
Megjelent egy könyv, Megvásárolt újságírók címmel, amely a német újságírás hátterébe avatja be az olvasót. A könyv írója két évtizeden át dolgozott meghatározó lapoknak, és maga is egyike volt a média azon képviselőinek, akiket megvettek. Meséli, hogy a legnagyobb újságok külön lehallgatásbiztos irodát tartottak fenn azokra az esetekre, amikor a titkosszolgálat emberei látogatóba érkeztek hozzájuk. Ezek a látogatók néha témákat, néha konkrét információkat, hoztak, amelyekből a kijelölt szerzők írtak cikket, máskor kész cikkekkel érkeztek, melyeket adott írók nevei alatt jelentettek meg.
Ki magyarázza el nekünk a világot? A média. Ki magyarázza el a világot a médiának? A könyv szerint a titkosszolgálatok.
Elv: egy adat sohasem lehet elég pontos.
Ássunk mélyebbre, hogy érdekesebb legyen.
A média elmagyarázza a világot nekünk. A titkosszolgálatok elmagyarázzák a világot a médiának.
Egy hírszerző szervezet bonyolult struktúra, irodák, alosztályok, osztályok, részlegek, igazgatóságok, főigazgatóságok, csoportfőnökségek hálózata, titkos társaságokkal, érdekszövetségekkel, klikkekkel, hozzáférési szintekkel, osztályozott információkkal, titoktartási szerződésekkel. A magasabb szint elmagyarázza a világot az alacsonyabbnak.
A kémszervezet egyik része magyarázza a világot a másik részének, de ki magyarázza el a legfelső szintnek?
Nehéz szakmai kérdésekben szakértőket kérnek fel arra, hogy elmagyarázzák a világnak azt a részét. De a szakértő mi alapján szakértő, a szakvéleménye mi alapján tekinthető megkérdőjelezhetetlen igazságnak?
Ám van egy ennél sokkal komolyabb kérdés is.
Ha a legfelső szint felkér egy szakértőt, hogy az magyarázza el a világnak egy bizonyos részét, akkor ezt magától értetődően azért teszi, mert nem ért hozzá, mert azon a területen laikus, vagy tudása nem terjed a szakértő tudásának mélységéig. A kérdés pedig az, hogy egy többé-kevésbé laikus valaki mennyire fogja megérteni a szakértő beszámolóját? Mert nem a beszámoló alapján dönt, hanem az alapján, amit a beszámolóból leszűrt.
Vannak hagyományos területek, mint politika, gazdaság, szervezés, tervezés, koordináció, harcászat, és így tovább. Vannak nem hagyományos területek, melyek olyan elméletek nyomán jelentek meg, melyeket kevesen ismernek, vagy olyan technikai fejlesztések hozták létre őket, amikről a legfrissebb kiadású témába vágó tankönyvben két mondat szerepel, vagy még annyi sem, és vannak azok a területek, melyek olyan messze járnak a hétköznapitól, hogy egyáltalán nem jelentek még meg a médiában.
Tehát, végső soron, ki magyarázza el a világot? Ki az, akinek senki nem magyaráz? És ő mi alapján alkotja meg a koncepcióját a világról?
Egy-egy végletekig specializált szakterület élenjáró kutatásait végző szakértői érthetők-e kívülálló laikusok számára? Le tudják-e egyszerűsíteni tudásukat, megértésük fokát az érthetőség szintjére? Amikor egyszerűsítenek, azt milyen mögöttes gondolat alapján teszik, és mi veszik el az igazságból?
Egy olyan valaki, akinek megvan a magához való esze, ért az erőszakhoz, és védelmez olyan érdekeket, amiket nem is ért igazán, megteszi, mert tudja, hogy ő a saját maga számára soha nem lenne képes megteremteni mindazt, amit főnökétől kap a szolgálataiért cserébe. Ő egy pofon egyszerű világban él. Számára minden egyszerű. Ezen a szinten az is. Célpont – megölni – gyerünk. Ennyi.
Magasabb szinten minden egyre bonyolultabbá válik. Politikai, gazdasági területen a tudás viszonylag kiegyensúlyozott lehet, és csupán a rejtett kapcsolatrendszer, a fedett akciók miatti mesterségesen előállított és fenntartott tudatlanságból születhet pozíció, melyet ki is használnak mindkét oldalon.
Még magasabb szinten azonban történik valami. A tudás mélysége, színvonala egyszerűen leszakad a fajtól, és létrehoz egy rendkívül szűk réteget (a réteg szó erős túlzás), melyet már nem tudnak sem követni, sem felfogni. Ha a politikai, gazdasági és erőszakhatalom távol tartja magát ezektől, mert érzi, hogy veszélyes a számára, azt kockáztatja, hogy valaki más ráharap és előnyre tesz szert – ha viszont felkarolja, talán a saját sírját ássa.
A hatalom felkarolja a tudást, melyet nem érthet meg, mert a hatalom laikus. Előbb-utóbb létrejöhet az a szakértői „réteg”, amely megérti saját helyzetét, öntudatára ébred, és elkezdi manipulálni a hatalmat, miközben olyan csapdákat épít be a megvalósuló, és a hatalom által valójában ellenőrizhetetlen technológiába, amelyek biztosítják számára a hegemóniát. Azután egy szép napon, amikor minden kis elem a helyére került, megnyomnak egy gombot, és működésbe lép valami, amiről a hatalom nem tudott, és mire leszáll az éj, más osztja a parancsokat.
Más. Valaki, aki új. Valaki, akinek a tudása lenyűgöző. De talán a személyisége nem.
http://brookskiado.hu/termek/duncan-shelley-az-elme-gyilkosai
Julius Andan :)
Az utolsó mondat ott van.
Az eleje nem lep meg a folytatás már jobb lett. Lehet, hogy nincs semmi különleges a legfelsőbb kasztban, mindig van valaki, aki ott van és onnan irányít, akit letaszítanak onnan, nagy háborúkkal a háttérben. vagy nem nagy háborúkkal, hanem nagyon kifinomultan. Rengeteg harccal a hátamögött eljut valaki oda, beül abba a székbe, tele lelki sebekkel, sérelmekkel és elkezdi használni a hatalmát ezektől hajtva.
A fent nevezett könyv írójával itt egy magyar nyelvű interjú:
http://mno.hu/magyarorszageloben/manipulatorok-1257883
A könyv magyarországi megjelenéséről lehet tudni valamit?
Boldog Újévet Mindenkinek!
Miért?
Nem jó az, hogy mindenki azt gondol (képzel) bele a “valóságba”, ami neki “tetszik”???
Ha már itt tartunk – ennek a kérdésnek kell hogy legyen egy (emberi) kiegészítő oldala:
Ki az – vagy kik azok – aki saját idea- és értékrendjén kívül hajlamos “kutakodni”?
De a legnagyobb kérdés az; mit lehet tenni azért hogy saját “értelmezési tartományunkat” tágítsuk???
Mert szerintem ezekre a “problémákra” nem elég a “hagyományos” tájékozódás és a különféle szellemi-pszichikai “tréning”.
“Azután egy szép napon, amikor minden kis elem a helyére került, megnyomnak egy gombot, és működésbe lép valami, amiről a hatalom nem tudott, és mire leszáll az éj, más osztja a parancsokat.
Más. Valaki, aki új. Valaki, akinek a tudása lenyűgöző. De talán a személyisége nem.”
Ki tudja hány ilyen hatalomátvétel volt ezelőtt? Nem? :)
qqtyin január 3, 2015 @ 22:54
Jó gondolat. 1-1 hatalomátvétel mivel járhat? Mennyire lehet észrevenni? A legutóbbi rég lehetett.
Különben ma este jutott eszembe, hogy Amer hite c. remekműben olvashatunk egy ilyen hatalomátvételről.
Én mint kisember, innen ahol “állok”, hogyan bizonyosodhatnék meg arról, hogy van egy olyan legfelső réteg amely kontroll tekintetében mindenki felett áll? Hogyan lehet arról megbizonyosodni, hogy van egy ilyen csoport ami olyan tudással rendelkezik ami túl van az általunk megvalósíthatónak és lehetségesnek tartott határokon?
Mert ez a cikk arról szól, hogy van egy (vagy több) csoport aki olyan tudással rendelkezik amely tudás az általunk elérhető információk és tapasztalatok szerint nem létezik vagy nem feltárható.
Ezt a cikket miért kommentelték ilyen kevesen? Ennyire magas vagy ilyen nehéz megtalálni, hogyan lehet kommentelni?
Én ihlettem, ennek örülök. :)
Hátborzongató belegondolni, mennyi alkalmatlan ember kerülhetett döntéspozícióba. Tudjuk egyáltalán, milyen személyiség kell ahhoz, hogy valaki az emberiség sorsáról dönthessen? Darla nem volt rossz vezető, hiszen ő aztán képben volt, nem stresszelt semmin, nem lehetett megvenni, befolyásolni. Nem vesz rólunk tudomást, ez az egy hibája van.
“Ezt a cikket miért kommentelték ilyen kevesen?”
Ezt én is szeretném tudni. Mondtam elsőre.
De valójában kezdem sejteni. A nagyközönség teljes érdektelensége a fő ok, a téma a periférián hever. Még egy ..aros internyetadó és máris várhatunk 2-300 megnyílvánulást! Nemde?