Duncan Shelley

Gondoljuk újra a világot

Sport_hunting

Embertípusok háborúja

Két embertípus áll egymással szemben, kettejük harca a történelem maga.

Azt láthatjuk a világban, hogy kétféle embertípus harcol egymással, az egyik győzni akar, szerezni, uralkodni, a másik harmóniára törekszik a környezetével, mélyen érez és mélyen gondolkodik. Ahhoz, hogy megértsük e két típus szembenállását, mintegy 15 ezer évvel kell visszamennünk az időben, amikor történt valami a Földön.

Számtalan legenda és régészeti lelet utal arra, hogy bolygónkon egy hatalmas katasztrófa esett meg, valamikor 10 és 20 ezer évvel ezelőtt. Az idő meghatározása azért ütközik nehézségbe, mert többféle globális katasztrófa zajlott le akkoriban, és nem világos még, hogy ezek összefüggtek-e, ha igen, hogyan, és ha nem, melyik okozta azt a népvándorlást, aminek következményei később meghatározták a történelmünket.

A legendák vízözönről, ezer kilométerről látható fényvillanásokról beszélnek, a leletek pedig nem mondanak ellent. Viszonylag rövid idő alatt szélsőségesen megváltozott a klíma, valaminek a hatására.

A történelem legnagyobb népvándorlása

A ma elfogadott elméletek alapján a klímaugrásokat az óceánok vízsüllyedési mechanizmusaiban beálló ciklikus, vagy valami által kiváltott változások okozzák. Az éghajlat egy kicsivel bonyolultabb annál, mintsem a köznapi tapasztalat alapján megérthessük. A mintegy 20 ezer évvel ezelőtt kezdődő felmelegedés körülbelül 11,5 ezer éve hirtelen jégkorszakba fordult, miután a kanadai jéghátság rövid idő alatt megolvadt jégtakarója leállította a Golf-áramlást.

A leletek és a legendák szerint valamikor ebben az időszakban, a hirtelen beálló drasztikus klímaváltozás óriási népvándorlást indított el. Ez a vándorlás az Urál-hegységig tartott. Az Urálnál kettévált, az emberek egyik fele nyugatnak ment, a másik fele keletnek.

A nyugat itt azt jelenti, hogy Európa, a kelet pedig azt, hogy Ázsia. Azok a népcsoportok, melyek Európába mentek, az úgynevezett nyugati embertípussá fejlődtek, azok a népcsoportok, amik Ázsiában telepedtek le, az úgynevezett keleti embertípussá fejlődtek.

A két embertípus

A nyugati embertípus sikerorientált, erőszakos, aktív, dominanciára törekvő. Ennek a karakternek a kialakulása arra az okra vezethető vissza, hogy az Európában talált életkörülmények a vadászó életformának kedveztek, és a fennmaradáshoz ilyennek kellett lenni. A vadásztól azt követelte az életösztön, hogy gyors és robbanékony legyen, kezdeményezzen, és brutális erővel csapjon oda.

A keleti embertípus egészen más. Alapvetően a várakozásra, a türelemre rendezkedett be, arra, hogy elfoglalja magát, elmélkedjen, bölcselkedjen, beszélgessen, vitázzon, hasznosan eltöltse az időt. Nem volt más lehetősége, mivel a földből élt, ki kellett várnia, míg megterem az étel, azt felgyorsítani nem tudta. Az Ázsiában talált életkörülmények a földművelő életformának kedveztek, amihez egészen más fajta attitűd kellett, mint a vadászathoz.

A nyugati típus húsevésre állt rá, a keleti növényevésre. Nem kötődött ehhez semmilyen filozófia, egyszerűen ez volt az elérhető élelmiszer.

Azok, akik Magyarországon eltöltöttek néhány évtizedet a kommunizmusban, olyan reflexeket alakítottak ki, amiket azután nehéz volt levetkőzni, a többségnek nem is sikerült. Akik akkortájt élték gyerekkorukat, ezeket a reflexeket örökölték szüleiktől, környezetüktől, mint megfelelő szemléletet, viselkedést, amivel boldogulni lehet.

Ezzel szemben évezredeken át kövesedtek meg a vadászó és földművelő reflexek, amiket nyilvánvalóan sokkal nehezebb leküzdeni, mint a csupán pár évtized alatt megszilárdult kommunista attitűdöt.

Azután a típusok elkezdtek keveredni, ami a felfedezőknek, utazóknak, a fejlődő közlekedési eszközöknek volt köszönhető, az eszmék találkoztak, vegyültek, a nyugati és a keleti embertípus megpróbált együtt és egymás mellett élni.

A megkövült viselkedési formák azonban nem múltak el. A nyugati típusban ma is azok a jellemvonások találhatók meg, melyek a vadászathoz kellenek, a keletiben meg azok, amikre a föld megművelése tart igényt. Ez a két típus alapvetően más életszemlélettel rendelkezik, módszereik között ég és föld a különbség.

Ma már egyik típusnak sincs értelme, mert a környezetünk lényegében megváltozott. Nyugaton is élnek keleti típusok, keleten is nyugatiak. A keleti típus szenved a nyugatitól, és nem érti. A nyugati típust irritálja a keleti „lassúsága”, és nem érti.

A harmadik

Van azonban egy harmadik embertípus is, amit elhajlásnak, elferdülésnek tekinthetünk, a környezet soha nem követelte meg ennek a kialakulását. Soha, sehol nem terjedt el, mivel önmagában nem képes huzamosabb időn át fennmaradni. Ez a típus a gyűjtögető ember. A gyűjtögető figyel, kombinál, és kerüli a konfliktust. Mai szóval ezt nevezzük életművésznek, vagy kevésbé szépen megfogalmazva: parazitának.

A passzív gyűjtögető abból él, amit a föld ad, a maradékból, a romlottból, az alamizsnából. Az aktív gyűjtögető elveszi, kicsalja másoktól, amijük van. Egyik sem hoz létre semmit.

Nekem úgy tűnik, az emberi faj végül oda jutott, hogy az egyik fele vadászik, a másik fele földet művel (ténylegesen, és erősen átvitt értelemben is), de a világot a paraziták irányítják, akik lefölözik azt a hasznot, amihez valójában semmi közük nincs.

Most ti jöttök

Kíváncsi vagyok, mi a véleményetek a fenti eszmefuttatásról.

Ti melyik típusba soroljátok magatokat? Mit gondoltok, milyen embertípus az ideális a mai világban? Szerintetek hogyan lehet megbékíteni a nyugati és a keleti típust?

Share

Commentek

Previous

Mitől ember az ember?

Next

Az érzelmi menedzsment

19 Comments

  1. balisto

    Szerintem ez igy eröltetett kategorizalas. Vagyis inkabb ugy mondanam, hogy nem erre hegyeznem ki a massagainkat es különbözösegeinket.

    Most ha az erzelmi cikkedet felkeverem ide, akkor elegge lenyeges, mifele erzelmi motivaciokkal valunk gyüjtögetöve vagy eppen vadaszova.

  2. lattimore1

    Nekem úgy tűnik, hogy a “vadász” világában győztesek vannak és vesztesek. A vadász győztes típus, megvan ehhez a  intelligenciája. A győzelmének viszont megvannak a vesztesei. Némileg a “gyűjtögetőt” is ide sorolnám, csak neki nincs meg az intelligenciája ahhoz, hogy önerőből érjen el sikert, így másoktól csalja ki azt. Úgy vélem, a ragadozó típusoknak, a dominanciavágyuknak köszönhetjük a diktatúrákat, háborúkat, meg a sok szenvedést, amelyet a vesztes fél él át..

    Az embernek szerintem éppen ezért a “keleti típust” kellene preferálnia, amely harmóniára törekszik, és amelyben nincs győztes és vesztes. Ez is intelligencia, csak másfajta. Gyerekként vadász voltam, most inkább “keleti típus”..

    Úgy vélem, a vadásznak nincs meg az intelligenciája ahhoz, hogy felismerje, nem mindegy milyen világot hagy maga után, mert ha reinkarnálódunk, a korábban általunk létrehozott világba tesszük azt. És ki szeretne “győztes és vesztes” világba beleszületni, ahol nagyobb eséllyel lehet vesztes, mint győztes? Nem jobb lenne inkább egy olyanba, amely harmóniában él a természettel, és ahol senki nem törekszik “dominanciára”?

    • lattimore1

      A kérdésre válaszolva, szerintem nem lehet kibékíteni a két típust. A vadász célja a siker, és ehhez el kell taposnia másokat, többynire a konkurenciát. Ha nem teszi, nem lesz sikeres.

      A nyugati embernek kell keletivé válnia… Legalább is, ha nem olyan világba akar újra és újra beleszületni, mint amilyenben most is élünk.

  3. Rombododeka

    Nincs egyféle embertípus, a változó környezet hatására változik az ember is, ha nem ezt tenné, már rég kihalt volna. A kulturális háttér mássága tükröződik földrajzi régiónként, a hozott mintákban, de az alapprogram ugyanaz, bármire képes, felülírja önmagát is, ha kell, tehát egyszerre vagyunk vadászok és vadak, paraziták és gazdatestek… ártatlan kislánynak látszó veszélyes terminátorok és terminátornak látszó gyáva kisfiúk…

  4. aelod

    Nem értek egyet ezzel az eszmefuttatással miszerint a keleti embertípus földművelő volt és türelmes míg a nyugati vadászó és agilis.

    Egy ellenpélda pl. a nagy Mongol sztyeppéken kétlem, hogy türelmesen várták a gabonafélék földből kicsírázását a kirgizek,ugorok, hunok, szkíták. Ezek a népek az Urálon innen és túl rideg állattartással foglalkoztak (egyes törzsek a mai napig) míg Európában a gazdag víz és kedvező időjárási viszonyok mellett sokkal könnyebb volt a földművelés. A nyugati embertípus nem csak húst evett ahogy a keleti embertípus nem csak növényeken élt. Ezt így leírni szörnyű nagy butaság. Az életvitelnek ezen változata ami jellemezte őseinket is nem tette lehetővé a helyben való növénytermesztést. Nem hiába ered a tatár beefsteak (tévesen persze) kifejezés is innen. A nyereg alatt puhított hús (amit sokkal inkább az állat gyógyítására egészség megőrzésére használtak mintsem, hogy elfogyasszák).

    Mi magunk is inkább az eurázsiai népektől származunk és nem a finnugoroktól. Amit ugye jó pár éve vernek belénk tudatosan. A magyarság elfelejtette honnan jött és így nem is tudja hová is tart. Nagyon nagy dilemmában van most a nemzet a politikai elit és ez rányomja a bélyegét az elmúlt száz évre és a jelenlegi viszonyokra is. (Orosz-Ukrán konfliktus pl. Ami szerintem sokkal inkább az USA-NATO és Orosz konfliktus aminek a helyszíne csak Ukrajna.)

    A világban az értéket teremtő, megalkotó és az ezt ellopó saját javára fordító és pusztító embertípusok vannak jelen. A mostani korban főleg az utóbbival lehet érvényesülni. Hogy egy idézettel éljek az egyik kedvenc hazai zenekaromtól:

    “Nem az a baj, hogy bármit mondasz, nem igaz,

    A baj az, ha azt mondom: igazság – és te nem tudod, mi az.Hogy harminc ezüstér’ a lelkedet teszed a pultra,És amíg csak élsz, ezt teszed újra meg újra.Hogy semmit nem nézve, fék nélkül rohansz előre,Magadnak kaparva, taposva gyerekre, nőre.Tán ezért van, hogy többször nézünk az égre,Akik szeretnénk, hogy itthon rend legyen végre.Hogy a dolgok újra a helyükre kerüljenek,Emberek, határok, völgyek és hegyek,Hogy megint annyian legyünk, mint a tenger,És a gyermekünk magyarként lehessen ember.”

  5. annamari

    Vadász vagyok, a többiből nincsenek bennem tulajdonságok, mindkettő nagyon irritál.

    A díszletek megváltoztak, az életmódunk és az életritmusunk a felszínen alig emlékeztet a régi környezetre, emiatt nehezebb lehet rajtakapni a típusokat.

    Úgy lehetne megbékiteni a típusokat, ha nem találkoznak egymással, csupán a munkájuk eredményével. Vagy úgy, hogy elfogadják, hogy mi a feladatuk, hol a helyük. Na, ez utóbbi már nem tetszene. Talán titokban empatikus vagyok, ezért viselem nehezen, ha valaki elfogad bármit is.

  6. Arkos

    Pár vadász maradt már csupán. Ők is csak azért, hogy a parazitáknak legyen miből táplálkozniuk. A földművelés pedig már nem divat. Ma, amikor szinte mindent megkaphatsz azonnal, nincs rájuk szükség. Nem kell gondolkodni. Nem kell törődni a dolgokkal.

    Van egy negyedik típus is. Ők a haszonállat.

  7. prolizoli

    Kíváncsi vagyok, mi a véleményetek a fenti eszmefuttatásról.

    Már többször halottam vagy olvastam ezt a nyugati vs keleti embertípus besorolást. Mondjuk nem hiszem, hogy a keleti és nyugati emberek szó szerint olyanok lettek volna mint ahogy a besorolás állítja mert a japánokról, mongolokról, kínaiakról, oszmánokról, hunokról stb. sok mindent lehet mondani de hogy békésebb nép lettek volna mint a nyugatiak azt nem igazán. Viszont a filozófiai irányzataik közt megtalálható az a különbség amiről a  besorolás szól. Ez alapján gondolom, hogy ez az embertípus meghatározás a nyugati és keleti filozófia közötti különbségekből ered, innen terjedt el.
    Szerintem a fenti embertípusok alapjában véve mindenhol megtalálhatók voltak már régen a nagy népvándorlások előtt is és most is csak az arányok változtak az idők során. Vannak persze kulturális különbségekből adódó eltérések de ezek inkább a konkrét módszerek használatában mutatkoznak meg mint az alaptípusok jelenlétében.

    Nekem úgy tűnik, az emberi faj végül oda jutott, hogy az egyik fele vadászik, a másik fele földet művel (ténylegesen, és erősen átvitt értelemben is), de a világot a paraziták irányítják, akik lefölözik azt a hasznot, amihez valójában semmi közük nincs.

    Szerintem az a baj, hogy a mai vezetőket sokszor úgy választják meg, hogy előtte nem kell bizonyítaniuk a rátermettségüket. Igen, elvégeznek ilyen-olyan iskolákat de utána gyakorlati, elő-próbák nélkül olyan székekbe helyezik őket ahonnan azután emberek millióinak sorsáról döntenek felelősségre vonás terhe nélkül. Csinál valami oltári nagy hibát, erre mit csinálnak vele? Leveszik az adott posztról és átteszik egy másik posztra ahol ugyanúgy folytatja a szarságait. A politikusok egymást védik. A nyilvánosság előtt szapulják egymást de a háttérben különféle érdekmegegyezések köttetnek. Ennek oka pedig az, hogy a politikusok közt nagyon sok az olyan parazita-szarkeverő típus akikről Duncan ír. Van valami képességük ami miatt a politikai közegben nagyon jól tudnak lavírozni de a civilizációban is úgy általában, sajnos.

    Ti melyik típusba soroljátok magatokat?

    Az alapján amit csinálok a melózó típus vagyok. Dolgozom, fizetem az adót meg élem az átlagemberek életét.

    Mit gondoltok, milyen embertípus az ideális a mai világban?

    Attól függ honnan nézzük. Például a vezetők számára a dolgozó, konfliktust kerülő, szabályokat betartó típus az ideális. Az egyén boldogulása szempontjából meg a rugalmas, határozott, gyorsan alkalmazkodó és ésszerű kockázatot vállaló típus.

    Szerintetek hogyan lehet megbékíteni a nyugati és a keleti típust?

    Szerintem ez a két típus kiegészíti egymást és szükségük is van egymásra. Azokat kell kiiktatni akik feszültséget visznek a két csoport közé, a szarkeverőket.

    • annamari

      Vadász = érdekérvényesítő.

      Földművelő = szabálykövető.

      Gyűjtögető = ügyeskedő.

  8. Alex

    Van egy szindarab, a Caveman, amit nagy sikerrel adnak Pesten is. Ha jól emlékszem a Rudolf Péter játsza a főszerepet. A férfiról és a nőről van szó benne. Miben hasonlítanak és miben különböznek. Abban van benne, hogy a ferfi a vadasz. Mivel vadasz a ferfak egy dologra összpontositanak. A nők pedig a gyüjtögetők. Mig a  ferfi egy pontra összpontositva meredt a vadra es vadaszot, addig a nő szedte össze a magvakat, közben fel szemmel vigyazott a gyerekere, kombinalt, hogy mit főz vacsorara, mit mondott a szomszedasszony es milye a frizuraja, hova tojtak a tyukok stb. A nők ezert tudnak egyszer 100 dolgot csinalni, figyelni, mert a gyüjtögető eletmódból ez következik.

    Attól, hogy a gyüjtögető, vagyis a nő  figyel, kombinal es kerüli a konfliktust, mert fizikailag sokszor gyengebb, mint a  ferfi, meg nem következik, hogy a nők parazitak.  Meg akkor sem, ha sokszor eletműveszek es lehet, hogy iranyitjak a vilagot es bizony sokszor lefölözik a hasznot, ha a ferfi hazaadja a vadaszatatanak eredmenyet pld. a fizeteset.

  9. jazminbokor

    Ti melyik típusba soroljátok magatokat? Akkor érzem magam legjobban, ha felvállaltan is, az életvezetésemet tekintve is a harmóniára törekszem. Így tudom legteljesebben megélni a boldogságot. Korábban végeztem olyan munkát, ahol vadásztam, melyet bővülő gazdaságban képes is voltam elvégezni, találtam benne örömet. Amint a vadászat egyre kegyetlenebbé vált, úgy lettem egyre boldogtalanabb ebben a feladatkörben és végül abba is hagytam az ilyen jellegű tevékenységet. A jelenlegi életvitelem a keleti típusénak felel meg. 

    Mit gondoltok, milyen embertípus az ideális a mai világban? Az ideális embertípus jelenleg az, aki tudatos (később még kitérek rá), rugalmas és változásra kész és nincsenek szerepjátékai. Ha ez nem megy akkor leghelyesebb, ha az ember felismeri, hogy mi rejlik benne, azaz egy keleti típus éljen a saját jellemzői szerint, valósítsa meg a harmóniát a maga területén. Ha pedig erős benne a vadászszenvedély és úgy boldog, élje meg azt. Lényeg, hogy tanulja meg mindehhez a másság elfogadását és ne minősítsen. Illetve a két típus sose próbálja meg a másikat a saját képére formálni, mert abból csak konfliktus lesz.

    Szerintetek hogyan lehet megbékíteni a nyugati és a keleti típust? Az elfogadás a kulcs és a nem ítélkezés. Ha rám lenne bízva én ezeket tanítanám mindenütt, mindenkinek. A két típus még a családon belül is keveredik vagy keveredhet, nemcsak a gazdasági életben, így a családban is előkerül ez a feladat, hogy elfogadjuk a másik lassúságát vagy robbanékonyságát.

    Nem merült fel kérdésként, viszont a parazitákra vonatkozóan néhány dolog zavar, amikor megszületik bennem a vágy, hogy esetleg egy könnyen élő parazita legyek. Az, hogy legyen könnyebb az életem, azt időnként szeretném. Azt, hogy állandóan azt figyeljem, hogy miből lenne hasznom, ez nem igazán köt le. Utólag persze eszembe jut, hogy ezt is vagy azt is megtehettem volna, de általában kihagyom. Nem vágyom arra sem, hogy a maradékokból tartsam fenn magam, ez ha felmerül, nem ad jó érzést, bár ha ez a megoldás, ezzel is lehet élni. (Lejárt, romlott élelmiszer, turkáló, adomány … ilyesmi.)  Ha az életünk során valaha is élünk ilyesmivel (lehet, hogy azért mert muszáj, mert egy átmeneti helyzetet túl akarunk élni), ez ad egyfajta tapasztalatot, egy szélesebb körű megértést és ez így rendben is van.

    A parazita lét szerintem legfontosabb és számomra leginkább szemet szúró jellemzője a manipuláció, az élet minden területén és minden mértéken felül. Ez az, amivel a parazita réteg él és kihasználja a “vadász” és a “földműves” csoportot. Ezért nagyon fontos, hogy a mai embertípus kellőképpen tudatos és nem megvezethető legyen.

  10. Great

    Ti melyik típusba soroljátok magatokat? Vadásznak látszom, vadászom is, de civilizálódtam, az agressziómat kiélem máshol.

    Mit gondoltok, milyen embertípus az ideális a mai világban? Mindkettőt ki kell fejlesztenie magában mindenkinek, a keveredéssel, higulással a kihívások is sokfélék lettek.

    Szerintetek hogyan lehet megbékíteni a nyugati és a keleti típust? El kell fogadni, hogy a másikra is szükség van, bizonyos kihívásokkal a keleti típus nem tud mit kezdeni, másfélékkel meg a nyugati nem. A parazitával nem kell kibékülni, ki kell lőni őket az űrbe.

  11. Assassin

    Sokkal összetettebb a kérdés, minthogy le lehetne redukálni 3, vagy 4 embertípusra. Az adott társadalom, a szocializáció, a neveltetés és még tucatnyi körülmény belejátszik, hogy valakiből milyen ember lesz. Az viszont minden társadalomban megfigyelhető, hogy a pszichopaták, a lélektelen kapzsi hazudozók és a slepjük jut a legmagasabbra, és a szelídek, a gondolkodók, a lelkiismeretesek csak utánuk kullognak. És itt jön be a szocializáció. A gyerekek érzelmi nevelése és tapasztalat alapú oktatása szinte teljesen hiányzik.

    Amíg a pénz mozgat mindent, addig semmi nem fog megváltozni. A probléma ma már globális, nincs nagyon hová menekülni, mert a kapitalizmus mindenhova elér, mindent felfal és elpusztít. Pedig lehetne másképp is élni, ésszel, szívvel, fenntartani az egyensúlyt, mert az erdők és a halak lassan elfogynak, és a Csendes óceánon úszó Franciaország méretű (!) műanyag szemétsziget egyre nagyobb lesz.

    A másik probléma, hogy a nyugati kapitalizmus rá akarja erőszakolni a világra a szerinte kőbe vésett életmódját, holott már ezerszer bebizonyosodott, hogy alapjában véve egy vírus, ami csak úgy tudja fenntartani magát, hogy újabb és újabb területeket hódít meg és zsákmányol ki. Ez a hozzáállás a világ többi részén mindig ellenállásba ütközik, és mindig katasztrófális következményei vannak mind az őslakos társadalomra, mind az ottani természeti környezetre.

    Persze, vannak figyelmeztető hangok, meg ésszerű kezdeményezések, de ezek olyanok mint a fuldokló a tóban: felbukkan, kiált egy nagyot, hogy segítség, majd szépen lesüllyed a mélybe. A találmányok nagy részét pénzügyi okokból visszatartják, mondván, mi lenne a világgal, ha piacra dobnák a Stanley Meier-féle csapvízzel működő autót? Azt állítják, hogy összeomlana a világgazdaság, de ez egy hülyeség. Ha fokozatosan és ésszerűen menne végbe, sok környezeti katasztrófát meg lehetne vele előzni. Ehelyett csak az űrkutatásban használják.  És ez csak 1 példa, hogy a pénz, meg a profit miatt gyermeki sorban tartják a világot, mondván, még nem kész rá az emberiség.

    Amíg a világot a pénz és az adósság kérdése mozgatja és gyermeteg gondolkodású pszichopaták döntései vezérlik, és vannak megvehető buta aljas kiszolgálóik, addig nincs megállás a lejtőn.

    • Assassin

      Elírtam, helyesen Stanley Meyer. :)

    • Great

      Panaszkodni könnyű, az nem változtat meg semmit. Mi a cselekvési terv? Gondolom, nincs olyan. Akkor miről beszélünk? Az aranykor a katasztrófák után szokott jönni, mert szétmegy az uralmi struktúra is, amit aztán visszaépítenek.

    • Assassin

      Dehogy nincs cselekvési terv, de a sok pénzéhes pszichopapát egyáltalán nem érdekli, hogy mi lesz  a világgal mondjuk 50 év múlva. Nekik csak a ma és a profit szánít. Vannak ésszerű kezdeményezések, csak nem jutnak nagy nyilvánossághoz, ami nem véletlen. Például a Vénusz projekt. A média persze kussol róla, mert nincs profitja belőle, vagy befeketíti, mint ahogy Stanley Meyerről is azt állították, hogy egy csaló, miközben a NASA meg használja a találmányát.
      Nem egyszerű a több száz éves becsontosodott hibás reflexeket jó irányba terelni, és megtalálni a legjobb megoldást, de vannak kezdeményezések, útkeresések.

  12. bakostamas

    Én parazita! :) Csak viccelek, én is a keleti típust képviselem úgy érzem. Imádok kertészkedni, ásni, ültetni, leszedni a termést, békében élni,festeni, kirándulni.

    A paraziták hozzák a törvényeket és végrehajtatják őket, ami persze rájuk nem vonatkozik. Szerintem mindenki nagyban másolja a szüleit, így ha az egyén nem nyitott, megmarad abban a típusban, amiben felnőtt.

Minden vélemény számít!

Powered by WordPress & Theme by Anders Norén