Gondoljuk újra a világot

Egy túlélő beszámolója

Csend. Élet.

2001 végén, Argentínában összeomlott a gazdaság. Egy Fernando nevű építész az interneten keresztül számolt be az eseményekről, megfogalmazva tanácsait azok számára, akik még felkészülhetnek egy esetleges krízishelyzetre. A cikksorozat egy részét megtaláljátok magyarul, terjedelme közel 35 A/4-es oldal, és ITT érhető el.

Lejjebb néhány részletet olvashattok a terjedelmes cikksorozatból, vegyesen szemezgetve az írásban fellelhető témák közül.

Természetesen szeretném, ha kifejtenétek a véleményeteket. Okfejtéseket, érveléseket, javaslatokat szeretnék tőletek. Hihető mindaz, amit Fernando leírt, vagy szimplán megőrült? Ha igaz is, csak és kizárólag Argentínára igaz, és máshol nem fordulhat elő? Mit gondoltok, eljöhet valaha hasonló korszak Magyarországon?

Az alábbi bekezdések nem minden esetben követik egymást az eredeti cikkben. Igyekeztem a lehető legkisebb terjedelem mellett átadni közel 35 oldal információit.

„A nyomorúság és az éhínség olyan helyzetbe hozta országunkat és a régiót, hogy annak ellenére, hogy némelyeknek telik ennivalóra, van tető a fejük felett, és jut még orvosra is, a többségnek nem, tehát megbetegszenek, és mindenféle kórokat terjesztenek szerteszét.

Valaki itt a minap azt kérdezte tőlem, hogy a „falut” mennyire rázta meg a dolog. Hogy simábban tudtak-e alkalmazkodni, mint a városiak. Nos, mint sehol máshol, itt sincsenek egyszerű válaszok. Szép lenne, ha azt tudnám mondani, hogy vidék „jó”, város pedig „rossz”, mivel, ha teljesen őszinte akarok lenni, és ez a szándékom, néhány összetevőjét ennek a képletnek szét kell választanunk, különös hangsúlyt fektetve a „biztonság” kérdéskörére.

Természetesen azon vidékiek, akik gazdálkodtak, és rendelkeztek némi földdel, valamint állatállománnyal, jobban el voltak eresztve élelmiszer szintjén és ehhez nem is kellett több holdnyi ültetvény. Néhány gyümölcsfa, pár háziállat (pl.: baromfi, tehén, nyúl) és egy kis háztáji fényévekkel a városi lakosság fölé helyezte őket. A szárnyasok, tojások, nyulak jelentették a fehérje szükséglet kielégítését, a tehén tejet meg sajtot ad, a háztáji a zöldségek és gyümölcsök nagy résztét biztosítja, pár tojást vagy nyulat meg mindig kenyérhez való lisztre, tésztára, cukorra, vagy sóra lehet cserélni.

A városiaknak meg, hát, ők sincsenek rózsás helyzetben, mivel az élelmiszerárak felugrottak vagy 200-300 %-kal. Az emberek azon spórolnak, amin éppen tudnak, annak érdekében, hogy enni tudjanak. Sokan azt ettek, amit találtak, madarakra vadásztak, megették a kóbor kutyákat, macskákat, sokan éheztek. Étel szempontjából a városi lét krízishelyzetben nem mennyország. Általában az éhség az, ami zavargásokhoz és fosztogatáshoz vezet.

Egy családos ember két, három poronttyal meg az asszonnyal a nyakában, egyszerűen ülő préda. Nem érdekel, ha maga vagy a megtestesült Rambo Kommandós, még a hatodik érzéked sem fogja megsúgni neked, melyik szarházi fog a fejedhez nyomni egy fegyvert, amikor az elszállt vízpumpát próbálod helyben megbütykölni, vagy egy zsák frissen szerzett lisztet cipelsz hazafele.

A lehető legjobb előrejelző rendszer, amit csak beszerezhetsz egy vidéki kertben: az a kutya. De persze azokat is meg lehet ölni, mérgezni. Egy barátomnak egyetlen éjszaka négy kutyáját tették el láb alól, méreggel.

