Mitől félünk, amikor az atomerőmű téma napirendre kerül? Van elég információnk az atomerőművek működéséről és meghibásodási esélyéről, vagy egyszerűen csak összerándul a gyomrunk és tiltakozunk, ha a paksi bővítés kerül szóba?
Néhány tény: 60 éve jött létre az első atomerőmű és azóta közel 500 működik a világban. Eddig 3 jelentősebb, közismert atomkatasztrófa történt az erőművek meghibásodása kapcsán ( Kizitim-tragédia Majakban 1957-ben, Csernobilban 1986-ban, Fukushimában 2011-ben). Ezek a katasztrófák évtizedekig kiható rombolást eredményeztek. Ennek ellenére elmondható, hogy az atomerőművek alapvetően biztonságosan működnek. Az előírások szerint egy erőműben 2000 azaz kétezer évente egyszer fordulhat elő katasztrófa. A katasztrófa adódhat tervezési vagy karbantartási hibából, a képzetlen személyzetből
A paksi atomerőmű 1969 – 1987 között épült és 1982-ben adták át. 2003. április 10-én súlyos baleset történt Pakson, amit gyorsan elhárítottak, és nem lett belőle katasztrófa. Ennyit tudunk a híradásokból és ezen kívül szinte semmit, az erőmű békésen működik több, mint harminc éve.
Az atomerőművek mellett és ellen szóló érvek ugyanolyan számban szerepelnek:
http://debrecenbar.com/2013/02/08/atomeromuvek-elonyok-hatranyok-lehetseges-nyersanyagok/
A lényeg, ami még mindig nem összeesküvés elmélet, hanem tény:
- A fő problémát a radioaktív hulladék okozza, aminek az elhelyezése máig vitatott és erre valós megoldás nincs. A maghasadás során keletkező hulladék mérgező és rendkívül radioaktív, ami állandó és költséges kezelést és megfigyelést igényel a nukleáris hulladéllerakók területén, ahol 1-3 ezer évig tart, amíg a kimerült üzemanyag visszasüllyed a természetes uránérc radioaktivitásának szintjére. A veszélyes hulladékot hordókba zárják és elássák vagy a tengerbe dobják.
- Magyarországon is van tároló, itt speciális módon, hordókba zárva elássák az atomerőmű veszélyes hulladékát. http://www.rhk.hu/
letesitmenyeink/nrht/ - Németországban 20 erőmű volt, 2011-ben a kormány úgy döntött, hogy 2022-ig bezárja mindet. Mostanra legalább hetet már bezártak
- 2014. január 14-én Orbán és Putyin megállapodást írtak alá Paks bővítéséről, ennek költsége 3.300-3.600 milliárd forint, melynek 80 %-át 30 éves orosz hitelből fedeznék. A munkálatokat 2023-ra fejeznék be.
Összeesküvés elmélet, Paks:
Ha elolvassuk a fenti tény információkat, nagyon sok kérdés fogalmazódik meg bennünk:
1. Ki az az őrült, aki mindezek tudatában atomerőművet szeretne építeni?
2. Éppen most lett jelentősen olcsóbb az olaj, mondván, hogy túlkínálat van a piacon (érdekes, éppen most, hogy az orosz gazdaság bedönthetővé vált, hirtelen előkerült néhány millió hordó tartalék…)
3. Németország vajon miért állítja le az összes atomerőműve működését, miközben mi a föld alatti veszélyes atomhulladék-tárolók bővítésén dolgozunk?
Összeesküvés elmélet vagy válaszok:
Az összeesküvés elméletek ott kezdődnek, amikor nincsenek igazán válaszok, amikor a logikusnak tűnő felvetésekre ellentétesen reagál a politika, a gazdaság. Joggal feltételezzük, hogy valamilyen érdek, háttér szándék mozgatja ezeket a döntéseket, melyeket még csak nem is próbálnak megmagyarázni, hogy miért lenne jó az egyszerű állampolgárnak.
Mit tehetünk a kiszolgáltatott helyzetben?
1. Olyan országba költözünk, ahol nincs atomerőmű (pl. Németország)
2. Felkészülünk a katasztrófa helyzetre.
Duncan Shelley jó előérzeteiről és alapos helyzetelemzéséről híres író. A 2012-ben írt A pokol kézikönyve c. túlélő könyve még akkor íródott, amikor szó nem volt a paksi atomerőmű bővítéséről. A könyv szerzője esettanulmányként éppen egy atomkatasztrófa következményeiről és arra való felkészülésről ír. Soha nem aktuálisabb, mint napjainkban.
Ajánlott könyv: https://duncanshelley.com/termek/duncan-shelley-a-pokol-kezikonyve-i
Vélemény, hozzászólás?