média

Megjelent egy könyv, Megvásárolt újságírók címmel, amely a német újságírás hátterébe avatja be az olvasót. A könyv írója két évtizeden át dolgozott meghatározó lapoknak, és maga is egyike volt a média azon képviselőinek, akiket megvettek. Meséli, hogy a legnagyobb újságok külön lehallgatásbiztos irodát tartottak fenn azokra az esetekre, amikor a titkosszolgálat emberei látogatóba érkeztek hozzájuk. Ezek a látogatók néha témákat, néha konkrét információkat, hoztak, amelyekből a kijelölt szerzők írtak cikket, máskor kész cikkekkel érkeztek, melyeket adott írók nevei alatt jelentettek meg.

Ki magyarázza el nekünk a világot? A média. Ki magyarázza el a világot a médiának? A könyv szerint a titkosszolgálatok.

Elv: egy adat sohasem lehet elég pontos.

Ássunk mélyebbre, hogy érdekesebb legyen.

A média elmagyarázza a világot nekünk. A titkosszolgálatok elmagyarázzák a világot a médiának.

Egy hírszerző szervezet bonyolult struktúra, irodák, alosztályok, osztályok, részlegek, igazgatóságok, főigazgatóságok, csoportfőnökségek hálózata, titkos társaságokkal, érdekszövetségekkel, klikkekkel, hozzáférési szintekkel, osztályozott információkkal, titoktartási szerződésekkel. A magasabb szint elmagyarázza a világot az alacsonyabbnak.

A kémszervezet egyik része magyarázza a világot a másik részének, de ki magyarázza el a legfelső szintnek?

Nehéz szakmai kérdésekben szakértőket kérnek fel arra, hogy elmagyarázzák a világnak azt a részét. De a szakértő mi alapján szakértő, a szakvéleménye mi alapján tekinthető megkérdőjelezhetetlen igazságnak?

Ám van egy ennél sokkal komolyabb kérdés is.

Ha a legfelső szint felkér egy szakértőt, hogy az magyarázza el a világnak egy bizonyos részét, akkor ezt magától értetődően azért teszi, mert nem ért hozzá, mert azon a területen laikus, vagy tudása nem terjed a szakértő tudásának mélységéig. A kérdés pedig az, hogy egy többé-kevésbé laikus valaki mennyire fogja megérteni a szakértő beszámolóját? Mert nem a beszámoló alapján dönt, hanem az alapján, amit a beszámolóból leszűrt.

Vannak hagyományos területek, mint politika, gazdaság, szervezés, tervezés, koordináció, harcászat, és így tovább. Vannak nem hagyományos területek, melyek olyan elméletek nyomán jelentek meg, melyeket kevesen ismernek, vagy olyan technikai fejlesztések hozták létre őket, amikről a legfrissebb kiadású témába vágó tankönyvben két mondat szerepel, vagy még annyi sem, és vannak azok a területek, melyek olyan messze járnak a hétköznapitól, hogy egyáltalán nem jelentek még meg a médiában.

Tehát, végső soron, ki magyarázza el a világot? Ki az, akinek senki nem magyaráz? És ő mi alapján alkotja meg a koncepcióját a világról?

Egy-egy végletekig specializált szakterület élenjáró kutatásait végző szakértői érthetők-e kívülálló laikusok számára? Le tudják-e egyszerűsíteni tudásukat, megértésük fokát az érthetőség szintjére? Amikor egyszerűsítenek, azt milyen mögöttes gondolat alapján teszik, és mi veszik el az igazságból?

Egy olyan valaki, akinek megvan a magához való esze, ért az erőszakhoz, és védelmez olyan érdekeket, amiket nem is ért igazán, megteszi, mert tudja, hogy ő a saját maga számára soha nem lenne képes megteremteni mindazt, amit főnökétől kap a szolgálataiért cserébe. Ő egy pofon egyszerű világban él. Számára minden egyszerű. Ezen a szinten az is. Célpont – megölni – gyerünk. Ennyi.

Magasabb szinten minden egyre bonyolultabbá válik. Politikai, gazdasági területen a tudás viszonylag kiegyensúlyozott lehet, és csupán a rejtett kapcsolatrendszer, a fedett akciók miatti mesterségesen előállított és fenntartott tudatlanságból születhet pozíció, melyet ki is használnak mindkét oldalon.

Még magasabb szinten azonban történik valami. A tudás mélysége, színvonala egyszerűen leszakad a fajtól, és létrehoz egy rendkívül szűk réteget (a réteg szó erős túlzás), melyet már nem tudnak sem követni, sem felfogni. Ha a politikai, gazdasági és erőszakhatalom távol tartja magát ezektől, mert érzi, hogy veszélyes a számára, azt kockáztatja, hogy valaki más ráharap és előnyre tesz szert – ha viszont felkarolja, talán a saját sírját ássa.

A hatalom felkarolja a tudást, melyet nem érthet meg, mert a hatalom laikus. Előbb-utóbb létrejöhet az a szakértői „réteg”, amely megérti saját helyzetét, öntudatára ébred, és elkezdi manipulálni a hatalmat, miközben olyan csapdákat épít be a megvalósuló, és a hatalom által valójában ellenőrizhetetlen technológiába, amelyek biztosítják számára a hegemóniát. Azután egy szép napon, amikor minden kis elem a helyére került, megnyomnak egy gombot, és működésbe lép valami, amiről a hatalom nem tudott, és mire leszáll az éj, más osztja a parancsokat.

Más. Valaki, aki új. Valaki, akinek a tudása lenyűgöző. De talán a személyisége nem.

http://brookskiado.hu/termek/duncan-shelley-az-elme-gyilkosai