Gondoljuk újra a világot

Belénk ültetett emlékek

Az ártatlan, aki gyilkosnak hiszi magát, a gyilkos, aki ártatlannak...

Milyen kapcsolatban van a múltunk a jelenünkkel, ami minket, embereket, lelkeket, tudatokat, szellemi lényeket illet? Milyen kapcsolatban van a múltunk a jelenben létező személyiségünkkel? A múlt mennyire határoz, mennyire határozhat meg minket?

A személyiség egy folyamatosan fenntartott reakció a múltra. Ezen tétel szerint a személyiségjegyeink múltunk egyes eseményeiből levont tudatos következtetésekből, vagy öntudatlan reakciókból születtek.

Egy lány, aki a lámpaláztól képtelen kiállni a színpadra, és képtelen erre ma, és képtelen erre holnap, és képtelen erre két hónap múlva és tíz év múlva is, valamilyen múltbeli eseményre reagál a lámpalázzal. A jelenben nem a jelen körülményeire reagál.

Mi van akkor, ha rosszul emlékszünk valamire?

Ismertem egy fickót, aki elhatározta, hogy tisztogatja egy kicsit a karmáját, és harminc évesen fogott egy tizenöt éve nála lévő órát, és elvitte egy boltba, azzal, hogy visszaadja, mert gyerekkorában onnan lopta el. Vissza akarta adni, kész volt büntetést fizetni, és kész volt elfogadni az esetleges feljelentésből adódó kellemetlenségeket. Kiderült, hogy sose tartottak olyan órát. Sőt, kiderült, hogy nem is ő lopta el az órát, hanem egy barátja, aki aztán neki adta. Éveken át rosszul emlékezett és ette magát a bűntudat miatt.

Velem is történt hasonló. Életem nagy részében azt hittem, hogy óvodás korunkban öcsémnek én törtem el a karját: lelöktem a székről. Bizonyos okok miatt elkezdett javulni az emlékezetem, és rájöttem, hogy amikor az eset történt, én a szoba másik végében voltam, öcsém akrobatikázott a széken, megcsúszott, és leesett. Amikor rákérdeztem öcsémnél és anyámnál (aki szintén jelen volt az esetnél), kiderült, hogy ők végig jól emlékeztek, és sosem vádoltak volna azzal, hogy én tettem, hiszen nem én tettem.

Nagyon sokszor észreveszem, hogy emberek pongyolán emlékeznek dolgokra, elképesztő tévedésekben vannak, vagy nem is emlékeznek arra, ami történt. Ismertem egy fickót, akivel komoly konfliktusaim voltak, mert tagadta, hogy ő valaha is úgy viselkedett volna, ahogyan én állítom, ezért egyszer titokban felvettem magnóra (ebből már tudjátok, nem ma történt), ahogyan eszelősen üvölt és káromkodik. Később, más hangulatban, lejátszottam neki, ő pedig olyan megdöbbenten nézett, hogy azt hittem, mindjárt megbolondul.

Mi van akkor, ha pontosan emlékezünk? Nagyon pontosan. De olyan valamire, ami nem történt meg. Az emlékek mégis ott vannak. Emlékek vannak, de amit ábrázolnak, soha nem történt meg.

Vajon lehetséges valamilyen berendezéssel, hipnózissal, vagy valamilyen képességgel, emlékeket ültetni az ember elméjébe? Lehetséges személyiségeket megváltoztatni, tudatosan formálni, sőt kialakítani olyan emlékek beültetésével, amelyek soha meg nem történt dolgokat tartalmaznak?

Van egy viszonylag régi, és méltatlanul elfeledett film, a Dark City, melyben idegenek azzal kísérleteznek, hogy emlékeket ültetnek az emberekbe, és figyelik, hogyan változik a személyiségük. Fogtak egy férfit, és beletettek az elméjébe egy emléket arról, hogy meggyilkolt egy nőt. Nem gyilkolt meg senkit. De úgy emlékezett, hogy megtette. Az idegenek pedig figyelték, ahogyan menekül a rendőrség elől, figyelték, ahogyan kínozza a bűntudat…

Ha szeretnétek igazán szembesülni azzal, hogy milyen hatalom az emlékek tetszőleges beültetése az ember elméjébe, akkor nézzétek meg ezt a kis animációt. Figyeljétek meg, ahogyan a jelenet főszereplője átalakítja egy kicsit a célpont emlékeit, és figyeljétek meg, hogy mi lesz ennek a következménye ABBAN a percben, amelyikben a nem létező emlék megjelenik. A video itt érhető el: REMEMBER ME. (Angoltudást nem igényel a megértése.)

A személyiség egy állandóan fenntartott reakció a múltra. Személyiségjegyeink múltunk eseményeiből tudatosan levont következtetések, vagy öntudatlan reakciók következményei. A jelenben nem a jelenre reagálunk.

Az emlékezetünk pontatlan, megbízhatatlan. Elfelejtünk fontos dolgokat, vagy tévesen emlékezünk rájuk. Talán az is lehetséges, hogy emlékezünk valamire, ami soha nem történt meg. Mindez alakítja a személyiségünket. A személyiségünktől függ, hogy mire jutunk az életben.

Mi a véleményetek?

Share

Commentek

Előző

Manipuláció 1×1

Következő

A túlnépesedés mítosza

  1. Nietz-senki

    Vallás egy időponthoz kötött állapot – a hit az erő arra, hogy képesek vagyunk túllépni saját állapotunkon. Tehát képesek vagyunk önálló fejlődésre. Támpontok – amiről el tudunk rugaszkodni… és erő – ami által képesek vagyunk ezt megtenni!

    – belénk ültetett – elkerülhetetlen – fejlődési tényezők.

    Dalai láma: “a szabályok és törvények azért vannak világunkban – hogy legyen mit áthágni!”

    – hozzáteszem; ha nem akarunk anarchiát: csak szükség esetén!

  2. Nietz-senki

    Ezek a tulajdonságok bennünk vannak! De csak a társadalmi létben lecsapódó torzulásaik ismerősek. Ezek eredetéről, valós okáról, jelentőségéről nem sokat tudunk.
    Az “emberi Én” és a teljességhez kapcsolható két rövid kiemelést illesztek be a “szerény polihisztortól” – melyek értése, átgondolt alkalmazása képes kivezetni minket az egoitás legkülönfélébb formáiból. A második szemelvény rámutat az emberi fejlődést segítő különböző Isteni minőségekre:

    A János-Evangéliumban azok a hatalmas erők foglaltatnak, melyek az asztráltestből képesek az étertestbe emlék-nyomatot képezni – akkor is, ha az étertest a fizikai testben van.
    Ezek az erők képesek az éber tudatban emléket ébreszteni szellemi valóságról – ami ezt megelőzően előkészítést nyert benne.
    Ehhez – egyben a régi beavatási mód kiváltása- képen – kellett a Krisztus!
    A régi misztériumokban a beavatásra váró embert (3 és fél napra) halál-álomba meríti a pap-iniciátor. Ezután a magasabb világokon vezetik végig az illetőt majd “visszahívták” testébe. És így saját élménye által tanúja a szellemi világoknak.
    Az evangélium szerzője Lázár, Aki mindkét beavatást felvette magába – a “Keresztelő” követőjévé lesz. Már a Keresztelő is az “Én-re támaszkodott” – ezért volt magányos!

    Amikor először nyilatkoztak meg a régi Hold-planétán azok a szellemi lényiségek, Akik az istenségig emelkedtek – az egyikük levált róluk: Ez Jahve a Holdon maradt és onnét sugározta szét a szeretet erejét, amíg az emberek megfelelő mértékben éretté váltak a többi 6 Eloha – Logosz – fényére. Így különböztették meg Jahvét, az egyedi Istent és a 6-ból álló Istenség teljességét.

    (Énünk halhatatlan, bátor útkereső.
    Lelkünk – a Logosz körültekintő bölcsessége és a Krisztus átható impulzusa által – képes megtestesíteni az igazságot.)

  3. Nietz-senki

    Néhány gondolat az ünnephez kapcsolódva:
    A János-evangélium értelmezése a szerény polihisztor által; az Atya és Fiú princípium, a vérségi és független szeretet – amint érinti a bor szerepét és az Én (egoitás) jelentőségét az emberiség életében.

    Az Ó-Testamentum népe erősen ragaszkodott hozzá, hogy a nép-vérrokonságot fenntartsák. (De a fejlődés ezen messze túlmutat. A vérrokonság maga az egység – a különbözőségben ébredhet a szeretet! Így nyer értelmet az evangélium szeretet-missziója.)
    Krisztus küldetése abban áll, hogy az Én teljes erejét, a benső önállóságot hozza a lélekbe az ember számára.
    Az egyes Én tökéletes önállóságban és zártságában érezze magát – a szeretet, amit így szabad adományként nyújtanak – vezesse őket egymáshoz.
    Egy olyan szeretetnek kell tehát a Krisztus-princípium által a Föld-misszióba kerülni, amely egyre jobban felette van a materiálisnak és egyre inkább a szellemibe emelkedik fel.
    A Kánai Menyegző Galileában az első jel, amit Krisztus Jézus tesz. Galileában keveredett népek élnek. Miért egy galileai menyegzőn tesz Jézus Krisztus utalásokat egy távoli jövőre? Mert a csoport-lelkiségbe- merült emberiségből kellett kifejlődnie az Atlantisz utáni kor emberi személyiségének (egyedi Énjének).
    Amit Jahve tett, az volt, hogy az asztrális testbe helyezte a csoportlélek-Ént és így lassú érlelődésre készítette elő, hogy a teljesen önálló “Én-vagyok”-ot felvehesse. Ezt azonban az ember nem volt képes másként megragadni – csak ha a fizikai teste is alkalmas eszközzé lett, hogy ezt az Ént befogadhassa. A fizikai testnek is mindig alkalmas eszköznek kell lennie arra, ami itt a Földön fejeződik ki. A fizikai testet tehát – amire az asztráltest éretté vált – már elő kellett készíteni, hogy eszközzé lehessen az Én számára! És ez meg is történt az emberi fejlődés során.
    Az alkoholnak egészen meghatározott hatása van az emberi organizmusra. Ami az Atlantisz utáni korban sajátos kultuszként lép fel: a Dionüszosz kultusz. Missziója az emberiségfejlődés folyamán – mintegy előkészítve az emberi testet – hogy az Istenivel való összefüggésből elszakadjon; hogy a személyes Én létre- jöhessen! Az alkoholnak ez a hatása, hogy képes elvágni az embert a szellemi világgal való összefüggésből, amiben korábban állt vele (az ember). Ma is megvan az alkoholnak ez a hatása. Ez olyannyira mélyre ágyazza bele az embert az anyagba, hogy ezáltal egoista legyen – ami által az Ént a maga számára, többé ne az egész nép szolgálatába állítsa! Ennek az életérzésnek az állandósulása, eredménye a materializmus.
    Dionüszosz kultusza elvette az embertől azt a képességet, hogy a magasabb világokban a “nagy egésszel” egynek érezhesse magát – ezt az együttlétet már csak egy külső mámorban történő megélésben “ápolja”. Az alkoholnak ez a missziója – az egész emberiséget beleértve – teljesült.
    Egyrészről az embernek a legmélyebb fokig kellett leszállnia, hogy önállóvá váljon másrészről a leghatalmasabb erőnek kellett megjönnie ahhoz, hogy impulzust szolgáltasson az ember számára, ami által a nagy Egészhez való kapcsolódást újra- találja. (Mindez az ember szabadságának szentesítése által – növeli a visszaélés lehetőségét is.)
    Krisztus Jézus a Kánai menyegző által a vérségi összefüggésből elszakadó “Én” önállósága irányába fejt ki “jelet” – nem az alkohol népszerűsítése végett.
    Krisztus ezt mondja: Olyan a misszióm, ami a legtávolabbi jövőbe mutat és az emberek számára, mint önálló emberek számára kell elhozni az Istenséggel való összefüggést – az önálló Én szabad adományaként az Isteni szeretetet…
    Kapcsolja az embert szabadságban ez a szeretet az Istenséghez; mint ahogyan régebben a csoport-lélek kényszer-impulzusa tagolta őt be ebbe az Istenségbe.

    El tudom képzelni e jelentéstartalmat – minden vallási előzmény nélkül – ami szerintem minden felébredt emberre vonatkozik. És ezeken az embereken múlik a jövő, nem az aluszékony, vagy álmodozó embereken. Ekkor nem csupán a tenni-akarásra gondolok – hanem előbb az értésre (helyes megítélésre)!
    A teremtett világgal való kapcsolat egy materialista felfogásban is szolgáltat realitást és rációt…
    De a legmagasabb-rendű tulajdonságokat az embernek magában kell keresnie!

  4. Nietz-senki

    Tehát kifejtem a tapasztalások lényegét – ami nem jelent olyat, hogy az ettől eltérő tapasztalás hiteltelen volna:

    Látás – tapasztalás.
    Nem koncentrált, nyugodt (folyamatos) égre-nézés (hanyatt-fekve).
    A nap nincs a látótérben. Gyerek mindenki volt.

    Néhány perc elteltével olyasmit lehet megállapítani, mintha apró képpontok villódzásából állna össze a kép.
    Majd még 3-4 perc elteltével pedig már olyat láthatunk, mintha jelentős mennyiségű részecske mozogna is… Még pedig elég nagy energiájú részecskék is mozognak – kissé szokatlan módon.
    Olyan az egész, mint valami káprázat – ezért nem foglalkozunk vele.

    Lelki állapottól függő idő-érzetek (időérzékelés).

    Gyermekkoromban reggel felkelés előtt sokáig méláztam. Volt amikor nagyon gyorsan elröppent fél óra és olyan is volt amikor 5 perc alatt nagyon sok-minden megfordult a fejemben.
    Az első helyzetben álmodoztam (lelki), a másik állapotban realitásokkal foglalkoztam (szellemi). A lelki tényező sokkal-inkább ki van téve az időnek… A szellemi az időtlenséghez közelít…

    A fakéreg szemlélése (megállapítás).

    Az elöregedő (külső növényi szövet) felismerése. Ez azért olyan ráncos, hasadozó, száraz, kiszáradó – nem tudja követni a benső élő szövetek fejlődését, növekedését stb. Ez gyermekkorban az igazi – kevés előzetes tapasztalattal, önmagunknak kérdéseket komponálva. Tudni kell jól kérdezni (a bennünk szunnyadó gyermek tud)!

    Növény szemlélése 5-10 méter távolságból (élet-test; színek).

    Egy jól elkülöníthető növény elmélyült szemlélése folyamán a kontúrok elmosódnak – valamelyest túl ér a növény saját fizikai lényén (étertest – 1-2 mm). A zöld szín utal a benne lévő életre (az elhaló növény elveszíti élénk zöld színét). A növény élete szorosan összefügg (a neki megfelelő mennyiségű) vízzel.

    Krisztus előtti görög festmények szemlélése (észrevétel; színek).

    Hiányzik a kék szín! Miért hiányzik ez? Sehol sem látszik az ég, ami világos-kék.

    Minden tapasztalat fontos!!!

    Ezek nem megcsontosodott dogmák.
    Bárki megteheti – elmondhatja tapasztalatait.
    Ezek a tapasztalatok annyira gyermekien primitívek, hogy nem divat ezek realitásáról szót ejteni. Szégyenletes a gyermeki valóságért lehajolni – megmosolyogni: könnyebb.

    Annyit azért megsúgok – számomra ezek mind gyermekkori tapasztalatok; de épp a konkrétumok – felnőtt társadalom által szuggerált valósága – nyomják el a lényeget.

    A gyerek hamar le van szoktatva arról, amire a szülő nem tud válaszolni!!!

  5. Nietz-senki

    prolizoli
    Posted október 25, 2012 at 12:01 DE (Gazdaság és politika topik)

    Egész fejtegetéseddel egyet értek. De át kellett hoznom ide

    prolizoli írta:

    Aki nagyon akar az mindent ennek a célnak rendel alá az életében

    Igen – itt mindenek előtt akaratról van szó. Az akarat működik – készít elő valamit elvont síkon (is).
    Olyan ez mint a koncentráció.
    Évekig küszködtem a koncentráció “megvalósulásáért” – egyáltalán: “elindulásáért”.

    Valami gyermeki logikából indulva: azt gondoltam, hogy az akarat kizárólagosan az emberi értelemből ered… Ez olyan béklyó volt rajtam, ami határozottan gyengített. Ilyen dolgokról egyáltalán nem eset szó – akkoriban (szüleimmel sem).
    Akarat-erősítő fizikai vagy pszichikai tréningről hallottam – sőt életszerűnek tartottam – de akkor is az emberi értelem döntéséből eredeztettem.
    Ezzel sohasem foglalkoztam – hisz bármikor hozhatok döntést, ami erről szól (és onnét fogva annyi akarat-erőm van, mint Szupermennek). De inkább csak “belemenkültem” a sakkba.
    A gondolkodást nagyon-is valóságosnak tartottam – az akaratot pedig egy értelmi pszichikai együtt-állás következményének. Magam úgy voltam ezzel, ha nincs “miért” – akkor nincs akarat sem.
    25 éves koromban az első szellem-tudományos könyv döbbentett rá, hogy az akarat a pszichétől és a gondolati-értelmi működéstől ősibb entitás.
    45 éves koromban sikerült az első tisztán akarati – koncentráció – gyakorlat.

    Ha ez úgy volna – ahogy gondoltam és éltem 45 éven keresztül – akkor nem működne a társadalom egyetlen csoport-intézménye sem, ahol a csoportok átgondoltság nélküli mechanizmusokban működnek. Azt állítom, hogy a gyakorlat (“hogyan”) alakítja életünket – nem a “miért”‘. Csak rész-ként működünk a társadalomban. Az “egésznek” a “miértet” kell be-hívnia a valóságba – a “miértnek” pedig az “egészet” kell meg-idéznie.
    Erre egyetlen ember hamarabb képes, mint egy csoport.

    Próbáltam megérteni, mi az oka annak, hogy eleve másképp működtem, mint általában a többi gyerek. Hogyan nyomhatták el bennem a nem létező “miértek” a szellemtudomány által is bevallott eredendő entitást: az akaratot.

    Eredendő konfliktusom van a társadalommal és mindennel, ami “miértek” nélkül építkezik. Pontosabban csak “rész-miértekkel”, rész-igazságoknak eleget- téve stb…
    Te neki fogsz otthon valaminek – csak azért, hogy annak “hogyanját” (mődját) gyakoroljad “miért” (és élvezet) nélkül?

  6. Nietz-senki

    Már igen sok topik csatatérré változott.
    Nekem ez nem célom.
    Szeretnék néhány alapvető, egyszerű (gyermeki) tapasztalatot bemutatni, amit a szellemtudomány kiindulási pontoknak tekint.

    Látás – tapasztalás.
    Nem koncentrált, nyugodt (folyamatos) égre-nézés (hanyatt-fekve).
    A nap nincs a látótérben. Gyerek mindenki volt.

    Lelki állapottól függő idő-érzetek (időérzékelés).

    A fakéreg szemlélése (megállapítás).

    Növény szemlélése 5-10 méter távolságból (élet-test; színek).

    Krisztus előtti görög festmények szemlélése (észrevétel; színek).

    Ezek nem megcsontosodott dogmák.
    Bárki megteheti – elmondhatja tapasztalatait. Egyelőre nem írok le tapasztalati kivonatokat, mert nem akarok senkibe se bele-szuggerálni semmit.
    Ezek a tapasztalatok annyira gyermekien primitívek, hogy nem divat ezek realitásáról szót ejteni. Szégyenletes a gyermeki valóságért lehajolni – megmosolyogni: könnyebb.

    Annyit azért megsúgok – számomra ezek mind gyermekkori tapasztalatok; de épp a konkrétumok – felnőtt társadalom által szuggerált valósága – nyomják el a lényeget.

    A gyerek hamar le van szoktatva arról, amire a szülő nem tud válaszolni!!!
    Egy héten belül kifejtem ezek tapasztalati lényegét – amennyire tőlem telik.

  7. Nietz-senki

    Duncan Shelley írta:

    Létezhetnek olyan “szakmai kutatási területek”, melyek kiforratlanok – és ezért megkívánják egyes szavak tágabb és/vagy mélyebb jelentés- tartalmát, értelmét (a megszokott vagy hivatalos alkalmazástól eltérően).
    Alkossanak terminológiát, akkor nem lesz zűrzavar.

    Aminek (kapcsolata vagy) lenyomata van az életben – azt meg kell próbálni beazonosítani. Csak ami szükséges!
    Nem biztos, hogy egy új terminológia nem tesz elvonttá egy általánosan érthető témakört.
    Valami ehhez hasonlatos a katolikus dogmatizmus. Soha oly távol nem volt az Isten az embertől, mint amilyen “távolra vitték” a papok híveiktől.
    Duncan Shelley írta:

    Pl: az ego, intuíció, imagináció, szellem szavak jelentése folyamatosan tágul (változik), vagy új hangalak és jelentéstartalmak válnak ki belőlük: érzés, képzettársítás, képzetalkotás; szó-lény, kísértet, magasabb tudat, magasabb-rendű Én. Ezek aligha bizonyítható (mégis fellelhető) elemek életünkben (ideák?).

    Szerinted ez nem szándékos? Nehogy bárki megértse, miről van szó.

    Egy olyan jelentés-kört említek, melyek egymással összefüggésben fejlődtek ki! Elég az egész jellegére gondolni – nem hittem volna, hogy ez megterhelő. Az szándékos, hogy konkrét fogalmakat mondok, de nem konkrét összefüggéseket. Bárki elgondolkodhat ezeken – senkinek sem válik kárára. Ha elmondom az általam vélt felépítését (keletkezést), kaptok egy dogmát. Ezt el lehet fogadni, vagy el lehet utasítani; továbbá vitatkozni is lehet vele. De nem az a fontos, hogy egy helyzetnek ,vagy igazságszerűségnek döntnökei legyünk! Hanem a megismerés, önálló észrevételek, elképzelések a fontosak. Olyan összefüggésre is fény derülhet, amit én nem vettem észre. Ez egy puzzle, melyek lenyomatai ott vannak életünkben. Azt állítom sok rejtet összefüggésre bukkantam. Elmondom ezek jelentős részét – Ti nem hiszitek, mert nem tapsztaltátok és bizonyíték sincs rá. Akkor olyan élet-helyzeteket kell teremtenem – melyben Ti lesztek tapasztalók! Ez nem néhány fogalom tisztázása, hanem az ember rejtélye. De – gondolom – mindannyian ide-tartozunk.

  8. Nietz-senki

    Duncan Shelley írta:

    Létezhetnek olyan fogalmak, melyekre nincs igazán megfelelő szó – csak körülményes körülírás. Vagy létezhetnek új kutatási “területek”, ahol az esetleges “újdonságok bemutatása” nem történhet hiba nélkül, vagy további kétes értékű elemhez kell viszonyítani, melyek valósága eleve vita tárgya.
    Mondj 2 példát.

    Inkább egyszerűbb (e-világi) példát szeretnék mondani:
    A materialista emberek igénytelen jósága. Ez egy ismerős jelenség – amikor jókedélyű emberek sörözni hívnak (de én tudom, hogy nem kellek oda)… Még napjainkban is létező jelenség. Egyetlen fogalomról van szó – és nincs rá szavunk. Egy mondat kell körülírásához. A dzsentri hasolatos lehetett ehhez 1-2 századdal ezelőtt. És ha igen – az értelmező szótár egészen mást ír róla.
    Ugyanígy létezik az egyszerű hívek igénytelen jósága. Gárdonyi mondja: “Isten rabjai” – szerintem zseniális. De félreérthető: ha létezik Isten – szüksége van rabokra?
    Ezek olyan fogalmak, melyeknek mielőtt hangalak (tükre) született volna – megcsontosodtak: semmi kapcsolatuk sincs a fejlődéssel. Egy blognak is csak akkor van köze a tényleges fejlődéshez, ha van rugalmassága.

    Mondok két rokon-értelmű (származású) szót a nyelvújítás idejéből: égbolt és mennyezet. Az égbolt eleve szókapcsolat – tehát szándékosan lett létrehozva. De miért lett az “égbolt”: ez a hangalak, miért nem kapta a “mennyezet” hangalakot? Logikailag inkább úgy kellett volna. Akkor már voltak boltok.
    De honnan tudták (a nyelvújítók), hogy alig egy évszázaddal később az égboltozatban rádió, majd tv és telefon információ adás-vétel fog zajlani?

    Ha van rá mód (és hasonlat), a szavaknak (továbbá együtt- és kölcsön-hatásuknak) magasabb eszmeiséget is meg kell testesíteni (vagy legalábbis: közvetíteni – erre sincs jó szó), nemcsak a mindennapokat – vagy épp a tudományos igényt kielégíteni.

    Az jó, ha szavak jelentését tisztázzuk. De a humán tudományokat nem ítélhetjük meg az értelmező szótár értékkészletén és a matamatikai logika keretein belül.

    Személy szerint filozófiai egységekben, katagóriákban és igazságokban gondolkodom – egyáltalán nincsenek bizonyítékaim. És filozófus is volt, aki azt állította, hogy filozófiai probléma nem létezik. Csak a szavak (átadás) problémája létezik. Én is finnyáskodhatnék, hogy szofisztikai akadályokat állítasz elém.
    De számomra sokkal fontosabb egy tudományos igény egysége, mint az, hogy miszlikre szedjünk egyetlen komplex igazságot. Keresem a szót, keresem a megoldást.

    Ha megsértem a blog-működés szabályait – figyelmeztess!
    Azért választottam ezt a blogot, mert elég szabad elvűnek tűnt – remélem nem egy internetes lokálpatrióta egyesületben “kell felriadnom”!

    – baráti üdvözletel: Kiss Tibor

  9. Nietz-senki

    Duncan Shelley írta:

    Duncan Shelley
    Posted augusztus 24, 2012 at 9:23 DE.

    Az értés nem definícó által történik. A definíció segíthet ebben.
    Egy kisgyermeknél sem, amikor megérti anyja szavait. Ez – mindenek előtt – hozzállás kérdése és nem rövid folyamat.
    Tessék lemászni az elefántcsont-toronyból!
    Az élet különféle területein ezt mindenki megteszi.

    Azért nem vagyok templomi keresztény, mert nem gondolom, hogy azokat a dolgokat, melyek ott elhangoznak – csak úgy lehet értelmezni, ahogy a pap.

    “A civilizáció két titka” oldalon szintén van nézeteltérésünk.
    Ott beismerem – nagy valószínűséggel – félreértettem valamit. Ez valami “hozzálállás”.
    (Nem esek Neked, hogy Te nem akarsz engem érteni.)
    Ezt szándékosan zárójelbe tettem.

    Az ember megfohatatlan, definiálhatatlan szellemi képessége az, ami (az állatoknál hiányzik) működik.

  10. Thirdeye

    Duncan Shelley írta:

    Megtennéd, hogy a kommentelőket nem nevezed senkinek? Nem olyan nehéz.

    De hiszen Nietz ….senki . 😉 Így érthető ? :-))

  11. Don Franco998

    Duncan Shelley írta:

    Noababa írta:

    Az “ego” szó jelentése a Magyar értelmező szótár és az idegen szótár szerint:
    én; egyéniség;öntudat
    egoista:
    nagyon önző ember
    önző: csak a maga érdekeit tekintő, azt mindenáron érvényesítő
    Tehát a két dolog különválasztandó.
    Az én, az öntudat és az egyéniség fontos részünk. Képzeld csak el milyen lenne nélküle…
    Nyilván, ha valaki csak saját magával van elfoglalva az egy egészen más dolog.
    Ennyi.

    Köszönöm.

    Kaptál két dislike-ot, vajon ki lehetett az a káosz-kereskedő, aki ettől kiakadt?

    Sajnos nem “ÉN”voltam…

  12. Noababa írta:

    Az “ego” szó jelentése a Magyar értelmező szótár és az idegen szótár szerint:
    én; egyéniség;öntudat
    egoista:
    nagyon önző ember
    önző: csak a maga érdekeit tekintő, azt mindenáron érvényesítő
    Tehát a két dolog különválasztandó.
    Az én, az öntudat és az egyéniség fontos részünk. Képzeld csak el milyen lenne nélküle…
    Nyilván, ha valaki csak saját magával van elfoglalva az egy egészen más dolog.
    Ennyi.

    Köszönöm. 🙂

    Kaptál két dislike-ot, vajon ki lehetett az a káosz-kereskedő, aki ettől kiakadt? 😀

  13. Great írta:

    Az egónak nincs köze az egó-izmushoz, az alkoholnak az alkohol-izmushoz. Nem érted az izmus jelentését, ezért nem látod a különbséget.

    Sokan nem értik, sajnos. Ezért vannak olyanok, akik azt állítják, hogy a fizika materialista tudomány, pedig nem az.

  14. Nietz-senki írta:

    Ez, mint okfejtés és törekvés – nagyon tisztességes írói magatartás! Minden részletével egyetértek. Az ősi, szent iratok nagy része megörökít valamit (vagy épp sok mindent), de a legszegényesebb tudományos igénynek sem kerülhetnek közelébe.

    Lehet, hogy félreértetted.

    Ahhoz, hogy értsük a Tao Te Kinget, tudnunk kell, hogy mit jelentenek benne a szavak az író szerint. Nem szerintem, nem szerinted, nem Béla szerint, nem Freud szerint, hanem az író szerint. Ha nem tudjuk, nem tudjuk megérteni. Ha az író nem a szavak ősi, eredeti jelentését használta, hanem valamilyen egyedi definíciót, soha nem fogjuk tudni megérteni, amit leírt.

    Sokan mondják, hogy óriási hatású tanítások vesztek el az idők folyamán. Igaz lehet. De ami megvan, azok is elvesztek, ha nem értjük meg, mert x évente változnak a szavak jelentései.

    Thirdeye leteremtésével viszont nem értek egyet.

    Engem utoljára vasárnap teremtettek le, mert nem volt időm elmenni öcsém gyerekének keresztelőjére. De én még senkit sem teremtettem le. Vagy mégis? Mit értesz ez alatt? 🙂

    Létezhetnek olyan fogalmak, melyekre nincs igazán megfelelő szó – csak körülményes körülírás. Vagy létezhetnek új kutatási “területek”, ahol az esetleges “újdonságok bemutatása” nem történhet hiba nélkül, vagy további kétes értékű elemhez kell viszonyítani, melyek valósága eleve vita tárgya.

    Mondj 2 példát.

    Ez olyan (célszerűségi) egyezmény mely – ha elfogadásra kerül – az adott csoporton belül: érvényes.

    Ha az “adott csoport” egyedi definíciókat használ, a külvilág nem fogja megérteni a csoportot. Ha a csoportban tradícióvá válnak az egyedi jenetéstartalmak, az egész világ érthetetlenné válik számukra.

    Az – hogy ki mit tart ködösítésnek, mellébeszélésnek egyéni megítélés tárgya (lelkiismereti ügy).

    Nem az. A ködösítés, mellébeszélés szavaknak is konkrét jelentésük van.

    Létezhetnek olyan “szakmai kutatási területek”, melyek kiforratlanok – és ezért megkívánják egyes szavak tágabb és/vagy mélyebb jelentés- tartalmát, értelmét (a megszokott vagy hivatalos alkalmazástól eltérően).

    Alkossanak terminológiát, akkor nem lesz zűrzavar.

    Pl: az ego, intuíció, imagináció, szellem szavak jelentése folyamatosan tágul (változik), vagy új hangalak és jelentéstartalmak válnak ki belőlük: érzés, képzettársítás, képzetalkotás; szó-lény, kísértet, magasabb tudat, magasabb-rendű Én. Ezek aligha bizonyítható (mégis fellelhető) elemek életünkben (ideák?).

    Szerinted ez nem szándékos? Nehogy bárki megértse, miről van szó.

    Egyébként meg bizonyítható. De már ahhoz is pontos definíciók kellenek, hogy mindenki értse, miről van szó, és hogyan lehet negtapasztalni.

  15. Thirdeye írta:

    @ Noababa:
    Végre valaki.

    Végre Senki

    Megtennéd, hogy a kommentelőket nem nevezed senkinek? Nem olyan nehéz.

  16. Thirdeye

    Great írta:

    @ Noababa:
    Végre valaki.

    Végre Senki 😉 🙂

  17. Nietz-senki

    Don Franco998 írta:

    Nem vagyok Great ügyvédje(nem mindig),de itt arról van szó,hogy egy szó jelent valamit,van egy konkrét definiciója.
    Szóval,ha a te értelmezésedben azt jelenti mondjuk a kertkapu,hogy “de jól bereggeliztél”attól még a Föld nevű bolygón az ostoba átlagemberek még mindig csak a kerti nyilászáróra fognak gondolni,mivel nem érdeklik őket az önkényesen átdefiniált kifejezések.
    Ez nem az én véleményem,engem ez a sztori nem köt le,csak segiteni szeretnék a szövegértelmezésben,mert rendes vagyok.

    Ez érthető és korrekt.
    De az érem másik oldala hasonlatos: Azok a kutatók, feltalálók, tudósok, filozófusok stb.; akik tudtak valami újat és fontosat adni az utókornak, azok sem biztos, hogy a legmegfelelőbb kifejezéseket használták.

    Ezek az ellenvetések számomra rugalmatlanságot éppúgy jelentenek, mint precizitást.
    Megkockáztatom – nyitva kellene hagyni ennek lehetőségét! Itt létezhet valami, amit azért tagadunk, mert nem tudunk neki megfelelő nevet adni.
    Ez a tulajdonság mindnyájunkban benne van. Egymásra- mutogatásnak helye nincs.
    Vegyétek fontolóra!

  18. Nietz-senki

    Don Franco998 írta:

    A tények elfogadása is egyéni elbirálás alá esik?

    Ez általános bölcsesség? Vagy hozzám intézett kérdés?
    A tények – melyek ha megtörténtek: múltra-vonatkozóan megváltoztathatatlanok – függetlenül attól elfogadjuk, vagy nem. A jelen és jövő tekintetében a tények tapasztalati, kiindulási alapok – melyeknek új értelmet adhatunk: módosított ismétléssel, folytatással átformálhatjuk. Ez nem jelentheti azt, hogy meghamisítjuk eredetét!

    Nem tudom mire gondolsz? Mert hozzászólásaim az idézetekhez nem cáfolatok, vagy mellébeszélések, hanem kiegészítések.
    Mondjuk: az emberek nagy része szubjektív – ez tény. De ha jól megvizsgáljuk e helyzetet – azt is kimondhatjuk; hogy bárki (ha “megerőlteti magát”) tud objektív is lenni! Ehhez első-sorban az kell, hogy az illető ne legyen érintett “az ügyben”. És máris működik a dolog. Csak valamit kívülről kell látni!
    Ha mindig a tényeknek akarunk hinni – beállhatunk segíteni a “statisztikák tudósaihoz” a lejtőn lefelé tolni a szekeret. Ez bizony nem megterhelő – sőt eredményes is!
    Meg kell érteni a Krisztusi áldozatot – miért megy mindennel szembe! Nem csak szeretet volt és van abban; hanem mindent átértékelő ráció (igazság) is!
    Nem mondom, hogy nálam minden jól sikerül. Vizsgáljuk meg bármelyik idézet – hozzászólás viszonyt: állításaim kiegészítő (nem kizáró) jellegűek!

  19. Don Franco998

    @ Nietz-senki:
    Nem vagyok Great ügyvédje(nem mindig),de itt arról van szó,hogy egy szó jelent valamit,van egy konkrét definiciója.
    Szóval,ha a te értelmezésedben azt jelenti mondjuk a kertkapu,hogy “de jól bereggeliztél”attól még a Föld nevű bolygón az ostoba átlagemberek még mindig csak a kerti nyilászáróra fognak gondolni,mivel nem érdeklik őket az önkényesen átdefiniált kifejezések.
    Ez nem az én véleményem,engem ez a sztori nem köt le,csak segiteni szeretnék a szövegértelmezésben,mert rendes vagyok.

  20. Nietz-senki

    Great írta:

    Egyre többen “nem tudják ” mi az ego

    Az ego az emberi (örökkévaló) Én árnyéka. Úgy, mint az egyiptomi kultúrában is… Ott “tudtak” az isteni lénytagról: “KA”, nyilván a testről – és ezek (szellem és anyag) egymásra-hatásából “születő” lénytagról: “BA” (öszvér-természet). Ez vázlataiban megfelel a mai ember tulajdonságának is. Ez a kialakuló “öszvér-természet” értelmezésem szerint az ego. Ezt kellene odáig nemesíteni, hogy a lélek méltó vezetőjévé váljon. Mert lemenedzseli az életet – csakhogy: “vak vezet világtalant”, mert ez nem más, mint az érzékek által kifejlesztett tudat. És ugyan szellemi természettel bír, mégis vak a szellemi világra. A lélek a tapasztaló (élvező-elszenvedő) – az egoval együtt képezik a szubjektumot. A lélek (személyes érzés-világ) a legtöbb keresztény közösség szerint halandó; amennyiben van inkarnáció ez inkarnálódhat. Nyilván az volna a feladat minden ember számára, hogy a lélek képes legyen önálló entitásként (igazsághordozó) átlépni a halál kapuját (magába felvenni az örökkévaló princípiumot). Ezt nem előzheti meg hiábavaló élet. A léleknek követnie kellene a szellemet (szabadabbá kell válnia). De ez egyáltalán nem könnyű dolog, hisz mint lélek bele vagyunk ágyazva az anyag, forma és mozgás világába; ráadásul bele vagyunk kötve a társadalmi rendbe. Goethe (Faust): “De ah, énbennem két lélek tanyáz; az egyik nyers szerelmesül vigyáz, hogy minden érzéke, szerve e világhoz kösse; a másik minden földi port leráz – magasztos őshonába törve.”
    Ezek az állítások harmóniában vannak a Jung szerint vázolt pszichológiai alapokkal. Jung még ettől is több kategóriát hoz be a pszichológia elméletébe, melyek tagadhatatlanul életünk részét képezik. Ő nem használja az ego szót (csak így: az Én árnyéka, szubjektum), továbbá: perszóna (társadalmi elvárások, konvenciók által kialakuló jellem) – jelentése: álarc. Csak egy könyvet olvastam Jungtól: “A látszatról és a létezésről.” – címmel.
    Ha valaki elolvassa ezt, vagy R Steiner: A szabadság filozófiája. Esetleg Nietzschétől: A Történelem hasznáról és káráról (Korszerűtlen elmélkedések) – akkor nem kevés állhatatosság mellett, akad bőven “aha-élmény is”.

  21. Don Franco998

    @ Nietz-senki:
    A tények elfogadása is egyéni elbirálás alá esik?

  22. Nietz-senki

    Duncan Shelley írta:

    Na ez az, hogy nem tudják. És én is azt vallom, hogy nem kell mellébeszélni.

    Mellébeszélés helyett kimutatásokat kérek. Pontosan melyik értelmező szótár és melyik etimológiai szótár (bármilyen nyelven) állítja azt, hogy az egó nem azt jelenti, hogy én, tudat, öntudat? A Kis Kálmán: “Szavak, szerintem” című klasszikusa nem ér.

    Ha elkezdünk visszakeresni szavakat, történelmileg, latin, arab, kopt, szanszkrit, és egyéb nyelvekhez jutunk el. Hasznos tudni, hogy mit jelent valami. A jelentések eléggé meghatározóak a számunkra.

    Ha a nyugalom azt jelenti, hogy bénult vagy halott, akkor ugye nem nagyon jó nyugodtnak lenni?

    Ha a szabadság azt jelenti, hogy valaki kivette az éves szabadságát, vagy hogy nincs börtönben, akkor mi lesz a legmagasztosabb ideál, ami felé törekedni fogunk?

    A szavak átdefiniálása manipuláció és a célja nem az, hogy hasznot hajtsanak az emberiségnek. Inkább ellenkezőleg. Az, hogy nincs megegyezés abban, hogy a szavak mit jelentenek, csak a káosz kezdete, a sokféle hamis definíció visszaájára fordíthat bármit. Azt tudod, hogy a pszichológiában és a társadalmi pszichiátriában is használják néha a lélek szót? De nem anyagtalan valamit értenek alatta.

    Lehetséges, hogy elképesztően hatékony tanítások vannak bizonyos könyvekben, de az olvasó nem tudja értelmezni őket, mert a szavai mást jelentenek, mint az írónak.

    Szerinted Lao Ce a Tao Te Kingben Út alatt a 69-es útra gondolt?

    Ez, mint okfejtés és törekvés – nagyon tisztességes írói magatartás! Minden részletével egyetértek. Az ősi, szent iratok nagy része megörökít valamit (vagy épp sok mindent), de a legszegényesebb tudományos igénynek sem kerülhetnek közelébe.
    Thirdeye leteremtésével viszont nem értek egyet. Létezhetnek olyan fogalmak, melyekre nincs igazán megfelelő szó – csak körülményes körülírás. Vagy létezhetnek új kutatási “területek”, ahol az esetleges “újdonságok bemutatása” nem történhet hiba nélkül, vagy további kétes értékű elemhez kell viszonyítani, melyek valósága eleve vita tárgya. Ez olyan (célszerűségi) egyezmény mely – ha elfogadásra kerül – az adott csoporton belül: érvényes.
    Az – hogy ki mit tart ködösítésnek, mellébeszélésnek egyéni megítélés tárgya (lelkiismereti ügy).
    Létezhetnek olyan “szakmai kutatási területek”, melyek kiforratlanok – és ezért megkívánják egyes szavak tágabb és/vagy mélyebb jelentés- tartalmát, értelmét (a megszokott vagy hivatalos alkalmazástól eltérően).
    Pl: az ego, intuíció, imagináció, szellem szavak jelentése folyamatosan tágul (változik), vagy új hangalak és jelentéstartalmak válnak ki belőlük: érzés, képzettársítás, képzetalkotás; szó-lény, kísértet, magasabb tudat, magasabb-rendű Én. Ezek aligha bizonyítható (mégis fellelhető) elemek életünkben (ideák?).

  23. Thirdeye

    Great írta:

    Komolyan ezt a gyereket állítod szembe a világ összes szótárával?

    Éljen , nem kell látni a valóságot ! Majd a szótár megmondja ! Nem kell észrevenni azt ami az orrunk előtt van , nem kell megszabadulni a manipulációtól . Habár ez az egyik legfontosabb bástyája az egónak , mert ha ezt elveszíti , mindent elveszít .

    De ez is a játék része 😀

  24. Thirdeye

    @ Great:

    Hiába a mellébeszélés , az igazság az igazság .
    Mindegy milyen könyv ha az igazságot írja le .

  25. Great

    Thirdeye írta:

    Egyre többen “nem tudják ” mi az ego
    http://www.egysegtudatban.eoldal.hu/cikkek/irasok/az-ego/az-ego.html
    http://www.slideshare.net/tiborius01/osho-az-ego-knyve

    Komolyan ezt a gyereket állítod szembe a világ összes szótárával?

    A második meg egy lopott könyv.

    :laugh: :laugh: :laugh: :laugh: :laugh: :laugh: :laugh:

  26. Great

    Thirdeye írta:

    Akkor ezek szerint nincs köze az egónak az egoizmushoz ?
    Nyilván az alkoholnak sincs köze az alkoholizmushoz . Értem én , semminek nincs köze semmihez .

    Az egónak nincs köze az egó-izmushoz, az alkoholnak az alkohol-izmushoz. Nem érted az izmus jelentését, ezért nem látod a különbséget.

  27. Thirdeye

    @ Noababa:

    Ja , és lehet úgy csinálni , mintha nem értenék amit mondok . :quiet:

  28. Thirdeye

    Noababa írta:

    Az “ego” szó jelentése a Magyar értelmező szótár és az idegen szótár szerint:
    én; egyéniség;öntudat

    egoista:
    nagyon önző ember

    önző: csak a maga érdekeit tekintő, azt mindenáron érvényesítő

    Akkor ezek szerint nincs köze az egónak az egoizmushoz ?
    Nyilván az alkoholnak sincs köze az alkoholizmushoz . Értem én , semminek nincs köze semmihez . :smirk:

    Noababa írta:

    . Képzeld csak el milyen lenne nélküle…

    Milyen ?

  29. Nietz-senki

    Great írta:

    Lehet másokat kényszeríteni. Néha szükséges. Ez gyakran azoknak is érdeke, akiket kényszerítenek.

    Igen!
    De csak mély meggyőződéssel a legvégső esetben.

  30. nev3rlive

    @ Thirdeye: …na annak legalabb van valakije :rotfl:

  31. Noababa

    @ Thirdeye:

    Az “ego” szó jelentése a Magyar értelmező szótár és az idegen szótár szerint:
    én; egyéniség;öntudat

    egoista:
    nagyon önző ember

    önző: csak a maga érdekeit tekintő, azt mindenáron érvényesítő

    Tehát a két dolog különválasztandó.
    Az én, az öntudat és az egyéniség fontos részünk. Képzeld csak el milyen lenne nélküle…

    Nyilván, ha valaki csak saját magával van elfoglalva az egy egészen más dolog.

    Ennyi.

  32. Thirdeye

    Great írta:

    Miért nem? A hangszigetelés fontos. Az egóbajnokok üvöltenek a leghangosabban, ha pengét dugsz a köröm alá.

    Aki másnak vermet ás …. 😀

  33. Thirdeye

    Great írta:

    Lehet másokat kényszeríteni. Néha szükséges. Ez gyakran azoknak is érdeke, akiket kényszerítenek.

    Vannak olyan dolgok amiket nem lehet kényszerrel elérni .

  34. Great

    Thirdeye írta:

    Szeretsz te nagyon manipulálni a gyávaság szóval . Nem vagy te gyáva ?
    Persze hogy lehet tenni , de másokat nem lehet erre kényszeríteni . Erre utalt az írás .

    Összetévesztesz valakivel.

    Féltem eleget, főleg attól, hogy elmegy mellettem az élet.

    Lehet másokat kényszeríteni. Néha szükséges. Ez gyakran azoknak is érdeke, akiket kényszerítenek.

  35. Great

    Don Franco998 írta:

    Hogy-hogy???
    De hiszen én azt hittem,hogy ŐK nem azonositják magukat a testükkel.

    Ez egy szabad világ. Mindenki azt állít, amit akar.

  36. Don Franco998

    Great írta:

    Don Franco998 írta:

    Ezek nem túl kellemes kondiciók,kedves Trois Yeux.

    Miért nem? A hangszigetelés fontos. Az egóbajnokok üvöltenek a leghangosabban, ha pengét dugsz a köröm alá.

    Hogy-hogy??? 😯
    De hiszen én azt hittem,hogy ŐK nem azonositják magukat a testükkel.

  37. Great

    Don Franco998 írta:

    Ezek nem túl kellemes kondiciók,kedves Trois Yeux.

    Miért nem? A hangszigetelés fontos. Az egóbajnokok üvöltenek a leghangosabban, ha pengét dugsz a köröm alá.

  38. malleusorbis

    A mandzsúriai jelölt
    Richard Condon

  39. nev3rlive

    :laugh: ha jol emlekszem a matrix keszitoi egy csipetnyit inspiralodtak ebbol a fimbol

  40. Don Franco998

    Great írta:

    Don Franco998 írta:

    Ezen a ponton az ügyet átadom Francesco-nak és Greatnek. Legyen, amit ők akarnak, nekem dolgom van.

    Ez esetben meghalsz,gyaur kutya!
    Great?

    Bemutatóra megyek, nem érek rá. A rendelkezésedre tudok bocsátani egy 6,5 méter mélyen álló pincehelyiséget, amit próbateremnek használt pár kölyök, hangszigetelt.

    Ezek nem túl kellemes kondiciók,kedves Trois Yeux.

  41. Thirdeye

    Great írta:

    A gyávaság ideológiája. Valamit mindig lehet tenni.

    Szeretsz te nagyon manipulálni a gyávaság szóval . Nem vagy te gyáva ?
    Persze hogy lehet tenni , de másokat nem lehet erre kényszeríteni . Erre utalt az írás .

  42. Great

    Thirdeye írta:

    “De miért van az, hogy az ősi Mexikó varázslói, és a mai varázslók is mind, habár látják a ragadozókat, mégsem tesznek ellenük semmit?
    – Nincs semmi, amit te és én tehetnénk ellenük – mondta don Juan komor, szomorú hangon. – Mindössze annyit tehetünk, hogy addig a pontig fegyelmezzük magunkat, ahol már nem érintenek meg bennünket. Hogy kérhetnéd embertársaidtól, hogy vessék alá magukat ennek a kérlelhetetlen fegyelemnek?
    Kinevetnének és kigúnyolnának, az agresszívabbak pedig szarrá vernének. És nem annyira azért, mert nem hiszik el. Mélyen belül minden emberi lénynek ősi, zsigeri tudása van a ragadozók létezéséről. ”

    A gyávaság ideológiája. Valamit mindig lehet tenni.

Vélemény, hozzászólás?

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén