{"id":4138,"date":"2014-11-06T13:13:59","date_gmt":"2014-11-06T12:13:59","guid":{"rendered":"http:\/\/duncanshelley.com\/?p=4138"},"modified":"2014-11-06T13:13:59","modified_gmt":"2014-11-06T12:13:59","slug":"a-biologia-szent-gralja-ii-resz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\/","title":{"rendered":"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja II. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"

El\u0151revet\u00edtve<\/strong><\/h1>\n

Az \u00e9letem nagyon megv\u00e1ltozott, nincs id\u0151m olyan szinten elm\u00e9lyedni t\u00e9m\u00e1kban, mint r\u00e9gebben volt. Ez j\u00f3, mivel ez annak k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy el\u0151rel\u00e9ptem, haladtam n\u00e9h\u00e1ny l\u00e9p\u00e9st az \u00e1lmaim fel\u00e9. A felhozott t\u00e9m\u00e1k n\u00e9melyike azonban \u00e9rdekes \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes, amit k\u00e1r lenne veszni hagyni.<\/p>\n

N\u00e9h\u00e1ny r\u00e9gebbi t\u00e9m\u00e1t folytatni fogok, de a tervezettn\u00e9l kisebb terjedelemben, esetleg t\u00f6bb r\u00e9szben.<\/p>\n

Ez a jelenlegi cikk sem lesz olyan r\u00e9szletes, mint amilyennek kital\u00e1ltam, amikor az els\u0151t terveztem.<\/p>\n

Koncepci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli \u00e9s koncepcion\u00e1lis gondolkod\u00e1s<\/strong><\/h1>\n

Amat\u0151r \u00edr\u00f3kra jellemz\u0151, hogy nem koncepcion\u00e1lisan gondolkodnak, hanem az \u00e9ppen \u00edrt mondattal, esetleg az adott jelenettel vagy fejezettel t\u00f6r\u0151dnek.<\/p>\n

A nem koncepcion\u00e1lis gondolkod\u00e1s nagyon elterjedt, megtal\u00e1lhat\u00f3 a politik\u00e1ban, az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyben, az oktat\u00e1sban, de mag\u00e1ban a tudom\u00e1nyban is. Az \u00fagynevezett modern orvostudom\u00e1ny egyik saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy nem koncepcion\u00e1lisan k\u00f6zel\u00edti meg a testet. A koncepcion\u00e1lis gondolkod\u00e1s a csillag\u00e1szatban mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151dik.<\/p>\n

K\u00e9rd\u00e9ses, hogy l\u00e9teznek-e z\u00e1rt egys\u00e9gek az univerzumon bel\u00fcl, tal\u00e1n m\u00e9g maga az univerzum sem az. Egy-egy probl\u00e9m\u00e1t z\u00e1rt egys\u00e9gnek tekinteni, amely teljesen elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl a vil\u00e1gegyetemt\u0151l, \u00e9rtelmetlen.<\/p>\n

Egy probl\u00e9ma egy rendszerben l\u00e9tezik, annak egyik eleme. Hat\u00e1rai nem \u00e9les hat\u00e1rok, hanem sokkal ink\u00e1bb \u00e1tmenetek. Nem olyanok, mint egy vonal egy feh\u00e9r pap\u00edron. A vonal a feh\u00e9r pap\u00edron \u00fagyszint\u00e9n csak \u00e1tmenetek sorozata.<\/p>\n

A koncepcion\u00e1lis vil\u00e1gmodell nem z\u00e1rt egys\u00e9gekben gondolkodik, hanem \u00e1tmenetekben. Egy doboz akkor lenne z\u00e1rt egys\u00e9g, ha innen k\u00edv\u00fclr\u0151l semmivel nem tudn\u00e1nk hat\u00e1st kifejteni a dobozban l\u00e9v\u0151 valamire, \u00e9s onnan bentr\u0151l sem lehetne semmivel hat\u00e1st kifejteni a doboz falain t\u00fali k\u00f6rnyezetre. Ilyen elm\u00e9letben l\u00e9tezik, gyakorlatban nagyon k\u00e9ts\u00e9ges.<\/p>\n

\u00d6sszef\u00fcgg\u00e9sek<\/strong><\/h1>\n

A biol\u00f3gia alapja a k\u00e9mia, a k\u00e9mia alapja a fizika. A biol\u00f3gia t\u00f6rv\u00e9nyei nem \u00e9rv\u00e9nyesek a k\u00e9mi\u00e1ban, a k\u00e9mia t\u00f6rv\u00e9nyei nem \u00e9rv\u00e9nyesek a fizik\u00e1ban. Mondhatjuk, hogy val\u00f3j\u00e1ban csak fizika van, \u00e9s a biol\u00f3gia is csak fizika. Ez azt jelenti, hogy az olyan jellegzetes biol\u00f3giai folyamtok, mint a sejtoszt\u00f3d\u00e1s, a feh\u00e9rjeszint\u00e9zis vagy a regener\u00e1ci\u00f3 nem \u00e1llnak felette a fizikai folyamatoknak, \u00e9s \u00e9rtelmetlen \u00fagy tekinteni, hogy felette \u00e1llnak.<\/p>\n

A biol\u00f3gia olyan k\u00e9miai \u00e9s fizikai folyamatokkal \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sokkal foglalkozik, melyeknek c\u00e9ljuk van. Ez a c\u00e9l egy konkr\u00e9t \u00e1llapot id\u0151tlen fenntart\u00e1sa. Nagyon fontos ezt meg\u00e9rteni. A fizikai vil\u00e1g harm\u00f3ni\u00e1ban l\u00e9tezik, a k\u00e9miai vil\u00e1g szint\u00e9n. A biol\u00f3giai vil\u00e1g nincs harm\u00f3ni\u00e1ban, aminek az oka a c\u00e9lja.<\/p>\n

\u00dagy t\u0171nik, hogy a biol\u00f3gia egy \u00faj t\u00e9nyez\u0151 az univerzumban, mivel rajta k\u00edv\u00fcl minden m\u00e1s kiegyens\u00falyozotts\u00e1gban van.<\/p>\n

Biol\u00f3giai rendszerelm\u00e9let<\/strong><\/h1>\n

A csillag\u00e1szat t\u00f6rt\u00e9nelme gyakorlatilag arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy a csillag\u00e1szok egyre nagyobb \u00e9s nagyobb rendszereket fedeztek fel.<\/p>\n

A F\u00f6ld a Naprendszer r\u00e9sze, a Naprendszer a galaxis r\u00e9sze, a galaxis a galaxiscsoport r\u00e9sze, a galaxiscsoport a galaxishalmaz r\u00e9sze, a galaxishalmaz a szuperhalmaz r\u00e9sze, a szuperhalmaz pedig\u2026 A legt\u00f6bb galaxis \u00e1tm\u00e9r\u0151je t\u00f6bb ezert\u0151l t\u00f6bb sz\u00e1zezer f\u00e9ny\u00e9vig terjed, a galaxisok \u00e1ltal\u00e1ban t\u00f6bb milli\u00f3 f\u00e9ny\u00e9vre vannak egym\u00e1st\u00f3l. Az univerzum bel\u00e1that\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1zmilli\u00e1rd galaxis tal\u00e1lhat\u00f3. Egy tipikus galaxisban t\u00edzmilli\u00f3 \u00e9s ezermilli\u00e1rd k\u00f6z\u00f6tti csillag van. A F\u00f6ld\u00f6n bel\u00fcl is l\u00e9tezik egy rendszer, melynek r\u00e9sze az atmoszf\u00e9ra, a tektonikus lemezek, a magma stb. Ezek tov\u00e1bb bonthat\u00f3k kisebb \u00e9s kisebb egys\u00e9gekre, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl eljutunk az atomokig, az atomokat alkot\u00f3 neh\u00e9zr\u00e9szecsk\u00e9kig, a neh\u00e9zr\u00e9szecsk\u00e9ket alkot\u00f3 elemi r\u00e9szecsk\u00e9kig, az elemi r\u00e9szecsk\u00e9ket alkot\u00f3 felt\u00e9telezett t\u00e9rkvantumig\u2026 Ezek a felfoghatatlan sz\u00e1mok \u00e9s t\u00e1vols\u00e1gok mind egy rendszer r\u00e9szei. A rendszer eg\u00e9sz\u00e9t \u00e9s annak minden elem\u00e9t ugyanaz a vez\u00e9rl\u0151 elv (er\u0151) fogja \u00f6ssze.<\/p>\n

A csillag\u00e1szatban a rendszer z\u00e1rt gravit\u00e1ci\u00f3s halmaz, mely halmazok k\u00f6z\u00f6tt nincs kimutathat\u00f3 gravit\u00e1ci\u00f3s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s.<\/p>\n

A hat\u00e1rok azonban val\u00f3j\u00e1ban \u00e1tmenetek sorozatai.<\/p>\n

Folyad\u00e9ktest<\/strong><\/h1>\n

Azok a testek, amiket mi ismer\u00fcnk, jelent\u0151s sz\u00e1zal\u00e9kban tartalmaznak vizet, \u00e9l\u0151k\u00f6zegt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl. Feln\u0151tt f\u00e9rfiakn\u00e1l a testt\u00f6meg kb. 60 sz\u00e1zal\u00e9ka v\u00edz, feln\u0151tt n\u0151kn\u00e9l ez kb. 50 sz\u00e1zal\u00e9k, csecsem\u0151kn\u00e9l 70. Az emberi test v\u00edztartalm\u00e1nak mintegy 34 sz\u00e1zal\u00e9ka sejten k\u00edv\u00fcli, 66 sz\u00e1zal\u00e9ka sejten bel\u00fcli v\u00edz. Egy \u00e1tlagos tests\u00faly\u00fa feln\u0151tt ember sejtjei hozz\u00e1vet\u0151legesen 28 liter folyad\u00e9kot tartalmaznak.<\/p>\n

Ennek nem csup\u00e1n annyi a jelent\u0151s\u00e9ge, hogy oda kell figyeln\u00fcnk a folyad\u00e9kh\u00e1ztart\u00e1sra, a bevitt \u00e9s a testb\u0151l kiker\u00fcl\u0151 folyad\u00e9k egyens\u00faly\u00e1ra, hanem ann\u00e1l sokkal t\u00f6bb, \u00e9s ez akkor v\u00e1lik vil\u00e1goss\u00e1, ha k\u00e9miai \u00e9s fizikai oldalr\u00f3l tanulm\u00e1nyozzuk a testet.<\/p>\n

A testben minden mozog, mondhatni, mozg\u00f3 alkatr\u00e9szekb\u0151l lett \u00f6sszerakva. A folyad\u00e9k, mint s\u00farl\u00f3d\u00e1s- \u00e9s h\u0151cs\u00f6kkent\u0151 k\u00f6zeg, igen j\u00f3 v\u00e1laszt\u00e1snak t\u0171nik. De m\u00e9g m\u00e1s haszna is van. Az egyik az egyens\u00faly, a m\u00e1sik a s\u00e9r\u00fcl\u00e9sek elvisel\u00e9se, a harmadik a regener\u00e1ci\u00f3, a negyedik pedig az \u00e1ram.<\/p>\n

Egy elm\u00e9let szerint a szervezet k\u00f6zpontja nem az agy, hanem a sz\u00edv, eg\u00e9szen pontosan a sz\u00edvdobog\u00e1s hangja. A sz\u00edvhang, ahogyan a sorevez\u0151s cs\u00f3nakban a dob hangja, \u00f6sszehangolja a test m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, a sz\u00edvritmus bekapcsol, kikapcsol, gyors\u00edt vagy lass\u00edt folyamatokat a testben, p\u00e9ld\u00e1ul v\u00e9szreakci\u00f3kat l\u00e9ptet \u00e9letbe, vagy \u00e1ll\u00edt le. (Csak egy gyors, \u00e9s a t\u00e9m\u00e1hoz nem ill\u0151 megjegyz\u00e9s: ezt az elm\u00e9letet \u00e9rdekes \u00e1tgondolni a medit\u00e1ci\u00f3 aspektus\u00e1b\u00f3l.)<\/p>\n

Tiszta \u00e1llapotok<\/strong><\/h1>\n

A mindennapi \u00e9letben kevesen t\u00f6r\u0151dnek azzal, hogy a test\u00fck megfelel\u0151 t\u00e1panyagot, folyad\u00e9kot, leveg\u0151t, h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet, terhel\u00e9st \u00e9s sug\u00e1rz\u00e1st kapjon. Ezen ter\u00fcletek mindegyike kutat\u00e1s alatt \u00e1ll, sok mindent m\u00e9g nem \u00e9rtenek, \u00e9lenj\u00e1r\u00f3 kutat\u00e1si projektek inform\u00e1ci\u00f3i megk\u00f6vesedett r\u00f6geszm\u00e9k fal\u00e1ba \u00fctk\u00f6znek.<\/p>\n

Mindennapjaink r\u00e9sze, hogy a test\u00fcnk szennyezett k\u00f6zegben \u00e9l. Szennyezett minden, a k\u00f6rnyezet minden r\u00e9sze. Nem t\u00e1rsadalmi, \u00e9lettani, vagy valamilyen ehhez hasonl\u00f3 szempontb\u00f3l, hanem k\u00e9miai \u00e9s fizikai oldalr\u00f3l n\u00e9zve. A testnek c\u00e9lja van, ez a c\u00e9l fenntartani egy konkr\u00e9t \u00e1llapotot az id\u0151k v\u00e9gezet\u00e9ig, ennek \u00e9rdek\u00e9ben \u00e1lland\u00f3an egy egyens\u00falyi helyzet el\u00e9r\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekszik, amihez arra van sz\u00fcks\u00e9ge, hogy megfelel\u0151 anyagokat \u00e9s energi\u00e1kat z\u00e1rjon a test belsej\u00e9be, \u00e9s kiz\u00e1rja onnan az \u00f6sszes t\u00f6bbit.<\/p>\n

Az emberi l\u00e9pt\u00e9k\u0171 mennyis\u00e9gek nem alkalmasak a pontos mennyis\u00e9gek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra. Ha egy tiszta vegy\u00fcletbe minim\u00e1lis sz\u00e1zal\u00e9kar\u00e1ny\u00fa szennyez\u0151d\u00e9s ker\u00fcl, annak a vegy\u00fcletnek m\u00f3dosulnak a tulajdons\u00e1gai. Ha egy tiszta elektrom\u00e1gneses k\u00f6zegbe szennyez\u0151d\u00e9s ker\u00fcl, az megv\u00e1ltoztatja a mez\u0151t. Minim\u00e1lis szennyez\u0151d\u00e9s is befoly\u00e1solja egy anyag vagy energiat\u00e9r elektromos vezet\u0151 tulajdons\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n

Teh\u00e1t, ha az ember megiszik 1 liternyi vizet, \u00e9s abban valamilyen alkot\u00f3elem nem a sz\u00e1m\u00e1ra t\u00f6k\u00e9letesen megfelel\u0151 ar\u00e1nyban\/mennyis\u00e9gben van jelen, akkor a v\u00edz nem fogja tudni ell\u00e1tni eg\u00e9sz\u00e9ben azt a feladatot, amit kell.<\/p>\n

Ezredr\u00e9sznyi szennyez\u0151d\u00e9s m\u00e1r megv\u00e1ltoztatja a vegy\u00fclet tulajdons\u00e1gait, m\u00e1r megv\u00e1ltoztatja a vezet\u0151k\u00e9pess\u00e9get.<\/p>\n

(A szennyez\u0151d\u00e9s itt csak annyit jelent, hogy valami plusz anyag is jelen van, nem CSAK AZ, amire sz\u00fcks\u00e9g van, vagy a mennyis\u00e9gek tol\u00f3dnak el.)<\/p>\n

A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges emberi l\u00e9tez\u00e9sben kil\u00f3kban \u00e9s dek\u00e1kban sz\u00e1molunk, a tudatosabb l\u00e9tez\u00e9s szintj\u00e9n grammokban. Ha vegy\u00fcletekben, vezet\u0151kben, szigetel\u0151kben, mez\u0151tulajdons\u00e1gokban gondolkodunk, akkor l\u00e1thatjuk, hogy a gramm is olyan \u00f3ri\u00e1si m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g, amit nem tudunk haszn\u00e1lni. Nincsenek \u00e1ltal\u00e1nos mennyis\u00e9gek, amik mindenkinek megfelel\u0151ek, ezek helyett pillanatnyi ig\u00e9nyek vannak, melyek annyira prec\u00edzek, hogy a grammban val\u00f3 sz\u00e1mol\u00e1s rendk\u00edv\u00fcli pontatlans\u00e1got eredm\u00e9nyez.<\/p>\n

Mez\u0151k<\/strong><\/h1>\n

A Primer Fields kutat\u00e1sok elvezettek annak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, hogy az anyagot teljes eg\u00e9sz\u00e9ben az elektrom\u00e1gneses mez\u0151k form\u00e1lj\u00e1k. Nem csup\u00e1n plazma\u00e1llapotban, hanem b\u00e1rmilyen halmaz\u00e1llapotban. A testet elektrom\u00e1gneses mez\u0151t\u00e9r tette olyann\u00e1, amilyen most, ebben a pillanatban.<\/p>\n

Ma m\u00e1r a biol\u00f3giai tudom\u00e1nyokban is teret kapott az \u00e9l\u0151 szervezet elektrom\u00e1gneses szempont\u00fa vizsg\u00e1lata, kutat\u00e1sok zajlottak \u00e9s zajlanak, melyek a sejtek, a g\u00e9nek, a sejtoszt\u00f3d\u00e1s, a szervm\u0171k\u00f6d\u00e9s (stb.) elektrom\u00e1gneses ig\u00e9nyeit firtatj\u00e1k. A DNS azon r\u00e9sze, amely nem k\u00f3dol inform\u00e1ci\u00f3t, az inform\u00e1ci\u00f3k\u00f3dol\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t szab\u00e1lyozza, az eg\u00e9sz h\u00e1tter\u00e9ben pedig elektrom\u00e1gneses folyamatok \u00e1llnak.<\/p>\n

Ma<\/strong><\/h1>\n

A rendelkez\u00e9semre \u00e1ll\u00f3 id\u0151ben eddig jutottam. M\u00e9g egy cikk lesz ennek a t\u00e9m\u00e1nak szentelve, ami valamikor a j\u00f6v\u0151ben \u00edr\u00f3dik meg.<\/p>\n

A cikket jelsz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl olvashatj\u00e1tok, mert t\u00fal sok id\u0151 lenne c\u00e9lzottan kik\u00fcldeni az \u00e9rtes\u00edt\u00e9st.<\/p>\n

Bocs\u00e1nat a brut\u00e1lis m\u00f3don, valahol elv\u00e1gott cikk\u00e9rt. Egyetlen ments\u00e9gem van: a fentieket igaz\u00e1n meg\u00e9rteni, id\u0151be fog telni.<\/p>\n

\u00cdrjatok k\u00e9rd\u00e9seket, \u00edrj\u00e1tok le, mit \u00e9rtettetek meg a fentiekb\u0151l \u2013 ezekkel seg\u00edteni tudtok abban, hogy a folytat\u00e1s min\u00e9l hamar\u00e1bb elk\u00e9sz\u00fclj\u00f6n.<\/p>\n

Ez a cikk m\u00e9g nem maga a Gr\u00e1l, de m\u00e1r felsejlik benne.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az ember \u00e1rammal m\u0171k\u00f6dik t\u00e9ma folytat\u00e1sa. <\/p>","protected":false},"author":6388,"featured_media":16340,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_genesis_hide_title":false,"_genesis_hide_breadcrumbs":false,"_genesis_hide_singular_image":false,"_genesis_hide_footer_widgets":false,"_genesis_custom_body_class":"","_genesis_custom_post_class":"","_genesis_layout":"","footnotes":""},"categories":[90],"tags":[],"class_list":{"0":"post-4138","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-tudas","8":"entry"},"acf":[],"yoast_head":"\nA biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja II. r\u00e9sz - Duncan Shelley K\u00f6nyvesbolt<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"en_US\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja II. r\u00e9sz\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Az ember \u00e1rammal m\u0171k\u00f6dik t\u00e9ma folytat\u00e1sa.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Duncan Shelley K\u00f6nyvesbolt\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2014-11-06T12:13:59+00:00\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"Duncan Shelley\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Written by\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"Duncan Shelley\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Est. reading time\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"9 minutes\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\\\/\\\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\\\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\\\/\"},\"author\":{\"name\":\"Duncan Shelley\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/#\\\/schema\\\/person\\\/e619b6f3bc0443e64d70045bf15c5d3a\"},\"headline\":\"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja II. r\u00e9sz\",\"datePublished\":\"2014-11-06T12:13:59+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\\\/\"},\"wordCount\":1774,\"commentCount\":36,\"image\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\\\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/wp-content\\\/uploads\\\/00030087-scaled.jpg\",\"articleSection\":[\"Tud\u00e1s\"],\"inLanguage\":\"en-US\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"CommentAction\",\"name\":\"Comment\",\"target\":[\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\\\/#respond\"]}]},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\\\/\",\"url\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\\\/\",\"name\":\"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja II. r\u00e9sz - Duncan Shelley K\u00f6nyvesbolt\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\\\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\\\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/wp-content\\\/uploads\\\/00030087-scaled.jpg\",\"datePublished\":\"2014-11-06T12:13:59+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/#\\\/schema\\\/person\\\/e619b6f3bc0443e64d70045bf15c5d3a\"},\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\\\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"en-US\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\\\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"en-US\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\\\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/wp-content\\\/uploads\\\/00030087-scaled.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/wp-content\\\/uploads\\\/00030087-scaled.jpg\",\"width\":960,\"height\":720},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\\\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Kezd\u0151lap\",\"item\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja II. r\u00e9sz\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/#website\",\"url\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/\",\"name\":\"Duncan Shelley K\u00f6nyvesbolt\",\"description\":\"\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"en-US\"},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/#\\\/schema\\\/person\\\/e619b6f3bc0443e64d70045bf15c5d3a\",\"name\":\"Duncan Shelley\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"en-US\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/secure.gravatar.com\\\/avatar\\\/80529b19382c13d87911b9ac098ffb6ffe28efc64148f5ae47ee034631138462?s=96&d=mm&r=g\",\"url\":\"https:\\\/\\\/secure.gravatar.com\\\/avatar\\\/80529b19382c13d87911b9ac098ffb6ffe28efc64148f5ae47ee034631138462?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\\\/\\\/secure.gravatar.com\\\/avatar\\\/80529b19382c13d87911b9ac098ffb6ffe28efc64148f5ae47ee034631138462?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Duncan Shelley\"},\"url\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/en\\\/author\\\/thistime\\\/\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO Premium plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja II. r\u00e9sz - Duncan Shelley K\u00f6nyvesbolt","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\/","og_locale":"en_US","og_type":"article","og_title":"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja II. r\u00e9sz","og_description":"Az ember \u00e1rammal m\u0171k\u00f6dik t\u00e9ma folytat\u00e1sa.","og_url":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\/","og_site_name":"Duncan Shelley K\u00f6nyvesbolt","article_published_time":"2014-11-06T12:13:59+00:00","author":"Duncan Shelley","twitter_misc":{"Written by":"Duncan Shelley","Est. reading time":"9 minutes"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\/"},"author":{"name":"Duncan Shelley","@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/#\/schema\/person\/e619b6f3bc0443e64d70045bf15c5d3a"},"headline":"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja II. r\u00e9sz","datePublished":"2014-11-06T12:13:59+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\/"},"wordCount":1774,"commentCount":36,"image":{"@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/duncanshelley.com\/wp-content\/uploads\/00030087-scaled.jpg","articleSection":["Tud\u00e1s"],"inLanguage":"en-US","potentialAction":[{"@type":"CommentAction","name":"Comment","target":["https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\/#respond"]}]},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\/","url":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\/","name":"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja II. r\u00e9sz - Duncan Shelley K\u00f6nyvesbolt","isPartOf":{"@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/duncanshelley.com\/wp-content\/uploads\/00030087-scaled.jpg","datePublished":"2014-11-06T12:13:59+00:00","author":{"@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/#\/schema\/person\/e619b6f3bc0443e64d70045bf15c5d3a"},"breadcrumb":{"@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\/#breadcrumb"},"inLanguage":"en-US","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"en-US","@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\/#primaryimage","url":"https:\/\/duncanshelley.com\/wp-content\/uploads\/00030087-scaled.jpg","contentUrl":"https:\/\/duncanshelley.com\/wp-content\/uploads\/00030087-scaled.jpg","width":960,"height":720},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-ii-resz\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Kezd\u0151lap","item":"https:\/\/duncanshelley.com\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja II. r\u00e9sz"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/#website","url":"https:\/\/duncanshelley.com\/","name":"Duncan Shelley K\u00f6nyvesbolt","description":"","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/duncanshelley.com\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"en-US"},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/#\/schema\/person\/e619b6f3bc0443e64d70045bf15c5d3a","name":"Duncan Shelley","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"en-US","@id":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/80529b19382c13d87911b9ac098ffb6ffe28efc64148f5ae47ee034631138462?s=96&d=mm&r=g","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/80529b19382c13d87911b9ac098ffb6ffe28efc64148f5ae47ee034631138462?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/80529b19382c13d87911b9ac098ffb6ffe28efc64148f5ae47ee034631138462?s=96&d=mm&r=g","caption":"Duncan Shelley"},"url":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/author\/thistime\/"}]}},"featured_image_src":"https:\/\/duncanshelley.com\/wp-content\/uploads\/00030087-600x400.jpg","featured_image_src_square":"https:\/\/duncanshelley.com\/wp-content\/uploads\/00030087-600x600.jpg","author_info":{"display_name":"Duncan Shelley","author_link":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/author\/thistime\/"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4138","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/6388"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4138"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4138\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/16340"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4138"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=4138"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=4138"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}