Olyan mélységében követem a magyar politikai életet, amennyire érdekel, ezért pár napja megtudtam, hogy ebben az évben választások lesznek. Utána olvastam, és azt találtam, hogy 2014. április 6-án lesz a magyarországi országgyűlési választás.

Az ország legnagyobb bölcseinek bölcsessége a történelem összes bölcsének bölcsességével vetekedik, és mivel mindannyian ugyanolyan bölcsek, a magyar nép választ közülük. A választópolgárok bölcs döntését a média segíti.

2011. november 29-én felkerült a blogra egy cikk, amely a politika természetét vizsgálta, és sci-fibe illő címet kapott: Politikai felelősség.

Mivel jobbat ma sem írhatnék, álljon itt néhány részlet a cikkből, kifejezve nézetemet, és hozzáállásomat a témához:

„Néhány gondolatot szeretnék megosztani veletek a politikai felelősségről. Ez egy speciális téma, mert bár logikailag levezethető a létezése, példát mégsem tudnék rá mondani.

Lehetséges, hogy van felelős politizálás. Valahol. Levezethető, hogy ha nem létezne, sokkal nagyobb lenne a káosz ezen a világon, mint amekkora. Kétségtelen, hogy a politikai felelősség szükségszerű, és hiányában a jövő olyan sötét, amit a legmodernebb lámpák sem hasítanak szét.

A felelősséghez három tényező megléte szükséges: személyes érintettségből fakadó szándék, cél, és távolba látás. Ezzel szemben, a személyes érintettség hiánya, a cél hiánya (illetve önző szintre redukált volta) és a szűklátókörűség kizárja a felelősséget.

Lényegtelen, hogy mi történik, nem számít, hogy hány ember megy tönkre, milyen fokú szegénység köszönt be, hányan kerülnek az utcára, és a lakosság mekkora százaléka hal éhen. Bármi történjék is, a kormányokat az nem érinti: vezetőik, akik a bajt okozták, a legteljesebb védettségben, biztonságban, luxus körülmények között élik meg a válságot vagy az összeomlást. Ebből következően, nekik mindegy.

Nektek mi a véleményetek? Van, felelős politizálás? Lehet felelős egy kormány, amelynek tagjai személyesen nem érintettek népük sorsában? Elképzelhető felelősség ott, ahol a kudarcnak nincs személyes következménye?”

Azt látom, hogy emberek önmagukért élnek, a saját kis privát céljaik megvalósításán dolgoznak, nem máson. Függetlenül a munkakörüktől. A politikus ugyanolyan hozzáállással végzi a munkáját, mintha eladó lenne egy kis közértben vagy egy raktárházban rakosgatná a dobozokat. Az sajnos nem tűnik fel, hogy amit csinál, az mennyi ember életére van hatással. De hogyan tűnhetne fel, ha egyszer a rendszer úgy van összerakva, hogy következmények nélkül követhet el tetszőleges hibákat?

Nos, ezért vagyok én apolitikus, és ezért utasítom el az egész politikát, úgy, ahogyan van.

Share

Commentek