Gondoljuk újra a világot

Páncél, mely megvéd

Ha valami értékes, akkor sokba kerül. Ha nagyon értékes, nagyon sokba. Van, ami olyan sokat ér, hogy pénzért nem lehet megszerezni. Ezekért a kincsekért tenni kell.

Sokféle páncélt fejlesztettek ki az emberiség történelmében. Mindegyik a testet védte. A lelket egyik sem.

Vajon milyen lenne egy páncél, ami a lelket védi? Mit várnák el tőle? Nyújtson védelmet a stressztől, félelemtől, gyűlölettől, haragtól, indulattól, veszteségtől, önvádtól, bűntudattól, a feladás gondolatától, a féltékenységtől, és így tovább.

Nos, létezik ilyen vért. Mindannyian használtuk már, csak éppen nem vettük észre. A lélek páncélját évezredes propaganda-hadjárat próbálja értéktelennek, jelentéktelennek, semmiségnek beállítani. Mily meglepő, ugye?

A lélek vértezete valójában egyfajta hozzáállás.

Amikor tizenöt éves voltam, otthon kaptam egy pofont. Egy perccel később már nem látszott és nem fájt. Hónapok múlva is ideges voltam miatta, és évekig nem bocsátottam meg.

A pofon időszakában a Honvédban bokszoltam. Egy nappal az említett pofon után edzésre mentem, és soha előtte és utána nem vertek meg annyira, mint ott és akkor. Úgy mentem haza a trolival, hogy az orromból két vatta lógott ki. A verés nyomai körülbelül két hétig látszottak. Napokon át voltak fájdalmaim. Egy másodpercig sem voltam ideges miatta, és még évek múltán is mosolyt csalt az arcomra, ha eszembe jutott.

Mi volt a különbség? Én. Pontosabban, az én hozzáállásom adta a különbséget.

Mélyen meg voltam győződve arról, hogy a családi életnek nem lehet része a pofon, és ugyanilyen mélyen meg voltam győződve arról, hogy a boksznak része az ütés, a fájdalom, a vér, a szédülés, és a vízszintes testtartás. Emiatt a hozzáállásom miatt otthon kárt tudtak tenni bennem egy pofonnal, a ringben viszont nem tudott bennem kárt tenni senki.

A lélek védőpáncélja a játék. Pontosabban az a képessége, hogy játéknak tekintse, amivel foglalkozik. Ha játékról beszélünk, örömről beszélünk, könnyed, élvezetes tevékenységről, olyan tevékenységről, amiben nincs görcs, nincs komorság és nincs komolyság.

Furcsán hangzik? Lehet. De csak adott kontextusban hangzik furcsán, melyet a propaganda szőtt a játék köré.

Az iskola fontos, a játék nem. A tanulás fontos, a játék nem. A munka fontos, a játék nem. Az egészség fontos, a játék nem. Az élet fontos, a játék nem. Hallottuk elégszer. A propaganda egyik fogása, hogy átértelmezi a szavakat, összemossa a jelentéseket.

Az élet valójában a lélek játéka. A fizikai univerzum játszótér. Az egész élet leírható játékként, hiszen a játék összes alkotóeleme megtalálható benne. Sokan mondták már ezt, közhely is lett belőle, és ez a legnagyobb igazságok egyike, amit nem szoktunk a maga súlyában megérteni.

Nem állítom, hogy könnyű az életet játékként tekinteni, és azt sem állítom, hogy én eljutottam már erre a szintre. Csupán annyit mondok, hogy az élet játék, a lélek páncélja az a képessége, hogy játéknak tekintse, ami előtte áll, és játsszon. Igen, lehet játék a pofon, lehet játék a törött orr, lehet játék a veszély és a halál.

Hogy is mondta Apone? “Újabb dicsőséges nap a Flottában. Minden nap olyan, mint egy üdülés. Minden ebéd bankett, minden zsold egy vagyon, minden sorakozó parádé.” Ez a hozzáállás teszi érdekessé és színessé azt, ami másoknak csak fekete vagy szürke. Ez a hozzáállás teszi izgalmassá és vonzóvá azt, ami másoknak veszélyes vagy nyomasztó.

Bolond az, aki játékként fogja fel az atomháborút? Nézőpont kérdése. Az azonban egészen biztos, hogy az atomháború csak abban nem tesz kárt, aki játékot lát benne.

Innen nézve, a pokol sem több, mint játszótér.

Share

Commentek

Előző

A Nagy Trükk

Következő

Méltó élet

  1. kisboros írta:

    Ismertem olyanokat, akiket nem érdekelt a suli vagy egy-két tantárgy, mégis könnyebben tudták azt megtanulni, mint mások. Szóval itt nem csak arról van szó, hogy érdekli-e,vagy nem.

    Több dolgot is írtam, például rögeszméket a témáról stb.

    Ha megnézed, a világ gazdasági és politikai vezetői, mondjuk így: a legfelsőbb kaszt, mind pszichopata őrültek, mégis ők uralkodnak rajtunk, az van amit ők mondanak, ők a legvagyonosabbak. Nekik vannak elképesztő eredményeik. Az őrülteknek, pszichopatáknak. Ők diktálnak. A maguk területén ők is zsenik, és persze gátlástalanok. Ez ellent mond annak, amit írtál.

    Nem mond ellent. Vannak területek, amiken valaki zseni (racionális), míg ugyanez a valaki más területeken őrült (irracionális). Lehet valaki zseni a pénzügyi manipulációk terén, és lehet, hogy ugyanez a valaki semmit nem tud mondjuk a szexről vagy az atommagról. Ezek a dolgok nem zárják ki egymást. Mind őrültek vagyunk az élet néhány területén, és talán zsenik néhány másikon. Jó példa erre a “szórakozott professzor”, aki óriási géniusz mondjuk a kibernetikában, de az emberi kapcsolatok terén egy hülye.

  2. kisboros írta:

    Lehet, hogy nem tudjuk a pontos definícióját valaminek, de amikor arról beszélünk, általában mind ugyanarra gondolunk. Ez inkább képi dolog, mint szöveges.

    Most gondolok egy számra. Mire gondoltam? 🙂

    Lehet, hogy nem tudjuk a zseni pontos defincícióját, de azt mind tudjuk, hogy például Schumacher az és Stephen King is az. Mindkettő más területen, és bizonyára egyik sem ért ahhoz, amit a másik csinál, de mindkettő zseni.

    Ilyen ködös fogalmakkal nem tud a tudomány vagy a filozófia működni. A legminimálisabb eltérés teljes működésképtelenséget eredményez.

    Videojátékokhoz vannak olyan modok, amiknél bele kell nyúlni a játék programkódjába. Nincs hibatűrés. Ha kétezer változtatást kell belevinni a fájlba, és csak egy karakter hibás, semmi nem fog működni.

    Most már legalább elismered, hogy valaki gyorsabban tanul, mint mások. Biztos van ennek valami tudományos magyarázata.

    Ez sosem volt kérdés. Csak ennek az oka nem testi. A tudomány nem attól tudomány, hogy materialista, hanem attól, hogy igaz.

    Írtál a Téboly katonáiban az MK-Ultráról. Ott is arról van szó, hogy alfa és théta állapotban emlékképeket sugároznak be az áldozatnak, amitől egy másik személyiséget kap.

    Ott fájdalommal és droggal kiütik az ember tudatosságát, ezt hívják agymosásnak.

    Gyakran megfigyelem, hogy ha látok vagy hallok valamit, akkor mindig eszembe jut arról valami más is, aminek semmi köze hozzá. Például látok egy kocsit, és eszembe jut róla egy személy, akinek semmi köze a kocsihoz, csak régen, amikor láttam a kocsit egy képen, az a személy is szerepelt ugyanezen a képen. Az agy valamilyen módon tárolja az adatokat és hozzá kapcsolja az adathoz kapcsolódó egyéb adatokat, amik aztán mindig “eszedbe jutnak”, ha az adatról van szó.

    Ez egy óriási ugrás. Leírsz egy jelenséget, majd úgy fűzöl hozzá egy feltevést az okáról vagy hátteréről, mintha az is megfigyelt dolog lenne. Például, hogy az agy tárolja az emlékeket.

    A szavakat magolni szoktuk, nem megérteni.

    Hát ez baj.

  3. kisboros

    Duncan Shelley írta:

    Valójában ez attól függ, hogy mennyi mindenen kell átvágni. Például, hogy érdekli-e az, amit tanul vagy csinál? Azután, mennyi rögeszme akadályozza, hogy megértse? Mennyi mindent ért félre? És így tovább. Ha a felfogóképességről van szó, akkor bárki lehet zseni egy-két területen.

    Ismertem olyanokat, akiket nem érdekelt a suli vagy egy-két tantárgy, mégis könnyebben tudták azt megtanulni, mint mások. Szóval itt nem csak arról van szó, hogy érdekli-e,vagy nem.

    Ha a zsenialitás gyorsaság, akkor ez olyan valami, amit nem látunk mondjuk egy festményen. Mégis, vannak zseniális műalkotások. Azok mitől azok?
    Sok mindent mondanak a zsenialitásról. Például, hogy egy hajszál választja el az őrülettől. Ez képtelenség. Az őrület irracionalizmus, a zsenialitás meg éppenhogy rendkívül racionális, hiszen elképesztő eredményeket tud elérni.

    Nem azt írtam, hogy a zsenialitás gyorsaságot jelent,hanem hogy egy területen a gyorsaság jelenthet zsenialitást. Mint lentebb is írtam, egy festő vagy író nyilván “másképp” zseni, mint egy autóversenyző.
    Ha megnézed, a világ gazdasági és politikai vezetői, mondjuk így: a legfelsőbb kaszt, mind pszichopata őrültek, mégis ők uralkodnak rajtunk, az van amit ők mondanak, ők a legvagyonosabbak. Nekik vannak elképesztő eredményeik. Az őrülteknek, pszichopatáknak. Ők diktálnak. A maguk területén ők is zsenik, és persze gátlástalanok. Ez ellent mond annak, amit írtál.

  4. kisboros

    Duncan Shelley írta:

    Óriási tévedés. És gyakran a szótár sem tudja. Ha tudományosan beszélünk például az ihletről, akkor ugyanolyan precízen kell definiálnunk, mint például a sejt szót, hogy ugyanarról beszéljünk.

    Lehet, hogy nem tudjuk a pontos definícióját valaminek, de amikor arról beszélünk, általában mind ugyanarra gondolunk. Ez inkább képi dolog, mint szöveges. Lehet, hogy nem tudjuk a zseni pontos defincícióját, de azt mind tudjuk, hogy például Schumacher az és Stephen King is az. Mindkettő más területen, és bizonyára egyik sem ért ahhoz, amit a másik csinál, de mindkettő zseni.

    Van, akinek elég 1-3 alkalommal is. Vele mi a helyzet? A neuronháló az micsoda? Hogyan rögzül benne egy szó? A képek is rügzülnek? Hogyan? Mennyinek van hely?

    Most már legalább elismered, hogy valaki gyorsabban tanul, mint mások. Biztos van ennek valami tudományos magyarázata. A korábbi bejegyzéseimben erre próbáltam magyarázatot adni.

    Ha vannak emlékeid, miből gondolod, hogy a képek nem rögzülnek?

    Írtál a Téboly katonáiban az MK-Ultráról. Ott is arról van szó, hogy alfa és théta állapotban emlékképeket sugároznak be az áldozatnak, amitől egy másik személyiséget kap. Mesterségesen bevitt emlékei vannak.

    Gyakran megfigyelem, hogy ha látok vagy hallok valamit, akkor mindig eszembe jut arról valami más is, aminek semmi köze hozzá. Például látok egy kocsit, és eszembe jut róla egy személy, akinek semmi köze a kocsihoz, csak régen, amikor láttam a kocsit egy képen, az a személy is szerepelt ugyanezen a képen. Az agy valamilyen módon tárolja az adatokat és hozzá kapcsolja az adathoz kapcsolódó egyéb adatokat, amik aztán mindig “eszedbe jutnak”, ha az adatról van szó.
    Bizonyára így működik a ‘mandzsúriai jelölt’ is, aki meghallja a parancsszót, és “eszébe jut” a beprogramozott másik tudatállapot.

    A megjegyzés nem tanulás. Keressünk egy elméletet, alfában tanuld meg, azután fejtsd ki, mit jelent.

    Úgy tudom, brainturbónál a “programozás” után van tanárral végzett tanulás is, amikor a tudatalatt rögzült anyagot “rendszerbe rakják”. A szavakat magolni szoktuk, nem megérteni. Alfában gyorsabban tudsz magolni.

    Emlékszel most is mindenre? Tudod használni? Érted? Milyen eredményeket értél el az így tanult dolgokkal?

    Pontosabban és hosszabb ideig emlékeztem rá, mint azokra amiket nappal tanultam. De az egyetem is olyan, mint a gimi: a legtöbb tanult dolgot soha nem fogod használni, így előbb-utóbb elfelejted. De az egyetem szerintem nem is erről szól, hanem hogy megtanulsz egy adott területen – például programozás – gondolkodni.

  5. kisboros írta:

    Hogy egy kicsit célorientáltan gondolkodjak, mi értelme a buddhává válásnak? Van-e ennek hozománya a túlvilágon, és ha igen, mi erre a bizonyíték?

    Néha megtapasztaltam az ürességet. Nem volt bennem semmi, se gondolat, se érzelem, az érzékletek átjártak rajtam és a testemen. Gyönyörű állapot. Igazi játékos szellemiség. Nincsenek gátló érzelmek és gondolatok.

    Tudnék mit kezdeni egy ilyen állapottal, ha állandósulna. A sok trükkös elmemechanizmus meg se rezdülne.

  6. Hello Thirdeye!

    thirdeye írta:

    megnéztem a Revolver című filmet . Zseniális , mindent elmond ! Másoknak is ajánlom nézzék meg

    Örülök, hogy tetszett. 🙂

    Ha van rá kapacitásod megtennéd hogy elolvasod ezt :http://durumdara.blog.hu/2010/11/20/tenyeszfaj Kíváncsi lennék a véleményedre . Lényegében ugyanarról szól más megközelítésből. Még egyszer köszi a filmet !

    Lesz, csak emlékeztess még. Thx.

  7. massacarrara írta:


    Eleve azok vagyunk, nincs mit állítgatni. tehát ELEVE, így hát csak nyugi.

    Nem a buddhatermészetrre gondoltam, hanem a buddhaként való működésre.

  8. massacarrara írta:

    „Habár minden létezni látszik, semmi nem létezik. Ez pontosan olyan, mint egy kártyatrükk.”

    Az létezik, amire reagálsz. Mint például egy kártyatrükkre. 🙂

  9. kisboros írta:

    A tehetség ebben az értelmezésben inkább azt jelentené, hogy a befogadott információt gyorsabban, hatékonyabban stb. dolgozod fel, mint a többiek. A tehetség nem “tudás”, viszont a tudást meg kell szerezned, hogy boldogulni tudj.

    A tehetség a szembenézés képessége, nem?

    Elmebajnál és egyéb betegségeknél mégis azt szokta kérdezni az orvos, hogy fordult-e elő a családban korábban

    Mert sötét. 🙂

    ilyen, hogy tudja, örökölt a dolog, vagy utólag alakult ki. Ezt azért kérdezi, hogy tudja, milyen irányban kezelje a pácienst. Ha genetikai a dolog, akkor nyilván nehezebb kezelni, és általában az van, hogy a betegnek tudomásul kell vennie a dolgot és ezzel együtt élni, de ha nem genetikai, akkor visszavezethető a betegség lelki okokra, így a lelki problémát kell megkeresni és megszüntetni.

    Ez rettenetes. Mármint az, hogy ha az orvos nem egy világkép igehirdetője lenne, meg gyógyszerügynök, hanem gyógyító, akkor az lenne a dolga, hogy felkutassa azt a módszert, ami működik. Nem ezt teszi. Egy irányzatot képvisel. Ez nagyon súlyos dolog, valójában.

    Nem szoktam elhinni semmilyen olvasmányt, mindaddig amig nem tapasztalom vagy figyelem meg. Annyira hülye nem vagyok, hogy készpénznek vegyem az írott szöveget, amire jó példa, hogy általában nem szoktam minden cikkedre bólogatni

    Na igen, de például hogyan tapasztalod meg, hogy a gének mit tesznek, vagy hogy van-e DNS? Az nem baj, ha nem bólogatsz, hiszen akkor nincs párbeszéd.

  10. kisboros írta:

    Honnan tudod, hogy egy lecsúszott alkoholistának nincsenek művészi képességei?

    Én csak azt tudom, hogy nem kell lecsúszottnak lenni.

    Olyan ez, mint a Forma1: Schumacher tényleg a világ legjobb autóversenyzője, vagy csak azok közül a legjobb, akiknek volt lehetőségük gyerekkorukban gokartba ülni és versenyezni?

    Tényleg Agatha Christie a világ legjobb írója? Húzós kérdések ezek. Nincs esélyegyenlőség, de ennek is kell legyen oka.

    Itt megint az időn van a lényeg. Kinek mennyi időbe telik eljutni ugyanarra a szintre.

    Valójában ez attól függ, hogy mennyi mindenen kell átvágni. Például, hogy érdekli-e az, amit tanul vagy csinál? Azután, mennyi rögeszme akadályozza, hogy megértse? Mennyi mindent ért félre? És így tovább. Ha a felfogóképességről van szó, akkor bárki lehet zseni egy-két területen.

    Szokták mondani, hogy a zseniknek gyorsabban pörög az agyuk, vagyis hamarabb tanulnak meg dolgokat, hamarabb látják meg az összefüggéseket, mint az átlagember, aki lehet hogy szintén megláthatná, csak jóval többet kellene neki gondolkodnia, amibe egy idő után belefáradna.

    Ha a zsenialitás gyorsaság, akkor ez olyan valami, amit nem látunk mondjuk egy festményen. Mégis, vannak zseniális műalkotások. Azok mitől azok?

    Sok mindent mondanak a zsenialitásról. Például, hogy egy hajszál választja el az őrülettől. Ez képtelenség. Az őrület irracionalizmus, a zsenialitás meg éppenhogy rendkívül racionális, hiszen elképesztő eredményeket tud elérni.

  11. kisboros írta:

    Nem fogok definiálni semmit. Nem tudom, mit ír róla az értelmező szótár, de azt tudja mindenki,mit kell érteni alatta.

    Óriási tévedés. És gyakran a szótár sem tudja. Ha tudományosan beszélünk például az ihletről, akkor ugyanolyan precízen kell definiálnunk, mint például a sejt szót, hogy ugyanarról beszéljünk.

    Egyszer olvastam, hogy angoltanulásnál, hogy egy szó véglegesen rögzüljön az agy “neuronhálójában” kb. 160-szor kéne elismételni, viszont alfa állapotban elég fele- vagy harmadannyiszor elismételni.

    Van, akinek elég 1-3 alkalommal is. Vele mi a helyzet? A neuronháló az micsoda? Hogyan rögzül benne egy szó? A képek is rügzülnek? Hogyan? Mennyinek van hely?

    Tehát itt az időn van a lényeg. Alfában gyorsabban tanulsz, és igen, lehet mondani, hogy hiszi a piszi, de ezt én meg is tapasztaltam, persze akkor még nem tudtam a magyarázatot.

    A megjegyzés nem tanulás. Keressünk egy elméletet, alfában tanuld meg, azután fejtsd ki, mit jelent.

    Anno, amikor egyetemre jártam, sose tudtam nappal tanulni – amikor az agyhullámok bétában vannak -, mert csicseregtek a madarak, fel-alá mászkált mindenki, zajos volt minden stb. Hiába ismételtem el valamit 10-szer, 20-szor, másnap már nem emlékeztem rá ugyanúgy, vagy gondolkoznom kellett rajta, hogy hogy is volt az.
    Ezért szerettem éjszaka tanulni, amikor csend volt. Félálomban.

    Emlékszel most is mindenre? Tudod használni? Érted? Milyen eredményeket értél el az így tanult dolgokkal?

  12. massacarrara

    @ thirdeye:
    oké!
    nincs mit hozzá tenni
    minden jót! 🙂

  13. massacarrara

    @ kisboros:

    no, akkor épp így jó:)

  14. kisboros

    @ thirdeye:
    Ez is csak egy menekülési forma, nem megvilágosodás.

  15. thirdeye

    kisboros írta:

    Hogy egy kicsit célorientáltan gondolkodjak, mi értelme a buddhává válásnak?
    Van-e ennek hozománya a túlvilágon, és ha igen, mi erre a bizonyíték?

    Igazad van , nincs értelme Buddhává válni , ugyanis a Buddhává akkor válsz ha sikerült meghaladnod az értelmedet . És ráadásul meg kell haladnod azt a nagyon erős befektető szellemű hozzáállást , hogy : mi a hozománya . Az ego számára biztosan semmi. És bizonyítékot csak magának szerezhet az ember , másoknak nem. De azért ezt a Buddha “dolgot” ne rólunk ítéld meg , mert Buddha tanítása egyszerű, mi meg már nagyon bonyolultak vagyunk , ezért nem értjük meg a lényeget . :rainbow:

  16. kisboros

    Hogy egy kicsit célorientáltan gondolkodjak, mi értelme a buddhává válásnak?
    Van-e ennek hozománya a túlvilágon, és ha igen, mi erre a bizonyíték?

  17. kisboros

    @ thirdeye:
    Nem akarok én kifogni senkin, csak leírom a megfigyeléseimet, véleményemet. Az internettel egyidőben tömegesen jelentek meg “tanítók” a neten, akik jobban tudják, mint a másik, és általában könyvek szövegeit böfögik vissza, hozzátesznek egy kis saját ezt-azt,de mindnél megfigyelhető: a magánéletben nem vitték semmire. Szóval ez a buddhává válás “útja”? Vagy csak az egó próbál buddhává válással felszínre törni, ha már nem lett focista, színész, sztár stb.
    Amikor kívülről nézek egy teljesen átlagos, gyereket nevelő normális családot, többnyire azt látom, hogy a szülők se celebek, se buddhák nem akarnak lenni.
    Persze a mai gazdasági körülmények miatt egyre kevesebb a “normális” család.
    A buddhák kora jön…

    Ez a “világ nem létezik, minden csak illúzió” dolog is olyan, hogy bizonyította már valaki?
    Mert amúgy valóban jól hangzik.

  18. thirdeye

    @ kisboros:
    Hidd el úgyse tudsz kifogni massacarrarán , én már megpróbáltam . Ő nem egy esendő lény . Ő csak a mi tükörszerű bölcsességünk . Egyébként a hamis mesterek épp olyan fontos dolgokat tudnak nekünk elárulni mint a valódiak. Azt hogy hogyan NE csináljuk a dolgokat ! :peace: :yinyang: :rain: :umbrella:

  19. thirdeye

    @ massacarrara:
    Megvan ! hiszen akkor vele találkoztam havas hegycsúcsok között vándorolva . :-))

  20. massacarrara

    @ kisboros:

    a mester nem más , mint a saját magunk őseredeti , tiszta lényege. ha külső személyként manifesztálódik, valóban a @ kisboros képességeire van bízva , mit hoz ki belőle.
    ez az elv, bár az is igaz a new age valóban sok kóklert felszínre dob.
    de van hagyományvonal (leginkább a tibeti buddhizmusban maradt meg, persze máshol is volt) ami több ezer éve megbízható itiner, ha másképp nem megy.
    krisztus nem volt keresztény, buddha nem volt buddhista, mohamed nem volt muzulmán. a címkéket mi ragasztgatjuk. ha ego van mindent szilárd valóságnak veszünk, ha nincs akkor minden JÁTÉK. ezért telitalálat Duncan bejegyzése

  21. massacarrara

    @ thirdeye:
    a játék, talán a legfontosabb eleme pl. a buddhizmusnak is ( sok szintje van, a szutrától a tantrán át a dzogcsenig), de mindenhol kimondatik: everything is unreal, life is a big dream.
    igazad van, lehet nehézkes és a többi… de ez abból adódik, hogy mi mindent fogalmilag próbálunk megfogni. még a meditációs praxist is, ekkor záraz lesz nem játékos. pedig az egyszerűsége , játékossága a szép, ja és nem lehet célképzetünk. akkor valóban sosem fog működni de álljon itt Trungpától egy kis finomság:

    “A meditáció gyakorlása nem azon alapul, milyennek szeretnénk, hogy legyenek a dolgok, hanem, hogy milyenek.”

    (Csögyam Trungpa)

    Csögyam csak egy kóbor kutya,

    A világban, óceánon, vagy magas,

    havas hegycsúcsok között vándorolva.

    Csögyam úgy viselkedik, mint egy kóbor kutya,

    Még a következő étkezésére sem gondol.

    Barátkozik a madarakkal, sakálokkal és

    az összes vadállattal.

    (Csögyam Trungpa)

  22. kisboros

    massacarrara írta:

    “-Mester, mester! Tényleg semmit nem tehetünk a megvilágosodásért?- kérdezték a tanítványok izgatottan.
    – Nos , egy valamit talán mégis. Tehettek úgy, mint az öregasszony aki nekidőlt a vagon falának, hogy gyorsabban menjen a vonat.”

    A “mestert” is csak az egója hajtja. Nem vitte semmire az életben, aztán úgy gondolta, hogy akkor ő lesz a bölcs, maga köré ülteti az embereket, és tanítani fogja őket. Ő ettől lesz valaki.
    Mennyi ilyet láttam már a neten…

  23. thirdeye

    @ Fisher:
    Na jó , egyszerűen csak elfogult vagyok mert nagyon sokat kaptam ezektől a tanításoktól .Amikor azt írtam , az életed múlik rajta , arra gondoltam hogy a világhoz való hozzáállásunkon múlik hogy miket tapasztalunk meg . A tudatváltáshoz pedig abszolút passzol .

  24. Fisher

    @ thirdeye:
    Miért múlik ezen? Mi fog történni addig (dec. 21?)? Egyébként én sok ellentmondásos dologgal találkoztam már, de sokszor nem tudtam dönteni, hogy melyik az igaz. Ilyenkor inkább meghagyom mindkettőt párhuzamosan. Viszont amiben hiszek az az emberiség közeledő tudatváltása, ami nem tudom, hogy beleillik-e ebbe a könyvbe, tanításba. 🙂

  25. thirdeye

    @ massacarrara:
    Ez mind igaz , de hogy eljussunk önmagunkhoz előbb : jelek után kell kutatni , keresni kell a kulcsot , a rejtély nyitját , csirkék beleibe kell bámulni .stb…Sajnos nem tudjuk megspórolni a munkát . Annyi buddhista irodalmat elolvastam hogy Dunát lehet vele rekeszteni . De mint tudod a buddhizmus tapasztalati vallás , és a sok bölcsesség végül kikezdte a gyomrom. 😕 Úgyhogy nem volt más hátra , mint előre . Amúgy kösz az oldalt . 🙂

  26. thirdeye

    @ Fisher:
    Szeretnék benned legyűrhetetlen kényszert ébreszteni , mert lehet hogy jövő tavasszal már késő lesz . De kezedben a döntés ! Amúgy a második könyvtől lesz érdekes a dolog (úgy emlékszem .) A harcoslét amúgy egy speciális hozzáállást jelent a világ dolgaihoz , méghozzá nagyon speciálist , de hogy milyet ahhoz el kell mélyülni a tanításokban , én most erről nem tudok többet mondani neked. Csak az életed múlik rajta . 😀 De Duncan is ezért munkálkodik szerintem , hogy ébredjünk már végre !

  27. Fisher

    @ thirdeye:
    Erről a harcoslétről egy kicsit többet tudnál mondani? Egyébként az előszóba belekukkantottam, azonnal felkeltette az érdeklődésem. Gondoltam, na még egy könyv a már így is csak duzzadó várólistán. Aztán elolvastam újra a kommentedet, hogy jól értettem-e. És valóban, meg is találtam több könyvét a neten. Hát na ez már mennyiség, a mostani sebességgel haladva valszeg úgy jövő tavaszra el is olvasnám… a felét. 😯 Szóval lehet kimarad. Na de majd egyszer, vagy ha legyürhetetlen kényszert ébresztessz bennem. 😀

  28. massacarrara

    @ thirdeye:
    egy kis ram tzu, csak hogy lássuk nincs mit változtatni. minden eleve tökéletes, ez a közvetlen ösvények lényege.

    Jelek után kutatsz,
    Keresed a kulcsot,
    A rejtély nyitját.
    Csirkék beleibe bámulsz,
    Térképezed a csillagok mozgását,
    Számolod a lélegzeted,
    Isten becenevét kántálod,
    Kártyát vetsz,
    Összeadsz számokat,
    Vég nélkül szeretkezel,
    Böjtölsz,
    Drogokat szedsz,
    Tanulmányozod a szentiratokat,
    Tealevelekből olvasol,
    Szellemekkel beszélgetsz,
    Tested elbűvölő pózokba csavarod,
    Egyik gurutól a másikig szaladsz,
    Szemináriumokra és
    elvonulásokra jársz,
    Gyakorolsz,
    Könyveket vásárolsz,
    Kazettákat hallgatsz,
    Tiszta szívből imádkozol.
    Ram Tzu tudja:
    Amikor mindezzel végeztél,
    Ott találod Önmagad

  29. thirdeye

    @ Fisher:
    Az az igazság hogy ez egy tizenvalahány részes műnek az utolsó könyvének egy fejezete, és tulajdonképpen előzménye van , nem folytatása. Ez a rész úgymond összegzése a lényegnek . A megelőző részek tulajdonképpen az író beavatásairól szólnak hogy hogyan tanult meg LÁTNI , mellesleg komplex tanítást ad a harcoslét elsajátításáról (nindzsa képzéséről ?) Számomra azért hiteles mert a tanítások teljesen egybecsengettek korábbi érzéseimmel , csak megerősítést adtak . Egyébként ha valaki az intuitív elméjével olvassa akkor lehet tudni hogy kitaláció vagy sem .

  30. Fisher

    @ thirdeye:
    Érdekes az írás. Van esetleg folytatása? Mondjuk azt nem mondanám, hogy meggyőzött. Én igyekszem úgy megközelíteni a dolgokat, hogy ki lehet-e egy ilyen történetet találni. Mi bizonyítja, hogy nem csak kitaláció. Amit ugyan nem találtam meg benne, de a mondanivalója és a hangulata tetszik, ez már egy jó pont. 🙂

  31. thirdeye

    Szia Duncan , megnéztem a Revolver című filmet . Zseniális , mindent elmond ! Másoknak is ajánlom nézzék meg . A film hangulata is tökéletesen kifejezi hogy milyen súlycsoportba tartozik az ego . Ha van rá kapacitásod megtennéd hogy elolvasod ezt :http://durumdara.blog.hu/2010/11/20/tenyeszfaj Kíváncsi lennék a véleményedre . Lényegében ugyanarról szól más megközelítésből. Még egyszer köszi a filmet ! :yes:

  32. thirdeye

    @ massacarrara:
    Ezt ismered ?:A mester vándorútra kelő tanítványát csak arra intette : Ahol van Buddha , ott ne időzz , ahol nincs Buddha , onnan tüstént eredj tovább. 😉 Érted? :shutmouth:

  33. Petra

    ” A játék ellentéte nem a munka, hanem a depresszió. Játszani annyit tesz: cselekedni, tudatosan, örömmel és annyira elkötelezetten, mintha az ember tudná, mit hoz a jövő.”

    Ezt Brain Sutton-Smith-től idéztem, aki a neveléstudomány professzora és biztosan mondott ökörségeket is, de ezt jól látja. A feleségével saját megfigyeléseik és tapasztalataik alapján írtak egy könyvet arról, hogyan játsszunk a gyerekkel. A játék fogalmát tágan értelmezik. Ide sorolnak minden olyan tartalmas tevékenységet, ami nem közvetlen haszonra törekszik: az álommeséléstől a hátonlovagláson át egészen addig, hogy a tévéből ismert rajzfilmfigurákkal epizódokat írnak a gyerekek. Gyakorlati „recepteket” adnak arra, hogyan és mikor játsszunk gyerekeinkkel, és mikor hagyjuk őket magukra.Hangsúlyozzák az „oktató” tónustól mentes közvetlenséget. Egyébként öt gyerekük van.

  34. massacarrara

    @ thirdeye:

    Íme hát:
    Volt egyszer egy szent ember, aki állandó eksztázisban élt, de társai bolondnak tartották. Egy nap, miután egy kis ennivalót koldult a faluban, leült az út szélére, és evett. Mikor egy kutya jött oda, és éhesen nézett rá, szent emberünk etetni kezdte a kutyát is; egy falatot evett maga, egy falatot adott a kutyának, mintha régi barátok lettek volna. Hamarosan tömeg verődött össze körülöttük, hogy nézzék ezt a nem mindennapi látványt.
    A tömegben valaki így gúnyolta a szent embert hangos szóval:
    – Mit is várhatnánk valakitől, aki annyira bolond, hogy egy kutyát sem tud megkülönböztetni egy emberi lénytől?
    A szent erre így válaszolt:
    – Miért nevetsz? Nem látod Visnut, amint Visnu mellett ül? Visnut etetik, és Visnu etet. Hát akkor miért nevetsz, Visnu?

    visnuk/buddhák/stb ezek vagyunk, és ezen nem lehet változtatni.

    kersek Néked (3rd.Eye) 1 kis Ram Tzu-t is, az aztán odatesz

  35. thirdeye

    massacarrara írta:

    „Habár minden létezni látszik, semmi nem létezik. Ez pontosan olyan, mint egy kártyatrükk.”

    Megnyugodtam , úgy látszik járnak közöttünk még Buddhák . :yinyang: :dog:

  36. massacarrara

    “. Jó is lenne buddhaként születni!”

    Eleve azok vagyunk, nincs mit állítgatni. tehát ELEVE, így hát csak nyugi.
    íme 1 csöpp bátorítás:

    “-Mester, mester! Tényleg semmit nem tehetünk a megvilágosodásért?- kérdezték a tanítványok izgatottan.
    – Nos , egy valamit talán mégis. Tehettek úgy, mint az öregasszony aki nekidőlt a vagon falának, hogy gyorsabban menjen a vonat.”

  37. massacarrara

    „Habár minden létezni látszik, semmi nem létezik. Ez pontosan olyan, mint egy kártyatrükk.”
    Ranjit Maharaj

    Duncan e bejegyzésed telitalálat!
    Thx!

  38. thirdeye írta:

    Még nem láttam a filmet, igyekszem pótolni .

    Általában szélsőséges reakciókat vált ki a film az emberekből, van, aki imádja, van, aki szerint egy rakás bélsár. 🙂

    Ha mégnezted, várom a véleményed.

  39. kisboros

    Duncan Shelley írta:

    És a személyiség, tehetség miegymás honnan van? Csupán pár millió év blokkolt emlékeivel és késztetéseivel születünk, meg még sok mással. Jó is lenne buddhaként születni!

    Amikor azt írom, hogy üres fejjel születik mindenki, az azt jelenti, hogy születésünkkor még nem tudjuk hogy kell enni, írni, olvasni, viselkedni, utazni a buszon stb. Ezek olyan dolgok, amiket vagy megtanítanak neked, vagy ellesed mástól.
    A tehetség ebben az értelmezésben inkább azt jelentené, hogy a befogadott információt gyorsabban, hatékonyabban stb. dolgozod fel, mint a többiek. A tehetség nem “tudás”, viszont a tudást meg kell szerezned, hogy boldogulni tudj.

    Nincs ilyesmi. Van helyette valami egészen más, ami már nem tartozik ennek az oldalnak a hatáskörébe. Az egy tisztán szellemi dolog, amit ennek hisznek. Ez olyan igaz, hogy tisztán szellemi technikákkal maradéktalanul kezelhető, míg fizikai módszerekkel nincs eredmény.

    Elmebajnál és egyéb betegségeknél mégis azt szokta kérdezni az orvos, hogy fordult-e elő a családban korábban ilyen, hogy tudja, örökölt a dolog, vagy utólag alakult ki. Ezt azért kérdezi, hogy tudja, milyen irányban kezelje a pácienst. Ha genetikai a dolog, akkor nyilván nehezebb kezelni, és általában az van, hogy a betegnek tudomásul kell vennie a dolgot és ezzel együtt élni, de ha nem genetikai, akkor visszavezethető a betegség lelki okokra, így a lelki problémát kell megkeresni és megszüntetni.

    De az a baj, hogy nem vizsgálod, hanem olvasgatsz, méghozzá egy szűk területen. Le kell ereszkedned a gyakorlatba. Ha ismered az igazi okot, akkor tudsz vele kezdeni valamit. Ha tudod, miért képes valaki a telekinézisre, akkor ki tudod fejleszteni a telekinézist. Ha tudod, hogyan lehet tíz emeletes házat építeni, akkor tudsz ilyet építeni.

    Pont erről írtam eddig is, hogy sok dolgot valóban összeolvasok, de sokat megtapasztalok, vagy találok rá valamilyen logikus magyarázatot, ami akár hamis is lehet, elvégre nem minden van úgy, ami logikus. Nem szoktam elhinni semmilyen olvasmányt, mindaddig amig nem tapasztalom vagy figyelem meg. Annyira hülye nem vagyok, hogy készpénznek vegyem az írott szöveget, amire jó példa, hogy általában nem szoktam minden cikkedre bólogatni

  40. kisboros

    Duncan Shelley írta:

    Egy igazán lecsúszott figurát kerestem, aki tele van fájdalommal, és aki nagyon “művészi”, hogy rámutassak arra, hogy ez az elmélet mennyire képtelen.

    Honnan tudod, hogy egy lecsúszott alkoholistának nincsenek művészi képességei? Lehet hogy vannak, csak ő maga sem tud róla, mert még sosem próbálta.
    Olyan ez, mint a Forma1: Schumacher tényleg a világ legjobb autóversenyzője, vagy csak azok közül a legjobb, akiknek volt lehetőségük gyerekkorukban gokartba ülni és versenyezni?

    Az a lényeg, hogy annyira elhiggyem, hogy az a valóság, amit elképzelek, hogy ez érzelmi reakciót váltson ki belőlem. Ehhez egy folyamat vezet, melyen át kell mennem. Technika és gyakorlás kérdése.

    Itt megint az időn van a lényeg. Kinek mennyi időbe telik eljutni ugyanarra a szintre. Szokták mondani, hogy a zseniknek gyorsabban pörög az agyuk, vagyis hamarabb tanulnak meg dolgokat, hamarabb látják meg az összefüggéseket, mint az átlagember, aki lehet hogy szintén megláthatná, csak jóval többet kellene neki gondolkodnia, amibe egy idő után belefáradna.
    Mennyiszer hallottam ezt egy-egy próbálkozás után: én ezt nem tudom…
    Nekem meg ez volt régen a mániám: nem érdekelt semmi, csak amire azt mondták, hogy nem lehet megcsinálni. És mindig megcsináltam. Volt hogy elég volt 1-2 másodperc, volt hogy ráment a szigorlatom,mert az azt megelőző napokban ez kötött le.

  41. bakostamas

    @ Duncan Shelley:
    Kis Ferrari Dino 206 GT? Hát, abba nem fér sok, csak a lényeg. Cool

    Nem pont! De legalább hely több van az enyémben. A lóerőkről nem kívánok nyilatkozni 😀

  42. kisboros

    Duncan Shelley írta:

    Akkor az ötlet szót is definiáljuk tudományosan.

    Látom, a “tudományosan” kiverte nálad a biztosítékot.
    Nem fogok definiálni semmit. Nem tudom, mit ír róla az értelmező szótár, de azt tudja mindenki,mit kell érteni alatta.

    Akkor a tanulás szót is vizsgáljuk meg. Nem szőrszálhasogató akarok lenni, hanem tudományos, azaz félreérthetetlen. A tanulás materialista definíciója tényleg nem beszél semmiféle megértésről, de miért is kellene elfogadnunk? A tanulás megértés, mely személyes hozzájárulás útján érhető el, energiabefektetéssel, aktivitással, nem “alvással”.

    Valóban, energiabefektetéssel jár, csak nem mindegy, ki mennyi energiát fektet bele, és mennyi idő alatt tanul meg valamit.
    Egyszer olvastam, hogy angoltanulásnál, hogy egy szó véglegesen rögzüljön az agy “neuronhálójában” kb. 160-szor kéne elismételni, viszont alfa állapotban elég fele- vagy harmadannyiszor elismételni. Tehát itt az időn van a lényeg. Alfában gyorsabban tanulsz, és igen, lehet mondani, hogy hiszi a piszi, de ezt én meg is tapasztaltam, persze akkor még nem tudtam a magyarázatot.
    Anno, amikor egyetemre jártam, sose tudtam nappal tanulni – amikor az agyhullámok bétában vannak -, mert csicseregtek a madarak, fel-alá mászkált mindenki, zajos volt minden stb. Hiába ismételtem el valamit 10-szer, 20-szor, másnap már nem emlékeztem rá ugyanúgy, vagy gondolkoznom kellett rajta, hogy hogy is volt az.
    Ezért szerettem éjszaka tanulni, amikor csend volt. Félálomban. Többször is volt, hogy másnap vizsga volt, ott volt a 70-80 oldalas jegyzet, én majd elaludtam – vagyis az agyhullámaim szépen lelassultak -, de próbáltam ébren maradni, és olvastam a jegyzetet. Nem 10-szer, 20-szor ismételtem az olvasott szöveget,hanem 2-szer, 3-szor, a lényeg az volt, hogy gyorsan végigrágjam magam rajta. Másnap,mikor felkeltem, szóról szóra emlékeztem mindenre. Ez egy tapasztalás volt: éjszaka, a csendben, félálomban valamiért fogékonyabb az agyam, valamiért gyorsabban” tanulok. Akkor még nem is tudtam mi az az alfa állapot. Azóta már tudom…

  43. eleven

    ” A játék a lényeg ” Gordon Gecco – Tőzsdecápák –

  44. thirdeye

    Még nem láttam a filmet, igyekszem pótolni . :tv: 🙂

  45. kisboros írta:

    Üres fejjel születik mindenki.

    És a személyiség, tehetség miegymás honnan van? Csupán pár millió év blokkolt emlékeivel és késztetéseivel születünk, meg még sok mással. Jó is lenne buddhaként születni!

    A lélek létezése nem zárja ki, hogy a gének hatással vannak képességeinkre, ezáltal az életünkre.

    A léleknek az a lényege, hogy anyagtalan. Ha az anyag hat rá, akkor ott valami tévedés van.

    A legnagyobb találmányok magyarok nevéhez fűződnek.

    Ez egy rendkívül szubjektív kijelentés! 🙂

    És mi van az öröklött elmebajjal és betegségekkel, amik szintén megfigyelhetők?

    Nincs ilyesmi. Van helyette valami egészen más, ami már nem tartozik ennek az oldalnak a hatáskörébe. Az egy tisztán szellemi dolog, amit ennek hisznek. Ez olyan igaz, hogy tisztán szellemi technikákkal maradéktalanul kezelhető, míg fizikai módszerekkel nincs eredmény.

    Te letudod annyival, hogy a festő azért művész, mert tud festeni, engem meg az érdekel,hogy miért tud festeni az egyik, és miért nem tud ugyanúgy festeni a másik. Az okot vizsgálom, és a működési elvet, nem a felszínt.

    De az a baj, hogy nem vizsgálod, hanem olvasgatsz, méghozzá egy szűk területen. Le kell ereszkedned a gyakorlatba. Ha ismered az igazi okot, akkor tudsz vele kezdeni valamit. Ha tudod, miért képes valaki a telekinézisre, akkor ki tudod fejleszteni a telekinézist. Ha tudod, hogyan lehet tíz emeletes házat építeni, akkor tudsz ilyet építeni.

    Van egy olyan mániám, hogy összeszedem a zseniket, és elkezdem őket vizsgálni. Tanulmányozom a személyiségüket, a viselkedésüket, az életüket, a küllemüket,az arcukat stb. Keresem a hasonlóságot, az összefüggést, hogy miért olyanok, amilyenek.

    Kérlek, sőt ragaszkodom hozzá, hogy itt és most definiáld a zsenialitást!

  46. Jaklin írta:

    Pedig a nevelésünk alapján vagy alkoholistának vagy BKV-ellenőrnek vagy drogos utcagyereknek kellene lennünk.

    A BKV ellenőr nem túl durva? :D:D

    ezért nem hiszek ezeknek a pszichológus dumáknak, amit nagyokos professzorok mondanak, akik lefogadom egyetlen épkézláb rímet vagy éppen novellát sem tudnak készíteni.

    Persze, hogy nem. De ezt a tehetségtelenséget és dilettantizmust azzal magyarázzák, hogy fajuk miatt ők immunisak mindenféle mentális betegségre.

    Ez kicsit olyan, mint a szexológusok. Akiket csak láttam, olyan rútak voltak, hogy soha nem feküdne le velük senki…

    😀 😎

  47. bakostamas írta:

    Csak azon agyaltam, hogyan fogok minden cuccomat bepakolni a kis 206osba

    Kis Ferrari Dino 206 GT? Hát, abba nem fér sok, csak a lényeg. 😎

    http://www.sfaroc.com/sitebuildercontent/sitebuilderpictures/206sp.jpg

  48. thirdeye írta:

    az tudhatja hogy ezek mind csak az elme játszadozásai . És valójában bármilyen jó ötlettel áll is elő mindig csak körbe körbe forgat minket .

    Igen, ha valaki elkezd okokat keresni, akkor az út elején kint fog járni, de egy idő után magához jut el. Fontos kérdés, hogy mivel azonosítjuk magunkat. Egy zen mester mondta egyszer, hogy az átlagember az emlékei egy részével azonosítja magát, a bódhiszattva a tudatával, a buddha semmivel.

    Egy kérdés: láttad a Revolver című filmet? Egészen rendkívüli, és éppen erről szól.
    http://www.imdb.com/title/tt0365686/

    az elme ami nap mint nap használ minket

    De ez csak látszat.

Vélemény, hozzászólás?

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén