Ez a cikk nem követi az eddig a témában megjelent írások által lefektetett irányvonalat. Nem a halandóság problematikáját, annak területeit veszi górcső alá, hanem azt vizsgálja, milyen az az embertípus, mely képes lehet eredményt elérni a halhatatlanság kutatásában, és milyen módon teheti ezt meg.
Az ismertetett embertípus és módszer természetesen nem kizárólag a halhatatlanság kutatására érvényes. A halhatatlanság azonban rendkívül különleges terület, és bár más, kevésbé összezavart, kevésbé tiltott, kevésbé védett témák esetén bizonyos fokú engedékenység mellett is megvalósítható némi siker, itt nem.
A halhatatlanság olyan megközelíthetetlen, feltörhetetlen rejtélynek látszik, amely az emberek többségénél még a vágyat, a puszta gondolatot is távol tarja magától. Társadalmilag a halhatatlanság kutatása az elmebaj egyik legnyilvánvalóbb jele, miközben mindenki számára messze a legfontosabb álom – álom, amelyre gondolni sem szabad.
A kutató személyisége:
Annak, aki komolyan gondolja a halhatatlanság rejtélyének megfejtését, rendelkeznie kell néhány ritka tulajdonsággal. Ha ezek bármelyike hiányzik, nincs esélye a sikerre.
A kutatónak képesnek kell lennie arra, hogy önmagát teljesen függetlenítse a környezete, a társadalom, a világ véleményétől. Képesnek kell lennie maximálisan fittyet hányni a környezet elismerése, támogatása iránti vágyának. Képesnek kell lennie arra, hogy a környezete folyamatos nehezményezése, ellenségeskedése és szánalma ellenére is hatékonyan dolgozzon, maximálisan függetlenítve saját érzelmeit mindezektől.
A kutatónak olyannak kell lennie, akit nem visel meg az érzelmi zsarolás, és nem adja fel a célját azért, hogy valakik magukkal egyenrangúnak tartsák és elfogadják a társaságát.
A kutatónak el kell vetnie azt a vágyát, hogy megértsék, és méltányolják. El kell vetnie azt a vágyát, hogy tartozzon valahová és tartozzon valakihez.
A kutatónak képesnek kell lennie arra, hogy az emberiség történelme által kitermelt valamennyi tekintélyt figyelmen kívül hagyja, és nekik könnyedén ellentmondjon. Nem lehet olyan Nagy Név a vallás, a filozófia, a tudomány, a történetírás, vagy bármilyen más területen, amely beárnyékolhatná, kétségbe vonhatná a saját megfigyelését, bizonyosságát, vagy megakadályozhatná abban, hogy kételkedjen és megvizsgáljon valamit.
A kutatónak el kell vetnie minden kifelé irányuló hitet, a vallásos vagy akármilyen világképpel kapcsolatos meggyőződését. Maximálisan ki kell irtania magából a hitnek azt a manifesztációját is, melyet bizalomnak hívnak, semmiben és senkiben nem bízhat, nem engedheti meg magának, hogy a bizalma visszakozásba, kételkedésbe taszítsa.
A kutatónak azzal a könnyed, vizsgálódó hozzáállással kell tanulmányoznia az emberiség vívmányait, amely az általa még nem vizsgált adatok és információk mindegyikét egyformán semmisnek tekinti, attól függetlenül, hogy annak ki a forrása. Amíg nem vizsgálta meg, Albert Einstein, Buddha, Kis Géza öntőmunkás és Jucika háziasszony állításai egyformán lényegtelenek. A tekintélyelvűség és az igazság nem férhet meg egymás mellett.
A kutatónak képesnek kell lennie arra, hogy az érzelmeit félretegye, és ne engedje, hogy azok befolyásolják. Az érzelmeknek nincs helyük az okfejtésben. Az érzelmek kiütik a logikát, és garantáltan félrevisznek minden elemzést.
A kutatónak képesnek kell lennie arra, hogy a saját érzelmeivel szembeszálljon, átlépjen a csüggedésen, a félelmen, az aggódáson, a sikerbe vetett kételyeken. Képesnek kell lennie átlépnie azokon a gondolatokon, melyek leállítanák, azt hazudván neki, hogy már elérte a célt, miközben erre semmilyen bizonyíték nincs, vagy azt állítván, hogy a célt nem lehet elérni, vagy (és legfőképpen) a cél nem fontos.
A kutatónak minden határon túlmenően vágynia kell az igazságot és a célt. Bármi is az, ami azt mutatja vagy állítja, hogy a célt nem lehet elérni, vagy értelmetlen, a kutatónak könnyedén figyelmen kívül kell tudnia hagyni.
A kutatónak nem lehetnek kedvenc fixa ideái, mert ezzel beszűkíti a kutatási irányvonalakat, és ez majdnem biztosan kudarchoz vezet.
A kutatónak tisztában kell lennie azzal, hogy amint elkezd sikereket elérni a halhatatlanság témájában, a világ egy része önmagából kifordulva, önmagát a végletekig megalázva a lábai előtt hever majd, a másik része pedig minden eszközzel megpróbálja elpusztítani. Ha tudását megtartja magának, akkor azért, ha megosztja, akkor azért. Nem szabad, hogy ez befolyásolja.
A kutatás módszerei:
Mondják, tévedni emberi dolog. Ez a rögeszme nagyon sok kárt okozott a történelemben, és a személyes életünkben. Egész egyszerűen nem igaz. Az ember nem téved, soha nem téved, mert nem képes tévedni.
Fogunk egy számológépet, és beütjük: 2+2. Az eredmény: 4. A gép jó, nem téved. Azután ismét beütjük: 2 +2, és az eredmény: 6. A gép tévedett! Újra beütjük: 2 + 2. Ez jön ki: 11. Az átkozott gép egyre rosszabb! Pedig nem. Csak nem tudjuk, mit csinál.
Ha alaposan megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy az első esetben, melyben 4 jött ki, lenyomtuk a 2-es gombot, a + gombot és újra a 2-es gombot, majd az = jel következett.
A második esetben, melyben 6 jött ki, lenyomtuk a 2-es gombot, a + gombot, majd kissé ügyetlenül a 2-es és az alatta lévő 4-es gomb közé nyomtunk, és a 4-es előbb nyomódott be. Tehát valójában azt tápláltuk be, hogy 2 + 4. Az bizony 6. A gép nem tévedett.
A harmadik esetben, amikor is 11 jött ki, lenyomtuk a 2-es gombot, a + gombot, újra a 2-es gombot és az = jelet. A gépnek azonban érintkezési hibája volt, amiről nem tudtunk, és minden művelethez automatikusan hozzáad 7-et. Tehát a teljes művelet így nézett ki: 2+2+7. Ez 11. A gép ezúttal sem tévedett.
Rengeteg példát lehetne még felhozni a számológéppel, melyek analógiában lennének az ember tévedhetetlenségével, de remélem, már így is érthető, hogy miről van szó. Az ember soha nem téved. Tökéletesen helyes eredményekre jut. Az alapos kutatás minden esetben ezt hozta felszínre. A baj a betáplált adatokkal volt. A rögeszmékkel, melyeknek semmi közük ahhoz a dologhoz, amit ki akarunk értékelni, mégis beleszőttük, a féleértett, nem értett, tévesen értett adatokkal, a képzelt tényekkel, az elhitt tényekkel, a hittel, a soha nem ellenőrzött adatokkal. Számításaink mindig hibátlanok, mindig helyesek, de a ténylegesen betáplált összes adat alapján az.
A halhatatlanság utáni kutatás azzal kezdődik, hogy ki kell dolgoznunk egy módszert, amely garantálja, hogy kizárólag odaillő, helyes, megfelelően értékelt adatok kerüljenek be az elemzéseinkbe. Ha bármi bekerül, ami nem igaz, nem illik oda, nem érvényes ott és akkor, nincs teljesen megértve, az eredmény tökéletesen helyes lesz, de ugyanakkor céljaink szempontjából téves is.
Az adatokat biztonsággal megszűrő módszer kidolgozása előtt van még egy dolgunk. Bizony, az. Szókratész kísértése.
Legfőképpen olyan szavakat kell megfelelően definiálnunk, és a definíciókat teljesen megértenünk, mint igazság, tény, bizonyíték, megfigyelés, bizonyosság, tudás. Ha ezekkel nem vagyunk tökéletesen tisztában, nincs esélyünk.
Ha nem tudunk azonosítani egy embert, nem tudjuk megtalálni. Lehet, hogy elmegyünk mellette az utcán, de nem ismerjük fel. Ha nem tudjuk használni a térképet, a GPS-t, eligazodni az utcákon és tereken, lehet a címünk bármilyen pontos, nem fogunk eljutni oda. Százszor elmehetünk mellette, és nem ismerjük fel, hogy ott van. Ugyanez áll minden másra is. Ha nem tudjuk, mi az, hogy igaz, mi az, hogy igazság, mi az, hogy tény (és így tovább), nem fogjuk ezeket felismerni, nem tudjuk őket azonosítani.
Ha nincs kellően pontos és tökéletesen megértett definíciónk az igazságról, simán kihajítjuk a legnagyobb igazságokat is az ablakon, és ugyanilyen könnyedén hiszünk igaznak valamit, ami nem az. Ha nem tudjuk teljes pontossággal azonosítani az igazságot, nem tudjuk felismerni, és nem tudjuk megtalálni.
Az úgynevezett tudományban évszázadok óta ádáz viták folynak arról, hogy mit jelent az igazság, mi a tény, mi a valóság, mi a bizonyíték és így tovább. Nincs egységes álláspont. Ennek következményeit részben látjuk, részben el tudjuk képzelni.
A valódi tudomány nem ez. A valódi tudomány nem vallás, nem a ronda emberek szexepilje, nem biznisz. Valami egészen más: „Első tétel: a tudomány nem abból indul ki, hogy eleve megvannak a válaszok. Második tétel: a kíváncsiságnak semmi sem szabhat határt. Harmadik tétel: a tudomány semmit sem fogad el végső válasznak.”
Természetesen a cikk csupán megalapozó, vitaindító, a figyelem felhívása valamire, amit fontosságában aligha lehet túlértékelni. Így jöttök ti a képbe. Mi a véleményetek a fentiekről? Hogyan gondoljátok? Milyen embertípus lehet képes sikert elérni a halhatatlanság kutatásában? Milyen módszer vezethet eredményre? Mit jelent az, hogy igaz? Mit jelent az, hogy tény? Mit jelent az, hogy bizonyosság? Ha a jellemvonásokból kihagytam valamit, írjátok meg.
Az alapfilozófiám része, hogy senkitől nem vagyok hajlandó megtanulni semmit, csak azt engedem meg, hogy gondolatot ébresszen. Végighallgatom, figyelek rá, de nem fogadom el csak azért, mert azt mondta, hogy ez így és így van. Ezzel azért vagyok így, mert ha bárki mondd nekem valamit, az legalább másodkézből van, mert ha még a saját tapasztalásán alapul is, nem tudja teljes pontossággal azt átadni nekem a szavaival, korlátokba ütközik. Arról nem is beszélve, hogy ez a ritkábbik eset, az emberek általában olyat adnak tovább, ami nem sajátjuk és gondoljunk bele, hogy mennyi és milyen mértékű módosuláson esett át az információ, mire ő azt hozzám eljuttatta.
Viszont nem engedhetem meg magamnak, hogy ne figyeljek rá, mert ezzel fontos információktól eshetek el, a megoldás tehát az, amit említettem: figyelek rá, de nem fogadom el. Kételkedek benne, kérdéseket támasztok magamban, elutasítok, átformálok és a végeredmény még több gondolat amikkel ugyanezeket teszem, némelyet elfogadom, persze nem véglegesen, kőbe vésve, esélyt hagyva a későbbi megcáfolásra, ha esetleg sor kerülne rá. Szóval minden felülírható, amíg bizonyosságot nem szerzek tényszerűségéről. Viszont ahhoz, hogy mérlegelni tudjak valami alapján, eldönteni az újabb és újabb információkról, hogy igazak-e, bizonyos dolgokat tényként kell kezelnem, ilyen például a halhatatlanság léte, mégpedig azért, mert ez az elsődleges célok egyike és hogy akarhatok megtudni róla többet és elérni azt, ha nem fogadom el tényként? De ez már az elmélet három… Példa: ha olyan ételt akarok, aminek minden összetevőjével tisztában vagyok gyakorlatilag és nem csak elméletileg, akkor én kell elkészítsem és a bizonyosság érdekében az alapanyagok is tőlem kell származzanak vagy legalábbis át kell menjenek egy általam kreált szűrőn. De ahhoz, hogy biztosan el tudjam készíteni, tényként kell elfogadjam, hogy az étel elkészíthető és el is tudom készíteni, ezekkel a feltételekkel már létre tudom hozni/meg tudom sütni/főzni az ételt aminek ismerem minden összetevőjét.
Összegezve: csak magamtól vagyok hajlandó tanulni, tényeket elfogadni, mert ez az egyetlen megbízható forrásom és biztosan célravezető eszköz.
Bár ráérek, hisz halhatatlan vagyok.
Volt egy álmom a kényelmes és szabad életről, amiben nincs semmi rossz, aztán elértem és kiürült körülöttem minden. Üres lett. Nem pontosan tudom megfogalmazni. Szeretek így élni, csak úgy érzem, hogy eljutottam egy határvonalig. Elkezdett érdekelni, hogy mi van még, komolyan érdekeltek a vallások, miszticizmus, ezotéria, meditáció, valóban érdekelt. Amit találtam az gumifogalmakból összetákolt gumielméletek és gumiszavakkal megfogalmazott gumieredmények. Minden egyszerre jelentett mindent és semmit sem. Senki nem tudott mutatni semmit, egy példát legalább, bármit, valamit, valakit, aki tud akármit.
Tetszik ez a törekvés, hogy minden letisztult és világos legyen, homály, köd, káosz nélkül. Azt gondolom, hogy lehet eredményes ez a kutatás + azt is, hogy mindig népszerűtlen lesz. Akkor is, amikor eléri az eredményt, és mindenki oda meg vissza lesz, hogy haj de nagy királyság. Népszerűtlen lesz, mert precízitása miatt alig valaki fogja tudni magáénak érezni. Éppen emiatt van esélye arra, hogy sikeres legyen.
Megkell fogalmazni az alapokat. Mit jelent a halhatatlanság? Elpusztíthatatlanságot? Szerintem nem. Azt jelenti, hogy a test rendkívüli események nélkül nem megy tönkre és nem hal meg, nem öregszik meg. Rendkívüli esemény egy komoly közlekedési vagy üzemi baleset.
Mi a helyzet a klónozással? Nem tudok hinni benne, hogy nem próbálták még emberen.
Minél többet mélázom a halhatatlanságon, annál kevésbé látszik elérhetetlennek és annál inkább az motoszkál bennem, hogy ez már régen valóság valakik számára. Darla tizenhétezer éves. Miért ne? Talán az egyik barátom meg hatezer éves. Nem jönnék rá.
A többin még gondolkodom.
Ha te feltalálod az örök élet titkát, rögtön kinyírnak, az eredményeidet elkobozzák és elrejtik az emberiség elöl.
Ki tudja, talán már megtörtént…
Mi következik ebből? Nem érdemes belevágni.
A megfejtést amúgyis a genetika területén kell keresni, ahhoz meg nem ért egyikőtök sem. Persze elkezdhetitek tanulni, de kísérletezni hol és miből fogtok?
@ kisboros:
Na a sok majom már megint nyomja a minuszt anélkül, hogy értelmes magyarázatot adna rá.
Nem csoda, hogy a Föld ilyen lepra hely. Bizonyára van olyan zuga a világnak, ahol érdemes kutatni az örök élet titkát, a Föld nem az…
@ kisboros:
ja jogos
lehet genetika de nem biztos hogy az
ha az akkor sem biztos hogy genetikusok a maguk korlátolt gondolkodásukkal eredményt érhetnek el inkább egy kreatív csapat kell ami alá dolgozik a genetikus csapat beosztottként szerződéssel kemény sikerdíjjal
a programozóknál is úgy van hogy van a művész az alkotó meg a kódoló csákó ez két nagyon eltérő személyiség egy szabad szellem nem fog ott rohadni a széken napi 10 órát két évig míg megírja a kódot
a többit meg okosan kell csinálni
:-D
Egyébként azért is nem érdemes foglalkozni a kérdéssel, mert ha megnézzük, milyen ütemben fejlődik a tudomány, a genetikai kutatások, nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy megállapítsuk, előbb-utóbb meglesz a megfejtés, a válasz.
A válasz megvan, csak meg kell keresni. Én ebből indulok ki. Aki keres, talál. Előbb-utóbb meg lesz találva minden kérdésre a válasz, és nekünk ahhoz nem kell semmit sem tennünk, mert mások megteszik helyettünk.
Az más kérdés, hogy ha megvan a válasz, azt mi, az “átlag”, mikor tudjuk meg.
vilko barnabás írta:
Hát akkor mi? Napi 3000 mg Omega3 és egy kis törökülés esténként?
Ilyen módszerekkel legfeljebb lassíthatod az öregedést, de megszüntetni nem fogod.
– én halhatatlan vagyok
– akkor beszélj hangosabban
:laugh:
kemény cucc komolyból mondtam hogy nagyon okosan kell csinálni mindegyik részét a kutatást meg a prezentációt mert sok az akna
vanak dolgok amik hivatalosan nincsenek például örökmozgó hiába csinálsz ilyet hiába viszed szabadalmaztatni meg védetni nem állnak veled szóba mert aszongyák ilyen nem létezik az nem baj hogy ott van a kezedbe
azt meg senki nem érti hogyan fizet egely gyuri bá évente 300 forint villanyszámlát
:-D
Lényegében az öregedés lehet a kulcs…
Azért halunk meg, mert megöregszünk. Elhasználódik a testünk, legyengülünk, végül a szív feladja.
Az öregedést kell tanulmányozni. Hogyan és miért történik, mi történik a testben öregedés során, mi a működési elve, stb.
Ha ez megvan, utána már lehet bűvészkedni.
Egyébként a helyzet a következő.
Mit csinálnék én az “elit” helyében?
Begyűjteném a világ legnagyobb elméinek dns-ét, azokat keresztezném, és klónoznék belőle egy tudós csapatot.
Ők hamarabb fogják megválaszolni a megválaszolatlan kérdéseket.
Ha én így csinálnám, szerintem ők már meg is csinálták.
Ugye ebből is az következik, hogy anyagi és szellemi előnyük van velünk szemben. Tehát miért foglalkozzunk mi a kérdések megválaszolásával?
Az örök élet megfejtése, ha még nincs, szerintem csak idő kérdése. Ezt az időt le lehet rövidíteni az említett módszerrel.
Meg máshogy is…
Azzal, hogy mindenki számára lehetővé teszik a kutatás lehetőségét, mindenki számára elérhetővé teszik az addig elérhetetlen technikát.
Kedvenc példám erre a forma1. Ki a legjobb a versenyző? Vettel, Alonso…?
Nem. Ők csak azok közül a legjobbak, akiknek lehetőségük volt egykor gokartba ülni. És hányan vannak, akik jobbak lennének náluk, de nem kerültek soha kapcsolatba az autóversenyzéssel, mondjuk anyagi okok miatt.
Vagy itt vannak a zeneszerzők. Régen az tudott zenét írni, akinek volt lehetősége studióba menni. Ma már bárki írhat zenét, mert ott a stúdió a számítógépén. Bárki megveheti, bárki letöltheti a stúdiót. Ebből ugye az következik, hogy sokkal több tehetség kerül a felszínre, olyanok is, akik 10-20 évvel ezelőtt nem kerültek volna.
Így van ez a tudománnyal is. Biztos vannak nagy koponyák, akik hamarabb válaszolnának meg megválaszolatlan kérdéseket, csak nem kerülnek kapcsolatba a tudománnyal, különböző okok miatt. Persze más is meg fogja válaszolni a kérdést, csak később. Tehát a fejlődés felgyorsításának, a megválaszolatlan kérdések mielőbbi megválaszolásának egyik módja lehet ez is: a technika, a kutatás elérhetővé tétele az emberek tömegei számára…
kisboros írta:
Ez már régen megvan.Orvosi alapvetés.
Egy genetikai “megbetegedés” okozza az öregedést.
Leáll a sejtmegújulás egy bizonyos életkor elérte után.
Putyin998 írta:
És mi ez az életkor, és miért pont akkor?
vilko barnabás írta:
:laugh: :laugh: :laugh:
http://szkeptikus.bme.hu/ttt.html
Erre a felhívásra miért nem reagál(tak)nak a zseni feltalálók? Sem 3 éve sem ebben az évben? Pedig csak el kellene vinni a működő örökmozgó szerkezetet és bemutatni.
Ki nem érti? Miért olyan nagy dolog ha valaki ilyen alacsony villanyszámlát fizet? A Sárközi Gazsiék még ennyit se fizetnek pedig huszonöten laknak egy házba és megyen a 3 digi-tv, 2 hűtőszekrény, 2 nagyfagyasztó meg a bojler éjjel nappal :-D :-P
@ prolizoli:
A régi villanyórákat simán vissza lehet pörgetni…. 8-)
kisboros írta:
A miért van öregedés-topik ezt tárgyalja,érdemes elolvasni a kommenteket(nem mindenkiét :-P )
“Genetika. 24-25 évig tart, mire a megszületett test teljesen kifejlődik. Innentől a változás romlás, azaz öregedés, nem fejlődés. A test leépül, a szervek egyre alacsonyabb hatásfokkal működnek, a bőr tönkremegy, a tartószövetek megereszkednek, az izmok fokozatosan elvesztik képességeiket, a test regenerációs potenciálja gyengül. A sejtosztódásban hibák jelennek meg, melyek mennek tovább a következő sejtgenerációba. A sejtek cserélődnek a testben, és 24-25 éves kor után minden esetben rosszabbul működő generációk jelennek meg. Mint egy önmegsemmisítő program.”
Itt van a probléma gyökere.Valamiért lassul és végül teljesen leáll a sejtmegújulási folyamat.Az öregedés egy genetikai megbetegedés.Ez egy 60as évekbeli orvosi alapvetés…..”
@ kisboros:
Amúgy most néztem,hogy kommenteltél is oda,úgyhogy bocs.
A kép és a hozzá tartozó megjegyzés fájt. :)
Igen, kemény. De milyen legyen egy ilyen óriási cél? Biztosan kevesen alkalmasak erre emberileg.
Igen, lehet, hogy genetika, de nem biztos, hogy az. Lehet, fantaszta vagyok, de van erről egy gondolatom. A DNS spirált tekintsük egy ház tervrajzának, amit fel kell építeni. Vajon az építész érti a munkáját? Az összes szakember szakember? A felhasznált anyagok jó minőségűek? Minden rendben megy az építkezésen?
Daniken előtt is mondogatták néhányan, hogy az ember kívülről került ide. Nem tudhatom, a játék kedvéért most mégis vegyük úgy, hogy így történt. Hoztak egy genetikai anyagot valahonnan máshonnan és ebből lett az ember. Ez a genetikai anyag talán nem a földre készült, ezért itt nem működik olyan jól. Van tervrajzunk, ami jó, a ház is jó lenne, ha felépülne, de rossz helyen építik, Ukrajna helyett Japánban. Ott nem annyira jó, mások a körülmények, naponta reng a föld, leomlik a ház.
Csak gondolkodom “hangosan”. :)
A kutató írja:
“A kutatónak minden határon túlmenően vágynia kell az igazságot és a célt.”
1. A vágy az érzelem.
2. Amúgy meg minek? Ha senkinek, akkor magának. Nem-e?
“Maximálisan ki kell irtania magából a hitnek azt a manifesztációját is, melyet bizalomnak hívnak, semmiben és senkiben nem bízhat…”
Ez paranoia. Nem gáz, csak megnehezíti a kutató életét. Amely bizalom híján szánalmasan magányos. Javaslat a kutatónak: nem higgyen /bízzon/ a tv-ben sem. Mert amikor elhitte először a 911-es amcsi – kutatókat is – szopató változatát, akkor a kutató durván elbaszta a dolgot, ostorozván a nem létező terroristákat.
“A kutatónak el kell vetnie azt a vágyát, hogy megértsék, és méltányolják. El kell vetnie azt a vágyát, hogy tartozzon valahová és tartozzon valakihez.”
A valahová és valaki/k/hez tartozás humán kvalitás. Lehet próbálkozni ennek kiirtásával, de a kutató kapcsolatai minimum beszűkülnek, s ennek a kutató a legkevésbé sem fog örülni.
“A kutatónak képesnek kell lennie arra, hogy az érzelmeit félretegye, és ne engedje, hogy azok befolyásolják. Az érzelmeknek nincs helyük az okfejtésben. Az érzelmek kiütik a logikát, és garantáltan félrevisznek minden elemzést.”
Vajon mi a fenének kutatja a kutató az igazságot? Miért hajt a cél elérésére? Azt állítja, hogy érzelmek nuku, emberek leszarva /a véleményük legalábbis/, szóval minek? Mi lesz, ha a kutató kiteljesedik, s már kikutatott mindent? Az alábbi biztosan nem:
“…a világ egy része önmagából kifordulva, önmagát a végletekig megalázva a lábai előtt hever majd, a másik része pedig minden eszközzel megpróbálja elpusztítani.”
1. Megintcsak paranoid.
2. Rossz hírem van: a kutatóra magas ívben szarni fognak, be sem kerül a köztudatba.
Az embereket a foci vb, meg az rtl klub érdeklik már párezer éve.
@ Putyin998:
Nincs kedvem átolvasni 110 kommentet, de ha ott sincs válasz a miértre, felesleges is.
Miért 25 éves korban? Honnan tudja a szervezet, hogy 25 éves? Mit csinál ekkor pontosan?
Ezek ugye azért lényeges kérdések, mert ha megvan rájuk a válasz, lehet elkezdeni gondolkodni az öregedés megállításának mikéntjén.
Régebben voltak olyan számítógépes programok, amiket 30 napig lehetett ingyenesen használni, utána nem működött tovább, csak ha regisztráltad.
Voltak olyan amatőr módon megírt védelmek, amik a program telepítésekor megjegyezték a dátumot (például január 1.), és innen számolták, hogy január 30-án letiltják magukat. Hogy lehet ezt kijátszani? Például úgy, hogy január 29-én visszaállítod a dátumot január 1-re, majd január 29-én újra január 1-re, és újra és újra, és használod a programot a végtelenségig…
Világos, nem? Ezért kell ismerni a működési elvet, mert csak annak ismeretében tudod azt “felülírni”.
@ kisboros:
Igen,ilyen értelemben maga az elv “egyszerűnek” tűnik.Valószinűleg a genetika lenne hivatott ezekre a kérdésekre a választ megadni.
Putyin998 írta:
Általában jellemző, hogy a nagy kérdésekre a válaszok egyszerűek, csak megtalálni nehéz őket.
Anno a suliban programozás órán vettünk egy algoritmust, a tanár az egyik legjobb volt, értett a szakmájához. Volt egy probléma, amire azt mondta – és a szakirodalom is azt mondta -, hogy nem lehet megoldani.
Ahogy ezt kimondta, kb. 5 másodperc gondolkodás után már diktáltam is neki a megfejtést. Három egyszerű matematikai művelet volt (két összeadás és egy kivonás), ami megoldott egy problémát, ami ránézésre lehetetlennek tűnt…
Ma már nincs olyan, hogy 1 darab ember kutat és feltalál valamit. Csapatmunka van. Ha a jövőben megtalálják a módszert az egyén halhatatlanságára az nem egy kutató érdeme lesz. Sok dolognak össze kell állnia ahhoz, hogy bármilyen területen valami újat feltaláljanak.
Mert nem is az a fő kérdés, hogy van-e olyan kutató csoport aki hajlandó lenne kutatni ezt a témát, mert ilyen biztos, hogy van. A fő kérdés az, hogy meg-e vannak már rá a megfelelő feltételek és, hogy felismerték-e már, hogy a feltételek megvannak. Maga a felismerés persze jöhet egyetlen-egy embertől is.
Mondok példát. A gőzgép alapelve már az ókorban is ismert volt. Sőt, a programozás alapelve is. A mechanikai ismeretek is elég magas szinten voltak. Viszont nem voltak meg más fontos dolgok. A gőzgép esetében, egyrészt a kohászat messze nem volt olyan szinten ami egy gőzgép előállítását lehetővé tette volna. A programozás pedig kimerült a nép szórakoztatására előállított mechanikus bábjátékokban. Mivel az elektromosság, az elektromos áramkörök és a számítógép egyszerűen nem volt jelen, a programozás mint olyan hasznossága nem tudott felmerülni senki fejében, hiszen nem volt meg az eszköz ami azt a megfelelő módon tudta volna kihasználni.
Valamint nem volt jelen még egy nagyon fontos tényező, amit sokan kifelejtenek mint a fejlődés egyik kihagyhatatlan mozgatórugóját, a megfelelő társadalmi berendezkedés.
A rabszolgatartó társadalom és a feudalista társadalom résztvevőinek nem érdeke az a fajta fejlődés ami a kapitalista társadalom résztvevőinek első számú szempontja. Nem megyek bele most ebbe bővebben mert ez nem az a topik, csak azt szeretném érzékeltetni, hogy nagyon sok “apróságnak” kell léteznie ahhoz, hogy egy új, nagy felfedezés vagy paradigma váltás megszülethessen.
Ha nem létezett volna a belső égésű motor, vagy az addig felhalmozott aerodinamikai ismeretek, a Wright fivérek hogyan tudták volna megépíteni a levegőnél nehezebb repülő tárgyukat a repülőgépüket?
Duncan írta:
Ezzel egyet is tudok érteni meg nem is. Véleményem szerint nincs olyan kutató aki teljesen függetleníteni tudja magát a társadalmi hatásoktól de lehet-van olyan aki másként lát bizonyos dolgokat mint a többi kutató és próbálja bizonyítani, hogy ő az aki helyesen látja. Ha sikerül neki akkor születik valami új és fontos dolog. Szerintem ezeket a kutatókat a bizonyítási és megismerési vágy hajtja inkább, mint a hideg, precíz érzelmi izoláció.
Szerintem logikailag a második mondatod cáfolja az elsőt, de lehet, hogy tévedek ;-)
@ annamari:
ja az érdekes feldobás hogy nem ide szánták a dnst ezért itt nem tudott igazán megvalósulni a tervrajz mert valami nincs meg a földön vagyis a természetben
ha ismernénk a hiányzó feltételt azt lehet hogy mesterségesen elő tudnánk állítani és a test tovább fejlődne bontakozna a séma szerint így aztán akár sokszoros élettartam is lehetne meg mongyuk más alkat és képességek
nade hogyan jöhetne erre rá bárki is ez a kérdés hacsak nem kísérletezéssel próbálgatással amúgy mérnökösen
kollégaúr lök egy játékot amiben van olyan szörnyeteg aki halhatatlan amíg egy erdőben él ha onnan elmegy halandó lesz mert csak az erdőben van meg valami ami a tartóssághoz köll
@ istvan:
te meg itten mit idegeskedsz azt agyvérzést kapsz és nem éled meg a halhatatlanságot
:laugh:
Putyin998 írta:
túlzott koncentráció a misztikális genetikára lehet de nem ezer százalék
te táplálkozástudós vagy ementáli úgy vettem észre és ha mongyuk a sok húgy közül a kevésbé húgyokat eszed és erre hiszed hogy ez már a csúcsok csúcsa de közben meg húgy az is akkor?
mert az lehet hogy nem krémest és hambucit kell enni jól van de lehet hogy nem is spárgát meg tököt és lehet hogy nem is tojást meg bélszínt hanem valami tökre mást akkor?
vegyük hogy van egy traktorod és benzinnel fut de nem tudod benzined sincs életben nem láttál ilyet hát rakhatod bele a veteményeskertet meg a frigót akkor sem fog menni mert valami nagyon speciális üzemanyaggal fut
lehet hogy a testünk valami olyan cuccal mögyen amit nem találsz a boltba meg a kertbe nincs leírva a diétáskönyvekbe
én csak remélem nem szűzlányok könnyeiből főzött elixir a valódi tápanyag mert akkor kihalunk az ziher
:-D
de a fölvetés szerintem baró úgy egymásközt nem? de
prolizoli írta:
Nem cáfolat, hanem magyarnyelvi sajátosság. Téveszme helyett használd ezeket: rögeszme, fixa idea (átírtam rögeszmére).
Cáfolat az lenne, ha bizonyítanád, hogy helytelen adatokkal is lehet a céunknak megfelelő helyes eredményt kapni, például a kedvenc ételemet megszoroznánk 4,2-vel, ahhoz hozzáadnánk az Égei tenger színét, és megkapnánk Mao Ce Tung kedvenc illatának nevét – vagy ha helyes adatokat használunk és az elemzésünk mégis téves lesz.
@ Putyin998:
Kedves Elvtárs !
Azt szeretném kérdezni tőled , hogy milyen típusú emberek érzik jól magukat a sitten ?
Van -e ilyen egyáltalán ? Nem off ez csak kerülő :-)
“A Humán Genom Projekt (HGP) egy nagyszabású projekt volt 1990-től 2006 májusáig, mely feltárta a teljes emberi genomot egészen a nukleotidok (bázispárok) szintjéig, és azonosította a benne található összes gént. Az emberi genom a petesejt vagy hímivarsejt teljes genetikai tartalma. A humán genom a Homo sapiens genomja. 23 kromoszómapárból és kb. 3 milliárd DNS bázispárból áll.”
Ha valóban készen van a teljes feltérképezés, a test teljes programkódját megismerték, akkor van-e akadálya tudatos mutációk létrehozásának és az élethossz extrém mértékű kitolásának? Magától értetődően nem arra gondolok, hogy a mi számunkra.
Elképzelhetőnek tartom, hogy valaminek a melléktermékeként erre is találnak megoldást. A nagy felfedezések egy része, úgy jött, hogy közben másra irányult a kutatás. Ezért a sikeres kutató személyisége szerintem nem ennyire fekete-fehér.
Az analitika és a pontos adatkiértékelés fontos, de ahogy Einstein megfogalmazta: “imagination is more important than knowledge”.
Valahogy a nagy feltalálók, mindig kicsit “dilisnek” tűnnek, a “normális” embereknek, és bizonyos területeken zsenik, míg lehet, hogy más területeken teljesen funkció képtelenek.
Tehát aki ezen a területen eredményre jut, lehetséges, hogy merőben más személyiséggel rendelkezik mint a fentiek.
@ vilko barnabás:
Rossz hír? Jó hír? Nyoma sincs az idegeskedésnek bennem. /ettől persze, hiheted/
Tényleg ennyire nem érthető, amit a személyiségről írtam?
Mindjárt kezdődik a könyvbemutatónk, úgyhogy most fokozottan nincs időm, de majd utána átgondolom, mi mehetett félre, és pláne ennyire. 8-)
@ Duncan Shelley:
Az nem lehet, hogy esetleg rosszak a kérdések, vagy hogy nem ezen kérdések megválaszolásával fogsz eljutni a célhoz?
Jellemző, amikor az egyik zárt topikban a phobológiáról értekeztetek, majd miután a nyilvános cikkek közé is kitetted,és jött néhány nagyképű megjegyzés, hogy “lássuk, az egóbajnokok mire mennek vele”, írtam több módszert is, amivel leküzdhető a félelem, aminek az eléréséért a phobológiát is tanulmányoztad.
Erre is kb. az volt a reakció, hogy “nem ez volta kérdés”, pedig a cél elérhető vele, csak más módon…
” Milyen embertípus lehet képes sikert elérni a halhatatlanság kutatásában? ”
Hát Duncan , a Te meghatározásaidat olvasva legalább az emberfeletti szintet előbb el kell érnie a kutatónak .
” Milyen módszer vezethet eredményre? ”
Olyan módszer szerintem ,ami az ember összes dimenzióját fel tudja térképezni .
Ehhez viszont megint csak emberfeletti képességekkel rendelkező kutató kellene .
” Mit jelent az, hogy igaz? Mit jelent az, hogy tény? ”
Az igaz dolgok további igazságokat képesek feltárni , még teljesebb megértésre vezethetnek . Tények azok a jelenségek amik további jelenségeket produkálnak , illetve nyomot hagynak a morfikus mezőben .
” Mit jelent az, hogy bizonyosság? ”
A tények valóságáról való meggyőződés .
” A kutatónak képesnek kell lennie arra, hogy az érzelmeit félretegye, és ne engedje, hogy azok befolyásolják. Az érzelmeknek nincs helyük az okfejtésben. Az érzelmek kiütik a logikát, és garantáltan félrevisznek minden elemzést. ”
Felmerül a kérdés hogy egy kutató , aki teljesen félre tud tenni minden érzelmet , ( ami az ember egyik dimenziója ) , juthat-e helyes felismerésre . Arra gondolok hogy milyen következménnyel járna , ha egy érzelemmentes lény halhatatlanná tenné az embert , akit többnyire az érzelmei , és nem a hideg logika irányít . Felelősségteljes lenne e a hozzáállása ? Fel tudná-e mérni a következményeket . Vagy egyáltalán tudja-e hogy mi ellen küzd . Ismeri -e a halált belülről , hogy szembe tudjon szállni vele ?
vilko barnabás írta:
Nem.Mert egyrészt nem értem pontosan a kommentedet-próbáld meg esetleg tagoltabban,ne ilyen Kaponya sztájlban-másrészt nem tudod,hogy miről beszélsz.Gyógyszertári ketoncsik-mond valamit?Nem?De?…áá,nem…
Thirdeye írta:
Néha mindenki jól érzi magát a sitten.Bármilyen hihetetlen is,a blogon kivüli létformáknak van néha életkedve.
Ki többször,ki kevesebbszer.Ez már alkati.
Erősen.
Ja és mielőtt megkérdeznéd-nem testalkati :-P
Putyin998 írta:
nem koponya én honosítottam meg ezt az egyedi írásmódot ő csak utánoz akkor kifejlesztek más egyediséget amit nem tudnak utánozni vagy ha igen rögtön váltok és megint nem
ketophan csík anikó?
az ótó megy benzinnel ezért azt mondod, hogy a benzinnél hatékonyabb üzemanyag nem létezhet? hogyadákóba ne létezhetne?
a robbanómotor nem benzinmotor hanem robbanó, robbanással működik nem benzinnel. a benzin csak egy eszköz ami biztosítja a robbanást kezelhető utóhatásokkal. ez nem zárja ki, hogy nem létezhet a benzinnél jobb üzemanyag az ótónak
a testi valóra értelmezzed ezt át. piskótán is lehet élni egy ideig valahogyan. van amivel tovább lehet és jobban. van amivel még tovább és még jobban. hol van ennek a vége? a felvetésem szerint nem tudjuk hogy hol
vilko barnabás írta:
Azt nem tudjuk hol a vége de azt igen hol tartunk most. Márpedig ahhoz, hogy fejlődhessen bármi is abból kell kiindulni amit most tudunk. Az pedig több mint ami 50, 100, 200 évvel ezelőtt volt. És itt most nem csak a táplálkozásra gondolok. Ha van jobb módszer de jelenleg még nem ismerjük azzal mit érünk el? Csakis úgy ismerhetjük meg, hogy használjuk a jelenlegi tudást és abból indulunk ki nem pedig találgatunk össze vissza.
@ vilko barnabás:
Értelek.De ne legyél féltékeny Kaponyára,látod már igy sem ir és sokunknak hiányzik azért… :-D
Ezen az analógián továbbmenve egyébként;Ha a legjobb benzint tőtögettyük az otóba,akkor az ótó nem kezd el berozsdálnyi és nem fog annyiszó’ lerobbanni,mint amúgy.De attú még eccer ki köll majd tóni a roncstelepre,mer’ mégis megaggya magát.
A sejtszintű korrodálódást véleményed szerint meg lehetne jobb benzinnel előzni?
Szóval,ha imigyen tankóónánk valami csodabenzint,akkó’ nem indulnának be az öregedési folyamatok?
Komolyan kérdezem.
@ Putyin998:
a kiejtésemet nemér figurázni pálpusztai
nem zárom ki, hogy egy tényezőtől függ a halandóság és a halhatatlanság de azt sem, hogy többtől akár soktól
a test egy gép csak analógia erre emlékezzünk azért induljunk ki ebből
a gép alkatrészekből ál, azok vajon milyenek, mikből készültek?
a gépet valami hajtja, mi az, mennyi kell a pöpec műxéshez?
a gépet kezelni kell, milyen szakértelem kell ehhez és mennyi figyelem?
a gép terv alapján készült, jó volt é a terv vagy lehetnek alapvető tervezési hibák?
a testi valónál még az a furmányság is bejátszik, hogy az alkatrészek az üzemanyagból épülnek fel, ilyenre példa tudtommal a gépészetben nincs csak a nanotechben. a test mint nanorobot és azok halmaza is egy analógia, amin lehetne elmélkedni egy sort
vilko barnabás írta:
Végre, valaki valami hasznosat!
Ater írta:
Miért kutató vagy akinek megvan a lehetősége? Már csak a megfelelő irányra vársz, hogy merre kezd a kutatást?
Tegyük fel, hogy van, vagy lenne ezen az oldalon valaki aki megmondaná, hogy merrefelé kell kezdeni a kutatást és milyen emberek kellenek a csapatba. Mit kezdenél ezzel a hasznos információval? Egyáltalán hogyan tudnád megállapítani, mint laikus, hogy ez a helyes és hasznos információ?
@ prolizoli:
prolizoli írta:
Aki el akar érni valamit és tenni is hajlandó érte, nem kutató-e mind? Nem akarok csapatot összeállítani, nem akarok géneket kutatni, szerintem ezek nélkül is elérhető a halhatatlanság, pusztán azzal, hogy kellő kapcsolatot tudsz létesíteni a tested minden részecskéjével és irányítani tudod azt ugyanúgy regeneráció, mint cselekvés, mozgás szempontjából. Szerintem ez a lehetséges, de lehetetlennek vélt dolgok közül még csak nem is a legnagyobb. Nem is a legkisebb persze, de biztos vagyok benne, hogy sokkal többre is képesek lehetünk, mint a testi halhatatlanság, csak mivel soha nem tapasztaltuk lehetetlennek tartjuk, pedig ezt senki nem bizonyította be. Szerintem nem kutatni kell hanem fejlődni és a fejlődés magában rejti a sikert e téren is.
A “hasznos” lehet, hogy mégsem a megfelelő megfogalmazás volt, de a “jó meglátás” lehet, hogy találóbb kifejezés, elnézést.
Szerintem a természet nem téved . Ha valaminek a minősége jó , akkor hosszabb az élettartama is . Az ember mai szellemi minősége , ami kihat a testi minőségre , éppen ennyi élettartamra elegendő .
Szerintem teljesen téves megközelítés a látható , mérhető fizikai szinten kutakodni .
Ugyanis minden teremtés , a test teremtése is a szemmel láthatatlan szférákból indul .
Ha abból a szférából nem a halhatatlanság terve indul útjára ,akkor babrálhatunk mi a sejtekkel meg DNS -el , semmit nem fog számítani .
A sors erőiről nem is beszélve hiszen a különböző karmák ( elindított hatások ) miatt nem is kivitelezhető a halhatatlanság . Legalábbis az egész emberiség számára .
Egyes emberek persze elérhetik kitartó szorgalommal és céltudatossággal , de ennek a célnak az eléréséhez emberfelettivé kell válnia .
Ebből is látszik hogy nem az ember lesz halhatatlan ,hanem egy olyan lény aki meghaladta az emberi létforma korlátait .
Szerintem ezek a tulajdonságok általában véve hasznosak (lennének) minden tudomány esetében, nem csak a halhatatlanság kutatásában.
Úgy gondolom, hogy ezt a fajta területet csak egy komolyan beavatott ember tudná sikerre vinni. A beavatott alatt azt értem, hogy akinek bejárása van a legfelsőbb körökbe, aki rendelkezik valódi tudományos adatokkal (nem csak a megvágott, publikus anyagokkal), elvégezhet gyakorlatilag bármilyen kísérletet, amelynek nem szab határt pénz, törvény és erkölcs. Mondjuk az erkölcsnek sajnos – mint ahogy itt a cikkben szerepel – része az is, hogy nem szabad foglalkozni ezzel, mert ez valamiféle szentségtörés.
Valóban érdekes az, hogy manapság valamilyen halál elleni “szert” kutatni azzal egyenlő, hogy őrültek vagyunk vagy gyerekesek. Már az öregedés lassítása is ellenérzéseket kelt.
Valami azt súgja, hogy ez a kérdés megoldott, talán régen. Hiszen ha nem lenne az, a felső köröket ez nyilván érdekelné, és akkor mindenféle kutatást megengednének ezzel kapcsolatban és aki már kellőképpen messzire jutna benne, azt felkarolnák. Persze mindezt teljes titokban.
Great írta:
Én találkoztam olyan emberrel, aki saját bevallása szerint komoly varázslatokra volt képes, de fogadalmat tett, hogy nem mutat semmit. Milyen kár, úgy sajnáltam…
Bizonyos értelemben ez cél. Nézd meg, mi történt a kvantumfizikával, amikor elkezdte néhány ember félreértelmezni és mindent belemagyarázni. Pedig lenne fogadásom arra, hogy azok, akik a kvantumfizikával érvelnek, mint “minden lehetséges”, nem tudják azt sem, hogy mi az a kvantum.
Ez elfogadható.
Talán előbb kezdték emberen, mint háziállatokon.
kisboros írta:
Egy nagy horderejű felfedezésnél a felhasználás mibenléte hasonlóan fontos és hasonlóan nagy horderejű, mint a felfedezés maga. Körültekintést igényel, az biztos. Szerintem megtörtént már.
Nem ez következik. Az következik, hogy a felhasználásra (bevezetésre stb.) komolyan oda kell figyelni, és előrelátónak kell lenni.
Lehet, hogy a genetika a megfejtés, de lehet, hogy nem. Sok variáció lehetséges, ha valaki “csak” lehetővé tudja tenni néhány komoly szakembernek a kutatást, az is eredményre vezethet, vagy az, ha olyan gondolati háttér, olyan szellemiség születik, ami inspirálja a kutatókat. Azért, mert valaki tudós, még tele lehet rögeszmékkel, ha valaki ezek alól felszabadítja, az sokat érhet.
kisboros írta:
Lehet. De legyél biztos benne, hogy nem neked, meg nem nekem, meg nem a többieknek.
Én is.
Nem biztos. Lehet valaki akármilyen zseni, lehetnek bármilyen lehetőségei, akkor is van egy személyisége, és sok szempontból nagyon korlátolt lehet.
Putyin998 írta:
Nem biztos. Állítólag 7 évente lecserélődik minden sejtünk, tehát 70 és 700 évesen is max. 7 éves vagy. Az nem öreg. Persze, simán lehet, hogy valami a programban van elírva, de én gondolkodnék másfelé is.
Tényleg lehet, hogy hiányzik valami a testből, és ennek hiánya vezet a “kopáshoz”.
prolizoli írta:
Egely kiállított egy örögmozgót. Jöttek a meghívott fizikusok, vizsgálgatták, és kijelentették, hogy csalás. Nem tudták, hogyan, de csalás, mert ellentmond a fizika törvényeinek, és kész.
Putyin998 írta:
És hol tartasz ebben, mire jutottál, mi az ok? Vagy mi lehet?
annamari írta:
Érdekes. Ha valami nincs a Földön, ami a testnek kellene, az nem jó.
@ Duncan Shelley:
Oké,emlitve lett a genetika,több nézőpontból is.
Akkor legyen itt egy konkrétum,amit már ’97ben a nagyérdemű elé tártak.Szerintem Great és Prolizoli már hallottak erről-merem ezt feltételezni azért,mert az érdeklődésük nagyrészt fizikális jellegű.
A miosztatin gén blokkolásáról szóló állatkisérletekről van szó.
Itt idéznem kell egy enciklopédiából,a saját szavaimmal ezt nehezen tudnám érthetően ismertetni:
” A miosztain egy, a vázizmokban található gén, amelyről azt tartják, hogy leszabályozza az izomszövet növekedését az állatokban. A gén valódi hatására 1997-ben derült fény, amikor a John Hopkins Egyetem tudósai eltávolították a miosztain gént egérembriók sejtjeiből, majd a sejteket visszahelyezték a gazdaállatokba, amelyeket aztán nőstény egerekbe ültettek. Mikor a kis, genetikailag módosított egerek felnőttek, az eredményt látva miniatűr Schwarzenegger Egereknek keresztelték el őket. Az egerek drámai és széleskörű vázizomzat növekedést mutattak, ami az izomrostok számának növekedéséből (hiperplázia) és a rostok vastagságának növekedéséből (hipertrófia) fakadt, ez pedig a sejtjeikben bekövetkezett miosztainhiány következménye.
E tanulmány alapján a kutatók arra jutottak, hogy a miosztain gén lassítja a vázizomzat növekedését, így tehát annak eltávolításával vagy blokkolásával az izmok jelentősen gyorsabban képesek növekedni. Egy jóval frissebb, szintén a Hopkins Egyetem csapata által végzett tanulmány alapján a gén blokkolásával hasonlóan drámai növekedés érhető el, mint annak teljes eltávolításával, ahogyan azt az eredeti egérembriókon végzett kísérletben tették.
Érdekes módon léteznek olyan marhafajták, melyek természetes állapotukban is a miosztain gén nélkül születnek. Például a Kék Belgából és a Piedmontese-ből hiányzik ez a gén: ők pedig a valaha látott legnagyobb, legizmosabb marhafélék közé tartoznak.”
http://drugline.org/img/term/myostatin-10036_3.jpg -Ez az egér.
http://drugline.org/img/term/myostatin-10036_2.jpg -Ez egy marha.
De akit érdekel,van ott kutya is horrorisztikus kinézettel,pedig egy agárról van szó,ami nem éppen a robosztus alkatáról hires.
Nyilvánvaló, hogy amikor az emberek különféle izombetegségei közvetlenül összefüggnek a megnövekedett miosztain szinttel. Például az AIDS betegek komoly izomvesztést tapasztalnak, ami a miosztaintöbblet eredménye lehet.
Ez csak egy-a mi témánk szempontjából-kis jelentőségű kisérletnek nevezhető.(állitólag embereken nem is működhetne).
Ha már genetika…mi lehet a szinfalak mögött?
Génmanipulációval,az öregedést okozó gén,miosztatinhoz való blokkolásával vagy eltávolitásával nem lehetne a sejtmegújulást állandósitani?
Gondoljunk csak bele.Végülis egyszerű ez.Mint az egereknél.
Megvan a “hibás”.Régebb óta azonositva van hivatalosan az öregedést okozó gén,mint a miosztatin.
Senki sem próbált volna kisérletezni a blokkolásával?
Akár egereken?
Egy régi anekdota jutott erről az eszemben.
Az orvostanhallgatókat az első gyakorlati órán a professzor beviszi a laborba és azt mondja nekik:
– Jól jegyezzék meg, ahhoz, hogy valaki jó orvos legyen, két nagyon fontos tulajdonságra van szükség. Legyen jó megfigyelő és ne undorodjon semmitől.
Elővesz egy poharat valami sárga folyadékkal, eléjük teszi és megkérdezi, hogy szerintük mi az. A hallgatók nézegetik, megszagolják, és arra jutnak, hogy vizelet.
– Úgy van. – mondja a professzor. Majd mindenki megdöbbenésére belenyújtja az ujját a pohárba, aztán hirtelen a szájához kapja és megnyalja az ujját, körbenéz az ifjúságon és mosolyogva folytatja – Most pedig hölgyeim és uraim, csinálják utánam, hogy lássuk, mennyire alkalmasak erre a pályára!
A diákok egymásra néznek, némi morajlás, majd kilép egy magas, jó kiállású srác, belemártja az ujját a vizeletbe, becsukja a szemét és gyorsan megnyalja a nedves ujjat . Furcsa fintor jelenik meg az arcán, de vesz egy mély levegőt és hátralép. Ettől a többieknek is megjön a bátorsága és sorban odalépnek megnyalni a vizeletes ujjukat. Néhányan öklendeznek, van, aki ki is megy hányni, de végül mindenki megcsinálja.
A professzor megvárja, még rendezik a soraikat és elnéző mosollyal közli a társasággal:
– Nos, Önök mind félig jó orvosok lennének, mert azt látom, hogy nem undorodnak semmitől. Viszont pocsék megfigyelők, mert senki nem vette észre, hogy én a mutatóujjamat mártottam a pisibe és a középsőt nyaltam meg.
Szóval, egy jó kutatónak félre kell tudni tenni az érzelmeit (undor, félelem, büszkeség, becsvágy, stb.) és a megfigyelésnél el kell tudni vonatkoztatni mindenféle előfeltevéstől, és persze nem birkaként követni a csordát. Ha valamelyik hibázik, akkor csak félig jó kutató lesz és ahogy félig jó orvosokkal, úgy félig jó kutatókkal sem vagyunk kisegítve.
istvan írta:
Miért? Tételezzük fel, hogy ha bárki bármit Jézusnak tulajdonít, az igaz. Ok. És ha mégsem? Vagy nem érti meg teljesen? Akkor vége, nem igaz? Soha nem találja meg a megfelelő utat, ha elfogad dolgokat csak úgy, vizsgálat nélkül. Ne bízzon, vizsgálódjon.
Nem lesz magányos, csak nem fogják sokra tartani egymást azokkal, akik elfogadnak infókat csak úgy, mert bíznak annak a valakinek a tökéletes tévedhetetlenségében és a saját tökéletes megértésükben, tehát abban, hogy amit valaki mond, az biztosan teljesen igaz, és az, ahogyan ők azt értik, az is biztosan tökéletes.
Rossz infók és érzelem téves következtetést hozott ki, ami hibátlan volt a betáplált hülyeségek alapján, csak a valósággal nem felelt meg. Ahogyan most az sem, amit itt te írtál. :)
A kvalitás pozitív dolgot jelent, de itt ennek nem tudok ilyet tulajdonítani. Az ember megtagadhatja magát, megalázhatja magát, hogy valamilyen közösségben népszerű lehessen, de egy ilyen hitvány, gyenge alak biztosan nem elég penge mentálisan ahhoz, hogy valamilyen igazságot megtaláljon.
Megtalálta az igazságot, élhet vele. Ha úgy dönt, megosztja másokkal, mások is. Ha megvan a halhatatlanság, minden értelmet nyer, míg nélküle semmi nem igazán értékes.
Szerinted az olyan emberek, akik komoly hasznot húznak a halálból, vagy akik pusztán érzelmi alapon valamiért nagyon fontos dolognak állítják be a halált (bár nyilvánvalóan hazudnak) mit tennének? Az egész rendszer átalakulna, gyökeresen, és ennek nem örülne mindenki.
Senkit nem érdekelne? :D:D:D Téged is érdekelne, kezed-lábad törnéd, hogy hozzáférhess.
prolizoli írta:
Dehogynincs. Vannak technikailag egyszerű dolgok, a biogia sem feltétlenül olyan nagyon bonyolult, az informatika sem stb.
Én úgy látom, hogy a gondolkodás pongyolasága nagyon elterjedt, ha valaki ezzel tud kezdeni valamit, nagyon elhúzhat. Akár az egész világtól.
Mi akadályozta meg, hogy a kohászat arra a szintre jusson? Egyedi erőfeszítés, nem? Lehetséges, hogy mindig voltak emberek, kisebb csoportok, akik egy-két területen nagyon magasan álltak az átlag felett. Lehetséges, hogy vannak mérnökök, akik olyan eredményeket értek el, amit az átlagmérnök elvi képtelenségnek tart.
Vajon az elektromosság önmagában felkeltette volna az igényt? Ehhez szerintem képzelőerő kell, meg egy “őrült”, aki azt mondja, hogy ő ezt megcsinálja.
Te vagy Alex alteregója. :)
De a fejlődés nem a bolygók állásából és a légkörből jön, hanem egyedi érdeklődésből és személyes erőfeszítésből. Nem számít, hogy milyen volt a társadami berendezkedés, bárki dönthetett úgy, hogy őt érdekli valami és komolyan is gondolhatta.
A társadalmi berendezkedés sem az idők szavát követbe lesz ilyen vagy olyan, hanem oly módon, hogy valakik kitalálják és azután kikényszerítik. A demokrácia azért népszerű, mert van gumicsont (szavazás), és a szavazás miatt nem lehet megtalálni a felelősöket – ha ez neked nem tetszik, mit fogsz tenni? Leginkább semmit. De azt megteheted, hogy szellemileg nem indomulsz.
Egy ember, egy közösség számára nem. Lehet, hogy a világ számára igen. De a világ ilyen szempontból mindig a második.
Nem tudom. Lehet, hogy nem. Lehet, hogy több dolgot kellett volna összerakniuk nekik maguknak. De látod, a találmányok egyénekhez kötődnek, nem társadalmakhoz, és hiába van ott minden, ami kell, ezek bizonyos összekapcsolása nem mindenkiben születik meg.
Pedig kell neki. Ha megengedi bármiféle outsider kotnyeleskedését, abból jó nem sül ki.
A bizonyítási kényszert hagyjuk, mert negatív, és számomra nagyon megvetendő az a nézet, hogy a fejlődést sérült emberek hozták össze. Ez pont fordítva van, a sérült emberek azok, akik mellett elsuhan az élet, és azt se tudják, mi történik.
A megismerési vágy jó dolog, fontos, alap. A hideg, precíz érzelmi izoláció meg a kutatás lelki feltétele.
Great írta:
Érdekes felvetés.
Dawn írta:
Hanem milyen? Fordítsd meg. Összeolvas mindent, azt simán elhiszi igaznak, próbálja megálmodni az igazságot, aztán úgy érzi, hogy most megvan és örül meg publikálja, hogy ő megfejtette a halhatatlanságot, mert úgy érzi, és valaki mondott valami valahol, ami szerinte de állat, és neki most jókedve van, és a régiek is megmondták, meg a kozmoszra is hallgatni kell, mit súg a fülekbe. Hát ez a fickó a zsepiját se fogja megtalálni. :)
És ha ő mondta, akkor biztosan igaz? :) Ezért még átgondolni sincs értelme? :)
Mindig? Nem tudom. Ha van néhány ilyen is, miért baj az? Aki a gépészetben jó, de a másik nemmel semmit nem tud kezdeni, az vajon hol lesz eredményes?
Lásd a legelejét.
kisboros írta:
Nem tudom. Az, hogy milyen gondolatok jönnek ezen a blogon, lehet fontos, de ha nem lesz semmi hasznos, az biztosan tökmindegy, hiszen ez nem a kutatás helyszíne.
A zárt topik első 8 cikke a félelem körül járt, mert A félelem íze trilógia egyik célja, hogy aki elolvassa, az képes legyen a teljes félelemnélküliségre. Pár felvetést teszteltünk, illetve kértem véleményeket, érveket, ellenérveket. Már nem emlékszem, mit írtál a nyilvánossá tett cikkhez, majd megnézem.
Thirdeye írta:
Azt talán nem, de ki mondta, hogy bárki alkalmas a kutatásra? :)
Vegyünk egy másik kérdést. Mi kell a fogyáshoz? Egy olyan módszer, ami az ember összes dimenzióját fel tudja térképezni? Miért? És ha ven térkép, akkor hogyan tovább?
Itt most nem definiáltad az igaz szót, mert ez önmagába hajlik. Mi az igazság? Te mi alapján tekintesz valamit annak?
Ok, mondok egy tényt: Logitech G15 típusú klaviatúrám van. Ez milyen további jelenségeket produkál, hogyan hagy nyomot a mofrikus mezőben és mi az a morfikus mező?
Mondj egy példát erre.
Thirdeye írta:
Tételezzük fel, hogy a kutató feladata megtalálni a választ arra a kérdésre, hogy az a fickó, akit vádolnak egy cselekménnyel, elkövette-e azt, vagy nem. A kutató gyűlöli a vádlottat, emberszámba sem veszi, személyes okai vannak arra, hogy eltűntesse a fickót az útból. Szerinted juthat helyes felismerésre? A gyűlölete hogyan tesz hozzá bármit a kutatásához? Szerintem elvesz belőle. A szeretete úgyszintén.
És ha egy érzelgős tenné azzá?
A felelősség szereinted valamilyen érzelem? A következmények felmérése érzelem? Az ISMERNI egy érzelem?
Duncan Shelley írta:
No, de a fogyást nem lehet összehasonlítani a halhatatlansággal !
A térkép megmutathatja az összefüggéseket , az összefüggésekből pedig megérthetjük hogy miért vagyunk halandóak .
Duncan Shelley írta:
Nem tudom hogyan definiáljam az igazságot . Hiába van egy igazság , ha azt az ember hazugságnak gondolja . Az emberi fogalomrendszer a legfontosabb igazságokat nem is képes leképezni .
Tiszteletre méltó törekvés ugyan a tökéletes definíciók megalkotása , csakhogy hiába ha az emberekben különböző módokon vannak kódolva a jelentések .
Például ha azt mondom nagyszerű dolog a beleérző -képesség ( együttérzés ) , akkor Te azt mondod ez cselekvésképtelenséghez vezet , én meg azt mondom helyes cselekvéshez . Máris mást értünk alatta . Talán egy személyi fordítógép megoldaná a problémát :-)
Duncan Shelley írta:
Ez a klaviatúra azt a további jelenséget produkálja ,hogy használod :-) , az pedig azt hogy a képernyőn megjelenik az írásod , az pedig azt hogy én elolvasom ,az pedig azt hogy reagálok rá , az pedig azt hogy Great vagy Putyin betámadnak :laugh:
A morfikus mezőben úgy hagynak nyomot a dolgok , hogy további jelenségeket produkálnak :-)
A morfikus mező az amiben éppen vagyunk . A mezőérzékelés Az ESP által , a mező létének köszönhető .Duncan Shelley írta:
Megnéztem hogy válaszoltál-e valamelyik kommentemre , és meggyőződtem róla hogy igen :dance
: Duncan Shelley írta:
A példádat akkor sem lehet összehasonlítani egy olyan horderejű dologgal mint a halhatatlanság .
A halhatatlanság-kutatónak azért kell az érzelmeket figyelembe venni , mert érző lények sorsára lesz hatással , ha sikerül a terve . ( Kivéve ha érzelemmentessége odáig fajul , hogy sz@rik a többi emberre , és megtartja magának a tudását :evilgrin: )
Duncan Shelley írta:
Húúú, az még rosszabb lenne :sweat:
De ezek szélsőségek !
Duncan Shelley írta:
A felelősség a beleérző-képességen alapul . Például nem tudsz olyanért felelősséget vállalni amivel kapcsolatban csak gondolataid vannak , de még soha nem érezted . Például az érzelmek hatásait csak úgy tudod felelősséggel figyelembe venni , ha már voltak érzelmeid . ISMERNI lehet az érzelmeket is . ADATOK ismeréséhez nem kell embernek lenni .
vilko barnabás írta:
Jó gondolat. Gyerekkorom óta van egy olyan elképzelésem, hogy egyszer a táplálkozás annyiból fog állni, hogy bedobunk egy tablettát és arra a napra kész. De az is lehet, hogy napokig tudjuk majd így biztosítani a tápanyagokat.
Néhány éve kérdeztem egy botanikus tanulótól, hogy lehet-e olyan lámpát készíteni, ami fotoszintézisre készteti a növényeket. Azt mondta, hogy elvileg lehet. A testnél is le kellene bontani a funkciókat, mert hiszen nem húsra, nem tojásra és nem túrórudira :) van szükségünk, hanem tápanyagra. De talán mégcsak nem is arra. Az, ahogyan fenntartjuk a testet, lehet egy szükségszerű dolog, mert ezt tudtuk elérni, ehhez tudtunk hozzáférni.
vilko barnabás írta:
Csupa jó kérdés, ilyenek kellenek.
Most a Putyinon a sor, hogy mindegyikre tételesen válaszoljon…
prolizoli írta:
Nehogymár kézifékkel vezessünk. :) Arra, hogy gondolkodjunk, egymást inspiráljuk, van lehetőségünk. Ezzel talán elindítunk valakiket olyan irányba, ami eredményre vezet. Az is lehet, hogy valamelyikünk felfejleszti magát odáig, hogy közvetlenül tud kutatásokat végezni.
Ki az, aki nem laikus ebben a témában? Hogy hogyan állapítjuk meg valamiről, hogy helyes vagy hasznos? Ez a kutatási módszer alapja, erről is írtam a cikkben.
Ater írta:
Lehetséges, hogy van ilyen. De alighanem sokkal nehezebb, mint a test számára kitalálni valamit. Sokkal könnyebb edzéssel megerősödni, mint mentális úton befolyásolni a test állapotát.
Mit jelent a fejlődés? Miben?
Thirdeye írta:
Kulcsszó: “szerintem”. Ez egy vélemény, nem bizonyosság.
Van benne valami, de találunk kivételt is, hiszen van, amit nem hosszútávra szántak.
Ezt sem tudjuk. Az erkölcsösség, tudatosság, jószándékúság stb., nem feltétlenül állnak kapcsolatban a test képességeivel és élethosszával, láthatunk erre példákat. Biztosan befolyásolja a gépész a gépet, de talán a szaktudásával (vagy annak hiányával) jobban, mint az esetleges bűnös életével, és a gépész szakértelme sem pótol sok mindent.
Személyeskedésnek fog hatni, amit most írok, de nem az. Kérlek, hogy gondold át. Azt gondolom, hogy alapvetően össze vagy zavarodva a megfigyelés, megértés és kontroll témakörében, ezért ragaszkodsz ennyire ahhoz, hogy semmiféle visszajelzés, semmilyen viszonyítás nem kell semmihez. A fizikai világban minden nagyon látványos lehet. Mi lenne, ha nem ellenséget, hanem tananyagot látnánk benne? Szerintem ez egy tesztkörnyezet, bizonyos aspektusból.
Puszta feltevés. Ha igaz is (nem tudjuk), mi a módja annak, hogy ezen a szinten beavatkozzunk?
Feltevés. Ismered Platón ideatanát? Érdekes, lehet is benne valami. Nekem úgy tűnik, minden élő halhatatlan akar lenni.
Feltevés. De ha így is van, akkor ez is a kutatás témája kell legyen.
Lehet, de kit érdekel? :)
Ha testi oldalról közelítünk, ami valószínűleg sokkal rövidebb út, ez nem szükséges. De érdemes erre kihasználni a további időt.
Ha olyan országban élsz, ahol jobb táplálékot kapsz, ahol kevesebb a stressz, az egy körülmény, és nem a te szellemi emelkedettséged. A test esetében nagyon úgy néz ki, hogy testi oldalról közelítve lehet eredményeket elérni. Homo sapiens szintű lelkek számára legalábbis.
Jaklin írta:
Ne korlátozzuk magunkat ilyen előfeltevésekkel.
Mit gondolsz, miért? Az apátia miatt, nem? Már elképzelni sem tudják, hogy lehetséges, és minden próbálkozás sebeket tép fel.
Igen, szerintem is. De mi ezzel sajnos nem megyünk semmire.
@ Duncan Shelley:
“Maximálisan ki kell irtania magából a hitnek azt a manifesztációját is, melyet bizalomnak hívnak, semmiben és senkiben nem bízhat…”
Ez paranoia.
Miért? Tételezzük fel, hogy ha bárki bármit Jézusnak tulajdonít, az igaz. Ok. És ha mégsem? Vagy nem érti meg teljesen? Akkor vége, nem igaz? Soha nem találja meg a megfelelő utat, ha elfogad dolgokat csak úgy, vizsgálat nélkül. Ne bízzon, vizsgálódjon.”
Az első megfogalmazást kategorikusnak tartom. Vannak fontos fokozati különbségek. Azt minden további nélkül aláírom, sőt, fontosnak is tartom, hogy “ne bízzon, vizsgálódjon”, vagyis, hogy a kutatást tények, ha tetszik, hideg logika és az érzelmeknek határt szabni tudás jellemezze. Ez azonban nem azonos a “ki kell irtani”, meg a “nem bízhat senkiben sem”-el.
“Rossz infók és érzelem téves következtetést hozott ki, ami hibátlan volt a betáplált hülyeségek alapján, csak a valósággal nem felelt meg. Ahogyan most az sem, amit itt te írtál. Smile”
Korábban már írtam: csak a tisztelet hangján lehet beszélni arról, aki jó irányba korrigálja előző következtetéseit. Ez esetben is arról van szó, hogy kiindulunk valamiből. Egy hírből, amely – látszólag – tényközlés. Tehát bizalmat szavazok a közlőnek. E tekintetben, mármint az “onnan” jövő, “hivatalos” hírek vonatkozásában, – ha szabad személyes dolgokat felhoznom – a magam részéről szélsőségesen bizalmatlan vagyok. Tudom ugyanakkor, hogy akár a kommentelők között is vannak amúgy értékes és értelmes emberek, akik kézzel-lábbal tiltakoznak az “összeesküvés-elméletek”-ként leszólt felvetések ellen. Az tény, hogy az “összeesküvésekről” különböző nívón lehet írni és szólni, ám e sokszor kifejezetten merev tagadás mögött érzelmek vannak, pl. gyávaság. Ugyanis annak, hogy az adott esetben 911 belső meló volt, igen messzemenő következményei vannak, amivel csak úgy lehet szembenézni, ha lerombolom esetleg korábbi világképemet, eléggé jelentős mértékben.
“A kvalitás pozitív dolgot jelent, de itt ennek nem tudok ilyet tulajdonítani. Az ember megtagadhatja magát, megalázhatja magát, hogy valamilyen közösségben népszerű lehessen, de egy ilyen hitvány, gyenge alak biztosan nem elég penge mentálisan ahhoz, hogy valamilyen igazságot megtaláljon.”
A valahová és valaki/k/hez tartozás emberi igénye /no, azért nem kell valami nagyobb tömegre gondolni/ és építő, kibontakoztató megélése, továbbá a szélsőségesen lealacsonyító, csúszó-mászó opportunizmus között semmiféle kapcsolat nincsen. /A következtetésed mindazonáltal természetesen helyes./
“Ha megvan a halhatatlanság, minden értelmet nyer, míg nélküle semmi nem igazán értékes.”
A halhatatlanság megvan, a memóriánkkal lenne komolyabb gond… és az sem baj, ha időnként váltjuk a csomagolást…
És e tekintetben a szenvedéstől, kiszolgáltatottságtól való félelem az indokolt, mert az, hogy átszuttyanunk egy regeneráló, újrabútoló spiri-tranzitba, nem gáz.
“Senkit nem érdekelne? GrinGrinGrin Téged is érdekelne, kezed-lábad törnéd, hogy hozzáférhess.”
:-)) Perszehogy. Bizonyos fenntartásokkal. De engem sok minden érdekel, ennél jóval kisebb horderejű dolgok is. És hajlandó voltam/vagyok elmenni előadásokra, programokra, még olyan áron is, hogy lecsúszok a Megasztárról, a Győzikéről, /majdnem ideírtam a Kiszely Tündét is, de az magaslabda lett volna./
@ Duncan Shelley:
Fejlődni a saját magad feletti irányításban, szerintem ugyanúgy csak elsiklunk valami fölött amivel meg tudjuk fogni ezt a “hatalmat” magunk felett, ami magában rejti a bármire képesnek létet és ezzel együtt a halhatatlanságot. Létezik az a dolog bennünk, ami képessé tesz bármire, ugyanúgy csak meg kell találjuk, bár ez a kutatás teljesen más formája.
Könnyebb edzéssel fejleszteni a testet, mert látod az eredményt, de a mondás is azt tartja, hogy válaszd a nehezebbik utat. Lehet, hogy nehezebb elérni, hogy kapcsolatot tudj létesíteni a tested minden részecskéjével, de végtelenül sokszor jobban megéri, mint 2 hónapot edzeni és +10kg izommal zárni ezt az erre szánt időt. Lehet jönni az akarattal, a f@szom vonzás törvényével, de amire én gondolok bőven ezek felett áll és én el fogom érni ezt, meg fogom találni, mert bőven többet ér, mint az eddig felsoroltak, de az a baj, hogy nem tudjuk felfogni sem még. Hogy magyarázod el egy a második dimenzióban élő lénynek, hogy mi az a távolság? Nem ismer eleget ahhoz, hogy fel tudja fogni. Hogy magyarázod el egy a harmadik dimenzióban élőnek a negyedik dimenziót?… Ki tudja, lehet ez a kulcs mindenhez, de túl csírák vagyunk felfogni. Bár a harmadik dimenzióban élve talán eleget tudunk fejlődni, hogy továbblépve felfogjunk egyre több mindent, alkalmazva is az új tudást és teljesen természetessé téve azt a mindennapjainkban. Már ha vannak mindennapjaink azon a szinten. Az is lehet, hogy el kell engedjünk mindent a továbblépéshez. Az is lehet, hogy mindent, de mindent be kell fogadjunk. Ez a csapda, mert a kettőt egyszerre nem tudod, de még az is fennáll, hogy egy századik lehetőség a nyerő, úgy, hogy még a harmadikat se érjük fel ésszel. Még..
Duncan Shelley írta:
Most sarkítottad a másik végletet…
Duncan Shelley írta:
De, természetesen ki kell értékelni ezt az adatot is. De eléggé igaznak tűnik, ezért idéztem. Hiszen egy kutató elmének képesnek kell lennie előbb megálmodnia a kutatás irányát. szerinted nem? A gondolataid határozzák meg a cselekvéseid, a cselekvéseid pedig az eredményeidet….
Duncan Shelley írta:
A mindig valóban nem igaz. Jogos.
Azért az érdekes kérdés, hogy ha tudatában lennél annak, valamint bizonyossággal rendelkeznél afelett, hogy halhatatlan lélek vagy akkor is értékes kutatási terület lenne-e a test halhatatlansága.
Duncan Shelley írta:
Nem válaszol mindegyikre tételesen,mert ezek már százszor meglettek válaszolva.(lásd első off-topik eleje-ott tárgyalva volt)
Nincsenek meg a tökéletes válaszok,itt én csak szerelő vagyok,vagy max.benzinkutas.A mérnök személye ismeretlen.
A mioztatin génes dolog elgondolkoztatott,a szerelés vonatkozás ott a legerősebb és legvalószinűbb.
De ha ez igy működik,akkor a végtelenségig lehet ötletelni,hogy mi is ez a homo sapiens végülis?
(az egytablettás napi táplálkozás a mai ismeretek szerint kivitelezhetetlen lenne elviekben,képtelenség annyi gramm tiszta tápanyagot egy tablettába belesüriteni-vagy egy tortaméretű tablettára gondoltál?
http://www.youtube.com/watch?v=9G_VaTOJhcA
Az itt meginterjúvolt jövőkutató szerint, a jelenleg 35 évnél fiatalabb embereknek 75% esélyük van arra, hogy örökké fognak élni, ugyanis mire meghalnának, a rohamosan fejlődő tudomány fel fogja találni a halhatatlanság piruláját.
Duncan írja:
“Az ember nem téved, soha nem téved, mert nem képes tévedni.”
Azért erről írjál már valamit, ha erre jársz, légy szíves. Mert, vagy az ember, vagy a tévedés meghatározásánál kell egy eredetit mondanod.
Szerintem a legegyszerűbb mód a hallhatatlansághoz az agyikontroll, de azt az ember jelenleg csak érzelmeken keresztül képes irányítani vagy extrém esetben hipnózissal.
A tipus akit leírtál momentán egy emberutáló személy (forever alone) aki nem a társadalmi életet keresi hanem ki akar belőle lépni, esetleg nem akar mindenkivel egy szinten állni hanem fölötte ez csak akkor működne ha lenne mihez viszonyítani.