A materializmust divat elátkozni, és divat felmagasztalni, de ismerni nem divat. Ideje ezen változtatni.

A materializmus a definíció szerint „egy filozófia, amely azt állítja, hogy az anyagi világon kívül semmi nem létezik”. Amit gyakran elfelejtenek, az az, hogy a materializmus egy tanítás, egy doktrína, egy filozófia.

Amikor valaki azt állítja, hogy a fizika materialista tudomány, akkor vagy nem tudja, mit beszél, vagy hazudik. A fizika nem filozófia, hanem tudomány, tehát nem egyenlő a materializmussal, ami egy filozófia.

A filozófia és a tudomány nem ugyanaz.

A materializmus az ókorig vezethető vissza, nem új keletű tanítás. Fontos látnunk, hogy a történelem során több alkalommal is megjelent a színen, és olyan munkát végzett, amely fontos és hasznos volt.

Egy elképesztően pusztító babonákkal átitatott, szinte felfoghatatlanul sötét és korlátolt korszakban a materializmus megjelenése emberi, intellektuális és érzelmi igény volt.

Az összes nagy, elterjedt világkép közül a materializmus a legfejlettebb.

Ha egy filozófiai irányzat minden válasza az, hogy „Ez Isten akarata”, akkor ez egy olyan tan, ami egyetlen kérdést sem enged feltenni. Az ember rákérdez valamire, és BUMM, azonnal ott a végső válasz, azaz a fal.

– Miért vannak évszakok?

– Ez Isten akarata.

– Oh!

– Miért öregszenek az emberek?

– Ez Isten akarata.

– Oh!

– Miért rohad annak a bácsinak a keze?

– Ez Isten akarata.

– Oh!

Ha egy tan válasza mindenre az, hogy „Ez csak illúzió”, olyan filozófiát kapunk, amely egyetlen kérdést sem enged feltenni. Bármi a kérdés, a válasz mindig ugyanaz.

– Mi a fény?

– Csak illúzió.

– Oh!

– Mi az élet célja?

– Csak illúzió.

– Oh!

– Mi van a Hold túloldalán?

– Csak illúzió.

– Oh!

Vannak fejlettebb világképek, tanítások, melyek megengedik néhány kérdés feltevését, de egyik sem annyit, mint a materializmus.

Valamennyi nagy, elterjedt, történelmi világkép közül a materializmus a legfejlettebb, mert ez engedi meg a legtöbb kérdést.

Míg az „Ez Isten akarata” vagy az „Ez csak illúzió” tanítások (és az ezekhez hasonlók) valójában egyetlen kérdést sem engednek feltenni, egyetlen választ sem engednek megkeresni, a kíváncsi, kutató értelmet csírájában fojtják el, addig a materializmus számtalan kérdést és választ enged meg, és tág teret ad a kutatásnak.

Mi a materializmus „bűne”?

Nem az, hogy tagadja az anyagi világon túli valóság lehetőségét, hanem az, hogy bár sok kérdést enged feltenni és sok választ enged megkeresni, egy ponton túl ez is odateszi a falat, és azt mondja: nincs tovább, nincs több kérdés, nincs több válasz, nincs mélyebb igazság.

Márpedig ez biztosan nem igaz.

Láttatok már olyan puzzle-t, ami 10.000 darabból áll? Sok évvel ezelőtt egy nyári napon egyik osztálytársamnál gyűltünk össze néhányan unatkozni, egyszer csak megjelent a gyerek anyja, és kiborított elénk az asztalra egy tízezer darabos puzzle-t, méghozzá úgy, hogy a doboz tetejét (amin a kép volt, melyet ki lehetett rakni), kint hagyta a másik szobában. Nagyon izgalmas volt megpróbálni tízezer darab mozaikdarabkát egymáshoz illeszteni, a kép ismerete nélkül, de több napnyi munkával sem jutottunk messzire.

Képzeljétek el, hogy van egy kép, ami akármit ábrázolhat, támpontotok sincs, hogy mi lehet rajta. Képzeljétek el, hogy annyi mozaikdarabkából áll, ameddig elszámolni sem tudtok. Képzeljétek el, hogy a mozaikdarabkák szanaszét vannak szórva az univerzumban, és még logika sincs abban, hogy miért itt vagy ott van egyik vagy másik darab. Képzeljétek el, hogy még az sem biztos, hogy felismeritek a mozaikdarabkákat, ha a kezetekbe kerül.

Mennyi idő lenne kirakni egy ilyen képet? Egy ideig eltartana, nem?

Nekünk a 10.000 darabos puzzle-t egy hét alatt sem sikerült összeraknunk, és miután megkaptuk a képet, amit ábrázolt, még azután is kb. 12 óra volt minden darabot a helyére illeszteni.

Egy világkép néhány mozaikdarabka alapján megpróbálja kitalálni, hogy mit ábrázol a teljes kép, amit az összes megtalált, beazonosított, és pontosan összeillesztett mozaikdarabka ad majd ki.

A tévedés esélye nem jelentős, hogy 100 százalék.

A materializmus egy világkép, amely azt állítja, hogy a végső igazság az, hogy az anyagi világon túl semmi nem létezik. Ez puszta feltételezés, ami semmin nem alapszik, de korlátok közé szorítja a kutatást és a gondolkodást.

A materializmus a legfejlettebb világkép az összes történelmi világkép közül. De csak egy világkép, semmi több.

A megfelelő hozzáállás az lenne, ha mindenféle világképet elutasítanánk.

Share

Commentek