Az utóbbi években megtanultam, hogy bár a vidéken élő ember nincs annyira kitéve a kisstílű rablásoknak, rosszabb helyzetben van az extrém erőszakkal operáló, házát megszálló bűnözőkkel szemben. Ezek tudják, hogy amikor egyedülálló tanyákat, satöbbi támadnak meg, viszonylagos biztonsággal tehetik azt, és többnyire napokig kínozzák áldozataikat. Ezen a téren már nem tudsz újat mondani, mind hallottam – asszonyok és gyermekek megerőszakolása, emberek ágyhoz való kötözése, elektromossággal, hegesztőpisztollyal való és másnemű kínzása, verése.

Szóval – hol is húzza meg magát az emberfia? A betondzsungel is veszélyes, meg egyedül, mindentől távol is – a megoldás tehát ezeket a megoldásokat kerülni, és kisebb közösségekbe költözni, kertvárosokba, ha lehet, avagy közösségeket alkotni, tömörülni a hasonló beállítottságú barátokkal, ismerősökkel, családtagokkal. Sokan vallják, hogy szomszéd, látó avagy hallótávolságon belül, a privát szféra megnyirbálását jelenti, de ezt az árat meg kell fizetnie annak, aki szükség esetén segítségért szeretne kiáltani.

Akármiféle forgatókönyvvel is számolunk, a szolgáltatások minősége mindenféleképpen szenvedni fog, hacsak teljesen meg nem szűnnek.

Ha elmegy az áram, mit csinálsz a hússal a mélyhűtőben? Ki tudod szárítani? Füstölni? Konzerválni? Ahhoz miféle felszerelés kéne?

Senki nem húzza sokáig víz nélkül. A városi túlélő hamar rájöhet, hogy nagyon leromlott az ivóvíz minősége, ezért jó hasznát veheti egy szűrőnek, vagy azon kaphatja magát, hogy nincs vize. Amikor is ilyesmi megtörténik, egy nagyobb város boltjaiból percek alatt elfogy a palackozott víz. Az én esetemben a csapvíz – csapnivaló. Fekete szennyeződés van benne, meg valami, ami döglött moszatnak néz ki. Ízre viszont nem rossz. Ez van, viszont tudom, hogy az ország nagy részén a helyzet még rosszabb. Van, ahol nincs ivóvíz.

Ha van kútfúrásra lehetőséged, tedd azt meg, illetve tedd ezt a túlélési listád leges-legtetejére.

A víz előbbre való a fegyvernél, a gyógyszernél, de még az ételnél is. Hordj össze egy kis víztartalékot. Használj műanyag palackokat, üvegeket, akármit, és lehetőleg tárold azokat sötét, hűvös helyen. A víz átvesz kissé a műanyag ízéből pár hónap után, de akármi legyek, ha egy kissé műanyag ízű víz nem jobb, mint a semmi.

Gusztustalanul sok időt töltöttem áram nélkül. Nálunk az áramellátás még a 2001-es krízis előtt is darabos volt. Az igazi probléma akkor jelentkezik, amikor is pár óránál többet kell világ nélkül töltened. Közvetlenül a 2001-es (válság) után Argentína három napig áram nélkül volt. Buenos Aires egy nagy, sötét temetővé vált. Emberek szorultak napokra liftekbe, az étel rohadt, kórházak, ahol csak pár órai tartalék üzemanyagot tartalékoltak generátoraik számára, sötétbe borultak. Áram nélkül alaposan megrövidülnek a napok. Nem sok mindenhez tudsz kezdeni, miután lemegy a nap. Olvastam gyertyafénynél, zseblámpafénynél, de az ember feje megfájdul egy idő után. Persze, a bűnözés is megugrik a sötétben, úgyhogy akármiféle dolgod akad egy elsötétült körzetben, egyik kezedben a zseblámpa, a másikban pisztoly.

Legyen 2-3 LED fejre csatolható, fejpántos lámpásod. Olcsóak, és megérik a súlyukat aranyban. Egy erős lámpás is szükséges, talán egy Maglite vagy még inkább egy SureFire, különösen behatolók felkutatására hasznosak, de olyan egyszerű hétköznapi tevékenység elvégzéséhez, mint a főzőcskézés, a vécére járás, vagy a ház körülötti piszmogás, a kis LED-es fejlámpák nélkülözhetetlenek.

Ha már itt tartunk, ha egy városban megszűnik a gáz és villanyellátás, több, mint két hétre, az már halálos csapda: hanyatt homlok menekülj, míg megteheted!

Verjen fejbe valaki, mert majdnem megfeledkeztem az aranyról! Mindenki keresi! „Aranyat veszek, KP-vel fizetek” hirdetések mindenütt. Nem hiszem el, hogy ilyen bolond vagyok. Azért is nem kapcsoltam korábban, mert az aranykereskedelem igazából a törtarany meg a lopott ékszerek – megszorult emberek kisebb értékei – adásvételével van kapcsolatban, nem azokkal az aranyérmékkel, amiről ti beszéltek általában. Persze senki sem adja meg az arany hivatalos árát, szóval VIGYÁZAT mindazoknak, akik minőségi aranyérmékbe fektetnek. Mivel nehéz megállapítani az arany összetételét, a kisebb kereskedések törtaranyként fizetnek érte. Ha helyetekben lennék, érmék mellett és HELYETT, vennék egy halom kisebb értékű gyűrűt és ékszert. Ha visszamehetnék az időben vennék egy kis zsák aranygyűrűt.

A 2001-es válság után csak a legszűklátókörűbb, agymosott, és politikailag korrekt idióták hitték továbbra is, hogy a rendőrség képes lesz megvédeni őket annak a bűnözési hullámnak a következményeitől, ami a gazdaság összeomlását követte. A sokaság, amely „anti-fegyverviselőnek” volt jellemezhető annak előtte, egy emberként rohant a fegyverkereskedésekbe, saját és családjuk védelmének reményében.

De, talán úgy gondolod, hogy a fegyverek nem szükségesek, és önérzeted megakadályoz abban, hogy egy olyan szerszámra költs, ami emberölésre lett tervezve?

Miután én már átéltem ilyen szitut, egy komplett gazdasági összeomlást, 2001-ben, és ma, 5 évvel később még mindig nyögöm annak következményeit, úgy érzem, hogy meg tudok neked válaszolni: IGEN. Szükséged van fegyverre, gázpisztolyra, bors-spray-re, machete-re, fejszére, egy deszkára, melyből kiáll egy rozsdás szög: egyszóval akármiféle fegyverre, amit csak szerezni tudsz.

Sokan és sokat írtak a túlélési szituációban kívánatos fegyverekről. Mindenkinek, aki foglalkozott a gondolattal, meg van az elképzelése az optimális fegyverzetről. Sokan vadászati és élelem-szerzési szempontból közelítik meg a kérdést, mások csakis az önvédelmi vonalon mozognak, míg vannak, akik összeházasítják a kettőt és általános rendeltetésű fegyverekre esküsznek. Ha már itt tartunk, szeretnék eloszlatni egy tévhitet, mégpedig azt, hogy melyik is a túlélő, különösképpen a városi túlélő (akinek egy félig-meddig funkcionáló társadalomba kell beilleszkednie) elsődleges fegyvere? Ez az önvédelmi fegyver nem más, mint a jó öreg pisztoly. Ez ugyanis nála maradhat ugyanúgy az üzleti utak alkalmával, mint amikor a kertjét gyomlálgatja.

A túlélő NEM katona, még akkor sem, ha valaha ő volt a legkegyetlenebb anyaszomorító a seregben, a csatamezőn – a lakóhelyed NEM csatamező, és nem is lesz az soha, még a legnagyobb összeomlás következtében sem.

Felébredsz egy szép napon, és azt hallod a rádióból hogy a gazdaság tönkrement, és a tőzsde határozatlan időkre zárja kapuit. Mit teszel? Még mindig el kell jutnod az irodába/munkahelyedre. Szóval csókot lehelsz az asszonynak, majd hátadon az AK 47-eseddel, leballagsz az irodába, az ujjaddal a ravaszon? Garantálom, nem jutsz messzire. Valaki vagy lepuffant, vagy letartóztat, vagy bezárat a gyogyóba.

A régi közhely, hogy add oda a banditának amit akar és nem lesz bántódásod, már rég nem érvényes. Ezek a fickók vagy be vannak tépve, vagy elszipuzták az eszüket, vagy egyszerűen csak gyűlölnek, mert neked jobb élet jutott, mint nekik, vagy születésüktől verték őket, úgyhogy már kifejezetten élvezik, hogy annyi fájdalmat okozhatnak neked, úgy megaláznak, ahogy csak tudnak. Ha valaki bejut a házadba, garantálom, hogy ami csak él és mozog, meg lesz erőszakolva, bántalmazni fogják, meg lesz kínozva.

Én, személyesen, miután hosszasan elbeszélgettem a feleségemmel pár éve, elhatároztam, hogy soha, senki, semmi áron nem juthat be otthonunkba. Vannak dolgok, melyek rosszabbak a halálnál.

Ezért azután mindig van nálam fegyver. Drágán fognak fizetni az életemért – kamatostul! A nap leges-legveszélyesebb pillanata kétségtelenül az, amikor akármelyikünk elhagyja a házat vagy hazatér. Egy masszív, lebiztosított házba nem könnyű betörni, ezért a bűnözők lesben állnak, arra a pillanatra várva, amikor is ott állsz a küszöbön, kulccsal a kezedben. Ezért figyel különösen az ember minden körülményre, akármire, ami szokatlan, és ha valami nincs rendben, megy még egy kört, nem áll meg az autóval. Soha, senki nem nyit ajtót, ha ismeretlen van a közelben.

Az új autóvezetési elvek, szokások megérdemelnek egy külön fejezetet. Mostanra legyen elég annyi, hogy ajtó, ablak zárva, fegyver a kezed ügyében, valamint a KRESZ mint olyan, megszűnik létezni. Ha hazád valaha is olyan helyzetbe kerül, mint az enyém, emlékezni fogsz arra, amit most mondok. Soha ne állj meg a pirosnál, vagy a stoptáblánál, ha nincs forgalom, különösen sötétben.

Nincs „biztonságos” napszak. Az éjszaka viszont fokozottan veszélyes. A nappali támadások talán felületesebbek, gyorsabbak, talán csak elszedik, amid van, pénzt, ékszert, éjjel viszont alaposabban kiforgatnak, soká maradnak, de sablon az nincs. Ha egy tanácsot adhatnék csak: akkor hegyezd füled, s minden porcikádat, amikor is kibe lépsz az ajtón. Ha lehetséges, legyen fegyver a kezed ügyében, amikor is ezt teszed. Ha hatodik érzéked azt mondja, hogy valami nincs rendjén, ne kockáztass, menj még egy kört a ház körül, és figyelj. Ha még mindig nem tiszta a levegő hívd a zsarukat (ha azok reagálnak az ilyesmire egyáltalán), szerezz segítséget.”

Ne feledjétek, december 6-án, kedden, várunk titeket: ITT.

Share

Commentek

Előző

Politikai felelősség

Következő

Háború készül Magyarországon?

  1. @ Duncan Shelley:
    igen, köszi, már el is olvastam. ott folyt.köv.

  2. Hello Somizoli!

    somizoli írta:

    Mi történt a magyarországi sorkatona témával? miért törölted?

    Ne is mond… Andan lenyúlta a témát, és egy Andan féle hírelemzésként tér vissza a napokban.

  3. Szia Duncan!
    Mi történt a magyarországi sorkatona témával? miért törölted?

  4. Great

    Alex írta:

    Az edzőség az nyereségesebb?

    Válaszolgassak, miközben te nem válaszolsz?

  5. intergold

    Huh, Tamas, ez annyira kemeny volt, hogy nem tudom megallni, hogy ne irjak ra valamit.
    Nem akarom Duncant megvedeni – szerintem nincs is ra szuksege, es en is csak reszben ertek vele egyet itt-ott -, de
    1: Szerintem egy kicsit sem ertetted a reagalasait;
    2: iszonyatosan elmeletien beszelsz sokszor.
    Persze lehet ezt elfogadni, meg nem elfogadni is, vitat semmikeppen nem akarok nyitni rola, ha akarod, elfogadsz bizonyos dolgokat, ha akarod nem. Te dolgod.
    Ide meg irtam egy jo hosszu reszt, aztan inkabb kitoroltem.
    Ugy gondolom, nem az en dolgom valaszolni.
    Akinek dolga, az meg majd vagy megteszi, vagy nem.

  6. Alex

    Great írta:

    Az ilyesmit kínszenvedés nyereségesre kihozni

    Az edzőség az nyereségesebb?

  7. Duncan Shelley írta:

    Tamas írta:

    Magyarország, de egész Kelet-Európa is egy teljesen kifosztott és letarolt régió lett – lásd csak ezen országok népességi mutatóit és értelmiségi elvándorlásait.

    Kelet-Európa nagy részén elég kényelmesen lehet élni, Magyarországon is. Ehhez persze tenni kell, és nem a kormányra várni. Igaz, annyi munkából, mint ami Magyarországon egy kellemes élethez kell, jobb helyeken, például Monacoban, százszor többre lehet jutni.

    A média erről mélyen kussol. Arról ugyanis, hogy ez a két évtized nagyobb pusztítást okozott ennek a térségnek, mint két világháború!

    Ez erős túlzás. Szerintem nem voltál még háborúban, nem tudod, milyen az.

    Náluk nem volt az alföldi parasztfiatalság kiirtása ( I. világháború ), majd kommunista diktatúra, majdnem elsőként a világon, majd Trianon, majd 180 fokos fordulat : a KuK-szellem 100%-os továbbélése ( nem véletlen, hogy IV. Károly Magyarországra jött visszaállítani a hatalmát, mivel itt élt a legtöbb monarchista ), aztán a trianoni revízió reményében megint a németekhez dörgölőzés, aztán a legszörnyűbb : a 2. világháború, pontosabban annak következményei, mert – újabb 180 fokos fordulatként – a valójában 1945-től kezdődő kommunista diktatúra már akkor elkezdte a magyar nép életének az alapjainak is a felszámolását, és sorolhatnánk tovább, 56-ot és a többieket, de egyetlen korszak sem pusztította úgy ennek a népnek az életet, mint az utóbbi 20-22 év!

    Nem hiszem, hogy ezek fontosak. Sokszor mondogatják, hogy “igen, de elcsatoltak területeket” meg ilyenek. Na és? Kit érdekel? Soha életemben nem éreztem semmilyen hátrányt az ország mérete miatt. Az emberek felfogása miatt viszont igen. Lehet jól élni külső segítség, IMF, termőföldek, ásványkincsek nélkül is, például úgy, hogy a szolgáltatóiparra helyezzük a hangsúlyt, amihez leginkább emberek kellenek. Emberek pedig vannak.

    A másik pedig, hogy egyénileg minden ember védve van minden atrocitással szemben, ha ismeri a spiritualitás törvényeit, azaz le tudja védni magát, minden erőszak nélkül, külső támadásokkal szemben.

    Mik ezek a törvények?

    Ennek vége lesz egy év múlva, 2012. december 21-én, mikor a Föld kezd felemelkedni a 4. dimenzióban, majd 2013. március 21-én eléri az 5. dimenziót.
    A régi világ tehát, és vele a régi mentalitás hamarosan örökre megszűnik!

    Én még nem találkoztam olyan jótéteménnyel, ami alanyi jogon járt mindenkinek, nem kellett azt kiérdemelni, nem kellett azért tenni semmit, és remélem, hogy ezután sem találkozom ilyesmivel, mivel az az élet lényege ellen lenne.
    Ha az történne, amit leírsz, akkor az egy olyan dolog lenne, ami ellen küzdeni fogok, amíg csak létezem. Egyszerűen azért, mert nem az én döntésem, nem az én beleegyezésem, hanem egy külső erő kényszerít rám valamit. Mindegy, mi az, ha külső kényszer, akkor nem fogadom el.

    1. “Kelet-Európa nagy részén elég kényelmesen lehet élni, Magyarországon is” – azért, mert akkor valószínűleg nem tartozol azon teljes magyar népesség 85%-hoz, amely kifosztottság infernális fokán van vagy lesz hamarosan.

    2. “Ez erős túlzás. Szerintem nem voltál…” – szerintem meg Te nem voltál akkor olyan családban, amelyet 1945-től fokozatosan mindenétől megfosztottak, még a továbbtanulás jogától is. És 30 év kellett, hogy a semmiből megint elviselhető életkörülményeket teremtsen magának, csak azért, hogy aztán a dicső rendszer-nemváltozás után megint elússzon az egész.

    3. “Nem hiszem, hogy ezek fontosak.” – Azért, mert nem vagy ezek szerint magyar – ezt nem sértésként írtam, hanem csak a tényt állapítottam meg.

    Probléma viszont ott van, ha azt az országot, ahol él az ember – lehet az bármilyen ország -, NEM SZERETI, de elvárja, hogy kiszolgálja! – Ez már viszont pimaszság!

    Mert ha mondjuk Örményországban élnék, bizonyára magam sem tudnék állandóan sírni az 1915-ös örmény népirtás miatt, ami viszont helyi örményeknek a LELKÉBEN még most is a legfájóbb pont!

    De van annyi elemi empátia bennem, hogy ezt MEGÉRTEM és nem értetlenkedem!

    4. “Mik ezek a törvények?” – A lélek törvényei, az empátia törvényei, azaz a szeretet törvénye, vagyis :

    elsősorban NEM magamra gondolok, hanem másokra!

    5. “Én még nem találkoztam olyan jótéteménnyel, ami alanyi jogon járt mindenkinek…” – Azért, mert ezek szerint sohasem gondolkoztál a LÉLEK alapján, hanem csakis a TEST alapján!

    A Lélek világában ugyanis NINCS elvárás, mert ahol elvárás vagy számítás van, ott nem lehet igaz szeretet sem. Ott csak KORLÁTLAN elfogadás van.

    Ellenben a TEST-gondolatú világban csak is az ÉRDEK számít, mivel a test az állandó elmúlása miatt retteg, akkor is, ha éppen duckober bácsiként úszik az aranyban és a gazdagságban – a test világa, tehát a FÉLELEM világa, kimondhatatlan és kifejezhetetlen rettegésé és iszonyaté, amely minden erőltetett mosoly és jópofáskodás mögött leplezhetetlenül látszik. ( Vajon Istent be lehet-e csapni? )

    És amit az ember gondolatilag megteremt, amiben hisz, azt kapja vissza a fizikai létében is.

    Mondjuk egy túlélő beszámolóját is!

  8. Great

    Alex írta:

    Takarító? És mit takarítasz el?

    A humoromat csillogtattam.

    Kedves ötlet, de nem az én hajóm és nem is jártam ott. Az ilyesmit kínszenvedés nyereségesre kihozni.

  9. Alex

    Great írta:

    Én vagyok a takarító.

    Takarító? És mit takarítasz el?

  10. Great

    Alex írta:

    Hát ez szép. Great itt a tulaj, vagy csak itt dolgozik?

    Én vagyok a takarító.

  11. intergold

    Az elmult napban sok idom volt mindezeken gondolkodni, rendszerezni a gondolataimat, kicsit megvaltoztatnam, illetve kiegeszitenem a velemenyemet. Ugy gondolom, hogy az osszeomlas, mint mindenhol, vagy szinte mindenhol be fog kovetkezni, erre nagy eselyt latok, azt viszont nem hiszem en sem, hogy hazankban is olyan lecsapodasa lenne, es olyan tarsadalmi reakciok kovetnek, mint pl. Argentinaban. A ket nepet ossze sem lehet hasonlitani, ez nyilvanvalo.
    Ugyanakkor azt is gondolom, hogy Magyarorszagon tersegenkent igen eltero lenne az “ember embernek farkasa” jelenseg merteke.
    Hogy kinek az erdeke mindez, Duncan? Ez koltoi kerdes volt?
    Magyarorszagrol mit lehet meg kisoporni? a virtualis penzeket a bankokbol, es azert fizikai javak is parkolnak meg az orszagban par ezer kamionnyian. Nem akarnek en most itt leltarlistat kesziteni, meg a forrasaim sincsenek meg hozza, de ha csak azt megnezed, hogy a multik polcain, meg a logisztikai kozpontokban mennyi minden van… persze sokan nem bannank, ha kivonulnanak vegre, de mivel sajnos mar berendezkedett rajuk a fogyasztasunk, a hazai termekek eloallitasa es fogyasztasa helyett, azert nem kis ervagas lenne, mar csak azert sem, mert ami maradna, biztosan jol megdragulna.
    Meg nem csak a teszko polcain es raktaraiban vannak itt azert meg – sajnos rendre kulkezben levo – ertekek.
    Igen, egy osszeomlas eseten celpontta valnek, de arra az esetre szerintem konnyebb felkeszulni, mint arra, hogy egy nagyvarosi panel 7. emeleten valsz kiszolgaltatotta mindenfele infrastrukturalis szolgaltatas es termeloeszkoz nelkul. Es, ahogy mondtad is, inkabb magasrol essek, minthogy el se jussak oda sohasem… 😀

  12. @ Duncan Shelley:
    Szóval igen. Ez az elcsatolás mizéria. Azért erre egy magyar nemzetiszoci csoportosulás épít!
    Nagy Magyarország! Vissza nekünk! Bla-bla.
    Könyörgöm, ezek csak a fejünkben létező határok! Ki a lószart érdekel, mikor összeomlik a rendszer, hogy mi volt Erdéllyel meg hasonlókkal? Fossák a szót az ilyen marhaságokról, az igazi problémák meg hol vannak?
    Tudjátok kiket lehet meghülyíteni ezzel? Azokat, akik keresik az útjukat, de sehol nem lelik. Azok csatlakoznak ilyen kezdeményezésekhez, mert hallottak valami jó kis eszmét, hogy Nagy Mo., aranybányák, kincsek, meg amúgy is sok a cigány. Akkor arányosan kevesebb lenne (hallottam ilyet is).
    De ilyen embereket nem lehet és nem szabad komolyan venni, ezekre nem lehet építeni.

    2012??? Parasztvakítás.
    Most szar. Mi? Nehéz az élet? Szerintem akinek tényleg nehéz, az nem ide írogat, mert azt sem tudja szinte, mi az a net. Áram meg van előrefizetős, úgyhogy spórolni kell. Van munkád, van fedeled, fűtesz is, eszel is, akkor mi a rossz? Másnak jobb? És? Mit adott el érte? Lehet, hogy többet tesz érte, lehet, hogy jobban indult.
    2012. dec. huszonakárhanyadika, a nagy váltás: csak egy jól menedzselt infó.
    Mi van ha nem is igaz?? Akkor miért van a liszten 2013. 01. szavatossági idő 😉 ???
    És mi van ha valójában 2011. decemberben lesz valami váltásféle, és nem várják nagy tömegek? Azt megkérdezte magától már valaki, hogy ha a mostani uzsorarendszerű kamatkapitalizmus megszűnik majd, akkor kinek és miért érdeke ezt előre elmondani?

  13. Rita

    Szia Duncan!

    Ez egy olyan téma, ami nagyon tetszett. A vélemények is tetszenek és igazi vita lett belőle.
    Ilyesmik amik előre viszik a gondolkodást és ilyesmikre gondotam, hogy szivesen olvasnék. Ez mérföldekre van az üres aranyérték képzelgésektől. Bizakodok, hogy nem érted félre és nem a harmadik legbunkóbb beszólásnak veszed.

    Azt gondolom, hogy ilyen helyzetekre fel kell készülni.
    Olvastam egyszer, hogy a cunamira senki sem készült és ezért lett nagy katasztrófa. Pedig könnyen kivédhettek volna sok halálos balesetet. Volt, hogy egy gyerek egy egész iskolát mentett meg azzal, hogy megtanulta a leckét és tudta, mit kell csinálni.

    Gratulálok. Nagyon jó téma és mégjobban meggyőzött, hogy nem hiába edzzek napi szinten, és nem bolondság, hogy veszélyes sportokat is kipróbáltam. Mindemellett szeretem a szép ékszereket és a szexi ruhákat is, de nem ijedek meg ha bepiszkolódik a kezem egy kis hegymászástól.

    Addig volt itt kultur vita amíg, meg nem jelent Great. Jobbanmondva kis great.

    Great írta:

    A karosszékéletet élő nagyokosok azok, akik elmennek éhséglázadni, akik áldozatok lesznek. Ha megtörténik, utolsó gondolataidban ott lesz, hogy hallgathattál volna rám, de nem tetted, mert beismerni a tévedést luxus. Én nem leszek áldozat. Már voltam, nem tetszett.

    Szerintem épphogy ő egy karosszékéletet élő puhány valakinek a kitalált keményfiú karaktere, egy kitalált valaki aki terembe jár és olyan nagy harcedzzett férfi, hogy mindenkinek jó durván meg meri mondani. Ezzel még a jó gondolatairól is eltereli a figyelmet. mert olyanja is van, de minek, ha inkább mások piszkálására használja.

    Rita

  14. Petra

    Duncan Shelley írta:

    Szerinted ez lehetséges, vagy kizárt?

    Hello Duncan!

    Már miért tartanám kizártnak?

    Én nagyon komolyan veszem ezt a tesztolvasást és megígértem, hogy semmit nem szivárogtatok ki a műből, amíg nem végleges. Csak emiatt nem válaszolok még “Igen, lehetséges”-sel sem, miközben már elképesztő mennyiségű technikai adatot kaptam róla, hadd higgyen mindenki amit akar, várja meg a Pokol kézikönyvét és olvassa el a Társadalmi összeomlás című részt!

    Gatyákat és állakat felkötni! (Remélem nem árultam el túl sokat 😉 )

  15. Alex

    Duncan Shelley írta:

    http://www.columbuspub.hu/etterem-pub/etlap/

    Hát ez szép. Great itt a tulaj, vagy csak itt dolgozik?

    Duncan Shelley írta:

    Napoleon érmék törtarany árért?

    Sajnos még az egész eredeti szöveget nem tudtam elolvasni, csak a Te írásodat.

    Ami a törtaranyt illeti. Nem tudom, hogy volt róla szó a cikkben, de feltételezem, hogy hiány léphetett fel a káoszban, ami beállt. Az arany lehetett az médium, ami úgy-ahogy őrizte az értéket és elfogadták fizetőeszköznek. Vagyis pénzként funkcionált. A cikk alapján ez a látszólag haszontalan valami mégis nagyon hasznos tulajdonságokkal rendelkezett, ezért értékes lett. Értékét a nimbusza adja, vagyis ez az a dolog, ami miatt értékes. Ugyhogy ez az argentin történet egyben kapcsolódik a másik írásodhoz. Bár nem igyekszel egy felvetett problémát lezárni valamiféle resuméval, de ezen esetben azt gondolom, hogy az értéktelen megnevezés egy kicsit méltatlan megnevezés. Az arany legalábbis többet érdemelne. Még jó, hogy erre nem én, hanem Fernando utalt. 🙂

  16. Alex írta:

    Biztonsag kedveert add meg a cimet.

    http://www.columbuspub.hu/etterem-pub/etlap/

    Alex, neked mi a véleményed a cikkről? Napoleon érmék törtarany árért? :-((

Vélemény, hozzászólás?

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén