Jaklin kolléga fél éve elhagyta Magyarországot, és Angliában telepedett le, Londonban él és dolgozik. Fél év után rövid időre visszatért Magyarországra, néhány régebbi ügyet lezárni. Már korábban leleveleztük, hogy ha megérkezik, összefutunk és nekiszegezem a kérdéseimet. Jaklinról azt kell tudni, hogy riportkönyvön dolgozik, olyan húszas éveikben járó fiatalokkal készít riportokat, akik külföldön próbáltak szerencsét.
Vágjunk is bele:
Duncan: Volt honvágyad?
Jaklin: Három-négy hónapig tartott, mire a Magyarországgal kapcsolatos zaklatottságom annyira lecsökkent, hogy képes voltam pozitív dolgokra is emlékezni. Akkor éreztem, hogy hiányoznak bizonyos helyek, de aztán rájöttem, hogy csak azért, mert ismerősökhöz, barátokhoz kötődnek, akik nem jöttek velem. Emberek hiányoznak, nem az ország, tehát nem volt honvágyam egyáltalán.
Duncan: Milyen zaklatottságra gondolsz?
Jaklin: Arra, hogy Magyarországon minden nehéz, tanulni, dolgozni, munkát találni, állást megtartani, anyagilag stabilan állni, karriert csinálni. Dühített, hogy olyan emberek élveznek kiváltságokat, akik nem járulnak hozzá az országhoz, lógnak és bűncselekményeket követnek el a többiek kárára, én viszont csak elutasítást kaptam, bármit is akartam. Nem bírtam már ezt, ezért mentem el.
Duncan: Milyen volt most visszatérni néhány hétre? Mi az, ami azonnal feltűnt?
Jaklin: Brutális volt szembesülni az országgal. Rengeteg hajléktalan mindenütt, míg Londonban szinte egyáltalán nincsenek. A magyarok rengeteget beszélgetnek arról, hogy mi mennyibe kerül, Londonban nem, ott mindenki nyugisan vásárolgat. Elképesztő, hogy vannak dolgok, amik Magyarországon drágábbak, mint Angliában, az ottani, sokkal magasabb fizetések ellenére. Például kint vettem egy táskát, és most láttam pontosan ugyanazt a táskát egy boltban itt Budapesten, több ezer forinttal drágábban.
Duncan: Milyen bevándorlónak lenni?
Jaklin: Sehol nem volt problémám abból, hogy külföldről jöttem, azzal sem, hogy Magyarországról. A britek hozzá vannak szokva ahhoz, hogy kevesen beszélnek igazán jól angolul. Egyszer egy fickó tőlem kért útbaigazítást, de elsőre nem értettem, mit akar. Megkérdezte, hogy honnan jöttem, mondtam, hogy Magyarországról, erre azt mondta, hogy ő egy szót sem tud magyarul, ahhoz képest én elég jól vágom az angolt.
Duncan: Milyen szintű angollal mentél ki?
Jaklin: Alapfok.
Duncan: És az mire elég?
Jaklin: Nem sokra. Azzal szembesültem, hogy nem értem, amit az emberek mondanak. A bevándorlók angolját valamennyire értem, a britekét nehezebben. Magyarországon négy évig tanultam angolul, az órákon nem tanultunk beszélni és nem tanultuk a beszédet megérteni. Sok mindennel találkoztam Londonban, amit nem tanultam soha, vagy nem úgy. Van egy köszönés, a hiya, amivel korábban sehol nem találkoztam. Azt mondták, ez a how are you rövidítése. Vagy ott van a hi there, amit csak videojátékokban hallottam, nyelvórákon nem.
Duncan: Milyen kint a munkakeresés?
Jaklin: Egészen más, mint Magyarországon. Mindenki, akivel eddig találkoztam hivatalokban, normálisan, jó kedélyűen kommunikált velem, és volt türelmük az angolomhoz. Elmentem egy állásinterjúra, majd rögtön utána mehettem próbanapra. Mindig azonnal volt munka, míg Magyarországon a napi erőfeszítések ellenére is sokszor hónapokig nem találtam semmit. Magyarországon az a megszokott, hogy egy ügyintézés során semmibe veszik, lekezelik az embert, és ott szívatják, ahol tudják, ehhez képest felüdülés volt a sok normális emberrel találkozni. Angliában a munkához kell igényelni egy számot, ami olyasmi, mint az adószám, és ahhoz be kell menni a munkaügyi központba, ahol csinálnak egy interjút. Ez is nagyon simán ment.
Duncan: Milyen helyeken dolgoztál?
Jaklin: Mexikói étteremben és egy múzeumban. Az étteremmel az angol volt a baj, de megtanultam néhány mexikói ételt elkészíteni. A múzeumban viszont jó volt.
Duncan: Milyenek kint a fizetések? Nyilván többet keresnek az angolok, de az élet is drágább, nem?
Jaklin: Angliában a minimálbér elég arra, hogy az ember a saját lábára álljon, és anyagilag független legyen másoktól. Egy fiatal pályakezdő, aki épp csak kijött az iskolából, el tud helyezkedni, és tudja élni a saját életét. Magyarországon a minimálbérből csak éhen halni lehet. Az élelmiszer, ruhák, műszaki cikkek nagyjából ugyanannyiba kerülnek átszámolva, mint Magyarországon. A lakhatás drágább.
Duncan: Milyen a közbiztonság? Amikor én kint voltam, attól féltem, hogy csak úgy poénból lelőnek az utcán, mert ezt hallottam, de pár hónap után éjjel sétálgattunk az erdőben, és soha nem volt semmi probléma. Te mit tapasztaltál?
Jaklin: London délnyugati részén lakom, ami jobb környéknek számít. Kezdetben én is féltem, hogy mi lesz, leütnek, kirabolnak, de nem történt semmi. Mászkáltam haza késő éjjel, és soha nem volt semmi. Állítólag északon vannak rosszabb környékek, de arra nem jártam.
Duncan: Mondják, hogy az angol emberek rondák, főleg a nők. Te mit gondolsz erről?
Jaklin: Szerintem ugyanolyan az arány, mint máshol, mint Magyarországon.
Duncan: Milyen a tipikus angol? Mint a filmekben, mindenki nyársat nyelt fapofa?
Jaklin: Nem, egyáltalán nem! Szerintem általában lazábbak a magyaroknál. Persze, vannak idősebb, konzervatívabb alakok is, de ritka.
Duncan: Milyen London? Nem földrajzilag vagy politikailag, hanem inkább hangulatra, érzésre kérdezem.
Jaklin: London egy világváros. Multikulturális. A fél év alatt beszélgettem brit, equadori, spanyol, francia, nepáli, mexikói, szomáliai, kenyai, indiai, albán és lengyel emberrel. Sok nép él együtt, sokszínű város, és ez nekem nagyon tetszik. Egyszer egy spanyol bevándorlót tanítottam angol szavakra, ő meg engem spanyol szavakra. Jó volt.
Duncan: Kedvenc helyek?
Jaklin: Gyerekkorom óta játszom Call of Cthulhu-t, ezért mindig meg akartam nézni a British Museumot. Nem volt még időm rá igazán, mert az egész napos elfoglaltság, de egyszer arra jártam, és beugrottam körbenézni. Csak rápislantottam az egyiptomi kiállításra, meg benéztem egy-két terembe és elszaladt három óra. Nem csalódtam benne, nagyon jó hely. A London Eye is tetszett, ami egy óriáskerék és kilátó együtt.
Duncan: Megtaláltad a Hasfelmetsző Jack emléktáblát?
Jaklin: Sajnos nem, pedig voltam Whitechapelben, ahol Jack dolgozott, de nem találtam meg.
Duncan: Mi az, ami hiányzott kint?
Jaklin: Emberek, más semmi. Vannak boltok, amikben lehet kapni túró rúdit, ezért azt sem kellett nélkülöznöm.
Duncan: Mi az, ami nem tetszett?
Jaklin: Az angol ételek eléggé ízetlenek. Ettem sokféle angol reggelit, babot, kolbászt, virslit, és eléggé rossz volt mindegyik. Amikor rájöttem, hogy a legendás fish and chips mennyire egyszerű étel, az vicces volt. Nagyon sokan szipognak, ami eléggé idegesítő. Ennek valószínűleg az az oka, hogy nem lehet kapni olyan papírzsebkendőt, amit zsebbe vagy táskába lehet tenni, így nincs zsebkendőjük. A másik, ami zavart, hogy rengeteg nő sminkeli magát a metrón meg a buszon munkába menet.
Duncan: Más tapasztalatok?
Jaklin: Nagyon kevés kutyát láttam városban, ahol én lakom, alig van kutya. Macska és róka viszont rengeteg, ami nekem tetszett. Az emberek nagyon sietnek, elképesztő sebességgel mennek, hatalmas lépésekkel. Az öltözködés nagyon vegyes, és senkinek nincs baja ezzel, ami kifejezetten szimpatikus. Gyakran láttam irodistákat, elegáns ruhában, kosztümben, és mellé futócipőben, tornacipőben. Csak a hivatalban, munkahelyen veszik fel a ruhához illő cipőt, hogy kíméljék a lábukat. Jó ötlet! Rengeteg az utcazenész. Egyszer a metrón néhány fiatal elkezdett zenélgetni, elképesztően profin.
Duncan: Zárszóként mit tudnál említeni? Mit üzennél az olvasóknak?
Jaklin: Ahogyan kitágul a látóköröm, egyre inkább rádöbbenek, hogy mekkora a baj Magyarországon. Valami nagyon nincs rendben ebben az országban. Annyival jobban lehet csinálni, annyi a jó példa! A legnagyobb hazugság, amit Magyarországon milliószor hallottam, hogy „sehol nincs kolbászból a kerítés, sehol nem könnyű”. Ez egy aljas hazugság! De igen, sokfelé kolbászból van a kerítés, sokfelé sokkal könnyebb! Menni kell, megtapasztalni, hogy mennyivel könnyebb máshol, még kevés nyelvtudással is, idegenként, külföldiként, bevándorlóként is. Én nagyon sajnálom, hogy nem mentem el tíz évvel ezelőtt.
Hajjaj, itt lehet, el fognak szabadulni kicsit az indulatok… – de lehet, hogy nem, mert nagyjabol mindenki egyetert a kulfoldon elok kozul az interjuban elhangzottakkal.
Tavaly megjelent egy irasom a hataratkelon a temaban, ami, bar kicsit tul lett dramatizalva a megkerdezesem nelkul a szerkeszto altal, azert eleg huen kifejezi a velemenyemet a temarol, ugyhogy inkabb csak belinkelem azt:
http://hataratkelo.blog.hu/2013/05/16/mintha_onkentes_szamuzetesben_elnek
“voltam Whitechapelben, ahol Jack dolgozott”
LOL, ezen szétröhögtem magam.
A paprikajancsik próbálnak történelmet írni a mi kárunkra, itt biztosan ez megy, de vannak olyan országok, ahol kevésbé terhelik ezzel a f@szsággal a lakosságot.
Teljesen egyetértek a Jaklin kommentelőtárs által elmondottakkal.Lehetne még fűszerezni,de nem kell.Majd újabb fél év múlva megteszi ezt ő maga.
Egyébként meg randák az angol vászoncselédek,csak szolidaritásból ügyvédkedik:)
Great írta:
Te,hát ugatni itt is ugatnak a politikusok,de egyszerűen senki sem foglalkozik vele.Mindegy miért.Jó ez igy.
Egy adalék,csak úgy összehasonlitásképpen:
-ha csigazabáló állampolgár vagy,akkor egész életedben jár neked(ha igényeled) a CAF nevű lakástámogatás és az rsa vagy rmi nevű segély.Mert egy csigazabáló az alkotmányuk szerint soha nem nélkülözhet.
Ha egyet szül egy nő,már sinen van az élete,legalábbis megélhetésügyileg.Persze elbasszák ők azt maguknak,de az már magánügy.
Ha egy évet dolgozol,akkor egy évig a fizetéseddel megegyező segély kapsz munkanélküliként.
SzarPersze,ezek erre is panaszkodnak,de azért el lehet egerészni.
Ezzel nem azt akarom mondani,hogy bárki is jöjjön ide.Hogyisne:))
Éljen Viktor!
Hajrá magyarok!
Örüljünk, hogy bejött a kollegina lépése.
Ami meg itthon van azt mindenki ismeri nem kell bemutatni.
Ebben a korban jó, ha az ember kimegy és tapasztal, nyelvet tanul, pénzt keres stb..
ha már van egy kis lóvéja azért ne feledkezzen el a hazaiakról sem. Szóval, ha van rá mód akkor támogassátok a http://www.csango.eu/ leírt programokat. nem túl sok pénz és tényleg segítetek.
Köszönet előre is.
Alex írta:
:handshake:
Jó pozitív példákat olvasni, szerintem nagyban függ az ember hozzáállásától a dolgokhoz, illetve hogy mennyire képes kiállni a döntése mellet kiállni, és végig járni az utat.
Szerintem szenzációs az angol reggeli, majdnem minden reggel azzal kezdem a napot, és lehet kapni olyan zsepit, mint nálunk, 10es csomagokban ;-)
Én imádom Angliát, és a kedvencem (ha hiszitek, ha nem) az időjárás!!! :D óriási , itt soha nincs se túl hideg, se túl meleg. Nagyon élhető ;-)
Szerintem ennyi idő még nem elég ahhoz, hogy valóban megalapozott vélemény alakuljon ki a fentiekkel kapcsolatban. Persze különbözőek vagyunk, de nálam kb. egy év kellett ahhoz, hogy biztosan tudjam, hogy hol jobb nekem.
Ennyi idő alatt már tényleg lett rálátásom jóra is, rosszra is, és a felszín és az álarcok mögé is be tudtam látni.
Végül 6 évig maradtam, de nem volt kérdés, hogy hazajövök-e.
Az tény, hogy itthon igazi túlélő-terepen kell küzdeni, és sok más helyen fényesebb a cella, ez tény.
Szerény tapasztalaton alapuló véleményem szerint ez is csak ezért van, mert azokat a népeket nincs miért annyira “kordában tartani”, mint ezt itt.
Jó kaland volt, jó önismereti túra, jó, hogy kiszélesedett a nézőpontom és rengeteget tanultam is e más népektől.
A nyelvtudásom lett az itthoni karrierem alapja is.
Mégis, én személy szerint nagyon örülök azóta is, hogy itthon lehetek.
Persze, lehet, hogy ha megmaradok a felszín szemlélésénél, akkor nem tűnnek fel azok a dolgok, amiket azután annyira hiányoltam. Azóta máshol is laktam huzamosabb ideig meló miatt, de onnan is sokkal jobb volt hazajönni.
Viszont az tény, hogy minderre soha nem jöttem volna rá, ha nem megyek el szerencsét próbálni.
Akkor megmaradtam volna kesergő, ebben az országban mindent lefitymáló, elvágyó embernek.
Szóval én azt mondom érdemes nekivágni, világot látni, más realitásokat megélni. Aztán vagy annyira bejön, hogy az illető nem jön vissza, vagy úgy tesz, és arra jön rá, mint én.
Mindkét esetben mindenkinek így a legjobb.
@ II.Putyin998 cár:
Te állampolgár vagy? Mi kell hozzá? Mennyit éreznek a franciák a válságból? A cikkek szerint tömegesen pusztulnak éhen az utcákon.
Egy haver 16 éve ment el Ausztráliába, a mai napig b@szogatják mindennel választások, tb stb. Téged megkeresnek ilyesmivel hivatalosan?
Egy offshore oszágba is szívesen mennék, csak sokba van az állampolgárság. + nekem kell a nyüzsgés, a sok ember.
Mégis csak számít a jó pálya választás (direkt írom külön, mert most nem a pályaválasztásra gondolok)!
Mármint hogy akinek az Inglend (vagy a Franszé , stb.) pálya a képességei alapján jobban fekszik, mint a Hángöri, annak azt érdemes választania, (ott valószínűleg több szkórt tud gyűjteni).
Azt hiszem, egy gémernek ezt nem is kell tovább magyaráznom. 8-)
Nagyon sok sikert kívánok, Jaklin! :yes:
Egyesult Kiralysag, 7:07pm 23.04.2014 (vagyis kb. 3 oraja)
Ulok szemben az aranyos, es itteni viszonyrendszerben nem butanak szamito (ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy vannak idonkent eredeti kerdesei) kolleganovel, es egy beszelgetes reszekent megemlitem neki, hogy az eszaki felteken a kadban az orveny az oramutato jarasaval ellentetesen mozog, mig a delin azzal megegyezoen. Felakad a szeme, gondolkodik (varom a kerdest, hogy miert, majd` kipattannak belolem a Coriolis erohatas-torvenyek), aztan ram nez, es megkerdezi (es igen, megkerdezi), hogy mi melyik felteken is vagyunk.
Lemondo, elhalo hangon valaszolom, hogy az eszakin (nyilvan ezert nem esunk le a bibliai dramaisaggal a semmi kozepen lebego Foldrol…). Erre lelkesen elvigyorodik, es nekem szegezi a kerdest:
– Csaba, te valami tudos vagy??
(Azt a kerdest, hogy mihez kepest eszaki az eszaki felteke, csak percekkel kesobb kockaztatta meg, es mikor mondtam, hogy az Egyenlitohoz kepest, akkor diadalittasan kijelentette, hogy az o tippje is ez volt, csak nem merte megkockaztatni…)
Kingdom rulez…
Jaklin fiatal, fél évet volt Angolországban.
Majd pár év múlva újranyilatkozzon.
Addigra angolja is tökkéletesedik.
Wish her all the best
Jottment írta:
Óriási!! :)
Sosem értettem a röghöz kötöttséget, meg ezt az egész negédes szülőföldmizériát. Ez manipuláció, amit arra használnak, hogy több millió embert itt tartsanak, hadd asszisztáljanak néhány alak ámokfutásához.
Vannak a magyarnál jobb politikai rendszerek, jobb gazdasági rendszerek, vannak máshol is olyan tájak, amilyenek itt. Hát akkor?
Ráadásul olyan szakmát választottam, ami ebben az országban értéktelen és nem kell. De máshol annál inkább. :)
@ Duncan Shelley:
En ertem az allaspontodat, es – mint ahogyan minden kornak megvannak a maga jellemzoen kivanatos emberi, szemelyisegbeli tulajdonsagai, amik a mainstream kozgondolkodast formaltak -, ez az attitud valoszinuleg nyero is manapsag, en megis igy gondolkodom. Ket ilyen ellentetesen ebben a temaban gondolkodo ember ebben a kerdesben dulore sose jut, szerintem ertelmetlen is valahol egy kicsit errol temazni (es ezzel persze nem arra utaltam, hogy minek van ez a cikk, mert azt teljesen jo, hogy felraktad, mar vartam hasonlot). Ez ket, egymassal ellentetes izlesvilag. Engem nem korlatoz a mozgasban az enyem. Akit igen, azt ennek a korlatnak a meglete nelkul mas korlatolna, mert a korlatok benne magaban vannak…
Az ember jelenlegi szintjen en meg azt is megkockaztatom, hogy ez nem is a legrosszabb rossztulajdonsagaink kozott foglal helyet… 8-)
@ Duncan Shelley:
Azt borzasztoan sajnalom, hogy a szakmad ennyire ertektelen manapsag Magyarorszagon, es nem csak miattad, hanem sok mas, valoban elkallodo tehetseg miatt is. Nem mindig volt igy, es most se kellene igy lennie. :-(
Duncan Shelley írta:
Ha nem lenne az általad negédesnek vélt szülőföldimádat lehet, hogy akkor nem is lenne a magyarnál jobb politikai irányzattal megáldott ország ahova mennél.
Erre gondoltál már? :-)
Nem feltétlenük rossz és megvetendő dolog ez.
Duncan Shelley írta:
Ez a nézet azért nagyon érdekes, mert azokban az általad magasabbrendű társadalmaknak nevezett rendszerekben nagyon is magas fokon ég a nemzeti öntudat is, meg a szülőföldhöz való ragaszkodás.
Pont Magyarországon van inkább probléma a saját önmeghatározásával. A liberális szemlélet sokszor azoknak a sajátja, akik nem igazán élték (sokszor önhibájukon kívül) meg a családi vagy nemzeti összetartozás érzését és erejét. Valahogy visszatérő momentum ezeknél az embereknél a rossz szűlői minta, a nem jó környezeti háttér.
Ezeknél az embereknél is megvan a valahovatartozás utánni vágy, de sokszor saját környezetükben nem találják meg a kielégülés lehetőségét. Számukra egy nyitottabb vagy elfogadóbb környezet vonzóbbnak tűnik, mert kevesebb frusztráció éri őket.
Duncan Shelley írta:
Ez a nézet azért nagyon érdekes, mert azokban az általad magasabbrendű társadalmaknak nevezett rendszerekben nagyon is magas fokon ég a nemzeti öntudat is, meg a szülőföldhöz való ragaszkodás.
Pont Magyarországon van inkább probléma a saját önmeghatározásával. A liberális szemlélet sokszor azoknak a sajátja, akik nem igazán élték (sokszor önhibájukon kívül) meg a családi vagy nemzeti összetartozás érzését és erejét. Valahogy visszatérő momentum ezeknél az embereknél a rossz szűlői minta, a nem jó környezeti háttér.
Ezeknél az embereknél is megvan a valahovatartozás utánni vágy, de sokszor saját környezetükben nem találják meg a kielégülés lehetőségét. Számukra egy nyitottabb vagy elfogadóbb környezet vonzóbbnak tűnik, mert kevesebb frusztráció éri őket.
Alex írta:
A csalad is a rejtozkodo hatalmi elit eszkoze az elnyomasra az emberi erzesek generalasan keresztul… 8-)
Jottment írta:
Boldog gyermek korod volt?
@ aelod:
Azt hittem, lejott, hogy a cinizmus beszel belolem.
A gyerekkorom okes volt, altalaban veve boldognak mondanam, bar a boldogsag lecet azert kicsit alulrol rezgeti.
Jottment írta:
Nem jött le, sorry akkor.
Sajna, en Duncan-parti vagyok…
Regota, es anelkül, hogy közöm lett volna valaha is a Duncanhoz, spontan ilyen gondolataim voltak.
Nem vagyok nacionalista, hanem inkabb internacionalista.
Ott szeretnek elni, ahol jol erzem magam.
Meg ahol lehet elni.
6. evemet taposom idekint.
Imadok hazajarni, szo se rola.
Alex írta:
Lehet, hogy hianyzik az összetartozas erzes megelese.
Lehet, hogy nem.
Nagyon komplex ez a törtenet is, mint minden egyes ember.
Erdekes modom, en sose vonatkoztatnam az elvagyodast csak ezen egyetlen eletre.
Vhonnan jön…
Mi meg megyünk….
balisto írta:
Egy idealis vilagban, es elmeletileg en is inkabb internacionalista vagyok. Azon tul, hogy az ember, ha akarja, szeretheti a szulofoldjet, es kotodhet hozza, tulajdonkeppen a nacionalizmusnak nem sok gyakorlati ertelme van (na, nem mintha azert ereznenk dolgokat, mert gyakorlati ertelmuk van…), es a globalizacio meg az internacionalizmus valoban tobb jozan ertelmet rejt magaban, raadasul intelligens fajkent felnottebb magatartas is, mint a nacionalizmus.
En a globalizacionak abban a formaban vagyok ellensege, ahogyan tortenik, vagyis ugy, hogy az alfahim kifosztja a gyengebbet, deprivaltabbat. Ez tortenik Magyarorszag eseteben is, azok meg, akik azt hiszik, hogy ebben egyediek vagyunk, jo nagy marhak. A vilag potensebb resze folyamatosan gyarmatositja a toketlenebb reszet. Es ez nekem, mivel egy szamomra kedves kozigazgatasi egyseggel tortenik, fajo pont. Rossz latni. Rossz latni, hogy a batyam otthon magas szintu nemzetkozi bunuldozoi munkat vegez eredmenyesen, a kedvesem apja hozzaerto epiteszmernok, aki szep epuleteket adott Magyarorszagnak, a sogornom apja egy tortenelmi varos polgarmestere es muzeumanak igazgatoja, es ezek az emberek otthon epp azon az eletszinvonalon elnek, mint itt az also kozeposztalybeli, irastudatlan kollegaim, akik raadasul meg poffeszkednek is abban a tudatban, hogy tobbek barkinel, cask mert angolok.
Ha valaki megvalositja a nem kizsakmanyolo globalizaciot, amoge oda fogok allni. A portyazo kizsakmanyolas moge nem.
Erdemes olvasgatni ket tehetseges kozgazdasz munkait a temaban, Walt Whitman Rostow elmeletei csufosan megbuktak, barmennyire csabitonak tuntek is, mig a Portugal Raul Prebish sokkal pesszimistabb joslatai a globalis kizsakmanyolas termeszeterol sajnos fenyesen beigazolodtak. Nekem csak ennyi a bajom.
Tegnap este voltam egy filmes előadáson, Budapesten, a Király utca 13-ban, egy étterem különtermében. A Király utca 13 egy átjáróház, aminek a másik vége a Dob utca 16. Most ebben az átjáróházban éttermek, kávézók, hotel és egyebek vannak, régebben lakóházak voltak. Az étterem, ahol az előadást tartották, régen egy nagy lakás volt, amiben mi laktunk. Az étterem különtermébe a mi egykori fürdőszobánkon át lehetett lemenni, abba a pincébe, amiket egykor a lakók használtak.
0-tól 11 éves koromig laktam abban a lakásban. Akkoriban nem volt ennyire átgondolt a dizájn, lassabb és udvariatlanabb volt a kiszolgálás, az étlapon pedig 1-2 tételnél sosem szerepelt több. Meg ennyi vendég sem járt nálunk soha.
Egy pillanatig furcsa volt, mert rá kellett döbbennem, hogy szánalmasabb helyen laktam akkor, mint gondoltam. De nincs jelentősége, még el sem kezdődött az előadás, én már el is felejtettem, hogy 30 évvel korábban már jártam ott. Az idők változnak, és ez jó. Nincsenek régi szép idők.
Vagy a világ lett jobb, mint amilyen volt, vagy én. Vagy mindketten.
Örülök, hogy nem vagyok fogékony az ilyen üres, émelyítő, értelmetlen érzelgősségre. Szülői ház… pfff! 8-)
Duncan Shelley írta:
En pedig orulok, hogy tobbe-kevesbe igen. Sokat adott az eletemhez az ilyesmi, mig, amennyire meg tudom itelni, el nem vett belole semmit. Mint ahogy a regi szep idok feeling sem, amit szinten meg szoktam neha elni nosztalgiazas formajaban. Csak tobb lettem ezektol az erzesektol, es mondom, amennyire emlekszem, el nem vett ez tolem semmit.
Dehat, ha te is orulsz annak, hogy olyan vagy, meg en is annak, hogy en meg ilyen, akkor mind orulunk! 8-)
@ Jottment:
Szia.
Igen, jozanertelmesebb volna az internacionalizmus…
Hat, hogy mikor valosulhat meg abban az utopikus formaban, amit mi elkepzelunk magunkban….?? Fogalmam sincs.
Azt mondom, hogy az orszagunk egy gyarmat. Olyan vilagos, mint a nap.
Egy modern kori, jelenkori gyarmat.
Mivel nincsenek gyemantbanyaink, ezert inkabb gazdasagi , meg ebböl fakadoan munkaerö gyarmat.
Te meg en is eliranyoztunk egy-egy anyaorszagba a gyarmatrol.
Most akkor?
Na es.
Annak örülök, hogy haza lehet meg menni. Meg jol tudjuk erezni magunkat otthon, Magyarorszagon. Meg szepek a repcetablak, az erdök, a balatoni Panorama, a madarcsicserges.
Meg van kihez menni. Van hova.
Addig meg karattyolhat barki fent barmit, barhogyan, akkor is a teny teny.
Sosem leszünk vezetö , de meg csak alosztalyvezetö gazdasagi allam.
Valami valamikor, anno, el lett szurva, vagy maskepp lett leosztva…. nem tudom…..
Mi meg avatarkodhatunk egyelöre.
Ki itt, ki ott, külföldön, otthon, de ez a kettö lokacio csak nezöpont kerdese.
Pusssz.
Duncan Shelley írta:
em vagy fogekony, mi?…………………
Erdekes, hogy mihelyst erzelmekre terelödik, erzelgösseg fele megy el a tema, te bekemenyedsz. Ugy is mondhatnam, hogy lemerevedsz. Mint egy robot.
Az erzelmek hajlekonyak, lagyak.
Tanc.
Erzelem nelkül hogyan tancolsz???
Duncan Shelley írta:
nem vagy fogekony, mi?…………………
Erdekes, hogy mihelyst erzelmekre terelödik, erzelgösseg fele megy el a tema, te bekemenyedsz. Ugy is mondhatnam, hogy lemerevedsz. Mint egy robot.
Az erzelmek hajlekonyak, lagyak.
Tanc.
Erzelem nelkül hogyan tancolsz???
@ balisto:
Duncan viselkedese egy kristalytiszta tuneteggyuttese a gyermekkori abuzusnak (es ezzel nem bantani akarlak, Duncan, hisz nem te tehetsz rola). Olyan tiszta, tankonyvbe illo jeleket, tuneteket, es viselkedesformakat mutat, amihez meg csak szakembernek se kell lenni szerintem (de mellesleg – mondjon barmit – vegso soron a mentalhigienes szakemberek ellen is ezert lazad). Az erzelmek egy kivalto ingerre adott reakcioszeru megkemenyedese egy tagja ennek a tunetegyuttesnek.
Jottment írta:
Az amazonon sem rosszindulatból írtad, amit írtál, nem az a szándék vezetett, hogy árts valaki karrierjének, mert hiszen te nem akarsz bántani senkit, te csak erre vered ki. LOL.
@ Great:
Aha. Igaz is. Hogy betesz mar egy iro karrierjenek, ha Dan Brown-hoz hasonlitjak… (asszem, valami ilyesmit irhattam, de nem tudom, mert a review-m eltunt az amazonon…) Hogy irtam hideget is, nem csak meleget? Azt hiszem, errol szolnak a review-k az amazonon (is). Hogy te az ilyesmihez nem tudsz felnoni… haaaaat…
Szinte megint sikerult viszont erdemben hozzaszolnod a temahoz. Ha sikerult volna, talan valaszolnek is erdemben. Ja, nem, mert meg intergold koromban eldontottem, hogy veled nem erdemes foglalkozni (ugy emlekszem, mikor meg olvastam a kommentjeidet, hogy masok is jutottak erre a kovetkeztetesre…).
Kellemes eletet neked, nem baj, ha nem szolsz hozza a dolgaimhoz, amig erdemben nem megy, ne eroltesd. Nekem nem fog hianyozni. Gyakorold a kellemes stilusodat masokon.
@ Jottment:
Úgy reagálsz az egyetnemértésemre, mint egy kisgyerek. LOL. Egy nárcisztikus csóka veszettül kompenzál valamit és te bitangul nárcisztikus vagy.
Azt írtad az amazonon, hogy Duncant molesztálták gyerekkorában, amit te biztosan tudsz. Linkeltem az egyik offtopikban, amikor láttam. Jót röhögtünk rajtad.
Petra írta:
Mi az a szkór?
bakostamas írta:
És az a fájdalmasan közhelyes “ködös Albion” se annyira ködös, nem? :)
@ Detti:
Nekem furcsa, amit írsz, hiszen ott kint többre becsültek, mint itt.
Ismerek olyat, aki azért ment ki, hogy pénzt keressen és visszafizesse a tartozásait, meg előrelépjen az életben, amit itt nem tudott megtenni tizensok év munkával sem, de naponta ír Angliát és angolokat cikiző posztokat. Hát… enyhén szólva furcsa…
Great írta:
A Seychelle-szigeteken évi 1.000 azaz ezer USD az adó, bevételtől függetlenül, Állampolgároknak. Aminek ára 16 millió USD befektetés a szigeteken. Kb. 1 éve hallottam, egy ismerős tekintgetett arra, de ennyi pénze azért nem volt.
Furcsa, hogy évi ezer dolláros adó elég arra, hogy egy ország fennmaradjon… hm… de érdekes, nem? :D
Jottment írta:
Ööö… hol nyerő? Én nem hallottam róla. Mindenhol az ellenkezőjét tolják.
aelod írta:
Nem tudom, mire gondolsz. Lehet, hogy Kínában rosszabb, de nem ismerem.
Jottment írta:
Mindig az volt, nem csak ma. A hivatalosan istenített magyar írók se vitték sokra. Magyarországon minden nagyon belterjes, ami talán az ország méretéből adódik. Mint piac, nagyon kicsi egy írónak ahhoz, hogy jól éljen. Akad néhány 100.000 példányos író, akik szintén nem élnek jól.
Persze, kit érdekel, mekkora egy piac, vannak fordítók, tehát az út nyitva van.
Duncan Shelley írta:
Vegyük jenkiket.
Általában szeretik a hazájukat. Elég nacionalisták ilyen szempontból. Vagy mondjuk Németországot. A sok hazáját szerető ember tesz azért, hogy ott jó legyen (kulturálisan,gazdaságilag etc.) élhető országot teremtve ezzel.
Erre gondoltam.
Duncan Shelley írta:
Szerintem nyero ma ez a nem hazam a hazam, elvandorlok a job elet es lehetosegek jremenyeben hozzaallas. Vagy nem? Mindenki ezt csinalja ma mar, ahogy latom. Hol toljak ennek az ellenkezojet?
Alex írta:
Nem gondolom, hogy vannak ideális társadalmak vagy kormányok a Földön. Jelenleg szerintem nincs ilyen. Kérdés, hogy volt-e. Majd lesz, egyszer, ha Annamari lesz a legfelsőbb kaszt vezetője. Legalábbis remélem. :)
Gyerekként volt japán meg amerikai zászlóm. Úgy mentem vb-kre, hogy japán zászlót vittem, egyszer koreait, magyart soha. Magyar himnuszon soha nem álltam fel, soha nem énekeltem, átmentünk a japán, koreai, amerikai táborba, csak az ő himnuszaiknál álltunk fel. Miért? Mert soha nem hallottam fújolást, fütyülgetést, pofázást magyar himnusz alatt, akkor sem, amikor több külföldi volt a stadionban, mint magyar, de amikor magyar volt több, vagy sok, mindig hallottam a pofázást, hangoskodást, beszólásokat, amikor más ország himnuszát játszották. Ocsmány dolog, szégyelltem magam miatta. Látod, hiába születtem ugyanabban az országban, amiben ezek a taplók, mégsem értek egyet velük, és megvetem mindegyiküket kivétel nélkül.
Ha lenne olyan ország, ahol maradéktalanul jól érezném magam, ahol maradéktalanul, vagy főbb pontokban egyetértenék a politikával, akkor lehetséges, hogy lenne bennem afelé az ország felé hazaszeretet. De még akkor sem vetnék meg embereket azon az alapon, hogy máshol születtek, máshol élnek.
A liberalizmus nem azt jelenti, hogy a közösségi szabályok nem fojtják meg a személyiséget? Ebben mi a rossz? Ha nem kötődne hozzá politikai rendszer, ez egy jó dolog lenne.
Nagyon ritkán éreztem, hogy tartozom valahová. Baráti körben előfordult, párkapcsolatban előfordult. Az volt az alapja, hogy minden fontosabb dologban egyetértettünk egymással, becsültük egymást és kiálltunk egymásért. Most is érzek összetartozás 1-2 emberrel, többel nem. Nem tudom, milyen lehet egy családban ezt érezni, hiszen az egy véletlen társulás, nem személyiségi alapon válogatódnak vagy csapódnak egymáshoz az emberek. Egy ország pedig túl nagy ahhoz, hogy ilyesmi kialakuljon.
Amiről te beszélsz, az inkább csordaszellem, amit a félelem motivál. Ilyen nincs és nem volt bennem, remélem, nem is lesz soha. Én inkább a szuverén személyiségre törekszem, azt tartom értéknek.
balisto írta:
Ez lehetetlen, mert nincs is Duncan Párt. De ha lenne, nem örülnöd kellene neki? ;-)
Én meg kozmopolita, ami azt jelenti, hogy egyetlen földi kormányt sem tartok elég jónak ahhoz, hogy meghaljak érte.
balisto írta:
És ha nem gyarmat, hanem csak néhány helyi idióta szemétkedik mindenki mással?
Az alaptétel ebben számomra az, hogy amíg a politikust nem érinti személyesen a döntéseinek a következménye, nem lehet felelősen politizálni. Ha a jelenlegi kormány eléri, hogy 1 millió ember éhenpusztuljon ebben az országban, az neki mindegy, mert a kormánytagok akkor is teljes védettségben, luxus körülmények között fogják elfogyasztani a délutáni sültet és olyan bort hörpintenek rá, aminek árából ezer család túlélhetné azt a napot. Ahhoz nem kell gyarmatnak lenni, hogy olyanok legyenek döntéshelyzetben, akik tét nélkül hozzák a véleményalapú döntéseiket.
Duncan Shelley írta:
En arra gondoltam, hogy regen az iras, mint szakma (es az olvasas, mint annak keresleti oldala) nem itt tartott. Kisgyerek voltam meg a szoci utolso eveiben, de azert erre jol emlekszem. Volt, amikor par mufajban az elen voltunk, es nem csak azert, mert a Part meg az elit altal iranyitott kozizles ezt nyomta. Es volt, amikor az emberek jobban szerettek olvasni, es nem utolsosorban, meg is tehettek. Apamnak also kozeposztalybelikent tobb ezer kotetes konyvtara volt. Akkor ehhez eleg volt az olvasas szeretete. Ma mar szerethetsz olvasni, havi netto szazhuszbol… :(
Persze, ettol meg az iras, mint szakma, olyan volt, amilyen, hisz nem volt igazi versenyszellem, se -helyzet, mint ahogy egyetlen teruleten sem a szociban. Ezt aztan orokoltuk is a rendszervaltas (muhaha) utan a konyvkiadoknal. Nem tudom, most mi a helyzet, mikor en probalkoztam naluk, tobb, mint egy evtizede, iszonyu volt. De ezt neked biztos nem kell bemutatni.
Az meg, hogy Magyarorszagon kicsi a piac, egyertelmu, az lenne a fura, ha nem igy lenne. Nem mindegy, hogy egy nyelvet kb. 17, vagy majd` nyolcszaz millio ember olvas… meg az se, hogy egy sikerkonyv ara a havi nettojanak az 1, vagy eppen a 7%-at teszi ki…
(Mondjuk, lehet, hogy abbol a 17 milliobol tobb olvas funkcionalisan jol magyarul, mint ahany angolul a nyolcszazmilliobol… tegnapelott egy Elisabeth nevu kolleganom lebetuztette velem a nevet, mert nem volt benne biztos. Azt mondta, olyan hosszu… 8-) )
Duncan Shelley írta:
Ezek nem hoznak semmilyen döntést maguktól.
Ukázoknak tesznek csak eleget.
lsd. élet menete azaz élősködők menete
balisto írta:
Nem. De nem is állítanak meg ilyesmikkel. Mondjuk olvasom, hogy le akarják bontani azt a házat, ahol gyerekként laktam. Mi a jobb? Vállat rántani vagy még azt sem, és folytatni, amit addig, vagy mindent félredobni és érzelmektől túlcsordultan menni küzdeni valamiért, aminek semmi értelme, de amivel kárt okozhatnék pár embernek?
Köszönöm.
Én mosolyogva éltem meg, és mosolyogva írtam, csak azért, hogy provokáljak. Ha te jobban tudod, akkor kérlek, sorold fel, hogy mivel támasztod alá?
Érdekes, hogy említettem a dolgot valakinek, aki nem volt ott, ő mosolygott, és azt mondta: Mik vannak?, és ennyi, téma letudva. Robot, hm?
Düh, gyűlölet, félelem, apátia…
Láttam animációt, amin táncoltak, nagyon jól. Az animált karakterek pixeelekből voltak, amikben nincs érzelem. Ha azt hiszed, hogy az animátorban volt, akkor nem tudod, milyen az a munka. :)
Jottment írta:
Köszönöm.
Kíváncsi lennék rá, hogy elvben tudnál-e (persze, nem rólam) pozitívan nyilatkozni valakiről? Vagy nincs rá szókészleted?
Ha nem tehetek róla, akkor nem az enyém az irányítás, akkor áldozat vagyok, és ha ez lehetséges, ha ez több, mint látszat, akkor a szabadság nem létezik és így elérhetetlen. Ha ezt elhiszi valaki, soha nem fog tenni azért, hogy szabad legyen. Én nem ismerek ennél gonoszabb eszmét. Tehát de, én tehetek róla, és az a fickó a kötél végén szintén tehet arról, hogy ott van.
Köszönöm.
Mindent onnan vélsz tudni, hogy írok róla. Mivel író vagyok, mindent tudatosan írok, konkrét céllal. Azt nem tudom, honnan veszed, hogy nehéz gyerekkorom volt?
“De mellesleg mondjon bármit” bevett előtagja a rögeszméknek. Ez kizárja a vizsgálódást, kutatást, elemzést, de még a kíváncsiságot is.
Nem lázadok a mentálhigiénés szakemberek ellen, hiszen az mit jelentene, hogyan lenne lehetséges? Elítélek egy megalapozatlan emberképet, elítélek egy primitív eszmerendszert, veszélyesnek tartom, hogy puszta esendő átlagemberek történelmi jelentőségű bölcsek és nagymesterek képében tetszelegjenek, és még veszélyesebbnek tartom, hogy ilyen szintű lények kezébe ekkora hatalmat adjanak.
Köszönöm. Mindig elérzékenyülök, amikor valami jót írsz rólam… csak eddig még nem történt meg. :D
Great írta:
Szerencsére ilyesmivel nem lehet ártani a karrieremnek.
Great írta:
Emlékszem, páran kérdezték is, hogy most valamiért bosszút akar rajtam állni?
aelod írta:
Nem tudom, hogy egy hazáját szerető ember hogyan tehet azért, hogy ott jó legyen, ahol él, ha ő nem döntéshozó. Én most semmit nem tudnék tenni azért, hogy bármelyik ország jobb legyen. Mit, hogyan, mivel?
Jottment írta:
Láttál valamit a magyar tévében, ahol nem a nagy összetartozást próbálják erősíteni? Vagy a magyar kormánylapokban? Ezen a blogon is akad néhány röghözkötöttség-szószóló. A facebookon kampányok mennek erről.
Ettől függetlenül úgy tűnik, egyre többen akarnak távozni, mert egyre nehezebb elhinni, hogy sehol nem tudnak jobban vezetni egy országot. De ettől még, mint eszme, ez általánosan nem elfogadott. Sajnos.
Vannak, akik hazaárulónak neveztek ezért, én meg őket önárulónak, ami sokkal rosszabb. Mert miről szól ez az egész? Arról, hogy valaki kitalálta, hogy az országban mindenkinek az ő álmán kell dolgoznia, nem a sajátján. Én viszont úgy gondolom, hogy mindenki a saját álmáért felelős, így engem egyik politikus álma sem érdekel. Ahogyan őket sem az enyém.
szkór -score
Duncan Shelley:
Gyerekként volt japán meg amerikai zászlóm. Úgy mentem vb-kre, hogy japán zászlót vittem, egyszer koreait, magyart soha. Magyar himnuszon soha nem álltam fel, soha nem énekeltem, átmentünk a japán, koreai, amerikai táborba, csak az ő himnuszaiknál álltunk fel. Miért? Mert soha nem hallottam fújolást, fütyülgetést, pofázást magyar himnusz alatt, akkor sem, amikor több külföldi volt a stadionban, mint magyar, de amikor magyar volt több, vagy sok, mindig hallottam a pofázást, hangoskodást, beszólásokat, amikor más ország himnuszát játszották. Ocsmány dolog, szégyelltem magam miatta. Látod, hiába születtem ugyanabban az országban, amiben ezek a taplók, mégsem értek egyet velük, és megvetem mindegyiküket kivétel nélkül.
– Milyen jól dolgoznak a hatalmak agymosodái.
Szavazatok:
Úgy látom, hogy elkezdett lejteni a szavazat számláló.
Duncan Shelley írta:
A fenti szövegből az a benyomásom van, hogy a szeretetet valamiféle érdemhez kötöd. Szeretlek, mert megérdemled.
Pedig a szeretet természetéből kifolyólag nem érdem eredménye.
Nem azért vagy Te annyira kritikus másokkal meg magaddal szemben is, mert az érdemet tartod a szeretet forrásának?
Duncan Shelley írta:
Az eddig írtakból az a benyomásom volt, hogy szimpatizálsz a keleti filozófiákkal. A család erős karmikus viszonyrendszert feltételez. Vagyis a “véletlen” fogalom nem teljesen állja meg a helyét. Nagyon is van oka, hogy ki miért kerül egy családba valakivel.
Duncan Shelley írta:
Mire alapozod ezt? A tapasztalat nem ezt igazolja.
Duncan Shelley írta:
Ezt nem teljesen értem.
Duncan Shelley írta:
Furcsa ez a mondat annak tükrében, hogy a felelősséget magadra vállalod az életedben történtekért. Ha nem vagy áldozat és van jelentősége a tetteidnek, döntéseidnek és cselekedeteidnek, akkor nyilván a környzeetedre is hatni tudsz, mert döntéshozó az tud hatni a környezetésre. Ha nem vagy döntéshozó, akkor viszont áldozat vagy. Akkor a hazai viszonyokazt, de a gazdaságilag fejletebb országok viszonyait is csak elszenveded.
Vagyis a kivándorló emberek viselkedése csupán annak elismerése, hogyha nem tudok az életemmel semmit sem tenni, akkor legalább ott szenvedjek, ahol nagyobb csillogás vesz körül?
Duncan Shelley írta:
Tobb pozitivat mondok az emberekrol magma korul, mint negativat. Itt ezt nem is lehetne maskepp, ez az altalanos legkor, amihez, ha nem tartom magam, akkor a periferiara sodrodnek. Most mar 8 ember napi 10 oras munkaidejeben kell megmondanom mit, es hogyan csinaljanak, es ez itt nem megy ugy, diktatorikus modszerekkel, mint otthon, csakis pozitiv megerositesek sorozataval. A nehany hetente megtartando szuperviziokrol nem is beszelve.
De rolad is szoktam pozitivakat irni. Engem az lep meg, hogy azokat elfelejted. Mondjuk, nem azert irom, hogy megjegyezd, vagy, hogy elerjek valamit nalad (mint ahogy az altalad, meg masok altal is negativnak itelt velemenyt sem azert irom, hogy elerjek valamit), hanem mert azzal a dologgal kapcsolatban az a velemenyem.
Legutobb, epp talan vagy 2 hete, mikor pozitivat irtam rolad, azzal csaptad le, hogy akkor most kozos tusolast akarok-e. Jol meg is lepett. Legutobb taho focistak poenkodtak el homofob utalassal, ha pozitiv velemenyt mondtam roluk. Teged ennel tobbre tartalak (hopp, megint egy 8-) )
Hat, ebben sokmindennek a summaja benne van.
Hat epp ez az.
Tobbek kozt te magad utaltal mar ra. Meg az attitudrendszeredbol. De en azt nem irtam sehol, hogy az egesz gyermekkorod nehez volt. Az nem ugyanaz.
A kulonbseg abban van, hogy en egy szakmarol beszelek, te meg inkabb egy ideologiarol. Mikor tavaly elkezdtem jogi vonatkozasait muvelni a munkamnak, es eloszor jartam angol birosagon egy gyermekjoleti ugyben, nagyon meglepodtem, amikor a kollega mondta, hogy a perdokumentacio reszet kepezo pszichologiai jelentesert a pszichologus hatvanezer fontot kert el, es kapott gond nelkul a megyetol. Par napja volt benne, es nekem ez majdnem az evi fizetesem ketszerese. Mikor ezt mondtam, szoltak, hogy ez azert van, mert ezek a jelentesek egyszeruen hibatlanok, evek alatt szinte semi hiba nem volt meg bennuk, egy ilyen szintu profilozo egyszeruen megmondja a target personrol, hogy 10 ev mulva ulve vagy allva fog-e vizelni, es 2 ev mulva karacsonyra zsirafot, vagy kisvasutat vesz a gyerekenek (meg persze ennel fontosabb dolgokat is). Mondtak ezt a felmegoldasokat nem elfogado, elismerest szuken osztogato, tobb evtizede a palyan levo oreg roka kollegaim. Es ezt azota mar en is lattam mukodni. A professzionalis pszichologia es annak alkalmazasa nagyon mas, mint amit hiszel rola, de nem akarlak errol meggyozni.
Ez nem jo, vagy rossz.
De igen. Csak nem veszed eszre. Valojaban, ha osszeszamolnank, konnyen lehetsegesnek tartom, hogy kiderulne, tobb jot irtam mar, mint rosszat.
Szivesen. 8-)
Duncan Shelley írta:
Nem nezek TV-t, gyerekkorom ota, evi 15 ora, ha osszejon, az is inkabb a munkahelyemen. Lapokat neha olvasok, de nem tul sokszor. Egy jo sci-fi jobban referral a valosagra, ugy erzem… :D
Mondtak mar, hogy a kormanyhoz kotodo mediumokban ez megy otthon – mint ahogy mas kormanyok idejen meg mas -, de en ezt nem annyira banom. Latom, mennyire jot tett az angolok kozossegi kozerzetenek, hogy ezt a nacionalista sz*rt nyomjak nekik mar generaciok ota. Nem kicsit jarult hozza a tulelesukhoz. Es az otthoni duma sem alapul jobban hazugsagokon, mint az itteni. Legfeljebb mas hazugsagokon.
Duncan Shelley írta:
Hat, nem ugyanazt a filmet nezzuk…
Alex írta:
Talan azt kene megtalalnia, miert is erdemes minden ember a szeretetre?……
Duncan Shelley írta:
Valamikor, ha jol emlekszem, azt irtad, hogy egyszer villamgyorsan kiszerettel valakibol, mert az illeto azt mondta, mit erdekli ot a tagabb kozossege sorsa.
Ennek az attitudnek az ellentetevel – ami ezek szerint benned is megvan – lehet hatni egy kozossegre. A kritikus tomeget kell elerni. Ehhez persze mindenkinek egyenileg. Ez a modja. De ez mar az unalomig csepelt dolog.
Alex írta:
A szeretet szó azt jelenti, hogy jó érzés valaki közelében lenni, vele vagyok, felelősséget vállalok érte. Nem szeretem a politikusokat, a gyerekgyilkosokat, a hazudozókat és így tovább.
Nem tudod, mit jelent a szó. Van valaki a világon, akit szeretsz? Ha valaki bántja, azt szeretni fogod?
Az én kritkusságom sehol nincs sok más emberéhez képest, például a tiédhez képest.
Semmivel nem szimpatizálok.
Ez honnan van? És miért hozod fel, hiszen te elutasítod a karma fogalmát.
Ez egy feltevés, amit mi támasztana alá? Ismerek olyan embert, akivel életem első találkozásának első 5 percében közelebb kerültem, mint bármelyik családtagomhoz, vagy rokonhoz.
Dehogynem. Megismerni sem tudsz 10 millió embert.
Alex írta:
:D
Néha elgondolkodom azon, hogy tényleg nem érted, amiket írok, vagy direkt csinálod?
Az, hogy hatok a környezetemre, nem egyenlő azzal, hogy én vagyok a döntéshozó ebben az országban. Hatok a környezetemre, de milyen mértékben, miben, és mekkora körben? Aki döntéshozó egy országban, az hat az egész országra.
Te eldöntheted, hogy elmész-e inni a kedvenc kocsmádba, az, aki döntéshozó abban az országban, ahol élsz, eldönti, hogy elmehetsz-e a kocsmába és van-e kocsma. Ha azt akarja, hogy ne menj el, nem fogsz, ha azt akarja, hogy ne legyen kocsma, nem lesz. Ha bezáratja a kocsmát, és azt mondja, 16:00-tól kijárási tilalom van, és akit meglátnak az utcán, helyben fejbe lövik, akkor te nem mész este 10-re kocsmába. Ezt jelenti az, hogy nem te hozod a döntéseket abban az országban, ahol élsz, hanem más. Te dönthetsz egészen addig, amíg nem kerül szembe a döntésed az övével, mert onnantól a sajátodnak nem tudsz érvényt szerezni.
balisto írta:
Ez rettentő beteges.
Ha minden semmiért van, akkor semmit is ér, tehát mi fog motiválni bármire is? A feltétel nélküli szeretet egy görcs, egy esztelen belső kényszer, ami öl.
Képzelj el egy fickót, akinek rohad mindene, aki 50 éve nem mosott fogat, akinek egymerő fekete genny az egész szája, és képzeld el, hogy rajtad fekszik és folyik bele a szájából a te szádba a nyála. Felizgultál? Nem? Akkor még nem zakkantál meg teljesen, még tudsz különbséget tenni a dolgok között és tudsz választani. Ez egy jó dolog.
balisto írta:
Hát önön lényegét tekintve. Hasonlatos ez a természethez. Azt is lehet szeretni önmagáért, vagy nem?
Duncan Shelley írta:
Ha szereted a nyaganyádat, az csak addig van míg nem hazudik egyet? Vagyis megint csak tettek és érdemek alapján szeretünk?
Duncan Shelley írta:
Miért skatuilyázol be embereket Duncan? van egy véleményed a keresztényekről. Én keresztény értékrendű embernek mondtam magam, ergo a saját keresztényekről alkotott kép alapján besoroltál egy kategóriába. Ha abba nem fér bele a karma, akkor azon csodálkozol. De ez semmit sem mond arról, hogy én mit hiszek. Ez csakis arról szól, hogy a Te kereszténységről alkotott véleményeddel mi van összhangban. A karmáról eddig nem beszéltem nem tudom, honnan veszed, hogy elutasítom.
Duncan Shelley írta:
Nem mondtam, hogy a karmikus kapcsolat azt jelenti, hogy akkor a családoddal jóban kell lenni. A karma ebben az esetben azt jelenti, hogy van mit tanulni egymástól. Minden egyes családtagod valamire tanít Téged és a fejlődésedet segíti elő – ez a legfontosabb szerepe. Amiként Neked is ugyanez a szereped velük kapcsolatban. A karma szerint ebben nincs véletlenség, mert oka van annak, hogy pont Te és pont ők.
Duncan Shelley írta:
Ezu nem teljesen igaz. Pont a nemzeti, faji, törzsi együttartozás révén valósulhat meg ez a dolog. Mert van közös kultúra értékrend , hagyomány, stb. Hofi sem ismerte mind a 10-en valahány millió magyart mégis a többség abszolút értette a vicceit, amin egy német és egy cseh a vállát vonogatná: ” Mitől tartják ekkora vicczsáknak ezt a krapekot a magyarok? Nem is olyan vicces. ” Ahogy mi sem értjük az összes német a vagy cseh poént. Mert hiányzik hozzá az, ami miatt ők a németek és a csehek.
Duncan Shelley írta:
Csak mindig elfelejted, hogy én az alulról felefelé építkező társadalom híve vagyok.
Duncan Shelley írta:
Ez csak a látszat. Próbálja csak meg megtiltani a piát és rögtön megtapsztalja, hogy ki az úr és a döntéshozó az országban. Svejk megmondta: ” Amelyik kormány felelmeli a sör árát csehhonban, az megbukik. ” Hašek ezt már leírta nagyon nagyon régen, pedig ő is volt valamire író, mint Te.
@ Duncan Shelley:
nem nem , de a ködöt is imádom, nekem még az is tetszik itt :) Lehet előző életemben itt éltem, mert olyan, mintha itthon lennék. Persze Magyarországot is imádom ám!
@ Duncan Shelley:
Duncan,
Honnan a túróból gondolod, hogy ott jobban megbecsültek?
Duncan Shelley írta:
Nem tudom pontosan, én is csak úgy hallottam. Nálunk a családban anyám a nagy gémer, jobban mondva cyberparaszt. Folyton Farmaramázik. Ő valami csengőpengőt, meg tapi pontokat gyűjt. Ne kérdezd, azokat végkép nem tudom, hogy mit jelentenek! Csak azt látom, hogy virul a gazdasága.
Lehet, őt kéne beültetni az egyik bársonyszékbe és a magyar gazdaság is jobban muzsikálna. Vagy néhány igazán penge stratégiai játék géniuszt. Számítógépes programba lemodellezni nekik a helyzetet, odatenni eléjük és megnézni, mit hoznak ki belőle. (A Nagy Világ-Regatta ötlete alapján).
Petra írta:
Az meglehet, de nem elsősorban azért, mert jó a játékben, hanem inkább azért, mert jó háziasszony.
Petra írta:
Igazából azért tűnik könnyűnek egy társadalom irányítása, mert hiszünk abban, hogy a természettudomány törvényei alakítják azt is, ezért leprogramozható és könnyen irányítható.
Viszont emlékezz arra, hogy a stratégiai játékokban nincs emberségesség. Az nyer, aki a legtöbb ellenséget megöl, a legtöbb kárt a legtöbb kvázi erkölcstelenséget elvégzi a lehető leghatékonyabb módon. A stratégiiai játékok optimalizációs játékok, amelyek algoritmusaiban dominálnak a természettudományból vett törvényszerűségek. De vajon láttál már olyan játékokot, akiben az nyer, aki nem a leghatékonyabb, legerősebb, legdominánsabb? Márpedig a társadalom életében legalább annyira fontos a szolidaritás, emberségesség stb. Meglehet, hogy a stratégiai játékok géniuszai nem is teljesítenének olyan jól egy igazi teszten. És lehet, hogy a batonyai 80 éves nénike, aki be sem tudja kapcsolni a számítógépet, az lenne a nyerő.
Petra írta:
Az meglehet, de nem elsősorban azért, mert jó a játékben, hanem inkább azért, mert jó háziasszony.
Petra írta:
Igazából azért tűnik könnyűnek egy társadalom irányítása, mert hiszünk abban, hogy a természettudomány törvényei alakítják azt is, ezért leprogramozható és könnyen irányítható.
Viszont emlékezz arra, hogy a stratégiai játékokban nincs emberségesség. Az nyer, aki a legtöbb ellenséget megöl, a legtöbb kárt a legtöbb kvázi erkölcstelenséget elvégzi a lehető leghatékonyabb módon. A stratégiiai játékok optimalizációs játékok, amelyek algoritmusaiban dominálnak a természettudományból vett törvényszerűségek. De vajon láttál már olyan játékokot, akiben az nyer, aki nem a leghatékonyabb, legerősebb, legdominánsabb? Márpedig a társadalom életében legalább annyira fontos a szolidaritás, emberségesség stb. Meglehet, hogy a stratégiai játékok géniuszai nem is teljesítenének olyan jól egy igazi teszten. És lehet, hogy a batonyai 80 éves nénike, aki be sem tudja kapcsolni a számítógépet, az lenne a nyerő.
Duncan Shelley írta:
Ez igaz, en is utalom az ilyen mu-beavatott szovegeket. Aki olyanokat allit, hogy tudja, miert azt a csaladot “kaptuk”, amelyiket, az gatlastalan hazudozo. Persze, hinni sokmindenben lehet, de nem tudjuk.
Az jutott viszont eszembe, hogy sokat gondolkoztam mar azon, mennyire masok vagyunk a batyammal. A legtobb dologban ellentetek. Ha egy tarsasagban talalkoztunk volna, 3 perc beszelgetes utan eldontottuk volna, hogy nem akarjuk a masikat az eletunkbe. Talan meg ellenszenv is kialakult volna. De a legvaloszinubb az, hogy szoba sem elegyedunk, mert egyszeruen annyira nem vonzzuk be a masikat.
Igy viszont, mert testverek vagyunk, erzunk egymassal olyan – nem is tudom, mi az igazan jo szo ra – sorskozosseget, osszetartozast, ami ezen felulemel, es ami kepesse tett minket arra, hogy dolgozzunk a kapcsolatunkon, tiszteljuk a masikat (es a masik tolunk kulonbozoseget), stb., es mara mar nagyon jo a kapcsolatunk, nagyon szeretjuk egymast, azok koze tartozik, akikre szo szerint barmikor es barmiben szamithatok, jot rohogunk azon, amiben mashogyan gondolkodunk, es tobbek kozt miatta sajnalom a legjobban, hogy itt kell elnem egyelore.
Lehet erre sokmindent mondani, de en orulok, hogy igy alakult.
Duncan Shelley írta:
En eleg sokat foglalkoztam ezzel a temaval (most megint lesz, aki szerint onimadatba csaptam at, es fenyezem magam, de csak mondom a tenyeket), jo sok eloadast megneztem pro es kontra, konyvek, tanulmanyok es cikkek tucatjait olvastam el, kozgazdasagi elmeleteken es azok gyakorlati alkalmazasan, ervenyesulesen ragtam at magam, egyiknek se hittem onmagaban, viszont a sok reszt osszerakva eleg vilagossa valt, hogy nem csak nehany helyi megaloman szemetkedik a tobbivel, hanem tenyleg gyarmatositanak minket. De persze nem csak minket. Szoval nem csak azert gondolom, mert ez most otthon kozhelyes jobbos frazis (apropo, miert is kozhelyes, illetve ki tette kozhellye, ami az ellehetetlenites egy igen hatasos formaja…?), hanem ez a velemey sajat, szintetizalt tudasanyagon alapszik. Lehet, hogy tevedek, de akkor legalabb megalapozottan…! 8-)
Sokaig meg azt is hittem, hogy ez a gyarmatositas egy maroknyi elit tevekenysege, ami viszont, ugy tunik, csak reszben igaz, mert nagyon valoszinunek latszik, hogy nem kell ehhez direkt szandek, a makrogazdasag termeszete es dinamikaja epp elegseges ahhoz, hogy ez a kvazi gyarmatositas vegbemenjen.
Ez igy van. Ezert nem is fog valtozni soha semmi.
Duncan Shelley írta:
Jajj, neizejjmaaa!!!
Miert kell ezt ennyire ilyenne sarkitanod??
Ezt a gennyedzö faszit nem hozom ilyen rajtamfekvö szituba. Nyilvan. Es ezt ö is tudja.
Pont, hogy talan rajöhetünk , ö is, en is, az ö belsö ertekeire, lenyegere.
De mondjuk, te is rajöhetsz.
Nagyon jol tudod, miröl beszelek. Kerülsz vkivel vmilyen modon egy pusztan virtualis kapcsolatba, es irto szimpi lesz az illetö szamodra.
Meglatod elöben, es hanyingert kapsz töle.
Akkor is.
A virtualis kapcsolatotokban ertekesnek es szerethetönek erzed.
Több sikon törtenik a szeretes.
Pussz.
Alex írta:
Hat persze.
De nem nekem kell a magyarazat… :)
Jottment írta:
Duncan Shelley írta:
Hazaarulas, meg szethuzas, meg összetartozas, meg magyarkodas……
Egy nagy fenet.
Ha a nyugati orszagokhoz is viszonyithato elfogadhato keresetek lennenek Magyarorszagon, nem menne el annyi ember, mint mostanaban.
Menne ugy is sok, de talan kevesebb.
Amikor a minimalber szazezer forint brutto, ami kb. felhangon is max. nyolcvanezer netto (csaladi potlekkal), ugyanez külföldön a kb. haromszorosa, ellenben az arak az üzletekben szinte ugyanazok itt is, ott is – akkor kristalytiszta nyomorba taszitasrol beszelünk.
Marmint atlagember szinten.
balisto írta:
Mondjuk ez is felemas am, mert az szepen hangzik, hogy itt netto ketszazezer Ft-nak megfelelo osszeg a minimalber, csak azt felejtik el megemliteni, hogy a megelhetes kotelezo koltsegei is az egekben vannak.
Persze, mondhatnank, nem kell minimalbert keresni, fejlessze, kepezze magat az ember.
Egy isimerosom Londonban 1000-1100 fontot keres netto havonta a szakmajaval, amit szeret, es ert hozza – es nem az ove az egyetlen rosszul fizeto szakma itt sem -, ami baromi jol hangzik forintositva, hogy bo 350 ezer, de ha mar szeretunk forintositani, akkor tegyuk hozza, hogy a szobaja havi 180 ezer, a londoni tomegkozlekedes havi 50-60 ezer, es azert a kaja-pia-fogkrem kombo is tobbe kerul itt, mint otthon (ha nem is sokkal). Mondtam ennek az ismerosomnek, hogy jojjon le egy hetvegere. Mondta, most nincs penze ra. Ilyet azert otthon hallasz…
Jo, persze, tagadhatatlan, jobban el itt a paraszt, es mivel mindenkibe jo sikeresen bele is programoztak, hogy fogyasszon, mint az allat, mert akkor lesz fasza minden, ezert ez jol fel is ertekelodott. De az, hogy itt kolbaszbol lenne a kerites, szerintem – es szinte barki szerint, akit errol az elmult majd` 4 evben megkerdeztem – egyszeruen szemenszedett hazugsag.
En a nagy kulonbseget az emberek mentalitasaban latom, a hozzaallasban, a problemamegoldasban, a lehetosegekben, stb. Ez viszont (koz)neveles, es nem penz kerdese, es plane nem azert van, mert az ehhez a nemzethez tartozok valamikeppen jobbak lennenek (ezt kb. nacizmus lenne kijelenteni), mint mas nemzetek fiai, es mint ilyen, otthon is elerheto lenne. Arrol nem is beszelve, hogy tobbek kozt ezert is lenne okos dolog nemzetben gondolkodni, mert hat latjuk a peldat, hogy az sikeres.
Detti írta:
Nem éhbért kapsz ugyanazért a munkáért.
Petra írta:
ŰR ISTEN! Na ez már szentségtörés! Aki ilyenekkel játszik, az nem gamer, hanem casual, a gamer egészen más.
Jottment írta:
Fogyasztás helyett én értelmetlen pazarlást látok csak.Ez teljesen igaz.
De hát a franciák buzik…
@ Duncan Shelley:
Szia Duncan,
Itthon sokkal jobb munkám van, mint ami kint volt.
Persze lehet, hogy kint is meg tudnám kapni ugyanezt a munkát, és akkor tény, hogy valószínűleg többet kapnék érte. Viszont az is tény, hogy ott egy csomó minden sokkal drágább, mint itthon.
A másik pedig az, hogy a megbecsülést nemcsak pénzben mérik…
És még azt is hozzátenném, hogy ahhoz, hogy hogy érzem magam, nemcsak a pénz járul hozzá, de pl. a kaja, az időjárás, a környezet esztétikai értéke stb. Ezekben pedig nálam Budapest, illetve Mo. mindent visz.
Egyébként azt is meg lehet nézni hány külföldi él-hal azért, hogy itt tölthessen pár napot. Egyre többen. Ez sem véletlen. Na erről ennyit.
Jottment írta:
Tehát nekem tartogatod. :)
Azért írtam ezt rá, mert cinikus volt, nem pozitív.
Az biztos. A világképünk az alapja a teljes gondolkodásunknak, ami meghatározza a céljainkat és a tetteinket is. Ez enyhén szólva nagyon komoly dolog. Ezért képes egy világkép degradálni a teljes emberiséget.
Én is egy szakmáról beszélek, aminek elsődleges funkciója egy ideológia propagálása.
Miért vannak alkoholisták, drogfüggők, bűnözők, sőt visszaesők, depressziósok, pszichotikusok, öngyilkosok, funkcionális analfabéták, gátlásos, komplexusos (stb.) emberek? Sőt mintha egyre többen is lennének… Mintha a mentális egészség témája egy pénztermelő iparág lenne, úgy vagytok teljes monopóliumban kb. 100 éve, hát akkor? Hol vannak az eredmények? Vagy te tudsz olyan pénzről, vagy jogosultságról, amit még nem kaptatok meg? Tudsz bármilyen ellenfélről, “másik oldalról”, versenytársról, akivel folyton rivalizálnotok kell, és akkor nincsenek eredmények, amikor a versenytárs jut szerephez? Az rendben van, hogy ha vannak ilyen vásári mutatványos számok, de ez volna a funkciója ennek a tudománynak?
Vagy félreértem, és itt nem a gyógyítás, az intelligencia és más szellemi képességek fejlesztése a cél, hanem a jóslás? De akkor miért vannak merényletek, válságok, zavargások, miért kell egy politikust több védelmi gyűrűnek körülvennie, miért kerülnek magas beosztásba alkalmatlan, esetenként nem lojális (stb.) emberek? Miért ilyen perifériásan, majdhogynem stikában használják ezeket a csodákat? Mert az ilyen szerencsétlenek nem tudják megvédeni magukat a “szagember véleménye” ellen, de egy elnökkel vagy kémfőnökkel ujjathúzni nem egészséges?
Dehogynem. Meg sértő is.
Jottment írta:
Fontosnak tartom, hogy emberi közösséget érezzünk az emberekkel. Szerintem egy gyerek alapvetően ilyen, aztán jön a politikai nevelés, mely azzal kezdődik, hogy azt mondják neki: azért, mert ott született azon a földrajzi ponton, ő jobb, mint azok, akik máshol születtek. Ebből aztán lesz felsőbbrendű önérzet, árja öntudat, lenézés, amire bármit fel lehet építeni.
Alex írta:
Amikor hazudik. akkor nem. Amikor ver, akkor nem. Amikor mérget tesz a szerelmem italába, mert nem ért egyet a kapcsolatunkkal, akkor sem.
Sokszor hoztad fel a bibliát. Abban esik szó reinkarnációról, karmáról, vagy ezekhez hasonlókról? A karma nemigen jut szerephez, ha csak egy élet van. De ha neked ezek a dolgok beleférnek, akkor milyen alapon mondod magad kereszténynek?
Mondanál pár szót a szomszédaimról? :)
Nem az hiányzik hozzá, hanem a kultúra ismerete. Sok amerikai komikus számát nagyon jól értem.
Csak olyan nem létezik. Ami nem baj.
Megtörtént, sokszor, sokfelé. És? Mit tehetnek? Kimennek az utcára vandálkodni? A tömegbe lőnek. Azután? Elfutnak. Levadásszák őket. Persze, lehet puccsal megpróbálni hatalmat átvenni, de akkor megint az a helyzet áll elő, hogy felülről határozzák meg a társadalmat, nem alulról.
@ balisto:
Nem a feltételnélküli, azaz oktalan szeretetről volt szó?
Ha valamit szeretsz, valamit nem, akkor máris vannak feltételek. Ha szereted az egészséges szájat és nem szereted a gennyedzőt, akkor ez is feltétel. De ez jó, mint mondtam.
Persze, Alex se gondolta komolyan, ebben biztos vagyok.
Detti írta:
Akkor miért mentél ki? Politika menekült vagy/voltál?
Mind jobban szeretnénk, ha csak pár napig kellene itt lennünk. :) Akkor mindenből csak kicsi adagokat kapnánk, és stand up comedy-ként élnénk meg a politikusok ámokfutását.
II.Putyin998 cár írta:
Mit értesz pazarlás alatt? Mondj példákat.
Duncan Shelley írta:
Pl. megszálló telepeket Ciszjordániában, vagy akár putrikat Párizsban.
Duncan Shelley írta:
Abból annyi van,hogy azt sem tudnám,hol kezdjem a felsorolást.Nincs is értelme.
Tudattalanul,agyatlanul pazarolnak az átlagemberek,hibás értékrendekre alapozva és aki nem igy tesz,az köcsög a szemükbe,kimondva,nem is rejtegetve a mondanivalójukat.
Úgy költenek és annyit,amit nem engedhetnek meg maguknak,még az értelmiségi rétegek is.
Ismerek több olyan,egymástól független,különböző életkorú ,nemű és beosztású személyt,aki képes hónap végén kölcsönkérni azért(kamatra),hogy elmehessen étterembe vagy vehessen egy idióta bútordarabot dekorációnak és janizhasson vele.
De a vendéglátó,a boltok,az áruházláncok,mind mind röhejesen pazarlóan csinálnak mindent.Többször beszéltem már itt ilyesmiről,és a legtöbbje tudja is,hogy mit csinál,de azt mondják,nekik igy is működik,akkor meg miért ne?
Igaz.Bár igy az előrelépés is nehezebben megy,önmagukat lehetetlenitik el a mindennapokban.
De hát mondom én,hogy buzik ezek a franciák.Még a buzifelvonulást is ők találták fel.
aelod írta:
Igen,csakhogy a putrilakók önként laknak putriban,és jól érzik ott magukat.A maszlagnak ne dőlj be.Egyébként ár-érték arányban és bruttóban-nettóban is többszörösen többet keresnek pl. nálad,és elég annyit tenniük érte,hogy a franciákat szidják és követelik a segélyt.
Azok meg fizetnek nekik….mert buzik.
Duncan Shelley írta:
Maga a kereszténység sem szól egy életről.
Duncan Shelley írta:
Miért mi a keresztény?
Duncan Shelley írta:
Vagyis azt állítod, hogy nem lehet könyvet írni olyan olvasónak, akiket nem ismersz személyesen? Ezek szerint Te mindegyiküket ismered is személyesen? Mondanál pár szót mindegyikükről?
Duncan Shelley írta:
Ez nem elég.
Duncan Shelley írta:
Szamodra…
Duncan Shelley írta:
Nos, elmondanad, hogy Ghandi mikent tudta felszabaditani Indiat a gyarmati sors alól, ha a keplet annyira egyertelmű?
Duncan Shelley írta:
Kintről nézve az is.
Egyébként a kommentelő kollegina hozzászólásából világosan látszanak az ideológián alapuló sztereotipiák-ha nem kötözködés,amit irok.
Egyrészt például itt,minden annyiba kerül,mint otthon,kivéve azt ami olcsóbb.És ez komoly.
A megbecsülést nem pénzben mérik,de ha van pénzed,akkor kit érdekel a megbecsülés.A pénz az életünk üzemanyaga jelen rendszer szerint.
Ha van egy aranyos autód,amit szeretgetsz,de tankolni nem tudod,akkor az mire jó?
Funkcióját vesztett,értéktelen szar.
Legalábbis szerintem.
A kaja nem élvezeti szempontból értékelendő(érzelmi alapon),hanem tápanyagfüggő.
Az időjárás csak akkor számit,ha szélsőséges.Egyébként meg fel köll venni egy kabátot.
Ha a céljaim eléréséhez minusz 20 fokot kell elviselnem és megéri,akkor inkább hazamegyek,mert ott jobb idő van?lol
Esztétikai érték lakhelyek szerint?…..:O
…igaz,vannak különbségek(ez megint csak érzelmi alapú?)
Nosztrán a fegyház 8 személyes,két stekára osztva a zárkát.
Kőhidán meg csak kis zárka van és más a sétaudvar….
Nekem ez ennyit jelent maximum.
Lehet,hogy jövőre hazalátogatok.Röhögni.
II.Putyin998 cár írta:
Mondtam én egy szóval is, hogy nem éreznék jól magukat? :-) ?:-)
De nem csak ott van “virágéknál ég a világ” hanem a briteknél is. Egy három részes doku film került fel nemrég a netre ami nagy visszhangot váltott ki a pudingzabálóknál.
https://www.youtube.com/watch?v=4KppBOHvqJs
Duncan Shelley írta:
Tenyleg felreertjuk egymast. Elszomorito, de gondolom, egyikunk se fogja gyurogetni miatta a parnajat.
En pozitivnak szantam. Ha akarod, mondd el, hogy lett cinikus, mire hozzad erkezett.
Ne ismerjuk el a tuzoltok minden bizonnyal nem csal slagot tarto, es a Kurt Russell heroizmusanal minden valoszinuseg szerint melyebb es osszetettebb szakmaisagat, csak mert vannak ujabb es ujabb tuzek, amiket el kell oltani? Miert vannak meg mindig tuzek, ha egyszer vannak tuzoltok? Talan mert a tuz egy ujratermelodo iparag? Jezusom, Duncan, en vagyok a szellemileg visszamaradott, es te teszel fel ilyen kerdeseket??
Hat par dolgot, igen…
Ha serto, akkor nalad a labda, hogy miert az.
Jottment írta:
Mondjuk ez is felemas am, mert az szepen hangzik, hogy itt netto ketszazezer Ft-nak megfelelo osszeg a minimalber, csak azt felejtik el megemliteni, hogy a megelhetes kotelezo koltsegei is az egekben vannak.
Persze, mondhatnank, nem kell minimalbert keresni, fejlessze, kepezze magat az ember.
Egy isimerosom Londonban 1000-1100 fontot keres netto havonta a szakmajaval, amit szeret, es ert hozza – es nem az ove az egyetlen rosszul fizeto szakma itt sem -, ami baromi jol hangzik forintositva, hogy bo 350 ezer, de ha mar szeretunk forintositani, akkor tegyuk hozza, hogy a szobaja havi 180 ezer, a londoni tomegkozlekedes havi 50-60 ezer, es azert a kaja-pia-fogkrem kombo is tobbe kerul itt, mint otthon (ha nem is sokkal). Mondtam ennek az ismerosomnek, hogy jojjon le egy hetvegere. Mondta, most nincs penze ra. Ilyet azert otthon hallasz…
Jo, persze, tagadhatatlan, jobban el itt a paraszt, es mivel mindenkibe jo sikeresen bele is programoztak, hogy fogyasszon, mint az allat, mert akkor lesz fasza minden, ezert ez jol fel is ertekelodott. De az, hogy itt kolbaszbol lenne a kerites, szerintem – es szinte barki szerint, akit errol az elmult majd` 4 evben megkerdeztem – egyszeruen szemenszedett hazugsag.
En a nagy kulonbseget az emberek mentalitasaban latom, a hozzaallasban, a problemamegoldasban, a lehetosegekben, stb. Ez viszont (koz)neveles, es nem penz kerdese, es plane nem azert van, mert az ehhez a nemzethez tartozok valamikeppen jobbak lennenek (ezt kb. nacizmus lenne kijelenteni), mint mas nemzetek fiai, es mint ilyen, otthon is elerheto lenne. Arrol nem is beszelve, hogy tobbek kozt ezert is lenne okos dolog nemzetben gondolkodni, mert hat latjuk a peldat, hogy az sikeres.
na most, én meg nem Angliában élek
Duncan Shelley írta:
Rossebsetuggya.
Nem vagyok atyaúristen.
Szeretek, vagy nem szeretek.
Vagy nem tudom, hogy szeretek-e vagy nem.
Jaklin, te aztán merész vagy, ha ilyen nyelvtudással belevágtál! :)
Amit magadról tanultál, az fontosabb lehet, mint bármi más, amit értéknek tartasz.
Annak nincs sok értelme, ha azt számolgatjuk, mennyit ér a keresetünk más pénznemben, hacsak nem másikban vesszük ki, mert neten dolgozunk egy gazdagabb ország cégének és egy olcsóbb országban élünk.
A vásárlóérték jobb mutató, de az sem elég jó, mert a gazdagabb országokban fejlettebb a szociális háló, másféle közterhek vannak, vagy egyáltalán nincsenek, lehetnek kedvezmények, lehet világszínvonalú a felsőoktatás, de ingyenes vagy van lehetőség azzá tenni etc. Még ez sem a teljes kép, a továbblépési lehetőségeket is kalkulálni kell, szakmán belül és kívül, akár más országok felé, vállalkozást érintő törvények, munkavállalást érintő törvények, nemesfém- és drágakőkereskedelmet érintő törvények etc.
Minél több szempontot veszek figyelembe, Magyarország annál kevésbé tűnik jó helynek. Az a legszemetebb dolog, amikor egy kormány arra kényszeríti a lakóit, hogy az életükért dolgozzanak. Elég sok helyen az átlagembernek nem azon jár az esze, hogy mit fog enni vagy hogyan fizeti a csekkjeit.
annamari írta:
Na végre valami…
:yes:
balisto írta:
Ezen eleve kár hokizni,mert Jottment ezt olyanoknak irta,akiknek fingjuk nincs arról,amiről vakol.Ha nincs összehasonlitási alap,akkor könnyű okoskodni.
De megsúgok valamit:egy időben még Romániában is voltak ügyes-bajos dolgaim és ott is jobban mentek,mint “odahaza” 4 éve.
Egyébként ennél a leirt pár sornál nem is ér többet az egész téma.Ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa,aki meg nem az bújjon el,majd ha lesz időm,megkeresem.