
Minden rosszban van valami jó. Pontosan ez a baj a rosszal: hogy van benne valami jó.
Általában úgy értelmezzük a rosszban lévő jót, hogy az valamilyen érték, ha más nem, tapasztalat, ami bölcsebbé vagy erősebbé tesz.
Valójában sokkal súlyosabb a helyzet. A rosszat azért fogadjuk el, azért tartjuk meg, azért ragaszkodunk hozzá, mert van benne valami jó. A rossz ezért telepszik ránk, ezért nyomorít meg, ezért öl meg.
Ha valaki eltöri a lábát, az rossz. Milyen jó lehet egy lábtörésben? Valamit meg tudunk úszni általa. Például nem kell elmennünk dolgozni, nem kell találkoznunk valakivel, nem kell részt vennünk valamiben, mert van egy felmentő kártyánk: eltört a lábunk. Ez a jó a törésben.
Ha valaki eladósodott, az rossz. Milyen jó lehet benne? Mit tudunk megúszni általa? Miből tudjuk kivonni magunkat miatta? Például nem kell kölcsönadnunk senkinek, nem kell belevágnunk valami kockázatosba, új vállalkozásba, új életbe, nem kell foglalkoznunk egy sokkal nagyobb problémával, mert van egy felmentőkártyánk: el vagyunk adósodva. Ez a jó a tartozásban.
Bármilyen rosszat vizsgálunk is, találni fogunk benne valami jót, olyan értelemben, hogy valamiből ki tudunk maradni miatta, meg tudunk úszni valamit, el tudunk kerülni valamit.
A penge élén táncolunk, amikor a rosszat valami jóra használjuk. Néha nehéz felfedezni, hogy abban a rosszban, amiben nyakig benne vagyunk, mi az a jó, amiért ragaszkodunk hozzá, de az ott van, még akkor is, ha ez kezdetben elképzelhetetlen.
Ahhoz, hogy a rossztól megszabaduljunk, tudnunk kell, mi a jó benne, amiért ragaszkodunk hozzá.
Erről szól az Amer és a játszmák. A könyv épp megjött a nyomdából.
Ismét egy kiemelkedő írás! Alig várom, hogy megjelenjen a könyv! :)