet rengeteg jó dolgot, de a rák a lelki bajok miatt bújik bele.
Ok, mint mondtam nem azzal volt a bajom, amit mondasz, hanem a kategórikussággal, hogy máskép nem lehet. A biológiában olyan, hogy nem lehet, olyan nincs. :-) De fejezzük be, mert nincs is vita köztünk.
Ha már itt tartunk, akkor nyithatnál egy étkezési útmutató tipokot Duncan engedelmével. nemcsak márszejben, de szerintem itt is sokakat érdeklenek azok a tanácsok, amiket adhatsz. És legyél csak térítő Putyin Atya. Szépen kérlek …
Alex írta:
Ha esetleg ehhez is kell x számú jelentkező, akkor csatlakozom :laugh:
Zoli írta:
Ehhez pénz kell nem? :-)
@ aelod:
@ Alex:
@ Zoli:
Putyin már vagy 10-szer leírta táplálkozási meglátásait a Sport topikban, némileg a Halhatatlanság Elmélet … sorozatban, és a Test sorozatban is.
Egyébként meg lássunk tisztán, mert itt minden összefügg: a Rendszer elleni fellépés, a halhatatlanság, a lélek képességeinek kimaxolása is mind a szex miatt fontos. Hát nem? :D
Szóval hol van az a sok mindenki, aki jelentkezett ide, ehhez a topikhoz, aztán egy szót se szólt? Sokan kibickednek főállásban. 8-)
“A korábbi cikksorozatokhoz lesznek még folytatások, mert elég sok minden összejött. A Lélek topiknál a második cikk ébresztőóraként szolgált volna, ami valamennyire be is jött, de kemény filozofálásba ment el a dolog, holott az eredeti koncepcióm más volt – vissza is térek majd hozzá.”
:yes:
@ Duncan Shelley:
“@ aelod:
@ Alex:
@ Zoli:
Putyin már vagy 10-szer leírta táplálkozási meglátásait a Sport topikban, némileg a Halhatatlanság Elmélet … sorozatban, és a Test sorozatban is.”
Igazad van. Én meg is próbáltam összemazsolázni, de nem jutottam a végére
“Egyébként meg lássunk tisztán, mert itt minden összefügg: a Rendszer elleni fellépés, a halhatatlanság, a lélek képességeinek kimaxolása is mind a szex miatt fontos”
Naná. Több élet, több ungi – bungi.. :-D
“Szóval hol van az a sok mindenki, aki jelentkezett ide, ehhez a topikhoz, aztán egy szót se szólt? Sokan kibickednek főállásban. ”
Azt Te látod, hogy hányan “olvassák csak”. Én a magam részéről sokszor nem éreztem ellenállhatatlan késztetést a hozzászólásra, mert pl. már előttem leírták (méghozzá nemegyszer sokkal jobban) a véleményemet, de muszáj volt a következő rész miatt… Egyrészt a nagyon jó felvezetésedért, másrészt meg a piszok jó kommentekért – nagyon sokat tettek hozzá a nézőpontomhoz.
II.Putyin998 cár írta: Neked mekkora farkad van?
B.andi írta:
Előre szólok, hogy aki ebben a kérdésben nálam nagyobbat hazudik, azt moderálom.
Eric Cartmannek pedig már 8 évesen 34 centi volt.
@ B.andi: Engedd meg, hogy megkönnyítem a válaszadást: a magyar átlag, az index írta brit kutatókra hivatkozva, de Te a börtönben biztosan láttad, vagy egészen egyszerűen méricskéltetek, mivel mással ütöttétek volna el az időt – és magam is egyetértek velük, igaz szerény számú a tapasztalatom. Röviden, hogy megértsd: 17 cm az átlag, alatta vagy? Esetleg rajta?
@ Duncan Shelley: 24,5 láttam már és az tényleg nagy! a 34-et nem hiszem el!
B.andi írta:
Hm.. hol is van ilyenkor a képetlinkelős fórumtársunk? :-D
@ annamari:
én nem mondtam, hogy nem érdekel neki milyen meg, hogy mit akar. Csak annyit, hogy nincs megfelelési kényszer, ha megadjuk a másiknak amit akar és nem várunk el érte cserébe semmit.
@ B.andi:
Én sem hiszek az orvostudományban. A tüneteket beírom a google-ba kidobja mi a bajom, mi a gyógyszer, ha az kell és bemegyek a patikába és megveszem. Ehhez nem kell 6-7 év tanulmány, meg 3-4 óra várakozás.
A sebészet az igen. Az működik és minden bizonnyal nagyon komoly tapasztalat kell hozzá. Mélységesen tisztelem a sebészeket, ahogy minden megjavító embert, aki ért a szakterületéhez.
B.andi írta:
1-szerintem nem mindenkinek van nyomora. Én csak a szüleim által rám aggatott nyomorokat kaptam és teszem e folyamatosan, magamat nem nyomorítom meg semmivel. Nagyon jól vagyok.
2,3-millió és millió kórokozó van a testünkben és a környezetünkben. Józan ésszel végiggondolva elhiszitek, hogy az betegít meg, ha leköp egy náthás? Vagy rosszul eszel? Vagy nem iszol? Vagy hajlamos vagy rá? Nem hiszem
@ II.Putyin998 cár:
a bíróknak van eskü. Egyébként meg minden meló egyszer monoton robotszerű lesz. Inkább annak a kornak kellene eljönni, amikor az ember nyugodtan vált 4-5 évente pályát és bárhova szívesen költözik ahol szüksége van a tudására
@ Duncan Shelley:
Igen a reprezentatív minta pl. a népszavazás (amennyiben nem kamu az egész). De az, hogy 1000 embert megkérdeznek az szinte semmi.
B.andi írta:
:) véleményem szerint ez egy indiszkrét kérdés és gondolom ez alapján szereted megítélni az embereket. Megnézzük fordítva. Neked mekkora a pinád? Füles? Barna vagy rózsaszín? Mennyivel szokatlanabbul hangzik :D
siksamat írta:
Miért lenne?
Nem vagyok egy nagy keletrajongó(mint ahogyan semmilyen rajongó sem vagyok)de a középkori Japán zen-szerű, tevékenységben feloldódás tanitásait nem tartom haszontalannak.
Akkor lesz monoton,ha nem érdekel,amit csinálsz.
Viszont akkor minek csinálnád?
Az emlitett foglalkozások nem gyári szalagmunkák.Inkább hivatásnak nevezném.De off vége.A téma a szex.
Na hölgyek itt lehet keresgélni hova is érdemes költözni:
http://www.targetmap.com/viewer.aspx?reportId=3073
Egyébként a térkép szerint az Európaiak közül, Magyarországon élnek a legnagyobb farkú huszárok. Szerintem ez minimum furcsa mer az, hogy lehet hogy a környező országokban az átlag annyival kisebb? Ez kb. olyannak tűnik nekem mintha azt mondanák, hogy a Magyarok átlagban 10 centivel magasabbak mint a Lengyelek, Ukránok, Románok vagy Németek.
B.andi írta:
Volt mivel elütnünk az időt.Az egymás himtagjának méricskélése a buzik időtöltése.Elég nagy csalódás nekem a primitivséged,főleg annak tükrében,hogy te mennyire magasra taksálod magad,gondolok itt az “extra gáz” kifejezésedre.Hm.
19/6-os volt jópár éve az utolsó mérésnél.Nem szokásom méricskélni.
Nem érdekel az átlag,mint ahogy mások mérete sem.
Alex írta:
Persze,ahogy azt te elképzelted magadnak.
Sarkitva irok,mert sietek.
Ha valaki a stressz miatt eszik szarul szar kaját,akkor megbetegitheti magát.Ezen egy reszeléssel nem segit.
Viszont,ha kurva rossz kedved van,de azt eszed amit kell és azt csinálod amit kell,akkor még fejlődni is tudsz,akármennyire is hiszed az ellenkezőjét.Még akkor is,ha nincs nőd.
Igy stimmt?
Túl van lihegve ez a stressz-téma e körben.
Egyébként a “stressz” nem is ezt jelenti lényegében.A stressz igazából hasznos dolog.Most pár hónapja ez az új heppem.
De majd a stressz-topikban.
Duncan Shelley írta:
Ez esetben távesz báktáló 8-)
@ II.Putyin998 cár: Jó sokan szopják itt! :-) Gondolom pasik… élvezik azzal együtt, hogy közben azon dolgozol, hogy térdre kényszeríts egy nőt. Nem vagyok a dolog ellen, de csak a párommal csinálom ilyen pozícióban (is), persze soha nem kényszerből.
A méretedhez meg grat, bár ezért nem tettél semmit. Ahogy a fair playért sem!
@ B.andi:
Gondolom humornak szánod ezeket a villantásaidat,de hidd el nekem,nem vagy vicces.
Nem akarlak “térdrekényszeriteni”.A női mivoltod pedig kérdéses,de ezt érvként felhozni gyerekes dolog,főleg nekem,mert engem ez nem érdekel,mondtam már,bár te leszartad már akkor is.
Nézd,ez az oldal jó.
Érdemes olvasni.Ha gondolod,hagyd a kommentelést a picsába,vagy csak bizonyos kommentelőket mellőzz.
Nekünk nem kötelező kommunikálnunk.Miért erőlteted?
De hagyjuk is szerintem,kár a gépidőt erre elbaszni,legalábbis én igy gondolom.
Örültem.Pá!
B.andi írta:
:laugh: :laugh: :laugh: :laugh:
Ezt nem is láttam,kurva jó!
:laugh: :laugh: :laugh: :laugh: :laugh:
Kit érdekel a fair play?Csak a végeredmény számit.
@ II.Putyin998 cár:
@ B.andi:
Ne menjünk el a bulvár felé ennyire. Ejtsük a témát.
Már íródik a következő cikk, lassan megjelenik.
Duncan Shelley írta:
Részemről oké.Kinek van ideje ilyesmikre?
Gyühet a cikk.
Egyébként miért a régi imélcimre jönnek az értesitések mindig?Át kellene regisztrálnom vagy mi?
Mer’ ez nekem nagyon scifi.
Az eddigi kommentekből kiderült vannak akik szeretik érzelemmentesen csinálni, vannak akik a hármas felállást sem vetik meg, vannak akik paráznak a méretek miatt ( súly, hossz és társai ) és van aki várja a következőt—————————–>
:-D
aelod írta:
Így van. Éles szemed van!
@ B.andi
@ Putyin
Jééézusooooom!!!!
Nem mindegy, mekkora??!
A lényeg, hogy jó legyen a csajnak is, ha beteszitek, nem???
@ B.andi
@ Putyin
Centiztek itt….. !!
Lehet, frivolan, vagy akárhogyan hangzik, de nekem most akármekkora is megtenné…
Na.
Duncan Shelley írta:
Pont ezt a kérdést tettem fel én is magamban a minap.
És a mai nap még mindig fel kell tenni…
@ Alex:
Egy cikket olvastam róla, azt járta körbe, hogy evolúciós szempontból mennyire jól van megtervezve az emberi szexualitás. Az emberiség akkor is fennmaradna, ha majdnem teljesen kihalna, erről biológiai programok gondoskodnak.
Átlagos egészségi állapotot, átlagos élethosszt véve, 1 férfi életében 3500 gyereket nemzhet, 1 nő életében 25 gyereket szülhet. Csak biosz.
Evolúciósan kalkulálva van az élettér, az élelem, a puszta biológiai igények, de a fogamzásgátlás nincs. Születésszabályozásra a természet szexuális orientációt fejlesztett ki, nem fogamzásgátlást. Az elmélet szerint alapvetően biszexuálisok vagyunk, amikor szaporodnunk kell, heteroszexuális vágyaink kerülnek előtérbe, amikor belaktuk az életteret, a homoszexuális vágyak.
Igazából a cikk sokkal bonyolultabb ennél, csak a lényeget jegyeztem meg. Akkoriban baráti társaságban (18 fő) sokat beszélgettünk róla, arra jutottunk, hogy ha félretesszük a társadalmi normákat, bizonyos körülmények között mind hajlandóak lennénk a szexre azonos neművel.
Tinikori játékokat leszámítva, nekem nem volt dolgom nővel, de Rosamund Pike-ot vagy Vanessa Paradise-t nem dobnám ki az ágyamból az biztos. :)
siksamat írta:
Ha megadod a másiknak, amit akar, az megfelelés, ha nem is feltétlenül kényszer, de vágy biztosan. Na de akkor mi az állás, ha azt akarod nyújtani a másiknak, amit ő akar, de nem vagy elég jó neki?
@ B.andi:
Én még senkinek a semmijét nem mértem le soha, te igen?
Bocsika, ezt most megmérem! :D
Érdekes megfigyelni, mennyire rá tud kattanni mindenki egy témára – gondolok itt most a hímvessző méretének témájára-, látszólag vagy ténylegesen félretéve a logikus gondolkodását, melyet mégis hatalmas vehemenciával véd meg ha a véleményét mások által megtámadottnak vélelmezi. Félreértés ne essék, az én logikám sem makulátlan, sőt.
Viszont észrevettem, ha a fallosz-mítosz, vagy -kultusz (hívja bárki aminek akarja, nekem most jobb híján ez jutott eszembe) kerül szóba, szinte kivétel nélkül mindenki figyelme rögzül ama bizonyos testrészen, vagy teljesen rácuppan, és eszébe sem jut elgondolkodni azon, ami teljesen kézenfekvő. Mégpedig az, ha a hímvessző mérete valóban ennyire fontos, mint amilyennek beállítják, akkor ebből az következik, hogy a hüvely mérete ugyanilyen fontos. A mérete is és egyéb tulajdonságai. Tehát a hüvely hossza, átmérője, rugalmassága, feszessége, tágulékonysága, stb. Ezt viszont szinte soha fel sem merül. Én legalábbis még nem találkoztam azzal az ideológiával, ami hasonló méretekben sulykolná a hüvely fizikai tulajdonságainak fontosságát, mint teszik azt a hímvesszővel kapcsolatban.
Hogy érthetőbben fogalmazzak, kissé vulgárisabb leszek. Tehát hiába van valakinek 23 centis fasza, ha a szexpartnerének akkora belül a pinája, mint egy mozsárágyú. A rend kedvéért legyen egy másik véglet is, mondjuk, egy felespohár. Ebben a két példában egy 23 centis farok kb ugyanannyit számít mint egy 10 centis. Azt hiszem, így mindenki kapisgálja már, mit akarok kinyögni. Ha mégsem, akkor szexeljen még jó sok emberrel (csak és kizárólag ellenkező neművel) és előbb-utóbb leesik neki a dolog.
Tehát, ha esetleg valaki nevetség tárgyává válik a farokmérete miatt bárki szemében, eszerint a logika szerint könnyedén meg lehetne fordítani a nevetség tárgyát, mondván, nem a fasz a kicsi, hanem a pina akkora, hogy abban meg tud fordulni egy hatökrös szekér. Viszont általában mégsem így megy, végül minden marad a farokméreten való rögzültségen.
Pedig egyszerű. Vagy illenek méretileg egymáshoz oda-vissza, vagy nem. Kész.
Eddig itt sem említett senki ilyesmit, legalábbis nem vettem észre. Sőt, hasonló a rögzültség az általánosan megszokotthoz, szinte mindenki előtt ott libeg, vagy meredezik egy képzeletbeli fallosz, eltakarva az ugyanolyan fontossággal bíró puncit.
Nem, mintha ez számomra túl nagy probléma lenne, egyszerűen csak így látom jelenleg a dolgot. Talán rosszul látom, de nem oszt, nem szoroz. Viszont nem mellesleg, látom a puncit is.
Azonban ha jól látom a dolgot és ez tényleg így van, akkor ez hatalmas üzleti lehetőséget rejt magában. Mégpedig hasonló nagyságrendűt, mint ami a hímtag méreteinek, tulajdonságainak propagálásából folyik be. Talán elindítok egy kampányt (mondom:talán), egy új ideológiát a hüvely méreteinek fontosságáról és dőlni fog a lé. Megspékelem hazugságokkal, féligazságokkal amik már a fallosz-mítosznál beváltak, megszórom velük a netet, sajtót, stb., és rövid időn belül milliók hisznek majd az új kamuban. És hamarosan nagyon szerteágazó lesz. Új iparágak születnek majd, már meglévő iparágak karolják majd fel. Én meg milliárdos leszek egyetlen hazugság elterjesztése révén.
Egész jó biznisznek tűnik, nem? Van kedve esetleg beszállni valakinek mellém? Az vagy most szóljon, vagy hallgasson örökké. Megebédelek, és aztán talán el is indulok levédetni az ötletemet. Ha esetleg valaki lenyúlná az ötletemet, az milliárd-dolláros összegű kártérítési perre számítson.
Végső összegzésként már csak azt tudom mondani, hogy mindegy, kicsi a fasz, vagy nagy; Az a lényeg, hogy a pina szorítson!
balisto írta:
Ez a méret dolog valakinek önbizalmat ad ha épp egy méteres bajor wurstli van a lába közt és van akit teljesen megnyomorít ha nem érzi nagynak magát.
Soha nem voltam zavarban a méretem miatt. Soha. Nő előtt meg plánne nem. Bentlakásos gimnáziumban például volt olyan aki már-már betegesen takargatta magát zuhanynál….vagy épp a múlt héten láttam a fószert az edzőteremben aki alsógatyában zuhanyzott :-)
A mostani párom előtt nem volt tartós kapcsolatom. Egyik nő a másik után. Nem éreztem szükségesnek az érzelmeket. Sok lányt megkérdeztem a méret témában és a többség nem szerette a big foot-okat. Volt amelyik azt mesélte borzalmas volt vele a szex. A másiknak meg tetszett, hogy méhészkedtek benne. Egyéni ízlés kérdése. Aki meg nem szereti a tökfőzeléket az ne egyen, nem kell itt zsibbadni feleslegesen.
@ balisto
Vadássz le akkor akármekkorát
érzelemmentesen :-)
annamari írta:
Ha te arra vágysz hogy megadd a másiknak amit szeretne nem megfelelési kényszer. Adni jó :-) főleg ha szívből jön a dolog.
Ha meg nem vagy elég jó akkor sincs semmi. Majd jó leszel másnak. Akinek te vagy a minden, mint a szellem a tengeralattjárós hölgynek…:-)
Duncan Shelley írta:
Én is csatlakozom az egyik hozzászólóhoz. Tényleg sok dolgot leírt, de mivel több helyen írta rendszertelenül utólag nagyon sok energia összeollózni.
Ezért kéne összegezni egy helyen. De ez csak egy ötlet volt.
II.Putyin998 cár írta:
Hát ezt a stressz dolgot nem én hoztam fel, most meg bagatelizálod rossz kedvre egyszerűsítve, pedig Te sem kurva rossz kedvnek értetted az elején. Na, mindegy.
A stressz tényleg jó téma és szívesen olvasom majd a hozzászólásaidat.
annamari írta:
Az egész elképzelés egyébbként érdekes. Elgondolkodtam rajta, de valahogy az az érzésem, hogy azért sok helyen sántít a logika. Túl sok a kivétel. Azoknál az állatcsoportoknál, amik egyébbként is hajlamosak túlszaporodni (sáska, leming, egerek stb.) nem tapasztalták a jelenséget. A természet ott az egyensúlyhelyrebillentést általában nagyon gyorsan és drasztikusan intézi, nem pedig lassú szexuálisorientáció változással. De, hogy mondjak egy emberi példát is: a kínai az egyik leghosszabb megfigyelhető társadalom. A Nyugati történészek „dinasztikus ciklusnak” nevezik azt a jelenséget, amely a modern korig állandóan előfordult Kína 4000 éves történelmében. Az évszázadok során Kína lakossága gyorsabban nőtt mint a megművelhető földek területe. Ahogyan az ország egyre kevésbé lett képes táplálni saját lakosságát, belső lázadások, majd külső inváziók sora következett, melyek a pillanatnyi dinasztia bukásához vezettek. A zűrzavaros korszak jelentős embervesztesége következtében a lakosság száma visszaesik, ami miatt újból lesz elég föld a túlélők számára. A káoszban egy másik dinasztia veszi át a hatalmat, és újból kezdődik a dinasztikus ciklus.
annamari írta:
A fogamzásgátlás a nemzéssel áll összefüggésbe míg a szexnek sokkal több szerepe van, nemcsak a gyereknemzés. Vagyis az, hogy adott esetben kipróbálnád veled azonos neművel is a szexet nem biztos, hogy elegendő bizonyíték arra, hogy eleve biszexuálisok vagyunk.
De most ne arra öszpontosíts, kérlek, hogy kekeckedem, mert egyébbként nagyon köszönöm, hogy leírtad ezt az elméletet. Tényleg érdekes és szerintem van benne valami, mégha egy sor kérdést is vet fel.
Muad-Dib írta:
Nos, elmondok egy újabb történetet:
Egyetemen elég sokat boncoltunk. Többek közt szarvasmarha nemi szerveket is. A sors fintora (vagy a tanárok perverziója), hogy a fiúknak általában a női míg a lányoknnak általában a hím szerv jutott. Aki nem hisz a 34 centis farokban, azt kell mondanom, hogy a lányok bizony itt-ott sikongattak mikor a tálcán behozták a hatalmas bikafalloszokat olyan golyókkal, mint a sárgadinnye. Voltak, akik az elején ódzkodtak hozzányúlni, de voltak amazonok, akik alig várták, hogy a kezükbe vehessék. Szóval ezek az órak igen jó atmoszferaban teltek. :-)
A hüvely szétvágása után magam is elcsodálkoztam, hogy mennyi legenda fűződik ahoz a szinte unalmas simaizom csőhöz, ami ott feküdt előttünk kiterítve. Semmi különös, viszont van egy tulajdonsaga a hüvely izomzatanak. Kepes rendkivul kitagulni es osszehuzodni. Mondjuk logikus is, hisz nemcsak a faloszt kell befogadnia, hanem adott esetben ezen keresztul megy ki a baba is, ami ugye atlagosan egy 50 centi hosszu, 3,5 kilós, es 15 centi atmeroju test. Szoval a meretekkel a huvelynek sokkal kisebb problemaja van, mint a sokkal kisebb hatarok kozt meretet valtoztato himtagnak.
Persze ervenyes az, hogy valaki szamara lehet egy farokmeret kenyelmetlen, de altalanosagban a nok sokkal jobban megtudnak birkozni akarmilyen meretu himtaggal.
B.andi írta:
:rotfl:
Legalább őszinte.
Ebben az esetben viszont hadd javasoljak valamit a közeli s távoli jövőre nézve.
Csatlakozz rá Great, Palóca, Palantír vagy másvalaki véleményére (Putyint nem írom ide, mert vagy nem érted meg, amit ír, vagy tényleg lesz*rod), értelmes tagok mindannyian, érdemes odafigyelni rájuk.
Szóval érts egyet velük, írd le azt, amit ők (csak persze leegyszerűsítve, hogy ne legyen gyanús) és bólogass hozzá szép ívben.
A jelszót így is megkapod. ;-)
Az eredeti gondolatokat viszont a helyedben nem erőltetném.
Túl hamar összezavarodsz.
Túl hamar elfogynak az eleve nem létező érvek.
Aztán jön a megsértődött primadonna-szerep, jössz itt a farok-méretekkel meg a buzulás-teóriáddal, csak hát ez már másnak sem jött ám be.
Hogy is hívták azt a szexuálterapeutát a Végső háborúban? Jane Silverstone! Ő is először hadovált, aztán megkavarodott, aztán jött a vagdalkozás, és mi lett a vége? Szerencsétlen majdnem agyvérzést kapott élő egyenes adásban. :rotfl:
boszizsu írta:
Erről egy dolog jutott eszembe.
A kockahas a vékony férfin olyan, mint a nagy mell a kövér nőn: nem számít.
:shy:
zCevard írta:
http://www.humoroldal.com/vicces-kepek/kockahas
aelod írta:
Azon vagyok! …. Talan jövö heten össze is jön….
Te aleod! Ez a bentlakasos suli tema szinten megerne egy miset, nem? :)
annamari írta:
Hat, nem egyezik az izlesünk…. :)
Nekem inkabb a gyönyörü, kicsit qrvas nök jönne(ne)k be….
@ Muad-Dib:
Na, ezt jol kimondtad.
Nekem is ugyanigy felmerült mar az elejen, hogy ez mekkora baromsag, hogy csak a pasik mereteit nezik..
A nemregi szexpartnerem (en mellesleg hottbelezugtam) merete nekem irtora bejött.
Viszont forditva nem.
A különbseg: nem voltam neki elegge szük.
Nekem ö viszont elegge hosszu volt.
Szar ügy, hogy megkaptam mindig, hogy ferne melle meg valami…
Ugye, szültem is, meg azert van jopar (kb. huszon) ev szexualis elet a hatam mögött, es egy fiatal sracnak, akinek eddigi tapasztalatai fiatal puncikra terjedtek ki, nos, öneki feltünik…
Tehat igen, mindket oldalrol meg kell közeliteni a temat.
En csak azert fogok elmenni melletted kampanyolni, hogy racuppanjak valami kompatibilis meretre… :)
balisto írta:
Nem volt egy bv intézmény, de mi akkor fiatalon annak éreztük bár nem is tudtuk milyen lehet egy börtön valójában….
balisto írta:
Például?
@ annamari:
Tehát ha szaporodás, akkor nők, ha puszta élvezet, akkor férfiak? Nemá! Ez nagyon rosszul hangzik! :D
De ez a 3500 ez durva!
@ Alex:
Mi a szex sokkal több szerepe, ami nem csak a nemzés? Mert ezt már boncolgatják többen is egy ideje.
És mit szólsz ahhoz, hogy 3500 gyereked is lehetne? 8-)
balisto írta:
Gyönyörű és kurvás? Mondanál (linkelnél) erre egy példát? Mert ez a kettő így együtt meghaladja a fantáziámat.
Duncan Shelley írta:
Azért már igen tetemes mennyiségű cociális pótlékot lehet kapni zállamtúl dikk! :-D :-D
@ alex:
@ duncan:
Izgat benneteket, mi? :-P
Egy pornófilmben láttam egy csajt legutóbb…. Na, őt én is….
@ aelod:
:(
Ja.
Nekem se volt, csak én évezredekkel később jöttem rá, hogy nem kellett volna odajárnom…
Kicsit későn….
Duncan Shelley írta:
Sheton Stone elemi ösztön, Sarah Michelle Gellar kegyetlen játékok, soroljam?:-)
aelod írta:
* Sharon
balisto írta:
Minden percét élveztem, na jó azt nem igazán amikor le akartam zúzni a prefektus perger atyát:-)
Ha választanom kéne megint azt választanám, nem mást.
Fent a 2. rész.
A jelszó ugyanaz, ami ennél a cikknél.
Ha ezt tudjátok olvasni, akkor azt is.
aelod írta:
Sorold még. Sharon tényleg ott van, de az a Sarah szerinted miért kurvás?
aelod írta:
Ámen.
In eternum.
:)
aelod írta:
Ja, és én is jobban élveztem volna, ha lettek volna fiúk is………………
aelod írta:
Sheron, ja.
Az a nő, aki szép, és látszik rajta, hogy tudatában van a hatalmának. Akin látszik, hogy élvezi a szexet, és alig várja, hogy meg……ák, az már tutti.
aelod írta:
Sharon Stone, nem Sheton. Sarah Michelle Gellar aranyos kislány. Te még nem láttál kurvát.
balisto írta:
A kurvának a szex a munkája, nem gondolnám, hogy élvezi, azt főleg, hogy mindig.
Huszonévesen volt pár kalandom kurvákkal, masszázsszalonokban, útszéliekkel soha. A filmekben más mint az életben.
Igaz, kurvásról volt szó, nem kurváról, ami nem teljesen ugyanaz, csak a férfiak fejében ugyanaz a kettő. Az ilyen nőket nem tiszteli senki, ezt tudják is. Ha nem tudod másból fenntartani magad, csak férfiakból, akik megzsákolnak néha, akkor nagyon nyomorult életed lesz.
Great írta:
A színésznőket a filmbéli karaktereik alapján soroltam.
Kurvához meg volt szerencsém….
balisto írta:
Mienk koedukált volt ;-) Pesze elválasztva vasráccsal minden….
@ Alex:
A filmben az.
Liz Hurley a bájkeverőből Brittany Murphy a Sin Cityből, Penélope Cruz a VCB-ből
Tudnám napestig de szerintem ez is ízlés dolga. Kinek a kanna kinek a kancsó ;-)
Great írta:
Igen. Csak qrvásról szóltam.
Ha csak a zsákoltatás marad, akkor igen. Akkor xar az élet.
Ha meg már meg se szákolnak, akkor meg már téged fúj a szél….
aelod írta:
Jó neked… Akkor relative egészségesebb egyedfejlődésetek volt…..
balisto írta:
Ezt értsem úgy, hogy az enyémre? Mivelhogy más választásod úgysem lenne. Csak nők vennének körül mert nőknek kampányolnék.
@ balisto:
naná
nekem a legjobb kinek másnak? :-D
Muad-Dib írta:
Ugy erted, ahogyan neked jolesik. :)
De annyi nö köze biztosan bevegyülnenek himek is….
@ aelod:
Csak egy csepp jutna az önbizalmatokbol nekünk, nöknek is!…
@ annamari: Mértem farkat centivel, igen. Nekem a számok jelentéssel bírnak, például a 19/6, jelentőséggel viszont nem! :-)
Hát, végig olvastam amit írtatok, valahogy többre számítottam, ami tetszett tetszíkeltem.
Nem könnyű téma, még egymás között is nehezen írunk erről.
Összességében és tömören azt jött le nekem, az írásokból ,hogy
-nem a pénisz mérete a fontos.
– szex hiánya testi és lelki problémákhoz vezethet.
-ne legyél kövér , mert akkor nem tudsz szexelni.
-egy nő legfeljebb 25 gyereket szülhet, míg egy pasi 3500-at nemzhet.
-ne legyünk buzik, vagy homokosok mert az gusztustalan.
-Akivel csinálod a szexet, vele legyél ne valami fantázia testtel.
Volt egy barátnőm, aki imádott megfogni, megtapigálni embereket, mindig mikor mentünk buliba, meg akarta fogni a kezemet, nagyon kedveltem, de erre nem voltam hajlandó, minden fajta tapizás, nőtől, aki nem az anyám vagy a lányom, idegen nőtől szexuálisnak veszek. Végül is masszőr, és gyógytornász lett belőle. Kielégítheti tapizási vágyát.
Még egy érdekesség, nyugdíjasok sokkal többet szexelnek mint mi.
Apósom rá a példa, ledöbbentem mikor mesélt erről, leültünk teázni és mesélt, hogyan szedte fel a barátnőjét, és mi az oka hogy csak fél napokat van velünk , az unokákkal, mert rohan haza a barátnőjéhez “dugni”.
Ellátja a kertet, megtermel mindent, hajnalban kel, korán fekszik és megoldotta magának, az evés , és a szex, legyen rendben.
Merthogy kettő nő van, eggyel sakkozik,kirándul, és beszélget, de mivel azzal nem lehet dugni, keresett egy szexpartnert is. (akinek mellesleg Ő a második férfi az életében, mert a férje meghalt). És hűséges mindkettőhöz. Több éve csinálja.
Továbbra is fenntartom a filozófiámat, miszerint a nőknek egy vagy esetleg kettő pasi lehet egész életében, míg egy pasinak sok nő.
Apósom szerint a lakás, kaja, szex megvan, minden happy.( 70 év felett van)
Hát lehet igaza van, nem kéne ennyit görcsölni.
Duncan Shelley írta:
Mióta vannak spermabankok ez a perspektíva elég gyenge. Akár millió gyerekem is lehetne.
Van az a vicc, hogy akasztják a cigányt és az utolsó kérés jogán azt kéri, hogy hagyják egy kis időre egyedül. Megteszik, de a hóhért igen izgatja, hogy vajon mire kell az utolsó kérés. Hát beles a kulcslyukon. Ott látja a cigányt, amint keményen “dolgozik ” közben meg egyre szaporább levegövétel közben azt kiáltja: ” Meneküljetek gyerekeim!!!”
MIERT FONTOS A GYONYOR?
Szerintem azert, mert vagyat, hiany(erzetet) elegit ki, olyan forrashoz kapcsolodva, amely felfokozott pozitiv erzesekhez, erzekiseghez, oromhoz, elegedettseghez juttat. Jo a testnek, jo a leleknek.
A feltekenyseg, hutlenseg, megcsalas nem melto szavak az emberhez, ha valoban szabadkent (meg ha csak illuzio is) fogadom el a Masikat.
A vallasok, mivel nem szabadkent tekintenek az emberre, veszik is maguknak a batorsagot, hogy beleszoljanak a szexualis viselkedesebe, szokassa majd programma (le)minositve azt – mar akinel sikerul. Neha az az erzesem, csak arra valok, hogy a szellemet guzsba kossek, vegul megoljek.
Annak, aki hazassagot kot, megkapja a nagy szavakat a hazassagi esku letetelekor – legyen az polgari vagy egyhazi. Es… Mi van utana? Mi van, ha valamelyik nem tartja be? De mit tartson be? Lehet, azt sem tudja, mire mondott igent. Lehet, azt gondolja, a Masik is ugyanarra tette az eskut, amire o. Aztan kiderul(het), hogy nem. Mert az o hatarai nem ott vannak, ahol a Masike, mert a minden, neki nem azt jelentette, amit a masiknak…
Ha mar eskusznek – igy vagy ugy – megbeszeltek, vagy beszelgetett veluk valaki arrol, hogy pl. mi a huseg? Ez szerintem fontosabb, mint az, hogy a lakoman a szek milyen szinu huzattal legyen bevonva, vagy milyen szinu lufik legyenek, vagy kinek dobjak majd a csokrot, “veletlenul”.
MITOL VONZO A VONZO?
Attol, hogy tetszik. Honnan jon? Belolem. Hogy kerult oda? Nem tudom. Talan ez is program. Miert pont az a program? Nem tudom. Ha program, akkor az mase. Akkor megsem belolem. Ebbol nem fogok jol kijonni. Szoval, nem tudom, hogy mitol vonzo a vonzo, de hogy nekem mi a vonzo azt tudom.
AZ ALAP
“Jon a rengeteg munka, hogy elerjuk vagy megkozelitsuk az elvarasokat. Ez neha onkinzassa fajul.”
Ez a profitrol szol. Oriasi “biznisz”. Nezzek ki ugy, ahogy valaki(k) megalmodta, kitalalta, sulykolja: fogyjak le, hizzak meg, egyek ezt, egyek azt, sportoljak ezt, sportoljak azt, legyek egeszseges igy, legyek egeszseges ugy, hasznaljam ezt a modszert, hasznaljam azt a modszert, higgyek ennek, higyek annak, – azt kevesen mondjak, hogy tudd ezt, vagy tudd azt.
A merce, olyan magas, hogy ember legyen a talpan, az, akinek semmit nem kell tennie, meg Photoshoppal sem kell hozzanyulni. Ennyire rosszul lenne a Testunk megalkotva, osszerekva? Szerencsere van akinek ez a tipus, van akinek az a tipus jon be es igy nem mindenki ugyanazert a Masikert “hajt.” :-))
Ui.: Bocsi, par napja, ismet, egy arva magyar ekezetes billentyuzet sincs a kozelemben.