Gondoljuk újra a világot

Mi az élet célja?

„Eszem, hogy legyek, leszek, hogy egyek.” Ennyi lenne az élet célja? Vagy több ennél? Az élet célja kapcsolódik a testhez, a fizikai világhoz? Vagy túlmutat rajta?

A mi az élet célja kérdés alighanem az idők kezdete óta borzolja az értelemmel rendelékező lények kedélyeit. Mi az értelme az életnek? Miért élünk, miért kell élni? Hogyan lehet élni?

Az élet jött valahonnan, belekerült a fizikai univerzumba, és a célja visszatérni oda, ahonnan jött? A cél tapasztalatszerzés? Mi van akkor, ha ez a tapasztalat megvan? Mit számít, mit jelent, mit ér?

Millió célunk lehet. Megenni az ebédet, elvégezni a mai edzésprogramot, találkozni a barátokkal, megcsinálni azt a munkát, megkapni az állást, megnézni a filmet, lecserélni az autót, a legjobb szeretővé válni, leküzdeni egy rossz szokást, találni egy jó befektetést, magányosan kihajózni a nyílt óceánra elmélkedni… Millió célunk lehet, kinek mi a fontos, kinek mi az érdeklődési köre.

Ha sorra vesszük a céljainkat, tudunk találni bennük közös nevezőt? Bármit, ami mindegyikben megvan? Esetleg valami olyat, ami a legtöbben megtalálható?

Ha tovább gondoljuk az életünk céljait, mi az, amit ezektől a céloktól várunk? Mit remélünk? Mit akarunk végső soron elérni? Van ilyen?

Van valamiféle konkrét vagy homályos, távoli cél, ami felé a kisebb céljaink mutatnak?

Legyünk engedékenyebbek, legyünk filozofikusabbak, tegyük félre azokat a célokat, amiket kényszerből követünk, mint például a munka, amit csak a pénzért csinálunk. Marad valami ezeken kívül? Ha igen, mi a közös bennük? Mutatnak egy távoli cél felé?

Az élet célja nem egy élet célja, nem valaki személyes, külső behatások által aktuálisan befolyásolt célja, nem belső, megkövesedett rögeszmék, jellemhibák, tévedések, időleges, felnagyított jelentőségű célja. Az életnek magának mi a célja? Van célja? Vagy csupán létezik, cél nélkül?

Legyünk még engedékenyebbek, még filozofikusabbak: hagyjuk a test igényeit, hagyjuk a társadalom igényeit, hagyjuk a biológiát, az életfunkciókat. Az életet tekintsük egyenlőnek az értelemmel. Fogalmazzuk, illetve pontosítsuk a kérdést:

Mi az értelem célja?

Ti mit gondoltok?

Mielőtt válaszoltok a kérdésre, olvassátok el Amer gondolatait az élet céljáról: MI AZ ÉLET CÉLJA?

Share

Commentek

Előző

A Test, 2. rész

Következő

A Test, 3. rész

  1. prolizoli

    A cél olyan életmódot kialakítani amivel a lehető leghosszabb ideig lehet élni minőségi életet.

  2. Nietz-senki

    @ Goldeneye:
    @ rozsi008:
    @ Babaghavan:
    @ Paranoid:
    @ Antiqua:

    Nem akarom azt szuggerálni, hogy teljes egészében egyugyanazon dologról (ügyről) beszélünk. Thirdeyet nem említem, mert ő kezdetektől minden topikban vállalta idealizmusát.
    Csak arra szeretnék rámutatni; hogy bizonyára egyikünk sem gondolja az érzéki valóságot a teljes valóságnak.

    Annak örülök, hogy ennek a megnyilvánulásában semmi kényszer sem játszott szerepet – amennyire jól értelmeztem a hozzászólásokat.

    Elnézést, ha bárkit kihagytam – aki így gondolkodik.

    Az élet valódi célját – bizonyára – csak az emberi lét teljességében lehet érinteni.

    Nem szeretném a szubjektumot száműzni sem világunkból, sem a blog életéből…
    de jó volna ezt “helyre-tenni” és abban a kategóriában értelmezni.

  3. Nietz-senki

    Goldeneye írta:

    Egy egész könyvet írtam, melyben bebizonyítom.

    Nagy valószínűségeket sejthetünk – én sem szoktam oldalakat feltételes módban írni – de bebizonyítani nem túl könnyű dolog…
    mutass perspektívát és akkor lesznek olyanok, akik számára belátható!

  4. Nietz-senki

    Antiqua írta:

    Engemet az gondolkodtat el, hogy mi alapján válnak kiválasztottá a kiválasztottak? Születés, származás, vérvonal? A királyok, uralkodók, fáraók kiválasztottak? Jobbak a lehetőségeik? Többek az alattvalóknál? Valamiben többek, mert a szavukat ezrek-milliók követik.

    Változnak az idők, az emberek és a “divatok” trendek.
    Ami most kézenfekvő, Az előző korokban küzdötte magát a realitásokhoz – de ma már elavult (minden ami jól ismerhető).
    A fejlődés mindig az “ismeretlenben” van – a megismerésben…
    Azért akadnak lényegtelen dolgok is – ugyanezen működési elven (nekik az a “dolguk”, hogy elhitessék velünk, hogy milyen fontosak).

    Régen királyok, vezérek voltak népek “útkeresői” – már csak gondolkodók keresik az utat: az egész emberiségnek (ezek nem épp látványos ügyek).
    Mégsem gondolnám, hogy minden hatalmi alapon kell hogy eldőljön – sőt a legfontosabb dolgok nem hatalmi elven működnek.

    Antiqua írta:

    A kiválasztottság asztrális vagy mentális síkon történik, démoni vagy angyali erők által? Legalább százezer démonnevet rejtenek a könyvek és tekercsek! Az uralkodók, fejedelmek, fáraók kapuk, csatornák a más életsíkok lakói számára? Ez a gondolatmenet oda vezet, hogy azt mondjuk, a vezetők a leghitványabbak közül kerülnek ki, hisz a leggyengébbek, leginkább befolyásolhatók az idegen, nem evilági erőktől.

    A hatásmechanizmusokat kell elkülöníteni a “megdolgozott többletektől” – lebontani, felélni mindent könnyebb, mint előteremteni.
    Ha ez beismerhető, akkor az is: hogy az egész emberiséget vágyaik sodorják bajba – épp ezért “nem szabad” nagy “kielégülés-mechanizmusoknak” létre- jönni, mert akkor a fejlődés is megállna.
    A pozitív jövőformáló szellemi erők sem tudnak jobbat a “mézesmadzagnál”. Nekünk kell ahhoz változni – hogy partnerek lehessünk (a jövő inspirációjában)!

    Politikáról ne is beszéljünk!

Vélemény, hozzászólás?

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén