Gondoljuk újra a világot

Hosszútávú idősorok

A jelen megfigyelése fontos, a jelen megkülönböztetése a múlttól és a jövőtől, szintén fontos, azonban rengeteg olyan háttérfolyamat létezik, melyek befolyásolják az életünket, de a jelen megfigyelésével nem vehetők észre. Ilyen folyamatokat elemzéssel fedezhetünk fel – a hosszútávú idősorok elemzésével.

Nincs kiszámíthatatlan ember, nincs kiszámíthatatlan folyamat. Léteznek olyan rendszerek, melyekben az ismétlődés rövid idő alatt is észrevehető, és léteznek olyan rendszerek, melyekben az ismétlődés csak hosszú idő megfigyelésével, és nagy mennyiségű esemény elemzésével fedezhető fel. Jó példa erre az időjárás, amely maga a káosz, látszólag, hosszútávú idősorok elemzésével azonban egy igen precíz rendszer jelenik meg szemünk előtt.

Nyikolaj Dmitrijevics Kondratyev, statisztikus, részt vett a Szovjetunió első ötéves tervének kidolgozásában. Munkájához hosszútávú idősorokat elemzett, és megalkotott egy elméletet, melyet K-ciklusnak neveznek. Civilizációnkban több ciklus is létezik, 40, 80 és 130 éves intervallumok, melyek elindulását és lezárulását konkrét események jelzik.

Kondratyev szerint ezen ciklusok kiváltói olyan találmányok, melyek megváltoztatják a világ arculatát. Megjelenik egy találmány, kikristályosodik, letisztulttá válik, majd mögé áll a tőke, és a találmány elterjedésével megváltozik a világ.

2008-ban indult az újabb K-ciklus. Egy korábbi előrejelzés szerint ez a ciklus lenne az űrkorszak, ám azt a 70-es években lefújták. Az elemzők többsége egyetért abban, hogy a jelenlegi intervallum elsődleges találmánya a biológia területén jelenik majd meg. Azt még nem látni, hogy a nanotechnológia, a géntechnológia, vagy valami más, ma még nem közismert fogalomhoz kötődő technológia hozza el az új korszakot.

A K-ciklus elméletének van két fontos eleme. Az egyik, hogy csak kapitalista rendszerben működik, mivel a kommunista berendezkedés társadalmi folyamatai egészen más jellegűek (nem kedveznek a technológiai fejlődésnek). A másik, hogy minden újabb hullám egy nagyságrenddel nagyobb befektetési összeget igényel. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi ciklusban elsődlegessé váló találmány mintegy tízmilliószor akkora erőforrást kíván majd, mint amekkorát a gőzgép.

Gazdasági elemzők szerint mintegy százezer-milliárd dollár nagyságrendű magántőke várja ugrásra készen, hogy megjelenjen az a találmány, amibe nagyon ígéretes befektetni, mert elhozza az új korszakot.

A jelenlegi ciklus 2008-ban indult el, és 2045-2050-ig tart. Az ma még nem látható, hogy ez az időszak végkimenetelében szép lesz-e vagy csúnya, de azt már most elmondhatjuk, hogy izgalmas lesz benne élni. A hosszútávú idősorok tanulsága szerint, valamikor a 2020-as évek második felében megváltozik a történelem.

Share

Commentek

Előző

Istenképtelen

Következő

Az elme gyilkosai, I. rész

  1. Fetisha
    december 14, 2014 @ 10:30
    Addig a törmelékeket lapátoljuk, de 2024-ben a hangsúly áttevődik a tudományos kutatásokra, az intellektus tiszteletére – akár a szavazati jog is iskolai végzettséghez kötött lehet
    Akkor most melyik? 🙂
  2. Alex

    qqtyin írta:

    Azt is érdemes közölni, hogy ez a sláger lokálisan hol szól vagy hol fog szólni.

    Bár a hozzászólásomat inkább írhatnám a OFF Topik Gazdaság és politika rovatba, mivel összefügg a hosszútávú idősorokkal inkább ide teszem.

    A OFF Topikban az elmúlt két nap kitértem az orosz ukrán helyzetre és azon belül pedig azokra a fejleményekre , amik az orosz rubel piacán történtek.

    Ami miatt írok. Gondolhatnánk azt, hogy az orosz rubel szabadesése annak a következménye, hogy kitört az orosz-ukrán konfliktus ez év MÁRCIUSában (!!!!!!!!) és Oroszország emiatt nemzetközi izolációba került. Vagyis a sláger, ami úgy szól, hogy a rubel azért gyengül, mert a világ a “rosszfiú” Putyint bünteti, nagyon is logikus, racionális. Vagyis annak tűnik ma, amikor ezek a tények ismertek. A kérdésed az volt, hogy vajon ezt a slágert meg lehett volna előre mondani.

    Nos, a hosszútávú idősorok vizsgálata nyújt erre lehetőséget:
    [url= http://kepfeltoltes.hu/view/141217/orosz_rubel_januar_2014_www.kepfeltoltes.hu_.jpg][img]http://kepfeltoltes.hu/thumb/141217/orosz_rubel_januar_2014_www.kepfeltoltes.hu_.jpg[/img][/url]

    http://kepfeltoltes.hu/141217/orosz_rubel_januar_2014_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

    A linkelt grafikonon az orosz rubel árfolyamábrája ez év januárjából. Emlékezzünk rá, hogy Janukovicsot február 22-én váltották, le a krími választások meg március 16-án voltak. A orosz – ukrán konfliktust kitörését a sajtó március elejére teszi. Vagyis 3 hónappal későbbre, mint az általam küldött grafikon.

    És mi van a grafikonon?

    Az amerikai dollár/orosz rubel árfolyama 2008-ra visszamenőleg. Jól látszik, hogy valamikor 2008 végén az USD/RUB tetőzött 37 árszint közelében. Az ábrán ezt egy nagy nyomtatott bekarikázott piros A betű jelöli. Utánna az árfolyam korrigált 2013 novembere környékére – ott egy nagy nyomtatott bekarikázott B betű van. Nos, a trendek törvényszerűségei azt mondják, hogy ha ilyen formájú korrekciós alakzat (triangel) jelenik meg egy árfolyamgörbén és az árfolyam kitör ebből a háromszögből akkor az esetek döntő részében abban az irányban teszi, amelyik irányban a megelőző trend iránya volt. Jól látszik, hogy a trend 2008 végéig a dollár erősödése a rubel gyengülése volt. Vagyis 2014 januárjában (mivel a háromszög alakzat utolsó lábai is kezdtek a helyére kerülni) az elemző már figyelmeztetett arra, hogy a rubelre komoly gyengülés vár az amerikai dollárral szemben.

    Megismétlem- mindezt 3 hónappal az előtt, hogy az orosz-ukrán válság kitört volna.

    A kérdés úgy szól, hogy vajon tényleg a nemzetközi szankció hatására gyengül-e ma a rubel, vagy más magyarázatokat is kell keresni a jelenség hátterében?

  3. Fetisha

    Nagyon érdekes a cikk!
    Teljesen egybeesik a saját számításaimmal – asztronómiai szempontok alapján. 2008 októberében indult egy új időszak, ami az anyagi világ, bankrendszer felfújt lufiját pukkantotta szét, ez eltart kb. 2024-2025-ig. Addig a törmelékeket lapátoljuk, de 2024-ben a hangsúly áttevődik a tudományos kutatásokra, az intellektus tiszteletére – akár a szavazati jog is iskolai végzettséghez kötött lehet- illetve az űrutazás,űrtechnológia robbanásszerű fejlődésnek indul.
    2025 és 2030 között jelenik meg az a találmány, amit Duncan is említ,és 2050-ig kiteljesedik, világviszonylatban is elterjed- és a világunk megváltozik.
    Szerintem. 😎
    Nekem ez a cikk hihetetlen pozitív visszacsatolás arra, amit tudok- élek, és hogy más módon is ugyanarra az eredményre mutatnak a számítások.

  4. Kőkemény Spíler

    Duncan Shelley írta:

    Nem az a lényeg, hogy mi kerül a boltokba, vagy mi hangzik el a tévében, vagy ki nyeri a vb-t, hanem az, hogy ne akarj, vagy ha akarnál, ne tudj beszállni a játszmába. Hogy milyen indokkal nem akarsz, az mindegy, hogy milyen gondolat miatt nem tudsz, az is.

    Ja, nagyapám mondogatta, hogy minden vallás másképpen butít de az eredmény ugyanaz. Az egyik hívője hülyének nézi a többit, holott csak választott egyet a lehetőségek közül, hogy hülye legyen. Jó játék ez.

  5. Kőkemény Spíler

    Mért lőtték le az űrkorszakot? Felköltözött pár hájfej aztán nem akarták a szomszédokat? 😀

    Aki a jég hátán is megél, annak jöhet bármi, alkalmazkodni fog.

  6. qqtyin írta:

    Például azt sem értem, hogy a jó étvágyat emberiség hova tűnt. Oké egy hetet nem voltam gépnél, sőt úgymond hetente egyszer van lehetőségem szétnézni itt és mire összeszedtem a gondolataimat a cikk eltűnt.

    Nem volt igazi cikk, nem is küldtem ki róla értesítőt, és nagyon vélemények sem voltak, ezért töröltem, mint mást is. Ezért mindig azonnal kell reagálni. 🙂

    A kontroll nálam van, és a gyakorlatban is meg tudtam tapasztalni azt a szakadékot, ami a nagyüzemi, bóti műanyag termékek és a házi élelem között van. De persze ez sokatoknak egyenlő a vissza a középkorba.

    Lehet… Viszont kinek mi a fontos. Nekem a kontroll megér annyit, hogy vissza a múltba, mint cyberkedni úgy, hogy játékszer vagy és és az éppen aktuális trendek, üzleti érdekek széljárása sodor erre vagy arra.

    Nem az a lényeg, hogy mi kerül a boltokba, vagy mi hangzik el a tévében, vagy ki nyeri a vb-t, hanem az, hogy ne akarj, vagy ha akarnál, ne tudj beszállni a játszmába. Hogy milyen indokkal nem akarsz, az mindegy, hogy milyen gondolat miatt nem tudsz, az is.

  7. Petra írta:

    Azt pedig, hogy a következő években mi lesz a sláger, elég nehéz meghatározni. Egyébként szerintem az ingatlan.

    Szerintem ennél több van az emberiségben.

  8. Petra

    qqtyin írta:

    Azt is érdemes közölni, hogy ez a sláger lokálisan hol szól vagy hol fog szólni.
    Mindenütt más a “sláger”, meg van egy pár szegmens és mindegyikben más a láger.

    Ebben teljesen igazad van, de nem befektetési tanácsadó vagyok, hanem ingatlanügynök. Azzal kapcsolatban el tudnám mondani a tutit, de az önreklám lenne és az büdös. Szóval maradok titkos ügynök.

    Egyénként először poénnak szántam (bár ahhoz tudni kellett volna a kontextust, amit itt nagyjából csak az író ismer), de tulajdonképpen tényleg felfutóban van Magyarországon az ingatlanpiac.

  9. qqtyin

    Alex írta:

    Ahova lepünk ott ellentmondasokba ütközünk. Lehet, hogy en latom rosszul a dolgokat, de legalabb a hülyesegemben következetes vagyok.

    Nekem bejön a perspektívád! Én is hasonlóképp vagyok egy ideje. Kezdek összezavarodni, mint vasorrú bába a mágneses viharban.

    Például azt sem értem, hogy a jó étvágyat emberiség hova tűnt. Oké egy hetet nem voltam gépnél, sőt úgymond hetente egyszer van lehetőségem szétnézni itt és mire összeszedtem a gondolataimat a cikk eltűnt.
    Érdekesnek találtam, hogy éljen a cyberkor, a KocaKóla, Pilótakeksz, tabletták és táplálékkiegészítők, aztán erre jön egy cikk ami szembemegy az egésszel:

    Az arisztokrácia egyik legpusztítóbb hatása, hogy tévútra vitte a táplálkozást, és a test táplálásából az érzékek táplálását csinálta. Nyilvánvaló, hogy az érzékek táplálása nem elég a szervezet működéséhez.
    A tanyasi termelésbe is bekúszhat a labor, kapacitás tekintetében pedig ez a termelési forma nem képes kielégíteni az igényeket.
    Akkor mi a megoldás? Ti mit gondoltok?

    Így hogy nem látom a hozzászólásokat és a történet menetét, érdekelne “miért került le a polcról ez a termék” ?!

    Röviden annyi az egészhez a hozzáfűznivalóm, hogy amelyik folyamatba nem látsz bele, arról csak közleményeket tudhatsz magadénak. Ha tudni akarod mit eszel, neked kell előteremtened. Ha elég gazdag vagy akkor komplett személyzeti gárdát hozhatsz össze egy saját magadat ellátó “élelemüzem” működtetésére, kertészekkel, szakácsokkal, étrendtanácsadókkal, akiknek semmi más dolguk sincs, mint kutatni és tesztelni, hogy mi hogyan a legjobb. Így nem kell feláldoznod az időd és szellemi kapacitásod egy részét az önellátásra és arra, hogy megadd a testednek azt amit valóban kér.
    Ha nincs erre pénzed, akkor magad oldod meg, otthon termelsz, vegyszerek és mérgek nélkül, valamint fokozatosan igyekszel mindenből a legjobbat kihozni.
    Nálunk az utóbbi a helyzet. A kontroll nálam van, és a gyakorlatban is meg tudtam tapasztalni azt a szakadékot, ami a nagyüzemi, bóti műanyag termékek és a házi élelem között van. De persze ez sokatoknak egyenlő a vissza a középkorba.
    Lehet… Viszont kinek mi a fontos. Nekem a kontroll megér annyit, hogy vissza a múltba, mint cyberkedni úgy, hogy játékszer vagy és és az éppen aktuális trendek, üzleti érdekek széljárása sodor erre vagy arra.

    Petra írta:

    Azt pedig, hogy a következő években mi lesz a sláger, elég nehéz meghatározni. Egyébként szerintem az ingatlan.

    ???????
    Azt is érdemes közölni, hogy ez a sláger lokálisan hol szól vagy hol fog szólni.
    Mindenütt más a “sláger”, meg van egy pár szegmens és mindegyikben más a láger.

  10. hochenz

    Ez egy különös írás, mivel semmi konkrétumot nem találtam benne. Talán létezik talán nem ciklikus fejlődés. Talán van a biológia területén korszakot meghatározó dolog talán nincs. Lehet, hogy a közepén vagyunk egy digitális ciklusnak, ami a hatvanas évek öta tart, lehet hogy a végén. Lehet, hogy LeCuccine francia szakács vadiúj bonbonja olyan elemet tartalmazott, ami új, ízletes választ ad a vegetariánusok fehérjebevitelének kérdésére. Lehet, hogy a FIFA-nál rájöttek mivel tudják a nem focirajongókat meggyőzni, hogy csak a FOCI!!! Lehet, hogy már penget az a banda, alik 2-3 évtized zenéjét és divatját fogják meghatározni a nagytöbbség tekintetében.

    A legjobban az orosz 5 éves tervekre hivatkozás tetszett, ahol persze nevezett statisztikus nem tudta elméletét kimutatni, mert abban a gazdasági környezetben nem működik az elmélet. …eeeH. Megy ez jobban is Duncan.

    Aműgy a drogfogyasztók kiszámíthatósága nem az én asztalom. Az tuti.

  11. Petra

    Azt tanultak a közgázon, hogy soha ne higgy olyan statisztikának, amit nem te magad hamisítottál. :evilgrin:

    Az a helyzet, hogy megfigyelhető egyfajta ciklikusság és a ciklusokon belül kisebb ciklusok. Ezeknek van egy állandó mintázata, ami négy egymást követő (egy lassan növekvő, egy gyorsan növekvő, egy stagnáló és egy hanyatló) szakaszból áll. Ezt megfigyelhetjük egy új termék, vagy vállalat teljesítményének alakulását vizsgálva is és megállapíthatjuk, hogy mind ezeken mennek végig. Csak az a különbség, hogy melyik szakasz meddig tart és milyen szintre jut, pedig ez a lényeg. Ezt viszont nem lehet megjósolni. Épp ez ezeknek a modelleknek (többek között a Kondratyavnek is) a hiányossága, hogy az előrejelző képességük elég gyenge. Így sem azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy 10 év múlva milyen fázisában leszünk a jelenlegi gazdasági /technológiai ciklusnak, sem azt hogy a fejlettségnek milyen fokán.

    De hagyjuk a egyetemi okoskodást a csudába és nézzük a tényeket. A statisztikák nagyon hasznosak lehetnek, ha az ember tudja, hogy mit kell nézni rajta és mit kell vele csinálni. Jóslásra nem jók, viszont arra igen, hogy megállapítsuk, hogy milyen intézkedéseket kell tenni, hogy javítsunk a helyzeten vagy megtartsuk, ha így tökéletes. A statisztikakészítés, elemzés, az állapot- és feladat kijelölés mindennapos és nagyon fontos művelet, folyamatosan kell csinálni, ha valaki azt akarja, hogy jól menjenek a dolgai. Ilyetén módon viszont szinte bármilyen vállalkozás lehet jó, ha ügyesen csináljuk.

    A befektetéseknél kicsit más a helyzet, mert annak teljesítményét nem tudjuk közvetlenül befolyásolni. Azonban a befektetéseinket összeválogathatjuk több elemből, és azzal, hogy az egyes befektetési elemeket variáljuk, hatást tudunk gyakorolni az egész csomag összteljesítményére. A legtöbb nagy befektető egyébként ezt csinálja. Tesz a csomagba néhány nagy hozammal kecsegtető, nagy kockázatút is, de zömmel viszonylag kockázatmentes befektetések adják az egész alapját.

    Azt pedig, hogy a következő években mi lesz a sláger, elég nehéz meghatározni. Egyébként szerintem az ingatlan. 😉

  12. prolizoli

    aelod írta:

    prolizoli:
    Ezt hogyan kell elképzelni, hogy 100K milliárd nagyságrendű magántőke várja?

    aelod:
    Az a pénz még nincs meg. Majd csak akkor nyomtatják ki ha megéri.

    Tehát potenciálisan gondolják. Értem. Most már csak azt kéne megtudni, hogy pontosan mikor érdemes beszállni. Eladom a házat, kocsit és én is befektetek a nagy bizniszbe 😉

  13. aelod

    prolizoli írta:

    Ezt hogyan kell elképzelni, hogy 100K milliárd nagyságrendű magántőke várja? Hogyhogy vár ezt nem értem.

    Úgy mint a kis Tysont akit kis korában több ezer pofon várt amikor boxolónak adta a fejét.
    Az a pénz még nincs meg. Majd csak akkor nyomtatják ki ha megéri. Pl. Itt ez az ebola. Nem kell mindig új találmány ha a régi jó dolgokat is le lehet porolni néha….

  14. prolizoli

    Alex írta:

    Ezt úgy kell érteni, hogy az egész emberiség erre vár. Legalábbis, ha a 100 billió USD nagyságrendű magántőke nagyságát összehasonlítjuk az emberiség vagyonával.
    http://www.blikk.hu/blikk_penzsarok/30-ezer-billio-forint-az-emberiseg-vagyona-2090368
    Idézet:
    ” … az emberiség magánvagyona. A Boston Consulting Group pénzügyi tanácsadó cég szerint ez az összeg 2011 végén 122,8 billió dollár …”

    Éppen ezért kérdeztem. Nem tudom elképzelni, hogy hogyan vagy hol vár ennyi pénz. Malac perselybe teszik az egész világ évi GDP-jének a közel másfélszeresét vagy hogy? :laugh:

  15. Alex

    prolizoli írta:

    Ezt hogyan kell elképzelni, hogy 100K milliárd nagyságrendű magántőke várja? Hogyhogy vár ezt nem értem.

    Ezt úgy kell érteni, hogy az egész emberiség erre vár. Legalábbis, ha a 100 billió USD nagyságrendű magántőke nagyságát összehasonlítjuk az emberiség vagyonával.

    http://www.blikk.hu/blikk_penzsarok/30-ezer-billio-forint-az-emberiseg-vagyona-2090368
    Idézet:
    ” … az emberiség magánvagyona. A Boston Consulting Group pénzügyi tanácsadó cég szerint ez az összeg 2011 végén 122,8 billió dollár …”

  16. prolizoli

    Jaklin írta:

    Szerintem ez a nagy változás valamilyen informatikai jellegű. Legalábbis ezt a területet látom olyan szinten fejlődni, hogy csak kapkodom a fejem!

    Az informatika területén a mesterséges intelligencia hozhat nagy ugrást egy olyan jövőbe ami jelenleg még sci-fi kategória. Hogy majd a pozitív vagy a negatív hozama lesz-e több ha létrejön azt jelenleg még nehéz megmondani.

  17. prolizoli

    Duncan Shelley írta:

    Nincs kiszámíthatatlan ember, nincs kiszámíthatatlan folyamat. Léteznek olyan rendszerek, melyekben az ismétlődés rövid idő alatt is észrevehető, és léteznek olyan rendszerek, melyekben az ismétlődés csak hosszú idő megfigyelésével, és nagy mennyiségű esemény elemzésével fedezhető fel. Jó példa erre az időjárás, amely maga a káosz, látszólag, hosszútávú idősorok elemzésével azonban egy igen precíz rendszer jelenik meg szemünk előtt.

    Nincs kiszámíthatatlan ember, nincs kiszámíthatatlan folyamat. Ez így jól hangzik csak…
    A mai szintű tudás azért erősen limitált ami a számítások pontosságát illeti. Aigner Szilárd ugyan bejelenti nekünk, hogy milyen idő lesz holnap de azért nem mindig jön be neki 😀
    Bármelyik komoly meteorológus megmondja, hogy pontos előrejelzést (olyat amivel már gyakorlati szempontból számolni lehet) jelenleg csak 2-3 napra tudnak. Pár hétre előre már erősen torzul és több hónapra előre pedig már inkább csak a találgatás kategória (évekről már ne is beszéljünk).

    A gazdaságban is így van. Senki sem tudja pontosan, hogy mi lesz holnap. Valószínűségek vannak és ezek alapján folyik a “játék”. Kondratyev elmélete egy a sok közül és befektetői, gyakorlati szempontból nincs sok jelentősége. Annyit mond, hogy változások lesznek. Ezt mindenki tudja. 40 vagy 70 vagy 130 évente. Ez azér betyár nagy intervallum a magántőkének ami valójában sosem pihen (legalábbis önszántából nem), pláne nem éveket. Éppen azzal az adattal nem szolgál Kondratyev elmélete ami a befektetésekben az egyik legfontosabb a pontos időzítéssel. Nem mindegy, hogy már most vagy 3 vagy 10 esetleg 20 év múlva kell belenyomni abba a valamibe a tőkét. Az se biztos, hogy kapitalizmus lesz-e még 40 év múlva.

    Gazdasági elemzők szerint mintegy százezer-milliárd dollár nagyságrendű magántőke várja ugrásra készen, hogy megjelenjen az a találmány, amibe nagyon ígéretes befektetni, mert elhozza az új korszakot.

    Ezt hogyan kell elképzelni, hogy 100K milliárd nagyságrendű magántőke várja? Hogyhogy vár ezt nem értem.

  18. Jaklin

    Hm… Igen elgondolkodtató írás. Van realitása mindenképpen. Már csak azért is, mert túl sok mindent lehet észrevenni, ha megvizsgáljuk akárcsak az elmúlt 15 évet. Mondjuk, ha visszanézem, hogy milyen változások történtek gyerekkorom óra…

    Szerintem ez a nagy változás valamilyen informatikai jellegű. Legalábbis ezt a területet látom olyan szinten fejlődni, hogy csak kapkodom a fejem!

  19. Alex

    Duncan Shelley írta:

    Kondratyev arról beszél, hogy emberi lények feltalálnak dolgokat, majd emberi lények mögé teszik a tőkét, és ez megváltoztatja a világ arculatát. Ez eléggé egyértelműen irányított.

    De Kondratyev cikluskról beszél. Ismétlődő ciklusokról. Márpedig az ismérlődés pont azt jelenti, hogy nem lehet akármikor csak úgy belenyúlni. Vagyis az afféle dolgok, hogy jön egy telefon és világháború tör ki egyszerűen nem lehet, mert akkor borulna a ciklus. Ugye, ha a tavasz, nyár, ősz, tél ciklus van bevezetve, akkor az borítja a ciklust, ha a tavasz után jönne a tél majd az ősz és utánna a nyár. A tavasz/nyár/ősz/tél egy kiszámítható folyamat, amit hosszútávú idősorok elemzése bizonyít.

    A ciklus megléte negálja azt a fajta anarchiát, amit a trilógiában láthattunk, mikor jött egy telefon és bármikor bármit megcsinálhattak. Az elmöletileg lehetséges, de egyidejűleg azzal az igénnyel párosulva, hogy közben a ciklust is fenn kell tartani hát az nem igazán működik.

    A baj az, hogy – bár ezt nekem tudod be – Te vagy az, aki összeollóz innen -onnan elképzeléseket és azt gondolod, hogy mert a papír elbírja, akkor mindent mindennel lehet kombinálni.

    A ciklusok elmélete nem egyeztethető össze a trilógiában leírt Kaszt-elmélettel.

    Duncan Shelley írta:

    Gondolod, hogy a legfelsőbb kaszt olyan ezredrangú kérdésekben dönt közvetlenül, mint internetadó?

    Hol van a szint, amikor az mar a kaszt szamara is relevans? Andan azt irja, hogy a kaszt az egyent nem latja. Nos, az internetadó messze magasabb szin volt, mint az egyen szintje. De tovabb kerdezek : a jegybankok vagy az allamok szintje szintje az mar eleg magas szint?

    http://www.portfolio.hu/gazdasag/vitaba_keveredett_az_osztrak_es_a_nemet_jegybankelnok.5.207503.html
    Idezet:
    A német központi bank elnöke szerint az olcsó pénz politikája, amelyet a Fed és a japán jegybank követ, nem járna ugyanazzal a hatással, és ezért nem ültethető át egy az egyben Európába, az osztrák jegybankelnök viszont kiállt az EKB elnök mellett.

    A lenyeg abban van, hogy teljesen mas hittrendszerű emberek ülnek a jegybankok vezeteseben.

    Mifele iranyitas lehetseges egy rendszeren belül, ha a hittrendszerekben diametralis es egymasnak szembemenő elteresek vannak?

    Magad irtad a PCjatekok kapcsan, hogy mi kell egy csapathoz. Ha jól emlekszem, akkor egymasnak keresztbetevő es egymas celjait nem segitő csapattarsak nem voltak benne.

    Ahova lepünk ott ellentmondasokba ütközünk. Lehet, hogy en latom rosszul a dolgokat, de legalabb a hülyesegemben következetes vagyok.

  20. bakostamas

    óriási technológiai fejlődés ment végbe az elmúlt években, de mégis oly keveset változtatott a földi emberek életében, tényleg itt az ideje, hogy valami komolyabb történet is legyen végre. Mindegy mi lesz, csak nagyot szóljon! (és nem hidrogénbombára gondoltam 🙂 )

  21. Alex írta:

    Az internetadó egy pelda arra, hogy mi a visszacsatolas.
    A Legfelsőbb Kaszt kiad egy parancsot, amit az alsóbb szintek nem teljesitenek. Erre visszavonjak.

    Van a sima LOL, a megaLOL, a gigaLOL, ez meg a teraLOL lenne akkor. 😀

    Gondolod, hogy a legfelsőbb kaszt olyan ezredrangú kérdésekben dönt közvetlenül, mint internetadó? Számukra ez teljesen lényegtelen, ezért nem avatkoznak bele. A Rendszer topikban ez már eléggé ki lett fejtve: csak adott paramétereket figyelnek, csak adott határokat őriznek, és csak bizonyos dolgokba avatkoznak bele. Nem az a céljuk, hogy mindenki életét meghatározzák percről percre, hanem az, hogy bent tartsanak egy rendszerben.

    Miért vonták vissza az internetadót? Mert emberek hőbörögtek? Mi a kapcsolat egy felvonulás és egy törvénytervezet elvetése között? Van? Az, hogy emberek pampognak az utcán, nem hatalmi tényező, tehát lényegtelen. Mesterségesen kötnek össze dolgokat egymással, mintha valóban lenne ok-okozati kapcsolat, de nincs. A politika színház.

  22. Alex írta:

    Igen. Mi az ellentmondás?

    Nos, az ellentmondás pont az, amit magad is leírsz a kommentedben.

    Látod, ilyenkor nem tudom eldönteni, hogy tényleg kérdésed van, vagy csak provokálsz. 🙂

    Kinek az akarata érvényesül?
    és
    ma már olyan folyamatok vannak működésben, amit a kaszt nem képes hosszú távon kordában tartani,

    Sőt, ha behozol példákat a kémia történelméből, meg a kisgazdapárt 2002-es üléséről, meg a kubai dohányültetvényekről, akkor még több olyan tételt tudnál felsorolni, amiket sem én, sem más nem hozott össze, de te igen. És? Mi a kapcsolat? Nem azonos, és néha nem hasonló információkategriákat hozol be, hogy ellentmondásra mutass rá, de ez olyan, mintha azt mondanám, hogy Nuukban hideg van, te meg azt mondanád, hogy ez nem igaz, mert a Szaharában meg meleg. Oké, de ezzel nem mutattál rá semmiféle ellentmondásra, mert én nem azt állítottam, hogy a Szaharában van hideg, vagy a világegyetem minden létező pontján, hanem azt, hogy Nuukban.

    Az egész Legfelsőbb Kaszt modellje arra épül, hogy ők irányítanak mindent (felvesznek egy telefont és világháború tör ki vagy összeomlik a világgazdaság stb.) – ahogy írod az ő akaratuk érvényesül.

    Igen, így van.

    Ha ez igaz, akkor ellentmondás van azokkal a megállapításokkal, amik szerint olyan folyamatok vannak működésben, amit a kaszt nem képes kordáíban tartani. Ahogy ellentmondás van azzal is, hogy nincsenek kiszámíthatatlan folyamatok.
    Ezek alapvető ellentmondások.

    Azért látsz ellentmondásokat, mert egymással nem kapcsolódó kategóriákat próbálsz összehozni. De nincs ellentmondás.

    A Legfelsőbb Kaszt modellje kiszámíthatatlan folyamatokat feltételez, mert hisz a Legfelsőbb Kaszt kénye kedve szerint adja ki a parancsokat, nem kell figyelembe vennie semmit és senkit.

    Potenciálisan ez igaz.

    A nem kiszámíthatatlan vagyis kiszámítható rendszer viszont azt jelenti, hogy a folyamatok megjósolhatóak (Kondratyev is erről beszel), vagyis akar fel is lehet ra keszülni. Ami azt jelenti, hogy a folyamatok alakulasara a Legfelsőbb Kaszt akarata mellett mas tenyezők is hatnak, ami mar nem egy felülről alulra hierarchia.

    Kondratyev arról beszél, hogy emberi lények feltalálnak dolgokat, majd emberi lények mögé teszik a tőkét, és ez megváltoztatja a világ arculatát. Ez eléggé egyértelműen irányított.

  23. Alex

    Az internetadó egy pelda arra, hogy mi a visszacsatolas.

    A Legfelsőbb Kaszt kiad egy parancsot, amit az alsóbb szintek nem teljesitenek. Erre visszavonjak.

    Duncan Shelley írta:

    Kinek az akarata érvényesül?

  24. Alex

    Duncan Shelley írta:

    Igen. Mi az ellentmondás?

    Nos, az ellentmondás pont az, amit magad is leírsz a kommentedben.

    Duncan Shelley írta:

    Kinek az akarata érvényesül?

    és

    Duncan Shelley írta:

    ma már olyan folyamatok vannak működésben, amit a kaszt nem képes hosszú távon kordában tartani,

    Az egész Legfelsőbb Kaszt modellje arra épül, hogy ők irányítanak mindent (felvesznek egy telefont és világháború tör ki vagy összeomlik a világgazdaság stb.) – ahogy írod az ő akaratuk érvényesül.

    Ha ez igaz, akkor ellentmondás van azokkal a megállapításokkal, amik szerint olyan folyamatok vannak működésben, amit a kaszt nem képes kordáíban tartani. Ahogy ellentmondás van azzal is, hogy nincsenek kiszámíthatatlan folyamatok.

    Ezek alapvető ellentmondások.

    A Legfelsőbb Kaszt modellje kiszámíthatatlan folyamatokat feltételez, mert hisz a Legfelsőbb Kaszt kénye kedve szerint adja ki a parancsokat, nem kell figyelembe vennie semmit és senkit. A nem kiszámíthatatlan vagyis kiszámítható rendszer viszont azt jelenti, hogy a folyamatok megjósolhatóak (Kondratyev is erről beszel), vagyis akar fel is lehet ra keszülni. Ami azt jelenti, hogy a folyamatok alakulasara a Legfelsőbb Kaszt akarata mellett mas tenyezők is hatnak, ami mar nem egy felülről alulra hierarchia.

  25. Alex írta:

    “Nincs kiszámíthatatlan ember, nincs kiszámíthatatlan folyamat. ” és ” Ilyen folyamatokat elemzéssel fedezhetünk fel – a hosszútávú idősorok elemzésével.”

    Ez a mondat ellentmond az Andan-féle Legfelső Kaszt sztorinak.

    Nem mond ellent semmiben.

    Megint csak azok az ellentmondások, amik már a megjelentek a Kitalált szentségtörés cikkben.

    Ott sincsenek ellentmondások. Mindkét esetben olyan tételeket hozol be és rendelsz az általam írtakhoz, amiket én nem tettem oda.

    Idestova 6 éve írogatok ide, és a kezdeti hihetetlen lelkesedésem után kiváncsiság lett újjá rajtam. Mert minnél többet olvastam Duncan válaszait (és rengeteget elolvastam az már szent) annál inkább láttam bizonyos ellentmondásokat abban, amit saját magam tanultam és tapasztaltam azzal, ami a rendszerről írva van.

    Ez rendben van, hiszen ez a cikk is arról szól, hogy nem látható minden elsőre. Az meg főleg nem látható, aminek a lételeme az információhiány. A koncepció szerint az, amit tanultál, úgy lett összeállítva, hogy ne láthasd a valóságot. Az oktatás abban segít, hogy állj a futószalag mellett, nem abban, hogy magasabb célokat valósíthass meg.

    Az egyik ilyen ellentmondás abból fakad, hogy azt tapasztaltam, hogy a tőzsdei folyamatok – ezen hosszútávú idősorokat kell érteni – elemzése azt mutatta, hogy egy precíz és bizonyos formában kiszámítható rendszerről van szó. De ugyanezen felismerésre lehet jutni a történelem , a divat és a politika tanulmányozásával is illetve, ahogy azt most Duncan írta is a gazdasági és technikai vívmányok területén.

    Igen. Mi az ellentmondás?

    Az ellentmondás ott van, hogy a Rendszert úgy ábrázolja Andan, hogy kiszámíthatatlanul viselkedik

    Andan sosem állított ilyet. Sőt. Ez egy alapvető infó, ami nincs benne a koncepcióban, hanem te raktad oda, de nincs ott.

    Ha nincs rend(szer), akkor az irányítás megvalósítása felemészti a kapacitást. Rend(szer) nélkül az egész nem tud működni. Végső soron a rendszer célja az emberek lekötése, ehhez nagyon is illeszkedik az ismétlődés. Ha ilyen ismétlődéseket fedezünk fel, nincs abban semmi, mert miért ne láthatnánk meg egyik-másik sarokpontot? A magyarázatokkal van baj. Ha ismered a K-ciklus elméletet, a történelmét, akkor abban találsz eszelős, az eredeti elmélettől nagyon elrugaszkodott, misztikus számítgatásokat is.

    A koncepcióm alapja az, hogy a világ hierarchikusan épül fel, és abban minden emberi kezdeményezés alapján történt és történik, nem véletlenül, vagy személytelenül. A Kondratyev-féle elképzelés teljesen beleillik ebbe, mivel azt mondja, hogy emberek (találmányok), és emberek (tőke), és emberek (társadalmi rend), és emberek (stb.).

    közben meg a Rendszer viselkedésének folyamatainak hosszútávú idősorokon való vizsgálata azt mutatja, amire Duncan is rámutat: “Nincs kiszámíthatatlan ember, nincs kiszámíthatatlan folyamat. ”

    Igen, így van.

    Amennyiben a Rendszer kiszámítható, az egyet kell, hogy jelenetsen: van visszacsatolás.

    Nem ezt jelenti. Azt jelenti, hogy ismétlődés van benne, ami adott keretek közt tartja az állapotokat, a civilizációt. Ha azt érted visszacsatolás alatt, hogy valaki kitalálja, hogy x millió ember napi 12 órában végezzen valamilyen lelketlen munkát, azért, hogy ne haljon éhen, és az x millió ember megy és napi 12 órában végzi a lelketlen munkát, akkor tényleg van, de ebben hol van a befolyás másikpólusa? Ha még mélyebbre megyünk, és azt mondod, hogy aki kitalálta a napi 12 óra szalagmunkát, annak ebben igazodnia kellett az emberi lelkialkathoz vagy elmebéli mechanizmusokhoz, akkor ez igaz, de ebben sincs másik pólus.

    Vagyis a hatásmechanizmusok nem csak felülről lefelé haladnak, hanem alulról felfelé is: a Legfelsőbb Kaszt bizony tekintettel kell lennie arra, hogy milyen reakciókat vált ki egy-egy döntése.

    Nagyon mély szinteken ez igaz. Például a gyilkosnak tekintettel kell lennie arra, hogy az áldozata lélegzik. A hajcsárnak tekintettel kell lennie arra, hogy a rabszolgáinak ennie és aludnia kell, különben meghalnak. De ezek nem azonos kategóriák. Kinek az akarata érvényesül?

    Na és most a cikkhez: lehet, hogy a biológia területén jelenik meg ez a találmány. A mai eszemmel azonban én inkább lelki téren várok egy forradalmat. Már elég régen tűnt fel egy próféta vagy vallásalapító és talán már kezd esedékes is lenni – akár a ciklusok miatt is.

    Ebben mi lenne az üzlet egy 100.000 milliárd dolláros magántőkének? 🙂

    Andan azt állítja, hogy egy zárt kasztrendszer kényelmes az urai számára, de eleve halálra van ítélve, mert előbb-utóbb biztosan jön egy olyan probléma, amit a zárt kasztrendszer megfelelő pontján lévők egyike sem tud megoldani. Andan bá szerint ma már olyan folyamatok vannak működésben, amit a kaszt nem képes hosszú távon kordában tartani, amire a megoldás az, hogy egy szellemi forradalom keretében lazít a gyeplőn, esélyt ad másoknak is a kiemelkedésre, hátha eljön pár ember, akik képesek kezelni a kezelhetetlennek látszót. Ha ez igaz, akkor jöhet egy ilyen jellegű forradalom is, de csak ellenőrzött kereteken belül, mivel célja van, és az nem a káosz.

  26. annamari írta:

    Százezer-milliárd dollár! Lenyűgöző képességű emberek élnek közöttünk.

    Egyetértek. Azok, akiket szokás erre-arra gonosznak kikiáltani, nem hétköznapi képességekkel rendelkeznek, hanem azokat nagyságrendileg meghaladó adottságokkal. Egyszerűen egy John D nem abban a dimenzióban gondolkodik, amiben egy Manci néni.

    120 év munkaképesen nagy változást hozna, nem lenne nyugdíj, az egészségügy egy része is feleslegessé válna, az előregedés nem lenne probléma, helyette lehetne 2-3 generációny munkát elvégeztetni egy generációval. Az emberek 60 évesen elmennek nyugdíjba, erre visszahívják őket még 60 év munkára. A tőkének megérné. Állampolgárságtól függne a gyerekvállalás, a magas népsűrűségű országokban bűncselekmény lenne a szülés, máshol nem.

    Az előregedés a legnagyobb gazdasági-társadalmi problémák közé tartozik. Az utolsó mondat már valóság, nem?

  27. aelod

    annamari írta:

    Állampolgárságtól függne a gyerekvállalás, a magas népsűrűségű országokban bűncselekmény lenne a szülés, máshol nem.

    Vigyázz mert az ilyen sorokért szokták a villanyszerelők két s betűs billogját a homlokokra sütni…

  28. Alex

    Duncan Shelley írta:
    “Nincs kiszámíthatatlan ember, nincs kiszámíthatatlan folyamat. ” és ” Ilyen folyamatokat elemzéssel fedezhetünk fel – a hosszútávú idősorok elemzésével.”

    Ez a mondat ellentmond az Andan-féle Legfelső Kaszt sztorinak.

    Megint csak azok az ellentmondások, amik már a megjelentek a Kitalált szentségtörés cikkben.

    Idestova 6 éve írogatok ide, és a kezdeti hihetetlen lelkesedésem után kiváncsiság lett újjá rajtam. Mert minnél többet olvastam Duncan válaszait (és rengeteget elolvastam az már szent) annál inkább láttam bizonyos ellentmondásokat abban, amit saját magam tanultam és tapasztaltam azzal, ami a rendszerről írva van. Az egyik ilyen ellentmondás abból fakad, hogy azt tapasztaltam, hogy a tőzsdei folyamatok – ezen hosszútávú idősorokat kell érteni – elemzése azt mutatta, hogy egy precíz és bizonyos formában kiszámítható rendszerről van szó. De ugyanezen felismerésre lehet jutni a történelem , a divat és a politika tanulmányozásával is illetve, ahogy azt most Duncan írta is a gazdasági és technikai vívmányok területén.

    Az ellentmondás ott van, hogy a Rendszert úgy ábrázolja Andan, hogy kiszámíthatatlanul viselkedik, közben meg a Rendszer viselkedésének folyamatainak hosszútávú idősorokon való vizsgálata azt mutatja, amire Duncan is rámutat: “Nincs kiszámíthatatlan ember, nincs kiszámíthatatlan folyamat. ”

    Amennyiben a Rendszer kiszámítható, az egyet kell, hogy jelenetsen: van visszacsatolás. Vagyis a hatásmechanizmusok nem csak felülről lefelé haladnak, hanem alulról felfelé is: a Legfelsőbb Kaszt bizony tekintettel kell lennie arra, hogy milyen reakciókat vált ki egy-egy döntése.

    Na és most a cikkhez: lehet, hogy a biológia területén jelenik meg ez a találmány. A mai eszemmel azonban én inkább lelki téren várok egy forradalmat. Már elég régen tűnt fel egy próféta vagy vallásalapító és talán már kezd esedékes is lenni – akár a ciklusok miatt is.

  29. annamari

    “mintegy százezer-milliárd dollár nagyságrendű magántőke várja ugrásra készen”

    Százezer-milliárd dollár! Lenyűgöző képességű emberek élnek közöttünk. Bárcsak ekkora játékos lennék, de sajnos nem vagyok. Még nem.

    120 év munkaképesen nagy változást hozna, nem lenne nyugdíj, az egészségügy egy része is feleslegessé válna, az előregedés nem lenne probléma, helyette lehetne 2-3 generációny munkát elvégeztetni egy generációval. Az emberek 60 évesen elmennek nyugdíjba, erre visszahívják őket még 60 év munkára. A tőkének megérné. Állampolgárságtól függne a gyerekvállalás, a magas népsűrűségű országokban bűncselekmény lenne a szülés, máshol nem.

  30. balisto

    Bár váratlanul nem ért… 🙂

  31. balisto

    Hát ez óriási hír!
    Már ha valós az adat.
    De mindenképpen érdekes. Kösz.

Vélemény, hozzászólás?

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén