Araaaaany! Araaaany!
Az arany… Kétszer is beígértem, hogy írok róla, de… nem tettem. Most mégis.
A lényeg egy elmélet, ami az arany fontosságát magyarázza. Számomra a legreálisabb elmélet. Persze, lehet vitatni, mint mindent, és jó, ha nem felejtjük el, hogy ez egy elmélet, és nem bizonyíték.
Az arany nem jó semmire. Nem lehet belőle hasznos dolgokat készíteni. A vas sokkal értékesebb. Mégis, évezredek óta az emberiség az arany bűvöletében él. A hatalom és a vagyon szimbóluma.
Az arany kevesebbet ér, mint a fa, mint a kő. Ez egészen addig igaz, amíg meg nem jelenik a fejlett technológia, elektronika, számítástechnika, kibernetika. Itt már van értéke az aranynak, valós, gyakorlati értéke. Más területeken nincs.
Különös módon, a történelmi időkben az arany imádata elterjedt volt az egész bolygón. Kultúrától, fejlettségtől, világképtől függetlenül imádták és értékelték. Öltek érte. Sőt, mészároltak. Nem csak az arany fénylik, nem csak az arany ritka – ez nem magyarázat egy globális őrületre.
Az elmélet szerint az arany imádata az egyik közvetett bizonyíték arra, hogy hajdanán egy földönkívüli faj meglátogatta a bolygónkat. Számukra, mint űrhajózó civilizációnak, az arany tényleg értékes volt, míg az ember számára abszolút értéktelen. Ezek a látogatók nem voltak ellenségesek, fizettek az aranyért. Hogy mivel? Egyes feltevések szerint hosszabb élettel, gyógyítással, technikával.
Azután az idegenek elmentek, de visszavárták őket, és remélve, hogy vissza is térnek, buzgón gyűjtötték az aranyat, azt a fémet, amiért az idegenek hatalommal és gazdagsággal fizettek. Idővel elfelejtették az igazi okot. A gyűjtőszenvedély megmaradt, és az arany, bár teljesen értéktelen egy fejletlen világ számára, továbbra is a hatalmat és a vagyont szimbolizálta.
Nos, röviden ennyi az elmélet. Hajdan egy idegen faj ellátogatott a Földre, hogy aranyat vegyenek az emberektől, hatalommal, hosszabb élettel, egészséggel fizettek érte, így az arany a Föld legértékesebb árucikke volt. Ez áll az arany imádatának hátterében. Csupán szimbóluma valaminek, amire már senki nem emlékszik.
Mit gondoltok?
Alex
november 26, 2012 @ 13:10
http://www.portfolio.hu/befektetesi_alapok/arany/igy_taroljak_a_vilag_aranytartalekat_melyen_a_fold_alatt.176215.html
Így tárolják a világ aranytartalékát mélyen a föld alatt
2012. november 26. | 10:45
A New York-i Liberty Streeten sétálók bizonyára nem is gondolnák, hogy a 33-as számú ház alatt 25 méterrel a világ legnagyobb “aranybányája” terül el: az Atlanti-óceán vízszintje alá ásott trezorokban őrzik a világ aranyát. A trezorban nagyjából 200 millió uncia, azaz 6400 tonna aranyat tárolnak – olvasható a Conclude Daily Goldban.
Mintegy 200 millió uncia, azaz 6400 tonna aranyat rejtenek a New York-i Fed páncéltermei. A száz ország aranytartalékát – a világ jegybanki aranytartalékainak 22 százalékát – magába foglaló 122 fülkét védő trezorba nem vezet ajtó. A belépés egy, a függőleges tengelye mentén forgó acél hengerbe vágott keskeny, 3 méter hosszú átjárón lehetséges. A 90 tonnás acélhenger 140 tonnás keretbe van illesztve és víz-, illetve légmentesen lezárja a trezorkamrákat, ha a biztonsági őrök elforgatják az acélhengert.
A nyitáshoz és záráshoz egyszerre több idő- és számzáras kódot kell beütni, amelyek egyesével, több banki alkalmazott között vannak szétosztva, így nincs olyan, aki az összes kombinációt ismerné. A marcona kinézetű biztonsági őröket amúgy is szigorú kritériumok alapján választják ki, alaposan átvilágítva az előéletüket. Felvételüket követően is folyamatos vizsgálat alatt maradnak, évente kétszer pedig kézifegyverrel, vadászpuskával és karabéllyal is hozniuk kell a meglehetősen magasan meghúzott pontszámokat. Az aranytartalékok biztonságát a zártláncú kamerarendszer és az elektronikus felügyeleti szisztéma is garantálja, ami kevesebb, mint 25 másodpercen belül jelez, ha egy fülke ajtaja nyílik vagy zárul. A világ aranytartalékát őrző páncélterem igazi mérnöki mestermű, egy földalatti háromemeletes bunker legalján helyet foglaló erődítmény.
Téglákra hasonlító rudakban tárolják az aranyat, amelyek ráadásul pont olyan fából készült raklapokon helyezkednek el, mint a téglák egy építőanyag-raktárakban. Az aranyrudakkal megtöltött raklapok a bank liftjein jutnak le az utcaszint alatt öt emelettel elhelyezkedő páncélterembe. A liftet távirányítással mozgatja egy operátor egy távoli helyiségből, aki egyúttal adóvevőn kommunikál az aranyszállítmányt kísérő fegyveres őrökkel. A páncélterembe való érkezésüktől az aranyrudak a bank három – az auditori, a páncélterem szolgáltató és az őrző – részlegének együttes felügyelete alá tartoznak. Mindhárom részleg egy-egy tagjának jelen kell lennie, amikor az aranyat mozgatják, illetve ha valaki belép a páncélterembe.
A páncélterembe bevitt aranyrudakat megvizsgálják és megmérik. Ha az ellenőrök mindent rendben lévőnek találnak, akkor az aranyrúd a száz ország és nemzetközi szervezetek aranytartalékát rejtő 122 fülke egyikébe-másikába kerül vagy a több ország által közösen használt, úgynevezett könyvtár-rekeszek polcaira. A rudakat pont olyan formában halmozzák fel egymásra, mint ahogy egy téglarakást szoktak stabilizálni. Mindegyik rekesz két számkombinációs lakattal van lezárva és az auditor által lepecsételve.
Bár a dollármilliárdokat érő arannyal való foglalatoskodás a kívülállók számára vonzónak tűnik, az aranyrudak mozgatása meglehetősen fárasztó. A hidraulikus liftek és a szállítószalagok csak részben enyhítik a személyzet fizikai megterhelését, a 27 fontos (durván 12,2 kilós) rudak emelgetése és elhelyezése igencsak nehézkes. Ezért az “aranytargoncások” bőséges pihenőt kapnak. Azért pedig, hogy az esetleg lezuhanó rudak ne sértsék meg lábaikat, erős, de mégis könnyűsúlyú, magnéziumból készült cipőt viselnek.
A Fed a rudak be- és kitárolása, valamint a páncéltermen belüli mozgatása után kezelési díjat számít fel. Az aranyrudakat tartalmazó rekeszeket szám alapján azonosítják, s nem a tulajdonosaik szerint, ez garantálja az egyes országok magántulajdonának védelmét. Mindössze néhány alkalmazott van tisztában az aranytulajdonosok kilétével.
Az aranyrúdon lévő pecsét jelzi, hogy hol finomították, illetve öntötték, a számok pedig a tisztaságot mutatják, valamint azt, hogy a rúd milyen olvasztott aranyból készült. Egyik aranyrúd sem száz százalékos tisztaságú arany. Mindegyikben maximum 0,5 százaléknyi mértékben található réz és ezüst, továbbá olyan szennyeződések, amelyeket túl nehéz és túl drága lenne eltávolítani. A nemzetközi tranzakciókban használatos “London good delivery” minősítésű aranyrúdnak legalább 99,5 százalékos tisztaságúnak és 350-430 közötti unciásnak kell lennie. Az e sztenderdnek megfelelő aranyrudakat hívják “fine”-nak, azaz színaranynak.
Az egyes aranyrudak különböző színárnyalatokban léteznek, attól függően, milyen egyéb fémekkel vegyült. Az ezüst és a platina fehéres árnyalatot ad az aranynak, a réz nyoma leggyakrabban a vöröses rudakon fedezhető fel, míg a vas zöldes színt képez. A legritkább formák egyike a bizmut nyomait tartalmazó fekete arany. A vajsárga rudak általában frissen bányászott aranyból készültek.
Talán kevesen tudják, hogy az arany unciája a hivatalos USA-kormányzati ár szerint mindössze 42,22 dollár, miközben a sárga nemesfém szerdán 1730 dollár körül cserélt gazdát a világpiacon. A hivatalos USA-kormányzati aranyárat először 1792-ben állapították meg, unciánként 19,75 dollárban, ami azóta mindössze négyszer változott: 1834-ben 20,67 dollárra, 1934-ben – az amerikai Reserve Act elfogadásakor – 35 dollárra, 1972-ben 38 dollárra nőtt, s 1973-ban vette fel jelenlegi, 42,22 dolláros értékét.
prolizoli
szeptember 27, 2012 @ 11:19
Duncan Shelley írta:
Oké, ha te még a Hollywood-i utad után sem vagy meggyőződve arról, hogy az amerikai kontinensen jártál nincs mit tenni fel kell szállnod arra az űrhajóra. Drága tapasztalat lesz (ha majd egyszer talán összejön) de ha fontos a lelki nyugalmadnak, hogy mindenről személyesen győződj meg biztosan megéri majd.
Duncan Shelley
szeptember 22, 2012 @ 08:23
Thirdeye írta:
Van májam?
Csak szeretnél üres lenni…
Duncan Shelley
szeptember 22, 2012 @ 08:23
Will írta:
Nem a kétségbevonásról van szó. Nem arról, hogy mindenben kételkedni kell, mindig valami sötét összeesküvést kell álmodni a háttérbe.
Az a kérdés, hogy mire építed a tetteidet, a projektjeidet, az életedet?
Ha csak 1 olyan fontos adat van benned használatban, ami bizonytalan, akkor – mondjuk úgy – fertőzött vagy. Beengedtél egyet, hát beengedsz majd többet is.
Szerinted, kizárólag elméleti szinten, kizárólag másodkezi infók alapján, képes lennél valaha is olyan mély megértésre jutni egy tetszőleges szakterületen, mint annak a területnek a tapasztalt, gyakorlati művelője?
Mert ha nem, akkor ez azt jelenti, hogy tapasztalat nélkül nincs teljes megértés. Ha a megértés nem teljes, akkor nem pontos. Milyen mértékben pontotlan?
Ha egy 4 millió karakteres jelszóban 1 karakter hibás, akkor mi fog történni?
Szeinted mennyi kárt okoz nekünk személyes és társadalmi szinten az, hogy az adataink, amikre a döntéseinket építjük, szinte kizárólag másodkézből valók?
Thirdeye
szeptember 22, 2012 @ 08:22
@ Duncan Shelley:
Bocs Duncan , csak kötekedni akarok , 😀 láttad már a májadat ?
Én például még egyik szervemet sem láttam . Lehet hogy üres vagyok belül ? 🙂
Duncan Shelley
szeptember 22, 2012 @ 08:02
prolizoli írta:
Kulcsszó abban, amit írtál: GONDOLTÁL. Gondolat. Általában így van, összetévesztik a gondolatot a megfigyelt ténnyel.
Még bele sem mentünk az olyan durva dolgokba, mint tektonikus lemezek, mert ahhoz már komolyan kellene fúrni… Várj, egy kérdés: milyen mélyen vannak a tektonikus lemezek? És milyen mélységig sikerült eddig lefúrni? Hivatalosan lehetséges, hogy valaha is bárki bármilyen kapcsolatba került egy tektonikus lemezzel?
Ahhoz, hogy bizonyosságom legyen arról, hogy léteznek a kontinensek, vagy létezik egy kontinens, látnom kellene felülről. A felemelkedés teljes ideje alatt látnom kellene magam alatt a tájat. Egészen addig, amíg nem fogom tudni befogni egyetlen pillantással az egész kontinenst. Felületesen átgondolva, ez bizonyíték lenne, azt hiszem. Kérdéses, hogy ez lehetséges. Lehetséges olyan pozícióba kerülni, hogy egyben lássak egy egész kontinenst? Ezt a felhőzet nem teszi lehetetlenné?
A tiszta megfigyeléshez nem kell következtetést levonni. A megfigyelés a lényeg, nem a következtetés. Először a tapasztalat meglétében kell egyetérteni.
Az is feltevés, hogy nem lehet minden megtapasztalni. Jók ezek a különféle feltevések, jókat lehet beszélgetni, elmélkedni, egészen addig, amíg a dolog nem fontos. Ha fontos, akkor ez kevés.
Nem fogadom el. Csak elmélet. Vagy igaz, vagy nem. De talán könnyebb megtapasztalni, hogy létezik ilyesmi, mint a kontinenseket.
prolizoli
szeptember 18, 2012 @ 21:01
Duncan Shelley írta:
Hasonlóan ahogy a legtöbb ember, ahogy valószinűleg te is Duncan. Ha jól tudom nemrég Hollywoodban (Los Angeles, Kalifornia, USA, Amerikai kontinens) jártál. Amikor ott jártál mit gondoltál hol vagy, Ópusztaszeren? Hogy jutottál el oda ha még nem volt előtte személyes tapasztalatod, csak nem voltál kénytelen előtte elhinni, hogy létezik? Lehet, hogy az, hogy ott jártál nem is tény csak egy feltevés? 😉
Ebben egyetértek és működik is akkor ha a szóban forgó dolog empirikusan megtapasztalható. Habár még ilyenkor is gyakran előfordul, hogy két ember ugyanazt éli át, tapasztalja meg, mégis más akár teljesen eltérő következtetést vonnak le belőle.
Viszont nem tudunk minden egyes dolgot megtapasztalni erre nincs idő. Ilyenkor következtetünk és feltételezünk és mivel az emberek különböző módokon teszik ezt más és más végeredményre jutnak.
Az is egy feltételezés, hogy egy titkos kaszt irányítja a világot. Lehet, hogy igaz lehet, hogy nem. Ha a kontinensek létezését nem fogadod el ténynek holott megtapasztalható akkor a titkos kaszt létezését miért fogadod el?
Will
szeptember 18, 2012 @ 16:16
@ Duncan Shelley:
Csak egy elméleti kérdés.
Egy világban, ahol nincs korrupció, nincs ok korrupcióra, nem mondom, hogy mindenki boldog, de törekszik a boldogságra… egy naivan elképzelt, “ideális” világban… ahol minden információ szabadon áramlik, és minden eszköz bármikor rendelkezésedre áll az adott információk ellenőrzésére (természetesen bizonyos határok között, tehát ha Te fel akarsz menni az űrbe, akkor megteheted, legfeljebb várnod kell, amíg nem lesz szabad hely egy űrhajón… stb.). Szóval egy ilyen világban, ott is kétségbe kellene vonnunk minden hozzáférhető “tényt”? Persze, az elméleteket és tudományt igen, de például azt, hogy létezik az a természeti képződmény, amit Grand Canyonnak vagy épp Európának hívunk, azt is? Azt, hogy a Föld gömbölyű (elnézést: geoid) azt is?
Csak kérdezem. Csak álmodozom. 🙂
Duncan Shelley
szeptember 18, 2012 @ 16:03
prolizoli írta:
Szerettem volna, ha leírod.
Nem tény. Feltevés. Nekem feltevés. Ha neked tény, fejtsd ki, hogyan szereztél bizonyosságot a kontinensek létéről.
Nagyon komoly módszerekkel és hosszú időn át eladtak nekünk bizonyos gondolatokat, amiket egyenlőnek tartunk a tényekkel, de nem azok. Ha megszabadulunk attól, amit sose láttunk, az felszabadító érzés. (Ha elvetjük igazságként mindazt, amiről ténylegesen nem tudjuk, hogy igaz-e.)
A saját személyes tapasztalatom sokkal erőteljesebb bizonyíték, mint ezer könyvtárnyi nehezn olvasható szakszöveg, ami azt mondja, hogy tévedtem.
Ha az egyik oldalon az én hónapokon át tartó folyamatos tapasztalatom áll, a másikon meg emberek, akik hangokat adnak ki a szájukon, papír, amin festék betűt formáz, képernyő, amin képpontok betűkké állnak össze, akkor ez utóbbi számomra teljesen lényegtelen.
A világon senki nem tudna téged meggyőzni arról, hogy nem ott laksz, ahol laksz. Persze, ha előtte kellőképpen kikészítenek mentálisan, akkor lehetséges.
prolizoli
szeptember 11, 2012 @ 21:24
Duncan Shelley írta:
Nem hiszem, hogy nem hallottál még a kontinensvándorlás elméletéről, de kérlek.
Az elmélet szerint a jelenleg létező kontinensek valamikor egy nagy összefüggő szárazföldet (Pangea) alkottak. A lemeztektonikai mozgások miatt a Pangea fokozatosan szétvált és ezek a darabok-kontinensek eltávolódtak egymástól.
Namost, miért lehet ezt elméletnek nevezni? Azért mert az elmélet olyan fogalmak, elgondolások láncolata amelyek tényeket kapcsolnak össze. Az, hogy léteznek kontinensek tény, az, hogy ezek a kontinensek mozognak szintén tény ezt mérésekkel bizonyították. Az, hogy ezek a kontinensek valamikor egy szárazföldet alkottak majd szétváltak nem tény hanem maga az elmélet ami tényeket kapcsol össze. Hogy valóban így volt-e vagy sem az megint egy más kérdés.
Viszont az arany és a földönkívüliek történetét nem lehet elméletnek nevezni mert a földönkívüliek itt járta nem tény. Ha tény lenne, akkor beszélhetnénk elméletről és nem fikcióról.
Egy folyamat bizonyítása és egy lény vagy faj bizonyítása két különböző dolog. Az evolúciós elmélet válaszokat ad bizonyos kérdésekre másokra meg nem, én sem tudom teljes mértékben elfogadni. De az evolúciós elmélethez képest egy vámpír létezésének bizonyítása habkönnyű. Csak kell egy “élő” vámpír vagy a csontváza ugyanúgy mint ahogy egy mamut csontváz vagy egy kardfogú tigris csontváza bizonyítja, hogy ezek az élőlények léteztek valaha.
Duncan Shelley
szeptember 11, 2012 @ 20:16
prolizoli írta:
Vegyük az elsőt.
Kérlek, röviden ismertesd, hogy mi ez az elmélet és mi a bizonyíték rá.
Tehát ilyen az evolúció vagy a relativitás elmélet? Mert ezekre mi is a bizonyíték?
Thirdeye
szeptember 10, 2012 @ 08:18
prolizoli írta:
De ez egy olyan blog ahol van egy csomó haverom :laugh:
Viccen kívül . Sokan vannak a föld nevű bolygón akiknek ilyen vagy olyan élményük volt az idegenekkel kapcsolatban . Persze hogy sok futóbolond is van , de miattuk még nem tűnnek el a valós tapasztalatok .
A másik az hogy nincs tétje annak hogy bebizonyítsam neked vagy másnak a tapasztalataimat . Ha elhiszed azzal sem leszel kevesebb , ha nem hiszed azzal sem .
Itt csak beszélgetünk . Tulajdonképpen nem is tartom lehetségesnek hogy a neten keresztül bármit bebizonyítsunk .
Természetesen azt sem várom hogy higgy nekem . Szép napot 🙂
prolizoli
szeptember 9, 2012 @ 23:39
Thirdeye írta:
És akkor az van, hogy amíg nem tudod mások számára bizonyítani az állításodat ne várd el, hogy elhiggyék vagy megértsék a mondanivalódat.
Persze attól még előfordulhat, hogy annak van igaza aki olyan valamit állít amit egyelőre nem tud bizonyítani. Volt már erre példa nem egyszer a történelemben de ez nem jelenti azt, hogy minden olyan állítást amit nem lehet bizonyítani igaznak kell vennünk. Ugyanis minden Galileire, Newtonra, Einsteinre (tehát olyan emberekre akikben a kor kételkedett de később bizonyítást nyert állításuk) jut ezer meg ezer olyan akiknek az állításaik sem akkor sem később nem igazolódtak. Nem is beszélve a sok futóbolondról akik mindenféle zagyvaságot összehordanak és elvárják, hogy higgyenek nekik.
Más az amikor a haverok közt állítasz valamit és más az amikor nyilvánosság elé állsz egy elgondolásoddal.
prolizoli
szeptember 9, 2012 @ 23:08
Duncan Shelley írta:
Például a kontinensvándorlás elmélete, gravitációs elmélet, játékelmélet, Pareto-elv, elektromágneses elmélet…
Épp ellenkezőleg, az a fikció ha valaki azt állítja vannak vámpírok. Amint bebizonyítja, hogy vámpírok léteznek az állítás valós lesz.
Putyin998
szeptember 7, 2012 @ 21:23
Duncan Shelley írta:
MICSODAAAA????
Ez már tényleg sok a magamfajta jámbor léleknek…..
Duncan Shelley
szeptember 7, 2012 @ 18:57
prolizoli írta:
Jópofa. 😀
1. Az elméletet nem én találtam ki, csak közreadtam, tömören megfogalmazva a lényegét. A háttérről nem írtam, de könyveket találsz a témáról, sőt én dokumentumfilmet is láttam róla. (Pontosabban olyat, amiben ez is téma volt.)
2. Vedd észre, hogy gyakran provokálok, és ez a magyarázat a megfogalmazásra.
3. Az, hogy az ember a majomtól származik, fikció. Az, hogy az univerzum ősrobbanásból született, fikció. Az, hogy a fénysebesség áthághatatlan, fikció. Az, hogy az embernek nincs lelke, fikció. Az, hogy az univerzum tágul, fikció. Az, hogy a személyiség genetikailag kódolt, fikció. Az, hogy a Földet nem idegenek irányítják, fikció. Az, hogy nincsenek vámpírok, fikció. Stb., stb., stb., stb… Hiszen ezek bármelyike hogyan is lehetne tény, és ki számára? A tény az, ami megfigyelhető bárki számára, ha teljesíti a precízen leírt feltételeket. Ha a tény az, amit dr. prof, adjunktus annak mond, akkor kit érdekelnek a tények? Engem biztos nem. Engem az érdekel, ami megfigelhető.
4. Mondj példát egy tényeket összekapcsoló elméletre.
Thirdeye
szeptember 7, 2012 @ 18:29
Alex írta:
De mi van ha én nem a tudományt fogadom el mérvadónak ? Persze ha bebizonyítja nekem hogy tévedek , akkor megadom magam . De nem adhatom fel a saját tapasztalásomat holmi tudósok kedvéért .
Alex
szeptember 7, 2012 @ 17:51
Thirdeye írta:
Hát annyiban veszélyes, hogy elfogadsz ténynek egy olyan dolgot, aminek a bizonyítására csak a tapasztalatot használod. Márpedig épp ebben a konkrét az esetben a tudomány azt állítja, hogy a tapasztalásod megcsal.
Thirdeye
szeptember 7, 2012 @ 17:41
Alex írta:
Miért veszélyes az , ha én azt hiszem , hogy a nap forog a föld körül ?
Csak süssön , nem ? 🙂 :sun:
Vagy vegyük az álmokat . Nem valóságosak ? 😉
Alex
szeptember 7, 2012 @ 17:24
Thirdeye írta:
Ez azért veszélyes dolog. A legtöbb ember azt tapasztalja, hogy a Nap forog a Föld körül. Mert a szemünk bizony ezt tényként látja. Ennek ellenére az oksok azt mondják, hogy ez a tapasztalás hamis, mert a Föld az, ami forog. Szóval a tapasztalás sokszor elég, de nem minden esetben.
Thirdeye
szeptember 7, 2012 @ 15:45
prolizoli írta:
Senki másnak nem kell tényként kezelnie ezeket a dolgokat , csak azoknak akik megtapasztalták . Persze , sok mindent nehéz bizonyítani . És akkor ?
prolizoli írta:
Nem , nem elég csak gondolni a dolgokra . Be kell engedni az életünkbe ezeket . Hiába mondogatnám , hogy gazdag leszek , stb… ha nem tudok hinni benne . Ezt felejtik el a “vonzósok” is . A modern ember egyáltalán nem olyan felvilágosult , mint hiszi . Viszont amiről beszélek azt nagyon is tudják alkalmazni bizonyos körök . Ez az értelme a reklámoknak , ideológia gyártásoknak . És ha már elég sok ember engedi be ezeket a dolgokat az elméjébe , akkor megy a teremtésbe , és egyszer csak ott van .
prolizoli
szeptember 7, 2012 @ 14:42
Thirdeye írta:
Vagyis akkor ha én azt állítom, hogy van tapasztalásom a hétfejű sárkánnyal hiszen hideg téli estéken ő gyújt be a kandallómba vagy láttam amint a kisgömböc megevett egy egész falut az már elég ahhoz, hogy tényként kezelje a többi ember? Mondani sok mindent lehet bizonyítani már kevésbé.
Elég csak gondolnod rá és megkapod. Gazdag leszel, megtalálod a tökéletes társadat, csodaszép kastélyban fogsz lakni stb.stb. Nem kell érte megdolgoznod, nem kell megismerned a munkafolyamatokat a fizikai törvényszerűségeket…ááá…az maradi idejemúlt dolog csak az ostobák és tudatlanok tesznek olyat. A modern felvilágosult ember fókuszálja a tudatát és lesz gazdagság, egészség, boldogság, szerelem, világbéke, ufók minden. Ennyire egyszerű, hogy nem jöttek rá erre eddig ba.meg?!
Thirdeye
szeptember 7, 2012 @ 13:21
prolizoli írta:
De hiszen már sokan megtették . Itt nem ez a lényeg . Az a lényeg , hogy a sok tapasztalás ellenére váltig tagadják a létezésüket . Amúgy én nem várom hogy higgyenek nekem mivel engem nem érdekel hogy mások elhiszik -e ezt a dolgot . Ide is csak azért írtam mert …….ő..miért ne .
prolizoli írta:
Minden ember teremtő erővel rendelkezik . Amire az emberek a tudatukat fókuszálják az előbb -utóbb megjelenik a világunkban . Nem a levegőből materializálódik , hanem a tudatunkból .
http://www.youtube.com/watch?v=mu2aszSs3lI
prolizoli
szeptember 7, 2012 @ 12:06
Thirdeye írta:
Most akkor az van, hogy elég csak a birtokodban és az ismerőseid birtokában lévő bizonyítékokat nyilvánosság elé tárni és a fikcióból valóság lesz. De amíg ezt nem teszed meg addig ne várd, hogy higgyenek neked és tényként kezeljék az idegen, földönkívüli inteligens fajok ittjártát.
Bevonzottátok őket a teremtésbe? Vagyis ezt úgy értelmezzem, hogy eredetileg nem léteztek de most, hogy “annyian” elkezdtek róluk beszélni, hirtelen pikk-pakk materializálódtak a levegőből és egyből jóval fejlettebb tehnológiával és nagyobb tudással mint az ember?
Thirdeye
szeptember 7, 2012 @ 11:22
prolizoli írta:
Már csak 6 milliárd ötszázezer embernek kell bebizonyítani .
Nekem is voltak velük kapcsolatban tapasztalásaim , és ismerek másokat is akiknek szintén . Most akkor mi van ?
Amúgy azt a legnehezebb bizonyítani ami az orrunk előtt történik , mert az elme mindig készen áll mindenre magyarázatot adni , így még azt sem hisszük el ami a szemünk láttára történik . :chic:
De tegyük fel , hogy eredetileg nem voltak jelen . De az utóbbi időben annyian foglalkoztak a ( nem létező ? ) idegenekkel , hogy emiatt már biztos hogy bevonzottuk őket a teremtésbe .
És a barátaim is tudják ezt igazolni : http://hu.wikipedia.org/wiki/X-akt%C3%A1k
🙂
prolizoli
szeptember 7, 2012 @ 10:28
Thirdeye írta:
Igen pontosan erről van szó, aki nem találkozott velük annak fikció. Ugyanúgy ahogy a vámpírok, vérfarkasok, sárkányok. De fel a fejjel már csak 7 milliárd embernek kell találkoznia velük és a fikcióból tény lesz. Vagy van egy rövidebb út, bebizonyítani hogy itt jártak.
Thirdeye
szeptember 7, 2012 @ 08:08
prolizoli írta:
Aki még nem találkozott velük annak biztosan .
prolizoli
szeptember 6, 2012 @ 23:03
Azt gondolom, hogy ez nem elmélet, de mégcsak munkahipotézisnek sem nevezhető. Az elmélet olyan fogalmak láncolata amelyek tényeket kapcsolnak össze. Az arany története és széleskörű felhasznállása a múltban és a jelenben tény és való. Az idegen faj ittjárta a földön fikció. Többféle műfaj van ami a tényeket és a fikciót összekapcsolja. Az első ami eszembe jut a science-fiction.
Alex
június 2, 2012 @ 21:56
Eltemették, erre rögtön feltámadt az arany
2012.06.01., 22:39
Kellemetlen, amikor egy újságíró nagy erőfeszítésekkel megír egy cikket, s mire megjelenik, épp érvényét veszti, pont az ellenkezője történik annak, amit magyarázni próbál. Így járt ma a Marketwatch egyik anyaga, mely egy olyan témát próbált boncolgatni, mely igencsak aktuális: miért esik az arany, amikor nagy a baj a világban, miért nem használják menekülőeszközként úgy, mint egyészen tavaly szempemberig.
Jó sok szakértői interjú készült, megmagyarázzák, hogy miért is kell esnie az aranynak, majd a pár órával a cikk megjelenése után idei legnagyobb ugrását követi el a nemesfém, mínuszosból kapásból pluszosba nyomva idei teljesítményét. Ez aztán a szívás a cikk szerzőjének – az elmúlt hónapokban bármikor megállt volna az anyag, de ma épp viccé silányult.
S hogy mi a gond az arannyal? Van a cikkben mindenféle magyarázat, például hogy ha a befektetőknek likviditás kell, akkor mindent készpénzzé tesznek, az aranyat is. (Tavaly persze még ez nem volt érvényes, mert akkor aranyba menekültek.) Vagy, a kockázatkerülésnek egy magasabb fokán már csak az amerikai kötvények és a dollár jók a befektetőknek, az arany már nem. Erre pedig azt lehetne felvetni, hogy ha ennyire nagy a kockázatkerülés, akkor miért emelkedett az aranynál jobban a tőzsde egészen áprilisig? Szóval ez sem egy erős magyarázat.
Vannak még más elméletek is, de a lényeg, hogy pár órával az esést magyarázó okosságok megjelenése után az arany öt százalékot emelkedett.
http://ecoline.hu/befektetes_tippek/2012/6/1/Epp_eltemettek_mire_feltamadt_az_arany_8C350Z#rss
Alex
december 16, 2011 @ 21:42
No, hogy hozzak még egy rázós témát:
http://www .portfolio.hu/premium/megduplazodott_az_arany_iranti_kereslet_europaban.160095.html
Egypár idézet:
” Egyértelműnek látszik az is, hogy a kisbefektetők akkor járnak jól, ha diverzifikálják megtakarításaikat: s hosszú távon terveznek. ”
” A közlemúltban … Szabó Árpád, az erdélyi Sapientia Egyetem oktatója azt emelte ki, hogy a kevés tőkével rendelkezőknek csak az ingatlan és arany marad. “Ha aranyba fektetünk, az napi/heti/havi szinten sokat változhat, zuhanhat is, de évtizedekre előre vetítve vélhetően emelkedni fog.” ”
” Felhívta viszont a figyelmet arra, ha felpörög az infláció akkor az alapélelmiszerek árai ugyan nem változnak gyökeresen, de a fémek árai nőnek. ”
” A kisembereket, most nem az üzleti lehetőségek, hanem a vagyonuk, családjuk biztonsága érdekli. Ha most megragadják a kedvező alkalmat az aranybefektetéshez, igazuk lehet. ”
Miről van szó?
Az arany már egy ideje inkább lefelé halad, mint felfele. Ilyen logikus érvelésekkel próbálják most rávenni a kisembereket, hogy spórolásaikat aranyba fektessék. Amit megcéloznak a kisembereknél az a biztonság utánni vágy. Mert a kisemberek félnek a bizonytalantól. És a biztonság érzetért minden pénzt hajlandóak megadni.
A kérdés persze az, hogy mi lesz majd az arannyal.
Egyetemi professzorként azt mondanám, hogy jó dolog az. Hajrá!!!
De mivel nem vagyok egyetemi professzor – de hisz úgy is tudjátok …
nagymedve
december 6, 2011 @ 09:55
Egy kései hozzászólás, miután talán lecsengtek az indulatok a témával kapcsolatban.
Nem közvetlen a kérdés témájára válasz ez, csak a személyes megfigyeléseim, az arany jelenlegi helyzetéről, Mongóliában.
Múlt héten jártam Ulánbátorban egy irodaházban, álláslehetőség után érdeklődtem. Ez egy kanadai cég, a világ legnagyobb aranykészletével rendelkeznek. kb. 200 000 tonna van a földben. Ez egy kis csepp az egyéb réz, ezüst, és minden csillogó fém mellett, de minket most itt a sárga őrület érdekel.
kiszoroztam: 11 200 000 000 000$ ennyit ér ez a sárga valami. 112 és tizenegy darab nulla. Fogalmam sincs, hogy kell ezt kimondani, felfogni még kevésbé mi is ez valójában.
Azt tudom, hogy 2009-ben, mikor találták a lelőhelyet – akkor is Mongóliában voltam – a kínaiak megakarták szerezni, Putyin sovány malac vágtában ment Ulánbátorba, A sajtó csak ezzel foglalkozott hetekig, minden szépet és jót ígért a kormánynak, és meg is akadályozta ezt.
Tehát, két nagyhatalom marakodott ezen a koncon.
Mongóliában olyan szinten hétköznapi téma az aranybányászat, hogy szinte minden lakatos üzemnek van tervdokumentációja, és képes arany osztályzót gyártani. A fővárosban olyasmi irodák, mint egy ingatlan közvetítő, kínálják a bányatelkeket, folyamatosan frissített bő választékkal. Van egy Zamaar nevű falu, ott a kocsmában, boltban, meg az örömlányoknál aranyporral fizetnek, mint közismert, és elfogadott fizetőeszköz. Az egész környéket szét túrták már, mindenütt arany van.
Ahol dolgoztam, az vasérc bánya, de mégis, mosás után, a ruhavarrás hajtása mentén, találni lehetett néhány aranylemezkét, néha elég sokat. Az állandó erős szél, szállította homokkal kerülhetett oda.
Szintén múlt héten sétálgattam a fővárosban, olyan nem is külváros, de nem is a központ. Felkapom a fejem, hogy mellettem a parkolóban milyen autó csodák sorakoznak? Mi van itt? Luxus hotel? Kormányrendezvény? Nem, egy áruház parkolója volt. Elképesztő a gazdasági növekedés, a bérek emelkednek, a képzett munkaerőből krónikus a hiányállapot, ha nem teljesen eszetlenek, és nem lopják ki mindezt a zsebükből, pár év, és egy Kuvait színvonalú ország lesz belőle. Erre egy érdekes mutató, hogy az emirátusok első számú használt autó felvásárlói, Mongolok.
Dzsingisz kán utódai ismét feltörekednek?
hochenz
december 1, 2011 @ 10:34
Békítőleg.
Talán nem minősíteni kell véleményeket, hanem megvitatni.
Talán érveket – vagy frázisokat ha nincs más – kell egymással szembeállítani és nem fellengzősen leértékelni a kijelentéseket.
4 ismétlem négy gyerekem van. Bizony. Szerintetek hány nyakatekert érvelést, leértékelést, leértéekelésből származó felháborodást, zaklatott duzoogó nem szólok többet hozzá-t kellet már kezelnem az évek során? A gyerekek elevenek és nagyon okozók – ha egészségesek és az enyémek (3 kopp a fejemre) azok – , ők még bemennek olyan zsákutcákba mint a de igen, de nem stb. Emelkedjünk felül egy kicsit a sértődéseken és járjunk elől jó példával mindenkinek, aki még gyerekcipőben totyog a vitatkozás harcmezején, úgy vélve, hogy a leértékelés tényleg fegyver és a gúgy remekül megvéd.
Összegzem: téma -> érv -> ellenérv -> érv -> ellenérv ..
Ha egyetértés jön létre örülünk, ha már nincs több érvünk, de nem értünk egyet, az egyetnem értés megállapításával zárjuk a vitát fetételesen, azzal a kikötéssel, hatalálunk későbbi érveket visszatérünk rá.
El lehetne ezt fogani?
Igen, vannak gondolatok, amikhez komoly indulatok kötődnek, de akkor is.
Lehenet így commentelni?
1 trükk. Én nem a szavakkal szoktam leértékelni, hanem a ekltett hangulattal, naon provokatív. Szoktam (többnyire) újraolvasni és átfogalmazni kommentelés előtt. Segít.
Mindannyian értékesek vagytok. 🙂
Jaklin
november 30, 2011 @ 14:01
@ Great:
Ilyen hosszan, és csak nekem?
🙂
De, baj mindkettő. Inkább meg kell neki magyarázni, hogy jobban megértse, nem leértékelni. Elég sokat tanultam másokkal, hidd el, attól nem lesznek okosabbak, ha lehurrogom őket. Nem kevés funkcionális analfabétával találkoztam.
Ez is csak egy leértékelés. Minek? Attól majd nem lesz már 100 százalékban az, ha az? De. Csak éppen mellé ideges is lesz. Amúgy egy pár hozzászólásból szerintem túl sok minden nem derül ki. Ahhoz látni kellene az életét. Lehet, hogy mellette mérnök (akinek elég gyakorlatiasnak kell lennie, hogy felépüljön a ház pl.) vagy bokszoló vagy éppen segédmunkás. Nem tudjuk.
Semmi gúny sem volt benne. Csupán kifejtettem a véleményem hivatkozva a Tiédre.
Mindenesetre köszi, hogy reagáltál. 🙂 (Nem ironikusan értve.)
hochenz
november 28, 2011 @ 21:51
@ Duncan Shelley:
Szia Duncan,
Nem hiszek épeszű hosszan fennmaradó homokos férfi központú társadalmak létezésében.
Ja, én vágom mit akarsz a hegyekk lakóival meg a szituval, amit vázolsz. Csak a valóság nem két hegyből áll. Mellesleg Az A hegyen levők, csak akkor létezhetnek, ha nem tök lusták, mert nem élnének túl.
Az ember esendő és bedől a látszatnak. Az embert irányítani akaró elnyomók pedig megragadnak minden lehetőséget, hogy leértékeljenek másokat. Ilyen lehet, ha valakitől azáltal próbálnak különbözni, hogy csinosabbak vagy előkelőbbek, vagy olyan szamárságot hírdetnek a tudatlan naív többség számára, hogy az arany a nap színe és ők a napistentől származnak satöbbi, és nekik meg kell hajolni, ha az aranylemezekkel díszített helyiségbe lépnek.
Amiről te írsz az működő közösségek összehasonlítása, amiről én az ennek a bolygónak az utolsó párezer évében létezett embercsoportok. Köztük a fontos a centralizáció, az erő, bármilyen formában is nyílvánul meg, erős a hatalomféltés, az aggodalom, a gyávaság, az őrület, a testkultusz és a tudatlanság. Ez pedig szép átvezetésnek tűnik a hiszékenységhez. Onnan meg már minden mind1. Nem?
Egy elnyomó le van akadva egy múltbeli vesztes helyzetben és mindenkit az őt egykor elnyomókkal azonosít, ezért muszály mindenkit lenyomnia, mert szerinte, ha nem tenné nem élne túl. Az arany itt jön aképbe. Mondjuk azt állítja , hogy egy aranyrög három lovat ér és hogy mások is egyetértsenek vele kilapítja és ráüttet valamilyen jelképet, amiről van közmegegyezés. Bizalom plusz a tény hogy – akárhogy csűrjük csavarjuk is – ezen a bolygón az arany láthatóan kisebb mennyiségben van jelen mint pl a réz vagy a vas meg tartós is, elég lehetett a kultusz kialakításához.
Ma tőzsdei értéke van. Ha elterjesztenénk a továbbra is hiszékeny emberek között, hogy akinek aranya van annak megzöldül a macskája és kihullik a haja akkor esne az értéke. De most mást hisznek róla.
Esetleg dobhatnál egy linket az arany felhasználási lehetőségeiről? Én úgy tudom se nem mágnesezhető, se nem kemény, eccerűen csak szuperül vezeti az áramot, de ma már a ritkasága miatt igyekeznek kiváltani más jólvezető ötvözetekkel – részben azért is olyan olcsók ma már az elektronikák, meert sikerült.
Great
november 27, 2011 @ 21:22
kisboros írta:
Nem néztem.
Nem vagyok drogkereskedő. De ha van bizonyítékod, jelents fel nyugodtan.
Great
november 27, 2011 @ 21:21
Jaklin írta:
Ilyen hosszan, és csak nekem?
Az, hogy tény nem baj, csak az a baj, ha kimondják?
Mi derült ki a hozzászólásaiból?
Nem? Kifejteni magától értetődő evidenciát, mint hogy ma egy kiló aranyból tudok venni sokfát, mi, ha nem gúny?
ThomasLawrence
november 26, 2011 @ 13:13
Szia Duncen,
Szivesen. Azért ha jól látom pár embernek tetszett. 🙂
Olvasgatom a többi cikket is, van pár remek darab. Majd megpróbálok becsatlakozni a friss témakhoz. Kellemes hétvégét.
kisboros
november 26, 2011 @ 03:43
Jaklin írta:
Szerintem ő is nézte anno a Váratlan utazást. Mindenki nézte. Én is.
Egyébként valóban, inkább olvasok ilyet, mint “Hogyan szedjünk fel 10 kilót szteroidokkal?” című XXI. századi férfiregényt.
Petra
november 25, 2011 @ 22:43
Amit te írsz, az téged minősít, amit más ír rólad, az csakis őt. Én ebben a szellemben írom és olvasom a hozzászólásokat.
Eleinte viccesre vettem a figurát, de komolyan is válaszolhatok a kérdésre, hogy mi állhat az arany imádatának a hátterében. Hogy mi volt több ezer éve arra nem emlékszem, de manapság az arany igazi jelentősségét az adja, hogy képes betölteni a pénz funkcióit: értékmérő, forgalmi eszköz, fizető eszköz, alkalmas kincsképzésre, érvényessége nem korlátozódik egy államra. A többi felhasználási terület (amikből jó párat felsoroltunk) mondhatni eltörpül emellett. Ugyanakkor abban megegyezhetünk, hogy mostanában némiképp túl van értékelve és az aranypiacán történő rohamos emelkedés inkább volt piaci spekulációk eredménye, mint fundamentális erősödés, de mint minden piaci léggömb, ha túl fújják ez is kipukkad.
Jaklin
november 25, 2011 @ 22:15
@ Duncan Shelley:
Alapvetően teljesen egyetértek. Oké, akkor a Rita hivatkozás törölve. 🙂 Igen, sejtem, ki volt az, tényleg nincs már itt. Érdekes…
Hát igen, jó lenne, ha tudnánk érdemben, tapasztalatokkal nyilatkozni a témáról.
Igen, lényeges, hogyan fejezzük ki a nem tetszésünket (meg mennyiszer). Nekem is van egy ismerősöm, aki hajlamos az általam mutatott videókat sz*r meg béna jelzőkkel illetni, és azt tényleg idegesítő és egy idő után magamra vettem.
Mondjuk nekem az írásodból úgy jött le, hogy ez egy másik ember elmélete, Te meg megosztottad velünk, mert szerinted ez a legreálisabb.
Tudod, valójában én is viktoriánus lányregényeken nőttem fel, és személyes sértésnek éreztem a dolgot… :laugh:
Alex
november 25, 2011 @ 21:27
Szia Duncan!
Duncan Shelley írta:
Szóval itt van a kutya elásva! Én Jaklinnel értek egyet, de ha így fogod fel, akkor tiszteletbe tartom és elnézést kérek azért, hogy gyengécskének neveztem az elméletet. Kérlek, ne haragudj meggondolatlanság volt a részemről.
Duncan Shelley
november 25, 2011 @ 20:54
Jaklin írta:
A blog történelmének második legbunkóbb hozzászólásai éppen Rita nevéhez fűződnek, őt csak egy korábbi, mára szerencsére eltávozott “tag” múlta alul. Ezt most csak magánemberként említeném.
Nekünk lehet. De nem biztos, hogy mindenkinek az. Ez valahol a mi szegénységi bizonyítványunk.
Talán valami baj van a viktóriánus lányregényekkel? :clown:
Ez így hibátlan. Ha így lett volna, az szép lett volna.
Példéul, ha neked a kedvenc filmed a Swat, én meg azt mondom, hogy nekem nem tetszett, mert felületesnek éreztem az akciók megtervezését, és nem kedvelem az ilyen filmeket, akkor az rendben. Ha ellenben azt mondom, hogy az a film egy rakás s***r, egy nulla, egy semmi, a legócskább szemét, amit ember valaha csinált, egy bugyuta, gyengécske, ostoba, értelmetlen szenny, akkor ezzel téged is minősítelek, és azt állítom, hogy nincs ítélőképességed, és hülye vagy, mert nem látod, hogy mennyire rossz.
Ez pont nem így van. Ha én írtam, ha én találtam ki, ha én értek vele egyet, akkor az engem minősít.
Duncan Shelley
november 25, 2011 @ 20:38
nagymedve írta:
Én már csak ilyen vagyok. 🙂
Na, aztán Weinbergerék suhintanak egyet, és az aranyat a porba értékelik. Akkor lenne aztán döbbenet.
Kár, hogy csak most kerültél elő a piknikről, tesztolvashattad volna a Pokol Kézikönyvét. 😎
Vannak erős nők. Keress rá Gina Ceranora.
Inkább vannak, akik a vitának élnek.
Jaklin
november 25, 2011 @ 20:19
@ Great:
Ne haragudj, és nyugodtan hurrogj le, de én itt a hozzászólásaid alapján Téged gondollak bunkónak egyedül. És itt nem arról van szó, hogy egyetértek-e azzal, amiket írsz, vagy sem, hanem a stílusod az, ami nekem nagyon nem tetszik. Legalábbis ebben a bejegyzésben.
A bunkóság nem csak nyíltan lehet az, hanem burkoltan is, ahogyan azt Rita korábban teljesen helyesen kifejtette.
Például a legelső hozzászólásodban (ahol már ketten szóltak előtted!) azt írod, hogy kíváncsi vagy, mikor jön az első kommentelő, aki nem vicceli el a témát, hanem komolyan veszi. Ezzel burkoltan azt írod, hogy Bence és én komolytalanok vagyunk, akik elvicceltük a témát. Amit annyira nem látok, de mindegy is, hiszen itt senki sem akar senkinek megfelelni. Neked sem.
Azt írni valakire, hogy ő funkcionális analfabéta az nyíltan bunkóság. Akár az, akár nem.
Azt mondani valakire, akit nem ismersz, hogy száz százalékban elméleti ember, szerintem ez sem éppen kedves. Még ha nincs is utána az, hogy b*zdmeg. Ráadásul ez a cikk valóban full elméleti.
Azt írod a hozzászólásomra, hogy “Sosem gondoltam volna…” Ez gúnyolódás, én sosem gúnyolódtam Veled, nem is értem, miért volt szükség erre a megjegyzésre.
Azt írod kisborosnak, hogy viktóriánus lányregényeken nőtt fel. Ez is elég udvariatlan, ráadásul, ismered egyáltalán?
Henrik nagybetűs Én-jét is megkritizálod. És ha csak szimplán félreütötte, mert előtte a Te-t naggyal írta? És ha nagy É-vel szereti, akkor is kit zavar? Legalább valaki nem csak a másikat tiszteli, hanem magát is… (csak vicc)
Az, hogy valaki nem tekinti hihetőnek az adott cikket, elméletet, az teljesen rendben van, hiszen ő más ember, más életúttal, más tapasztalatokkal, más neveltetéssel, több vagy épp kevesebb képzéssel, így természetes, hogy másképp látja az elméletet, mint Te (vagy Duncan).
Ha Te nem így látod, akkor oszd meg velünk, vele, Duncannel. De ne kritizáld a másikat, hogy mennyire “barom”, hogy nem úgy gondolja, ahogyan Te. Lehet, hogy meg is változik a véleménye. De lehet, hogy a Tiéd változik. Itt majdnem mindenki ezt teszi, és nem kritizál.
Beszélsz itt a személyeskedésről. Ameddig valaki azt írja, hogy szerinte az elmélet, cikk bugyuta, az nem személyeskedés, nem Duncant értékeli, hanem magát az ötletet. A legtöbb ember nem látott földönkívülit (legalábbis nem tudta róla, hogy az), joggal tarthatja eszementnek, még ha logikus, akkor is. Amikor leértékeled a hozzászólás íróját (!), akkor Te bizony személyeskedsz.
Szóval, abba kéne már ezt hagyni.
nagymedve
november 25, 2011 @ 19:49
Szia Duncan!
Küldöm a cikkeket! Most kerültem elő a sivatagból 2,5 hónap után, mindjárt letolsz? :-)) Ez Mongólia, a kapkodás csak bajjal jár! Legalábbis, a helyiek így gondolják.
Az arany témában nem akarok kötözködni, szült elég érzelmet nélkülem is a téma. Magam sem gondolom, hogy két elmélet kizárja egymást. Az általam vázolt magyarázat, természetesen feltételez valamilyen civilizációt. Teljes anarchia esetén, nincs az a sok arany, ami többet érne egy tál levesnél.
Például a jelenlegi válság is jócskán felverte az arany árát, mert bizonytalanná váltak a világ vezető gazdaságai, és a pénzeik. Aki megtehette, aranyba fektette amit lehetett. Nem az első eset ez a történelemben, mikor jó, és sikeres szolgálatot tesz az átvészelésre. Nem tudom nem elfogadni ezt a szerepét, mint praktikum.
Ez sem a tuti megoldás! Melyik az? Ahogy mondtad, tudásba fektetni, hogy képesek legyünk bármikor boldogulni.
Hogy vagyon “konzerválás” céljára pont ez az anyag lett kiválasztva? Reális lehet, hogy a földönkívüli elmélet folytonossága ez is. A praktikussága mellett annyit tudok mondani, nagyon sűrű anyag, kis helyen tárolható. Épp az előbb mosolyogtam: egy filmben temérdek aranyrúd szerepelt, és a nagyjából liter térfogatú darabkákat, asszonyok könnyedén, fél kézzel pakolták. 20 kg körüli súlyokat! Erős asszonyok!!! A legtöbb anyaghoz képest ellenálló, nem kell konzerválni. OK! Görgős csapágyat ne gyártsunk belőle.
Dicsekszem: Láttam egyszer egy patakot, eső után. Sárga, aranysárga volt a medre, a frissen kimosódott aranytól. Áthúztam az ujjaimat a fövenyen, és a bőrredőim megteltek vele. Egyébként szép volt! Verőfényes napsütés, víz ezüstös fodrai, az aranysárga csillogással.
Tegnap két nővel bementem egy áruházba, ahol úgy 1000 négyzetméteren ékszerpultok vannak. Tömören: furcsán viselkedtek, és nagyon hosszú ideig. Minden egyes pultot alaposan átnéztek. A cikked olvasása után volt ez, különösen jól mulattam magamban.
A téma izgalmát az is jól mutatja, igencsak felbolydult a tisztelt társaság. Lehet, hogy nagyon mély érzelmek lettek megpendítve?
Alex
november 25, 2011 @ 19:39
Great írta:
Ennek a cikknek a témája is egy elmélet.
Great írta:
Mennyi ennek az esélye?
Great írta:
Vagyis annak sincs semmi valószinűsége, hogyha bemegyek a ringbe semmi edzés nélkül, akkor kiütsz? Akkor minek edzel, ha az edzés nem emeli a valószínűségét a győzelemnek?
Great írta:
De hát nevezd őket gyengécskének, bugyutának, értelmetlenek, miegymásnak. Attól még nem leszek Veled bunkó.
Great
november 25, 2011 @ 19:08
Alex írta:
A bunkóság körül csaptak fel.
Ha megnézed, miket kifogásoltam eddig, akkor ezeket találod:
– trollkodás
– ostobaság
– személyeskedés
Soha más miatt nem szóltam senkinek.
Személyeskedés egy cikket vagy egy elméletet gyengécskének, bugyutának, értelmetlennek, miegymásnak nevezni, miközben a te elméleteidet emlékeim szerint senki nem nevezte így, holott mindegyikre rászolgált volna.
Great
november 25, 2011 @ 19:03
Alex írta:
Nocsak.
Egy száz százalékban elméleti ember vagy. Nincs valószínűség. Csak a szobatudósok dobálóznak ezzel, akik fáznak mindentől, amihez ki kell menni.
Annak nincs valószínűsége, hogy van-e élet a hold sötét oldalán. Oda kell menni és meg kell nézni. Az egész blog erről szól.
De felőlem aztán elsorvadhatsz a kis kuckódban, miközben valószínűségektől zúg a fejed, amik nem érnek semmit, és nem helyettesítik az életet.