Az országok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az ország túl nagy egység ahhoz, hogy rá lehessen bízni valakire. Az államszövetségek és a birodalmak olyan szervezeti szörnyetegek, amik mint modell, totálisan megbuktak. A legnagyobb egység, amit rá lehet bízni egy emberre, talán egy kisebb város, pár tízezer lakossal. Vagy még azt sem.
Szép álom
Nekem sokáig tetszett a globalizáció eszméje, de rá kellett jönnöm, hogy az csak papíron néz ki jól, a valóságban a legsötétebb rémálmainknál is borzalmasabb lenne. Azt látjuk, hogy a felhozatal rettenetes, és valahányszor egyetlen elme kerül egy piramis csúcsára, hogy meghatározza az alatta lévő összes többi elmét, az eredmény katasztrófa. Egy kisebb ország esetében a többi ország összefoghat, és közösen nyomást gyakorolhat erre a vezető elmére, ami azt eredményezi, hogy az idióta ötletek határokon belül maradnak, de a lakosságot nem menti meg.
Tényleg jól hangzik, hogy egyszer majd a globalizáció eléri a célját, és az egész világ egyetlen ország lesz, amit az egész emberiség hazának, otthonnak nevez majd, nem lesz idegengyűlölet, nem lesz háború, az utazást nem szorítják korlátok közé, mindenki oda utazhat, ott élhet, ahol neki tetszik. Mint egy álom, ez tényleg szép. De a valóság nem ilyen lenne, mert a felhozatal elmék terén, ahogyan látjuk, nem teszi lehetővé, hogy ilyen legyen.
Tehát ugyanaz történne, ami eddig történt, ami éppen most folyik a világban. Egy ember ott lenne a legtetején, és az ő elméje határozna meg mindent, az összes többi ember életét, lehetőségeit, jövőjét. És tekintve, hogy a felhozatal olyan, amilyennek ismerjük, ebből jó nem sülhetne ki.
Mi történne, ha egy általunk ismert politikus, közszereplő, vagy uralkodó, egy még nagyobb egységet határozna meg? Választhatnánk egy tetszőleges államfőt, és eljátszhatnánk a gondolattal, hogy ha ő lenne a meghatározó, uralkodó elme egy egész kontinens felett, akkor mi történne? Nagyítsuk tovább: ha nem csak egyetlen kontinens ura lenne, hanem az egész világ ura? Mi lenne akkor? Mi változna? Milyen életünk lenne?
Tökéletlen elmék
Azt látjuk, hogy olyan emberek kerülnek a piramisok tetejére, akiknek az elméje nem tökéletes. Különféle eszmékben hisznek, mindenféle gondolataik és ötleteik vannak, esetleg vallásosak, vagy küldetéstudatuk van. Tehát, másképpen megfogalmazva: feljutnak a piramis tetejére, és azután elkezdenek játszadozni, kísérletezgetni a lakossággal, embertömegek életével, jövőjével, álmaival, reményeivel.
Mivel a földi felhozatal tökéletlen elmékből áll, úgy lehet ebből az alapanyagból működő rendszert felépíteni, hogy egyetlen vezető elme sem kerül túl magas piramis tetejére, és nincs befolyással túl sok ember életére – ezáltal a többi piramist vezető elme képes kontrollálni, ha túl nagy lenne a baj. Ha az egyik esetlegesen őrült elme meggyőz néhány másikat, hogy ugyanazon őrült eszme mentén dolgozzanak, vagy ugyanazt az őrült célt kövessék, még mindig van rengeteg másik piramis, másik közösség, ami ellenállást tud kifejteni.
Ha a több milliós országok élén nem egy vagy néhány elme állna, hanem egyáltalán nem léteznének ilyenek, és helyettük ezeknél sokkal kisebb közösségek lennének, maximum tízezer fős csoportosulások, vagy még kisebbek, sokkal jobb lenne az élet a Föld nevű bolygón. Annak egész biztosan nem lehet pozitív kifutása, ha több milliós országok, több százmilliós birodalmak, több milliárdos bolygók egyetlen tökéletlen elme hatása alá kerülnek.
Nyolcvanöten
A Credit Suisse kiadott egy tanulmányt a tőke eloszlásáról, és arra a megállapításra jutott, hogy a világ leggazdagabb 85 embere több vagyont és pénzt birtokol, mint a legszegényebb 3,5 milliárd.
Vannak rétegek, melyek számára száz dollár olyan álom, amiben hinni sem lehet, és vannak olyan rétegek, amely számára a pénznek, vagyonnak, anyagi javaknak nincs értelme és jelentősége, olyan mennyiségben áll a rendelkezésükre. Több milliárd dollárnyi pénz, és nagyságrendekkel nagyobb vagyon a szó szoros értelmében szétrohad, mert valakik tulajdona, de ők semmit sem tudnak kezdeni vele.
Sokunk számára elismerésre méltó létrehozni valami nagyot, a semmiből karriert, nevet, hatalmas gazdagságot csinálni. De a gazdagságnak vannak olyan szintjei, amik már nem kapcsolódnak össze a személyes képességekkel, szakértelemmel, tehetséggel, a befektetett munkával, mert a pénz ezeken a szinteken elválik mindentől, ami valóságos.
Milliárdok a semmiből
A hitelminősítés a világ második legnagyobb üzlete, csak a pénznyomás nagyobb biznisz. Az egyik országnak ilyen a minősítése, a másiknak olyan. A minősítéseket emberek végzik, emberi elmék. Valaki felvesz például az Egyesült Államokban 1 ezermilliárd dollár forráshitelt, amit a minősítések miatt, 0,2 %-os kamatra kap meg. Majd ezt a hitelt továbbadja, meghitelezi más országok kormányainak, vagy más országokban működő cégeknek, mondjuk a magyar kormánynak, 4 %-os kamatra, mert a minősítés itt más. Tehát felvesz ezermilliárd dollárt 0,2 százalék kamatra, és azt továbbadja egy másik országnak 20-szoros kamatra. A 20-szoros kamat egy hitelminősítő vállalat minősítésének köszönhető.
Van egy réteg, amely soha nem hajlandó veszteséget leírni, ha vesztesége keletkezik, azt nem fogadja el, hanem továbbnyomja lefelé, és az alatta lévőkkel fizetteti meg a veszteségét. Azt is veszteségnek tekinti, ha a nyeresége nem akkora, mint várta. Bármi történik, természeti katasztrófa, tévedés, a veszteséget ráterheli az alatta lévőkre.
Ebben az a különleges, hogy az alatta lévő szinten másképpen keletkezik a pénz. Ott nem minősítésekkel és árfolyamokkal játszanak, hanem munkát végeznek. Emiatt az áthárított, lejjebbtolt veszteség egészen mást jelent az alsóbb szintek számára, mint amit jelentene azon a szinten, amin keletkezett.
A Jó Gép
A pénz legmagasabb szintjén egész egyszerűen nyomják, bebillentyűzik a pénzt, vagyis, gyakorlatilag, teremtik.
Ha én most ide írom, hogy 1.000.000.000 dollár, akkor nem történik semmi. Én nem tudok pénzt teremteni. Valaki más viszont tud. Mi a különbség? Ő egy másik számítógépnél ül. Pont. Ennyi a különbség.
Hogyan lehetséges az, hogy hitelminősítésekkel, országonként eltérő törvényekkel, pénznemek közti árfolyam-ingadozásokkal teremtenek milliárdos vagyonokat, ténylegesen a semmiből? Hogyan lehetséges az, hogy pénzkibocsátással teremt valaki szinte korlátlan mennyiségű pénzt? Honnan van az, hogy ez lehetséges, hogy ezt néhány ember megteheti?
A jelenleg érvényes gazdasági protokollok teszik ezt lehetővé. Más semmi.
Ezeket emberek hozták létre, és emberek védik meg, mert óriási játszma van benne.
Azok az alakok, akik ott vannak fent, a semmiből teremtenek akkora vagyonokat, amik országok teljes össztermékéhez képest is óriásiak, míg lent 1 fillérért is valamit adni kell. Lent munkával kell fizetni a pénz legkisebb egységéért, fent nincs akkora összeg, amit ne tudnának egy gomb lenyomásával létrehozni.
Valaki, aki a megfelelő számítógép előtt ül, bebillentyűzik egy összeget, a protokoll szerint érvényesíti, és ezzel pénzt, még pontosabban számot tesz bele a gazdaságba. Lentebb emberek milliárdjai évtizedeken át dolgoznak azért, hogy ellensúlyozzák azt az összeget, amit fent, a gazdaság másik végén, valaki egyszerűen és ténylegesen csupán bebillentyűzött a gépbe.
Meghatározó elmék
Emberek milliárdjainak az életét határozza meg néhány elme. Ez a néhány elme a pénzgyártáson kívül más dolgok iránt nem érdeklődik. Ezek a hatalmas pénzek valamilyen okból nem fordítódnak létfontosságú kutatásokra, mivel maga az úgynevezett tudomány is, az úgynevezett egészségügy is, és tulajdonképpen minden – elsősorban, vagy kizárólag pénztermelő gépezet.
Minden gondolatunk közös nevezője a világképünk. A nagy, elterjedt világképek igyekeznek meggyőzni minket arról, hogy a Föld az univerzum közepe, és kivételezett pozícióban van. Régebben abban hittek, hogy az univerzum a Föld körül forog. Azután abban, hogy csak a Földön van élet. Jelenleg újra reneszánszukat élik azok az elmélet, melyek szerint a világegyetem élettelen, odakint nincs senki, vagy ha mégis, az emberiség jár a legmagasabb szinten.
Mit mondanak ezek az elképzelések?
Nekem azt, hogy nincsenek nagyobb játszmák a földinél, nincsenek valódi ellenségek, valódi nehézségek, valódi problémák. Csak az van, amit itt a Földön valaki kitalál. Más semmi nincs.
Ha tényleg ebben hisznek azok, akik teremtik a pénzt, akkor érthető, hogy miért tartják fontosabbnak ezt a pénzgyár-játékot a valódi kutatásnál, a valódi eredményeknél. Abból indulnak ki, hogy az univerzum táplálékláncának legtetején állnak, felettük nincs semmi. Annak számukra nincs realitása, hogy majd egyszer felbukkan egy űrhajó, és kiderül, hogy vannak sokkal nagyobb hatalmak a pénzgyárnál, vagy annak, hogy eltalálja a Földet valami nagyobb méretű égitest. A hitük miatt pedig látszólag a legteljesebb rendben van az, ha megy a játszma, gyártják a pénzt a nap huszonnégy órájában, és az ő elméjük a meghatározó elme milliárdok élete felett.
Az elmélet
Nemrég hallottam egy elméletet. A tőke (így nevezték azt, amit errefelé legfelsőbb kasztnak nevezünk) különféle intézkedésekkel tudatosan felszaporította az emberiséget, mert munkaerőre volt szüksége a bolygó belakásához és átformálásához. Ma már a technikai fejlődés következtében nincs szükség ennyi emberre. A robotika korának hajnalát éljük. E kor végén egy maréknyi ember többre lesz képes, mint ma milliárdok. Már más a cél, nem a szaporítás.
A szokásos működés mellett évente kb. 56 millió ember hal meg. Ebből 10 millióan rákban, 9 millióan éhen, 1,2 millióan közlekedései balesetben, és így tovább. Érdekes szám, hogy évente körülbelül 17 millió ember próbál önkezével véget vetni az életének, és egymilliónak sikerül is. A 20. században, a két világháborúval, az összes helyi háborúval, a terrorrezsimekkel együtt összesen 260 millió embert tudtak eltenni láb alól.
Láthatjátok, hogy bármilyen eszközzel is igyekeznek majd csökkenteni az emberiség egyedszámát, az eddigi módszerek nem eléggé hatékonyak ahhoz, hogy egy emberöltő alatt elérjék velük a felezést, még akkor sem, ha többé senki sem születik.
Ki tudja, egyszer majd talán valaki erre téved, és talál itt egy dekadens fajt, pár millió embert, akik egy teljesen automatizált világban élnek, és élmények hajszolásával töltik az idejüket. Biztosan nagy pofára esés lesz.
Ajánlás
Ha tudni akarod, hogyan épülnek fel, és hogyan működnek belülről ezek a piramisok, akkor ezt tudom ajánlani olvasnivalónak:
http://brookskiado.hu/termek/duncan-shelley-az-elme-gyilkosai
Most ti jöttök
Néhány elme határozza meg az életünket, olyan protokollok által, melyeket ezek az elmék találtak ki, és amikre hivatkozva neveznek valamit jogosnak, helyesnek, jónak. Értelmetlen, és önkényes nehézségekkel kell küzdenünk, amelyeket ezek a meghatározó elmék találtak ki nekünk egy olyan játszma részeként, aminek nem kellene léteznie, és amit csak ők élveznek.
Hitük miatt a valóságból csak egy pöttyöt látnak, amely alapján abból indulnak ki, hogy az univerzumban elérhető legnagyobb játszma az, hogy mesterséges nehézségeket teremtenek egy közösség számára.
Mi a véleményetek a fenti eszmefuttatásról?
Szerintetek ez hová fog vezetni?
Szerintetek mi a kiút ebből?
Ez egy megoldhatatlan egyenlet szerintem, aki a piramis csúcsára vágyik az irányítani akar , uralkodni másokon, még ha nagyon értelmes ember is, nem hiszem , hogy jó lenne a köznek, és aki jót tenne a közzel és emelné az emberiséget az nem akar a piramis csúcsán lenni, mert nem akar másokon uralkodni és megmondani másoknak, hogy hogyan éljenek és milyen törvényeket kell betartani.
Az is igaz, hogy rengeteg embernek kellenek a törvények, mert vagy szellemileg vagy erkölcsileg nincs azon a szinten, hogy ne ártson másoknak. Nekem nem kellenének törvények, a légynek sem ártok, nem lopok, nem csalok, nem bántok másokat. Dolgozok, adózok, amit keresek a boldogságomra költöm és élem az életem a családommal boldogan , békében. Pont ezért nem is érdekel nagyon, hogy ki a miniszterelnök vagy uralkodó, amíg az én szabadságomat nem korlátozza.
Kib@szott felháborító, hogy néhány köcsög miatt húzom az igát és nem tehetem, amit akarok, mert nincs rá pénzem + időm + energiám.
Neten olvasgatok a menekülttébolyról, európa meddig marad európa, nem férnek el, nem tudják etetni a tömeget stb. Arról egyik cikkben sem írtak, hogy a helyzet miért állt elő, miért van ez a menekülthullám, miért kell valakinek bármi okból elmenekülnie az országából? Százezrek menekülnek Moról, köztük én is, mert valaki olyan feltételeket teremt, amik indokolatlanul nehézzé vagy elérhetetlenné tesznek egyes célokat. Ez egy tabutéma, a média úgy tesz, mintha másról lenne szó, pedig csak erről van szó.
Ezt a helyzetet ember nem tudja megoldani. Minden hatalom azoknál van, akiknek ez így jó.
Azok, akikre utalsz, tuttira nem olvasnak ilyen eszmefuttatást.
Pontosan azért nem, mert nem érdekli őket az, ami (akik) alul van(nak).
Ez a lényege a fent csücsülésnek: lenéz.
Hogy hova vezet?
átcsoportosuláshoz, agresszív eszmék terjedéséhez, depresszióhoz, élvezethajhászáshoz, ugyanakkor ellenpontozásként az ezoteria és hasonló eszmék felvirágzásához, mert az ember mindig is remél.
Ezt a mondatot nem gondoltad át! :) Ha nem születik senki, akkor kevesebb, mint 100 év alatt lenullázódnánk. :)
Amúgy nagyon jól kidolgozott stratégia van már a népességcsökkentésre. Divat lett a szingliség, egyre több dolog lesz trendi ami az egyedülállók, vagy gyermektelen párok számára lett kitalálva. Folyamatosan öregszik a társadalom, még néhány évtized és drasztikus népességcsökkenés fog bekövetkezni. A fejlett világban. A “probléma” a törekvésben a fejletlen, szegény térségekben van, ahol ezek a trendek nem érvényesülnek és a túlélést még mindig a gyermek jelentik, ezért sok gyermeket szülnek. Mi lesz ennek a vége?
Visszatérve az eredeti témához, kérdéshez. Mi a kiút?
Nincs kiút.
Csak azért tettem bele, mert kíváncsi voltam, hogy figyelsz-e. :)
Great
Igen, de ott fenn eleve abból indulnak ki, hogy amit te csinálnál, az úgysem fontos. :D
Kami
Ez egy ésszerű, de nagyon lassú módszer, és csak a születések számát fogja vissza.
Én máshogy (is) megközelíteném a dolgot. Én azt látom, hogy normális emberek (normális elmék) elkurvulnak, ha a hatalom és a pénz közelébe kerülnek. Onnantól kezdve érzéketlenek lesznek más emberek problémái iránt, nem érdekli már őket az éhezés, a járvány, a nyomor, stb…. Tehát elképzelhető, hogy hiába is találnánk arra érdemes, normális elmét, ha hatalmat adunk neki, megváltozik. Vajon ez alapvetően benne van az emberben, és bárkinél ugyan ez bontakozna ki, ha szinte korlátlan hatalomhoz jutna? És ez alapján szerintem a sok kis piramisos módszer sem működne, mert a csúcson lévők általában lepaktálnak egymással, és védik egymást, hogy továbbra is a csúcson maradjanak. De lehet, hogy csak pesszimista vagyok…
Van amelyik gondolattal egyetértek van amelyikről más a véleményem.
Amivel egyetértek, hogy a globalizáció folyamata az azt megélő emberek többségének sok rossz dolgot is hoz. De ennek ellenére a globalizációs erő jelenleg nagyobbnak látszik mint a vele szemben lévő folyamatok. Például az internet és a mobil kommunikáció is a globalizációhoz tartozik. Hányan vannak közülünk akik feladnák az internet és mobilhasználatot?
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez így lenne. A hatalmi harcok ettől nem szűnnének meg mert az az emberekből fakad.
Ez a mondat szerintem ellentmondást tartalmaz. Ha valaki gazdag de nem jól kezeli a vagyonát az veszteni fog belőle. Tehát ha a nagyon gazdag emberek hagynák hogy a több milliárd dollárnyi pénzük úgymond szétrohadjon akkor nem lennének gazdagok. Azok az emberek akik sok milliárd dollár értékű vagyonnal rendelkeznek csak a vagyonuk egy viszonylag kis részét használják fel személyes szükségleteikre. Persze az átlag emberhez képest ez így is rengeteg pénz hiszen több 10 millió dollárról van szó. De az téves elképzelés, hogy a többi pénz amit nem használnak fel személyes szükségletekre az valahol rohad a padláson.
Ezzel egyetértek. Ha a vezetők elba..nak valamit akkor a legtöbbször lejjebb lévők viszik el a balhét a fentiek pedig sokszor megússzák. Legyen szó gazdasági vagy politikai veszteségről, hátrányról.
Szerintem nem az a probléma, hogy a pénzt így hozzák létre, hiszen ennek megvan az előnye gazdasági szempontból, hanem inkább az, hogy sokszor nem jól találják el az arányokat és sokkal több pénzt pumpálnak a gazdaságba mint kellene. Vagyis a gazdaságba pumpált pénz nagysága nincs arányban a gazdaság aktuális termelési potenciáljával. A másik probléma meg az, hogy a pénzpumpálás oka sokszor nem gazdasági hanem politikai.
Nem tudhatom biztosra, hogy hogyan gondolkodnak a felsővezetők mivel nincs bejárásom oda de szerintem azért összetettebb a dolog odafent ennél.
Szerintem ez nem így volt. Nem volt tudatos felszaporítás.
prolizoli
Az elrohadásról és a kaszinókapitalizmusról ajánlanék egy könyvet: Thomas Piketty, A tőke a 21. században.
A globális rendszerek, mint a hírközlés, vagy a GPS, internet stb., nem a globalizáció részei, mert ezek eszközök, nem pedig meghatározó eszmerendszerek, amik kötelező érvényűek.
Az például egy globalizációs tétel lenne, hogy ha az, aki a piramis tetejére kerül, kötelező érvényüvé tenné a kereszténységet, ahogyan erre-arra államvallás, erre-arra minden mást kizár. Vagy, ha a csúcs úgy döntene, hogy akinek a származása neki nem tetszik, az krematórium.
Valóban jól is elsülhetne a dolog, ha egy épelméjű, kozmopolita, mérnöki és tudományos hátterű ember kerülne legfelülre, de ennek esélye elenyésző.
A könyv megvan csak időhiány miatt még nem jutottam odáig hogy nekifogjak. A tegnap említett regényt is már kb. 3 hete olvasom amikor néhanapján van rá 1-1 órám.
Nincs globalizáció globalizációs eszközök nélkül. A globalizáció az információ terjedés növekedésének következménye.
A cikk értelmében a globalizáció lényege az, hogy egyre kevesebb elme határoz meg mindent, és végül csak 1 elme fog mindent meghatározni – a maga üsszes emóciójával, téveszméjével, indulataival, hamis elképzeléseivel együtt. Ez egy olyan világot eredményezne, amihez képest az 1984 romantikus vígjáték.
Egy kiterjedt kommunikációs hálózat, műholdas időjáráselőrejelzés, nemzetközi szinten fogható csatornák, szállítási és utazási hálózat stb. nem vezet önmagában semmi olyanhoz, ami rossz.
Most találkoztam egy érdekes történettel, ami persze lehet, hogy nem igaz (remélem), viszont a pszichopata vezetők témájába pont passzol és aktualitása is van.
http://nyomaban.blogger.hu/2015/02/11/coudenhove-kalergi-terv-lopakodo-nepirtas-europa-nepei-ellen