{"id":3928,"date":"2014-06-22T23:30:09","date_gmt":"2014-06-22T22:30:09","guid":{"rendered":"http:\/\/duncanshelley.com\/?p=3928"},"modified":"2014-06-22T23:30:09","modified_gmt":"2014-06-22T22:30:09","slug":"a-biologia-szent-gralja-i-resz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\/","title":{"rendered":"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja I. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"

Vicces<\/strong><\/h1>\n

Egyfel\u0151l aggaszt\u00f3, m\u00e1sfel\u0151l meg egy kicsit vicces, hogy ennyien jelentkeztetek erre a z\u00e1rt topikra, azt\u00e1n ind\u00edt\u00e1snak kaptok egy ilyen cikket. N\u00e9h\u00e1nyan biztosan nehezen fogj\u00e1tok megem\u00e9szteni, de ez nem egy k\u00f6nnyed t\u00e9ma \u00e9s van egy hat\u00e1ra annak, hogy mennyire lehet egyszer\u0171s\u00edteni.<\/p>\n

Ebben a topikban nem lesz \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s, nem lesznek titkok, csak egy \u00f3ri\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gekkel kecsegtet\u0151 elm\u00e9let \u00e9s annak megalapoz\u00e1sa.<\/p>\n

Megjegyz\u00e9s<\/strong><\/h1>\n

T\u00f6bbsz\u00f6r nekimentem ennek a cikknek, \u00e9s t\u00f6bbsz\u00f6r f\u00e9lretettem. R\u00e9szben az id\u0151hi\u00e1ny, r\u00e9szben pedig az anyag terjedelme \u00e9s bonyolults\u00e1ga miatt. Az eg\u00e9sz t\u00e9ma, annak minden vonatkoz\u00e1s\u00e1val egy\u00fctt, nagyon \u00e9rdekes \u00e9s izgalmas \u2013 nekem. De mi van azokkal, akiknek nem az? Nekik is meg kellene \u00e9rteni\u00fck, de hogyan?<\/p>\n

Fizikai megfigyel\u00e9seket, egyenleteket, elm\u00e9leteket kell leegyszer\u0171s\u00edtenem oly m\u00f3don, hogy ne vesz\u00edts\u00e9k el val\u00f3di tartalmukat, befogadhat\u00f3ak legyenek azok sz\u00e1m\u00e1ra is, akiket nem \u00e9rdekel, \u00e9rthet\u0151ek legyenek azok sz\u00e1m\u00e1ra is, akik nem rendelkeznek olyan h\u00e1tt\u00e9rrel, amikbe ezeket az inform\u00e1ci\u00f3kat integr\u00e1lhatn\u00e1k, \u00e9s megalapozz\u00e1k a m\u00e1sodik cikk elm\u00e9let\u00e9t.<\/p>\n

K\u00f6nnyen meglehet, hogy ez a cikk sokatoknak nem fog tetszeni, mert valahol az ar\u00e1nyokban hib\u00e1ztam.<\/p>\n

Nincs m\u00e1s lehet\u0151s\u00e9gem, mint meg\u00edrni a teljess\u00e9g ig\u00e9ny\u00e9vel, szem el\u0151tt tartva az elv\u00e1rt egyszer\u0171s\u00e9get, \u00e9s kijelenteni, hogy amennyiben sz\u00fcks\u00e9ges, lesz ennek a cikknek egy f\u00fcggel\u00e9ke vagy mell\u00e9klete, melyet ugyanennek a cikknek a jelszava nyit majd, \u00e9s amiben a kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 inform\u00e1ci\u00f3kat tal\u00e1lj\u00e1tok. Majd ti eld\u00f6ntitek, hogy sz\u00fcks\u00e9g van-e erre.<\/p>\n

Bevezet\u0151<\/strong><\/h1>\n

A legt\u00f6bben semmit sem tal\u00e1lnak fel, semmi \u00fajat nem tesznek bele a vil\u00e1gba. N\u00e9h\u00e1nyan, nagyon kevesen, rendszeresen \u00e1llnak el\u0151 tal\u00e1lm\u00e1nyokkal, t\u00f6bb sz\u00e1z vagy t\u00f6bb ezer tal\u00e1lm\u00e1nnyal rukkolnak el\u0151 \u00e9let\u00fck sor\u00e1n \u2013 \u0151ket h\u00edvj\u00e1k feltal\u00e1l\u00f3m\u0171v\u00e9szeknek.<\/p>\n

Egyszer olvastam p\u00e1r sort egy feltal\u00e1l\u00f3m\u0171v\u00e9szt\u0151l. Azt \u00edrta, sz\u00e1mukra a funkci\u00f3 \u00e9s a strukt\u00fara nem kapcsol\u00f3dik \u00f6ssze. A strukt\u00far\u00e1hoz rendelt funkci\u00f3 mind\u00f6ssze csak 1 \u00f6tlet a rengeteg lehet\u0151s\u00e9g k\u00f6z\u00fcl. Neki egy poh\u00e1r nem egy t\u00e1rgy, amiben folyad\u00e9kot lehet t\u00e1rolni. Sz\u00e1m\u00e1ra egy poh\u00e1r mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny tulajdons\u00e1g halmaza, amely sok mindenre felhaszn\u00e1lhat\u00f3, p\u00e9ld\u00e1ul folyad\u00e9k t\u00e1rol\u00e1s\u00e1ra is.<\/p>\n

Azt szeretn\u00e9m, ha a j\u00e1t\u00e9k kedv\u00e9\u00e9rt, e cikk kedv\u00e9\u00e9rt, \u00e1tmenetileg \u00fagy gondolkodn\u00e1tok, mint a feltal\u00e1l\u00f3m\u0171v\u00e9szek. Vegy\u00e9tek \u00fagy, mintha az a rengeteg sz\u00e9tv\u00e1laszthatatlan, megt\u00f6rhetetlen, elt\u00e9phetetlen \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s, melyet tanultatok \u00e9letetekben, nem sz\u00e9tv\u00e1laszthatatlan, nem megt\u00f6rhetetlen, nem sz\u00e9tt\u00e9phetetlen.<\/p>\n

Sz\u00fclet\u00e9s\u00fcnkt\u0151l fogva k\u00f6t\u00f6tt kapcsolatokat tan\u00edtanak nek\u00fcnk strukt\u00fara \u00e9s funkci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt. Ez a strukt\u00fara ezt a funkci\u00f3t l\u00e1tja el. Az a m\u00e1sik strukt\u00fara meg egy m\u00e1sik funkci\u00f3t. Azt szeretn\u00e9m, hogy am\u00edg olvass\u00e1tok ezt a cikket, ezt az eg\u00e9szet nem venn\u00e9tek komolyan.<\/p>\n

Minden strukt\u00fara egy vagy t\u00f6bb tulajdons\u00e1gb\u00f3l \u00e1ll \u00f6ssze. A funkci\u00f3k egy vagy t\u00f6bb tulajdons\u00e1ghoz k\u00f6t\u0151dnek.<\/p>\n

Meglehet, nem a v\u00edz kell az \u00e9lethez, hanem csup\u00e1n a v\u00edz egyik tulajdons\u00e1ga. Ha tudjuk, melyik, \u00f6sszerakhatunk valamit, ami csak azt az egy tulajdons\u00e1got tartalmazza, \u00e9s ami nem is hasonl\u00edt a v\u00edzre.<\/p>\n

Meglehet, nem a leveg\u0151 kell az \u00e9lethez, hanem csup\u00e1n a leveg\u0151 egyik vagy m\u00e1sik tulajdons\u00e1ga. Ha tudjuk, melyik, tudjuk p\u00f3tolni, kiv\u00e1ltani a leveg\u0151t, ak\u00e1r elhelyezhet\u00fcnk valami apr\u00f3s\u00e1got a testben, vagy kis g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1ssal kifejleszthet\u00fcnk egy szervet, ami k\u00e9pes azt el\u0151\u00e1ll\u00edtani, \u00e9s onnant\u00f3l fogva leveg\u0151 n\u00e9lk\u00fcl is tudunk \u00e9lni.<\/p>\n

A sort hosszan folytathatn\u00e1m, v\u00e9gigmenve a t\u00e1panyagokon, vitaminokon, \u00e1sv\u00e1nyi anyagokon, nyomelemeken, molekul\u00e1kon, k\u00e9miai k\u00f6t\u00e9seken, de egyel\u0151re legyen el\u00e9g ennyi.<\/p>\n

Ez az els\u0151 cikk az ember \u00e9s az \u00e1ram k\u00fcl\u00f6n\u00f6s kapcsolat\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 elm\u00e9letet alapozza meg.<\/p>\n

A term\u00e9szettudom\u00e1ny<\/strong><\/h1>\n

A term\u00e9szettudom\u00e1ny a t\u00e9r, az energia, az anyag \u00e9s az id\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyeit tanulm\u00e1nyozza. Jelen cikk szempontj\u00e1b\u00f3l h\u00e1rom nagy ter\u00fclete van: fizika, k\u00e9mia \u00e9s biol\u00f3gia.<\/p>\n

A biol\u00f3gia alapja a k\u00e9mia, a k\u00e9mia alapja a fizika. Bizonyos megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben azt mondhatjuk, hogy a biol\u00f3gia a k\u00e9mia azon r\u00e9sze, ami furcsa<\/em>, a k\u00e9mia pedig a fizika azon r\u00e9sze, ami furcsa<\/em>.<\/p>\n

Amikor a fizik\u00e1b\u00f3l \u00e1tl\u00e9p\u00fcnk a k\u00e9mi\u00e1ba, \u00faj m\u0171k\u00f6d\u00e9seket, \u00faj k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sokat, \u00faj t\u00f6rv\u00e9nyeket tal\u00e1lunk, amiket a fizik\u00e1ban nem kell figyelembe venn\u00fcnk. Amikor a k\u00e9mi\u00e1b\u00f3l \u00e1tl\u00e9p\u00fcnk a biol\u00f3gi\u00e1ba, ugyanez t\u00f6rt\u00e9nik: \u00faj t\u00f6rv\u00e9nyek j\u00f6nnek vel\u00fcnk szemben, amik a k\u00e9mi\u00e1ban nem jelennek meg.<\/p>\n

De, tekintettel arra, hogy a biol\u00f3gia a k\u00e9mi\u00e1n alapszik, a k\u00e9mia a fizik\u00e1n, val\u00f3j\u00e1ban azt is mondhatjuk, hogy a term\u00e9szettudom\u00e1ny egyenl\u0151 a fizik\u00e1val, \u00e9s a fizika a minden.<\/p>\n

A biol\u00f3gia szemben \u00e1ll a k\u00e9mi\u00e1val \u00e9s a fizik\u00e1val, pr\u00f3b\u00e1lja ellens\u00falyozni a hat\u00e1sait, pr\u00f3b\u00e1lja a neki tetsz\u0151 ir\u00e1nyba terelni azokat, vagy semleges\u00edteni. A sz\u00edv m\u0171k\u00f6d\u00e9se szemben \u00e1ll az \u00e9rfal k\u00e9miai k\u00e1rosod\u00e1s\u00e1val, \u00e9s a gravit\u00e1ci\u00f3val, hogy csak k\u00e9t p\u00e9ld\u00e1t hozzak fel.<\/p>\n

A biol\u00f3gia csak egy hat\u00e1rig k\u00e9pes ellen\u00e1llni a k\u00e9mia befoly\u00e1s\u00e1nak, \u00e9s a k\u00e9mia csak egy hat\u00e1rig k\u00e9pes ellen\u00e1llni a fizika behat\u00e1s\u00e1nak. A fizikai t\u00f6rv\u00e9nyek a leger\u0151sebbek, a legfontosabbak, mert minden rendszer a fizikai vil\u00e1gban azokon alapszik, azokra \u00e9p\u00fcl. Vannak hat\u00e1rter\u00fcletek, melyekben \u00f6sszemos\u00f3dnak ezek a k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lasztott tudom\u00e1nyter\u00fcletek, \u00e9s m\u00e1ig vita folyik arr\u00f3l, hogy mi hov\u00e1 soroland\u00f3. Az egyik olyan jelens\u00e9g, ami ezen a hat\u00e1ron fekszik, a radioaktivit\u00e1s.<\/p>\n

Ez egy n\u00e9zete a term\u00e9szettudom\u00e1nyoknak, \u00e9s az\u00e9rt fontos nek\u00fcnk, hogy meg\u00e9rts\u00fck az ember \u00e9s \u00e1ram kapcsolat\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 elm\u00e9letet.<\/p>\n

Alapok alapjai<\/strong><\/h1>\n

Mi a fontosabb: a t\u00e1rsadalom, vagy a csal\u00e1d? A t\u00e1rsadalom, hiszen a csal\u00e1d annak kisebb egys\u00e9ge. Rendben, akkor \u00e1tfogalmazom a k\u00e9rd\u00e9st: mi a fontosabb az \u00e9n csal\u00e1dom, vagy ez a t\u00e1rsadalom? A v\u00e1lasz r\u00f6gt\u00f6n nem olyan egy\u00e9rtelm\u0171, mert m\u00e1r maga a k\u00e9rd\u00e9s is er\u0151sen utal az \u00e9rzelmekre, az \u00c9N (csal\u00e1dom) \u00e9s az EZ (a t\u00e1rsadalom) szavakkal.<\/p>\n

\u00c9rzelmeket keverni egy elemz\u00e9sbe, az elemz\u00e9s pontatlans\u00e1g\u00e1hoz vezet. Mennyi egy kavics \u00e9s egy m\u00e1sik kavics? K\u00e9t kavics, ugye? \u00c9s mennyi egy olyan kavics, amit szeretek, meg egy olyan kavics, amit ut\u00e1lok? Az egy olyan kavics, amit szeretek, meg egy olyan kavics, amit ut\u00e1lok, \u00e9s nem k\u00e9t kavics.<\/p>\n

Az \u00e9rzelmek motiv\u00e1lhatnak, de ha tiszta elemz\u00e9sekr\u0151l van sz\u00f3, nincs hely\u00fck. Igen, a csal\u00e1d kev\u00e9sb\u00e9 fontos, mint a t\u00e1rsadalom (vagy t\u00f6rzs, vagy kl\u00e1n, b\u00e1rmilyen nagyobb emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g), mert ha a kisebb egys\u00e9g elt\u0171nik, a nagyobb megmarad, de ha a nagyobb t\u0171nik el, elt\u0171nik a kisebb is.<\/p>\n

Ha egy orsz\u00e1g elt\u0171nik, megmarad a F\u00f6ld. Ha a F\u00f6ld t\u0171nik el, elt\u0171nik az \u00f6sszes orsz\u00e1g. Teh\u00e1t a F\u00f6ld fontosabb, mint b\u00e1rmelyik orsz\u00e1g, \u00e9s fontosabb, mint az \u00f6sszes orsz\u00e1g egy\u00fctt.<\/p>\n

A nagyobb nagys\u00e1grend fontosabb a kisebbn\u00e9l, mert a kisebb a nagyobbon alapszik, abban l\u00e9tezik, abban \u00e9s abb\u00f3l \u201e\u00e9l\u201d.<\/p>\n

\u00c9s tekintettel arra, hogy a fizikai univerzumban voltak\u00e9ppen minden fizika (\u00e9s annak furcsa<\/em> manifeszt\u00e1ci\u00f3i), az a legfontosabb, \u00e9s jobb, ha elfelejtj\u00fck a t\u00f6bbit, elfelejtj\u00fck a k\u00e9mi\u00e1t \u00e9s a biol\u00f3gi\u00e1t.<\/p>\n

Teh\u00e1t, minden fizika. \u00c9s nincs semmi m\u00e1s. A fizika feloszt\u00e1sa t\u00e9ved\u00e9s, \u00e9s tov\u00e1bbi t\u00e9ved\u00e9sekhez vezetett. Nincsenek k\u00e9miai ig\u00e9nyek \u00e9s nincsenek biol\u00f3giai ig\u00e9nyek. Csak fizikai ig\u00e9nyek vannak, fizikai rendszerek.<\/p>\n

Teh\u00e1t abban az elm\u00e9letben, amit a m\u00e1sodik cikk mutat be, a test egy puszt\u00e1n fizikai egys\u00e9g, ami kiz\u00e1r\u00f3lagosan fizikai t\u00f6rv\u00e9nyekre \u00e9p\u00fclve m\u0171k\u00f6dik, \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag fizikai ig\u00e9nyei vannak. M\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t kiz\u00e1r\u00f3lagosan olyan t\u00f6rv\u00e9nyek hat\u00e1rozz\u00e1k meg, mint gravit\u00e1ci\u00f3, elektrom\u00e1gnesess\u00e9g \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. K\u00e9miai \u00e9s biol\u00f3giai t\u00f6rv\u00e9nyek nem.<\/p>\n

Alapvet\u0151 er\u0151k<\/strong><\/h1>\n

A fizik\u00e1ban n\u00e9gy alapvet\u0151 er\u0151t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00fcnk meg, melyek a k\u00f6vetkez\u0151k:<\/p>\n

1.<\/strong> gravit\u00e1ci\u00f3. T\u00f6megvonz\u00e1s. A leggyeng\u00e9bb er\u0151, de mivel csak a testek t\u00f6meg\u00e9t\u0151l f\u00fcgg, hat\u00f3t\u00e1vols\u00e1ga elvileg v\u00e9gtelen, \u00e9s nem lehet le\u00e1rny\u00e9kolni. Nagyobb t\u00e1vols\u00e1gok eset\u00e9n a legmeghat\u00e1roz\u00f3bb vagy egyetlen meghat\u00e1roz\u00f3 er\u0151.<\/p>\n

2.<\/strong> elektrom\u00e1gnesess\u00e9g. Az elektromosan t\u00f6lt\u00f6tt r\u00e9szecsk\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt hat\u00f3 er\u0151. Mag\u00e1ban foglalja az elektrosztatikai er\u0151t, mely k\u00e9t nyugv\u00f3 t\u00f6lt\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt hat, valamint az elektromoss\u00e1g \u00e9s a m\u00e1gnesess\u00e9g \u00f6sszetett hat\u00e1sait, melyek a mozg\u00f3 t\u00f6lt\u00f6tt testek k\u00f6z\u00f6tt hatnak.<\/p>\n

3.<\/strong> gyenge nukle\u00e1ris k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s. Ez az er\u0151 felel\u0151s n\u00e9h\u00e1ny atomi jelens\u00e9g\u00e9rt, amilyen p\u00e9ld\u00e1ul a radioaktivit\u00e1s.<\/p>\n

4.<\/strong> er\u0151s nukle\u00e1ris k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s. Ez az er\u0151 felel\u0151s az atommagban tal\u00e1lhat\u00f3 r\u00e9szecsk\u00e9k \u00f6sszetart\u00e1s\u00e1\u00e9rt.<\/p>\n

A fizikusok egyik legnagyobb t\u00f6rekv\u00e9se egyes\u00edteni ezt a n\u00e9gy k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1st, egy Nagy Egyes\u00edtett Elm\u00e9letbe, (GUT, Grand Unification Theory), amely egyetlen alapvet\u0151 er\u0151re vezeti vissza az \u00f6sszes term\u00e9szeti t\u00f6rv\u00e9nyt. Erre t\u00f6bb k\u00eds\u00e9rlet t\u00f6rt\u00e9nt m\u00e1r, melyek alapj\u00e1n \u00fagy t\u0171nik, hogy a k\u00e9t nukle\u00e1ris er\u0151 az elektrom\u00e1gneses er\u0151 megjelen\u00e9si form\u00e1i, s\u0151t olyan elk\u00e9pzel\u00e9s is van, amely szerint a fizikai univerzumban az elektrom\u00e1gnesess\u00e9g a legfontosabb vagy egyetlen er\u0151, melybe m\u00e9g a gravit\u00e1ci\u00f3 is beleolvad.<\/p>\n

M\u00e9g ha eltekint\u00fcnk is a GUT koncepci\u00f3j\u00e1t\u00f3l \u00e9s lehet\u0151s\u00e9geit\u0151l, akkor is kijelenthetj\u00fck, hogy a mi biol\u00f3giai \u00e9let\u00fcnket az elektrom\u00e1gnesess\u00e9g ir\u00e1ny\u00edtja. Az elektrom\u00e1gnesess\u00e9g az a nagys\u00e1grend (m\u00e9reti nagys\u00e1grend), \u00e9s az az energiaszint, amelyben az \u00e9let\u00fcnket \u00e9lj\u00fck.<\/p>\n

A gravit\u00e1ci\u00f3 a minket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 hatalmas t\u00f6megek (F\u00f6ld, Hold, bolyg\u00f3k, csillagok stb.) miatt a m\u00e1sodik olyan fizikai er\u0151, amellyel sz\u00e1molnunk kell, mert nyilv\u00e1nval\u00f3an hat\u00e1st gyakorol szervezet\u00fcnk m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

Az atommag spont\u00e1n boml\u00e1sa nem \u00e9rint minket k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben, mivel a test\u00fcnk nem olyan atomokb\u00f3l \u00e9p\u00fcl fel, amelyek instabilak lenn\u00e9nek a t\u00fal sok r\u00e9szecsk\u00e9t\u0151l, vagyis a gyenge nukle\u00e1ris er\u0151vel nemigen kell sz\u00e1molnunk.<\/p>\n

A test\u00fcnket fel\u00e9p\u00edt\u0151 atomok magj\u00e1t \u00f6sszetart\u00f3 er\u0151vel pedig szint\u00e9n nincs dolgunk, mivel azok a viszonyok, amelyekben \u00e9lni tud a test\u00fcnk, nem l\u00e9pnek kapcsolatba az er\u0151s nukle\u00e1ris k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1ssal.<\/p>\n

Elektromos \u00e1ram<\/strong><\/h1>\n

Az \u00e1ram t\u00f6lt\u00f6tt r\u00e9szecsk\u00e9k rendezett \u00e1raml\u00e1sa. Az elektromos t\u00f6lt\u00e9s egy r\u00e9szecske tulajdons\u00e1ga, ami meghat\u00e1rozza, hogy milyen szerepet t\u00f6lt be az elektrom\u00e1gneses k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban.<\/p>\n

Az \u00e1ramr\u00f3l csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny dolgot kell tudnotok a majdani elm\u00e9let meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. Ezek a k\u00f6vetkez\u0151k:<\/p>\n

1.<\/strong> Az elektromos vonz\u00e1s \u00e9s tasz\u00edt\u00e1s v\u00e1kuumon kereszt\u00fcl is hat.<\/p>\n

2.<\/strong> Az elektromos vezet\u0151 olyan anyag, amelyben a t\u00f6lt\u00f6tt r\u00e9szecsk\u00e9k szabadon mozognak. A legjobb vezet\u0151k a krist\u00e1lyos f\u00e9mek \u00e9s a grafit.<\/p>\n

3.<\/strong> Az elektromos szigetel\u0151 olyan anyag, amely az \u00e1ramot elhanyagolhat\u00f3 m\u00e9rt\u00e9kben vezeti. Az ide\u00e1lis szigetel\u0151 anyag olyan valami lenne, amiben egyetlen t\u00f6lt\u00f6tt r\u00e9szecske sem mozog.<\/p>\n

4.<\/strong> Az elektromos vezet\u00e9s k\u00e9pess\u00e9ge h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletf\u00fcgg\u0151.<\/p>\n

5.<\/strong> A v\u00edz elektromos szigetel\u0151 anyag. A v\u00edz a benne l\u00e9v\u0151 s\u00f3kt\u00f3l v\u00e1lik vezet\u0151v\u00e9. A s\u00f3k \u00f6nmagukban szigetel\u0151k, de olvad\u00e9k vagy oldat form\u00e1jukban m\u00e1r vezet\u0151k.<\/p>\n

Hull\u00e1mok<\/strong><\/h1>\n

K\u00e9tf\u00e9le hull\u00e1mot kell megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetn\u00fcnk egym\u00e1st\u00f3l: az egyik a transzverz\u00e1lis, a m\u00e1sik a longitudin\u00e1lis hull\u00e1m. E k\u00e9t hull\u00e1mt\u00edpus elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don viselkedik.<\/p>\n

A transzverz\u00e1lis hull\u00e1m olyan hull\u00e1m, ami a halad\u00e1si ir\u00e1ny\u00e1val mer\u0151legesen kelt rezg\u00e9seket a k\u00f6zegben, amiben terjed.<\/p>\n

A longitudin\u00e1lis hull\u00e1m olyan hull\u00e1m, ami a halad\u00e1si ir\u00e1nyban kelt rezg\u00e9seket a k\u00f6zegben, amiben terjed.<\/p>\n

A v\u00edz felsz\u00edn\u00e9n l\u00e1that\u00f3 hull\u00e1mok transzverz\u00e1lis hull\u00e1mok. A f\u00e9ny t\u00f6bbf\u00e9le transzverz\u00e1lis hull\u00e1mb\u00f3l tev\u0151dik \u00f6ssze. Transzverz\u00e1lis a f\u00f6ldreng\u00e9seket okoz\u00f3 szeizmikus hull\u00e1mok egyik t\u00edpusa is. A folyad\u00e9kok belsej\u00e9ben nincsenek transzverz\u00e1lis hull\u00e1mok. M\u00e9g semmilyen g\u00e9p nem jutott el a F\u00f6ld magj\u00e1ig, m\u00e9gis foly\u00e9konynak \u00edrj\u00e1k le \u2013 ezt abb\u00f3l k\u00f6vetkeztett\u00e9k, hogy a transzverz\u00e1lis hull\u00e1mok nem hatolnak \u00e1t rajta.<\/p>\n

A longitudin\u00e1lis hull\u00e1m gyorsabban terjed, mint a transzverz\u00e1lis hull\u00e1m. Longitudin\u00e1lis hull\u00e1m (ellent\u00e9tben a transzverz\u00e1lis t\u00edpussal) b\u00e1rmilyen halmaz\u00e1llapot\u00fa k\u00f6zegben l\u00e9trej\u00f6het \u00e9s terjedhet.<\/p>\n

A longitudin\u00e1lis hull\u00e1m nem terjedhet k\u00f6zeg n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n

A l\u00e9nyegi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a k\u00e9t hull\u00e1mt\u00edpus k\u00f6z\u00f6tt az, hogy m\u00edg a transzverz\u00e1lis hull\u00e1mokban hull\u00e1mhegyek \u00e9s hull\u00e1mv\u00f6lgyek k\u00f6vetik egym\u00e1st, addig a longitudin\u00e1lis hull\u00e1mokban s\u0171r\u0171s\u00f6d\u00e9sek \u00e9s ritkul\u00e1sok.<\/p>\n

Els\u0151dleges elektrom\u00e1gneses mez\u0151k<\/strong><\/h1>\n

Thomas Young 1803-ban bemutatta az \u00fagynevezett k\u00e9t-r\u00e9s k\u00eds\u00e9rletet, amely a valaha elv\u00e9gzett legh\u00edresebb k\u00eds\u00e9rletek egyike, \u00e9s ami feltett egy igen \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9st: a f\u00e9ny r\u00e9szecske vagy hull\u00e1m? A kett\u0151 egyszerre nem lehet. Vagy igen? Az anyag r\u00e9szecske, vagy hull\u00e1m? Esetleg egyik sem?<\/p>\n

Minden r\u00e9szecske saj\u00e1t elektrom\u00e1gneses mez\u0151vel rendelkezik. Ez a mez\u0151 nem g\u00f6mb form\u00e1j\u00fa, melynek k\u00f6zep\u00e9n a r\u00e9szecske lenne, hanem olyan alak\u00fa, mint k\u00e9t alj\u00e1val egym\u00e1s fel\u00e9 ford\u00edtott t\u00e1l, \u00e9s a k\u00e9t alj k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3 a r\u00e9szecske maga. A k\u00e9t t\u00e1l alak\u00fa mez\u0151 polarit\u00e1sa ellent\u00e9tes.<\/p>\n

Ez a jellegzetes form\u00e1j\u00fa m\u00e1gneses mez\u0151 megtal\u00e1lhat\u00f3 a r\u00e9szecsk\u00e9k k\u00f6r\u00fcl \u00e9pp \u00fagy, mint a galaxisok k\u00f6r\u00fcl. Ezek a m\u00e1gneses mez\u0151k form\u00e1lj\u00e1k az anyagot. B\u00e1rmilyen anyagot.<\/p>\n

Ahol a hull\u00e1mvonalak metszik egym\u00e1st, ott tal\u00e1lhat\u00f3 az anyag, a r\u00e9szecske, az atom, a molekula, a bolyg\u00f3, a galaxis.<\/p>\n

A k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok sor\u00e1n ezek az elektrom\u00e1gneses mez\u0151k is k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sba l\u00e9pnek egym\u00e1ssal. A behat\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben v\u00e1ltoztatj\u00e1k a form\u00e1jukat, elmozdulnak, \u00f6sszezsugorodnak, majd visszanyerik eredeti m\u00e9ret\u0171ket \u00e9s alakjukat.<\/p>\n

Egy vide\u00f3t linkelek nektek, ahol b\u0151vebben t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dhattok a t\u00e9m\u00e1ban:<\/p>\n

http:\/\/www.youtube.com\/watch?v=0f1dNuGYSb8<\/a><\/span><\/p>\n

K\u00e9rdezzetek<\/strong><\/h1>\n

Nos, ezek voltak az alapok. Nem tudom, mennyire volt kem\u00e9ny vagy bonyolult, de a v\u00e9g\u00e9re \u00e9rt\u00fcnk.<\/p>\n

Lehets\u00e9ges, hogy mindent tudtatok, amit olvastatok ebben a cikkben. Lehets\u00e9ges, hogy semmit nem ismertetek kor\u00e1bban. Tal\u00e1n k\u00f6nnyed\u00e9n meg\u00e9rtitek, tal\u00e1n egyik-m\u00e1sik r\u00e9sze nem megy \u00e1t.<\/p>\n

Ha b\u00e1rmit nem \u00e9rtetek, b\u00e1rmi nem el\u00e9g vil\u00e1gos, k\u00e9rdezzetek. Ha t\u00f6bb visszat\u00e9r\u0151, kommentben nem egyk\u00f6nnyen megv\u00e1laszolhat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s j\u00f6n, ennek a cikknek lesz egy mell\u00e9klete, amit ugyanez a jelsz\u00f3 nyit meg.<\/p>\n

K\u00e9rd\u00e9sek hozz\u00e1tok<\/strong><\/h1>\n

A cikk v\u00e9g\u00e9re \u00e9rt\u00fcnk. Ha ide\u00e1ig kitartottatok, m\u00e1r csak ez\u00e9rt be\u00edrhattok magatoknak egy gyenge 2-est fizik\u00e1b\u00f3l. A jobb oszt\u00e1lyzathoz m\u00e1r t\u00f6bb er\u0151fesz\u00edt\u00e9s kell.<\/p>\n

Van n\u00e9h\u00e1ny k\u00e9rd\u00e9sem hozz\u00e1tok:<\/p>\n

1.<\/strong> A cikk t\u00f6bb egys\u00e9gre tagold\u00f3ik. Mindegyiket \u00e9rtett\u00e9tek?<\/p>\n

2.<\/strong> \u00c9rthet\u0151, hogyan gondolkodik egy feltal\u00e1l\u00f3m\u0171v\u00e9sz?<\/p>\n

3.<\/strong> \u00c9rtitek, hogy mi\u00e9rt tiszt\u00e1n fizikai oldalr\u00f3l k\u00f6zel\u00edtj\u00fck meg a test\u00fcnket?<\/p>\n

4.<\/strong> \u00c9rtitek a hull\u00e1mok k\u00e9t t\u00edpusa k\u00f6zti elt\u00e9r\u00e9st?<\/p>\n

5.<\/strong> \u00c9rtitek az elektromos \u00e1ram viselked\u00e9s\u00e9t?<\/p>\n

6.<\/strong> \u00c9rtitek az elektrom\u00e1gnesess\u00e9get?<\/p>\n

7.<\/strong> Mit gondoltok, mi a biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja?<\/p>\n

Egy tan\u00e1cs<\/strong><\/h1>\n

Ha elolvast\u00e1tok a cikket, \u00e9s azt mondj\u00e1tok, aha, j\u00f3, ok\u00e9, j\u00f6het a folytat\u00e1s, na, az nem lesz j\u00f3. Az azt jelenti, hogy nem igaz\u00e1n \u00e9rtett\u00e9tek meg.<\/p>\n

Minden r\u00e9sze a cikknek fontos, minden fejezete, egys\u00e9ge \u00f3ri\u00e1si jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr. Fejts\u00e9tek ki a v\u00e9lem\u00e9nyeteket r\u00f3luk, \u00edrj\u00e1tok le, mit hogyan k\u00e9pzeltek, minek milyen \u00e9s mekkora jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edtotok.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Z\u00e1rt cikk a biol\u00f3ga szent gr\u00e1lj\u00e1r\u00f3l.<\/p>","protected":false},"author":6388,"featured_media":4814,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_genesis_hide_title":false,"_genesis_hide_breadcrumbs":false,"_genesis_hide_singular_image":false,"_genesis_hide_footer_widgets":false,"_genesis_custom_body_class":"","_genesis_custom_post_class":"","_genesis_layout":"","footnotes":""},"categories":[90],"tags":[],"class_list":{"0":"post-3928","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-tudas","8":"entry"},"acf":[],"yoast_head":"\nA biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja I. r\u00e9sz - Duncan Shelley K\u00f6nyvesbolt<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"en_US\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja I. r\u00e9sz\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Z\u00e1rt cikk a biol\u00f3ga szent gr\u00e1lj\u00e1r\u00f3l.\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Duncan Shelley K\u00f6nyvesbolt\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2014-06-22T22:30:09+00:00\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"Duncan Shelley\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Written by\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"Duncan Shelley\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Est. reading time\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"15 minutes\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\\\/\\\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\\\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\\\/\"},\"author\":{\"name\":\"Duncan Shelley\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/#\\\/schema\\\/person\\\/e619b6f3bc0443e64d70045bf15c5d3a\"},\"headline\":\"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja I. r\u00e9sz\",\"datePublished\":\"2014-06-22T22:30:09+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\\\/\"},\"wordCount\":3033,\"commentCount\":133,\"image\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\\\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/wp-content\\\/uploads\\\/biology-scaled.jpg\",\"articleSection\":[\"Tud\u00e1s\"],\"inLanguage\":\"en-US\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"CommentAction\",\"name\":\"Comment\",\"target\":[\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\\\/#respond\"]}]},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\\\/\",\"url\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\\\/\",\"name\":\"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja I. r\u00e9sz - Duncan Shelley K\u00f6nyvesbolt\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\\\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\\\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/wp-content\\\/uploads\\\/biology-scaled.jpg\",\"datePublished\":\"2014-06-22T22:30:09+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/#\\\/schema\\\/person\\\/e619b6f3bc0443e64d70045bf15c5d3a\"},\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\\\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"en-US\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\\\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"en-US\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\\\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/wp-content\\\/uploads\\\/biology-scaled.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/wp-content\\\/uploads\\\/biology-scaled.jpg\",\"width\":960,\"height\":720},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\\\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Kezd\u0151lap\",\"item\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja I. r\u00e9sz\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/#website\",\"url\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/\",\"name\":\"Duncan Shelley K\u00f6nyvesbolt\",\"description\":\"\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"en-US\"},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/#\\\/schema\\\/person\\\/e619b6f3bc0443e64d70045bf15c5d3a\",\"name\":\"Duncan Shelley\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"en-US\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/secure.gravatar.com\\\/avatar\\\/80529b19382c13d87911b9ac098ffb6ffe28efc64148f5ae47ee034631138462?s=96&d=mm&r=g\",\"url\":\"https:\\\/\\\/secure.gravatar.com\\\/avatar\\\/80529b19382c13d87911b9ac098ffb6ffe28efc64148f5ae47ee034631138462?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\\\/\\\/secure.gravatar.com\\\/avatar\\\/80529b19382c13d87911b9ac098ffb6ffe28efc64148f5ae47ee034631138462?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Duncan Shelley\"},\"url\":\"https:\\\/\\\/duncanshelley.com\\\/en\\\/author\\\/thistime\\\/\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO Premium plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja I. r\u00e9sz - Duncan Shelley K\u00f6nyvesbolt","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\/","og_locale":"en_US","og_type":"article","og_title":"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja I. r\u00e9sz","og_description":"Z\u00e1rt cikk a biol\u00f3ga szent gr\u00e1lj\u00e1r\u00f3l.","og_url":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\/","og_site_name":"Duncan Shelley K\u00f6nyvesbolt","article_published_time":"2014-06-22T22:30:09+00:00","author":"Duncan Shelley","twitter_misc":{"Written by":"Duncan Shelley","Est. reading time":"15 minutes"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\/"},"author":{"name":"Duncan Shelley","@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/#\/schema\/person\/e619b6f3bc0443e64d70045bf15c5d3a"},"headline":"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja I. r\u00e9sz","datePublished":"2014-06-22T22:30:09+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\/"},"wordCount":3033,"commentCount":133,"image":{"@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/duncanshelley.com\/wp-content\/uploads\/biology-scaled.jpg","articleSection":["Tud\u00e1s"],"inLanguage":"en-US","potentialAction":[{"@type":"CommentAction","name":"Comment","target":["https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\/#respond"]}]},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\/","url":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\/","name":"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja I. r\u00e9sz - Duncan Shelley K\u00f6nyvesbolt","isPartOf":{"@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/duncanshelley.com\/wp-content\/uploads\/biology-scaled.jpg","datePublished":"2014-06-22T22:30:09+00:00","author":{"@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/#\/schema\/person\/e619b6f3bc0443e64d70045bf15c5d3a"},"breadcrumb":{"@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\/#breadcrumb"},"inLanguage":"en-US","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"en-US","@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\/#primaryimage","url":"https:\/\/duncanshelley.com\/wp-content\/uploads\/biology-scaled.jpg","contentUrl":"https:\/\/duncanshelley.com\/wp-content\/uploads\/biology-scaled.jpg","width":960,"height":720},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/a-biologia-szent-gralja-i-resz\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Kezd\u0151lap","item":"https:\/\/duncanshelley.com\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"A biol\u00f3gia Szent Gr\u00e1lja I. r\u00e9sz"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/#website","url":"https:\/\/duncanshelley.com\/","name":"Duncan Shelley K\u00f6nyvesbolt","description":"","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/duncanshelley.com\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"en-US"},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/duncanshelley.com\/#\/schema\/person\/e619b6f3bc0443e64d70045bf15c5d3a","name":"Duncan Shelley","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"en-US","@id":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/80529b19382c13d87911b9ac098ffb6ffe28efc64148f5ae47ee034631138462?s=96&d=mm&r=g","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/80529b19382c13d87911b9ac098ffb6ffe28efc64148f5ae47ee034631138462?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/80529b19382c13d87911b9ac098ffb6ffe28efc64148f5ae47ee034631138462?s=96&d=mm&r=g","caption":"Duncan Shelley"},"url":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/author\/thistime\/"}]}},"featured_image_src":"https:\/\/duncanshelley.com\/wp-content\/uploads\/biology-600x400.jpg","featured_image_src_square":"https:\/\/duncanshelley.com\/wp-content\/uploads\/biology-600x600.jpg","author_info":{"display_name":"Duncan Shelley","author_link":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/author\/thistime\/"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3928","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/6388"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3928"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3928\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4814"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3928"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3928"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/duncanshelley.com\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3928"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}