No products in the cart.
Szerző: Duncan Shelley
Van egy régi filmfelvétel, fekete-fehér, az idő: körülbelül 1922, a helyszín: Mississippi. A felvételen annyi látható, hogy egy oszlophoz hozzákötöztek egy fiatal férfit, rongyokat, újságokat, ládákat dobáltak rá, majd az egész kupacot lelocsolták benzinnel. Egy fickó fog egy fáklyát. Leguggol az öt-hat év körüli fiához, magyaráz neki, mutogat, majd a gyerek kezébe adja a fáklyát. Tovább »
Szerző: Duncan Shelley
A trend olyan hullámot jelent, amely széles körben az emberek érdeklődésének középpontjában áll. Trendet létrehozni csak a legnagyobb vállalatok vagy kormányok tudnak. A koronavírus járvány egy trend, amit nagyon sokan igyekeznek kihasználni, hogy figyelmet kapjanak. A koronavírus témakörének megítélése nehézségeket okoz. Ennek oka az, hogy a tömegmédia hatást akar elérni, ezért nem objektív, a közösségi médiában laikusok Tovább »
Szerző: Duncan Shelley
A társadalom életciklusa a következő:– megszületik– fejlődik– stagnál– halódik– elpusztul Minden társadalom egy filozófiára épül. Ez a filozófia határozza meg az– értékrendjét– szándékait– céljait– ideáit A társadalom életciklusát annak a filozófiának az életképessége szabályozza, amelyre felépül. Egy társadalom alapfilozófiája lehet a kezdetekben abszolút helyes, de a körülmények idővel megváltoznak, és ami egykor működött, már csak Tovább »
Szerző: Duncan Shelley
A társadalmat nagyon egyszerűen építették fel. Ma is ezen a módon szervezik meg az összetartó közösségeket. Az ötlet a következő: biztatni kell az embereket arra, hogy kiéljék a hajlamaikat, és építeni kell ezekre a hajlamokra. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy valaki 1. elkezdi meggyőzni az embereket arról, hogy bármilyenek is a hajlamaik, Tovább »
Szerző: Duncan Shelley Leave a Comment
Ötletelés, témaválasztás, cselekményvázlat, megírás, javítás, majd a tesztolvasók véleménye alapján apró korrekciók, és kész. Így születnek az Amer történetek, így íródott meg tíz rész. Most nem.
Ezúttal a tesztolvasók visszajelzése után teljes átírás következett.
Bármely olyan téma, amelyben kevés embernek van tapasztalata, vagy amelyről senkinek nincs, a kifejtésben rejlő szabadság sokkal egyszerűbbé teszi az értekezést, a hangos gondolkodást, az elmélkedést, mint egy olyan téma, amiben (sajnos vagy nem sajnos) mindenki otthon van.
Éppen ezért sokkal nehezebb komolyan írni a féltékenységről, mert egy tapasztalatot nem hagyhatunk figyelmen kívül egyetlen odavetett, vagy bármennyire is átgondolt érv felemlítésével. Én így éltem meg, te úgy élted meg, ő amúgy, az a másik ember meg egy negyedik módon. Valamennyi változat érvényes. Ha vannak ellentmondások, akkor azokkal együtt.
A 11. Amer történet körbejárja a féltékenységet, megmutatja a benne rejlő őrületet, a lépéseket, ahogyan valaki tudatlanul egyre mélyebbre süllyed ebben az őrületben, és a lépéseket, amelyekkel tudatosan vissza lehet térni onnan. Sokkal nagyobb feladat volt megírni, mint amilyennek első ránézésre tűnt.
Ha voltál már féltékeny, vagy épp most vagy az, ha úgy érzed, lassan eszedet veszted, ha épp szörnyű vádakkal illetnek, miközben nem tettél semmit, ha azt tapasztalod, elbeszéltek egymás mellett, és mindenki mást ért ugyanazon, ha már eleged van, és jobbnak látnád kisétálni a tébolyból a nyugalomba, akkor ez a könyv éppen neked íródott.
Megvásárolható: a https://duncanshelley.com
Szerző: Duncan Shelley 1 Comment
Minden rosszban van valami jó. Pontosan ez a baj a rosszal: hogy van benne valami jó.
Általában úgy értelmezzük a rosszban lévő jót, hogy az valamilyen érték, ha más nem, tapasztalat, ami bölcsebbé vagy erősebbé tesz.
Valójában sokkal súlyosabb a helyzet. A rosszat azért fogadjuk el, azért tartjuk meg, azért ragaszkodunk hozzá, mert van benne valami jó. A rossz ezért telepszik ránk, ezért nyomorít meg, ezért öl meg.
Ha valaki eltöri a lábát, az rossz. Milyen jó lehet egy lábtörésben? Valamit meg tudunk úszni általa. Például nem kell elmennünk dolgozni, nem kell találkoznunk valakivel, nem kell részt vennünk valamiben, mert van egy felmentő kártyánk: eltört a lábunk. Ez a jó a törésben.
Ha valaki eladósodott, az rossz. Milyen jó lehet benne? Mit tudunk megúszni általa? Miből tudjuk kivonni magunkat miatta? Például nem kell kölcsönadnunk senkinek, nem kell belevágnunk valami kockázatosba, új vállalkozásba, új életbe, nem kell foglalkoznunk egy sokkal nagyobb problémával, mert van egy felmentőkártyánk: el vagyunk adósodva. Ez a jó a tartozásban.
Bármilyen rosszat vizsgálunk is, találni fogunk benne valami jót, olyan értelemben, hogy valamiből ki tudunk maradni miatta, meg tudunk úszni valamit, el tudunk kerülni valamit.
A penge élén táncolunk, amikor a rosszat valami jóra használjuk. Néha nehéz felfedezni, hogy abban a rosszban, amiben nyakig benne vagyunk, mi az a jó, amiért ragaszkodunk hozzá, de az ott van, még akkor is, ha ez kezdetben elképzelhetetlen.
Ahhoz, hogy a rossztól megszabaduljunk, tudnunk kell, mi a jó benne, amiért ragaszkodunk hozzá.
Erről szól az Amer és a játszmák. A könyv épp megjött a nyomdából.
