Gondoljuk újra a világot

Tervezett véletlen?

Ez a cikk bizonyos értelemben bevezető, kedvcsináló a testtel kapcsolatos zárt cikksorozathoz, melyre ITT lehet még jelentkezni.

Nem húzom az időt, mivel egy videót kell megnéznetek. A videó 67 perc hosszú. Igaz, nem rövid, mégis érdemes megnézni minden egyes percét. Az elhangzó érvek, a bemutatott dokumentumok és modellek mindegyike fontos. Nem bánjátok meg a rá fordított időt.

Ha már láttátok, ideje ismételni.

A kérdéseim hozzátok:

1. Szerintetek a testek kialakulása értelem által irányított folyamat, vagy egy óriási, sok összetevős, bonyolult rendszer elemeinek egymásra hatásából véletlenül létrejövő valami?

2. Szerintetek mi a jelentősége annak, ha a testek kialakulását értelem irányította? Van, volna ennek bármiféle gyakorlati jelentősége?

A videó ITT ÉRHETŐ EL.

Share

Commentek

Előző

A félelem íze angolul

Következő

A Test, 1. rész

  1. Nietz-senki

    Petra írta:

    A lényeg egyébként, amit próbáltam a kusza történetemmel is elmondani, hogy aki nem tud, az hisz, feltételez, vagy következtet.

    Persze – de már mintha lett volna erről szó: hogy “a hit a tudás előfutára” – úgy a vallásban, mint a tudományban is!

    (most már megpróbálok “leakadni” Rólad)

  2. Nietz-senki

    @ Petra:

    Petra
    Posted április 5, 2013 at 6:19 DU.

    Ez nagyon tetszett – persze mert nekem is hasonló szituációt örökít gyermekkorom: apám, a katolicizmus, egyéb családtagok hozzáállása, a pap “ellentmondásos” személye stb.

    De nálam az “verte ki a biztosítékot”; hogy az Isten mindent lát, mindent tud stb. Ez annyira nem tetszett – hogy ezután 8-10 éven keresztül képtelen voltam komolyan venni ezt az egész életet… persze – mondhatjuk gyerek voltam; jó tanulmányi eredményem is csak azért volt, mert nem volt saját érdeklődésem (és hitem sem abban, hogy esélyt “szerezhetek” az élet esetleges értelmére).
    Ezért nyert teret a sakkszenvedélyem – egy időrabló játék, tudomány.
    A vallás és hit dolgait egyáltalán nem tudtam “hova tenni”…

    Szóval nagyon jó volt az “elő-adás” – történetiség, irónia – segítenek a megértésben, elfogadásban (mások számára, hogy ne egy ellenerő akarjon ébredni).

  3. Nietz-senki

    @ gabchee:

    Ez elég jó támpont, kiindulás.
    Sok embernek kellene ebből kiindulni – akkor jóval kisebb érvénye volna az egoizmusoknak.
    Egy ilyen hozzáállásban a nem sajátíthatja ki a testet a szubjektum.

    Ettől függetlenül lehet “átlagos” életet élni – csak általában a figyelem másra van kihegyezve.
    Az sem baj, ha egy-egy fura élethelyzetet nap-végén próbáljuk értelmezni – mert az átélés pillanatában lehet, hogy valami “köz-ízlés rabjai” vagyunk. Az a kérdés tudunk-e elszakadni (valamikor, este) konvencióktól, értetlen optimizmustól stb.
    Mert akkor vagyunk szabadok – nyitottak az “értésre”.

  4. bakostamas

    A videó szenzációs, természetesen már láttam többször is, kár, hogy a tévében nem ilyeneket nyomnak éjjel nappal, lehet, hogy leesne a tantusz többeknek… Szerintem aki az emberi testet szervezte az múlandónak tervezte, okkal. Persze mi felelünk érte nagy mértékben, ha egészséges testbe születtünk sokban rajtunk áll, hogy mennyire romboljuk le a helytelen életvitellel és étkezéssel.

  5. gabchee

    Azt gondolom, hogy az örök kérdést feszegetjük, de akkor feszegessük.
    Egy ilyen összetett folyamat, mint az élet kialakulása véletlenül, bár lehetséges, de a valószínűsége nagyjából 1:∞.
    Ahogy a filmben elhangzik, ez sokaknak vallási téma lehet, de nem az. Az ember érdekesen működik sokszor, sokan gondolják úgy, hogy amit a fizikai univerzum x-y-z koordinátáin nem tudnak érzékelni, az nincs is. Igen egoista elképzelés ez, ráadásul az érzékek nem egyformán fejlettek a különböző emberek esetében.
    Szerintem egyértelműen tervezett a test kialakulása, olyan értelem hozza létre, amelynek a megnyilvánulásához ebben az univerzumban szüksége van testre.
    A gyakorlati jelentősége abban van, hogy az az értelem, az az energia, amely testeket hoz létre – így képes létezni a három dimenzióban, hogy egy három dimenziós testet birtokol, amíg az működik.
    Tehát gyakorlatilag itt nem is a testek kialakulása a lényeg, az csak egy eszköz ahhoz, hogy az értelem, a tudta valahogy ki is fejeződhessen.

  6. Petra írta:

    Hmmm…
    ennek, így utólag elolvasva, önmagában tényleg nincs se füle, se farka. Gondoltam rá, hogy helyesbítem, de ha neked így a jó, akkor juszt sem.

    A lényeg egyébként, amit próbáltam a kusza történetemmel is elmondani, hogy aki nem tud, az hisz, feltételez, vagy következtet. Sok mindent tudunk a testről, de a kialakulásáról szinte csak feltételezések és következtetések vannak. Pedig minden, ami a testtel kapcsolatos (így a létrejötte) is hasznos lehet a működésének megértésében, ezért érdemes a témában kutatni.

    Köszi, hogy mégsem hagytál meg a kényelmes tudatlanságomban, 😮 🙂
    Amit írtál – és megértettem :-)) – azzal teljesen egyetértek 🙂

  7. Petra

    Zoli írta:

    Phuuuuuuu…
    ezt olvasva, elöntött az a kellemes érzés, hogy egy mukkot nem értek abból, amit fentebb leírtak, de nem is baj…

    Hmmm…
    ennek, így utólag elolvasva, önmagában tényleg nincs se füle, se farka. Gondoltam rá, hogy helyesbítem, de ha neked így a jó, akkor juszt sem. 🙂

    A lényeg egyébként, amit próbáltam a kusza történetemmel is elmondani, hogy aki nem tud, az hisz, feltételez, vagy következtet. Sok mindent tudunk a testről, de a kialakulásáról szinte csak feltételezések és következtetések vannak. Pedig minden, ami a testtel kapcsolatos (így a létrejötte) is hasznos lehet a működésének megértésében, ezért érdemes a témában kutatni.

  8. Palantír

    @ vilko barnabás főtitkár:
    Minden esetben! Székekkel, meg paplanokkal, és ha a genetika raktározza az emlékeket filmekkel, újságokkal és zenékkel együtt amik mind a fedélzeten vannak. 😀

  9. @ vilko barnabás főtitkár:

    Meg az a másik kínálós cucc, a kesudió is.

    De azt már csak szigorúan a nagyonodafigyelős éber srácoknak. De tényleg, inkább had aludjanak..

  10. Palantír írta:

    Van száloptika, van nanotechnológia, gépészet, fogaskerekek, kondenzátorok, szilícium chipek és nyomtatott áramkörök, és van a biológia. Én a biológiát a műszaki tudományokhoz, az elektronikához és a gépészethez tartom legközelebbinek, hiszen tökéletes gépeket foglal magában, melyek annyira nagyszerűen működnek, hogy megfelelő vezérléssel a környezetükből képesek minden olyan anyaghoz hozzájutni mellyel saját javításaikat, önfenntartásukat és felépülésüket fedezni tudják. Olyan lenne azt feltételezni, hogy egy ilyen fantasztikusan összehangolt működésű készülék magától létre tud jönni, mintha azt mondanánk, hogy a föld alatt találtunk egy működő Boeing 747-est, amely önellátó, működőképes, és a puszta véletlen hozta létre a bolygóban fellelhető anyagokból.

    Nem szeretnék kiragadni részeket az egészből – és nem is tudok: basszus, én mindig elfelejtem azt, hogy a 747 -es őse, ha nagyon lecsupaszítjuk, és végigkövetjük a “legegyszerűbb összetett elvét” akkor nyolc darab véletlenül csapkodó aminosavcsoport..

    JA.. bocs.. megint belementem egy olyan vitába, amit nem nyerhetek meg. Most.. 🙂

  11. vilko barnabás főtitkár

    @ Palantír:
    panam logó is volt meg kandírozott mogyi?

    😀

  12. Palantír

    Van száloptika, van nanotechnológia, gépészet, fogaskerekek, kondenzátorok, szilícium chipek és nyomtatott áramkörök, és van a biológia. Én a biológiát a műszaki tudományokhoz, az elektronikához és a gépészethez tartom legközelebbinek, hiszen tökéletes gépeket foglal magában, melyek annyira nagyszerűen működnek, hogy megfelelő vezérléssel a környezetükből képesek minden olyan anyaghoz hozzájutni mellyel saját javításaikat, önfenntartásukat és felépülésüket fedezni tudják. Olyan lenne azt feltételezni, hogy egy ilyen fantasztikusan összehangolt működésű készülék magától létre tud jönni, mintha azt mondanánk, hogy a föld alatt találtunk egy működő Boeing 747-est, amely önellátó, működőképes, és a puszta véletlen hozta létre a bolygóban fellelhető anyagokból. 😀

  13. Petra írta:

    Minden új és biztos információnak a testek kialakulására, működésére, díszfunkcióira, elhasználódására, elpusztulására vonatkozóan van gyakorlati jelentősége.

    Phuuuuuuu…
    ezt olvasva, elöntött az a kellemes érzés, hogy egy mukkot nem értek abból, amit fentebb leírtak, de nem is baj…

  14. Petra

    Bocs, a válaszaim:

    1. Szerintetek a testek kialakulása értelem által irányított folyamat, vagy egy óriási, sok összetevős, bonyolult rendszer elemeinek egymásra hatásából véletlenül létrejövő valami?:
    A rendelkezésem álló információk alapján nem tudom eldönteni. Érveim vannak, de bizonyítékom nincs, a saját kutatásai eredményeim meg nem valami nagy jelentőségűek. (Gondolom, ezért nem is hívtak meg arra a konferenciára.)

    2. Szerintetek mi a jelentősége annak, ha a testek kialakulását értelem irányította? Van, volna ennek bármiféle gyakorlati jelentősége?:
    Minden új és biztos információnak a testek kialakulására, működésére, díszfunkcióira, elhasználódására, elpusztulására vonatkozóan van gyakorlati jelentősége.

Vélemény, hozzászólás?

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén