Gondoljuk újra a világot

A prognózis tudománya

Először is, nézzük meg, mi a különbség jóslat és prognózis között.

A jóslat megérzésen, feltételezett kapcsolódó jelek megfigyelésén és értelmezésén alapszik, melyet nem lehet levezetni vagy indokolni a logika eszközeivel.

A prognózis az összegyűjtött adatokból levont logikus következtetés alapján tett előrejelzés.

A jóslat bejöhet, mert a találgatás néha bejön. A prognózis tévedhet, mert a következtetés inkább jóslat mint prognózis, a feltételek elégtelen volta miatt. Prognosztizálni, olyan pontossággal, hogy arra tervezni lehessen, óriási bravúr. Aki folyamaton képes erre, az joggal érezheti magát kivételesnek, és minden kiváltságot megérdemel, amit az emberek adnak neki cserébe a prognózisaiért.

A prognózis felállítása tudomány. Nem képes rá akárki. Ahhoz, hogy bármilyen témában tudományos igényű előrejelzést tudjunk tenni, a következőkre van szükségünk:

1. Valamennyi kapcsolódó adattal rendelkeznünk kell. Ez azt jelenti, hogy egyetlen darab sem hiányozhat.

2. Valamennyi adatról empirikus szinten tudnunk kell, hogy igaz. Ez azt jelenti, hogy saját személyes tapasztalatunk van az elemzéshez felhasznált adatok mindegyikéről, és innen tudjuk, hogy azok igazak. A hallomás, olvasmányok nem számítanak.

3. Valamennyi adatról empirikus szinten tudnunk kell, hogyan függ össze a többivel. Ez azt jelenti, hogy tapasztalatból kell tudnunk, hogy az adatok milyen hierarchiában állnak egymáshoz viszonyítva, az elemzés tárgyát tekintve melyiknek mekkora a hatóköre, melyik mivel és hogyan függ össze.

4. Valamennyi nem kapcsolódó adatot empirikus alapon ki kell zárnunk az elemzésből. Ez azt jelenti, hogy ha valamit kihajítunk az elemzésből, akkor arról tapasztalati szinten kell tudnunk, hogy nem való oda, nem kapcsolódik a tárgyhoz.

5. Érzelem nem lehet jelen. Ez azt jelenti, hogy érzelmeket, szeretemet, utálomot, vágyakat, félelmeket nem keverhetünk az elemzésbe, mert így azok olyan szubjektív színezetet kapnak, ami meghamisítja az eredményt.

Láthatjuk, hogy ezen feltételek teljesítése bizonyos területeken szinte lehetetlen. Ha csupán egyetlen kapcsolódó adat hiányzik, beláthatatlan, hogy az elemzés milyen hibákat fog tartalmazni. Ha csupán egyetlen adatról nem tudjuk biztosan, hogy igaz, a tévedés szintén garantált. Ha csupán egyetlen adatról nem tudjuk biztosan, hogy a többi adattal összevetve mekkora a hatóköre, mi az értéke, a prognózis logikailag nem lehet eredményes. Ha csupán egyetlen olyan adatot veszünk figyelembe az elemzésnél, ami ténylegesen nem kapcsolódik az elemzés tárgyához, a prognózis nem lesz pontos. Ha belekeverünk egy csipetnyi vágyat, a mérleg nyelve erre vagy arra mozdul el, és az eredmény köszönőviszonyban sem lesz a valósággal.

Ha a prognózis nem pontos, ha hiba van benne, a tévedés olyan mértékű lehet, ami akár a valóság fordítottját jelzi majd elő, ami természetesen soha nem következik be.

Jóslatokba bárki bocsátkozhat, ahhoz nem kell semmi, előfeltétel nincs. A jóslatot el lehet keresztelni prognózisnak, de a szó nem teszi azzá. A média előrejelzései jóslatok, melyeknek a célja nem a majdani valóság előrelátása, hanem a közönségre gyakorolt hatás. Jós bárki lehet, elemző nem.

Még Julius Andan sem prognoszta a szó tudományos értelmében, mert bár ő közel volt a tűzhöz, mégsem rendelkezik minden információval. Andan elemzései a vezetői stílus ismerete alapján levont következtetések. Az ő elemzései irányvonalakat mutatnak, nem konkrét eseményeket jeleznek előre, hiszen az nem áll módjában.

A fentiek tükrében levonhatunk bizonyos következtetéseket a médiában hangoztatott jövőképekkel, világvégékkel, gazdasági változásokkal kapcsolatban. De tovább is mehetünk, és tehetünk megállapításokat saját életünkre nézve is. A mi előrejelzéseink is csupán jóslatok, semmint valódi prognózisok lennének – amennyiben a fenti öt pont közül akár csak egynek nem felelnek meg maradéktalanul.

Share

Commentek

Előző

Az erőszak terápiás felhasználási lehetőségei

Következő

Megjelent A félelem íze

  1. @ hochenz:
    A játékiparban van egy érdekes fizetési modell. Azt mondják, egy ilyen jellegű munka (például) 6 hónapig tart, a béred legyen mondjuk bruttó 750.000/hó, 6×750.000 az 4.500.000 Ft. Ezt most megkapod előre. Tessék! Örülsz? Jaja!

    Aztán, ha a munka nem 6 hónap, hanem 3, akkor jól jártál. Ha nem 6 hónap, hanem 15, akkor nem, de pénz nincs több.

  2. Thirdeye

    @ Don Franco998:

    Ja , elfelejtettem , hogy neked nincs szükséged ilyen segítségekre , hiszen erős vagy 😉
    De gyengék , és elesettek is vannak , nekik kell valami . 🙂

  3. Thirdeye

    Don Franco998 írta:

    Nekem ez négy kiadásban is megvolt(I-ching)
    Elolvasni jó volt,de hát az csak egy közhelygyüjtemény….Miért lenne az “jóskönyv”?

    Lehet hogy neked közhely gyűjtemény , de nekem , és még sok más embernek nagyon nagy segítséget jelent olyan helyzetekben amiket nem egyszerű megoldani . És olyan tömény parasztbölcsességek 😀 vannak benne , hogy csak na. :-))

  4. Don Franco998

    @ Thirdeye:
    Nekem ez négy kiadásban is megvolt(I-ching)
    Elolvasni jó volt,de hát az csak egy közhelygyüjtemény….Miért lenne az “jóskönyv”?

    És a parasztbölcsességek?
    Szorul a csobolyó dugója,eső lészen….
    Hehe..Ez aztán a prognózis.

  5. hochenz

    Aki a médiára hallgat magára vessen.

    A Prognózis meg remek banda volt, saját lemezeim között is ott van két albumuk.

    A fantaszták, időjósok nem prognosztizálnak. Nekem sajnos gyakran kell prognosztizálnom, és ver is a víz rendesen, hogy vajon mindenre gondoltam-e?
    Van úgy, hogy megkérdik mennyi ideig fog tartani leprogramozni az adott feladatra alkalmas célprogramot. Ez nem olyasmi, amivel a mindennapi életben találkoztok, hanem egy nagyvállalati környezetben felmerülő rafinált igény, amire az alapprogram a beállítások változtatásával már nem képes. És ilyenkor a koncepció megírása után jön a mellbevágó kérdés, meddig fog tartani? Lényegében, mivel napidíjas vagyok a kérdés azt jelentené, hogy mennyibe fog ez kerülni a cégnek? Ez is része a megvalósítás engedélyezésének, hogy van-e olyan súlyos a probléma, hogy az általam javasolt megoldás megérje a vállalatnak? Csupa-csupa prognózis, és nem igen hagy tévedési lehetőséget, mert gyorsan fixárassá válik a feladat. Így ha nagyon alul becsüli az ember, napokig ingyen dolgozik, ha meg túl becsüli, akkor meg lehet nincs meló, mert esetleg úgy döntenek, hogy oldjuk meg olcsóbban…
    Kicsit fekete-piros, de nem nagyon, mert nem statisztikázhatsz, hanem pontosan meg kell fogalmazni, mennyi idő mire megy majd el. Előre.
    Hogy szeretem a 8-10 napos fixáras túlbecsült melókat, amit valaki más kalkulált ki rosszul! Akkor van idő teázgatni netezni szépen, csak sajnos ritka, mint a spórolós V8-as.
    Ahol most dolgozok a bevett stílus az A.S.A.P. megoldás, se prognózis, se koncept csak éles programozás, bevetési teszttel, azaz, a program azonnal megy halászni az adatok tengerére és elvárás, hogy a szóbeli instrukcióknak 100%-ban tegyen eleget, és készüljön fel hibajelenségek kezelésére, amit esetleg meg sem említ a főnök. Ébren tartja ám az embert! 🙂

    Ja és még akkor is prognosztizálok, amikor megkérdik, hogy adott program, hogy reagálna egy változó környezetre, azaz, ha mégsem azokat az adatokat adják át neki, akkor mi a fenét várhatnak el a kimeneten – ez nem A+B-C jellegű dolog. Vagy hogy a már optimalizált – a lehető legrövidebb idő alatt lefutó és a lehető legrövidebb memóriaterületet igénybe vevő – program adott változtatásra, milyen futásidő és memória felhasználási változással reagálna, ha megvalósítanánk? Nincs teszt csak elemzés van. Tiszta gorog. 🙂

  6. Fisher

    @ Great:
    Még annál is több. Sőt, a legnagyobb gond nem is az, hogy idióták, az csak egy állapot. A probléma, hogy nem is akarnak tenni ellene.

  7. Thirdeye

    Én vagy tíz éve használom a I-chig ősi Kínai jóslási rendszert . Ebben a rendszerben is csak arra kaphatunk utalást , hogy egy adott szituációban mi a legoptimálisabb cselekvési mód . És minden azon múlik , hogy fel tudjuk -e használni a kapott információkat . Úgy mint a parasztbácsi a levegő szagából tudja , hogy lesz -e eső , de hogy behajtja-e a jószágokat az rajta múlik . Vagyis a végkimenetel még nincs lejátszva .
    A média prognózisai inkább programozásra hasonlítanak , mint előrejelzésre . De az is igaz , ha jól programoznak akkor a prognózisok is helytállóak lesznek :-((

  8. Great

    Nem nézek tévét, nem olvasok újságot, nem hallgatok rádiót, mert semmi értelme. Néha mondják nekem, hogy milyen új intézkedések történtek, milyen új törvények jöttek. Napnál világosabb, hogy ezeknek nem az a céljuk, amit mondanak, a körítés egyenesen nevetséges. Csak az idióták hiszik el. Ennyi idióta van itt?

  9. Nagyon jó cikk!

    Szerintem a médiában megjelenő szakértői prognózisok manipuláció részei.
    Ezek előszeretettel kihasználják az ember jövővel kapcsolatos félelmeit, de nincsenek birtokában minden tényezőnek, ami hat a prognosztizált dologra.

    Nagy óvatosság és éleslátás kell egy prognózis felállításához, és csak hosszútávú, mélyen meglevő igaz adatokra alapozva lehet prognózist készíteni. Ezeknek a feltételeknek viszont igen kevés ember van a birtokában.

Vélemény, hozzászólás?

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén