Duncan Shelley: Az elme gyilkosai II. A téboly katonái 
Leírás
Julius Andan előszava a könyvben:
Én egy olyan szervezetet szolgáltam az elmúlt mintegy huszonöt évben, amiről ön sohasem hallott, és olyan munkát végeztem (sajnos nagyon jól), ami elvileg nem is létezik.
Hivatásos hazudozó voltam.
És nem kicsiben csináltam, hanem nagyban; óriási, globális méretekben.
Hazudtam, hogy megrendelőim háborúkat robbanthassanak ki, hogy egy hatalmas piacon egyeduralkodóként ócska termékeket adhassanak el dollár-százmilliárdokat bezsebelve, hogy a végsőkig kifacsarhassanak népeket, hogy hamis vágányra terelhessenek kutatási projekteket, hogy elsorvasszanak létfontosságú tudományos kezdeményezéseket és így tovább és így tovább.
Bárki is ön, én ártottam önnek.
Profi hazudozóként az emberiséggel játszottam, mindannyiunk jövőjét festettem feketére, és nem én voltam az első ember ebben a munkakörben. Ezrek voltak már előttem, az írott történelem kezdetétől máig.
Ezekről a tudatos, szándékos, milliószor átgondolt, professzionális hazugságokról szeretnék írni önnek, hogy lássa, milyen is ez a hely, ez a bolygó, ahol él. Ahol mindannyian élünk.
Nem várok megbocsátást, nem várok feloldozást, nem várok semmit. Nem tudom, mi lesz a következménye ennek a könyvnek: talán semmi, talán valami. Azt sem tudom, mi az, amit egyáltalán remélni merhetek.
Talán csak a lelkemet mardosó iszonyú bűntudat miatt írok, és ennyire önző vagyok.
Én magam sem tudom.
De ha fáj önnek, amit olvasni fog, csak tartson nyugodtan őrültnek. Akinek annyi a bűne, mint nekem, az biztosan nem normális.
Julius Andan
2008. október 1.
Hallgasson bele a könyvből készült hangoskönyvbe:
