Gondoljuk újra a világot

A biológia Szent Grálja II. rész

Előrevetítve

Az életem nagyon megváltozott, nincs időm olyan szinten elmélyedni témákban, mint régebben volt. Ez jó, mivel ez annak következménye, hogy előreléptem, haladtam néhány lépést az álmaim felé. A felhozott témák némelyike azonban érdekes és értékes, amit kár lenne veszni hagyni.

Néhány régebbi témát folytatni fogok, de a tervezettnél kisebb terjedelemben, esetleg több részben.

Ez a jelenlegi cikk sem lesz olyan részletes, mint amilyennek kitaláltam, amikor az elsőt terveztem.

Koncepció nélküli és koncepcionális gondolkodás

Amatőr írókra jellemző, hogy nem koncepcionálisan gondolkodnak, hanem az éppen írt mondattal, esetleg az adott jelenettel vagy fejezettel törődnek.

A nem koncepcionális gondolkodás nagyon elterjedt, megtalálható a politikában, az egészségügyben, az oktatásban, de magában a tudományban is. Az úgynevezett modern orvostudomány egyik sajátossága, hogy nem koncepcionálisan közelíti meg a testet. A koncepcionális gondolkodás a csillagászatban magától értetődik.

Kérdéses, hogy léteznek-e zárt egységek az univerzumon belül, talán még maga az univerzum sem az. Egy-egy problémát zárt egységnek tekinteni, amely teljesen elkülönül a világegyetemtől, értelmetlen.

Egy probléma egy rendszerben létezik, annak egyik eleme. Határai nem éles határok, hanem sokkal inkább átmenetek. Nem olyanok, mint egy vonal egy fehér papíron. A vonal a fehér papíron úgyszintén csak átmenetek sorozata.

A koncepcionális világmodell nem zárt egységekben gondolkodik, hanem átmenetekben. Egy doboz akkor lenne zárt egység, ha innen kívülről semmivel nem tudnánk hatást kifejteni a dobozban lévő valamire, és onnan bentről sem lehetne semmivel hatást kifejteni a doboz falain túli környezetre. Ilyen elméletben létezik, gyakorlatban nagyon kétséges.

Összefüggések

A biológia alapja a kémia, a kémia alapja a fizika. A biológia törvényei nem érvényesek a kémiában, a kémia törvényei nem érvényesek a fizikában. Mondhatjuk, hogy valójában csak fizika van, és a biológia is csak fizika. Ez azt jelenti, hogy az olyan jellegzetes biológiai folyamtok, mint a sejtosztódás, a fehérjeszintézis vagy a regeneráció nem állnak felette a fizikai folyamatoknak, és értelmetlen úgy tekinteni, hogy felette állnak.

A biológia olyan kémiai és fizikai folyamatokkal és kölcsönhatásokkal foglalkozik, melyeknek céljuk van. Ez a cél egy konkrét állapot időtlen fenntartása. Nagyon fontos ezt megérteni. A fizikai világ harmóniában létezik, a kémiai világ szintén. A biológiai világ nincs harmóniában, aminek az oka a célja.

Úgy tűnik, hogy a biológia egy új tényező az univerzumban, mivel rajta kívül minden más kiegyensúlyozottságban van.

Biológiai rendszerelmélet

A csillagászat történelme gyakorlatilag arról szól, hogy a csillagászok egyre nagyobb és nagyobb rendszereket fedeztek fel.

A Föld a Naprendszer része, a Naprendszer a galaxis része, a galaxis a galaxiscsoport része, a galaxiscsoport a galaxishalmaz része, a galaxishalmaz a szuperhalmaz része, a szuperhalmaz pedig… A legtöbb galaxis átmérője több ezertől több százezer fényévig terjed, a galaxisok általában több millió fényévre vannak egymástól. Az univerzum belátható részén néhány százmilliárd galaxis található. Egy tipikus galaxisban tízmillió és ezermilliárd közötti csillag van. A Földön belül is létezik egy rendszer, melynek része az atmoszféra, a tektonikus lemezek, a magma stb. Ezek tovább bonthatók kisebb és kisebb egységekre, míg végül eljutunk az atomokig, az atomokat alkotó nehézrészecskékig, a nehézrészecskéket alkotó elemi részecskékig, az elemi részecskéket alkotó feltételezett térkvantumig… Ezek a felfoghatatlan számok és távolságok mind egy rendszer részei. A rendszer egészét és annak minden elemét ugyanaz a vezérlő elv (erő) fogja össze.

A csillagászatban a rendszer zárt gravitációs halmaz, mely halmazok között nincs kimutatható gravitációs kölcsönhatás.

A határok azonban valójában átmenetek sorozatai.

Folyadéktest

Azok a testek, amiket mi ismerünk, jelentős százalékban tartalmaznak vizet, élőközegtől függetlenül. Felnőtt férfiaknál a testtömeg kb. 60 százaléka víz, felnőtt nőknél ez kb. 50 százalék, csecsemőknél 70. Az emberi test víztartalmának mintegy 34 százaléka sejten kívüli, 66 százaléka sejten belüli víz. Egy átlagos testsúlyú felnőtt ember sejtjei hozzávetőlegesen 28 liter folyadékot tartalmaznak.

Ennek nem csupán annyi a jelentősége, hogy oda kell figyelnünk a folyadékháztartásra, a bevitt és a testből kikerülő folyadék egyensúlyára, hanem annál sokkal több, és ez akkor válik világossá, ha kémiai és fizikai oldalról tanulmányozzuk a testet.

A testben minden mozog, mondhatni, mozgó alkatrészekből lett összerakva. A folyadék, mint súrlódás- és hőcsökkentő közeg, igen jó választásnak tűnik. De még más haszna is van. Az egyik az egyensúly, a másik a sérülések elviselése, a harmadik a regeneráció, a negyedik pedig az áram.

Egy elmélet szerint a szervezet központja nem az agy, hanem a szív, egészen pontosan a szívdobogás hangja. A szívhang, ahogyan a sorevezős csónakban a dob hangja, összehangolja a test működését, a szívritmus bekapcsol, kikapcsol, gyorsít vagy lassít folyamatokat a testben, például vészreakciókat léptet életbe, vagy állít le. (Csak egy gyors, és a témához nem illő megjegyzés: ezt az elméletet érdekes átgondolni a meditáció aspektusából.)

Tiszta állapotok

A mindennapi életben kevesen törődnek azzal, hogy a testük megfelelő tápanyagot, folyadékot, levegőt, hőmérsékletet, terhelést és sugárzást kapjon. Ezen területek mindegyike kutatás alatt áll, sok mindent még nem értenek, élenjáró kutatási projektek információi megkövesedett rögeszmék falába ütköznek.

Mindennapjaink része, hogy a testünk szennyezett közegben él. Szennyezett minden, a környezet minden része. Nem társadalmi, élettani, vagy valamilyen ehhez hasonló szempontból, hanem kémiai és fizikai oldalról nézve. A testnek célja van, ez a cél fenntartani egy konkrét állapotot az idők végezetéig, ennek érdekében állandóan egy egyensúlyi helyzet elérésére törekszik, amihez arra van szüksége, hogy megfelelő anyagokat és energiákat zárjon a test belsejébe, és kizárja onnan az összes többit.

Az emberi léptékű mennyiségek nem alkalmasak a pontos mennyiségek meghatározására. Ha egy tiszta vegyületbe minimális százalékarányú szennyeződés kerül, annak a vegyületnek módosulnak a tulajdonságai. Ha egy tiszta elektromágneses közegbe szennyeződés kerül, az megváltoztatja a mezőt. Minimális szennyeződés is befolyásolja egy anyag vagy energiatér elektromos vezető tulajdonságát.

Tehát, ha az ember megiszik 1 liternyi vizet, és abban valamilyen alkotóelem nem a számára tökéletesen megfelelő arányban/mennyiségben van jelen, akkor a víz nem fogja tudni ellátni egészében azt a feladatot, amit kell.

Ezredrésznyi szennyeződés már megváltoztatja a vegyület tulajdonságait, már megváltoztatja a vezetőképességet.

(A szennyeződés itt csak annyit jelent, hogy valami plusz anyag is jelen van, nem CSAK AZ, amire szükség van, vagy a mennyiségek tolódnak el.)

A közönséges emberi létezésben kilókban és dekákban számolunk, a tudatosabb létezés szintjén grammokban. Ha vegyületekben, vezetőkben, szigetelőkben, mezőtulajdonságokban gondolkodunk, akkor láthatjuk, hogy a gramm is olyan óriási mértékegység, amit nem tudunk használni. Nincsenek általános mennyiségek, amik mindenkinek megfelelőek, ezek helyett pillanatnyi igények vannak, melyek annyira precízek, hogy a grammban való számolás rendkívüli pontatlanságot eredményez.

Mezők

A Primer Fields kutatások elvezettek annak megértéséhez, hogy az anyagot teljes egészében az elektromágneses mezők formálják. Nem csupán plazmaállapotban, hanem bármilyen halmazállapotban. A testet elektromágneses mezőtér tette olyanná, amilyen most, ebben a pillanatban.

Ma már a biológiai tudományokban is teret kapott az élő szervezet elektromágneses szempontú vizsgálata, kutatások zajlottak és zajlanak, melyek a sejtek, a gének, a sejtosztódás, a szervműködés (stb.) elektromágneses igényeit firtatják. A DNS azon része, amely nem kódol információt, az információkódoló részét szabályozza, az egész hátterében pedig elektromágneses folyamatok állnak.

Ma

A rendelkezésemre álló időben eddig jutottam. Még egy cikk lesz ennek a témának szentelve, ami valamikor a jövőben íródik meg.

A cikket jelszó nélkül olvashatjátok, mert túl sok idő lenne célzottan kiküldeni az értesítést.

Bocsánat a brutális módon, valahol elvágott cikkért. Egyetlen mentségem van: a fentieket igazán megérteni, időbe fog telni.

Írjatok kérdéseket, írjátok le, mit értettetek meg a fentiekből – ezekkel segíteni tudtok abban, hogy a folytatás minél hamarább elkészüljön.

Ez a cikk még nem maga a Grál, de már felsejlik benne.

Share

Commentek

Előző

Kommunikációadó

Következő

Csak halottakat hagyunk hátra

  1. Alex

    mityka84 írta:

    revolúció és evolúció…

    http://www.portfolio.hu/eletmod/ellenallo_bakteriumok_a_remalom_valora_valhat.5.206875.html

    Idézet:
    ” Szakértők évek óta kongatják a vészharangot, mivel a helytelen, a túlzott, illetve az indokolatlan antibiotikum használat miatt olyan baktériumok jelentek meg, amelyek már ellenállnak az antibiotikumoknak. Ezek a rezisztens baktériumok jelentik jelenleg az egyik legnagyobb közegészségügyi kockázatot a világon, és ezen belül Európában is. ”

    Antibiotikum jelentése: élet-ellenes szer.

    Ha azt feltételezzük, hogy a baktériumok nem azért jelennek meg a betegség kapcsán, mert ők okozzák a betegséget, hanem azért jelennek, mert segítik a szervezetet a betegésg legyűrésében, akkor teljesen érthető, hogy mit is jelent az antibiotikum. Azokat a baktériumokat pusztítjuk velük, amik az adott betegség legyőzésében segítik a szervezetet. Az antibiotikum ezáltal a betegséget segíti, így természetesen életellenes. Az már a másik oldala az érmenek, hogy a természet olyan csodálatos, hogy a mi hülyeségünkre is van receptje: a baktériumok ellenállóvá vállnak, hogy a buta ember igazából ne tudjon nagy kárt tenni magában.

  2. prolizoli

    zulu írta:

    …Az evolúció irányított. A körülményekhez igazítva épülnek a testek. Ha változás áll be a környezetben, akkor a terv változik és apró változtatás történik…

    …Éppen, hogy tudatosságról írtam. A változás pedig lassú…Véleményem szerint nagyon sok elemet kell módosítani a legkisebb változtatás esetén is. Ez nem folyhat hatás-ellenhatás elvén. Ez csak hatás, kiértékelés, újratervezés és megvalósítás elvén működhet és még ez is lassú és nem mindig biztos, hogy sikerül…

    Én is az említett, automatizált folyamatot tartom a valószínűbbnek a tudatos evolúcióval szemben, több okból is.

    – Ha nincs intelligens teremtő akkor egyértelmű, hogy “automatizált” folyamat fejlődött ki mert ugyebár nincs aki tudatosan megtervezte volna mivel így egészen az ember megjelenéséig nincs értelem.

    – Ha van intelligens teremtő akkor is sokkal praktikusabb ha az életet önműködővé, önregeneráló és önreprodukáló, automatizált folyamattá tervezte mivel így nem kell folyton szaroznia a változókkal.

    Az általunk megfigyelt világ amiben élünk bizonyos fizikai törvényszerűségeknek van alárendelve. Ezért már a legkisebb alkotóelemek amelyekből a fizikai világ, többek közt az élőlények is (legalábbis a testük mindenképpen), felépül ezen törvényszerűségek alapján rendeződnek. Vagyis egyfajta stabilitás mentén halad az “építkezés”, rendeződés.

    A kevésbé stabil anyagszerkezetek, melyek ezen fizikai törvényszerűségek közt nem képesek sokáig megmaradni hamar szétesnek, ezért ezekből nem lesznek további összetettebb szerkezetek (pl. élő testek).
    Ilyenek a stabil szerkezetekből lesznek amelyek pedig bizonyos tulajdonságokkal bírnak. Ezen szerkezetek tulajdonságai pedig bizonyos további összetettebb kombinációknak jobban kedveznek mint másoknak. Így további törvényszerűségek alakulnak ki az alapvetőkből.

    Az intelligens tervezőnek így elég ha csak a kezdeti szabályokat fekteti le és a többi magától csiszolódik, automatikusan.

  3. prolizoli

    annamari írta:

    Nagyon természetes ez, el sem gondolkodunk azon, hogy honnan van az alapanyag a változáshoz. Egy versenysportoló élete szabályozott, semmi nem változik, majd elkezd felnőttesedni az alakja, ettől megijed, csökkenti a táplálékot, kevesebb fehérjét eszik, kevesebb kalóriát fogyaszt, mégis megy tovább a folyamat. Mi indítja ezt el, miből építkezik ilyenkor a test?

    A genetika indítja be, genetikai kód. Legalábbis ez a mai álláspont. Valamilyen “időzítőnek” kell lennie a testben ami beindítja a folyamatot.
    Hogy miből építkezik ilyenkor a test? A bevitt táplálékból természetesen. De különböző lányoknak különböző anyagcseréjük van és elég nagy eltérések figyelhetőek meg.

    Vannak akiknek a szervezete relatíve kevés tápanyagból is ki tudja gazdálkodni az ilyenkor szükséges mennyiséget (az általad ismert lány is ilyen lehet) viszont személyesen ismer(tem)ek nem egy olyan versenysportoló csajt (fitnesz, versenytánc, judo) akik pl. ha ledobnak pár kiló zsírt elmegy a menzeszük és hónapokig tart mire visszajön még azután is ha visszaszedik a leadott súlyt. Pedig messze vannak a csontvázra fogyástól. Valamint a szertornász és modern gimnasztikát űző lányok közt bezony elég sok olyan található akik 20-24 évesen 15-nek néznek ki.

  4. zulu írta:

    Mi van akkor, ha a test nem földi körülményekre lett optimalizálva? Mi van akkor, ha a legalapvetőbb testi mechanizmusok (sejt, DNS, enzimek, aminosavak stb.) sem földi körülményekre készültek?

    Nem tudom, de ez elég furcsa lenne, hogy optimalizáltak milliónyi élőlényt egy bizonyos helyre, majd idehozták.

    Elég csak DNS-szinten lehozni, és nem a teljes bioszférára gondoltam, mivel annak nagyobbik része számunkra lényegtelen. Elég nag kicseszés lenne, nem?

    Éppen, hogy tudatosságról írtam. A változás pedig lassú. A valóságban is csak lassú változás zajlik. Nekem nem tűnik úgy, hogy egy légibaleset túlélőjének valaha is lettek volna szárnyas gyerekei, mert megállapította, hogy gyors evolúciós változásra van szükség.

    Hivatkoznék Great kolléga válaszára, azzal teljesen egyetértek.

    Szerinted mi lenne ez a funkció, és az miért lenne fontos? Mi a cél, amihez ezek szerkezetek?

    Ezen már sokszor elgondolkoztam. Úgy tűnik, mintha lett volna egy alapvető cél és ez a cél valamilyen ok miatt egyre inkább kikerült a fókuszból. Nézed az élőlényeket és látszólag semmi értelmeset nem csinálnak. Legalábbis abból a nézőpontból ahonnan nézzük őket. Azonban ha élő rendszereket vizsgálunk, olyan mintha az egyes élőlények, fajok a rendszer fönntartásán és stabilizálásán dolgoznának. Ezek azok a funkciók amire gondoltam.

    És ennek az egésznek mi lenne az értelme? Miért lenne ez fontos? Milyen célt szolgálna ez? Ha kiveszem a képből az embert, az egésznek nem láttom semmi értelmét és értékét.

    Nem ismerem az Alien filmeket igazán, és a hátterükről még kevesebbet tudok, de ez nem tudományos kérdés, ez inkább fantázia. Elfogadom, hogy a fantázia áll a tudományos eredmények hátterében, de most egy kicsit elbizonytalanodtam abban, hogy mennyire komolyak vagy írói szabadsággal átszőttek a feltevéseid és következtetéseid. Mindemellet érdekes gondolatnak tartom.

    Az, ami a jelenlegi, hivatalos, a média által elérhetővé tett, tudományosnak tartott álláspontok szerint lehetséges, nem olyan valami, amit túl komolyan vennék. Az fontos, hogy az elmélkedések ne hittételekhez vezessenek, hanem kutatási irányokat jelöljenek ki.

    Nem minden esetben szükséges a végtlelenségig bonyolítani, vagy a legvégső szintig elmenni ahhoz, hogy megértsünk vagy kezelni tudjunk valamit. Lehet, hogy olyan rendszerben élünk ami trillió éven keresztül pont ugyanazokat a mintákat mutatja és a trillióegyedik év első napján egy másikba megy át (teljesen logikus módon), de annak elhanyagolható az esélye, hogy így legyenek a dolgok. Ha viszont így van, akkor elkezdhetjük a végtelenség kutatását véges eszközökkel és ennek a megoldása viszont kizárólag nulla eredménnyel járhat.

    Hirtelen nem jut eszembe, hogy ki mondta: “Az, hogy holnap felkel a Nap, egy hipotézis”. De ha nem kel fel, annak is lesz oka, legfeljebb, mi nem ismerjük. A pontosság fontos, gondolj arra, hogy ha a 4 számjegyből álló pin-kódodból egy elemet eltévesztesz, nem fog működni, hiába volt a másik három helyes. Ha olyan jelszót veszünk, ami mondjuk kétmillió karakterből áll, ott is elég egy jegyet tévedned ahhoz, hogy ne működjön, hiába pontos 1.999.999 karakter, vagyis MAJDNEM mindegyik. A “majdnem” az a nem.

    A medveállatka példa nem cáfolja ezt. Neki az életben maradásához nem szükséges változtatni szinte semmin. Ráadásul szinte lehetetlen, hogy a földi körülmények kárt tegyenek benne.

    Azért a medveállatkák se olyan kemények, pár évszázad vízhiánytól már meghalhatnak. 🙂

    A medveállatka kialakulása eléggé különös, vajon hogyan fejlődött ki ez a kód, és miért épp ennél az életformánál? Ha fajokról beszélünk, az embert ne vegyük bele a sorba, mert az értelem a fajokból hiányzik, és jelenléte felülírja a szabályokat és az igényeket.

    Szerinted az érzékeny, minden körülményre automatikusan reagáló, változó rendszer, vagy a behatásokat jól tűrő, azokra csak szükség esetén módosuló rendszer a stabilabb vagy tud működni hosszabb távon?

    Szerintem egy modulárisan felépülő, automatikusan reagáló, soksejtes, 1 sejtgeneráció szinten regenerálódó test lehet a legjobb választás az értelem számára. Az emberi test nagyon sokoldalú, mivel az értelem használja, sokféle feladatra, célra. Egyetlen állatfajnak sem kell ennyi mindenre megfelelnie, egy kiborgnak sem. Az életünkhöz érzékenység is kell. Az sem árt, ha van pár test a szekrényben.

  5. balisto

    annamari írta:

    Ha rossz helyre írom, akkor elnézést kérek.

    Három éve ismerek egy kislányt, egyik kollégám lánya, most 13 éves, versenyszerűen tornázik. Hat éves korától fegyelmezett étrendet követ, pontos mennyiségeket eszik, nem csal. Nemrég hirtelen elkezdett nőiesedni, amitől halálra rémült, azt hitte, hogy a tornászkarrierje végét jelenti. Írtózik a saját melleitől, csípőjétől, zavarja a sportban. Fél év után láttam újra, nagyon megdöbbentő volt a változás. Amikor a gömbölyödés első jelei megjelentek, diétába kezdett, hogy megállítsa a folyamatot, de nem tudta.

    Nagyon természetes ez, el sem gondolkodunk azon, hogy honnan van az alapanyag a változáshoz. Egy versenysportoló élete szabályozott, semmi nem változik, majd elkezd felnőttesedni az alakja, ettől megijed, csökkenti a táplálékot, kevesebb fehérjét eszik, kevesebb kalóriát fogyaszt, mégis megy tovább a folyamat. Mi indítja ezt el, miből építkezik ilyenkor a test?

    Qvajo pelda!

  6. mityka84

    @ Alex:
    pedig egyértelmű a diagnózisom. anélkül, hogy látnám tudom miféle fejlődési cikluson megy keresztül. ahogy a sport rovatban is levezettem, a helytelen mozgásforma és a táplálkozási zavar mirigyproblémákhoz vezet. ez pedig a növekedésre hat ki, természetesen a toboz mirigy működésére is, ami valóban mentális elgyengülést okoz.de a lényeges elem mégis, hogy a csontok nem követik az izom fejlődését, így zömök izmok épülnek. a nőiesedési megfogalmazás a hízásra elég beteges nézőpont. amennyit edz a lány (időben), pontosan annyit nyújtson, lehetőleg minden gyakorlatot fájdalomponton tartson. továbbá az étkezéséből mellőze a húsokat és a szétfőtt ételeket, esetleg mangalicazsírt egyen. a mentális egyensúlyt meg nem tudom hogyan tudja létrehozni, ahhoz beszélgetni kellene vele.

  7. Alex

    annamari írta:

    Mi indítja ezt el, miből építkezik ilyenkor a test?

    Az ember egyenlő a testével? A test energetikai szükségletét ugyan döntő részben a táplálékból szerezzük be, de energiát más csatornákon is szerez az ember.

    A fejlődést pusztán biológiai problémáva egyszerüsíteni ugyan egy lehetséges megközelítés, de azért azon is el kéne gondolkodni, hogy miből következik az, hogy a test fejlődésének a folyamatait valamiféle anyagi dolog indítja el?

    Ahogy írta itt már valaki: megvizsgálhathatod a tenger összes vízcseppjét, de nem biztos, hogy megérted belőle, hogy miért hullámzik a tenger.

  8. annamari

    mityka84 írta:

    helytelen táplálkozás. ingerszegény környezet. pajzsmirigyprobléma.

    A gyerekből nem azért lesz felnőtt, mert helytelenül táplálkozik, ingerszegény környezetben él vagy pajzsmirigyproblémája van.

  9. mityka84

    @ annamari:
    helytelen táplálkozás. ingerszegény környezet. pajzsmirigyprobléma.

  10. annamari

    Ha rossz helyre írom, akkor elnézést kérek.

    Három éve ismerek egy kislányt, egyik kollégám lánya, most 13 éves, versenyszerűen tornázik. Hat éves korától fegyelmezett étrendet követ, pontos mennyiségeket eszik, nem csal. Nemrég hirtelen elkezdett nőiesedni, amitől halálra rémült, azt hitte, hogy a tornászkarrierje végét jelenti. Írtózik a saját melleitől, csípőjétől, zavarja a sportban. Fél év után láttam újra, nagyon megdöbbentő volt a változás. Amikor a gömbölyödés első jelei megjelentek, diétába kezdett, hogy megállítsa a folyamatot, de nem tudta.

    Nagyon természetes ez, el sem gondolkodunk azon, hogy honnan van az alapanyag a változáshoz. Egy versenysportoló élete szabályozott, semmi nem változik, majd elkezd felnőttesedni az alakja, ettől megijed, csökkenti a táplálékot, kevesebb fehérjét eszik, kevesebb kalóriát fogyaszt, mégis megy tovább a folyamat. Mi indítja ezt el, miből építkezik ilyenkor a test?

  11. mityka84

    @ Alex:
    revolúció és evolúció… az evolúció, a kiválasztódás útján TERJEDŐ (ez a lényeg) átalakulás, míg a revolúció az egy életcikluson belül lezajlott ÉLETKÉPES (SZAPORODÁSRA ALKALMAS) egyed mutációja. így változik a sejt, és így változnak a bolygó sejtjei. így változtatják a sejtek az egészet és így tudjuk mi is befolyásolni a bolygót. az irány azonban, mint korábban említettem nem mindegy:D

  12. Alex

    Great írta:

    … az evolúció nem emberi időléptékben dolgozik, eonokra van szüksége.

    A természetben benne van a nagyon gyors változás lehetősége (pld. mutációk vagy pedig a rókák szelídítése kapcsán folytatott beszélgetés is rámutat, hogy néha meglepően gyors lefolyású egy faj alkalmazkodása/változása). Hogy ez nem mindig érvényesül az annak is lehet a követkeménye, hogy nincs kiváltó oka. Vagyis az, hogy a legtöbb esetben az evolúció (amennyiben tényleg van ilyen) folyamata lassúnak tűnik nem biztos, hogy azért van, mert nem emberi időléptékben dolgozik vagy valamiféle belső törvényszerűségek szabnák meg ezt.

    Great írta:

    Az evolúció talán tartható olyan környezetben, amiben nincs jelen értelem, de ha jelen van, akkor már érvényét veszti,

    Ez egy nagyon fontos észrevétel. Az értelem, mint környezetformáló tényező szerepének a vizsgálata nagyon is gyerekcipőben jár. Márpedig ez azért kritikus, mert a legtöbb világunkat érintő megfogalmazás olyan kutaások eredményeként jött létre, ahol az értelem szerepét nem igazán vizsgálták, mert nem is tartották fontosnak. A kvantumfizika kezd ezzel a gondolattal behatóbban foglalkozni és egy fontos dolgot teljesen más megvilágításba helyez ez a megközelítés.

  13. Great

    zulu írta:

    Ha ez így van, akkor ez automatizált, vagy hatás-ellenhatás szinten működik. Tehát nem tudatos, nem elemző, és mérhetetlenül lassú.

    Éppen, hogy tudatosságról írtam. A változás pedig lassú. A valóságban is csak lassú változás zajlik. Nekem nem tűnik úgy, hogy egy légibaleset túlélőjének valaha is lettek volna szárnyas gyerekei, mert megállapította, hogy gyors evolúciós változásra van szükség. Véleményem szerint nagyon sok elemet kell módosítani a legkisebb változtatás esetén is. Ez nem folyhat hatás-ellenhatás elvén. Ez csak hatás, kiértékelés, újratervezés és megvalósítás elvén működhet és még ez is lassú és nem mindig biztos, hogy sikerül.

    A zuhanás túlélője ült egy széken úgy élte túl, ahhoz ki volt fejlesztve mindene.

    Csak automatizáltan folyhat, amit írsz. Ahol nincs tudatosság, ott a változás lassú, ahol van, ott gyors. Ha én összebütykölök egy gépet, ami nem úgy működik, ahogyan kitaláltam, változtatok rajta valamit, ha akkor sem, megint, ha akkor sem, megint, amíg nem lesz olyan, amilyennek akartam. Minden generációja más, mint az előzőek voltak.

    A testhez nem nyúl senki azzal a céllal, hogy fejlessze, kivéve talán pár titkos kutatást a seregben. Talán olyan nemzetközi törvények is vannak, amik tiltják ezt. Mikor elkezdjük gépesíteni a testet, hogy félig-meddig kiborggá váljunk, vagy genetikailag alakítgatni, mint az űrgárdisták, akkor az már tudatos fejlesztés lesz.

    A környezetünk változása emberi léptékű, évek, évtizedek alatt formálódik, az evolúció nem emberi időléptékben dolgozik, eonokra van szüksége. Ezt a 2t nem tudjuk szembeállítani egymással. Az evolúció talán tartható olyan környezetben, amiben nincs jelen értelem, de ha jelen van, akkor már érvényét veszti, mert nem tud lépést tartani a sebességgel.

  14. zulu

    Duncan Shelley írta:

    Mi van akkor, ha a test nem földi körülményekre lett optimalizálva? Mi van akkor, ha a legalapvetőbb testi mechanizmusok (sejt, DNS, enzimek, aminosavak stb.) sem földi körülményekre készültek?

    Nem tudom, de ez elég furcsa lenne, hogy optimalizáltak milliónyi élőlényt egy bizonyos helyre, majd idehozták.

    Duncan Shelley írta:

    Ha ez így van, akkor ez automatizált, vagy hatás-ellenhatás szinten működik. Tehát nem tudatos, nem elemző, és mérhetetlenül lassú.

    Éppen, hogy tudatosságról írtam. A változás pedig lassú. A valóságban is csak lassú változás zajlik. Nekem nem tűnik úgy, hogy egy légibaleset túlélőjének valaha is lettek volna szárnyas gyerekei, mert megállapította, hogy gyors evolúciós változásra van szükség. Véleményem szerint nagyon sok elemet kell módosítani a legkisebb változtatás esetén is. Ez nem folyhat hatás-ellenhatás elvén. Ez csak hatás, kiértékelés, újratervezés és megvalósítás elvén működhet és még ez is lassú és nem mindig biztos, hogy sikerül.

    Duncan Shelley írta:

    Szerinted mi lenne ez a funkció, és az miért lenne fontos? Mi a cél, amihez ezek szerkezetek?

    Ezen már sokszor elgondolkoztam. Úgy tűnik, mintha lett volna egy alapvető cél és ez a cél valamilyen ok miatt egyre inkább kikerült a fókuszból. Nézed az élőlényeket és látszólag semmi értelmeset nem csinálnak. Legalábbis abból a nézőpontból ahonnan nézzük őket. Azonban ha élő rendszereket vizsgálunk, olyan mintha az egyes élőlények, fajok a rendszer fönntartásán és stabilizálásán dolgoznának. Ezek azok a funkciók amire gondoltam.

    Duncan Shelley írta:

    Alien filmek

    Nem ismerem az Alien filmeket igazán, és a hátterükről még kevesebbet tudok, de ez nem tudományos kérdés, ez inkább fantázia. Elfogadom, hogy a fantázia áll a tudományos eredmények hátterében, de most egy kicsit elbizonytalanodtam abban, hogy mennyire komolyak vagy írói szabadsággal átszőttek a feltevéseid és következtetéseid. Mindemellet érdekes gondolatnak tartom.

    Duncan Shelley írta:

    A logika bizonyos adatokban megtalált, vagy azokba belelátott következetesség, rendszer. Lehet téves is, és csak abban az egy, adott kontextusban érvényes, elég 1 plusz adat vagy 1 kicsit más értelmezés, és a végeredmény is borul.

    Nem minden esetben szükséges a végtlelenségig bonyolítani, vagy a legvégső szintig elmenni ahhoz, hogy megértsünk vagy kezelni tudjunk valamit. Lehet, hogy olyan rendszerben élünk ami trillió éven keresztül pont ugyanazokat a mintákat mutatja és a trillióegyedik év első napján egy másikba megy át (teljesen logikus módon), de annak elhanyagolható az esélye, hogy így legyenek a dolgok. Ha viszont így van, akkor elkezdhetjük a végtelenség kutatását véges eszközökkel és ennek a megoldása viszont kizárólag nulla eredménnyel járhat.

    Duncan Shelley írta:

    Ez ellentmond annak, hogy az evolúció rövid ciklusú fajokat akar az alkalmazkodáshoz.

    Nem “nagyszellemre” gondoltam, aki istenségként dönt a lények sorsáról és nem az volt az üzenet lényege, hogy a rövid életciklusú faj tud csak alkalmazkodni. A medveállatka példa nem cáfolja ezt. Neki az életben maradásához nem szükséges változtatni szinte semmin. Ráadásul szinte lehetetlen, hogy a földi körülmények kárt tegyenek benne.

    Duncan Shelley írta:

    A biológiailag halhatatlan fajok nem ilyenek, a regenerációs képességűk elképesztő, ha ugyanaz megjelenne az embernél, mágiának neveznék.

    Szerinted az érzékeny, minden körülményre automatikusan reagáló, változó rendszer, vagy a behatásokat jól tűrő, azokra csak szükség esetén módosuló rendszer a stabilabb vagy tud működni hosszabb távon?

  15. mityka84

    @ Alex:
    rendben megpróbálom kifejteni 🙂 írjam le, az anyag átalakulásának módját, verzióit, vagy csak szimbolikusan próbáljam meg lekódolni hétköznapi nyelvre azt, amit elképzelni kell? 🙂 na mindegy elkezdem és majd lassan valamilyen megállapodásra jutunk 🙂 a nem látható világ alsóbb vagy felsőbb dimenzióként van jelen. az anyag átalakulása annyit tesz, hogy folyékony állagból lesz szilárd átalakulása során (az idő előrehaladtával). az anyag átalakulása, annak tudatától függ. azonban a tudati meghatározás mindig az alsóbb és felsőbb dimenziós sejtalkotók összességét mutatja. tehát, hogy mi melyik sejtalkotót tekintjük valósnak, csak rajtunk múlik, de végsősoron meghatározza azt, hogy kik/mik vagyunk. mert az nem mindegy, hogy kik vagy mik? 🙂 aki materiális oldalról közelíti meg a dolgokat, annak a világ egy nézőpontja (a három közül) kimarad. a három nézőpont: a tudati, a fizikai és a lelki nézőpontok. (az atya a fiú és a szentlélek, csak hogy utaljak :))tehát a materiális nézőpontú, a materiális oldalt részesíti előnyben, így az 50-100% ig vizsgálja a szervezet élőanyagkészletét. a tudati nézőpont a 100% ot teljesnek veszi és feltételezi, hogy az 50% élő magasabb dimenziójú sejtalkotó nem vész el a semmiben. a lelki nézőpontú megközelítés, a fizikai testet, csak egy állomásnak tartja, melyben felkészítjük a tudatot a másik életünkre. nem vagyok biztos benne, de talán a kérdés erre a lelki nézőpontra vonatkozott. azonban ezt új hozzászólásban fejtem majd ki, amennyiben érkezik újabb kérdés:)

  16. zulu

    Alex írta:

    mityka84 írta:

    Azonban a “lélek” a maradék 50%ból táplálkozik, vagyis következik a második életünk,

    Ezt nem teljesen értem. Kifejtenéd?

    Én kifejtem szívesen. 🙂
    Mindannyian macskalények vagyunk egy közösségi összhangcivilizáltságban, hangya másolási hangulatban. A macskának hét, de nekiünk kilenc életünk van, de a táplálékfelvétel mértéke exponenciálisan csökkenő tendenciája miatt, beáll az egyre nagyobb mértékű “szarosodás”, ezért a kilenc életben mindig csak feleződik. Olyasmi ez mint a rádium, csak tudatos, vagy lehet hogy nem. Ezt már csak én tudhatom, de megmondani már nem fogom akárkinek. Így kifejtve már biztosan érted. :idk:

  17. zulu írta:

    Szimpatikusnak tartom a megközelítésedet és egyetértek avval is, hogy a mintákra épített lehetőségek magukban hordozzák a minták korlátait is. Azonban biológiai kérdéseket vetettél fel, nem pedig szellemi vonatkozásúakat. Amennyiben szellemi szintről közelítjük meg a dolgot valóban korlátozásokkal teli és eleve elrendeltnek látszó életciklusokba ütközünk.

    Nem áll szándékomban mindenbe belekeverni a lelket és a szellemet, de a gondolkodási mechanizmusokat figyelembe kell vennünk, mivel nem tudjuk azokat félretenni. Azok csak elképzelések, hogy mi az egészség, vagy mit tekintünk fejlődésnek. Ezek gondolkodásbeli dolgok, nem biológiaiak. Nincs okunk azt feltételezni, hogy a tudásunk bármiben is teljes, vagy megközelíti azt, vagy hogy a környezetünk ideális valamilyen szempontból.

    A fegyver önmagát nem fejleszti. Az emberek fejlesztik. A szellemi munka, a tervezés, az alkotás hozza meg a következő generációját a fegyvernek.

    Minden eszköznél fontos tényező, hogy mire készítették, milyen körülmények között működik jól. Valami, ami jól bevált mérsékelt égövön, sivatagban használhatatlan lehet. Mi van akkor, ha a test nem földi körülményekre lett optimalizálva? Mi van akkor, ha a legalapvetőbb testi mechanizmusok (sejt, DNS, enzimek, aminosavak stb.) sem földi körülményekre készültek?

    Az evolúció irányított. A körülményekhez igazítva épülnek a testek. Ha változás áll be a környezetben, akkor a terv változik és apró változtatás történik.

    Ha ez így van, akkor ez automatizált, vagy hatás-ellenhatás szinten működik. Tehát nem tudatos, nem elemző, és mérhetetlenül lassú.

    Az élőlények (biológiai élőlények) célszerkezetek. Valamilyen funkciót látnak el egy nagyobb élő rendszerben.

    Szerinted mi lenne ez a funkció, és az miért lenne fontos? Mi a cél, amihez ezek szerkezetek?

    Ha egy faj olyan környezetben él amelyik gyorsan változik, de az életciklusa hosszú, nem alkalmazkodik olyan gyorsan, mint egy rövid életciklusú faj.

    Az Alien filmek háttere szerint egy idegen katonai szervezet kifejlesztett egy biológiai fegyvert, amely képes generációnként igazodni a környezeti kihívásokhoz, ami azt jelenti, hogy ha 1 ilyen organizmus képes a szaporodási ciklus végéig életben maradni vákuumban, akkor az új generációnak az már nem gond. De ez is csak automatizált folyamat, amiben működés közben az értelem nem kap szerepet.

    A gondolat megfigyelésekből származik és ezeknek egy logikus következtetése.

    A megfigyelések száma rendkívül alacsony, és kizárólag adott közegre vonatkozik. A létező fajok elenyésző részét katalogizálták, a katalogizált fajok elenyésző részéről van szakirodalom. A megfigyelések pedig leginkább olvasmányok. A logika bizonyos adatokban megtalált, vagy azokba belelátott következetesség, rendszer. Lehet téves is, és csak abban az egy, adott kontextusban érvényes, elég 1 plusz adat vagy 1 kicsit más értelmezés, és a végeredmény is borul.

    A következtetés az, hogy a biológiai lényeket irányított módon alakítja egy rendező elv, vagy szellem(ek), aki(k)nek az a célja, hogy a környezeben található kihívásoknak megfelelő célszerkezetetket tartsanak fenn és működtessenek. Ezzel viszont ellentétes az a törekvés, hogy korlátlan ideig életben tartsuk egy ilyen biológiai lényt (szerkezetet).

    A biológiailag halhatatlan fajok léte nagyon elgondolkodtató, mivel nem olyan fajokról van szó, amik alapját képeznék az élővilágnak, mint alapvető táplálékfajok, tehát nem mondhatjuk, hogy azért épp ezek a fajok lettek ennyire szívósak, mert a természet így akarja biztosítani a fennmaradását. A medveállatka, ami egy rendkívül hosszú életciklusú faj, mivel igen nehezen hal meg, megdöbbentő dolgokat képes elviselni, például a világűrt. Ez ellentmond annak, hogy az evolúció rövid ciklusú fajokat akar az alkalmazkodáshoz.

    Teoretikusan foglalkozhatunk a témával úgy, hogy feltételezzük, hogy a környezet állandó, de ezt nem lehet megoldani.

    Az ember esetében ez nem is fontos.

    Még az sem lehetséges, hogy az emberre egységes fajként tekintünk ilyen szempontból, mert a különböző élőhelyek különböző formájú, eltérő anyagcseréjű embereket teremtettek.

    Ezek lényegtelen eltérések. Hiszen ezek nem adnak még átlagosan plusz pár évtizedet sem az élettartamhoz.

    Ahhoz, hogy megvalósuljon az a lehetőség, hogy egy test korlátlan ideig képes legyen fennmaradni, sokkal statikusabb és kevésbé érzékeny testre lenne szükség.

    A biológiailag halhatatlan fajok nem ilyenek, a regenerációs képességűk elképesztő, ha ugyanaz megjelenne az embernél, mágiának neveznék.

  18. Alex

    mityka84 írta:

    Azonban a “lélek” a maradék 50%ból táplálkozik, vagyis következik a második életünk,

    Ezt nem teljesen értem. Kifejtenéd?

  19. mityka84

    ezzel a félelemmel pedig senki nem akar szembenézni, ezért van a sok kis hülye hangya, amelyik mindennap elmegy dolgozni és elmegy a másik mellett mindenféle intuíció nélkül.
    (közömbösen) persze a valódi hangyák nem közömbösek egymással, azt csak az ember látja így és így másolta le…

  20. mityka84

    KEdves Duncan egy kis logikát teszek neked a folyadék test részhez, mert látom túl statisztikáztad a cikk azon részét:) nos amikor embriók vagyunk 99% víz (élő víz). ahogy megszületünk már oxidálódtak a szövetek és a csontok 1 éves korig lemegy 85-90% ra függően a táplálkozási szokásoktól. Ahogy idősödünk (szarusodunk) az idő vas foga oxidálja a testet és amikor nem tud annyi élő vizet megtartani a szervezet, alkotó elemeire bomlik, vagyis meghal a szervezet, 50% alatt értelem szerűen. Ez a fizikai élet. Azonban a “lélek” a maradék 50%ból táplálkozik, vagyis következik a második életünk, amelyet szeretne a “legfelsőbb kaszt” oly bőszen elrejteni, hiszen, ha kiderülne, hogy az emberi tevékenység 99%-a teljesen hülyeség, akkor nem csak a hatalmuk veszne el, hanem tisztába jönnének azzal, hogy elmebetegek. És ki ne utálná jobban azt, hogy szembenézzen a saját félelmeivel, rajtam kívül?:)

  21. mityka84

    @ zulu:
    a fizikai halhatatlanság egy mitosz, ami a sejtek degenerációján fáradozik, hogy összezavarja az embereket. konzerválni lehet, de életbentartani semmiképpen. ha lefagyasztod a halat, az nem lesz élő utána. nem azért mert megfulladt, hanem mert nem képes ilyesféle cselekményre a sejt. a sejt biológiai ideje a nagyidőhöz képest és a kisebb biológiai idők közé kell essen. ez biomatematika. ha a nagyidőt képesek vagyunk befolyásolni, akkor az életidőt ki lehet tolni, de az a többi élőre is hatással lesz. ha egy ember sokáig él, akkor a többi is. ez nem csak a kollektív tudat miatt van így, és mert a kollektív tudat az élők tudatát összegzi, hanem mert a nagyidőt (jelen esetünkben a bolygó biológiai idejének a kitolása) csak környezet kímélő megoldásokkal lehet elérni. Jelen esetünkben az átlagéletkorok nem nőni fognak, hanem csökkeni. a természetes közegben egyre kevesebb lesz az agyonszennyezett terület. túlnépesedésről beszélnek, meg globális felmelegedésről, nos a bolygó hűtése az életciklusok emelésének a titka. ezért látjuk a repülőket repkedni, hogy hűtő közeget hozzanak létre, de ez csak puszta erőlködés és okoskodás a “hájfejűek” részéről. Valódi hűtést naturalizációval lehetne elérni. de majd egy ponton a bolygó eléri a “láz” állapotát és bang megyünk vissza az őskorba és elfelejti ezt a sok szennyet, amit ősszehordott:)))

  22. zulu

    Kedves Duncan!

    A kérdéseidre a válaszaimat megpróbálom a saját gondolatmenetem szerinti szisztémával megfogalmazni. Így nem zavarodok bele a kérdés-felelet szerinti gondolatonkénti magyarázgatásba.

    Szimpatikusnak tartom a megközelítésedet és egyetértek avval is, hogy a mintákra épített lehetőségek magukban hordozzák a minták korlátait is. Azonban biológiai kérdéseket vetettél fel, nem pedig szellemi vonatkozásúakat. Amennyiben szellemi szintről közelítjük meg a dolgot valóban korlátozásokkal teli és eleve elrendeltnek látszó életciklusokba ütközünk. A szabadon gondolkodó ember számára a test, a szervezet lehetőségei eléggé szűkre szabottak, igényei pedig lekötéseket, szabadságot gátló terheket jelentenek.

    Ha sajátságos, harcos példáiddal akarok élni, akkor egy fegyver használata plusz lehetőségeket jelent a pusztításban, a fegyver karban tartása, tisztítása, újratöltése, javítása, alkatrészeinek cseréje pedig korlátot. Ha a fegyver “evolúcióját” vesszük figyelembe akkor láthatjuk, hogy a lehető legjobban karbantartott, elöltöltős pisztoly sem ér fel egy mai modern revorverrel. Az elöltöltős kivonása a forgalomból (“halála”), lecserélése modernebbre, egy ésszerű lépés. A fegyver célja az adott körülmények között elérhető leghatásosabb pusztítás. Ez a meghatározott cél a körülmények változásával már nem érhető el, mert az elavult fegyver nem képes vagy csak nagyon korlátozottan tud pusztítani. Átépíteni nem lehet, így értelmetlen az alkalmazása. Újra van szükség. A fegyver önmagát nem fejleszti. Az emberek fejlesztik. A szellemi munka, a tervezés, az alkotás hozza meg a következő generációját a fegyvernek. Az új már figyelembe veszi az újfajta körülményeket, az ezekből adódó használati sajátosságokat és a korábban használt széria tapasztalatait. Szerintem így működik a fegyverek “evolúciója”. A fegyver jellemzőit nem maga a fegyver határozza meg, hanem a tervezője.

    Azt gondolom, hogy a biológiai rendszerekben is ez a szisztéma érvényesül. Az evolúció irányított. A körülményekhez igazítva épülnek a testek. Ha változás áll be a környezetben, akkor a terv változik és apró változtatás történik. Az élőlények (biológiai élőlények) célszerkezetek. Valamilyen funkciót látnak el egy nagyobb élő rendszerben. Ahogy a nagyobb élő rendszer változik, az egyes “célszerkezeteknek” is módosítaniuk kell a működését. Ezek a módosítások testfunkciók, szervek, sejtek stb. átalakításával járnak. A korábban használt, de már alkalmatlan elemek lecserélődnek (nekik ez halál), de az egész szervezet számára ez egy előrelépés az egyensúlyban való fennmaradás felé.

    Ha egy faj olyan környezetben él amelyik gyorsan változik, de az életciklusa hosszú, nem alkalmazkodik olyan gyorsan, mint egy rövid életciklusú faj. Nem akarok ebbe túl hosszan belemenni, mert nem az evolúció a kérdés, de azt kérdezted, hogy honnan jött ez a gondolat, hogy “Inkább úgy tűnik, hogy a test a legkülönfélébb kihívások közepette akar valamennyi impulzusszám feldolgozásáig vagy egy bizonyos cél eléréséig működni.” A gondolat megfigyelésekből származik és ezeknek egy logikus következtetése. A következtetés az, hogy a biológiai lényeket irányított módon alakítja egy rendező elv, vagy szellem(ek), aki(k)nek az a célja, hogy a környezeben található kihívásoknak megfelelő célszerkezetetket tartsanak fenn és működtessenek. Ezzel viszont ellentétes az a törekvés, hogy korlátlan ideig életben tartsuk egy ilyen biológiai lényt (szerkezetet).

    Teoretikusan foglalkozhatunk a témával úgy, hogy feltételezzük, hogy a környezet állandó, de ezt nem lehet megoldani. Még az sem lehetséges, hogy az emberre egységes fajként tekintünk ilyen szempontból, mert a különböző élőhelyek különböző formájú, eltérő anyagcseréjű embereket teremtettek. Ahhoz, hogy megvalósuljon az a lehetőség, hogy egy test korlátlan ideig képes legyen fennmaradni, sokkal statikusabb és kevésbé érzékeny testre lenne szükség.

    Sok dolgot tartok elképzelhetőnek a halhatatlanság elérése céljából. Valóban nem ismerünk minden esetet és tény, hogy elég sok ember van a földön aki még nem halt meg. Például én sem. 🙂 Magam sem kedvelem a “kőbe vésett” ideákat és öröbbel hallanék, olvasnék megoldáscentrikus gondolatokat a témában. Sajnos még csak homályos elméletekkel és regényekben olvasható fantasztikus elképzelésekkel lehet találkozni.

    Elképzelhetőnek tartom, hogy létezik vagy létre lehet hozni valamilyen stabil állapotot, ami egy hosszabb távú (akár elméletben végtelen) működést eredményez. Nem vagyok biztos, abban, hogy a legalkalmasabb az emberi test erre a célra. Valami sokkal jobban irányítható, kontrolálható, gyorsabban “ésszerűbben” reagáló, de kevésbé sérülékeny rendszerre lenne szükség. Vagy a jelenlegi test teljes körű irányításának képességére kéne szert tenni, de ez még bonyolultabbnak látszik és úgy tűnik, hogy erre se tudok példát mondani, csak Amert, de hát ő még csak kitalálva van, megvalósítva nem. Ez pedig már megint csak a szellemi szint kérdésköre. 🙂

  23. Great

    Duncan Shelley írta:

    Le kellene fordítani fizikára a biológiai elnevezéseket. Fizikai értelemben mi a légzés? Mi a táplálkozás? DNS? Fehérjeszintézis? A regeneráció kiegyensúlyozás?

    Nagyon jó ötlet. Lássunk hozzá.

    A fehérjeszintézis a gyenge magerő testi megfelelője? Valamilyen fizikai törvény vezeti a sejtosztódást. Mi az információ a fizikában?

  24. malleusorbis

    A szennyeződés egy bizonyos szintig tolerálható (pl. a még fejlődésben lévő szervezetet táplálhatod ugyanazzal, amivel egy öregedőt, az még fejlődni fog, de az öregedő meg öregedni).

    Készítsünk szarkofágot, (a’la Csillagkapu) ami a megfelelő elektromágneses térrel regenerálja a sejtjeinket. ( Idézet: „A NASA megfigyelései igazolják, hogy az űrállomásokon, ahol a Föld elektromágneses hatása nem érvényesül, az emberek szervezetének belső egyensúlya felborul. Ennek a felismerésnek köszönhetően, a Schumann-hullámokkal megegyező elektromágneses mezőt gerjesztettek az űrállomásokon, hogy az űrhajósok egészségi állapotát fenn tudják tartani. A kutatások során azonban felismerték a lehetőségét annak is, hogy ezeknek az elektromágneses erőtereknek a szabályozásával a legénység egészségi állapotát a távolból felügyelni és szükség esetén gyógyítani is lehetséges.” – erre nem találtam egyértelmű igazolást, de cáfolatot sem.) Már csak a megfelelő elektromágneses teret kell megtalálni.

  25. balisto

    Hmmm.. erdekes..

    A koncepcionalis gondolkodas ritka kepesseg, es nem az atlagemberre jellemzö, szerintem.

    A viz hasznossaganak taglalasa remek, a szennyezödes mennyisegenek peldazasa is erthetö es elfogadhato szamomra.

    Erdekes, hogy a biologia uj tenyezö az univerzumban… vagyis az ELET, ilyen formaban, ahogy mi ismerjük, ez az uj? Gondolom, az evmilliardokhoz kepest.
    Az jön ki szamomra a vegen, hogy a legaprobb sejtekig lebontva tulajdonkeppen az elektromagneses mezö eltet.
    Az eltet?
    Es MI, mi hozza letre es mi iranyitja az elektromagnesesesseget??

    Az örökeletet keresed, te is, mi is örülnenk, ha hozzaferhetö lenne szamunkra, meg jo, hogy.
    Egyelöre a fizikai szinten, vagy biologiai szinten keresed.

    Hol van itt az EGYEN szerepe? Ki az egyen? Az EN, a LELEK, vagy akarhogy nevezzük.
    Felemelem a kezemet. Impulzus indul az… honnan is? kitöl is? Az Agybol a kezhez az izmokon, izületeken, csontokon, sejteken keresztül es teljesiti a parancsot, hogy emeld fel a kezet. Ez oke.
    De ki iranyit?
    Vagy most itt ez nagyon nem jatszik?

    Tenyleg nem jatszik?………………..

  26. Kami írta:

    az lenne a logikus, ha a régi időkben tovább éltek volna az emberek, mert akkor elvileg kevesebb volt a szennyezés

    Kémiai értelemben a tiszta víz H2O, amiben egyetlen atomnyi más sincs jelen, mert az már változtat a víz tulajdonságain. Ilyen értelemben vedd a szennyeződést: + 1 atom már szennyeződést jelent. Nem + 1 gramm, vagy + 1 milligramm, hanem + 1 atom.

    Ha a bevitt tápanyagok mennyiségénél a gramm is túlságosan nagy mértékegység, az nem bonyolítja meg túlságosan a rendszer (test) működését? Nem optimális.

    A jelenlegi életvitelünk szempontjából szinte megoldhatatlan feladat 1 atomnyi szinten tiszta táplálékot bevinni, de a jelenlegi életvitelünk mesterségesen alakult ki, ami nem baj, csak nem jelent többet annál, mint hogy valakik általánosan elfogadott véleményeiből áll. Ez nagyon távol lehet attól, ami valóban kívánatos lenne.

    Kezdem úgy érezni, hogy ha nem is erről akar szólni a cikk, de a téma a teremtés vs. evolúció kérdésben a teremtés mellett is leteszi a voksot.

    Nem, dehogy.

    Leírtam ami hirtelen eszembe jutott a cikk olvasása közben. Győzködtem magam, hogy töröljem.

    Jó, hogy nem tudtad magad meggyőzni. 🙂

  27. Great írta:

    Le kellene fordítani fizikára a biológiai elnevezéseket. Fizikai értelemben mi a légzés? Mi a táplálkozás? DNS? Fehérjeszintézis? A regeneráció kiegyensúlyozás?

    Nagyon jó ötlet. Lássunk hozzá.

  28. zulu írta:

    remélem nem baj, ha a szkepticizmusomat nem titkolom el.

    Miért lenne baj?

    Azt írod, hogy a test egy bizonyos állapotot akar fenntartani. Szerintem a tapasztalatok alapján nem erre lehet következtetni.

    Milyen tapasztalatok ezek? Az általánosan megfigyelt ívek, ciklusok? Szerintem az egyik legnagyobb probléma az ideáljainkban van, pontosabban abban, hogy az ideáljaink alacsony szintűek. Miért azt tekintenénk mintának, ami általános? Így hogyan lehetséges a fejlődés?

    Inkább úgy tűnik, hogy a test a legkülönfélébb kihívások közepette akar valamennyi (elvileg általánosan meghatározható) impulzusszám feldolgozásáig vagy egy bizonyos cél eléréséig (Pl. a szaporodásukig) működni.

    Ez a gondolat honnan van?

    Ez az impulzus mennyiség vagy cél fajonként eléggé eltérő. (Ezért van nagy eltérés egy tengerimalac és egy teknős élettartalma között.) Amire ebből következtetni lehet, hogy az egyes biológiai lényeknek nem célja a végtelen túlélés.

    Szerintem nem abból kellene kiindulnunk, hogy mi az, ami általánosan előfordul a környezetünkben, hanem abból, hogy mi az, ami elképzelhető. A legnagyobb, legfejlettebb, legmagasztosabb elképzelt ideálunknak kellene lennie a célnak. Ami körülvesz, az nagyon csalóka lehet. Nagyon mesterséges lehet.

    Azonban létezik olyan élőlény, amely az eddigi tapaszatalatok és vizsgálatok alapján nem öregszik, tehát potenciálisan halhatatlan. Ennek okán nem tartom helytelennek a kijelentésedet, de általánosságban nem érvényes.

    Ha csak értelem irányította testekre igaz, az már elég. 🙂

    Az ember biológiai életciklusára minden esetben igaznak tűnik az a kijelentés, hogy van egy kifejlődési szakasz, majd egy hanyatlási szakasz amely a test halálával zárul.

    Nem ismerünk minden esetet. Ha igaz is, amit említesz, vajon mi az oka?

    Ha kizárólag a szennyeződések vagy a külső behatások okoznák a test halálát, akkor nem tudna lezáródni a kifejlődési szakasz. Eleve életképtelen faj lenne.

    Miért?

    A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy az ember ugyanazon körülmények között képes egészségesen kifejlődni és a körülmények változatlansága mellett is, előbb utóbb hanyatlik és meghal.

    Mi van akkor, ha az egészségről alkotott elképzelésünk téves? A szakirodalom szinten ismert fajok közül az a négy, ami biológiailag halhatatlan, a számára ideális környezetben az, de mi az ember számára ideális környezet? Akár az is lehetséges, hogy a Földön nincs is ilyen.

    Mindezek mögött lelki tényezőknek kell állni, de ha létezhet megoldás, azt hiszem nagyon szívesen alkalmaznám.

    Ezer dollár lesz az ára évente. 😎

  29. zulu

    Kedves Duncan!

    Már nagyon vártam a folyatatást, mert bevallom az előző rész késztetett arra, hogy regisztráljak és még nem kaptam meg a nagy betűs választ.
    Próbálok szorosan a témánál maradva kérdezni és remélem nem baj, ha a szkepticizmusomat nem titkolom el.

    Azt írod, hogy a test egy bizonyos állapotot akar fenntartani.
    “A testnek célja van, ez a cél fenntartani egy konkrét állapotot az idők végezetéig, ennek érdekében állandóan egy egyensúlyi helyzet elérésére törekszik, amihez arra van szüksége, hogy megfelelő anyagokat és energiákat zárjon a test belsejébe, és kizárja onnan az összes többit.”

    Szerintem a tapasztalatok alapján nem erre lehet következtetni. Inkább úgy tűnik, hogy a test a legkülönfélébb kihívások közepette akar valamennyi (elvileg általánosan meghatározható) impulzusszám feldolgozásáig vagy egy bizonyos cél eléréséig (Pl. a szaporodásukig) működni. Ez az impulzus mennyiség vagy cél fajonként eléggé eltérő. (Ezért van nagy eltérés egy tengerimalac és egy teknős élettartalma között.) Amire ebből következtetni lehet, hogy az egyes biológiai lényeknek nem célja a végtelen túlélés.
    Azonban létezik olyan élőlény, amely az eddigi tapaszatalatok és vizsgálatok alapján nem öregszik, tehát potenciálisan halhatatlan. Ennek okán nem tartom helytelennek a kijelentésedet, de általánosságban nem érvényes.
    Az ember biológiai életciklusára minden esetben igaznak tűnik az a kijelentés, hogy van egy kifejlődési szakasz, majd egy hanyatlási szakasz amely a test halálával zárul.

    Ha kizárólag a szennyeződések vagy a külső behatások okoznák a test halálát, akkor nem tudna lezáródni a kifejlődési szakasz. Eleve életképtelen faj lenne. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy az ember ugyanazon körülmények között képes egészségesen kifejlődni és a körülmények változatlansága mellett is, előbb utóbb hanyatlik és meghal.
    Mindezek mögött lelki tényezőknek kell állni, de ha létezhet megoldás, azt hiszem nagyon szívesen alkalmaznám. 🙂

  30. Great

    Kami írta:

    Ritka kegyetlen felvetés, hogy a gramm túlságosan nagy mértékegység ahhoz, hogy tápanyagokat számoljunk vele. ha 12 + 3 + 233 mikrogrammokat kellene bevinnünk konkrét molekulákból, konkrét időpillanatban.

    Igen, emiatt nehezen emészthető számomra ez a rész. Miért lesz egy rendszer ilyen bonyolult, ha esély sincs az optimális működtetésre?

    Szerintem csak laborban vagy gyorsítóban van meg ez a pontosság. Energetikailag kiegyensúlyozott rendszernél minden számít, ha valahol felesleged van, azt el kell távolítani, a nem optimális hatásokkal szemben ellenhatásokat kell beépítened, ami szintén energiába kerül, amit valahonnan el kell vonnod, ahol hiány keletkezik. A rakéta üzemanyagának egy részét arra használod, hogy az üzemanyagot mozgasd.

    A tökéletes test automatikusan eléri és fenntartja az energetikai egyensúlyt? A test célja a perpetuum mobile?

  31. Kami

    Great írta:

    Ritka kegyetlen felvetés, hogy a gramm túlságosan nagy mértékegység ahhoz, hogy tápanyagokat számoljunk vele. ha 12 + 3 + 233 mikrogrammokat kellene bevinnünk konkrét molekulákból, konkrét időpillanatban.

    Igen, emiatt nehezen emészthető számomra ez a rész. Miért lesz egy rendszer ilyen bonyolult, ha esély sincs az optimális működtetésre?

  32. Kami

    A bibliai történetekből sok nagyon hosszú életkort megélő emberről hallani, a tudósok viszont azt mondják, hogy soha nem volt ilyen hosszú a várható élettartam, mint most. Kinek higgyünk? A fenti okfejtésből az lenne a logikus, ha a régi időkben tovább éltek volna az emberek, mert akkor elvileg kevesebb volt a szennyezés. Nem volt elektroszmog, szmog, sugárzás stb. Bár állítólag találtak egy sugárfertőzött múmiát is, úgyhogy még ez sem biztos. :struggle:

    Ha a szívdobbanás vezérli a testet, mi vezérli a szívet?

    Ha sejtszinten a testünk működésének alapja az elektromágnesesség, mi indukálja azt?
    (Ezért szükséges vasat is bevinnünk?)

    Ha a bevitt tápanyagok mennyiségénél a gramm is túlságosan nagy mértékegység, az nem bonyolítja meg túlságosan a rendszer (test) működését? Nem optimális.

    Kezdem úgy érezni, hogy ha nem is erről akar szólni a cikk, de a téma a teremtés vs. evolúció kérdésben a teremtés mellett is leteszi a voksot.

    Leírtam ami hirtelen eszembe jutott a cikk olvasása közben. Győzködtem magam, hogy töröljem. 😛

  33. swann

    Érdekes.
    A test elektromágneses mezőtere (vagy az aura)jól hangzik,de miért kell adagokat ki mcg-ni :sidefrown: ?

  34. Great

    Ritka kegyetlen felvetés, hogy a gramm túlságosan nagy mértékegység ahhoz, hogy tápanyagokat számoljunk vele. ha 12 + 3 + 233 mikrogrammokat kellene bevinnünk konkrét molekulákból, konkrét időpillanatban, az egyetemi fizikatanár ismerős meg úgy akar egészségesebb lenni, hogy ehhez a tányér mértékegységet és az órát használja, az lol. Vegyi és elektronikai szempontból nézve egy állandó rohadt nagy elnagyoltságban élünk, ami tönkrevágna bármilyen gépet. Mi lehetne a megoldás? Azt tudom elképzelni, hogy valamilyen berendezést kellene beletenni a testbe.

    Le kellene fordítani fizikára a biológiai elnevezéseket. Fizikai értelemben mi a légzés? Mi a táplálkozás? DNS? Fehérjeszintézis? A regeneráció kiegyensúlyozás?

  35. Jól felépített, érthető gondolatmenet, mint ahogy azt Tőled megszoktuk. 🙂

    Számomra az jön le belőle, hogy az elektromágnesség irányában lesz az a bizonyos Grál.

Vélemény, hozzászólás?

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén