Gondoljuk újra a világot

Halhatatlanság, Elmélet Nyolc

Az élettartam drasztikus meghosszabbításában vagy a(z elvi) halhatatlanságban nem az a központi kérdés, hogy az embernek van-e lelke, hanem az a tény, hogy van értelme. Az értelem léte felülír mindent.

Az értelem és az evolúció ugyanazt teszi, de egymással ellentétes irányban, és különböző sebességgel.

Az értelem problémákat azonosít, problémákat zár ki és old meg. Az evolúció szintén. De míg az értelem felfog egy konkrét jelenséget, megérti azt, és kezeli a problémát, az beletelik mondjuk 6 évnyi munkába. Az evolúció ugyanezt teszi és lényegében ugyanazt éri el, de nem 6 év alatt, hanem 14 millió év alatt.

Az értelem a környezetet optimalizálja a faj igényeihez. Az evolúció a fajt optimalizálja a környezethez, pontosabban olyan hosszú időn át fennálló körülményekhez, amelyek folyamatos reakciót váltanak ki a testekből, de nem ölik meg azokat olyan rövid idő alatt, hogy a szaporodás ne mehessen végbe.

Az ember számára nincs semmilyen haszna az evolúciónak.

Az evolúció generációváltásokkal reagál a környezet kihívásaira, ezért az evolúció motorja a halál.

Ahhoz, hogy az evolúció működni tudjon, tapasztalhasson, fejleszthessen, reagálhasson, kísérletezhessen, beépíthessen újabb funkciókat, anatómiai képleteket, arra van szüksége, hogy a biológiai organizmusokat behatások érjék, szaporodjanak, majd meghaljanak.

A természetben majdnem minden állat erőszakos halált hal, és mindegyik táplálékként végzi. Az öregedésnek az az értelme, hogy a legerősebb állatot is annyira legyengítse, hogy meg tudják enni. A betegségek értelme is ez.

Az állatvilágban a faj minden szempontból dominál az egyed felett. A növényvilágban az „egyed” szó alig értelmezhető. Az egyed léte egészében alá van rendelve a fajfenntartásnak. Egyetlen állat, legyen bármilyen erős, gyors, szívós, ügyes, legyen tetszőlegesen akármilyen, nem kap, és nem kaphat nagyobb jelentőséget annál, mintsem hogy szaporodásával szolgálja a faj jövőbeni létét. Nincsenek kiemelt fontosságú egyedek az állatvilágban.

Mindezekkel szemben, az embernél a faj nem dominál a személy felett. Egyetlen személy okozhat rendkívül nagy kárt az egész fajnak, és egyetlen egyed nagyságrendekkel megnövelheti a faj életképességét.

Az ember nem része a táplálékláncnak, nem generációváltásokkal fejlődik, hanem tudatos értelme által. Az ember esetében a betegség, az öregedés és a halál rendszerhiba.

A rendszerhiba azon a módon küszöbölhető ki, hogy kivonjuk az emberi fajt az evolúció működése alól.

Share

Commentek

Előző

Amer és a féltékenység

  1. Duncan Shelley

    Facebook: “Julius Andan hivatalos”, ide költöztünk pár éve, ott tudunk értekezni, a témák a megszokottak, csak voltak előrelépések.

    Valóban heydekurvaregvolt… 🙂 Üdv újra.

    Szerintem az ember nem értelmes faj, csupán kialakult nála a precíz emlékezet, abból az álmodás képessége, és ennyi. Néhány egyednek sikerül ebből kihoznia valami többet, ami értelemre emlékeztet, és ami nagyon ritka, ők csinálják a fejlődést, de mellettük ott a politika, ami azon alapszik, hogy az emberiség leggátlástalanabb rétege manipulálja a legsötétebb rétegét.

  2. prolizoli

    Hejj dekurvarég nemvótammá itten! 😀 Kellett is kissé kutakodjak a jelszavam után hehe.

    A Témához:

    A Kardasev-skálán állítólag 0,7-0,75-ön állunk. Tehát még nem értük el az 1-es szintet. A halhatatlansághoz a tudósok szerint minimum 2-es de lehet hogy inkább a 3-as szintet kellene elérni. Szóval ez nem mostanában lesz.

    A legnagyobb problémája vagy akadálya annak, hogy elérjük az 1-es szintet az az amit egyszer-régen már felvetettem itten valamelyik topikban. Tehát, hogy az ember (a döntő többsége az embereknek) csak viszonylag kis mértékben tudja uralni az érzelmeit. A technológia olyan kurva gyorsan fejlődik, hogy az ésszel mar szinte fel sem fogható, viszont érzelmi kontrollban tehát, erkölcsi vagyis morális fejlettségben csak pár lépéssel vagyunk messzebb az ősembertől.  Ez az óvodás kezében a csőre töltött lőfegyver esete. Ezt a problémát meg kell oldani mielőtt a probléma old meg minket. Véleményem szerint ezt a közelebbi jövőben csak valamilyen technológia segítségével fogjuk tudni megcsinálni (agyba beépített nano-lófa…okkal stb.)

    Az intelligencia (legyen bio vagy mesterséges) a jelenleg ismert leghatalmasabb fegyver. Nagyon hatékony és egyben rettentő veszélyes is az ember mint érzelmeitől vezérelt lény (fejében) kezében. Ha nem vigyázunk a sírkövünkre az lesz írva, hogy “A halhatatlansághoz vezető úton irtották ki egymást.”

    Már ha lesz aki ráírja, ugyanis fennáll az a lehetőség is, hogy azért nem találkoztunk még intelligens élettel az univerzumban mert mi vagyunk az utolsók.

     

     

     

     

Vélemény, hozzászólás?

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén