Van egy régi filmfelvétel, fekete-fehér, az idő körülbelül 1922, a helyszín Mississippi. A felvételen annyi látható, hogy egy oszlophoz hozzákötöztek egy fiatal, húszas évei körül járó színes bőrű férfit, rongyokat, újságokat, ládákat dobáltak rá, majd az egész kupacot lelocsolták benzinnel. Ezután egy hasonló korú fickó fog egy fáklyát.
A valós, megtörtént eset itt, ennél a pontnál fordul át még sokkolóbba. Mert ez a fickó nem dobja a fáklyát a hevenyészett máglyára. Valami még rosszabbat, még aljasabbat művel. Leguggol az öt-hat év körüli fiához, mosolyogva magyaráz neki, mutogat, majd a gyerek kezébe adja a fáklyát. A gyerek tesz néhány lépést előre, és eldobja. A színes bőrű férfi elevenen elég. Hang nincs, talán sose volt, de nem is kell, el tudjuk képzelni.
Vajon mi lesz a gyerekkel? Mit fog kezdeni azzal, amit tett? Hogyan nő fel? Mihez kezd az életben?
Igen, tudom, pokolba vele! Abban a kis aranyos testben egy olyan elmebeteg idióta lélek lakott, akinek egész egyszerűen nem az életben, nem a Földön, hanem sehol nincs hely. Hogyne. Mégis, a cikk témája kedvéért, figyeljünk most rá.
Valamikor a 90-es évek első felében találkoztam egy rolang nevű praktikával. A szertartás során a varázsló egy sötét helyen meztelenül, önmagát egy holttesthez kötözve járja bizarr táncát, majd kiharapja a halott nyelvét. Mindeközben kötött szöveget kell ismételnie. Megjegyezték, hogy ha a varázsló elvéti a szöveget, megőrülhet. Ha kiesik a szerepéből, rájön, mit tesz valójában.
Láttam egyszer az utcán egy transzvesztitát. Az a típus volt, akiről két kilométerről látszik, hogy nem nő. A fején, az alkatán, a mozgásán, mindenen. Ezek ellenére, hosszú hajjal, kifestve, női ruhában, szilikon mellel riszálta magát az Oktogonon. A járókelők döbbenten bámulták a jelenséget, néhányan annyira röhögtek, hogy le kellett ülniük a földre. Nekem a rolang jutott eszembe. Ha kiesne a szerepéből, csak egy pillanatra, és látná, mit csinált magából, alighanem megőrülne.
De térjünk vissza a kisfiúhoz. Mi lesz belőle? Apja tanította: „Fiam, az nem is ember, az csak nigger, bánt minket, el kell égnie!”. Nyilván az apja nem a felvételen kezdte a gyerek oktatását, és nem is ott fejezte be. Az csupán közjáték volt – annak viszont roppant fontos.
Gyerekként elevenen elégetett egy embert. „Csak nigger!” „Bánt minket!” „Isten ellen való a léte!”. Amíg hisz ezekben, addig nem lát problémát abban, amit tett. Ha már nem hisz benne, akkor vajon mi lesz vele? Ha kiesik a szerepből, mit kezd azzal, hogy elevenen elégetett egy embert, csak úgy?
Tizennégy évesen az erdőben, kisebb társaságban, játszottam az eszem. Egy balta volt a kezemben, forgattam, majd belevágtam a földbe. Nyár, koradélután, hangos gyerekcsapat. Annyit akartam, hogy a balta pengéje két centire csapódjon bele a talajba, öcsém szandálos lábától. Két centi helyett két milliméter lett. Persze, én voltam a király. Csak éppen belül valami más történt. Tizenvalahány éven át voltak rémálmaim utána. Mi történt volna, ha még jobban elhibázom, és öcsém lábából levágok egy darabot?
Mivel jóvátenni nem tudom, két lehetőségem lett volna: vagy belerokkanok, vagy minden erőmmel belekapaszkodom abba a gondolatba, hogy öcsém megérdemelte és az ő hibája.
Annak a kis hülyegyereknek, aki öt-hat évesen elevenen elégetett egy embert, aki minden bizonnyal milliószor értékesebb volt nála, meg a szüleinél, meg az egész csürhénél, ami körbeállták, szintén két választási lehetősége van.
Az egyik, hogy belerokkan a bűnbe, amit elkövetett.
A másik, hogy minden erejével ragaszkodik azokhoz a hazugságokhoz, amik miatt megtette.
Ha csak egyszer kiesik a szerepéből, megőrül. Ha csak egyszer ott találja magát a hazugságai nélkül, mentségek, magyarázatok nélkül, szemben az igazsággal, azzal, amit tett, neki annyi. Ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a hazugságok igazak. Ragaszkodnia kell ahhoz, hogy jót tett, nem rosszat. Újra és újra bűnt követ majd el, hogy bizonyítsa, az indokai igazak.
Tévedések miatt követünk el bűnöket, és a bűneink ragasztanak a tévedéseinkhez.
Az apa azon a régi felvételen csinált a gyerekéből egy harcos rasszista őrültet, aki soha életében nem engedheti majd meg magának azt a káprázatos luxust, hogy kétségbe vonja apja szavait. Ha megteszi, ott le is zárul az élete.
Az Amer táncában, Amer azt mondja az inkvizítornak:
„Nem tudom, létezik-e a te Istened, nem tudom, létezik-e Jézus Krisztus, mert sose láttam őket, de egyet biztosan tudok: neked, Juan de Thorquthera, az a jó, ha nem léteznek. Mert ha igen, te, és a magadfajta vérszomjas bolondok, talán örökre bemocskolták a nevüket. Ha léteznek, én azt hiszem, jót akartak. Jót, érted? Nem, nem érted. Jót akartak, nem felgyújtott, kifosztott, földdel egyenlővé tett falvakat és városokat, kiirtott népeket, elpusztított kultúrákat, halálra kínzott, élve elégetett nőket, férfiakat és gyerekeket, nem agyonvert csecsemőket. Egyszer majd, nagyon soká, de egyszer majd így lesz: te, Juan de Thorquthera, rá fogsz jönni, hogy jobb a máglyán elégni, mint azt meggyújtani.”
Húúúúúú ez egy nagyon kemény lecke… Azta…. Vajon hányan játszunk hányféle szerepet kisebb nagyobb csínytettek miatt? Mert mindannyiunknak van egy titkos listája… :secret:
en pl. megegettem magam a fejem tetejetol hatkozepig negyedfoku eges … latszott a bordam, beegett csontig, megneztem 2 tukorrel majd jott a korhaz de helyrejott, csodaval hataros modon semmi nem latszik, atszurtam a labam villaval de helyrejott es meg sokminden mast is megeltem es a helyen van …megsem hagytam hogy barmilyen szellemi karosodast okozzon, fejszevel 7-szer minden evben egyszer elvagtam a mutatoujjamat, megyogyult, latszodnak a vagas nyomai de nem hatraltat semmiben a lelkem is hasonlatosan jart tobb rendben, negyszer voltam szerelmes es sebek voltak de megyogyult mind semmiben nem hatraltat, csak tudom milyen …ennyi igy tapasztaltam meg… most ezt a reakciot valtotta ki belollem azt amit olvastam.
a lelkiismeretrol meg az a velemenyem, hogy : nem tudom ,hogy ki vagyok, de az a nemtudas meg akar ismerni egy lelket amivel azonosulhat vagy valami ilyesmi… a leleknek az ismerete …vajon ki vagy mi kell megismerje a lelket?, hogy lelkiismeretrol tudjon beszelni…
Valóban bűn volt amit a gyerek elkövetett? Bűn a bűn akkor is ha nem tudja? Szerintem ez nem a gyerek bűne volt hanem az apáé, vagy a csoporté vagy azé a társadalomé ami ilyen agymosott embereket nevel. Amikor felnő és kikerül az agymosó közegből joggal kell gyilkosnak éreznia magát? Korunk vallásai(szektái) között is van nem is egy, ahol a tagokat elszigetelik a külvilágtól. Minden kapcsolatuk a szektán belül van. Amit a guru,az atya, vagy akár a helyi “OT-1”-es mond az az egyetlen és sérthetetlen igazság. Amikor aztán valaki kikerül egy ilyen szektából, jó esetben csak a saját élete hever romokban. Roszabb esetben a szeretteié is. Kérdés hogy őt okolhatjuk-e azért amit akkor tett, mikor nem volt hatalma a saját tettei felett?
Superman is megmondta: minél nagyobb az erő annál nagyobb a felelősség.
Akinek nincs ereje a tettei felett az egy semmire kellő ember. Mindazonáltal nem is okolható azért amit mások akaratából kifolyólag tesz vagy nem tesz.
A hazugságok, amikhez bűneinkkel láncoltuk magunkat, hosszú sorozatként jelennek meg és épülnek egymásra. Sok van belőlük, és lehet újabbakat és újabbakat találni, ahogyan nyílik ki a szemünk, amivel nemcsak színeket és formákat, de igazságokat is látunk.
Nem tudtam! Érted, nem tudtam! Nem tudtam, hogy meg van töltve, nem tudtam, hogy nincs lecsukva, nem tudtam, hogy jön ott egy ember, nem tudtam, hogyan működik, nem tudtam, nem tudtam, nem tudtam, érted?
Persze. De:
– ki nem tudta?
– és azért ki a felelős?
A legnagyobb hazugság, amivel találkoztam eddig, az az, hogy az ember gyenge. Kicsi, pitiáner, nyomorult, szánalmas, roncs, senkik és semmik vagyunk, akik felett csak úgy elrepül az élet, elrepül a történelem, meg minden. Ha (csak ha) valóban igaz, hogy a bűneink láncolnak a haugságokhoz, akkor vajon milyen bűneink vannak, amik miatt ebben a képtelen hazugságban kell hinnünk?
;-)
Mi másért kellene hazudni , ha nem azért , hogy elhallgattassa az ember a lelkiismeretét .
Mert lehet hogy egyesek megőrülnének ha előjönne bennük a lelkiismeret .
De szerintem van más opció . Például találkoztam olyannal aki pont emiatt választott “szerzetesi” életmódot . Hogy legyen ideje rájönni mi is az igazság , milyen is ő valójában . Hogy megszabaduljon a hazugságtól is , meg az őrülettől is . Igen , elmenekült , de csak így menekülhet meg ! De azért ott van az hogy egy gyerek sem feltétlenül ostoba . Engem például gyerekként sem tudtak volna ilyenre rávenni , mindig borzadtam amikor nagyanyámék disznót , vagy csirkét vágtak . De ez biztos lelki alkat kérdése is .
De az biztos hogy a jóvátehetetlen bűnök közé tartozik , ha valaki a saját , vagy más gyerekét ilyen tettekre kényszeríti . Most azt ne boncolgassuk milyen karma által született az a gyerek ilyen családba . :-((
Ezt még le kell írnom . Tanulságos . Van egy másik ismerősöm , aki az egyik keleti vallás híve . Nála önzőbb embert nehéz találni . Amennyit tudok róla , az az hogy nehéz gyerekkora volt , alkoholista dührohamos apával . 18 vagy 20 évesen elkötelezte magát egy vallási közösség felé , megfogadva például , hogy társ nélkül csinálja az utat . Menekült . Persze ilyen fiatalon lemondani a szexualitásról , párkapcsolatokról , maga volt a hazugság kezdete . De mivel sem a vallási fogadalmáról , sem a nőkről nem tudott lemondani elindult egy tudathasadásos állapot . Az egyik énje maga a megtestesült erény , Isteni tanítvány , a guru alázatos híve , a másik maga a megtestesült önzés , mindenben csak magára gondol , semmiről nem tud lemondani , minden azonnal kell neki , megsértődik ha neki nem tetsző dolgokat hall . Mint egy gyerek . És látom , hogy az is . Azt is látom hogy azért ilyen , mert gyerekként feldolgozhatatlan traumák érték , ezért elbújt az első adandó dolog mögé ami jött , és ez a vallás volt . Megértem . De most meg olyan csapdában van , amiből nagyon nehéz kijönni . Ferkó jobb helyzetben van , mert tudja hogy hibázott . De neki hogy mondjam el ? Tegnap “véletlenül” neki is a “tyúkszemére “léptem , úgyhogy most lapulhatok . :-P
Szép gondolat: “Egyszer majd, nagyon soká, de egyszer majd így lesz: te, Juan de Thorquthera, rá fogsz jönni, hogy jobb a máglyán elégni, mint azt meggyújtani.”
Sétáltam haza az iskolából és a lábam alá repült egy méhecske, észrevettem, de tehetetlen voltam már, nem tudtam megállítani a lábamat és agyontapostam.
Innentől kezdve megtehettem volna, hogy
a) minden bogarat könyörtelenül megölök
b) minden bogár életét megmentem.
Sokáig a b-t csináltam, az volt a nézőpontom, hogy a szúnyognak is kell ennie valamit és néha bizony én vagyok az…
Később a gyerekek miatt hoztam egy olyan döntést, hogy nincsen kedvem a legyeket meg a szúnyogokat kiköltöztetni és őket ne egyék már meg! A hangyainváziót, ami ilyenkor 3-4 hétig tart, elviselem és van még néhány bogár, akiket költöztetek az irtás helyett. Ráadásul nyárra szúnyogriasztó valami van, hogy minél kevesebbet kelljen ölni. (Most, hogy végiggondolom, csak a gyerekek szobájában… nálam nem. :-D)
Nagyon jó a cikk!
Viszont felmerül a kérdés, hogy akkor mit kellett volna a kisfiúnak tennie? Tehetett volna bármit is? Vajon valóban van annyi tudatod és/vagy bátorságod ötévesen, hogy ellenszegülj a pszichopata apádnak?
Silverlion írta:
Nincs.Egy kisgyerek védtelen és ki van szolgáltatva a hülye állat szüleinek.
Ezért szemétrakás mindenki aki gyerekekkel gonoszkodik.
Hosszú kinhalál!
@ thirdeye:
Vegyük ezt a hétköznapi lelkiismeretet,ne a szótári definiciót.
Szerinted az is létezik?
Vagy csak kifelé mutatja a sok álszent alakoskodó?
Sok olyan tétova gügyét ismerek,aki már azon is sápitozik,ami meg sem történt.
Mert lelkiismeretfurdalásuk van egy kósza gondolattól.
Ilyen van?
Nem hazugság ez?
Álszerény-önfontosság?
ferko998 írta:
Miért ne ?
ferko998 írta:
Sajnos van , ez is egy jó kis játszma .
ferko998 írta:
Hajjajj , az is nagyon tuti ám . :heh:
Kedves Dani= Duncan!
Hű, de véres írás, borzadva olvastam végig, minek ilyen dolgokon gondolkodni? Szeretnék tőled egy életigenlő írást!
Ha undorodni akarok, akkor megnézem a tv- híradót.
Az ember nem gyenge. Az ember különleges lény, egyszeri és megismételhetetlen.
@ thirdeye:
NNNAAA én erről beszéltem neked tegnap,Sherlock! :-P
ferko998 írta:
Oké , de attól hogy vannak ilyenek , az nem jelenti azt , hogy nem lehet valódi lelkiismeret .
Mindenkinek vannak mentségei. A mentségek bűnöket takarnak, a bűnök hazugságokat. Ha jól értem.
Visszatérő: jön a kövér nő, fogyni akar, de csak kicsit, az egészsége miatt, neki jó így. Hazudik. A lelkét eladná, hogy nőt lássanak benne a férfiak.
Könnyebb messzire látni, mint közelre.
Balatonon, figyelmetlenségből rávágtam a rokongyerek ujjára a kocsiajtót, eltört, a hús is látszott, bömbölt, mint a sakál. Ha jól számolom, harminckét éve történt, és még mindig bánom. Csak a fagyin járt az eszem, gyerek voltam, mégsem ment fel.
Great írta:
Fúú,ne is mondd!!!
Ezektől kivagyok nagyon.
Bűnös lélek ? Mese vagy hazugság ?Na most vagy van hazugság vagy nincs.És ha volt az elején valamikor és azt az egyet hittük el amire a többi épült ?
Most csak egy aspektus:
Ohh, ezek az elvetemült fehérek akiknek már a létük is bűn, egy egész biztosan ártatlan afroamerikai fiatalembert puszta kegyetlen szórakozásból kínoznak halálra..
Mintha a TASZ ihlette volna az írást, akár a magyar ugaron is játszódhatott volna a történet…. A csupán bőrszínében különböző embertársunk aki csak áldozat lehet és
az őt emiatt megkülönböztető antihumán (egyelőre) többségi…
Joli54 írta:
Újabb nevem van a Csaba és az Attila mellé? :-D
Nem véres, nagyon is életigenlő, hiszen a halál útjára hívja fel a figyelmet. Könnyű oda tévedni.
Nem az.
HunHool írta:
Nincs szó bőrszínről. Egy konkrét felvételről van szó. Az időpont és a hely is fontos. Valóban megesett ilyen, kisebben én is láttam. Senki nem mondta, hogy a fehérek (ilyen általánosan) elvetemültek vagy bűn a létük. Nincsenek fajok és népek, csak egyének vannak, akik egyéni elbírálás alá esnek, tetteiktől függően. Elégetni egy embert, azért, mert betévedt egy étterembe, ahová a bőszíne miatt nem mehetett volna, hát… erre nem igen lehet pozitív jelzőket használni.
A cikkben nem jelent meg ilyesmi, ezt te raktad hozzá.
Great írta:
Na igen… :laugh:
@ Duncan Shelley:
Ez a te lovári mozaik neved.
Mit csodákozol?Danyi Dánken Kolompár Selli.Azt hiszed az előbb elrtam a nevedet?Csak kiváncsi voltam észreveszed-e?
Most ezért moderálva leszek.. :-((
Hát Duncan, szerintem ez eddig a legmélyebb cikked. :-) A mélység a fontosságát is jelzi. És egy ilyen fontos kérdésben én inkább nem alkotok véleményt, mert akkor még a végén ahhoz tartanom kéne magam. És az csak hazugságot szülne. :-)
De egy kérdés, csak kíváncsi vagyok mit reagáltok (már ha érdemesnek vélitek arra).
Tegyük föl egy szép napon egy ember áll elétek, azt állítja, hogy ő a jövőbe lát és ez tudományos tény. Most ne vesződjünk a tudomány mai mibenlétével, a történetünk szerint most te meg vagy győzve erről. Ez a látó azt állítja, hogy egy ember meg fogja ölni a családodat és ezen te csak a halálával tudsz változtatni. Mit tennétek?
Egyébként most néztem meg a Felettünk a Föld című filmet. Kicsit meglepődtem, hogy mi volt az első dolog amit megláttam rögtön utána. (Duncan cikke) :-) Hát lehet, hogy ma nem fogok olyan mélyen aludni. :-D
A pszichológia az egyetlen üzletág, ahol az ügyfélnek sosem lehet igaza.
Fisher írta:
Addig verem a látót, míg be nem vallja, hogy ki ő és ki küldte.
nev3rlive írta:
Te már korán reggel is igencsak észnél vagy. :-D
Alex írta:
HÁHÁHÁÁ!!!
Végre kibújt a szög a zsákból!
Egyértelmű! :-D
@ Fisher:
Ezt ugye nem komolyan kérdezted?
@ Duncan Shelley:
Végh “Pumukli”Attila megnyerte az első meccsét a Bellatornál,és a következő meccsén a kihivói pozicióért küzdhet.
Ez a nagy dolog.Végre egy határon túli magyar,akire büszkék lehetünk,mert ő igencsak büszke ránk.
Fisher írta:
Megkérném a látót , hogy menjen el a leendő gyilkoshoz is ? és mondja el neki milyen dolgok várnak rá majd a börtönben . :handcuffs: :-(
Alex írta:
Na jó , de ha az egyik ütéstől amnéziás lesz ? :beatup: :eek:
@ Alex:
Ja , és jellemző , hogy a látót verik , aki figyelmeztet a bajra . :-((
Ááá gondoltam, hogy a protokoll szerint jár majd el mindenki. :-D Hiszen a jós, látó, jövendőmondó szavak itt tabunak számítanak. :chic: Jogos, máshogy kellett volna fogalmaznom. TEHÁT: az ember tevékenységére nem vetül semmilyen kategorizáció, annak hitelességéről meg vagytok győzve RENDÜLETLENÜL. Azt is kijavítanám, hogy nem az információ hitelességéről, hiszen akkor egyértelmű a kérdés. És igen komolyan kérdeztem. :-)
Fisher írta:
Azt értsd meg , hogy lehetetlent kérsz ! Nincs itt olyan aki hinne abban , hogy vannak valódi látók , nemhogy még igazat is mond ! De ha valódi látó az illető ezt pontosan tudja is . És azt is , hogy végül ő járna pórul . Ezért van az , hogy a valódi látók hallgatnak . Néhány kivételtől eltekintve . :laugh:
Fisher írta:
Akkor mégegyszer meg kell kérdezzelek:komolyan kérdezted ezt?
Preventiv módon járnék el.
A látó egy prekok a Tomkrúzs filmbűl?
Fisher írta:
En hiszek a latokban. Miert is ne? De a kerdesed lenyege az volt, hogy megolnenk-e a csaladunkat vedelmeben a gyilost. Ehez a felveteshez nem kell a latot belekeverni.
Fokep azert nem, mert ha a jovot lehet latni, akkor latja is a dontesemet abban a helyzetben. Akkor meg minek beszelunk rola, hisz a jovo el van dontve. Ha meg a jovo bizonytalan es az en dontesemtol fugg majd, akkor pedig tobb verzio lehet, nemcsak ketto.
@ Alex:
Ez csak akkor van igy,ha külső szemlélőként gondolkodsz most,de szerintem Fisher nem ezt szerette volna elérni,hanem azt hogy éljük bele magunkat a szituációba.
Fisher:Am I right?
És a válasz csakis egy lehet,különben nem vagy ember.
Ha igy jobban tetszik,én levágnám a gyilkos lábait és a kakilójába helyezném erőszakkal.
Ennyi.
Fisher írta:
Ferko, a megoldásod nem jó, mert Fisher nem azt mondtam, hogy a gyilkoláson kívül más alternatíva is létezik.
ferko998 írta:
Persze, hogy azt szerette volna. Ettől még mindig érvényes az amit mondtam: ha a jövő determinált (eldöntött), akkor fölösleges kérdezni, mert nem tudunk változtani rajta.
Ha nem eldöntött a jövő, hanem a mi cselekedetünktől függ, akkor meg nem értem, hogy mirét kell a gyilkost megölni. Elméletileg a Te hatástalanításod is célravezető. Ez viszont ellentmond Fisher követelményeinek.
@ Fisher:
Ne tegyél fel olyan kérdést, amire csak őszintén lehet válaszolni. Válasz helyett mellébeszélést kapsz.
Nehezítsük. Biztosan tudom, hogy egy idős nénike holnap véletlenül halálra gázol valakit, aki számomra fontos. Mit tennék? Hagynék meghalni egy értékes embert csak azért, mert a nénike elmélázott a kötögetésen? Nem. Tennék róla, hogy soha többé ne üljön kocsiba.
@ Alex:
Ez mind igaz,igy hogy csak filózgatunk a semmin,de HA lenne ilyen szitu,és tényleg elhinném,amit a kretén látó mond(és én is ilyen hülyévé válnék)egyből nyársra tűzném a “célpontot”.
Holott ez is csak egy óriási tekintéllyel kijelentett hazugság lenne,de mindegy.
Vannak érzelmek,amikre lehet hatni.
@ Great:
Persze,mert Háromszem mindig mellébeszél.
Itt nincs opció.
Aminek meg kell lennie….
A látót nem kellett volna belekeverni, vagy pedig akkor pontosan kellett volna feladni a feladványt.
Különben válast azért nem adtam, mert Greathez és hozzád hasonlóan én is már régebben megadtam erre a választ. Ti ketten azt mondtátok, hogy megölnétek a támadót, ha családodat bántaná, én pedig egyszer azt írtam egy hasonló feladvány kapcsán, hogyha az között kéne választanom, hogy meghal egy ember és életben marad 10, de ha az az egy ember, akinek meg kéne halnia valamelyik rokonom lenne (a példámban az öcsémet említettem), akkor én önző módon a rokon életét menteném meg. Aki akarja érti a válaszom Fisher feladványára.
@ Alex:
Azt nem olvastam.
De persze,itt nincs helye válogatásnak.
Kevés embert szeretek,de őket annyira,hogy nem 10 hanem az egész világ mehet a levesbe felőlem.
De ez egy nagyon hülye példa,semmi értelme.
Itt egy értelmesebb kérdés:
-most nagyon éhes vagy,tegyük fel.Mit fogsz tenni?
DE tényleg éhes vagy.Ne keverd bele a szakácsot.És anyámat sem-úgysem főzne neked.
Na?Mit tennél?
Komoly választ várok!
ferko998 írta:
Nem is igaz . :-P De ha mégis az azért van mert átgondolom a dolgokat . Nektek meg könnyen eljár a kezetek . :-D
ferko998 írta:
Hát ez akkor komoly vitát váltott ki. Szerintem összetettebb kérdés, mint Fisher kérdése.
ferko998 írta:
Eszem.
Mitől értelmes ez a kérdés?
thirdeye írta:
Igazad van. Great tipikus erőemberként unja azt, ha valaki filózik valamin, mikor szerinte a valós életben úgyis az számít, hogy ki mennyire erős. Az összes okoskodót parazitának tartja, akik, ha nem volnának sokkal egyszerűbben menne a világ, mert a világ bonyolúltságát a sok semmirekellő firkász, filozófus, és pálcikaember okozza. 20 kilós kalapácsot a kezükbe és irány a kőfejtő. És a dolgok a helyes kerékvágásban kerülnének. :-)
Alex írta:
Nem akarok Great-al találkozni . :hammer: :cry:
Alex írta:
Amitől Fisheré.
Térjünk vissza a cikk témájához , úgy hogy Fisher felvetése is benne maradjon .
Valaki meg akar győzni róla hogy egy helyes ügyért kell ölnöd .
Great és Ferkó ugyanazt tennék mint a kisfiú . Meggyőzték őket . A különbség annyi lehetne , hogy a kisfiú nem tudja felmérni tette súlyosságát . De vajon Great és Ferkó , koruk ellenére előrébb járnak -e ebben ?
Alex már kicsit ügyesebb , mert a felbujtót püfölné el . Néha nem árt az ha elgondolkodunk mielőtt cselekszünk . :-D
Great írta:
De mi van ha az a nénike , a számodra fontos ember imádott anyukája ? :laugh:
thirdeye írta:
Na és máris visszatértünk az én példámhoz, de ez még egy kicsit jobban meg is van csavarva, Thirdeye-nek hála. :-D
Viszont érdekelne egy dolog. Ha nem titok, akkor, Great, elárulnád, hogy apás szülés volt a tiétek, vagy pedig kint vártál míg a lányod (ha jól emlékszem) megszületett?
thirdeye írta:
Na akkor bonyolítsunk rajta egyet: Mi van, ha a számodra fontos embernél is járt a látó és neki meg azt mondja, hogy valaki meg fogja ölni az anyukáját és csak úgy menteheti meg, ha megöli a gyilkost?
thirdeye írta:
Fontossági sorrend.
Alex írta:
Ez már komolytalanabb igy a kelleténél.
Akkor csavarjunk mégegyett ezen a sikon haladva:hány éves a pilóta?
Hogy jött ide az analógia a gyerekkel?
Jelen példánál nem félrevezetésről beszélünk.
Vagy tétlenül nézed ahogy meghal,aki neked fontos vagy a tűsarkadra állsz.
A lelkiismeret nagyon mélyen a lélekbe kódolt törvény. Lehet, hogy a felszínen látszólag nem történik semmi, mindenki éli hétköznapi módon az életét. Mégis az elkövetett gyilkosság nem marad következmény nélkül, mint ahogy egyetlen cselekedetünk sem.
Lehet, hogy a gyilkosnak simán megy tovább az élete, mintha mi sem történt volna, Viszont egyszer csak, mintegy kiegyenlítve a számlát az egyik leszármazott megőrül, vagy egymást követve többen is öngyilkosok lesznek, valamelyik unoka, ükunoka stb. Persze akkor már senki nem emlékszik az okra. Azt mondják balszerencse, szerencsétlen sors. Pedig nem, sokkal inkább következmény. Ez az igazság.
Mariska, én Veled maximálisan egyetértek.
Persze ettől még nyilván Te is megvédenéd a szeretteidet, ha megtámadná őket valaki.
ferko998 írta:
Ferkó, gondold csak végi az egész felállást, ami kialakult.
A mostani felállás szerint a számodra fontos ember Téged fog megölni, ha az ő védelmében bántod az anyukáját. Na erre varrj gombot. :-)
Alex írta:
Varrok.Az én életemben nem ilyen természetű kapcslatok alakultak ki eddig,ezért ez elképzelhetetlen.
Másfelől,engem nem lehet megölni.Akkor megölöm inkább a fontos embert is . :-D :-D :-D :-D :-D :-D :-D :-D :-D
ferko998 írta:
Duncan, nem szeretnél írni egy krimit´? Ép kitaláltuk a bonyodalmat. :-)
Szóval eredetileg mindenki meg akarta volna ölni a nénikét a fontos ember védelmében, de a látó bekavart és most a nénikét is meg a fontost embert is kinyírtuk. Utánna előjön a látó és minket lő le. A detektív egy bravúros nyomozás után megoldja a rejtélyt, persze, ah addig great ki nem nyírja a látót. :-D Meg talán a detektívet is. :-P
A látót Thirdeyenek hívják a haverok maguk közt, a detektívet meg egyszer egy nindzsaklán bújtatta.
A francba, az épp az két p, ahogy a seggfej is két k.
@ Alex:
Most már ott tartok , hogy én is a látót verném agyon . :laugh: Miatta van az egész . Mit is mondtál , hogy hívják a látót ? :pain: :shock: :zombiekiller:
Vagy várjunk csak , ki is dobta be ezt a témát , ki miatt van ennyi hulla ? :-D :-D :-D :laugh: :laugh:
Illetve inkább ide passzol, holott még mindig a bűn és bűnhődés részből van:
“És a bűntudatot mégsem róhatjátok ártatlanra, sem a vétkes szívéről fel nem oldhatjátok.
Hívatlanul tér be az az éjszaka közepén, és az emberek felébrednek rá, és önmagukba néznek.
És ti, akik érteni akarjátok az igazságot, hogyan tehetnétek ezt anélkül, hogy minden cselekedetet meg ne vizsgálnátok a napvilág fényében? ” Kahlil Gibran
@ Roni:
Riszpekt :-*
thirdeye írta:
De ki az az állat lehet Fisher?
Ááá nem gondoltam, hogy ekkora baklövés elejteni azt a bűnös szót. :-D Ha tudtam volna, valóban pontosabban megfogalmazom ezt a részét a kérdésnek. De másodjára konkretizáltam, csak a látó szó rányomta a bélyeget az egészre. “Nem vetül semmilyen kategorizáció” ezt úgy értettem, hogy nem látó és nem riporter, nem benfentes… semmi sem. Van egy információja ami számodra bizonyos.PONT. (és ez nem deklarált a jövőre nézve)
Alex írta:
Hozzám? :shock: Nem is emlékszem erre. Lehet nem kéne össze-vissza írogatnom minden hülyeséget. :-((
ferko998 írta:
Nana, az hogy nem érted, még nem jelenti, hogy nem értelmes. :-) Ha mégis akkor vezesd le.
ferko998 írta:
És a tiéd hogy is kapcsolódik a cikkhez? :-D
thirdeye írta:
Őőő… :-|
Alex írta:
Fogalmazd meg pontosabban a kérdésed, kérlek. :nerd: Ha az fogalmazódott meg benned, hogy Duncan vagyok, akkor a válaszom: nem. Ha nem az, akkor a válaszom: igen. :blush:
thirdeye írta:
And the winner issss….
Ennyi volt a lényege a kérdésemnek. A fenti cikk szinte minden szavával abszolút egyetértek, kivéve a kisfiú megítélésével. Azzal nagyon nem. Túlságosan nem is akarom tovább magyarázni, Thirdeye tökéletesen megtette helyettem. :-) És úgy látom mindannyian megbuktunk volna Duncan vizsgáján. Én sem kérdeztem volna túl sokat (abban az esetben, ha maradéktalanul meg vagyok győzve) a pisztoly kibiztosítása előtt. Inkább éljek azzal a tudattal, hogy megöltem egy idegent, mint hogy megöltem a családomat. :-) A cikkel összekapcsolva kicsit sarkalatos a szóhasználat, de Duncan sem látó. Abszolút fogalma sincs, hogy mi lett volna a kisfiú és/vagy bárki más sorsa, ha a fenti jelenet másképp alakul. Lehet, a férfi a csűrhe vezetője volt és nem az apa. Akár fel is boncolhatták volna a kisfiú családját. Így sem dobtad volna rá a fáklyát? :-) Én rádobtam volna, és valószínűleg beleőrültem volna. De nem érdekel, akkor maximum véget vetek az életemnek. De a családom életben marad. :struggle:
@ Fisher:
Értettem a kérdést.Nem is Great vagy én beszéltem mellé,hanem a “másik”oldal,hehehe..
Nincs itt bukás.Miről beszélünk.?
Meggyőzött?
Elhittük?
Akkor haljon meg ő inkább,mint aki nekem fontos.
Micsoda kérdés ez?
Ezen filozofálgatni lehet ugyan,de attól még csak egy megoldás van és az nem opcionális.
De a példa példátlan :-D :-D :-D :-D :-D :-D
ferko998 írta:
Milyen mellébeszélés? Ugyanazt mondtam, mint Ti, vagy nem?
@ Fisher:
És azt se felejtsük el , hogy egyszerűen vannak olyan helyzetek ahol nincs jó megoldás .
Vagy ha van , azt nem ismerik a szereplők . :-(( :cry:
Alex írta:
Persze,de utána “új”játékba kezdtél.Vagy nem?
Fisher felvetése hipotetikus volt,de “Ti”egyből a látót akartátok a kereszten látni :-D :-D
De csak hülyéskedés volt,nyugi.
Amúgy is először mindig a rossz hir hozóját rottyantják meg,nem?
Hülye látó,lekközelebb maj’nemugat vazze! :-X :-X
thirdeye írta:
És itt a megoldás.
Sajnos néha nincs választás,csak két rossz között,nem?
Látod,tudsz te ha akarsz. :-P
(hogyne látnád;ennyi szemmel:)))
Egy 5-6 éves gyermek hogy dönthetné el hogy mi a jó és mi a rossz? Mint minden gyermeknek ( nagy átlagban ) az apa az első példaképe ilyen korban. Ő úgy gondolta, hogy jót cselekszik, mert az idióta apja azt mondta. Pont.
Blődség azt állítani, hogy ez a gyerek bűnös és gonosz. Lehet hogy felnőttkorára a tudata elfelejtette vele az egész szörnyűséget ( mintha meg sem történt volna ) és éli életét…..boldogan. Ki tudja mi lett abból a gyerekből? Na!..ez az.
ferko998 írta:
Hát igen , de az ember már csak olyan , hogy szeretne hinni abban hogy van jó megoldás . :-/
A “sok” szem nem mindig kényelmes . :cyclops:
Tiszta Szívből kívánom mindenkinek , hogy soha ne kelljen szembeszállnia a lelkiismeretével . :heart: :rose: :peace: :yinyang:
Volt egy Robi nevű tanítványom, aki vasárnaponként járt hozzám korrepetálásra. Egy langaléta, szikár, vörös hajú, jópofa, nagy dumás gyerek volt. Nagyon bírtam, lehetett vele viccelődni, nem volt buta, csak lusta. Mindig kimagyarázta miért nincs kész a leckéje és persze mindig a tanár volt a hibás, ha ő rossz jegyet kapott, mert pikkel rá és bosszúból feleltette, amiért ő beszólt neki. Hamar megkedvelt, a szülei szerint még tisztelt is egy kicsit, pedig lány vagyok, alig 50 kiló, csak 8 évvel idősebb nála és soha nem keménykedtem vele.
17 éves volt és már 3 éve járt hozzám, mikor egyik nap olyanokat hallottam tőle, amit nagyon nem szerettem volna. A füzetében már egy ideje láttam a white power logókat és néhány horogkeresztet, de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, aznap viszont nagyon feldobottan mesélte, hogy ő bizony utálja a cigusokat, szerinte egynek sincs helye a fehérek között, Hitler ott rontotta el, hogy a zsidókkal kezdete és nem a cigányokkal, na meg, hogy nem fejezte be. „Az ember színe fehér, akármit is mondanak! A spanomnak tegnap visszaszólt egy kis szenyó roma csávó, de majd holnap suli után megvárjuk a haverokkal és jól elkenjük a száját, csak hogy megtanulja, hol a helye.”-Hadarta fennhangon a forrófejű kamasz.
Ez nagy szöveg volt,- mondtam elnézően mosolyogva- te aztán igazi dumagép vagy. Fogadni mernék, hogy ilyen benyögésekkel te vagy a társaság középpontja, meg biztos a csajoknak is bejön. –Erre persze fülig ért a szája. -De azért ezeket nem gondolod komolyan, ugye?-Kérdeztem.
Még mindig vigyorgott, de látta rajtam, hogy igazán érdeklődve nézek, ezért kicsit elgondolkodott mielőtt rávágta: Na és ha komolyan gondolom?
Semmi – Mondtam váll rándítva- csak szerintem te ennél okosabb vagy.
Nem volt a hangomban semmi gúny, vagy rosszallás, a testtartásom sem volt fenyegető. Csak ültem vele szemben az asztal túloldalán egy széken kis fehér trikóban, rövidgatyóban, szokásom szerint törökülésben, a kezem a térdemen pihent és egyenesen a szemébe néztem. Az arcomat fürkészte, de azon nem láthatott semmilyen érzelmet, az övé viszont komoly lett, aztán kicsit szomorú. Azt hittem vitatkozni fog, vagy elkezdi kimagyarázni magát, de ő csak lesütötte a szemét.
Nem akartam, hogy szégyellje magát, csak, hogy elgondolkozzon, és úgy láttam, ez meg is történt, ezért le is zártam a témát:
Jól van – mondtam kedélyesen-, akkor most megmutathatod, mit tudsz. Gyere, rúgjunk fel pár gyökjelet!
Rám nézett, elmosolyodott és lelkesen nekiállt a feladatnak. Aznap nagyon jól lehetett vele dolgozni. A végén meg is dicsértem: Ma nagyon ügyes voltál, eszes gyerek vagy és minden rendben lesz, ha értelmes dolgokkal foglalkozol.
Következő vasárnap is szépen dolgozott az órán, jól haladtunk és láthatóan boldog volt. Nem akartam elrontani a kedvét, így csak a végén kérdeztem meg óvatosan, hogy milyen volt a bunyó.
Ja, az nem volt. – legyintett – Mondtam a srácoknak, hogy hülyeség és elmentünk inkább focizni.
És az a nagy cigánygyűlölő szöveg? Csak gizdaság volt, mi?- Kérdeztem jókedvűen.
Persze, hisz ismersz. – vigyorgott- Tudod, milyen kibaszott gizda vagyok. Mindketten nevettünk, majd hozzátette: De azért nem vagyok geci.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a gyerekek is meg tudják állapítani, hogy mi a helyes és mi nem, ha a józan eszükre hallgatnak.
Érdekes, hogy az előző neveléssel foglakozó blog kapcsán, éppen egy hasonló szituáció ugrott be, konkrétan az ‘Amerikai hitória X”-ből …
Én a pokolba és a mennybe menetelben, mint helyszínekben nem hiszek, de mint érzésekben, igen. Akármi is történik Földi halálunk után szerintem a legdurvább dolog lesz elszámolni a saját lelkiismeretünkkel, senki nem jegyzi a bűneinket, csak mi. Az sem lehet véletlen, hogy a veterán katonák között annyi az öngyilkosság… Nem tudtak élni a bűntudattal.
Egy barátom jelentkezett 20 évesen most a Francia idegen légióba… nagyon sajnáltam, nem akartam lebeszélni, csak egy dolgot kérdeztem tőle> ha bejutsz és túléled, hogyan számolsz el a kiontott emberi életekkel?
Nem tudott válaszolni, és remélem nem is jut be a légióba. Kár lenne érte.