Gondoljuk újra a világot

A biológia Szent Grálja I. rész

Vicces

Egyfelől aggasztó, másfelől meg egy kicsit vicces, hogy ennyien jelentkeztetek erre a zárt topikra, aztán indításnak kaptok egy ilyen cikket. Néhányan biztosan nehezen fogjátok megemészteni, de ez nem egy könnyed téma és van egy határa annak, hogy mennyire lehet egyszerűsíteni.

Ebben a topikban nem lesz összeesküvés, nem lesznek titkok, csak egy óriási lehetőségekkel kecsegtető elmélet és annak megalapozása.

Megjegyzés

Többször nekimentem ennek a cikknek, és többször félretettem. Részben az időhiány, részben pedig az anyag terjedelme és bonyolultsága miatt. Az egész téma, annak minden vonatkozásával együtt, nagyon érdekes és izgalmas – nekem. De mi van azokkal, akiknek nem az? Nekik is meg kellene érteniük, de hogyan?

Fizikai megfigyeléseket, egyenleteket, elméleteket kell leegyszerűsítenem oly módon, hogy ne veszítsék el valódi tartalmukat, befogadhatóak legyenek azok számára is, akiket nem érdekel, érthetőek legyenek azok számára is, akik nem rendelkeznek olyan háttérrel, amikbe ezeket az információkat integrálhatnák, és megalapozzák a második cikk elméletét.

Könnyen meglehet, hogy ez a cikk sokatoknak nem fog tetszeni, mert valahol az arányokban hibáztam.

Nincs más lehetőségem, mint megírni a teljesség igényével, szem előtt tartva az elvárt egyszerűséget, és kijelenteni, hogy amennyiben szükséges, lesz ennek a cikknek egy függeléke vagy melléklete, melyet ugyanennek a cikknek a jelszava nyit majd, és amiben a kiegészítő információkat találjátok. Majd ti eldöntitek, hogy szükség van-e erre.

Bevezető

A legtöbben semmit sem találnak fel, semmi újat nem tesznek bele a világba. Néhányan, nagyon kevesen, rendszeresen állnak elő találmányokkal, több száz vagy több ezer találmánnyal rukkolnak elő életük során – őket hívják feltalálóművészeknek.

Egyszer olvastam pár sort egy feltalálóművésztől. Azt írta, számukra a funkció és a struktúra nem kapcsolódik össze. A struktúrához rendelt funkció mindössze csak 1 ötlet a rengeteg lehetőség közül. Neki egy pohár nem egy tárgy, amiben folyadékot lehet tárolni. Számára egy pohár mindössze néhány tulajdonság halmaza, amely sok mindenre felhasználható, például folyadék tárolására is.

Azt szeretném, ha a játék kedvéért, e cikk kedvéért, átmenetileg úgy gondolkodnátok, mint a feltalálóművészek. Vegyétek úgy, mintha az a rengeteg szétválaszthatatlan, megtörhetetlen, eltéphetetlen összefonódás, melyet tanultatok életetekben, nem szétválaszthatatlan, nem megtörhetetlen, nem széttéphetetlen.

Születésünktől fogva kötött kapcsolatokat tanítanak nekünk struktúra és funkció között. Ez a struktúra ezt a funkciót látja el. Az a másik struktúra meg egy másik funkciót. Azt szeretném, hogy amíg olvassátok ezt a cikket, ezt az egészet nem vennétek komolyan.

Minden struktúra egy vagy több tulajdonságból áll össze. A funkciók egy vagy több tulajdonsághoz kötődnek.

Meglehet, nem a víz kell az élethez, hanem csupán a víz egyik tulajdonsága. Ha tudjuk, melyik, összerakhatunk valamit, ami csak azt az egy tulajdonságot tartalmazza, és ami nem is hasonlít a vízre.

Meglehet, nem a levegő kell az élethez, hanem csupán a levegő egyik vagy másik tulajdonsága. Ha tudjuk, melyik, tudjuk pótolni, kiváltani a levegőt, akár elhelyezhetünk valami apróságot a testben, vagy kis génmódosítással kifejleszthetünk egy szervet, ami képes azt előállítani, és onnantól fogva levegő nélkül is tudunk élni.

A sort hosszan folytathatnám, végigmenve a tápanyagokon, vitaminokon, ásványi anyagokon, nyomelemeken, molekulákon, kémiai kötéseken, de egyelőre legyen elég ennyi.

Ez az első cikk az ember és az áram különös kapcsolatáról szóló elméletet alapozza meg.

A természettudomány

A természettudomány a tér, az energia, az anyag és az idő törvényeit tanulmányozza. Jelen cikk szempontjából három nagy területe van: fizika, kémia és biológia.

A biológia alapja a kémia, a kémia alapja a fizika. Bizonyos megközelítésben azt mondhatjuk, hogy a biológia a kémia azon része, ami furcsa, a kémia pedig a fizika azon része, ami furcsa.

Amikor a fizikából átlépünk a kémiába, új működéseket, új kölcsönhatásokat, új törvényeket találunk, amiket a fizikában nem kell figyelembe vennünk. Amikor a kémiából átlépünk a biológiába, ugyanez történik: új törvények jönnek velünk szemben, amik a kémiában nem jelennek meg.

De, tekintettel arra, hogy a biológia a kémián alapszik, a kémia a fizikán, valójában azt is mondhatjuk, hogy a természettudomány egyenlő a fizikával, és a fizika a minden.

A biológia szemben áll a kémiával és a fizikával, próbálja ellensúlyozni a hatásait, próbálja a neki tetsző irányba terelni azokat, vagy semlegesíteni. A szív működése szemben áll az érfal kémiai károsodásával, és a gravitációval, hogy csak két példát hozzak fel.

A biológia csak egy határig képes ellenállni a kémia befolyásának, és a kémia csak egy határig képes ellenállni a fizika behatásának. A fizikai törvények a legerősebbek, a legfontosabbak, mert minden rendszer a fizikai világban azokon alapszik, azokra épül. Vannak határterületek, melyekben összemosódnak ezek a különválasztott tudományterületek, és máig vita folyik arról, hogy mi hová sorolandó. Az egyik olyan jelenség, ami ezen a határon fekszik, a radioaktivitás.

Ez egy nézete a természettudományoknak, és azért fontos nekünk, hogy megértsük az ember és áram kapcsolatáról szóló elméletet.

Alapok alapjai

Mi a fontosabb: a társadalom, vagy a család? A társadalom, hiszen a család annak kisebb egysége. Rendben, akkor átfogalmazom a kérdést: mi a fontosabb az én családom, vagy ez a társadalom? A válasz rögtön nem olyan egyértelmű, mert már maga a kérdés is erősen utal az érzelmekre, az ÉN (családom) és az EZ (a társadalom) szavakkal.

Érzelmeket keverni egy elemzésbe, az elemzés pontatlanságához vezet. Mennyi egy kavics és egy másik kavics? Két kavics, ugye? És mennyi egy olyan kavics, amit szeretek, meg egy olyan kavics, amit utálok? Az egy olyan kavics, amit szeretek, meg egy olyan kavics, amit utálok, és nem két kavics.

Az érzelmek motiválhatnak, de ha tiszta elemzésekről van szó, nincs helyük. Igen, a család kevésbé fontos, mint a társadalom (vagy törzs, vagy klán, bármilyen nagyobb emberi közösség), mert ha a kisebb egység eltűnik, a nagyobb megmarad, de ha a nagyobb tűnik el, eltűnik a kisebb is.

Ha egy ország eltűnik, megmarad a Föld. Ha a Föld tűnik el, eltűnik az összes ország. Tehát a Föld fontosabb, mint bármelyik ország, és fontosabb, mint az összes ország együtt.

A nagyobb nagyságrend fontosabb a kisebbnél, mert a kisebb a nagyobbon alapszik, abban létezik, abban és abból „él”.

És tekintettel arra, hogy a fizikai univerzumban voltaképpen minden fizika (és annak furcsa manifesztációi), az a legfontosabb, és jobb, ha elfelejtjük a többit, elfelejtjük a kémiát és a biológiát.

Tehát, minden fizika. És nincs semmi más. A fizika felosztása tévedés, és további tévedésekhez vezetett. Nincsenek kémiai igények és nincsenek biológiai igények. Csak fizikai igények vannak, fizikai rendszerek.

Tehát abban az elméletben, amit a második cikk mutat be, a test egy pusztán fizikai egység, ami kizárólagosan fizikai törvényekre épülve működik, és kizárólag fizikai igényei vannak. Működését kizárólagosan olyan törvények határozzák meg, mint gravitáció, elektromágnesesség és így tovább. Kémiai és biológiai törvények nem.

Alapvető erők

A fizikában négy alapvető erőt különböztetünk meg, melyek a következők:

1. gravitáció. Tömegvonzás. A leggyengébb erő, de mivel csak a testek tömegétől függ, hatótávolsága elvileg végtelen, és nem lehet leárnyékolni. Nagyobb távolságok esetén a legmeghatározóbb vagy egyetlen meghatározó erő.

2. elektromágnesesség. Az elektromosan töltött részecskék között ható erő. Magában foglalja az elektrosztatikai erőt, mely két nyugvó töltés között hat, valamint az elektromosság és a mágnesesség összetett hatásait, melyek a mozgó töltött testek között hatnak.

3. gyenge nukleáris kölcsönhatás. Ez az erő felelős néhány atomi jelenségért, amilyen például a radioaktivitás.

4. erős nukleáris kölcsönhatás. Ez az erő felelős az atommagban található részecskék összetartásáért.

A fizikusok egyik legnagyobb törekvése egyesíteni ezt a négy kölcsönhatást, egy Nagy Egyesített Elméletbe, (GUT, Grand Unification Theory), amely egyetlen alapvető erőre vezeti vissza az összes természeti törvényt. Erre több kísérlet történt már, melyek alapján úgy tűnik, hogy a két nukleáris erő az elektromágneses erő megjelenési formái, sőt olyan elképzelés is van, amely szerint a fizikai univerzumban az elektromágnesesség a legfontosabb vagy egyetlen erő, melybe még a gravitáció is beleolvad.

Még ha eltekintünk is a GUT koncepciójától és lehetőségeitől, akkor is kijelenthetjük, hogy a mi biológiai életünket az elektromágnesesség irányítja. Az elektromágnesesség az a nagyságrend (méreti nagyságrend), és az az energiaszint, amelyben az életünket éljük.

A gravitáció a minket körülvevő hatalmas tömegek (Föld, Hold, bolygók, csillagok stb.) miatt a második olyan fizikai erő, amellyel számolnunk kell, mert nyilvánvalóan hatást gyakorol szervezetünk működésére.

Az atommag spontán bomlása nem érint minket különösebben, mivel a testünk nem olyan atomokból épül fel, amelyek instabilak lennének a túl sok részecskétől, vagyis a gyenge nukleáris erővel nemigen kell számolnunk.

A testünket felépítő atomok magját összetartó erővel pedig szintén nincs dolgunk, mivel azok a viszonyok, amelyekben élni tud a testünk, nem lépnek kapcsolatba az erős nukleáris kölcsönhatással.

Elektromos áram

Az áram töltött részecskék rendezett áramlása. Az elektromos töltés egy részecske tulajdonsága, ami meghatározza, hogy milyen szerepet tölt be az elektromágneses kölcsönhatásban.

Az áramról csupán néhány dolgot kell tudnotok a majdani elmélet megértéséhez. Ezek a következők:

1. Az elektromos vonzás és taszítás vákuumon keresztül is hat.

2. Az elektromos vezető olyan anyag, amelyben a töltött részecskék szabadon mozognak. A legjobb vezetők a kristályos fémek és a grafit.

3. Az elektromos szigetelő olyan anyag, amely az áramot elhanyagolható mértékben vezeti. Az ideális szigetelő anyag olyan valami lenne, amiben egyetlen töltött részecske sem mozog.

4. Az elektromos vezetés képessége hőmérsékletfüggő.

5. A víz elektromos szigetelő anyag. A víz a benne lévő sóktól válik vezetővé. A sók önmagukban szigetelők, de olvadék vagy oldat formájukban már vezetők.

Hullámok

Kétféle hullámot kell megkülönböztetnünk egymástól: az egyik a transzverzális, a másik a longitudinális hullám. E két hullámtípus eltérő módon viselkedik.

A transzverzális hullám olyan hullám, ami a haladási irányával merőlegesen kelt rezgéseket a közegben, amiben terjed.

A longitudinális hullám olyan hullám, ami a haladási irányban kelt rezgéseket a közegben, amiben terjed.

A víz felszínén látható hullámok transzverzális hullámok. A fény többféle transzverzális hullámból tevődik össze. Transzverzális a földrengéseket okozó szeizmikus hullámok egyik típusa is. A folyadékok belsejében nincsenek transzverzális hullámok. Még semmilyen gép nem jutott el a Föld magjáig, mégis folyékonynak írják le – ezt abból következtették, hogy a transzverzális hullámok nem hatolnak át rajta.

A longitudinális hullám gyorsabban terjed, mint a transzverzális hullám. Longitudinális hullám (ellentétben a transzverzális típussal) bármilyen halmazállapotú közegben létrejöhet és terjedhet.

A longitudinális hullám nem terjedhet közeg nélkül.

A lényegi különbség a két hullámtípus között az, hogy míg a transzverzális hullámokban hullámhegyek és hullámvölgyek követik egymást, addig a longitudinális hullámokban sűrűsödések és ritkulások.

Elsődleges elektromágneses mezők

Thomas Young 1803-ban bemutatta az úgynevezett két-rés kísérletet, amely a valaha elvégzett leghíresebb kísérletek egyike, és ami feltett egy igen érdekes kérdést: a fény részecske vagy hullám? A kettő egyszerre nem lehet. Vagy igen? Az anyag részecske, vagy hullám? Esetleg egyik sem?

Minden részecske saját elektromágneses mezővel rendelkezik. Ez a mező nem gömb formájú, melynek közepén a részecske lenne, hanem olyan alakú, mint két aljával egymás felé fordított tál, és a két alj között található a részecske maga. A két tál alakú mező polaritása ellentétes.

Ez a jellegzetes formájú mágneses mező megtalálható a részecskék körül épp úgy, mint a galaxisok körül. Ezek a mágneses mezők formálják az anyagot. Bármilyen anyagot.

Ahol a hullámvonalak metszik egymást, ott található az anyag, a részecske, az atom, a molekula, a bolygó, a galaxis.

A kölcsönhatások során ezek az elektromágneses mezők is kölcsönhatásba lépnek egymással. A behatások következtében változtatják a formájukat, elmozdulnak, összezsugorodnak, majd visszanyerik eredeti méretűket és alakjukat.

Egy videót linkelek nektek, ahol bővebben tájékozódhattok a témában:

http://www.youtube.com/watch?v=0f1dNuGYSb8

Kérdezzetek

Nos, ezek voltak az alapok. Nem tudom, mennyire volt kemény vagy bonyolult, de a végére értünk.

Lehetséges, hogy mindent tudtatok, amit olvastatok ebben a cikkben. Lehetséges, hogy semmit nem ismertetek korábban. Talán könnyedén megértitek, talán egyik-másik része nem megy át.

Ha bármit nem értetek, bármi nem elég világos, kérdezzetek. Ha több visszatérő, kommentben nem egykönnyen megválaszolható kérdés jön, ennek a cikknek lesz egy melléklete, amit ugyanez a jelszó nyit meg.

Kérdések hozzátok

A cikk végére értünk. Ha ideáig kitartottatok, már csak ezért beírhattok magatoknak egy gyenge 2-est fizikából. A jobb osztályzathoz már több erőfeszítés kell.

Van néhány kérdésem hozzátok:

1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?

2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?

3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?

4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?

5. Értitek az elektromos áram viselkedését?

6. Értitek az elektromágnesességet?

7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?

Egy tanács

Ha elolvastátok a cikket, és azt mondjátok, aha, jó, oké, jöhet a folytatás, na, az nem lesz jó. Az azt jelenti, hogy nem igazán értettétek meg.

Minden része a cikknek fontos, minden fejezete, egysége óriási jelentőséggel bír. Fejtsétek ki a véleményeteket róluk, írjátok le, mit hogyan képzeltek, minek milyen és mekkora jelentőséget tulajdonítotok.

Share

Commentek

Előző

Ismerőseid átlaga vagy

Következő

Az elavult boldogulási modell

  1. stargate

    Arkos írta:

    Hai!
    Lecsúsztam a folytatásról, vagy még nincs is? o.o
    (Nagyon remélem, hogy az utóbbi..)

    Még várjuk….

  2. Arkos

    Hai!
    Lecsúsztam a folytatásról, vagy még nincs is? o.o
    (Nagyon remélem, hogy az utóbbi..)

  3. gabchee

    1. Két hete rágódom a cikken és kizárt, hogy mindent értenék, de rajta vagyok az ügyön és ahogy jönnek a kérdések-válaszok, összébb állhat a kép.

    2. A feltalálóművész, mivel feltaláló és így új – még nem létező dolgokat hoz létre, vagy csak észrevesz létező részleteket, amelyek összeállnak, és mivel művész, teljesen máshogy látja és akarja láttatni a valóságot, mint ahogy az megszokott – így teljesen máshogy gondolkodik, mint amit a közmegegyezés tukmál ránk. Őt éppen ez a megegyezés hagyja hidegen és ettől teljesen külön világban létezik és nem látja a mások által emelt falakat, egyszerűen nem tud a korlátokról.

    3. Amit sokan gondolkodásnak hisznek, az csak a realitások elemezgetése, nézelődés a falak között. A valódi gondolkodás csak a játszma részének látja a korlátokat, de nem akadályoknak.
    A fizika ebben az univerzumban – amit, jé, fizikai univerzumnak érzékelünk – alap.
    Minden ebből indul ki, kémia nélkül elvan a fizika, fordítva nem, a matematika pedig csak elmélet. Az más kérdés, hogy ezt a fizikai rendszert mi (ki) vezényli, ha vezénylik egyáltalán.

    4. A hullámok típusa közötti eltérés a terjedés közegében van elsősorban és a formájában, amplitudo változás kontra frekvencia.

    5. Az elektromos áram megértésében, kontrollálásában sokat haladtunk Volta óta, de azért még ma is hatáshelyzetben vagyunk ezzel kapcsolatban, pl. légköri elektromosság. Talán értjük, de biztosan nem teljesen, de azért használjuk.

    6. Az elektromágnesesség, na ez nekem kemény anyag volt mindig is, nem is igazán érdekelt, de itt (is) fontos. És a bolygót is ez védi a napszéltől, a cikk ezen részét viszont még rágnom kell, a videókról nem is beszélve, hogy értsem, hogy hogy is van ez és miért is van itt szerepe és hogyan is formál anyagot.

    7. A biológia Szent Grálja az életenergia forrása.

  4. tandur

    Szia Duncan,

    Kösz a lehetőséget! Őszinte elismerésem a hozzászólóknak. Elképesztően nagy tudású csapat gyűlt itt össze. Még jó, hogy nem kell versenyeznem veletek a folytatásért.

    A kérdéseidet egy kivételével nem igazán alaposan válaszoltam meg. Talán azért, mert nem nagyon látom, hogy mi fog ebből kisülni, ha maradunk a fizikai világban.

    1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
    Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy igen, de valószínűleg elő fogsz varázsolni valamit a kalapodból, ami romba dönti a mostani megértésemet.

    2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
    Abszolút érthető.

    3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
    Ezt nem értem. Illetve értem, csak nem értek vele egyet. A vetítővászonra diavetítővel vetített képen némileg lehet módosítani a vászon felületének, visszaverő képességének stb. változtatásával, de lényegi változtatást csak magán a dián tudok eszközölni, szerintem. Számomra a vászon a fizika és a dia valami attól eltérő dolog egy másik dimenzióban (és fogalmam sincs, hogy mi a vetítőgép :).

    4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
    Az eltérést értem.

    5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
    Igen.

    6. Értitek az elektromágnesességet?
    Igen.

    7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
    Lehetne mondjuk egy mentális elhatározás, aminek a kivitelezése nem ütközik akadályokba és a folyamat végén a kívánt biológiai változás megy végbe. A telekinezishez hasonlónak vélem csak biológiai végkimenetellel. Sajnos még nem látom, hogy milyen eszközzel lehet ezt megvalósítani. Ha maradunk a biológián belül, akkor a vírusok is rendkívül rafinált biológiai szerkezetek, de alighanem itt valami többről lesz szó. Valami azt súgja, hogy a végén mégis csak ki fogsz lépni a fizika keretein kívülre. Szerintem nem csak a szemünkkel látható világ létezik, mint ahogy nem csak a fülünkkel hallható hangok léteznek. Ha Isten saját magában hozta létre a világot, akkor talán őt vehetjük a hardware-nek (ami elég csúnya és buta hasonlat, de nekem megfelel) és a világot, amit létrehozott vehetjük a software-nek. A szoftverben megteremtett játékfigurák a szoftveres virtuális térben “élnek” és nincs tudomásuk a hardver jelenlétéről, valamint további szoftverek jelenlétéről sem biztos, hogy tudnak… satöbbi. Kezdek belegabalyodni. Egyszóval túl fraktálos is lehet a dolog egy földi halandó számára a jó ég tudja mennyi iterációval. Egy szó mint száz, kíváncsian várom, hogy mit fedeztél fel.

  5. Hooha

    @ Paloca:

    Szia Palóca, Ez pontosan ott van, ahol látod. A mágnesnek nincs használható meghatározása, és a tyúk és a tojás problémáját itt is létrehozták: vajon a mozgó elektromos töltés hozza létre a mágneses teret, vagy pedig a mágneses tér hozza létre és mozgatja az elektromos töltést.
    A mágnesesség megértése lesz a lényeg.

  6. balisto

    1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
    Asszem igen

    2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
    Aha, tökmásképpen

    3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
    ja, mert fizikailag megfogható tárgy

    4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
    Úgy gondolom, igen. hullámhegy-völgy, meg sűrűsödés-ritkulás

    5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
    Asszem

    6. Értitek az elektromágnesességet?
    Talán, bár nem mennék vizsgázni most…

    7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
    ez a bizonyos elektromos vonzás és taszítás??
    vagy inkább maga a … az emberli lélek, vagy az atyaúristen, esetleg különleges ufófaj, aki mozgatja vagy kitalálta ezt az egészet?

  7. stargate

    Érdekes elmélkedés Satprem: A sejtek elméje c. könyvéből:

    “……..hogyan lehetséges egy anyagi,sejtekből álló test számára hullámnak lenni, ami végtelen mozgásában világokat hordoz, valamint vezérli az atomok és galaxisok létezését? Hogyan lehetséges végtelen, mindenhol jelenlévő elektromágneses hullámnak lenni, és közben megmaradni egy emberi test szűk korlátai között…..ami eleinte még mindig el-elájul egy kicsit, mert nem szokott hozzá új állapotához? Más szavakkal: egy Világmindenség méretű test.”

  8. calozen

    Sajna, csak most tudtam elolvasni és megnézni a videót. Remélem nem maradtam még le semmiről.

    1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
    Mindegyiket megértettem. Voltak dolgok, amik az újdonság erejével hatottak.

    2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
    Igen, értem. Nem egy határon belül, hanem határtalan térben, és nem foglalkozik az “elfogadott” szabályokkal.

    3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
    Teljesen világos.

    4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
    Igen, ezekkel eddig is tisztában voltam.

    5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
    Értem, és érdekel is a dolog.

    6. Értitek az elektromágnesességet?
    Értem, de ebben azért még vannak homályos pontok.

    7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
    Ne, ezt nem tudom 🙂

  9. stargate

    A DNS,Gén,Sejt titkai,mi is irányítja az emberi testet valójában

    https://www.youtube.com/watch?v=UMUXRnV1lxs#t=4125

    Nem egészen ezt tanítják az iskolában 😉

  10. annamari

    1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
    Inkább azt mondanám, hogy kialakult egy elképzelésem róluk.

    2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
    Igen, elég hatékony lehet.

    3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
    Igen, mert még úgy nem vizsgálták.

    4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
    Igen, az egyik nem olyan, mint a másik. 🙂

    5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
    Elképzeltem, amit írtál, maradjunk ennyiben.

    6. Értitek az elektromágnesességet?
    Elképzeltem.

    7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
    A test reakciója az elektromágnesességre és a gravitációra, ennek feljavítása, optimalizálása, ami azt eredményezi, hogy kiegyensúlyozott biológiai működést kapunk. Vagy ilyesmi. 🙂

  11. Szabi

    1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
    – Igen, bár kéne még többet utánaolvasnom a témában, hogy lássam a teljes képet.
    2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
    – Igen érthető volt, és és az élet több területén hasznosítani is fogom majd , ha kibogóztam majd ezt a fajta szemléletet.
    3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
    – Igen érthető volt.
    4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
    – Igen, bár kéne még többet utánaolvasnom a témában, hogy lássam a teljes képet.
    5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
    – Igen, bár kéne még többet utánaolvasnom a témában, hogy lássam a teljes képet.
    6. Értitek az elektromágnesességet?
    – Igen, bár kéne még többet utánaolvasnom a témában, hogy lássam a teljes képet.
    7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
    – Sok fajta elmélet jut erről eszembe egyből, de az biztos, hogy jól el van dugva az átlagemberek elöl.

  12. A mágnességgel kapcsolatban érdekes, hogy csak egy körülírt meghatározást sikerült összehozni:

    Mágnesség

    Bárhol megnézhető, hogy csak annyi van, hogy “testek közötti vonzás és taszítás”.

    Sehol nincs arról hiteles adat, hogy mi okozza, mi van a jelenség mögött. Csak annyi, hogy van és kész. 🙂

    Ez számomra nagyon furcsa. Nekem úgy tűnik, hogy a keresett Szent Grálnak ebben az irányban kell lennie.

    Már nagyon várom a folytatást… 🙂

  13. stargate

    Nicsak, mit találtam:

    https://www.youtube.com/watch?v=PAHjUAea0pY

    Ebben úgy fogalmaz a riportalany, hogy a Szellem a működő Lélek. Tökjó.
    Érdekes dolgokról (is) beszél…..

  14. stargate

    Nagyon várom a második részt……vagy már mondtam?

    Addig is leírok néhány gondolatot a saját kútfejemből, nem baj, ha mellélövök.
    A biológia Szent Gráljának a Lelket neveztem meg . Nem túl jó ez a megnevezés, mert nem ugyanazt értjük alatta, de nem tudok jobbat. Inkább leírom, hogy az én értelmezésemben ez mit jelent.

    A Lélek az, aki valójában én vagyok és egy fizikai test segítségével működtetek egy fizikai világot. (Illetve talán nem is egyet, de ez másik téma.)A Lélek több elkülöníthető egységből áll, pl. a Szellem, akit a tudatos gondolkodáson keresztül a legkönnyebb beazonosítani. Nem tudatosan, vagy kevésbé tudatosan jelen van még több irányító „személyiség”, akik csendesen a háttérből befolyásolják a döntéseinket, reakcióinkat, érzésvilágunkat, általuk alakulnak ki az alapvető jellemvonásaink.

    Nagyon egyszerűen összefoglalva valami ilyesmi a Lélek a számomra. Értelem és érzelem együtt. Ennek az összetett irányításnak köszönhetően tud az ember Ember lenni.

    Általában külön szokták választani a Szellemet és a Lelket, az én értelmezésemben a kettő együvé tartozik.

    A fizikai világ az Elmén keresztül irányítható, formálható. Irányítjuk és formáljuk, ha akarjuk, ha nem.

    A fizikai világ működésének van egy alapja, a mágnesesség. Ez adja a lehetőségeket, és a korlátokat is.
    Ott jelenik meg az élet, ahol elindul az áramlás. Az elektromágnesesség az, ami a fizikai világnak differenciálódást tud biztosítani.

    A Lélek az, aki képes információt, vagyis formát adni a változásokhoz.

    Létezik egy alap működési program, amivel játszunk – ha úgy tetszik. Rontunk is, javítunk is rajta.
    Alapjaiban nem változik, csak folyamatosan alakul. Mint egy homokozó. A homok mindig ugyanaz, csak a formák változnak benne attól függően, hogy a gyerekeknek mihez támadt kedvük.
    Nagyon szeretném tudni, hogy honnan erednek az alapok, vajon „kinek” köszönhetjük a programot??

  15. alibaga

    Üdv!
    Sajnos az utóbbi hetekben súlyos internetcsatlakozási problémákkal küzdöttem + le kellett tudnom az érettségit, szóval csak most tudok válaszolni. Remélem még érvényes, mert jó a cikk és a sorozat témája, így hát nem szeretnék lemaradni a következőről.

    1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
    – Igen.
    2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
    – Igen, ez jó példa volt a játék felvezetésére.
    3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
    – Igen, mert a fizika az alapok alapja, erre épül minden.
    4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
    – yepp, ez volt számomra a legkönnyebben érthető.
    5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
    – Igen, nem vagyok egy fizikus, de amit leírtál azt értem.
    6. Értitek az elektromágnesességet?
    – Úgy érzem egész jól átjött, de elférne nálam a cikk melléklete is.
    7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
    – Nehéz kérdés. Én valami Frankensteines dologra gondolok. Mesterségesen életet teremteni fullos genetikával.

  16. Great

    @ Hooha:
    Sokban egyetértek azzal, amit írsz, de az elméleti fizika azért nem merül ki az elmélkedésben, a matematikai modellekkel éppen a bizonyítást keresik, amit később műszeresen igazolni lehet.

    Olvastam róla, hogy Einstein munkássága arra hivatott, hogy a Földhöz kössön minket, mivel értelmetlennek és lehetetlennek állítja be az űrutazást, vallásos ideológia, amit valójában nem sikerült igazolni. Ha belépünk a filozófiába, bármi lehetséges.

  17. Great

    petii79 írta:

    műkedvelőként sokat foglalkoztam a témával-értem a dolgokat, de nekem ezzel a cikkel az a legnagyobb bajom, hogy a tudományos rész visszaköhögi az intézményesült tudomány eredményeit gondolom, ha Duncan rászánna az életéből 2 évet, és napi szinten fizikai problémákat oldana meg-akkor tudna valami látnokibbat mondani tudományos szinten is

    Nem értetted a cikk témáját.

    pl: valószínűnek tartom, hogy a mind a négy kölcsönhatás érvényes a biológiára,sőt egy csomó mindent az magyaráz meg +a négyféle kölcsönhatás azonos logika mentén műkődhet, legfeljebb más a dolgok ruhája(AZ EMLEGETETT struktúra-funkció gondolata) azaz a mechanikában van a gyorsulás azt hogy alkalmazzuk az erős v. gyenge kölcsönhatásra?

    Ha tényleg szoktál gondolkodni fizikai problémákon, akkor képzetlen vagy és információtöredékekből elmélkedsz. A fizikában nincsenek spirituális megfelelések, nincs olyan egyenlogika, ami minden szinten érvényes. A mechanikából nem tudod levezetni a részecskefizikát és viszont.

  18. okipussz

    Ha azt mondanám, hogy kellőképpen értem az általad leírtakat, nagyképűség lenne. Hiába minden mérnöki diploma, az igazság az, hogy nem olvastam Tesla munkásságát, így nem tudok hozzáadni az eszmefuttatásodhoz.
    Nemrég bukkantam rá egy anyagra a quantumgyógyítás témában, ami segített megérteni, hogy testünk eredendően öngyógyító képességgel rendelkezik. Úgy van kialakítva, hogy fizikailag mindennemű táplálék lebontásához elő tudja állítani a megfelelő enzimet, de megvan a megfelelő szoftwere minden működés lebonyolítására. Részünkről elég lenne, ha megtanulnánk a megfelelő ápolás, táplálkozás alapjait és ezt már gyerekkorban elsajátítanánk, kiegészítve azzal, hogy mivel ne mérgezzük napi rendszerességgel magunkat.
    Nagy hatással volt rám a The living mátrix – http://www.youtube.com/watch?v=yPbQOrZnPik – című film is ami példákkal, kísérletekkel, közérthető módon foglalkozik az emberi test-mező kvantum fizikájától indulva a szív koherencián át az információs gyógyításig. Valahol itt látom a tudósok egy kis csoportját közelíteni az emberi test működésének megértéséhez. A filmben elhangzott, hogy úgy tűnik a szervezetünk működésének irányítását sokkal inkább a szív végzi, mintsem az agy, ahogy eddig gondoltuk. Sőt, kísérletekkel bizonyították, hogy sok esetben egy esemény bekövetkezte előtt képes volt a megfelelő impulzusokkal, a másodperc töredéke alatt, üzenni a szervezet minden egyes sejtjének az esemény bekövetkeztéről. És ezt az üzenetet a szív úgy tűnik valamilyen elektromos impulzus által tudja eljuttatni ilyen hamar a testünk minden sejtjéhez.
    Cikkednek a címe kíváncsivá tett.
    Így, ha felét értem csak meg, akkor is várom a folytatást.

  19. Hooha

    Mivel a fizikai könyvek régóta hiányosak, és a nem publikált (eltitkolt) információkat egy szűk kisebbség arra használja, hogy kontrollálja, rabszolgasorban tartsa a nagyon nagy többséget, így igazán nem csodálkozhatunk semmin sem.

    A Mengyelejev-féle periodikus rendszer az egyik legkomolyabb része a fizika/kémia tudományoknak, mert némi rendszert vitt be a megfigyelésekbe. De, ahogy a mostani atomfizikusok egymás után állítják elő, a természetben elő nem forduló transz-urán (az Urán után helyezkednek el a periodikus táblázaton) elemeket, úgy elgondolkodhatunk azon is, hogy mi van a pre-Hidrogén területen.

    Pre-Hidrogén = a Hidrogén előtti anyagok a periodikus táblázaton, amelyeknek a tömegszáma az egységnyinek tekintett H atomhoz képest kisebb. Ezeket soha nem láttad egyik tankönyvben sem, pedig 8000-9000 éve már egész jó leírások voltak róluk a védikus irodalomban Indiában.

    Gyakorlatilag ezek a pre-Hidrogén anyagi részecskék töltik meg a teret (a tér nem üres), és természetesen ezek az atomnál lényegesen kisebb részecskék is pusztán csak mozgásból állnak.

    Majd ezek tudnak összekapcsolódni összetettebb részecskékké, amelyek mozgások szintén, amiben intenzívebb részmozgások vannak. És végül sok ilyen összekapcsolódásával el juthatunk a Hidrogén atom méretéig is, ami természetesen mozgás (és nem válik szét egy atommagra, meg egy elektronra).

    Itt olvashattok erről, és nézhettek pár rajzot, hogy tud a mozgás állóhullámokká összeállni, ami aztán nagyobb mértékben összesűrűsödve, anyagként érzékelhető. Linkelve:
    http://ether.sciences.free.fr/bases.htm

    Nem állítom, hogy ez a tuti, de azon a skálán, aminek a végeit nem nagyon lehet elérni, és a felső fele a több és használhatóbb tudás felé mutat, az alsó fele pedig a kevésbé használható és összezavaró cuccok felé, ez az anyag jóval feljebb van, mint a bogyós-pálcikás anyag/atom-modell, amit voltak szívesek az iskolában mutogatni nekünk.

    Sajnos, a kvantummechanika (5-ösre szigorlatoztam belőle, és hajdanában az összes egyenletüket fejből fel tudtam írni, és akkoriban emlékeztem az ilyen olyan korrekciós tényezőkre is, amiket be kellett írni az egyenletbe, hogy kijöjjön valami) nem több, mint számmisztika, ahol ez elméleti emberek elfelejtették, hogy a használható tudás a fizikában megfigyelésből és megértésből származik. Ehelyett kitaláltak ezt azt, pl. felállították az abszolút sebességhatárt (és limitálták a részecskék sebességét 300.000 km/s-ban), majd kitaláltak egy halom nem-létező dolgot, ezekre alkottak egy sereg (senki által nem érthető, és még egymás között is vita tárgyát képező) szimbólumot, és újabb és újabb izébizékkel igazolják a korábbi (soha nem igazolt) elméleteiket.

    Még külön állatfajtát is nemesítettek erre a területre: úgy hívják, hogy elméleti fizikus.
    Ez egy olyan személy, aki állítólag a fizikával foglalkozik, de soha nem vizsgál meg egyetlen energia megnyilvánulást sem, nem tapogatja meg az anyagot, soha nem mér meg semmit, és soha nem konfrontálódik a valósággal, stb. csak a szimbólumokat nézegeti és újabb szimbólumokat kreál a többiek számára, ahogy azoknak is legyen elég szimbólumuk.

    Néhányan ezt nevezik tudománynak, de ez a babona, a miszticizmus és a szimbolizmus keveréke. És attól, hogy matematikai szimbólumokat és nem a tarot kártya szimbólumait használja valaki, még nem csinál mást és nem lesz különb sem.

  20. Hooha

    @ eCorsair:

    A posztomban kattintható formában van a video linkje, de be is írom ide:
    http://www.youtube.com/watch?v=Mj4rV0AoI-Q

    üdv, és jó videózást.

  21. eCorsair

    Duncan Shelley írta:

    @ stargate:
    109 komment jött, néhányat én írtam, voltak, akik többet is írtak.

    155 embernek küldtem jelszót. Vajon hová lett kb. 100 ember?

    Tárgyalhatok velük is, ha szeretnéd…

  22. petii79

    sajnos nem olvastam az előzőket
    műkedvelőként sokat foglalkoztam a témával-értem a dolgokat, de
    nekem ezzel a cikkel az a legnagyobb bajom, hogy a tudományos rész visszaköhögi az intézményesült tudomány eredményeit

    gondolom, ha Duncan rászánna az életéből 2 évet, és napi szinten fizikai problémákat oldana meg-akkor tudna valami látnokibbat mondani tudományos szinten is
    pl: valószínűnek tartom, hogy a mind a négy kölcsönhatás érvényes a biológiára,sőt egy csomó mindent az magyaráz meg
    +a négyféle kölcsönhatás azonos logika mentén műkődhet, legfeljebb más a dolgok ruhája(AZ EMLEGETETT struktúra-funkció gondolata) azaz a mechanikában van a gyorsulás azt hogy alkalmazzuk az erős v. gyenge kölcsönhatásra?
    na én efféléken szoktam gondolkodni, de attól még úgyanúgy amatőr vagyok a témában, mint Duncan, így picit pironkodok, ilyesmikről beszélek anélkül, hogy bármilyen sejtést igazolni tudnék
    titkon reméltem, hogy Duncan ilyesfélét ír le-vmi látnoki új felismerést a fizikában
    Szent Grál: teremtettek minket,vagy véletlenül létezünk

  23. @ stargate:
    109 komment jött, néhányat én írtam, voltak, akik többet is írtak.

    155 embernek küldtem jelszót. Vajon hová lett kb. 100 ember?

    De rövidesen jön a folytatás.

  24. stargate

    Nagyon várom a folytatást……

    Mikor olvashatjuk?

  25. Astra

    Bocs, de több mint egy hete nem voltam gépközelben.
    Van mit bepótolnom. 🙂
    Amit leírtál nagy vonalakban érthető, bár egyes részei mélyebb átgondolást igényelnek.
    Nagyon kiváncsi vagyok mi lesz a következő részben.
    Addig, ahogy tudok időt szánni rá, átrágom magam a hozzászólásokon.

  26. Most szállt el a francba a hsz. -m. Igyekszem még a héten pótolni – jelenleg is épp a cikkhez kötődő projekten dolgozunk, bár én csak a kávét főzöm… 🙂

  27. eCorsair

    @ Hooha:

    Asszimmetria – megvilágosodás linket légy szíves írd be.

    Előre is köszönöm.

  28. Hooha

    Sajna csak most volt időm végig olvasni a sok-sok hozzászólást, de talán még nem késtem el a sajátommal. Nagyon érdekes a témafelvetés, és várom a további cikkeket.

    Ahogy Duncan kérdezte:

    1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
    Igen. Úgy gondolom, hogy átjött a mondanivaló.

    2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
    Igen. Gúzsba kötött gondolatokkal és önkorlátozó döntésekkel még soha senki nem talált fel semmit. Ez a képesség nem sok emberre volt jellemző, talán Nikola Tesla, aki így alkotott a 19. és a 20. század fordulóján. Az Electrical Experimenter 1919. februári számában pont erről írt Tesla egy cikket, ami Duncan is említett. Ennek az újságnak a PDF változata könnyen előkereshető a Google-val.

    3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
    Számomra ez rendben van.

    4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
    Az említett 2 típus csak a 2 fő típus. (Még másfajta hullámok is vannak.) Ezekhez hozzá kell adni azt a csavarmozgást is, ami a tankönyvek hibás mágnesesség modellje miatt már rég feledésbe merült.
    A legfrissebb – és talán a régieknél sokkal helyesebb – mágnesesség elmélet épp most lett publikálva itt: Mágnesesség új elmélete PDF-ben letölthető. Itt olvashattok erről a jobb megközelítésről.

    Egyébként a transzverzális hullámok terjedéséhez is kell közvetítő közeg. Maxwell eredetileg így publikálta az elektromágnesességről szóló elméletét, de ez Einstein (és Hendrik Lorentz, valamint FitzGerald) munkásságának köszönhetően kiveszett a tankönyvekből, és ma már az az einsteini feltételezés, hogy a teret a semmi (vagy a vákuum) tölti ki – egy meghaladott dogma. Több, mint 2500 mérvadó tudományos publikációban cáfolták már ezt, de érdekek fűződnek ahhoz, hogy a mérnökök ne nagyon ismerjék jobban a fizikát, mint ami egy környezetszennyező belsőégésű motor készítéséhez kell.

    5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
    A töltött részecskék mozgása egy állítólagos elektromos vezetőben ugyancsak nagyon gyenge modell a klasszikus fizikában. Ez már Tesla idejében (130 éve) sem állta meg a helyét. De addig, amíg valaki azt hiszi, hogy a drótban töltött részecskék mozognak, a dízel motor biztos győztes.

    Mivel a fizikai univerzum összes dolgának egyetlen közös nevezője van: ez pedig a mozgás, így az elektromos áramról is inkább azt kellene gondolnunk, hogy ez valamilyen nagyobb tömegben előforduló rendezett mozgás, amihez a rézdrót (az állítólagos elektromos vezető) csak a pályát jelöli ki, de nem a drótban áramlik az energia, hanem a drót körüli állítólagos szigetelőben.

    6. Értitek az elektromágnesességet?
    A cikkben említett videó nagyon jó. Már pár hónapja volt alkalmam megnézni és archiváltam is arra az esetre, ha eltűnne a netről. A hozzászólásomban linkelt PDF pedig további aspektusait adja meg ennek a témának.

    Egyébként az elektromágnesesség teljes megértése egy mérnök számára sok száz új feltalálási lehetőséget nyújtana azonnal, antigravitációs hajtóművet, hatékony elektromos berendezéseket, stb.
    Hogy mennyire el vannak rontva az elektromos gépeink, nézd meg ezt a videót:
    Asszimmetria – megvilágosodás

    7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
    Itt nem tudom, hogy mire gondolsz, de majd kifejted.

  29. c d

    1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
    Igen.
    2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
    Igen.
    3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
    A biológia, kémia azt mondja meg, „a pohár víztárolásra való”. „Magasabb szintje” a kémiának a fizika, a biológiának a kémia; és megragadva a gyökerét ennek, a fizikából egy más alternatívát közelítünk meg. Én így értettem első körben.
    4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
    Igen.
    5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
    Igen.
    6. Értitek az elektromágnesességet?
    Igen.
    7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
    Az oxigén és víznél van alapvetőbb vagy kiegészítő fizikai szükséglet, ami el van hanyagolva, de erről csak halvány elképzeléseim vannak, több gondolkodást igényel.

    Szándékosan 2000 szóból áll a cikk? 🙂

  30. eCorsair

    Duncan Shelley írta:

    eCorsair írta:

    7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
    Most ugrott be. Nekem ebben a pillanatban ez tök egyértelmű.
    A biológia Szent Grálja nem más, mint….
    …mint….
    az ÖRÖK FIATALSÁG!
    Yeah! Ha ez megvan…. háááát….

    Valaminek a Szent Grálja nem egy álom, egy vágy, egy cél, hanem valamilyen módszer, vagy eszköz, vagy vegyület stb., ami a megoldása egy problémának, amit addig megoldhatatlannak tartottak. Például a Szent Grál valami, amivel az örök fiatalságot el lehet érni. De mi az, amivel ezt el lehet érni?

    Pont így gondoltan én is.

    Mint például a fehér tabletta a Vadászidény c. remekműből. Olyan valamit tartalmaz, ami visszafiatalít és szedésével tartani lehet ezt az állapotot.

    Olvastad esetleg? :chic:

    (Előző hozzászólás helyett ez…)

  31. eCorsair

    @ Duncan Shelley:

    Pont így gondoltan én is.

    Mint például a fehér tabletta a Vadászidény c. remekműből. Olyan valamit tartalmaz, ami visszafiatalít és szedésével tartani lehet ezt az állapotot.

    Olvastad esetleg? :chic:

  32. Kami

    @ Duncan Shelley:

    A Biológia Szent Grálja az mágneses mező? Az elmélet szerint minden anyag, minden részecske rendelkezik ezzel a mezővel, erővel. Azt is elmondják a videóban, hogy ezeknek a mezőknek az alakja változhat, azaz a “tál” geometriája különböző lehet. Mi történik akkor, ha megváltoztatjuk ennek az erőtérnek az alakját? Akkor a tulajdonsága is megváltozik? Ha a sejtjeinkben uralkodó mágneses erőtér alakját megváltoztatjuk, a sejtek működése is megváltozik?

Vélemény, hozzászólás?

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén