Az emberi élet ciklusa nagyon érdekesen néz ki: az elején, és a végén valós problémákra koncentrál, a kettő között pedig mondvacsinált álproblémákkal múlatja az időt.
Az élet kezdetén az okozza a nehézséget, hogy megszerezzük a testünk feletti kontrollt. Az élet végén, amennyiben a halál hosszadalmas betegeskedés vagy nagyon idős korban következik be, a folyamat pontosan megfordítva zajlik le: a nehézséget a test feletti kontroll fokozatos elvesztése okozza.
Miután az élet elején megszereztük a testünk feletti kontrollt, a figyelmünk átterelődik a társadalom által létrehozott problémákra, és megfeledkezünk a testünkről. Az élet vége felé a társadalom által létrehozott problémákról visszahelyeződik a figyelmünk a testünkre.
Tehát azt mondhatjuk, hogy az emberi lét valós problémái a testtel kapcsolatosak, az álproblémák pedig a társadalommal.
Megszületünk, megszerezzük a testünk feletti irányítást, majd elfelejtjük azt, lekötnek a társadalmi elvárások, nehézségek, az iskola, a munka, család, pénz, érvényesülés, a szokásos közösségi témák, majd, miután elkezdjük a testünk feletti irányítást elveszíteni, egyre inkább elfelejtjük a társadalom kínálta illuzórikus célokat és problémákat, és visszatérünk a kiindulási állapotba.
Az élet kezdetén 0 kontrollunk van a testünk felett, és az élet végén is. Az élet azzal kezdődik, hogy elkezdjük megszerezni a kontrollt, és azzal végződik, hogy elveszítjük.
Úgy tűnik, hogy az élet valós célja a test megértése lenne, nem pedig elfelejtése.
Értelmetlen mozgalmak
A történelemben rengeteg mozgalom született, némelyik hamvába holt, némelyik hatalmas felfordulást csinált, egyik másik befolyást gyakorolt a történelemre. Ha a mozgalom szóra gondolunk, elsősorban politikai jellegű mozgalmak jutnak eszünkbe, ami nem véletlen. Ebben az országban politikai töltetű ifjúsági mozgalmak, kulturálisnak álcázott politikai mozgalmak, egy óceánnal odébb politizáló kulturális mozgalmak (hippik stb.) ugrik be elsőre.
Történelmi szinten inkább szellemi jellegű mozgalmakról beszélhetünk, melyek akkor érték el legelfajzottabb verziójukat, amikor a vallás és a politika összeolvadt, és az egyházak szélsőséges politikai pártként kezdtek funkcionálni.
Ezek csupán példák arra, hogy mi mindennel próbálták elterelni a figyelmünket a lényegről.
Nem az a lényeg, hogy az ember milyen jegyeket kap az iskolában, hová veszik fel, milyen munkát lát el, mennyi pénzt keres, kivel bújik ágyba, ki a képzeletbeli barátja, melyik pártra szavaz, melyik csapatnak drukkol, bekerül-e a neve a tankönyvekbe, vagy bármi efféle, aminek csak a társadalmi közmegegyezés ad jelentőséget. Ezek mindegyike álprobléma.
A történelem legfontosabb mozgalma
Van azonban egy mozgalom, ami szakít az évezredes hagyománnyal, és figyelmét a valós problémára összpontosítja: a test megértésére. Ez a mozgalom a transzhumanizmus.
A transzhumanizmus célja az ember továbbfejlesztése. A mozgalom szükségtelennek és nemkívánatosnak tartja a betegségeket, a fogyatékosságokat, az öregedést és a nem önkéntes alapon vállalt halált.
A transzhumanizmus szót 1957-ben alkotta meg Julian Huxley, angol biológus, aki a zoológiában végzett kutatómunkájával és a Nature című tudományos folyóirat megalapításával szerzett érdemeket.
A transzhumanista mozgalom az 1980-as évek elején született, a UCLA-n (University of California, Los Angeles). A nemzetközi mozgalomhoz számos filozófus, tudós, művész, feltaláló és üzletember csatlakozott, de bárki lehet a tagja, aki egyetért céljaival és elveivel.
A mozgalom céljai elérése érdekében elősegíti a genetika, a nanotechnológia, az informatika, a biotechnológia, a robotika, és más, kapcsolódó tudományterületek fejlődését. E szakterületek úttörő kutatásaihoz biztosítanak intézményi, anyagi, és egyéb feltételeket.
Egy igazi transzhumanista
Egy igazi transzhumanista egészségesen él, ésszerűen edz, figyel a táplálkozására, hogy a lehető legtovább éljen, remélve, hogy megéri az áttörést. A transzhumanisták nem tisztelik az evolúciót, nem istenítik a természetet, a tudást és a technológiát annál inkább. Egy részük materialista, egy részük buddhista, sokan közülük a keleti filozófiákra emlékeztető világképet alakítottak ki maguknak. Mindegyikük liberális politikai nézeteket vall, és birkóznak azokkal a primitív politikai, gazdasági és jogi akadályokkal, amelyek néhány fafejű alak kicsinyes üzleti érdekei védelmében gátolják a tudományos kutatást. Sajnos minden eddigi korban akadtak olyanok, akik hivatásszerűen követtek el bűncselekményeket az emberiség ellen.
Amikor a 80-as évek elején a UCLA-n egy maréknyian már messze a világ előtt jártak, én kisgyerekként még a testem feletti kontroll kiterjesztésén dolgoztam, és kezdtem belemerülni a társadalom kínálta álproblémák sokaságába. Azok ellenére, hogy egy évvel ezelőttig nem kerültem kapcsolatba a témával, feltaláltam magamnak a transzhumanizmust, és úgy írtam róla, különféle megközelítésekben, hogy nem tudtam, hogy azt így hívják.
Amióta íróként magamra találtam, a témáim és a hőseim mind ugyanabba az irányba mutattak. Julius Andan technológiai oldalról közelítette meg a fejlődést, Gorkie részben technikai, részben mentális oldalról, Amer teljesen szellemi irányból, de mindannyian egyformán értelmetlennek találták azt az életet, amit a társadalom felkínált, mint „a lehetséges legjobb emberi élet”.
Ha az élet tényleg nem lehet több annál, amit az ideológiák által teremtett világképek mutatnak nekünk, akkor az egésznek nincsen semmi értelme, és akkor minden teljesen mindegy. Mi van akkor, ha háború tör ki, mi van akkor, ha elpusztul a világ? Semmi. Ha tényleg nincs több, akkor semmi. Miért lenne értelme bármiféle jövőért dolgozni, bármiféle jót kívánni egy távoli eljövendő generációnak, ha nekik sem lehet több, mint amit az ideológia az életnek magának nevez?
Az, hogy elüssem az időt, míg a testem elpusztul, vagy keményen dolgozzak, míg a testem elpusztul (nekem e kettő ugyanaz), vagy azért küzdjek, hogy a halál után egy mennyei vagy egy pokoli zsarnok kezei közé kerüljek, ugyanúgy nem motivál még arra sem, hogy felkeljek.
Transzhumanista vagyok, és voltam akkor is, amikor még azt se tudtam, hogy ez a szó létezik.
Most ti jöttök
Egyetértetek a transzhumanizmussal?
Transzhumanisták vagytok?
Szerintetek a nem hadi jellegű kutatásokat korlátozni kell etikailag és/vagy jogilag?
Szerintetek korlátozni kell a klónozást, az emberklónozást?
Szerintetek a transzhumanizmus rejt magában veszélyeket?
Szerintem ez egy jó irány. Klassz a cikk, az eleje nagyon jól kiemeli a lényeget!
Adjon Isten Mindnyájunknak!
A transzhumanizmus egy szép, új ideológia, táplálása egy szép, új világot szülhet. Csak ott (azokban a fejekben) lehet egy emberen túlmutató, annak eredendő természetét megtagadó iránynak létjogosultsága, ahol nem ismerik az ember eredendő természetét, ami az Élet. Betegség, fájdalom – ezekre a hibás tudás azt mondja, rossz, nem kell, lemond róla. Pedig az élő szervezeted ezek által jelez neked arról, hogy valamit nem az Élet rendje szerint cselekszel. A láz a test természetes válasza egy testidegen anyagra, ami a szerves egészbe bekerülve elkezd önmegvalósítani. Ugye ismerős?
Tele az emberi (köz)tudat szeméttel, ezért nincs helye annak a belső forrású információnak, amit Ő tudat veled. A transz-ember-élet-ellenes-izmus csak tovább sodorja az emberiséget a Forrástól. Pedig az Élet első Törvényének értelmében minden teremtmény visszatér a forrásához, a teremtőjéhez. Ami fent, úgy lent. Ahogy kint, úgy bent. Ha ezt olvasod, Duncan, tudd, hogy nem vagy egyedül.
Áldás
Ezek feltevések, ne dögöljünk már bele egy feltevésbe.
Tényleg nem kötekedésből, de nektek mitől ennyire idegesítő a tudás és a fejlődés? Miattatok volt a középkor sötét, évszázadok óta csillaghajóink lehetnének, évszázadok óta senkinek nem kellett volna meghalnia, ha nem vagytok ti.
Egyetértetek a transzhumanizmussal?
Tökéletesen. A szó ismerős, de nem tudtam, mit jelent. Kurv@ nagy, hogy egyáltalán van ilyen. Nagyon tetszik.
Transzhumanisták vagytok?
Mostantól ja.
Szerintetek a nem hadi jellegű kutatásokat korlátozni kell etikailag és/vagy jogilag?
Nem kell, mindenki takarodjon az útból.
Szerintetek korlátozni kell a klónozást, az emberklónozást?
Nem kell, csinálják, lássuk, mi lesz belőle.
Szerintetek a transzhumanizmus rejt magában veszélyeket?
Csak a rossz reflex miatt jutott eszembe, hogy egy jobb képességű rohadék még többet árthatna. De nem, nem látok veszélyt, az a véleményem, hogy a korlátoltság rontja meg az embert.
Egyetértetek a transzhumanizmussal?
A kutatásai hasznosak lehetnek az emberiségnek, ha azok megvalósíthatósága nem gátolja más célok megvalósítását.
Transzhumanisták vagytok?
NEM.
Szerintetek a nem hadi jellegű kutatásokat korlátozni kell etikailag és/vagy jogilag?
Nem, sőt! A hadi jellegű kutatásokat kellene korlátozni etikailag is és jogilag is.
Szerintetek korlátozni kell a klónozást, az emberklónozást?
Nem, de tudni kell, hogy ez csupán a szaporodás egy másik formája. Ivartalan szaporodás. Az azonos génkészlettel rendelkező egyed attól még nem azonos az anyaegyeddel, csupán genetikai mása annak. Az így kapott utódok viszont visszavethetik, egysíkúvá tehetik az törzsfejlődést, amit leginkább irányítani kellene. Inkább vegyünk részt az intelligens tervezésben, mint tagadjuk azt, de mellette az organizmusok környezeti hatásokra adott lehetséges spontán válaszait (mutáció) is használjuk fel. Nincs tökéletes egyed. Egyet kiválasztva, és azt klónozva elveszítjük a világ legnagyobb kincsét, a változatosságot. Azaz, ne akarjunk okosabbak lenni a természetnél, amíg magunk nem vagyunk istenek.
Szerintetek a transzhumanizmus rejt magában veszélyeket?
Maga ez a mozgalom nem. De nagyobb jelentőséget tulajdonítani neki, mint ami, igen. Szűklátókörűvé teheti azt az embert, aki csupán a test túlélést tartja az élet céljának. Lehet tudományos eredményeket elérni, amik meghosszabbítják a fiatalságot, az életet, megtartják az egészséget, és lehetővé teszik az aktív korszak kiterjesztését. De tudni kell, miért? Mi a célja? Önmagáért a tényért, hogy elmondhasd, te már 140 évet leéltél, és még mindig egyedül tudsz gondoskodni a testedről, nem elég. Ha hozzáteszed, hogy “és még mindig áll a cerka”, az már egy fokkal jobb. Ha kiegészíted azzal, hogy milyen teremtő tevékenységet tudsz még mindig folytatni, a szakmádban, hobbidban, a közösségedben, vagy akár az egész emberiségért, hát az már egész jó. Egy 140 éves, szellemileg tiszta, és aktív életre képes egyén nagyon hasznos lehet az emberiség számára, ha ezt az állapotot az ezidő alatt megszerzett tapasztalatának felhasználsával foglalja el. Ha csak kocogással, répahámozással és csodaturmixok szürcsölésével, akkor az maga a transzhumanizmusban rejlő veszély tökéletes megtestesítője.
Ezzel a cikkel kapcsolatban írtam privát egy levelet Duncannek, amire annyit válaszolt, hogy: “feltennéd ezt egy az egyben a blogra?”. Tudok én ellenállni? Íme:
Hm. Érdekes cikk. Úgy látom, volt, aki kicsit félreértette, hiszen az első részben nagyon a testre terelődött a szó.
De szerintem itt nem ez a lényeg, már csak azért sem, mert a cikk végén szerepel, hogy a transzhumanisták között vannak buddhisták stb. meg materialisták szintén.
A definíció értelmében itt a fejlődésről van szó. Úgy gondolom, hogy ha elérjük a testi fejlődés egy magasabb szintjét, akkor több időt kapunk a lelki fejlődésre. Szerintem amúgy mind a kettő létfontosságú és egy időben kellene zajlania.
Ismertem, ismerek embereket, akik csak a lelki fejlődésre koncentrálnak és azt vallják, hogy az elegendő. Viszont többeket tudok közülük, akik pont testi problémák miatt álltak meg a haladásban.
Önmagában a testi fejlődésre koncentrálni ugyanúgy haszontalan, mert nem egyszer tapasztalhatjuk, hogy lelki oka van a testi bajoknak.
A társadalmi problémák mint álproblémák… Sajnos ezzel egyet kell értenem. Én is nem egyszer elgondolkodtam ezen. Itt én arra gondolok, hogy azok a fajta szokványos társadalmi problémák, amelyekkel az átlagemberek napi szinten küszködnek. Pl. utálják a munkahelyüket, jobb kocsit akarnak, vékonyabb derekat, nagyobb bicepszet stb. A valós problémák társadalom szintjén a háborúk, a kormány, a gazdaság, az éhezés, a politikai problémák, a tudatlanság, a bűnözés, az orvostudomány és a többi. Szerintem ezek lényeges problémák és valódiak. Ezekkel érdemes lenne foglalkozni.
Persze, ezek odatett problémák. Kinek kellenek háborúk? Senkinek. Az embereknek nem kellene éhezniük, hiszen míg az ország (vagy világ) egyik oldalán éheznek és belehalnak az éhínségbe, a másik oldalon kidobnak egy rakás ételt, mert nem kell már senkinek, vagy “törvényileg nem alkalmas” emberi fogyasztásra. Tehát ilyen szinten ez is lehet egy álprobléma, amit valaki kreált és most is kreál folyamatosan a megfelelő szinteken. :/ Végül is, ha így nézzük, valóban nem igazán van valódi társadalmi probléma…
Ténylegesen probléma az, hogy itt vagyunk és bármit is csinálunk, max. 100 (jó esetben 120-130) év múlva elfelejtünk mindent és megyünk egy “másik testbe” gügyögni. Vagy a mennybe vagy a pokolba vagy a sírba… ki, miben hisz. A lényeg, hogy valóban ezzel szemben az, hogy elég vékony-e a derekam vagy szeretem-e a munkahelyem vagy épp jól kijövök-e a férjemmel vagy a szüleimmel, tök lényegtelen.
Válaszok a kérdésekre:
– Egyetértetek a transzhumanizmussal? Igen
– Transzhumanisták vagytok? Asszem…
– Szerintetek a nem hadi jellegű kutatásokat korlátozni kell etikailag és/vagy jogilag? Semmiképpen, szerintem elég fontosak. A hadi jellegű kutatásokat én csak olyan szinten tartom értékesnek, hogy adott esetben egy terrorista csoportot vagy bűnözőket tudjunk vele kezelni vagy egy esetleges űrbeli támadást le lehessen verni. De ne háborús célokat szolgáljanak ezek a kutatási eredmények.
– Szerintetek korlátozni kell a klónozást, az emberklónozást? Én nem értek egyet vele, szerintem nem is lehetséges. Hiszen egy test önmagában, lélek nélkül max. zombi lehet.
– Szerintetek a transzhumanizmus rejt magában veszélyeket? A jó szándékú emberek nem hinném.
Egyetértetek a transzhumanizmussal?
Éjjünk soká. bódogságban.
Transzhumanisták vagytok?
Nagyon régóta van egy olyan érzésem, hogy ha ez a vége, nem éri meg résztvenni az életben. Lehet, hogy jobban mint bármelyik ismerősöd.
Szerintetek a nem hadi jellegű kutatásokat korlátozni kell etikailag és/vagy jogilag?
E bolygó lakóinak általános szellemi állapota miatt, mindenképpen. Csak Oppenheimer adott töltött revolvert gyerekek kezébe. PL. győgyszerkutatások veszélyes vírusok után… békés célú nukleáris kutatások… hogy csak pár közismerten veszélyes területet említsek.
Szerintetek korlátozni kell a klónozást, az emberklónozást?
Ki szart már a barátja/barátnője párnájára? Ugye hogy nem próbálnátok ki. Akkor meg mit kell hülyeségeken agyalni.
Szerintetek a transzhumanizmus rejt magában veszélyeket?
Persze. Bárhol elérhetsz olyan áttörést, amit egy maroknyi beszari a többiek kontrollálására fog felhasználni. Az őrület nem alacsony IQ-t jelent. A magas IQ-jú beszari, őrültek nehezítik az emberek életét, nyílt vagy burkolt, de mindig összetett és folyamatos eltökéltséggel a károkozásra és a pusztításra.
Ha a testemre figyelemmel vagyok és edzek, helyesen táplálkozok akkor transzhumanista vagyok, akkor az vagyok. Meg faterral bio-hobbiparasztok is vagyunk már húszon iksz éve, csak pár éve tudjuk, hogy így hívják :D . Persze, azért mégiscsak ebben a testben éljük le ezt az életet, akkor már olyan legyen, amiben jól érzem magam, de van akit ez nem érdekel, az ő dolguk, engem zavarna , ha kövér lennék, sőt el sem jutnék oda, mert már előtte zavarna. Jól esne sokszor éjjel is egy zacskó fánk vagy egy tábla csoki, de kontrollálom, mert tudom, hogy hova vezetne. Pikk pakk tüdőfej lennék :D
Szerintem a klónozás óriási dolog, hogy hova vezet nem tudom, de érdekes nagyon. Hiszen a technológia és tudomány meg tudja csinálni ezeket a dolgokat, akkor miért ne csinálnák?
Egyetértetek a transzhumanizmussal?
Igen, ha nem csak a testre koncentral. En azert akarnek 150 eves koromig is elni, hogy a szellemi tudasomat tudjam novelni, tudjak a gyerekemmel eleg idot tolteni majd, alkoto csoportok tagja lenni, stb, nem csupan azert, mert ragaszkodok eppen ehhez a testhez.
Transzhumanisták vagytok?
Ha a testem hosszu eletet a spiritualis celjaim es egyeb celjaim megvalositasara hasznalom, akkor igen, ha csak azert, hogy testemert eljek, akkor nem.
Szerintetek a nem hadi jellegű kutatásokat korlátozni kell etikailag és/vagy jogilag?
A hadi kutatasokat megszuntetnem, a tobbi ok.
Szerintetek korlátozni kell a klónozást, az emberklónozást?
Nem latom tul sok ertelmet annak, hogy egyforma kulseju emeberek saladgaljanak az utcan. A lelke mindegyiknek mas lenne, akkor miert jo, ha pont ugy nez ki mint en?
Egyes szervek klonozasa mukodhetne jol, a hosszabb elet elerese erdekeben, de nem csak a teskent valoletezeshez, hanem az osszes tobbi tevekenyseghez, amit peldaul a Bence irt le, vagy en is emlitettem az elso pontban.
Szerintetek a transzhumanizmus rejt magában veszélyeket?
Ha test kozpontusagot hoz letre, vagy tamogat, akkor igen, de ha a definicio szerint nezem, ami testi ES szellemi fejlodest tamogat, akkor nem.
Egy témába vágó film: http://hu.wikipedia.org/wiki/A_sziget_(film,_2005) .
Bence szerint:
Milyen célokra gondolsz, ami a transzhumanista céloknál fontosabb?
Miért nem? Számodra kielégítő az emberi élettartam, vagy a testtel kapcsolatos elképesztő sötétség? Láttam embereket, akiket kikapcsoltak, ettek, beszélgettek, nevetgéltek, majd átfordult a kapcsoló, és vége, meghaltak, vagy lerobbantak egyik másodpercről a másikra. Ennek lenne valamilyen haszna?
A természet bekaphatja. :)
De hogyan lehetne ennek nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mint amekkora van neki? Alulbecsülni könnyebb, mint túlbecsülni.
A transzhumanisták halandó emberek, akiknek az eredmény nem biznisz, hanem az élet maga. Mondjuk, hogy te most 50 éves vagy, a magyar átlagot tekintve, van még kb. 15-17 éved az életedből. Tehát van még 15-17 éved arra, hogy megtaláld a megoldást a betegségedre, ami a halandóság.
Egyébként nem 140 évről beszélnek, hanem 500 évről, egy olyan test esetében, ami biológiailag hibátlan, és nem betegszik meg. Egy fejlesztett test esetében bőven 1.000 év feletti korokról van szó. A fejlesztett testnek nem csak biológiai részei vannak, és genetikailag is módosították.
Pláne. Ettől az adattól az érveim nem változtak, csak megerősödtek. Amint kivesszük az idő sürgetését az egyenletből, az általa hajtott dolgok azonnal lassulni, majd megállni, később hanyatlani fognak. Tessék szépen kihasználni, ami adva van, és az utókorra hagyni annak folytatását.
Mondjuk spirituális célokra. Ez az egyszer élsz duma már az Elme gyilkosai eredeti kiadásának a hátlapján rettentő jól meg volt cáfolva. Most hogy-hogy épp a test lett olyan fontos?
Nem, az nem kielégítő. De nem a test fogja megoldani a test problémáját, hanem az elme. Kutathatják évszázadokig a test működését, ha közben figyelmen kívül hagyják az elme testre gyakorolt hatásait. Azt a kapcsolót nem a sejtek kapcsolgatják ám!
Ez is egy vélemény. Tőled azért többet vártam.
Fenntartom a jogot arra, hogy tévedek, és a transzhumanizmus valóban komoly hasznot fog hozni az egyéneknek. Test szinten. Viszont ezzel több problémát vet fel, mint amit megold. Az új generációk folyamatosan követelik a maguk helyét a társadalomban. Ha a régiek majd nem akarnak kihalni időben, ez egyre növekvő konfliktust okoz, ami tettlegességig is folyamodhat, vagy leállítja a fejlődést – hisz, ha “úgyis van időnk”, vagy ha “nics értelme, mert majd az öregek megoldják” világnézet elharapódzik, annak ez lesz a következménye. És akkor a túlszaporodásról, illetve a szegény-gazdag ellentét még tovább növeléséről még nem is beszéltem.
Bence szerint:
2015. április 4. szombat – 10:44
Te nem az autód vagy, de azért még tudsz ezt-azt a kocsidról, nem? Nem a pc-d vagy, de azért még tudsz ezt-azt a pc-dről, nem? A testről, ami ezeknél milliószor fontosabb, miért nem tudsz legalább annyit, mint ezekről? Lehet, hogy nem a tested vagy, de ettől még úgy néz ki, hogy a tested az az alapvető eszköz, amivel élsz, amivel cselekszel, megismersz és kommunikálsz, tehát mondhatni, hogy eléggé fontos.
Ez a te hited, ez ne akadályozza meg a konkrét vizsgálódást. Még ha igaz is, a testen belül akkor is megoldható a kérdés véglegesen. Lehetséges, hogy a lélek betegíti meg a saját testét, ennek akkor is vannak nyomai, jelenségei, folyamatai a testben. Nem a fegyver öl, hanem az, aki meghúzza a ravaszt, de mi van, ha nincs fegyver, akkor mit húz meg? Tehát lehetséges, hogy a testben lefutó folyamatot a lélek indítja el, de ha az a berendezés már nincs a testben vagy más oldalról blokkolva van, akkor nem fog lefutni. Annak egyébként sincs értelme, hogy a lélek kikészíti a testét.
Nem vagyok szabálykövető, nem látok perspektívát az alkalmazkodásban, a kontrollban inkább. Miért gondolnám, hogy a természet tökéletes, ha egyszer az igényeimnek nem felel meg? A megoldás nem az, hogy feladom az igányeimet, mert az apátia, hanem az, hogy kutatok, megértek, kontrollálok.
Törvényszerűen egyszer ott fogsz állni a temetőben, törvényszerűen egyszer ott haldoklasz majd valamilyen gyógyíthatatlannak mondott betegségben. Akkor talán nem fog annyira tetszeni az, hogy a biológia a sötét középkorban van a misztikus rögeszmék miatt.
Biztosan lesznek nehézségek, de beletanulunk majd. Nem a kevesebb lehetőség a jó, hanem a több. Te dönthetsz úgy a lehetőségek ellenére, hogy inkább megölöd a tested, ahelyett, hogy újra 24 éves lennél és újabb célokat tűznél ki. Ez véleményem szerint menekülés, de dönthetsz így is.
Az univerzum elég nagy, van benne hely mindenkinek. Az ellentéteket meg szítják, de egy ekkora változás rendesen megborítja majd az évezredes rendszert.
Bence szerint:
Szerintem ez pont fordítva van, az idő nem sűrget, hanem blokkol. Annyi minden lennék és annyi mindent csinálnék, de a testem nem engedi, pontosabban a tudatlanságom a testről. Nagyon szeretnék rászánni 20-30 évet arra, hogy kidolgozzam az interaktív történetmesélést, de bezárva az emberöltő apró intervallumába, ez értelmetken időpocsékolás lenne. Ezer példát hozhatnék, ami mind azt mutatja, hogy nem kezdek bele dolgokba, mert nem engedhetem meg magamnak, mivel a testem öregszik, ami azt jelenti, hogy haldoklik. Az idő nem sűrget, hanem blokkol.
Ha azt mondaná neked az orvos, hogy 2 heted van, mivel lenne jobb? Beszélnél pár emberrel, elmondanád, hogy szereted őket? És? Akkor mi van? Ezt megteheted halál nélkül is.
Mióta vagy katatón állapotban? Az, ami adva van, egy elnyomó rendszer terméke. Abban mi a jó? Még ha egy isten adná is, majd inkább én eldöntöm helyette, hogy nekem mi a jó.
bakostamas szerint:
2015. március 31. kedd – 18:20
Nem, attól még nem leszel az. :) Ahhoz az kell, hogy kutass, vagy támogasd az ilyen irányú kutatást. Az, hogy óvod a tested, az életérzés része.
hochenz szerint:
2015. március 31. kedd – 18:15
Jöttél semmivel, mész semmivel, nem kérted, hogy gyere, nem kérted, hogy menj, ennek semmi értelmét nem látom én sem. Az lehet, hogy transzhumanistább vagy az ismerőseimnél, de nálam biztosan nem. :D
Ezt fejtsd ki bővebben. Nekem túl költői. :)
Arthur Volkov bá nem kevesebb, mint ezermilliárd dollárért árult 1 db kapszulát, ami fiatalságot hozott, és volt pár jelentkező rá.
Bence szerint:
2015. március 31. kedd – 13:32
Pedig mindig igyekszem. :D
Ez nem szarság, hanem józanság. A test megvetése nem hoz semmilyen téren eredményt. Egy feltételezett túlvilágért élni, és nem törődni azzal, ami megfigyelhető a jelenben, őrültség.
Észrevetted, hogy ezek mindegyikéhez kell test? A szexhez például kifejezetten bombázó test kell. :)
Nekem senki ne parancsoljon. :D De egyébként, ha ez a parancs, és neked fontos, miért nem akarsz a testeddel törődni? Miért nem akarod a testedet ismerni?
Volt már olyan veled, hogy mindent a pénzért csináltál? Valamiért kellett a pénz, ha nem teremted elő, igazán nagy bajba kerülsz, te pedig dolgoztál, mint az állat, nem kímélve magad – volt ilyen? Gondolom, hogy volt. Ez nem jelenti azt, hogy a pénz neked a legfontosabb vagy mindenet annak rendelsz alá, hanem csak azt jelenti, hogy egy égető problémát akartál kezelni.
Ez egy kicsit fellengzős megfogalmazás. De abban a kicsi léptékben, amiben az ember kontrollálja a környezetét, a testén keresztül teszi.
Nézd meg ezt a szót, amit használtál: “bekapcsolódik”. Ez nem szabadság. Nekem ne kapcsolódjon be semmi.
Én nem vagyok olyan korlátolt, mint ők. :)
Igen, de ezek mindegyikéhez kell test. Olvasd el a Negatív végösszegű élet cikket.
Én Amer akarok lenni.
Neked van valami gátad a testen, ezért utasítasz el mindenféle táplálkozási kontrollt és testedzést. De nézd innen: a fejlesztett test elképzelések része a fejlesztett emésztés is, ami azt jelenti, hogy tetszőleges étrenden képesek vagyunk optimálisan működni, hízás, fogyás, betegség nélkül. Abból rossz nem sülhet ki, ha valamiről tudást szerzünk, én ebből indulok ki.
Transzhumanista vagyok, még szép! Teljesen egyetértek a mozgalommal. A tudományt nem kell korlátozni. A klónozást sem, legfeljebb tényleg csak zombik lesznek belőlük, vagy egészen más személyiségek. Fegyvergyártás nem kell, csak ha jönnek az idegenek.
A korlátozás rejt magában veszélyeket, meg az, ha alkalmatlan emberek hozzák a döntéseket mások kárára. Az én világomban senki nem pofázhat bele abba, amihez nem ért, ezért az én világomban a hivatásos semmihez sem értőknek, azaz a politikusoknak, nem jut hely.