Duncan Shelley: Halandóság

Az embernek azóta van konfliktusa a halállal, amióta felfogja annak létét.

A történelem első vallása egy halálkultusz, amit az elme önvédelmi mechanizmusa hozott létre. Ez a halálkultusz azóta is létezik, része a személyiségünknek, és átitatja azt a kultúrát, melyet az évezredek során felépítettünk.

A halál fenyegetése elől a képzeletünkbe menekülünk. Szeretnénk valamiben hinni, de igazából nem tudunk.

A transzhumanizmus abban a pillanatban bukott el, amelyben elkezdődött. Egyetlen vívmánya egy vallás, a technooptimizmus, melynek istene az AI, megváltása a technológiai szingularitás, mennyországa pedig a szingularitás utáni jövő, melyben az ember halhatatlan és meghódítja a csillagokat.

A halandóság kíméletlen szorítása azt eredményezi, hogy az ember gyakorlatilag képtelen racionálisan gondolkodni a halálról.

A Halandóság: az értelem első nagy kihívása megmutatja, milyennek látni a halált az elme önvédelmi mechanizmusán túlról megfigyelve, és milyen úton lehet esélyünk feltörni a halandóságot, és kilépni az árnyékvilágból a fényre.