Gondoljuk újra a világot

Mitológiateremtés

És az Első Író megteremté ezt az izét ott hátul!

Minden regény, film, videojáték megteremti a maga univerzumát. Ez egy olyan univerzum, amelyben annak a történetnek a világa, szereplői, eseményei a valóság.

James T. Kirk kapitány a mi univerzumunkban egy kitalált alak, de a Star Trek univerzumában létező személy. A Halálcsillag felrobbanása a mi világunkban nem történt meg, de a Star Wars univerzumában megtörtént. Vuk a mi valóságunkban egy rajzolt róka, a Vuk univerzumban élő lény – mi pedig csupán a vadul csapongó fantázia termékei vagyunk.

Ha van univerzum, van mitológia is: irodalmi értelemben a mitológia annak az univerzumnak a valós eseményeit, valós alakjait, valós viszonyait mutatja be. Mitológiateremtésnek nevezzük azt, amikor az író, vagy valamilyen közösség olyan anyagokat hoz létre, amelyek duzzasztják az adott univerzumot, tovább teremtik, szélesítik, színesítik azt, valóságosabbá teszik.

Az 1920-as – 30-as években alkotó H. P. Lovecraft nagyon értett a mitológiateremtéshez. Gyakran hivatkozott a mi világunkban létező történelmi alakok a mi világunkban nem létező írásaira, például az okkultista Eliphas Lévi titkos grimóriumára, azaz varázskönyvére, és gyakorta idézett belőle. Lovecraft történeteiben visszatérő különleges könyv, a Necronomicon nem létezik a mi univerzumunkban, de Lovacraftéban igen: a Necronomicon írójáról megadott életrajzi információk, a Necronomicon lapjairól idézett szövegek tovább növelték a lovecrafti mitológiát.

Ez annyira jól sikerült, hogy sokan hitték és hiszik, hogy Lovecraft elsősorban médium volt, és nem író, a Necronomicon után ezrek kutattak (valamikor én is, öcsémmel és barátainkkal), sőt számtalan Necronomicon töredék, illetve verzió került elő.

A Star Wars mitológiájának fontos része az a néhány oldalas kis anyag, amely a Birodalmi Történelmi Archívum egyik zárolt fájljában „található”, és amely nagyrészt Tarkin nagymoff Halálcsillagon született jelentéseiből állnak. Ez a néhány oldal elmeséli, hogy Darth Vader a fekete ruha, a zihálás, a lézerkard, az Erő és az összes többi hókuszpókusz ellenére egy ostoba barom volt, aki a primitív vezetési rögeszméivel gyakorlatilag többet ártott a Birodalomnak, mint a lázadók. Vader kizárólag az erőszak nyelvén tudott kommunikálni, irracionális követelményeket szabott, sorra mészárolta le a legnagyobb koponyákat, akiknek stratégiai, mérnöki, tudományos zsenije fájó űrt hagyott maga után, jelentősen meggyengítve a Birodalmat.

A Star Wars mitológiáját tovább építi a párhuzam: a második világháborúban a japán birodalom sorra kényszerítette rituális öngyilkosságra legjelentősebb hadvezéreit, tudósait és mérnökeit, megtizedelve a vezérkart, megtizedelve a hadiipari mérnöki kart, elgyengítve a birodalmat.

Az elme gyilkosai univerzumának mitológiáját építette a trilógiában gyakorta hivatkozott Rendszer Hiteles Krónikája megírása és kiadása. Néhány oldal a Joshi Masadáról vezetett CIA-aktából szintén tovább építené ezt a mitológiát. Egy videojáték, amely a legfelsőbb kaszt világába viszi el a játékost, szintén építené a mitológiát. Ha egyszer megjelenik egy lovedoll Zoe-baba, az nem a mitológiát erősíti majd, hanem a merchandising nevű ipar terméke lesz. (Mi nem tervezünk ilyen babákat, mossuk kezeinket.)

A félelem íze univerzumában a The Order titkostársaság három vezetője és egy idegen lény között köttetett paktum rendkívüli jelentőséggel bír. Ennek a paktumnak a megfogalmazása, és valamilyen formában elérhetővé tétele tovább építené a mitológiát. Shub-Niggurath kedvenc Dieffenbach IV-es típusú sebészkésének értékesítése a webshopban, megint csak a merchandising része, nem a mitológiáé.

Ti szeretitek az irodalmi mitológiákat? Ha igen, melyik a kedvencetek? Milyen mitológiai anyagok érdekelnének titeket Elme gyilkosai, Amer, Félelem íze témákban? (Mint fentebb említettem, az élethű Zoe-babák nem ide tartoznak…)

Share

Commentek

Előző

Meghasonulás

Következő

A földi börtön

  1. harq

    Muad-Dib írta:

    Petra írta:
    Te vagy az első olyan nő akivel “találkoztam”, akit úgy tűnik, tényleg megfogott a Dűne univerzuma és aki valóban érdeklődik utána. Ritka kincs az ilyen…

    szerencsére azért vannak páran… 🙂

  2. pipolaj

    Duncan!A kilencekről,jó lenne,ha írnál még!!!@ aelod:

  3. Nietz-senki

    Legelső kommentem egyike:
    Nietz-senki
    Posted július 29, 2012 at 11:55 DE. (Hogyan lehet jobbá-tenni a világot?) – ami Greatnél hamar “kiverte a biztosítékot”. Ugyan – biztos nem akartam Neki szándékosan rosszat? Jobb, ha – az idő távlatából – objektívan tudunk rá tekinteni.

    “Kialakítjuk saját világunkat – azért, hogy ne lássunk azon túlra?
    Aki a TELJESSÉGET választja, az nem állhat meg szférák határainál, nem horgonyozhat le társadalmi, vallási vagy saját igazságoknál!”

    – apropó: “megosztás”:

    “Fejünket csak fizikai értelemben vagyunk képesek tömni? Ha valami tudást (igazságot) megosztok mással – én szegényebb vagy éhesebb leszek?”

    A görögök az igazságot tartották oszthatatlannak és azt gondolták a fizikaiban is jelen kell lennie ennek – valamilyen formában (atom – szerintük az atom volt a az anyag legkisebb oszthatatlan alapegysége). Atum – az Istenek teremtője (Várkonyi Nándor: Szíriat oszlopai). Az “ős-egy” vallások egyik gyökere. Tehát az Isteni lényeg sokszorosítása nem veszít “valójából”.

    Mennyi-féle módon képesek vagyunk “megosztani” igazságtartalmakat – úgy, hogy az nem veszít értékéből (hacsaknem lényegtelen pletyka). Ez a “lényeg” – ezért blogozunk, olvasunk könyvet, újságot stb. Persze számtalanszor “kisiklunk” – megvezet gyarlóságunk…
    Maga a szó nem helytálló – mert ugye nem megosztás történik, hanem sokszorosítás!!!

    Ha valaki (vagy valami) nem a helyén van az már nem lehet jó! Vannak lények – köztünk is bőven – akik nem találják helyüket… és akarva-akaratlan másokat is félrevezetnek. Ez valódi természetünk próbája – hogy mennyire vagyunk képesek eltérni az igazságtól, vagy épp egy személyes életfeladattól.

    Remélem senki sem gondolja, hogy még mindig lehet mítoszt teremteni – amennyiben: lehet; úgy akkor hívő is kell hozzá! És mint említettem akad bőven ember – Aki kénytelen hinni…

    Én folyamatosan tisztázni szeretnék dolgokat, fontos ügyeket – persze nem mondom, hogy könnyű megítélni engem és dolgaimat egy hívő perspektívából. Amit ajánlani tudok – az maga: a lassúság! Fókuszáltság és perspektivikus látás lassú váltakozása. Ha kapkodunk – az nem vezethet eredményre!

  4. Petra

    Muad-Dib írta:

    Bár, hogy átnyújthassam, valóban találkoznunk kellene, de mivel ez szerény becsléseim szerint nem mostanában fog bekövetkezni, addig virtuálisan küldöm e ritka ajándékokat.

    Kedves Muad-Dib!

    Én sem várok a személyes találkozóig,(mivel szerinted az nem mostanában lesz és jövőbelátó képességed legendás, ezért ebben nem is kételkedem), hogy megköszönjem ezt a kedves gesztust.
    :handshake:
    Köszönöm szépen!

  5. Fecske

    Azok a sztorik fognak meg a legjobban, amibe teljesen bele tudom élni magam, ahol minden részlet tökéletesen passzol egymáshoz mint a puzzle darabkák.
    Gyermekkoromban ilyenek voltak a Tarzan kötetek, emlékszem a való világban szinte zombiként mászkáltam…
    Harry Potter szintén nagyon jól felépített és jónak találtam Stephen King Setét Torony sorozatát is. A legújabb könyvsorozatként a Game of thrones is bejön (angolul inkább).
    Az elme gyilkosai -val az angoltanárom ismertetett meg, és hála istennek (és Duncannak) hogy akkor már megvolt mindhárom kötet, különben a kínok kinját kellett volna végigszenvednem a következő megjelenéséig. Nagyon meglepődtem, mikor kiderült, hogy egy magyar tollából származik… Minden elismerésem, mert annyira valóságos, hogy én azóta ebben a világban élek. 🙂

    Ui: azok a filmek (könyvek) ahol sok az orbitalis baki, logikátlanság és ordit róla, hogy a sztori csak úgy van összetákolva, valóságtalanok, borzasztóan felbosszantanak. Ahol úgy érzem hülyének néznek. Pl. nemzetközileg elismert vilaghires bokszoló elmegy keletre megvívni egy ottani híres harcossal. Ottani híres harcos kinyiffantja emberünket.
    1. nem is ugyanaz a sportág (felkészülés rá egyáltalán?)
    2. média, sportbizottság stb. nyomon sem követte az eseményeket? stb.

    Vagy amikor hírhedt sorozatgyilkost keresnek, és hoppá valaki leadja a drótot hogy hol lakik.
    Erre ketten (!) mennek oda, hogy megnézzék és elfogják.

    De a Dredd bíró vágta ki a biztosítékot, aminek az alapja a DNS tökéletes egyezése volt, pedig egy genetikai mutáció miatt lett az egyik szupergonosz.
    5perc után kikapcsoltam, máig füstölgök rajta 🙂

  6. Muad-Dib

    Petra írta:

    A legnagyobb hatással mégis „A Düne” és a köré épített mítoszrendszer volt rám.

    Kedves Petra!
    Te vagy az első olyan nő akivel “találkoztam”, akit úgy tűnik, tényleg megfogott a Dűne univerzuma és aki valóban érdeklődik utána. Ritka kincs az ilyen, úgyhogy jóindulatom és tiszteletem jeléül fogadj el tőlem egy flaska vizet és egy szelencényi fűszert. Bár, hogy átnyújthassam, valóban találkoznunk kellene, de mivel ez szerény becsléseim szerint nem mostanában fog bekövetkezni, addig virtuálisan küldöm e ritka ajándékokat.

  7. Petra

    Ja és egy (valószínűleg csak nekem fontos) kiegészítés az előzőhöz:
    A Dűnén (egy sivatagbolygó) a túlzott fűszerfogyasztástól (ami a bolygó közismert élvezeti cikke, de egyben élelem és szinte mindent átitató anyag) az ott lakó embereknek egyre sötétebb kékké válik a szemük fehérje.
    Szóval rohangál ott egy csomó teljesen kék szemű alak, fura, na és? Kit érdekel?!

    Azokat, akik nem olvasták A Dűnét nyilván az is teljesen hidegen hagyja, hogy egy ilyen fejlett civilizáció, miért nem használ modernebb berendezéseket és nem is fejleszt a mesterséges intelligencia irányába, miért félnek a gépektől, milyen események hatására alakul ki egy ilyen társadalmi berendezkedés, hogy alakul ki egy ilyen vallás, mi áll az ősi ellenségeskedés hátterében, miért ilyen fontos a fűszer. Arra viszont már egy a témában járatlan is kíváncsi lehet, hogy milyen következményei lehetnek a mesterséges intelligencia kontroll nélküli fejlesztésének és alkalmazásának; mi a hozadéka egy háborúnak, ami a Föld elpusztításával jár és az emberiségnek új otthont kell építenie; mi lesz a háború után a hősökkel és a bűnösökkel, egyáltalán ki dönti el, hogy ki minek számít; hogyan alakul ki egy vallás és meddig fajulhat a vallási fanatizmus; mi a konfliktusok oka és ez hova vezethetnek; hogy lesz valami, ami korábban értéktelen volt egy speciális tulajdonsága miatt hirtelen nagyon fontos, drága és a hatalmi viszonyok meghatározója. A Dűne cselekménye úgy alakul, hogy az író tulajdonképpen ezeket a kérdéseket boncolgatja, a többi csak körülmény.

    Csak arra akarok kilyukadni, hogy az üzenet, a mondanivaló, vagy a szellemiség legalább olyan fontos része a legendának, mint a helyszín, vagy a szereplők. Megkockáztatom, hogy talán még fontosabb is. Engem az Elme gyilkosaiban az érdekelt, hogy milyen a világ a színfalak mögött, hogy működik a félrevezetés és a manipuláció és hogy lehet harcolni ellene. Amer történeteiben azt szerettem, hogy elmondja, hogy hogyan alakítsuk át a gondolkodásunkat és a tetteinket is úgy, hogy mi okozzuk a változásokat és ne elszenvedjük azokat. A félelem íze pedig azért izgalmas, mert rögtön az elején felmerül, hogy mennyit ér az emberélet és ki rendelkezhet felette és ha már megszületett erről egy teljesen etikátlan megállapodás, akkor mit lehet tenni, hogy megakadályozzuk a teljesítést. Persze, érdekelnek a körülmények is (sokszor azok is magyarázzák a helyzeteket és motivációkat), de alapvetően arra koncentrálok, hogy a tanulságokat leszűrjem.

  8. Petra

    Egészen kicsi korom óta szeretem a meséket és oda vagyok a sorozatokért, de azért sokat változott az ízlésem és az igényességem az évek során. Kezdtem a Hupikék törpikékkel, aztán jött a Tini nindzsa teknőcök, a Sliders, Superman, X-men és a Gyűrűk ura (Tolkien) világa. A legnagyobb hatással mégis „A Düne” és a köré épített mítoszrendszer volt rám.

    Ha valaki azt mondja, hogy sci-fi mitológia, akkor a többségnek először Asimov jut eszébe, aki a műfajnak az egyik atyja (Heinlein és Clark mellett), ő alkotta meg a témában a kulcskifejezések, lefektette a robotika törvényeit, és olyan morális kérdéseket vetett fel, amik messze túlmutattak azon, hogy akkori tudományos fejlettségi szinten előkerüljenek. Asimov megpróbált egy olyan fantáziavilágot létrehozni, ami azért elég logikus és konzisztens, ezért számos előzmény és utótörténet született, amik végül egy egységes egésszé álltak össze.

    Valami ilyesmire törekedett Frank Herbert is a A Düne kapcsán. A folytatásokat olvasva (A Düne Messiássa, A Düne gyermekei, A Düne eretnekei, A Düne istencsászára, A Düne Káptalanháza)az emberben számos kérdés merül fel, amiket aztán az események sodrában el is felejt, de azért a kíváncsisága megmarad a dologgal kapcsolatban. (Egy ilyen fejlett civilizáció, miért nem használ modernebb berendezéseket és nem is fejleszt a mesterséges intelligencia irányába? Miért félnek a gépektől? Milyen események hatására alakul ki egy ilyen társadalmi berendezkedés? Hogy alakul ki egy ilyen vallás? Mi áll az ősi ellenségeskedés hátterében? Miért ilyen fontos a fűszer? ) Herbert mindenre tudta a választ és azt tervezte, hogy kiadja A Düne előzményeit is 6 kötetben, amik teljesen bemutatták volna a történet összes körülményét az évszázadokkal korábbi hábotútól a gépekkel, a dinasztiák kialakulásán át Muad Dib megjelenéséig. Sajnos Herbert meghalt, mielőtt ezt befejezhette volna, de szerencsére a jegyzeteiből fia és egy írótársa el tudta készíteni a teljes sorozatot, így nagyjából összeállt a legenda. Azt mondják viszont, hogy néhány ponton elég homályos és amit nem jegyzett fel sehova és a fiának sem említett meg, azokat a részleteket magával vitte a sírba.

    De ha azt hiszed, hogy most jön az, hogy te nehogy magaddal vidd a sírba, írd le ide gyorsan hogy is van az a dolog Darlával és a kettővel felette lévő főmuftival, akkor tévedsz. A legbugyutább átvezetés és a legostobább kérés lenne. Olyan, aki szereti a meséket és az írók által teremtett fantasztikus univerzumban barangolást, az nem akarja tudni előre a titkokat, a fordulatokat, a megoldásokat, csak akkor, amikor már egy ideje foglalkoztatja, töprengett rajta, izgalomban tarja, amikor már nagyon közel jár hozzá, de még nem lehet biztos benne, viszont nem tudja letenni a könyvet, amíg ki nem derül. Ezt rá kell bízni az íróra, aki pontosan tudja, hogy ennek hol és mikor jön el az ideje.

    Nagyon érdekel az Elme gyilkosai folytatása és tulajdonképpen az előzményei is, arról is írhatnál. Mikor elolvastam a trilógia első két részét, meg voltam róla győződve, hogy valós eseményeken alapul és te valami bennfentes vagy. A harmadik rész már túl durva volt ahhoz, hogy igaz legyen, de még tán ezt is el tudtam volna fogadni, annyira zseniálisan lett felépítve. Kíváncsi vagyok, hogy ez hova fajul és vajon le mered-e írni az igazat, a színtiszta igazat és csak is az igazat a Rendszerről. 😉

  9. Great

    @ Duncan Shelley:
    Van Damme, mint predator nagyon más lett volna, mint az, ami lett. Eredetileg akrobatikusnak képzelték el. Kinek kell megköszönni, hogy ezt elvetették?

    32 centivel magasabb, mint Arnold.

    Egy ilyen AvP biztosan jobb lett volna. Az 1, amit csináltak, éppen elment egyszeri filmnek, a 2 extra pocsék lett.

  10. Néhány érdekes infó egy-két legendáról. Csak, hogy sírjatok ti is…

    Az eredeti Predatorban a ragadozót Jean-Claud van Damme alakította, de már az elején leváltották, mert eléggé nyeszletnek nézett ki Arnold mellett. Helyette a 220 magas Kevin Peter Hall lett a ragadozó, aki profi sportoló volt, mellette színész és mozgásművész.

    Az Alien versus Predator eredeti elképzelés szerint összeolvasztotta volna a két univerzumot, úgy, hogy Ripley és Dutch lettek volna a főhősök, azaz Sigourney Weaver és Arnold Schwarzenegger. Ezt elvetették, mert amikor az ötlet előjött, már ötven felé jártak.

    Ehelyett lett az Alien versus Predatorból az az izé, ami lett.

    Ford Fairlane szavai jutnak eszembe…

  11. swann

    Engem az Amer mitológiából az érdekelne,hogy Amer hogyan jutott el a “csúcsra”,a bölcsesség és a tudás olyan fokára mint az Amer hitében?

  12. Nietz-senki

    Tehát – ettől fogva ez az ominózus kérdés:

    Azért – gondolom – senkit sem hagyott el annyira a realitás-érzéke, hogy ne tudná megkülönböztetni a mesterségeset a természetestől(?)

    Duncan Shelley írta:

    (Ezt írod)

    Te képes vagy rá?

    Igen – én képes vagyok rá.
    Te pedig arra vagy képes – hogy ezt meg is kérded.
    (kezdem azt hinni – nem tett jót Neked “az a testen-kívüliség”)

    Egyáltalán nem haragszok – azt elrepített írásokért sem. Az én írásom nem oly értékes…

  13. bakostamas

    Nekem a Star Wars gyerekként is túl gyerekesnek tűnt így nem tudtam azonosulni vele, a Star Treket viszont mostanra kedveltem meg és teljesen el tudom képzelni ezeket a galaktikus utazásokat (persze csíkot húzó csillagok nélkül 🙂 )

  14. aelod

    Duncan Shelley írta:

    Mindent tudok a kilencekről. Egyszer volt is róla egy cikk, csak amolyan bevezető, de Alex kiborult tőle. Szerintem ő kapcsolatban áll velük…

    Azt a cikket nem láttam, ha megvan még akkor a linket vagy a “mindent tudok a kilencekről” dolgot megköszönném ha elküldenéd.

    Tehát arra vagy kíváncsi, hogy Darla tényleg látta-e Krisztust a kereszten? És itt a történelmi Krisztusra gondolsz, nem egy mexikói Hészus Kriszti nevű boltosra?

    Én egy Krisztust ismerek a názáretit. Igen rá gondoltam.
    Mondom én “elhittem” Darla utolsó monológját, letűnt korokról, a megváltóról mindenről. Meggyőzött. 🙂
    Az kevésbé tetszett, h ilyen könnyen megölték de ez nem ebbe a rovatba való.

  15. Thirdeye szerint

    ” Mitológiateremtésnek nevezzük azt, amikor az író, vagy valamilyen közösség olyan anyagokat hoz létre, amelyek duzzasztják az adott univerzumot, tovább teremtik, szélesítik, színesítik azt, valóságosabbá teszik. ”

    Találtam egy érdekes cikket 🙂 : https://duncanshelley.com/ahogy_jon/az-elme-gyilkosai-es-a-vilag/

    Most már ki vele , kinek a megbízásából építed azt az univerzumot . :alien: :waiting:

  16. Thirdeye szerint

    Duncan Shelley írta:

    Amikor hatvan napig testen kívül voltál akkor érezted azt amit a tested ?

    Persze. De le tudtam kapcsolni róla.

    Akkor nyugodtan a vonat elé állhatsz . 😀
    Csak vicc volt . 🙂

  17. Thirdeye szerint írta:

    Amikor hatvan napig testen kívül voltál akkor érezted azt amit a tested ?

    Persze. De le tudtam kapcsolni róla. Például a látásnál csatorna helyett gombben érzékeltem.

  18. Nietz-senki írta:

    Ezt írod:

    “Azért – gondolom – senkit sem hagyott el annyira a realitás-érzéke, hogy ne tudná megkülönböztetni a mesterségeset a természetestől”

    “Nyugodtan beismerhetjük, hogy mi magunk – szubjektumok – egy nagy egész fontos részei vagyunk. Szellemi természetet nem biztos hogy azért kaptunk mert az Istennek további teremtőkre (segítőkre) van szüksége”

    Te képes vagy rá? 😎

  19. aelod írta:

    A kuniochi trilógiából engem a kilencek érdekelnének ott a hegy gyomrában, megvan talbot mundy könyve erről a témáról, de az író világából egy foszlány,részlet jó lenne.
    Avagy Darláról, egy régi egyiptomi hieroglif vmi “ezek a szemek látták krisztust a kereszten” mondta gorkienak mielött meghalt volna, én elhittem neki….

    Mindent tudok a kilencekről. Egyszer volt is róla egy cikk, csak amolyan bevezető, de Alex kiborult tőle. 🙂 Szerintem ő kapcsolatban áll velük…

    Tehát arra vagy kíváncsi, hogy Darla tényleg látta-e Krisztust a kereszten? És itt a történelmi Krisztusra gondolsz, nem egy mexikói Hészus Kriszti nevű boltosra?

  20. annamari írta:

    Az Első Író?

    Ja. Legyen itt egy izé! És lőn! 😀

    Egyszer mintha lett volna szó egy ingyenes e-bookról, Az elme gyilkosai hátteréről, helyszínek, járművek, fegyverek, szervezetek. Azóta is várom.
    Ilyeneket simán összedobhatnál, e-bookban, vagy itt az oldalon, hasznos lenne:
    http://www.amertanca.hu/enciklopedia.php

    Ezeket fel lehet eleveníteni. Volt rá törekvés, hogy egy hasonló, de átfogóbb anyag készüljön Az elme gyilkosaihoz, de kétszáz feletti cikk lett volna benne, azt pedig nem vállaltam. Valami köztes megoldás kellene.

  21. Jaklin írta:

    Emlékszem, egyszer vitatkozott velem egy fickó, hogy az Andan könyvet nem is egy magyar író írta, hanem Andan létezik, valami volt CIA-s amerikai fickó. Az egész úgy kezdődött, hogy érdeklődött, hol találja meg a Világ a színfalak mögött könyvet eredeti nyelven, azaz angolul. Mondtam neki, hogy az nem létezik. Azóta sem hitte el és szerintem azóta is keresi.
    Egyszer talán megtalálja majd, amikor le lesz fordítva. És igaza lesz!

    Az semmi! 2001-ben épp bent voltam az akkori kiadómómban, amikor bejött egy fickó és mondta, hogy ő pontosan tudja, ki az a Duncan Shelley, egy ex-idegenlégiós tábornok. Ott ültem mellette, de nem jött rá. Nehéz volt megállni röhögés nélkül.

  22. Jaklin írta:

    Amikor majd alaposan befut (kint is) a Félelem íze, kellene csinálni egy Wilkrog éttermet… Sajátos lenne az étlap.

    Érdekes ötlet. Vagy a halaktikus étteremláncnak nyitni egy üzemegységét… 😀

  23. Thirdeye szerint írta:

    ”sokan hitték és hiszik, hogy Lovecraft elsősorban médium volt, és nem író, ”

    Először én is ezt hittem rólad

    Annyira labilisnak tűnök? 🙂

    ” Minden regény, film, videojáték megteremti a maga univerzumát. Ez egy olyan univerzum, amelyben annak a történetnek a világa, szereplői, eseményei a valóság.”

    Valahol olvastam ,hogy egy másik dimenzióban minden gondolatunk formát ölt .

    Igen, a képzeletünkben. Ott istenek vagyunk, csak nem vesszük észre.

    Azt is hallottam már hogy az ember , halála után azzal a világgal fog találkozni amit életében a gondolataival felépített . Mit gondolsz , jó lesz neked az a világ amit így építesz ?

    Én már sokszor meghaltam, és maradtan ugyanott. 😎 Egyébként jó lenne Amernek lenni.

  24. Great írta:

    A lovedoll Zoe-babától lefelejtem az asztalt majdnem. Aki ilyet vesz, annak baja van.

    Árcédula: 24.000 euro… Hányat kérsz? 🙂

    A Tarkinos szöveg jó, ilyesmik érdekelnének, vélemények, jelentések Masadáról, Lauren Gilmore-ról, Momochiról, Andanról, bármilyen háttérinfó. Mi történt pontosan a wilkrog bolygón, amitől évezredek óta ég a légkör stb.

    Wilkrog Aktak. Ok. Egyébként nagyon hasonló, mint a Földön. Úgy tűnik, van valamiféle minta. 🙂

  25. Thirdeye szerint

    Nietz-senki írta:

    Azért – gondolom – senkit sem hagyott el annyira a realitás-érzéke, hogy ne tudná megkülönböztetni a mesterségeset a természetestől – az absztrakciót a valóságostól…

    Dehogynem . Az emberiség éppen attól szenved , hogy nem tudja megkülönböztetni a mesterségest a természetestől .

  26. Thirdeye szerint

    Duncan Shelley írta:

    Igen, a valóság az a hely, ahol nem ugrassz a vonat elé poénból, mert tudod, hogy fájni fog.

    Lenne egy kérdésem .
    Amikor hatvan napig testen kívül voltál akkor érezted azt amit a tested ?

  27. Thirdeye szerint

    Dr.Putyin998 írta:

    Azért mert ha orrbavágnak,azt nem hiszed,hallottál róla vagy olvastad,hanem attól seggreülsz,kisfiam.
    Van saját tapasztalatod is,sámán?

    Sok saját tapasztalatom van , csak nem akartam hogy az én személyem kerüljön előtérbe . Ezek a ” más ” világok ugyanúgy hatással lehetnek a teremtőjükre , mint egy vonat ,vagy egy pofon . Csak legfeljebb nem fizikai síkon hatnak ,hanem szellemi síkon először .

    Hallottál már a vuduról ?

  28. Nietz-senki

    Thirdeye szerint írta:

    Valahol olvastam ,hogy egy másik dimenzióban minden gondolatunk formát ölt .
    Gondolom erről van itt is szó . Vagyis akkor csak beismered hogy vannak más világok !

    Igen. És életünk spontán teremtményei közül jó-néhány “verseny-képes” (inkább életképes) egy abszolút (Isteni) valóságban is… Ugyanakkor verseny-képességre- szánt “teremtményeink” egyáltalán nem biztos, hogy életképesek is – egy abszolút valóságban.
    Ideáinknak mindenképpen van szellemi természete – viszont aminek nincs lényege (miértje); az (funkció nélkül) életképtelen a szellemi világban is. Továbbá; vélt teremtményeink – melyek ősképe (már messze az ember előtt) ott volt a szellemiben – ez esetben mieink: csak másolatok. Ha tisztában vagyunk teremtmények lényegével – akkor van esélyünk tisztázni valóságuk természetét. Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy maga a fantázia termékeit egy abszolút valóság helyből befogadja. Szerintem mindennek a szükségszerűség próbáját kell kiállnia.

    Azért – gondolom – senkit sem hagyott el annyira a realitás-érzéke, hogy ne tudná megkülönböztetni a mesterségeset a természetestől – az absztrakciót a valóságostól…

    Nyugodtan beismerhetjük, hogy mi magunk – szubjektumok – egy nagy egész fontos részei vagyunk. Szellemi természetet nem biztos hogy azért kaptunk mert az Istennek további teremtőkre (segítőkre) van szüksége… sokkal-inkább azért, mert fontos szellemi módon értenünk az életet és a “nagy egész” valóságát.

  29. aelod

    🙂 Mitológia:

    Lássuk csak homérosz iliász-odüsszeia, az első amivel találkoztam. Megfogott hektor bátorsága,ereje nameg itaka királyának daca és leleményessége.

    Aztán nemtom eml. e rá volt egy fim igaz ezer meg ezer volt de ez adta vissza a legjobban merlin és artúr történetét a szent grál keresését stb. a carmina burana volt a film zenéje.

    J. R. R. Tolkien gyűrűk ura. Brutálisan összetett és megálmodott világ, minden egyes apró részlete.

    A kuniochi trilógiából engem a kilencek érdekelnének ott a hegy gyomrában, megvan talbot mundy könyve erről a témáról, de az író világából egy foszlány,részlet jó lenne.

    Avagy Darláról, egy régi egyiptomi hieroglif vmi:) “ezek a szemek látták krisztust a kereszten” mondta gorkienak mielött meghalt volna, én elhittem neki….

  30. annamari

    Az Első Író? 🙂

    A lovedolls Japánban szinte művészetnek számít, minél élethűbb, minél megtévesztőbb, annál elismertebb. Van, aki “együttél” a babájával, leülteti az asztalhoz et cetera, a többit borítsa jótékony köd. Szörnyű.

    Egyszer mintha lett volna szó egy ingyenes e-bookról, Az elme gyilkosai hátteréről, helyszínek, járművek, fegyverek, szervezetek. Azóta is várom.

    Ilyeneket simán összedobhatnál, e-bookban, vagy itt az oldalon, hasznos lenne:
    http://www.amertanca.hu/enciklopedia.php

  31. Dr.Putyin998

    Duncan Shelley írta:

    @ Dr.Putyin998:
    Igen, a valóság az a hely, ahol nem ugrassz a vonat elé poénból, mert tudod, hogy fájni fog.

    Van róla sejtésem,mert valahol már olvastam róla. 😀

  32. @ Dr.Putyin998:
    Igen, a valóság az a hely, ahol nem ugrassz a vonat elé poénból, mert tudod, hogy fájni fog. 😀

  33. Jaklin

    Emlékszem, egyszer vitatkozott velem egy fickó, hogy az Andan könyvet nem is egy magyar író írta, hanem Andan létezik, valami volt CIA-s amerikai fickó. Az egész úgy kezdődött, hogy érdeklődött, hol találja meg a Világ a színfalak mögött könyvet eredeti nyelven, azaz angolul. Mondtam neki, hogy az nem létezik. Azóta sem hitte el és szerintem azóta is keresi. 😀

    Egyszer talán megtalálja majd, amikor le lesz fordítva. 🙂 És igaza lesz! 😎

  34. Dr.Putyin998

    Thirdeye szerint írta:

    …Valahol olvastam…
    …Azt is hallottam…

    Azért ez igy erős egy kicsit.
    Oké,én már megkaptam hogy azt miért hiszem valóságosabb világnak bármelyiknél,ahol idegesek az emberek és hadonásznak?
    Azért mert ha orrbavágnak,azt nem hiszed,hallottál róla vagy olvastad,hanem attól seggreülsz,kisfiam.
    Van saját tapasztalatod is,sámán?

  35. Jaklin

    Én nagyon tudom élvezni az irodalmi/filmes mitológiákat. Nem vagyok mondjuk egy nagy Star Wars fan, de szerintem annyira király, hogy a fél világ erről beszél, mintha valóban létező valami lenne.

    Amiket én szeretek: a lovecraftit igen, meg az Agatha Christie félét (Poirot és társai) meg Sherlock Holmes és Watson világa.

    Hogy egészen más világot is említsek: Harry Potter. Annyira komolyan ki van dolgozva benne minden részlet, hogy az ember tényleg elhiszi, hogy létezik valahol a kilenc és háromnegyedik vágány, csak meg kell találni.

    Engem az érdekelne, hogy Arthur, Darius és Bailey milyen életet éltek mielőtt bekerültek volna a The Orderbe. A wilkrogok bolygója. Hogy milyen ott az élet? Milyen a szórakozás? Mit dolgoznak az “emberek”.

    A Zoé babákról jutott eszembe. Amikor majd alaposan befut (kint is) a Félelem íze, kellene csinálni egy Wilkrog éttermet… :laugh:

    Sajátos lenne az étlap. 😀 😀

  36. Thirdeye szerint

    ” sokan hitték és hiszik, hogy Lovecraft elsősorban médium volt, és nem író, ”

    Először én is ezt hittem rólad . 🙂

    ” Minden regény, film, videojáték megteremti a maga univerzumát. Ez egy olyan univerzum, amelyben annak a történetnek a világa, szereplői, eseményei a valóság.”

    Valahol olvastam ,hogy egy másik dimenzióban minden gondolatunk formát ölt .
    Gondolom erről van itt is szó . Vagyis akkor csak beismered hogy vannak más világok !

    Azt is hallottam már hogy az ember , halála után azzal a világgal fog találkozni amit életében a gondolataival felépített . Mit gondolsz , jó lesz neked az a világ amit így építesz ?

  37. Louis

    Ezt most nem értem ezeket nem a görögök csinálták? A vuk az mesefilm.

  38. Great

    Mindig szerettem a jó mitológiákat, de nem tudtam, hogy így hívják. Valamikor a Starwars volt a kedvencem, már kinőttem belőle, ma már nekem túl gyerekes.

    A Dead Space mitológia is bejön. Nem játszottam a játékkal, lehet, nem is fogok, nem izgat, a filmek annyira nem tetszettk, de a szellemisége annál inkább. A Resident evil mitológia is érdekes, a játákok ott sem vonzanak, a filmek sem jöttek be igazán, csak az első.

    A lovedoll Zoe-babától lefelejtem az asztalt majdnem. Aki ilyet vesz, annak baja van.

    A Tarkinos szöveg jó, ilyesmik érdekelnének, vélemények, jelentések Masadáról, Lauren Gilmore-ról, Momochiról, Andanról, bármilyen háttérinfó. Mi történt pontosan a wilkrog bolygón, amitől évezredek óta ég a légkör stb.

Vélemény, hozzászólás?

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén