Gondoljuk újra a világot

Kitalált szentségtörés

Újra és újra arra a felismerésre jutok, hogy a korlátok belül vannak: a gondolkodásomat gúzsba kötő fixa ideák korlátoznak, terelnek tévútra, állítanak meg.

Vannak elterjedt fixa ideák, melyeket széles körben használnak korlátozásra. A filozófiák, a vallási tanítások jelentős részben fixa ideákból állnak. A hagyományőrzés a korlátok őrzése. Az oktatás a korlátok felépítése. A média az update.

A legerősebb fixa ideákat a halál témája köré vonták fel. Itt találhatók a gondolkodás legerősebb korlátai.

A halál megkerülhetetlen téma, évezredek óta kiemelt tétele a művészetnek, a tudománynak, a vallásnak és a filozófiának. Különös módon, ez a rengeteg állásfoglalás és elmélkedés nem utakat jelölt ki, hanem utakat zárt le: fixa ideákat alkotott vagy erősített meg.

Vannak bizonyos módjai annak, hogy a szervezet összeomoljon, és ez a halál. Nem tudom, hogy pontosan hány módja van ennek, az látható, hogy ezek közül egyre többet tárnak fel, értenek meg, tanulnak meg kizárni és/vagy kezelni.

Csak a gondolkodás kedvéért, tételezzük fel, hogy pontosan 200 módon omolhat össze a szervezet, azaz állhat be a halál. Valamikor régen egyiket sem ismerték, ezért egyiket sem tudták elkerülni vagy kezelni, és a halál bármelyik percben bekövetkezhetett.

Az érdeklődés, a megfigyelés, a tapasztalatok alapján levont konklúzió lehetővé tette, hogy néhány módozatot kizárjanak, és néhányat kezeljenek. Megtanultak kisebb sebeket, enyhébb mérgezéseket, ficamokat, töréseket kezelni, felismerték a higiénia jelentőségét, és halálos kórokat zártak ki azáltal, hogy rendszeresíttek bizonyos szabályokat.

Ha a törzsközösségek előtti időszakban a halálnak 200 arca volt, ma már nincs annyi. Ma már talán csak a fele van meg: a többit már felfedezték, megértették, kontrollálják. Természetesen ezek csupán légből kapott számok, melyek érzékeltetnek egy hozzáállást.

Tehát, ma, mindösszesen 100 módon omolhat össze a szervezet, azaz állhat be a halál. Lehetséges, hogy egyszer majd kizárnak még 1 módot? Hogyne. Ha az megtörténik, akkor az már szentségtörésnek fog számítani, akkor az már a halál szentségének megsértése lesz? Ezt elég nehéz elképzelni, nem igaz?

És ha idővel kizárnak még 10 módot? Az még rendben van? Vagy az már nincs? És ha még 20-at? Az is még rendben, vagy az már a jövő elveszejtése, egy irdatlan hatalmú lény haragjának felébresztése által? Pontosan miért is? Honnan jön ez a gondolat? Honnan robban bele a témába ez az eszme, a legcsekélyebb logikai kapcsolatot is nélkülözve?

Én úgy látom, hogy ha a beépített civilizációs kontrollmechanizmusok, azaz a politika és a technika elfajzása (hadiipar) nem szól közbe, előbb-utóbb eljutunk a lista végére. Ez azt jelenti, hogy a szervezet összeomlásának valamennyi módját feltárták, megértették, és megtanulták kizárni a bekövetkeztét, vagy ha már bekövetkezett, visszaállítani a korábbi állapotot.

Pusztán tudományos megközelítésből szemlélve a témát, nincs okunk azt feltételezni, hogy a halál több lenne, mint a test működésének leállása valamely ismeretlen, vagy nem figyelembe vett hatás által. Ennek különféle módjai vannak. A halálokok statisztikája nem hosszú lista, azok a módok, amik elpusztítják az emberiség 90 százalékát, számba vehetők egyetlen kezünk segítségével. Ha lebontjuk a legapróbb részleteire ezeket az általános kórképeket, egy véges számú tételekből álló listát kapunk.

Minden a gondolkodáson alapszik, minden onnan indul el. A gondolkodásunkat rögzített, mozdulatlan gondolatok korlátozzák, ezeket tabunak, vagy fixa ideának, vagy rögeszmének nevezhetjük. Valójában az ember legnagyobb drámája az, hogy nyomorult módon a fixa ideát választja az élet helyett.

Gondoljatok abba bele, hogy ma egy kisgyerek olyan ismeretekkel rendelkezik a testéről, amelyek felülmúlják egy évezredekkel ezelőtti hírneves gyógyító ismereteit. Mi olyan világban élünk, amelynek higiéniai szabályai kizárják néhány módozat bekövetkeztét, holott ezek valamikor városokat irtottak ki. Ez mind csupán azért jött létre, mert néhányan nem voltak elégedettek a fixa ideákkal, majd a felfedezéseiket közkinccsé tették.

Nézzétek a képet ott fent. Két szerencsétlen ember, akik a fixa ideáikat választották az élet helyett. Ha nem akartok úgy járni, mint ők, akkor kezdjetek el keresgélni, mert az idő nektek is fogy. Ha van igazi szentség, akkor az az élet maga, ha van igazi szentségtörés, akkor az egy rögeszme választása az élet ellenében.

Share

Commentek

Előző

Jól megszorongatjuk a kicsi szívedet!

Következő

Istenképtelen

  1. Mese

    MOST infók fiatalító technológiákról, a Discovery Science-n.

  2. Great

    Egyik éjjel arra ébredtem, hogy valaki rohadt hangosan zokog az utcán. Pár házzal lejjebb a 80as házaspár férfitagja meghalt, a felesége zokogott, mindketten 80 felettiek, mire számított? Hiába voltak betegek, hiába voltak fájdalmaik, nem akartak meghalni. Időben észbe kell kapni.

    Ha senki nem találja meg a megfejtést, mire én jutok abba a korba, hogy minden nap ajándék, az egyetlen elfogadható megoldást az öngyilkosságban látom, tiszta fejjel, átgondoltan, halántékhoz szorított pisztollyal. Én nem akarom megvárni sem azt, hogy másokra szoruljak, sem azt, hogy betegen elrohadjak egy kórházban. Azt főleg nem akarom, hogy a szeretteim az ágyamnál álljanak és sírjanak, ahogyan haldoklom. Alternatív megoldásként megutáltatom magam mindenkivel, hogy örüljenek, amikor meghalok. Kellemes ezeken rágódni, inkább remélem, hogy lesz megfejtés.

    • annamari

      Nagyon igazad van, ha nem lesz megoldás, én is inkább az öngyilokra voksolok, mint az elrohadásra. Minap gondolkodtam azon, hogy milyen érzés lehet nagyon öregnek lenni ép ésszel, mert akkor az ember úgy tudja, hogy neki bármikor vége lehet.

    • Alex

      ” Ha senki nem találja meg a megfejtést, mire én jutok abba a korba, hogy minden nap ajándék, az egyetlen elfogadható megoldást az öngyilkosságban látom, tiszta fejjel, átgondoltan, halántékhoz szorított pisztollyal.”

      Mennyi van még hátra: 10 év, 20, netalán 5 hónap? Mi ha csak 2 heted van hátra, mert elüt a villamos és magatehetelenel leszel és bomlott agyú? Nem lenne okosabb preventív ma fejbelőnöd magad? Akkor legalább teljesítetted az elvárásokat, és úgy tetted ahogy leírtad, tehát megmaradnál szavahihető férfinak. Érdemes felvállalni ezt a kockázatot azzal, hogy a jövő bizonytalan?  

       

  3. Petra

    Alex írta:

    Egy nagyon személyes jellegű dolgot osztottál meg, félve szólok hozzá.

    És mitől félsz? Annyira, hogy félelmetes vagyok? 🙂
    A példa személyes volt, de a következtetés elég általános. Nyugodtan szólj hozzá, kérdezz, vagy kritizáld, ha nem értesz valamivel egyet, amennyiben kapcsolódik a témához.

    Alex írta:

    Hogyan lehet elfogadni egy szeretett ember távozását?

    Nos, mi mást tehetnénk?

    Erre az én válaszom, hogy ha elfogadod, ha nem, akkor is elment. És szerintem pontosan úgy kell tekinteni a szeretett személy halálára is, mint az életére, hogy ez az ő döntéseinek az eredménye. Megváltoztatni már nem tudom, de még tanulhatok belőle.

    Egy kedves ismerősöm, amint megtudta a halálhírt, azonnal írt nekem egy levelet, amiben azzal vigasztal, hogy a holtak lelkei nem távoznak el, hanem velünk maradnak és segítenek minket továbbra is. Azt mondja, hogy ő például nagyon sok támogatást és tanácsot kap az elhunyt nagyszüleitől amolyan megérzések formájában.

    Még nem szántam rá magam, hogy válaszoljak neki, mert nem akarom megbántani. Egyrészt az én hitrendszerembe nem fér bele sem az, hogy a Jóisten magához szólítja a legjobbakat, hogy vele legyenek a Mennyországban és onnan figyeljenek minket, sem az hogy védőangyalokként óvnak és egyengetik az utunk, és az sem nagyon, hogy a lelkeik haláluk után itt maradnak a Földön és azzal foglalatoskodnak, hogy nekünk segítsenek. De még ha így is lenne, akkor sem vagyok benne biztos, hogy sokra mennék az apám szellemével. Ne értsd félre, nagyon okos, humoros, jóravaló ember volt, imádtam és nagyon örülnék neki, ha még egyszer találkozhatnék vele, átölelhetném, beszélgethetnénk a világ dolgairól. Ülne a székében egyik kezébe sörrel, másikkal anyám kezét fogná és lelkesen mesélne az aktuálpolitikáról, szidná a kormányt és ontaná a különböző adatokat és történelmi párhuzamokat. Szinte hallom, ahogy magyarázza: “Már Machiavelli is megmondta, hogy oszd meg és uralkodj! Itt is ez a játszma megy, összeugrasztanak minket, aztán kihasználják a káoszt….Pepszikém, ha hűtő felé jársz, hozzál már apádnak még egy sört, jó szívem?” De ezt egy lélekkel nem lehet megoldani, ahogy nem tudsz vele összebújva a kanapén tévét nézni, sem kibeszélni az X-faktort,nem faragja be a fenyőt a talpba, nem szedi le és tekeri fel újra a karácsonyfa égősort, mert neki az eredeti nem tetszik.

    Ezek az én gondolataim erről és ezek alapján el kell fogadnom, hogy az én apám abban a formában, ahogy nekem kéne soha többé nem lesz már. De egyáltalán nem arra koncentrálok, hogy mi mindent nem fogunk már együtt csinálni és mi mindent nem fog már elmondani nekem, hanem azokra a dolgokra, amiket megosztottunk. A szép emlékekre és azokra, amiket tanított nekem. És nem bánkódom azért, hogy nincs, hanem boldog vagyok azért, ami volt. Egyébként viszonylag keveset gondolok rá, de ha eszembe jut, akkor legtöbbször jó érzés tölt el vele kapcsolatban.

    És ha netalántán tévedtem, és mégis itt őgyelegne a lelke valahol elérhető közelben, akkor üzenem neki, hogy még mindig nagyon tisztelem, de mint látja, a materialista dologban ő tévedett. 😉

  4. Alex

    Petra írta:

    Hát, csupán ennyire veszélyesek a hibás gondolatok, gondolati sémák és fixa ideák. Ilyenek mindannyiunknak vannak, szépen gyűjtögetjük őket és végül ezekbe halunk bele.

    Egy nagyon személyes jellegű dolgot osztottál meg, félve szólok hozzá.

    Hogyan lehet elfogadni egy szeretett ember távozását?

  5. Petra

    Elég nehéz komolyan venni az orvostudományt és megbízni benne, amikor az ember apja az orra előtt kap szívinfarktust és következő percben ott fekszik az ágyon kiterítve egy fennakadt szemű, élettelen test, miközben a fiókban lapul egy két hetes tökéletes EKG és egy friss labor lelet (pár nappal korábban hoztuk el a rendelőből), amin minden érték gyönyörűen a határokon belül van.

    Ilyenkor a családban előbb-utóbb mindenki elkezd tépelődni, elemezget és azon agyalni, hogy mi történt és hol siklottak ki a dolgok. Anyám szerint az volt a hiba, hogy a tragédia napján délután, amikor apu levertségre, szédülésre és hányingerre panaszkodott, nem hívták azonnal az orvost, hanem hallgattak apámra, aki állította, hogy ez csak gyomorrontás, nem kell doki. Apu utálta az orvosokat, a rendelőket, a kórházakat, ezektől mindig szorongás fogta el, mert elég rossz élményei kötődtek hozzájuk. Azonban ha délután megnézi egy doktor, az talán észrevette volna, hogy kezdődő tüdőgyulladása volt és beküldte volna a kórház, ott talán nem történt volna meg a tragédia.

    Mama szerint a főprobléma inkább az volt, hogy apám soha nem figyelt oda magára és az egészségére. Cukorbeteg létére nem diétázott, ha jól bezabált, akkor több inzulint adott be és kész. A testmozgás sem volt igazán az ínyére, ezért az évek alatt tekintélyes pocakot növesztett. Így természetesen vacak volt a keringése, ami elég megterhelte a szívét. Az évek alatt a szervezete annyira leépült, hogy egy kisebb trauma is elég volt, hogy összeomoljon.

    Én meg azt gondolom, hogy nem a tüdőgyulladásba és nem a helytelen életmódjába halt bele, hanem a hibás gondolkodásába. Egy ilyen betegséget egy 55 éves életerős embernek le kell győznie, ha normális állapotban van. Az ő szervezete nem volt normális állapotba és nem azért, mert helytelenül táplálkozott, hanem azért, amiért helytelenül táplálkozott, az ezzel kapcsolatos rögeszméi miatt. Azért, mert azt gondolta, hogy a diéta nem fontos; hogy majd ő megmutatja, hogy akkor is azt eszik és annyit, amennyit akar; hogy nem kell neki orvos, tudja kontrollálni a dolgait; hogy minek mozogjon, ha élvezni már nem tudja, hogy az evés maradt az egyetlen öröme; és hogy minek vigyázzon magára, arra a kis időre, ami hátra van neki, már úgy is mindegy, stb. Tudom, mert többször beszéltünk erről és hiába próbáltam hatni rá ész érvekkel, ezek a gondoltok olyan fixa ideákká váltak, amiket semmilyen érvelés nem dönthetett meg. Próbáltam máshogy, lelkesen, dühösen, fenyegetőzve, félve, bánatosan, de egyik érzelmi tónus sem jött be. Anyámnak időnként bevált a hízelgés, könyörgés, érzelmi zsarolás, de a gondolati sémákon nem tudott változtatni. Aztán jöttek a végzetes gondolatok: „én már soha nem leszek teljes értékű ember”; „nem csinálhatok azt, amit akarok, folyton engem figyeltek és mindenbe beleszóltok, így nem lehet él”;„csak a terhetekre vagyok”. Nem tudtuk meggyőzni, hogy ezek hülyeségek és hiába álltunk mindig mellette és bátorítottuk, ezeket mondta és komolyan is gondolta. Nem sokra rá pedig meghalt.

    Hát, csupán ennyire veszélyesek a hibás gondolatok, gondolati sémák és fixa ideák. Ilyenek mindannyiunknak vannak, szépen gyűjtögetjük őket és végül ezekbe halunk bele.

  6. Nietz-senki írta:

    Nagyon szeretnétek örökké fiatalok maradni???
    Ki látott már jó gyereket és szép öregasszonyt???

    Nem vagyok egy szabálykövető típus.

  7. Nietz-senki

    Nagyon szeretnétek örökké fiatalok maradni???

    Ki látott már jó gyereket és szép öregasszonyt???

  8. @ prolizoli:
    Ezt tudom a figyelmedbe ajánlani: https://duncanshelley.com/duncan/halhatatlansag-elmelet-hat/

    Ez a módszer, ez az út.

    Ha el tudnál képzeni a képen látható állapotnál számodra kedvesebbet, akkor valamit tenned kell, az akadályok ellenére. Szerintem abból kell kiindulni, hogy ha te nem oldod meg a problémát, akkor nem lesz megoldva. Mert senki nem jut el odáig, vagy ha mégis, téged jól kihagynak majd, és nem fogsz tudni hozzájutni.

    Ki nem laikus jelenleg ebben a témában? Ha genetikusnak kellene lenni hozzá, már készen lenne, ha orvosnak, már készen lenne, ha fizikusnak, már készen lenne. Lehetséges, hogy olyan szakterület vezet majd eredményre, ami még nincs, vagy több szakterület közös munkája.

    Én a magam konspiratív gondolkodásával arra jutottam, hogy valójában ez egy egyszerű rejtély, aminek a megfejtése is az. Hiszen nem azt látjuk, hogy óriási erőfeszítéseket tesznek a megfejtésére, hanem azt, hogy próbálnak mindenkit távoltartani az erőfeszítésektől, miközben ténylegesen nincs múltja a témának, nincs kutatástörténete. Mindenkit érint + mindenki számára a legfontosabb = senki nem foglalkozik vele. Ez nonszensz.

  9. prolizoli

    Duncan Shelley írta:

    …kezdjetek el keresgélni, mert az idő nektek is fogy…

    Hogyan gondolod ezt a keresgélést? Próbálgassunk különböző, öregedés gátlónak mondott szereket vagy hagyjunk fel az eddigi tevékenységünkkel és minden időnket és pénzünket fordítsuk kutatásra? Legyünk kutatók, mostantól merüljünk el a témában hosszú évtizedeken át és valahogy próbáljunk ilyen projektekbe bekerülni?

    Korábban írtál arról, hogy először automatizálni kell folyamatokat, delegálni feladatokat, pénzt, passzív jövedelmet kialakítani. Majd ha ez sikerül akkor ha sok pénze és ideje van az embernek kezdhet foglalkozni komolyabban a fenti dolgokkal akár.

    Már csak ezt az anyagi függetlenséget elérni is több évtizedbe telhet sokaknak és sokan nem is fogják elérni. De még ha el is éri valaki merre induljon el utána? Van módszer ami már most elérhető? Tudsz ilyenről, ismersz embereket akik használják?
    Ha nincs vagy nem tudunk róla akkor te vagy én mint laikus ebben mit tudunk lépni, kutatni?

  10. mityka84

    @ Alex:
    én az érzést írtam, hogy félelem nélküli érzéseink vannak. nem beszéltünk el egymás mellett, nem is beszélünk egymásnak ellen. egymást erősítettük szerintem:) nem vitatéma, hogy a félelem megszüntethető, hiszen az alapja a szerveződésünknek. ha az nincs életünk sincsen és megdöglünk az unalomban. 🙂

  11. Alex

    mityka84 írta:

    félelem nélküliség létezik mégpedig úgy, hogy keressük a félelmet napközben.

    Két dolgoról van szó. Mikor azt mondtam, hogy nincs olyan ember akiben nincs félelem azt értettem alatta, hogy a félelemnek megvan a maga szerepe ezért nagy baj lenne, ha az emberben semmi félelemérzet nem keletkezne. A másik az, hogy a félelmet tudni kell kezelni. Erről írsz Te.
    De az, hogy valaki tökéletesen kezeli a félemet nem egyenlő azzal, hogy nincs meg benne.

  12. mityka84

    stargate írta:
    “Már azt is kiszámolták, hogy hány olyan világ van, ahol a miénknek megfelelő viszonyok vannak: 10 az ötszázadikon !!!

    Elmével szinte lehetetlen megérteni, de minden egyszerre van, a “múlt” bármilyen történéséhez hozzáférhetünk és megváltoztathatjuk.” –

    manapság nagyon kemények ezek a tudósok, nem? 🙂

    azzal teljesen egyetértek, hogy a haláltól való félelem az, ami a szervezetet mozgásban tartja. ha az nincs, akkor valóban meghal a szervezet. hogy szárnyal a fantáziád, azt meg nyugodtan engedd, lesz aki majd értelmezi 🙂 az utánanézést és a tudósokat szerintem meg hagyjuk 🙂 az meg, hogy mindenkinek feladata van, pusztán meghatározás és felismerés kérdése. az elszámolás időszaka a gondolatainkkal a szerveződésünk megszűnésével kezdődik. az új életünk függ az előző megértési fokától, de ezt számolgatni felesleges, hiszen a tudatosságnak a mércéi valóban meghatározhatatlanok. a telekinézis az egyik csúcspont, de olyat nem ismerek, aki képes lenne ilyesmire… egyik tudós sem olyan kemény f@szú, hogy úgymondjam :)))

  13. mityka84

    “Duncan Shelley írta:

    Az alvás öntudatlansággal jár, vagyis a megfigyelés maga nem lehetséges.” –
    ehhez annyit hozzáfűznék, hogy tudatos álom igenis létezik 🙂 de nem csak, hogy létezik egyenesen szükségszerű, hogy megtudjunk álmodni folyamatokat és emlékezzünk is rá. az alvásnak különböző módozatai vannak, amelyeket a napi tevékenységünk határoz meg. a napi gondolataink pedig az álmainkat határozzák meg. tehát az, hogy mire fordítunk figyelmet, az álmainkban tükröződnek, hogy átéljük ezen gondolatok folyamatait. TUDATOSÍTJUK őket. a hagyományőrzésben, talán a spanyol mentalitást tudom kiemelni, amikor is a vitát elkezdik, dühig viszik, majd azt mondják aludjunk rá egyet! reggelre megvan a megoldás mindkettő vitafélnél.

  14. mityka84

    “Duncan Shelley írta:

    Az alvás öntudatlansággal jár, vagyis a megfigyelés maga nem lehetséges.”
    ehhez annyit hozzáfűznék, hogy tudatos álom igenis létezik 🙂 de nem csak, hogy létezik egyenesen szükségszerű, hogy megtudjunk álmodni folyamatokat és emlékezzünk is rá. az alvásnak különböző módozatai vannak, amelyeket a napi tevékenységünk határoz meg. a napi gondolataink pedig az álmainkat határozzák meg. tehát az, hogy mire fordítunk figyelmet, az álmainkban tükröződnek, hogy átéljük ezen gondolatok folyamatait. TUDATOSÍTJUK őket. a hagyományőrzésben, talán a spanyol mentalitást tudom kiemelni, amikor is a vitát elkezdik, dühig viszik, majd azt mondják aludjunk rá egyet! reggelre megvan a megoldás mindkettő vitafélnél.

  15. mityka84

    sajnos értelmet nem tudok erről a témáról írás formában dekódolni, de képtelenségekről beszéltek. félelem nélküliség létezik mégpedig úgy, hogy keressük a félelmet napközben. ha mindennap keressük a félelmet, akkor az álmunk nyugodt lesz. ha kerüljük a félelmet, az álmainkban jön elő. ez ilyen egyszerű. a félelem az a stresszhatás, ami kiváltja, hogy minden reggel kinyisd a szemed. az alvás állapota meghatározza az életünket, ha nem alszunk, rövid úton összezavarodunk, majd meghalunk. ha alvás közben ér minket a stresszhatás, akkor a szívünk jobban megterhelődik, a betegségek kialakulásának veszélyei nagyobbak, ezért érdemes napközben keresni a félelmet. és itt nem a halálfélelemről beszélek (nem az idióta extrém sportolókról, akiknek az élet egy játék), hanem a hétköznapi félelemről, hogy vigyázva megyek át az úton, nehogy elüssön az autó, vigyázva dobálom a kést ne vágjon szét, vigyázva dugom be a hajszárítót, hogy ne csapjon agyon az áram és így tovább. de ide tartozik az, hogy vigyázva mondom a másiknak, amit mondok, mert nem tudhatom, hogy mit fog belőle megérteni. nos én ezen a szellemi szinten vagyok extrém, mert a képességeimet maximalizáltam és úgy érzem megtehetem, hogy stresszhatást keltsek másokban, hogy az álmaikat nyugodttá tegyem. az örök élet pedig úgy természetellenes ahogy van. egynyári növényből közegváltoztatással fát tudok csinálni, de ez nem lesz természetes és a magjai ugyanúgy egynyári növények magjai lesznek. ki szeretné túlélni a szeretteit? olyan dolgokról beszéltek, amik teljesen értelmetlenek. mindenkinek a szervezete nem bírja a stresszhatást, tehát a várva várt gyógyszeretek is csak 160 évig dominál. az viszont már most is elérhető, csak éppen máshogy anyakönyveznek és nem olcsó mulatság. magyarul sok kínt kell érte generálni… ennyi a jelenség.

  16. stargate

    Duncan Shelley írta:

    A regeneráció egy érdekes szó, azt jelenti, hogy az élet visszaköltözik ugyanoda.

    Ezt akár vehetjük szó szerint is. A tudomány évek óta komolyan foglalkozik azzal a lehetőséggel, hogy a világegyetem membránok (felületetek) kavalkádja, ami a hipertérben lebeg, ahol idő nem létezik és minden membrán egy-egy valóság (dimenzió, ha úgy tetszik)…. Ezek a membránok “kommunikálni”, érintkezni tudnak egymással. Már azt is kiszámolták, hogy hány olyan világ van, ahol a miénknek megfelelő viszonyok vannak: 10 az ötszázadikon !!!

    Idő nincs, de előttünk átléphetetlen küszöböt emel a lineáris idő fixa ideája! A múltat lezártnak, megváltoztathatatlannak hisszük, a jövőt pedig még megvalósulatlannak.
    Az idő múlásából következik az elme elvárása a test öregedésével kapcsolatban….

    Elmével szinte lehetetlen megérteni, de minden egyszerre van, a “múlt” bármilyen történéséhez hozzáférhetünk és megváltoztathatjuk. A jövő gyakorlatilag csak így változtatható ( a módosított múltnak más következményei lesznek), egyébként már megvan.

    Mivel minden egyszerre van, halál (úgy, mint elmúlás) nem létezik. Egy túlhaladott fixa idea. Amikor valaki meghal, visszakerül a saját életének egy “múltbéli” pontjára és a világon semmit nem vesz észre a történtekből, él tovább egy másik membránon – párhuzamos univerzumként is szoktuk hívni. Ahova “vissza”kerül, az egy saját maga által létrehozott időhurok – a halál felé vezető útjának kiindulási pontja.
    Igaz az a mondás, hogy csak egy életünk van……de az öröktől fogva örökké tart.

    A haláltól nem félni kell tehát, hanem megérteni a természetét. Minden emberi félelem a haláltól való félelemből indul ki, minden betegség egykori halálélmény emléke.

    qqtyin írta:

    Én a régesrégi tudást kutatom, mert a gyakorlat is igazolja, hogy a régen bevált dolgok (amit erőszakkal tüntettek és tünetnek el) vezetnek vissza az igazi EMBERI mivoltunkhoz.

    Mivel idő nincs, olyan sincs, hogy ősi tudás, régmúlt civilizációk….stb. Magasabb tudatszinten (elme nélkül) a téridő szabadon átjárható. Az ember fejlődése azon alapul, hogy önmagát segítette, fejlesztette.

    Képzeld el, hogy ötévesen képtelen vagy bekötni a csukád fűzőjét, harmincévesen odalépsz ötéves magadhoz és megtanítod arra a mozdulatra, ami tuti és masnibiztos!

    Gyakorlatilag egyszerre van jelen a majom, az ősember, a modern ember…. és már jelen van az ebből fejlődő ember: a szupramentális lény is.

    Befejezem, mert már így is kiakadtak páran – látom 😀
    Vegyétek úgy, hogy szárnyal a fantáziám és akár író is lehetnék 😀

    Ha valaki esetleg egy csöppet elgondolkodott, utána tud nézni….

  17. Alex

    Duncan Shelley írta:

    Ha nem létezne az a fogalom, hogy “biológiai halhatatlanság”, akkor is az lenne a célom, ami.

    Mikor a dolognak utánnanéztem, akkor azt tapasztaltam, hogy bár a mechanizmusok alapján biológiai halhatalnaságot mondanak ennek ellenére még ezen fajok egyedi is meghalnak. Ugyanis ez mintegy csak egy lehetőség a faj részéről. A bizonyíték az az élőlény lenne, amielyik nem hal meg, nem az az elv, ami arról szól, hogy elveben halhatalan, de a gyakorlatban azért ezek is meghalnak. Szóval a puding próbája ha megeszik. Lehet, hogy tévedek, de azért jó lenne látni egy olyan élőlényt, ami bizonyítottan 150 000 000 éves.

    Duncan Shelley írta:

    A regeneráció egy érdekes szó, azt jelenti, hogy az élet visszaköltözik ugyanoda.

    De ezzel sem kapsz magyarázatot az értelmére a dolognak.

    Duncan Shelley írta:

    A regeneráció tehát nem tünet

    Az élet tünete. Csak az regenerálódik, ami él. A regeneráció megértésével nem biztos, hogy az életet megérted. Továbbra is tartom, hogy ez az eljárás nekem olyanná tűnik, amit a nyugati orvostudomány művel: Minden erejét a tünetre összpontosítja és közben elfelejti gyógyítani az embert magát.

  18. mityka84 írta:

    örök élet gyógyszert csak a buták akarnak, a tudatosak megpróbálják megóvni a szervezetüket a gyógyszerektől. a haláltól való félelem csak azoknál jelentkezik, akik nem értik meg az élet lényegét és nem tudják kihasználni a nekik szánt időt

    Azok, akik előrevitték a világot, mindig célpontjai voltak a tudatlan, ostoba csőcselék csípős nyelvének. Van, aki képes előrevinni a dolgokat, más meg csak arra képes, hogy ezt leszólja. Ez van. Annyi becsület egyikben sincs, hogy miután kiderült, hogy tévedett, elutasítsa az általa leszólt emberek eredményeit és ne használja azokat. Te is ezt fogod tenni.

    Ha ma akarsz élni, miért ne akarnál holnap? És ha holnap is akarsz, egy másik holnap miért ne akarnál? A megrendültség és az apátia nem képezhetik ideák alapját. Az, ami körülvesz, okkal vesz körül, az nem a maximum, csak éppen az vesz körül. Az igazodás nem út.

  19. qqtyin írta:

    Az Elme trilógia filozófiáját elvetetted egy jó ideje vagy tartod csak a nagyobb célközönség miatt más vizekre kényszerülsz?

    Nem tudom, mire gondolsz. Az Elmében egy koncepció volt felvázolva arról, hogy hogyan működhet a világ, és jelenleg is azt gondolom, hogy a világ kb. úgy működik, ahogyan akkor leírtam. Ha a pszichiátriára való kihegyezettségre gondolsz, ami a 2000-es első kiadásban megtalálható volt, akkor arra azt tudom mondani, hogy egy marketingfogás miatt alakult úgy, ami nem jött be. A pszichiátria az inkvizíció utóképe, de korántsem a fő ok.

    Ez is egy ipar akár a gyógyszeripar. Anti-ageing; ipar; mennyiség oké, de hol a minőség?

    Az ipar tömeggyártást jelent, ami elkerülhetetlen, ha egy létszám feletti embermennyiséget akarsz ellátni valamivel. Nincs ezzel önmagában semmi probléma. Vannak tömeggyártott minőségi termékek, például számítógépek, autók stb.

    Én nem bízok olyasmiben ami nem követhető (pláne hogy felülről jön) nem tiszták az érdekek.

    Ha valaki megduplázná az élethosszt, és ezért a világ leggazdagabb embere lenne, azzal lenne bármi probléma? Ha valaki, hát ő megérdemli.

    Ha mégis flottul működik a szer, akkor ki jut hozzá? Egyesek bebillentyűzik a pénzt ahogy Andan írta, és jöhet a tabletta. WOW Aki meg akarja keresni a rávalót, annak értéket kell felmutatnia, ami munka és pénz jár cserébe. Azt, hogy mi az érték éppen,aktuálisan azt is felülről diktálják. Nem emészthető nekem ez így és még sok hasonló kérdés merül fel bennem.

    Ha tényleg évi ezer dollár az ára, akkor azt elég sokan össze tudják hozni. De nem gondoltál bele abba, hogy mi lenne a következménye, ha tényleg létrejönne ez a “tabletta”.

    Honnan tudjuk, hogy a modern testi-problémakezelés a tuti?

    Mire gondolsz?

    Genetikailag is erősebb ellenálló rendszer, erős szellemmel megtámogatva a megegyezett 200 darab problémából eleve nem ismer csak mondjuk 80at.

    Szerintem a lehetőségek mindig ott vannak. A módokat pedig le lehet szintetizálni náhány típusra, és ebben lehet az út, nem a milliónyi kis részletben.

    Én a test titkos cikkeket olvasva elkezdtem kísérletezni magamon és nap mint nap pénztől és termékektől függetlenül kísérletezek.

    Írj róla.

    Rengeteg 100 éven belül megkövesedett szokást tettem le és megacélosodtam, csupán olyanok miatt, hogy nem élek városban, nem mosok kezet, hajat, és nem fürdök csak 2 havonta.

    Tehát úgy élsz, mint a parókás arisztokraták pár évszázaddal ezelőtt? Nem ezeken múlik a dolog.

    És jobb így. Nem került semmibe, csak akaraterőbe.

    De miben jobb? Milyen eredményt hozott ez?

    Én a régesrégi tudást kutatom, mert a gyakorlat is igazolja, hogy a régen bevált dolgok (amit erőszakkal tüntettek és tünetnek el) vezetnek vissza az igazi EMBERI mivoltunkhoz.
    És ami azt illeti az Andani filozófia ebbe az irányba mutatott.

    Ezek legendák, hogy régen, egy antik korban, az aranykorban, bármi jobb lett volna, mint most. Ez egyáltalán nem biztos. De ha már felmerült, hogy “igazi EMBERI mivolt”, akkor hadd mondjam el a véleményemet erről: szerintem ez az egyik alapprobléma, az, hogy erre vágyunk. Embernek lenni nem természetes és iszonyú. Ha abból indulsz ki, hogy a majomból lett az ember, akkor sem értem, hogy miért ne lehetne tovább? Ha abból indulsz ki, hogy egy lény egy magasan emberfeletti állapotból süllyedt le emberré, akkor meg különösen nem értem, hogy miért tartod ezt valami fontosnak?

  20. Alex

    Duncan Shelley írta:

    Gondolom, nem csak nem gyakoroltál éveken át egyetlen félelemnélküliséget célzó eljárást sem, de nem is ismersz ilyeneket.

    Ez nem válasz a feltevésre, ami az volt, hogy nincs félelem nélküli ember. Az, hogy életem végéig gyakorlok valamit nem jelent semmit. Például nagyon sokan gyakorolják, minként kell leszokni a cigiről. Az eredmény a lényeg. Szóval mutass nekem egy embert, akiben nincs semmi félelem.

    Duncan Shelley írta:

    Az alvás öntudatlansággal jár, vagyis a megfigyelés maga nem lehetséges

    A legtöbb önszuggesziós eljárás pont az alvás alatt működik, mert a tudatalattid akkor is ébren van és figyel. Ezzel azt akartam mondani, hogy a tapasztalat szempontjából van értelme annak a megfigyelésnek is, amit nem az ébrenlét állapotában szerzel.

    Duncan Shelley írta:

    Nem vagyok materialista.

    De ezen cikk kiindulási alapjai csakis a húsról beszélnek, nem volt benne semmiféle lélek, isten stb. Ha a világképedhez ez is hozzátartozik, akkor miért szűkíted csupán a húsra a dolgokat? Andan anno, még nem így állt hozzá.

    Duncan Shelley írta:

    Legfőképpen nem vagyok keresztény, ezért a tudást nem rossznak tartom, hanem a megváltás egyetlen útjának.

    Ez semmiben sem különbözik a keresztény álláspontól. A katolikus egyházat ne hozd nekem példának, mert az sem nem a füled, sem nem a szemed.

  21. Alex írta:

    Az alapok ugyanis arról szólnak, hogy az ember az csak egy test.

    Nem állítottam és nem állítanék ilyet. Sőt…

    Az egész életünk megmagyarázható a regenerációval és ha ezt a testi feladatot megoldjuk megoldottuk az ember és az élet problémáját.

    A biológiai élet regeneráció, a szellemi értelemben vett élet értelem. Ha kiismertük a testet, azzal sok mindent megoldottunk, de nem mindent.

    Ennek igazolására csupán az van felhozva, hogy létezik egypár élőlény, aki elvben halhatatlan biológiailag. Ebből van kikövetkezetve az, hogy ha életben tartjuk a testet, akkor az embert is életben tartjuk.

    Ha nem létezne az a fogalom, hogy “biológiai halhatatlanság”, akkor is az lenne a célom, ami. Én nem egy szarkofágba zárt, gépekkel kicsikart életfunkciókat értek élet alatt. Biológiai értelemben az élet lényege a regeneráció, ebben az hol van?

    A Te elképzelésed szerint kezelni kell a regenerációt és a halál legyőzhető.

    Ez nem egy apróság. Ha felnyílik a karod, összeforr, a heg eltűnik, ha leszakad a lábad, kinő újra, ha fejbe lőne, a sérült agyszövet és a koponya helyreáll (stb.), ezek is mind a regenaráció részei. Ha elhal a szívizom, felépül újra, ha elszakad az érfal, beheged stb. Ez mind regeneráció. A regeneráció egy érdekes szó, azt jelenti, hogy az élet visszaköltözik ugyanoda.

    Vagyis Te is egy tünetet kezelsz és azt mondod, hogy ezzel majd gyógyítasz. Te is egy tabletátt akarsz, amit majd be kell szépen venni és nem halunk meg.

    Fizikai szinten a regenerációnál semmi nincs mélyebben, a regeneráció pedig talán valahol a mezőkben kezdődik. Csak talán. A regeneráció tehát nem tünet. A tabletta, ahogyan már sokszor mondtam, csak egy poén, fogalmam sincs, mi lesz.

    Számomra az a furcsa, hogy 20 évvel ezelőtt ennek a logika kapcsán Julius Andan egy elég hosszú és érdekes eszmefutattást írt.
    Nos, én Andan posztját tartottam anno gyilkosnak. De hát izlések és pofonok.

    Kár, hogy félreértetted. Minden adatnak van hatóköre időben és térben, amin túl nem érvényes. Amit Andan említett NEM HÚSZ ÉVE, az konkrét területre vonatkozott, nem a biológiára. Az, hogy csak akár hit szinten minek tartjuk magunkat, nem lényegtelen kérdés, az, hogy állami szinten minek tartják az embert, szintén nem. Ha csak gondolatként ott lenne az az elképzelés, hogy a felelősség nem büntethetőséget jelent, és a felelősség nem szűnik meg a bírósági ítélettel, a börtönnel vagy a szív megállásával, az egész világ megváltozna.

  22. Alex írta:

    Nincs olyan ember, aki ne félne.

    Dehogynincs. Gondolom, nem csak nem gyakoroltál éveken át egyetlen félelemnélküliséget célzó eljárást sem, de nem is ismersz ilyeneket.

    Az alvás megértéséhez aludni kell?

    Amennyiben elfogadjuk, hogy az elmélet és annak igazolása (tapasztalat) együtt alkot egy megértési folyamatot, akkor a válaszom az, hogy igen.

    Egészen másról beszélünk. Az alvás megértése nekem nem az alvás szükségességének elfogadását jelenti, hanem a kialakulásának, fázisainak, az ébredésnek, az álomnak (stb.) minden részletének megértését, ami nem érzelmi aktus, hanem precíz megfigyelés és az összefüggések átlátása. A megértés kontrollhoz vezet, a teljes megértés teljes kontrollhoz.

    Elméletileg úszni is meg lehet tanulni szárazon, de attól, hogy az illető azt gondolja, hogy megértette az úszást még nyugodtan belefulladhat az első alkalommal, ha a megértés nincs tapasztalattal összekötve.

    Nem jó példa. Az alvás öntudatlansággal jár, vagyis a megfigyelés maga nem lehetséges, az úszás nem jár öntudatlansággal, tehát a megfigyelés lehetséges. Az úszásnál is kell a külső nézőpont, mert a figyelem nem tud mindenre kiterjedni belső nézőpontban.

    Az orvostudomány ma is össze tudja rakni akárki testét

    Ez egyáltalán nem így van.

    a tudománynak ma sincs elképzelése róla, hogy mi is az élet

    Az attól függ, mit tekintünk tudománynak. A tankönyvszintű ideológikus alapokon álló tudománynak valóban nincs.

    Az orvostudomány egyébként is csak a hússal törődik.

    Nem feltétlenül. Rengeteg területre van szétszabdalva az irdatlan mennyiségű részlet miatt, amit összeszedtek, és amit nem illesztettek be egy átfogó modellbe.

    A furcsa számomra az, hogy mára eljutottál Te is a húsig, pedig még 20 évvel ezelőtt mintha más megértés birtokosa lettél volna:
    ” Buddha tévedett. Jézus tévedett. Lao Ce tévedett. Krishna tévedett. Milarepa tévedett. Mohamed tévedett. A szútrák tévedtek. A Biblia tévedett. A Tóra tévedett. A Korán tévedett. A Bhagavad Gitta tévedett. A Tao Te King tévedett. Mindenki tévedett: minden vallásalapító, minden szent ember, minden bölcs, minden mester, minden hívő. Nincs Isten. Nincs Lélek. Nincs Út. Nincs erény. Nincs bűn. Nincs felelősség. Nincs következmény. Nincs cél. Csak hús van.

    Félreértettél. A materializmus egy filozófiai irányzat, amely tagadja bárminek a létezését a fizikai univerzumon kívül, amely anyagból, energiából, térből és időből áll. Ha valaki nem materialista, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy tagadja a fizikai univerzum létét. Én nem tagadom sem a létét, sem a fontosságát.

    Nem vagyok materialista. De nem vagyok misztikus sem. Az én világképemben benne van, hogy a lélek az élet forrása, a lélek nem a fizikai világ része, a lélek egy korlátlan, isteni állapotból süllyedt le az emberi szintre, és süllyed tovább. Nem igazodom vallási elképzelésekhez, talán ez zavar meg, ezért nem tudsz beazonosítani, és ezért tévedsz el, amikor megpróbálod. Legfőképpen nem vagyok keresztény, ezért a tudást nem rossznak tartom, hanem a megváltás egyetlen útjának. Tudás alatt nem megbékélést értek, nem témát értek, amiről lehet elmélkedni és dumcsizni, hanem olyan eszközt, amivel célokat lehet elérni. Ha tudom, hol laksz, meg tudlak látogatni, ha van kedvem hozzá – mindenfajta tudásra így tekintek.

    Harminc éven át próbáltam olyan emberekkel találkozni, akik elértek valamilyen emberfeletti szintet, és mindig arra kellett rájönnöm, hogy nem értek el semmit. Egyetlen kivétellel sem találkoztam még. Nem mondom, hogy nincs, főleg azt nem, hogy nem lehetséges elérni, csak azt, hogy rengeteg ember állította magáról és még többen állították másokról, és azután az derült ki, hogy csak átlagemberek. Általában ez úgy megy, hogy minél közelebbről ismerek meg valakit, annál inkább látszik hétköznapi embernek, és a korábbi benyomás csak egy mesterséges image termékének.

    2000 nem 20 évvel ezelőtt volt. Akkor még huszonéves voltam. Ha engem öregítsz, akkor magadat is, hiszen idősebb vagy nálam.

  23. mityka84

    a halál módozatai az idők során változnak, ahogy a felismerések is bővülnek. tudatossági folyamat, ami zajlik a nagyidőben. a bolygó fejlődik, nem mi. ha a sejtek a nagyidő szerint önállósodnak a kollektív szervezetben betegség tünetei jelentkeznek. kezdetben a hőmérséklet emelkedik, majd tüsszent egyet a nagy szerveződés, amivel a folyamatok kezdődnek előről (magyarul 40 napos eső, 50 fok meleggel, forgási sebesség zavarral). örök élet gyógyszert csak a buták akarnak, a tudatosak megpróbálják megóvni a szervezetüket a gyógyszerektől. a haláltól való félelem csak azoknál jelentkezik, akik nem értik meg az élet lényegét és nem tudják kihasználni a nekik szánt időt. ennek a nem felismerése a halál pillanatában az elkeseredettség érzését keltik, pedig annak kellene lenni a csúcspontnak, amiért minimum hálát kellene mondani.össze is cseng, amit tudjuk mit jelent a magyar nyelvben. hála-halál.

  24. qqtyin

    Alex írta:

    Számomra az a furcsa, hogy 20 évvel ezelőtt ennek a logika kapcsán Julius Andan egy elég hosszú és érdekes eszmefuttatást írt.

    Nos, én Andan posztját tartottam anno gyilkosnak. De hát ízlések és pofonok.

    Egyetértek.

    Olvasgatok én is minden újdonságot, de mégis mind a mai napig Andan a nyerő és az Elme gyilkosai nyerő.

    Duncan,
    Az Elme trilógia filozófiáját elvetetted egy jó ideje vagy tartod csak a nagyobb célközönség miatt más vizekre kényszerülsz?

    Alex írta:

    Te is egy tablettát akarsz, amit majd be kell szépen venni és nem halunk meg.

    Nekem is ez egy meghasonlás jellegű történet. Ez is egy ipar akár a gyógyszeripar.
    Anti-ageing; ipar; mennyiség oké, de hol a minőség?
    Én nem bízok olyasmiben ami nem követhető (pláne hogy felülről jön) nem tiszták az érdekek.
    Ha mégis flottul működik a szer, akkor ki jut hozzá? Egyesek bebillentyűzik a pénzt ahogy Andan írta, és jöhet a tabletta. WOW
    Aki meg akarja keresni a rávalót, annak értéket kell felmutatnia, ami munka és pénz jár cserébe. Azt, hogy mi az érték éppen,aktuálisan azt is felülről diktálják. Nem emészthető nekem ez így és még sok hasonló kérdés merül fel bennem.

    Megtanultak kisebb sebeket, enyhébb mérgezéseket, ficamokat, töréseket kezelni, felismerték a higiénia jelentőségét, és halálos kórokat zártak ki azáltal, hogy rendszeresíttek bizonyos szabályokat.

    Honnan tudjuk, hogy a modern testi-problémakezelés a tuti?
    Sok minden megváltozott amióta az “ember” húsipari csirkemódjára városokba összezárkózott. Ismeretlen betegségek tűntek fel, amiket 1-200 év után úgy sikerül kezelni, hogy vissza megyünk a múltba.
    Nincsenek régi példányaink az emberi fajból, (kivéve néhány “őslakó” ha léteznek) hogy összehasonlítsuk magunkkal.
    Genetikailag is erősebb ellenálló rendszer, erős szellemmel megtámogatva a megegyezett 200 darab problémából eleve nem ismer csak mondjuk 80at.

    Én a test titkos cikkeket olvasva elkezdtem kísérletezni magamon és nap mint nap pénztől és termékektől függetlenül kísérletezek.
    Rengeteg 100 éven belül megkövesedett szokást tettem le és megacélosodtam, csupán olyanok miatt, hogy nem élek városban, nem mosok kezet, hajat, és nem fürdök csak 2 havonta. Amikor tényleg eljött az ideje. Nem eszek bolti árut és nem nézek tv-t. Netezni is hetente egyszer, felnézek ide a blogra.
    És jobb így. Nem került semmibe, csak akaraterőbe.
    Én a régesrégi tudást kutatom, mert a gyakorlat is igazolja, hogy a régen bevált dolgok (amit erőszakkal tüntettek és tünetnek el) vezetnek vissza az igazi EMBERI mivoltunkhoz.
    És ami azt illeti az Andani filozófia ebbe az irányba mutatott.

  25. Alex

    Duncan Shelley írta:

    Pedig, ha ennek a gondolatmenete és a logikája nem világos, akkor nem tudom, mi az.

    A cikk gondolatmenete és logikája világos. Az egész cikk nagyszerűen van megírva. Viszont ettől még kérdéseim vannak. Ugyanis az alapok azok, amik számomra nem logikusak.

    Az alapok ugyanis arról szólnak, hogy az ember az csak egy test. Az egész életünk megmagyarázható a regenerációval és ha ezt a testi feladatot megoldjuk megoldottuk az ember és az élet problémáját.

    Ennek igazolására csupán az van felhozva, hogy létezik egypár élőlény, aki elvben halhatatlan biológiailag. Ebből van kikövetkezetve az, hogy ha életben tartjuk a testet, akkor az embert is életben tartjuk.

    A mai nyugati típusú orvostudomány pontosan ezt a logikát folytatja. Kezelnek egy tünetet és aztán azt állítják, hogy ha eltűnik a tünet, akkor a betegség is eltűnt és az ember meggyógyult. A Te elképzelésed szerint kezelni kell a regenerációt és a halál legyőzhető. Vagyis Te is egy tünetet kezelsz és azt mondod, hogy ezzel majd gyógyítasz. Te is egy tabletátt akarsz, amit majd be kell szépen venni és nem halunk meg.

    Számomra az a furcsa, hogy 20 évvel ezelőtt ennek a logika kapcsán Julius Andan egy elég hosszú és érdekes eszmefutattást írt.

    Nos, én Andan posztját tartottam anno gyilkosnak. De hát izlések és pofonok.

  26. Alex

    Duncan Shelley írta:

    Nyilvánvalóan nem így van, hiszen van, aki nem fél, és mégis tropára megy a teste.

    Nincs olyan ember, aki ne félne.

    Duncan Shelley írta:

    Az alvás megértéséhez aludni kell?

    Amennyiben elfogadjuk, hogy az elmélet és annak igazolása (tapasztalat) együtt alkot egy megértési folyamatot, akkor a válaszom az, hogy igen. Elméletileg úszni is meg lehet tanulni szárazon, de attól, hogy az illető azt gondolja, hogy megértette az úszást még nyugodtan belefulladhat az első alkalommal, ha a megértés nincs tapasztalattal összekötve.

    Duncan Shelley írta:

    Egy fejlettebb orvostudomány vissza tudta volna hozni, és össze tudta volna rakni a testét.

    Az orvostudomány ma is össze tudja rakni akárki testét, de attól még nem lesz benne élet, ugyanis a tudománynak ma sincs elképzelése róla, hogy mi is az élet. Az orvostudomány egyébként is csak a hússal törődik. A furcsa számomra az, hogy mára eljutottál Te is a húsig, pedig még 20 évvel ezelőtt mintha más megértés birtokosa lettél volna:
    ” Buddha tévedett. Jézus tévedett. Lao Ce tévedett. Krishna tévedett. Milarepa tévedett. Mohamed tévedett. A szútrák tévedtek. A Biblia tévedett. A Tóra tévedett. A Korán tévedett. A Bhagavad Gitta tévedett. A Tao Te King tévedett. Mindenki tévedett: minden vallásalapító, minden szent ember, minden bölcs, minden mester, minden hívő. Nincs Isten. Nincs Lélek. Nincs Út. Nincs erény. Nincs bűn. Nincs felelősség. Nincs következmény. Nincs cél. Csak hús van. Ez a pszichiátria tanítása. Évtízezredeken át hittünk ennek az ellenkezőjében – és fennmaradtunk. 100 éve sincs, hogy hiszünk ebben a világképben – és a kihalás szélén állunk. NA VAJON MIÉRT?”

  27. Great írta:

    Gyilkos poszt!

    Igen. 🙂 2007 óta írtam vagy 500 cikket, és ez ütötte ki leginkább a biztosítékot. Pedig, ha ennek a gondolatmenete és a logikája nem világos, akkor nem tudom, mi az.

    Az egész emberiségnek ezt kellene kutatnia, ehelyett őrültnek nézi azokat, akik kutatják. Az öregség megterheli a társadalmat, a hosszabb élettartam, ami nem jár hosszabb aktív munkaképességgel, csődbe viszi az országokat, mégis fegyverkezésre mennek az ezermilliárdok, nem a valódi egészségügyre.

    Cél kérdése.

  28. Alex írta:

    ” Két szerencsétlen ember, akik a fixa ideáikat választották az élet helyett. ”

    Mi van akkor, ha a halál megértéséhez meg kell halni? Mi, ha a tapasztalat a kulcs?

    Az alvás megértéséhez aludni kell?

    Nem tudhatjuk, hogy azok az emberek szerencsétlenek-e

    Nem akartam durvábban fogalmazni. Nyilvánvalóan azok. Miután nagyapám meghalt, nagyanyám fél éven keresztül sírt miatta minden nap többször. És nem a boldogságtól. Ha nagyapám használta volna a széleskörben hozzáférhető ismereteket, nem halt volna meg akkor, attól. Egy fejlettebb orvostudomány vissza tudta volna hozni, és össze tudta volna rakni a testét. Itt nincs a tudásnál és a tudatlanságnál nagyobb misztérium.

  29. annamari írta:

    Amikor megláttam a képet, kicsit féltem, hogy csalódni fogok benned, de nem csalódtam.

    Még szép. 🙂

    Azt hisszük, hogy mindenre tudunk gondolni, de ez nem igaz, csurig vagyunk gátlásokkal.

    Szerintem is egy általános (tév)hit, hogy bármire tudunk gondolni, pedig nem. A gátlások ott kezdődnek.

    Csak a személyiségünkre jellemző gondolatok jönnek, vagy a gondolatok alakítják a személyiségünket. Jó lenne tudni, hogyan jön létre egy gondolat és mi gátolja más gondolatok megszületését.

    Nem tudom, oda-vissza lehet. Valóban nagy kérdés.

  30. Alex írta:

    ” Ha nem akartok úgy járni, mint ők, akkor kezdjetek el keresgélni, mert az idő nektek is ”

    Ez a mondat félelmet kelt illetve félelemről beszél.

    ??? Akkor már elég késő másképp gondolni.

    Mi van, ha a halál ellenszere a félelemnélküliség?

    Nyilvánvalóan nem így van, hiszen van, aki nem fél, és mégis tropára megy a teste.

  31. Alex

    ” Ha nem akartok úgy járni, mint ők, akkor kezdjetek el keresgélni, mert az idő nektek is ”

    Ez a mondat félelmet kelt illetve félelemről beszél.

    Mi van, ha a halál ellenszere a félelemnélküliség? Akkor a fenti mondat egy fixa ideát erősít, ami halált okoz az élet helyett.

  32. Alex

    ” Két szerencsétlen ember, akik a fixa ideáikat választották az élet helyett. ”
    Mi van akkor, ha a halál megértéséhez meg kell halni? Mi, ha a tapasztalat a kulcs?

    Nem tudhatjuk, hogy azok az emberek szerencsétlenek-e, ahogy azt sem, hogy pont a halálról szóló fixa idea nem pont a megértés maga.

  33. annamari

    Amikor megláttam a képet, kicsit féltem, hogy csalódni fogok benned, de nem csalódtam. 🙂

    Azt hisszük, hogy mindenre tudunk gondolni, de ez nem igaz, csurig vagyunk gátlásokkal. Csak a személyiségünkre jellemző gondolatok jönnek, vagy a gondolatok alakítják a személyiségünket. Jó lenne tudni, hogyan jön létre egy gondolat és mi gátolja más gondolatok megszületését.

  34. Great

    Gyilkos poszt!

    Az egész emberiségnek ezt kellene kutatnia, ehelyett őrültnek nézi azokat, akik kutatják. Az öregség megterheli a társadalmat, a hosszabb élettartam, ami nem jár hosszabb aktív munkaképességgel, csődbe viszi az országokat, mégis fegyverkezésre mennek az ezermilliárdok, nem a valódi egészségügyre.

Vélemény, hozzászólás?

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén