Ráncok, csökkenő képességek, romló érzékelés... Kit tesz ez többé?

A cikk a Trükkös kérdések sorozatot erősíti, de a cím nem követi az eddigi formát. Sőt, a régi címeket is átírtam, abban a reményben, hogy a Miért van halál cím izgalmasabb, mint az, hogy Trükkös kérdések 4.

Az öregedés háttere még gyerekként kezdett el foglalkoztatni, 10 évesen, amikor is megalapítottam egy új tudományágat. Az volt a neve, hogy „együttműködés sejtekkel”, és ezt próbáltam angolul, latinul összehozni valami mozaikszóba. Az alapvetés nagyon egyszerű: a sejtek nem tudják, hogy amit tesznek, az sok esetben káros, vagy csak nem elég jó, és ezt valamiképpen tudatni kell velük. Ez a tudományág egy kommunikációs módszer akart lenni az ember és a sejtek között. De aztán elkezdtek érdekelni a lányok, és elfelejtettem az egészet… Jellemző!

Múlt év őszén A félelem íze megalapozásán „dolgoztam” (élvezetes volt, tehát nem munka, ezért az idézőjel), ennek a fázisnak egyik fontos része a casting. Kit képzelek el egyik vagy másik karakternek? Emlékeim és képgyűjteményem alapján kerestem a megfelelő arcokat, testeket a szereplőimnek. Az egyik esetben képtelen voltam döntést hozni, és eszembe jutott, hogy nem is tudom, hogyan néznek ki ezek a színészek most, és kerestem róluk képet.

Az eredmény sokkolt. Legtöbbjük rémisztően megöregedett, összeaszott, korábban annyira erőteljes karaktere szétesett… Fájt. Valóban fájt látni, hogy mennyire tönkrementek testileg. Eszembe jutott, hogy 10 évesen megalapítottam egy tudományágat, és az talán segíthetne, mert ennek egész egyszerűen semmi értelme.

Valóban, az öregedésnek, a test tönkremenésének, leromlásának nincsen semmi értelme. Lehet ideologizálni, lehet részigazságokat mondani, de ezek nem tekinthetők indoklásnak, megoldásnak pedig pláne nem.

Jól láthatóan van néhány tabu jelenlegi világunkban. Ilyen a lélek, a halál, az öregedés, és az örökmozgó témája, ezeket érdemben kutatni hivatalosan tilos, mert ezeken hivatalosan nincs mit kutatni.

Az öregedésnek nincs haszna sem az egyének számára, sem társadalmilag. Nincs értéke. A kérdéskör háttere nagyon kiterjedt lehet.

Táplálkozás. Nem azért hoztam ezt fel, hogy elkezdjünk irányzatokról beszélni, amik fiatalosabb külsőt adnak, jobb laborértékeket, jobb funkcionalitást egy adott határig. Van olyan vámpírmítosz, mely szerint, ha a vámpír nem jut vérhez, elkezd öregedni, fizikailag tönkremegy, majd meghal. Mindegy, mit és mennyit eszik, ha nem jut vérhez, megöregszik, tönkremegy testileg, és végül meghal. Ha vérhez jut, regenerálódik, erőre kap, visszatérnek a képességei, a bőre megváltozik, a fizikai problémái eltűnnek. Csak felvetés: az ember még nem találta meg azt a táplálékot, amire valóban szüksége van, ahogyan a vámpírnak a vérre.

Méreg. Léteznek nagyon bonyolult, több komponensből álló mérgek, melyek némelyike több tucatnyi elemből áll össze. Ha egy vagy néhány komponens hiányzik, a méreg nem viselkedik méregként. Lehetnek olyan alapvető élelmiszerek az emberiség táplálkozásában, melyet mindenhol fogyasztanak, minden vidéken, időtlen idők óta, és amelyek tartalmaznak bizonyos anyagokat, amik egyenként nem mérgezőek, együttesen azonban pusztító hatásúak. Egy ilyen bonyolult többkomponensű méreg lehet az öregedés fő vagy egyik oka.

Levegő. A levegő körbevesz minket, benne élünk, igen rövid ideig tudjuk tolerálni a hiányát. A levegőben lehetnek olyan anyagok, amik lerakódnak a testben, vagy amik olyan folyamatokat katalizálnak a testben, amelyek hozzájárulnak az öregedéshez. Az is meglehet, hogy a levegő jelenlegi összetétele nem igazán jó a számunkra. Itt nem a szennyezettségre gondolok, hanem a fő alkotóelemek vagy a kisebb mennyiségben jelenlévő, de létfontosságú elemek arányára. Talán volt valamikor olyan elem a levegőben, ami ma már nincs meg benne, vagy olyan új elem jelent meg, ami nehézségeket okoz a számunkra, és ez váltja ki az öregedést, vagy hozzájárul ahhoz.

Genetika. 24-25 évig tart, mire a megszületett test teljesen kifejlődik. Innentől a változás romlás, azaz öregedés, nem fejlődés. A test leépül, a szervek egyre alacsonyabb hatásfokkal működnek, a bőr tönkremegy, a tartószövetek megereszkednek, az izmok fokozatosan elvesztik képességeiket, a test regenerációs potenciálja gyengül. A sejtosztódásban hibák jelennek meg, melyek mennek tovább a következő sejtgenerációba. A sejtek cserélődnek a testben, és 24-25 éves kor után minden esetben rosszabbul működő generációk jelennek meg. Mint egy önmegsemmisítő program.

Tudat. Kétségtelenül a tudat nagy szerepet játszik az öregedésben. Hogy hogyan? Van elképzelésem.

Ebben az életemben egyszer már voltam öreg. Viccesen hangzik, ugye? Megtörtént. 2009 elején életemben először ételmérgezést kaptam, annak is az egyik legsúlyosabb fajtáját. Az első körülbelül nyolc óra pokoli fájdalmakkal járt, majd eltávozott, aminek el kellett távoznia, de mire teljesen rendbejöttem, és olyan lettem, mint voltam előtte, az közel egy hétig tartott. Rettenetesen nyomott voltam, tompa, az érzékelésem hatásfoka visszaesett, gyenge és lelassult voltam. Vánszorogtam az utcán, és mindent olyannak láttam, mint egy ócska, kiégett régi filmen.

Öregnek éreztem magam. A testem nehézséget jelentett, fájt, az érzékelésem gyenge volt – minden befelé fordulóvá tett, egyre inkább a gondolataimnak éltem, és egyre kevésbé a fizikai világban, egyre kevésbé kommunikáltam és vágytam a kommunikációra. Néhány nap alatt eljutottam odáig, hogy azt éreztem: nem kell nekem ez a test, zavar, problémát okoz, alig látom, hallom, ami körbevesz, belül élek, a külvilág nem érdekel. Tudati szinten ez a kulcs. Amikor a leromlás következtében a tudat eljut arra a pontra, hogy már nem akarja a testet. Már nem kell neki, már nem élvezi, hogy van. Elutasítja. A külvilágtól a gondolatai felé fordul. Ez az öregedés, ez a halál kezdete, ez a haldoklás startlövése, mentális szinten. A haláltól való félelem ezt nem ellensúlyozza.

Nos, a fenti tényezők egyikében lehet a válasz az öregedésre, vagy a fentiek közül néhányban, vagy mindegyikben. Elképzelhető, hogy más tényezők is vannak. A Csillagkapu tévésorozat egyik részében egy bolygón olyan szerkezet működött, ami száz napban korlátozta az életciklust, ez alatt a száz nap alatt az emberek csecsemőből aggastyánokká lettek és meghaltak. A szerkezet megtalálása és megrongálása következtében az az erőtér, ami ezt okozta, megszűnt létezni, és az életciklus is megváltozott. Ez is egy lehetőség, ahogyan még sok más is lehet.

A kérdés tehát így hangzik:

Miért van öregedés?

Share

Commentek