Gondoljuk újra a világot

Ások magamban

Az elmúlt hetekben, egyéb elfoglaltságaim mellett azzal töltöttem az időmet, hogy ástam magamban. Néha azt is kell.

Valamikor régen történt valami, aminek hatására megváltoztam. Új irányt vett az életem, új életpályára léptem. Évtizedek óta súlyos nehézségeim vannak azzal, hogy bizonyos típusú problémákat kezeljek, és azért kezdtem ásni magamban, hogy megtaláljam ennek a gyökerét.

Megtaláltam.

Általában nem azok a dolgok hagynak igazán mély nyomot az emberben, amit vele tettek, hanem az, amit ő tett. Nem az áldozati oldal az igazán meghatározó, hanem a tettesi oldal. Persze, kevesen szeretnek erre gondolni, de attól még így van.

Rendkívül agresszív gyerek voltam, a problémáimat támadással próbáltam megoldani. Valaki beszólt, vagy valami olyat tett, ami nem tetszett, már mentem is, és addig ütöttem, rúgtam és haraptam, amíg nem sírt. Két ember is kórházba került miattam. Az egyik öcsém volt, akit szemen lőttem vízi pisztollyal, ő berántotta a féket, átfordult az első keréken és a fejére esett.

Amikor kilenc éves lettem, összespóroltam a pénzt egy játékra, amire régóta vágytam, és szavakba önthetetlenül boldog voltam, amikor végre az enyém lett. Bevittem az iskolába, mutogattam mindenkinek.

Az osztályfőnöki órán titokban azzal játszottam, a másik padsorban ülő Kriszta nevű osztálytársam meg szólt a tanárnak, hogy nem figyelek. A tanár elvette a játékot, és azt mondta, majd a szüleimnek visszaadja a kábé egy hónappal későbbi szülői értekezleten, addig nem kapom meg.

Óra után nem találtam Krisztát, pedig nagyon meg akartam verni, amiért ezt tette velem. Délután három osztálytársammal nálunk gyűltünk össze, elhatároztuk, hogy bosszút állunk. Dugós puskákkal, vízi pisztolyokkal, botokkal felfegyverkezve elindultunk Krisztához. Én vittem magammal egy konyhakést is. Nem akartam a késsel bántani, csak azt akartam, hogy féljen és könyörögjön.

Átmentünk a lányhoz, aki nem nyitott ajtót. A folyosón, a lakásuk előtt üvöltöztem. Aztán hazamentünk, én egész úton dühöngtem, amiért nem tudtam megverni, és esküdöztem, hogy majd holnap megbán mindent.

Még aznap este megjelent nálunk Kriszta apja és az osztályfőnök. Hosszasan beszélgettek a szüleimmel. Akkor tudtam meg, hogy mi történt. Röviddel azután, hogy mi távoztunk, hazaért a lány anyja, aki sokkos állapotban találta gyermekét, hívta a mentőket, injekciókat kellett neki adni, hogy lenyugodjon, majd elmondta, mi történt.

Óriási botrány lett. Fenyegettek kicsapással, intézettel, rendőrséggel, börtönnel, mindennel, ami eszükbe jutott. Akkor változtam meg. Annyira megijedtem attól, hogy a verekedéssel tönkretehetem az egész életemet, hogy nem tettem többé. Kriszta túlélte, hónapokkal később bocsánatot kellett kérnek tőle.

Szerencsére nem lett tragédia, pedig lehetett volna. Jóvátehetetlen bűnöket követhettem volna el, fél életemet börtönben tölthettem volna, talán nem is élnék már. Örülök, hogy volt lehetőségem megváltozni.

De van az éremnek egy másik oldala is.

Ha engem valaki megtámadott, akár fizikailag, akár szavakban (szinte mindig szavakban történt), verekedtem. Ez volt az egyetlen módszerem bizonyos típusú problémák kezelésére. Miután kellően megijedtem attól, hogy a verekedésekkel tönkrevágom az életemet, nem verekedtem többé. Azaz nem volt többé eszközöm arra, hogy kezeljek bizonyos típusú problémákat.

Kíváncsi vagyok a ti módszereitekre, melyekkel az élet problémáit kezelitek.

Mit tesztek, ha megaláznak, elárulnak, megtámadnak (nem erőszakkal), meglopnak, átvernek, hazugságokat terjesztenek rólatok, vagy szimplán csak hazudoznak nektek?

Én régen, gyerekként, mindenkinek nekimentem, aki ezek közül bármelyiket elkövette ellenem, vagy csak úgy éreztem, hogy elkövette, vagy akarja. De az erőszak kétélű fegyver, a legtöbb esetben csak súlyosbítja a problémát.

Amióta nem használok erőszakot semmire (bő három évtizede), bizonyos típusú problémák komolyan felszaporodtak az életemben. Most új módszert keresek, aminek nincs hátulütője.

Share

Commentek

Előző

A Test, 6. rész

Következő

Mi az a jogos önvédelem?

  1. Nietz-senki

    aelod írta:

    “A HÁBORÚ: BÉKE
    A SZABADSÁG: SZOLGASÁG
    A TUDATLANSÁG: ERŐ ”

    A mai demokráciák tökéletes leképezése a fenti 3 alapelv…

    Tiszteletben tartom “azt a firkászt” – bár nem tudok minden tételt igazolni.
    Leginkább az utolsó: abszolút igaz!
    Érdemes megfigyelni, hogy a tájékozatlanság, “vak-hit” stb. milyen erőket képes mozgósítani!
    Nos, erre érdemes volna magunkat trenírozni – ha nem volna “egyéb mellékhatása”!

    Erre a helyzetre szoktam emlegetni azt a “régi viccet” – melyben ugye a vak-ló a legbátrabb (tényező).

    A politikai élet egészét ide merem sorolni – amint lokál-patrióta mikroklímák elszántan tervezik az áldozatmentes világmegváltást.
    A politika úgy akar bánni az érdekekkel, mint az igazsággal – tehát mint valami “abszolút értékkel”. Ez egy bocsánatos bűn…
    addig, amíg meg nem értik a választók; hogy létezik igazság, ami felette áll minden érdeknek.

    Egyetlen képviselőnek és választónak sem kötelező: “eljátszania a hülyét”
    – még akkor sem: ha világunkban ennek van a legnagyobb hagyománya.

  2. aelod

    annamari írta:

    A média nem azérzékszerved.

    Nem tudom miért írtad ezt és hogy mire fel azt pláne nem.
    De valóban nem.
    Habár a tények attól még tények maradnak.

    annamari írta:

    Menj el Iránba, beszélgess emberekkel, kérdezd meg, hogy most jobb az élet vagy Komeini alatt?

    Volt egy jelentéktelen firkász és ennek a firkásznak volt egy jelentéktelen műve aminek a címe egy évszám. Abban volt:

    “A HÁBORÚ: BÉKE
    A SZABADSÁG: SZOLGASÁG
    A TUDATLANSÁG: ERŐ ”

    A mai demokráciák tökéletes leképezése a fenti 3 alapelv…

  3. Nietz-senki

    annamari írta:

    A demokrácia sem tökéletes, de élhető.

    A rokonértelmű csalódás két nagy válfaja leselkedik minden sorsban az egyénre.

    Elsőként említem: amikor az ember szembesül a ténnyel, hogy egy élet összenergiája kevés a benne rejlő idea megvalósításához.
    A másik: mikor az ember önmagán kívül- álló idea realitását “veszíti el”.
    Egyik sem kellemes.

    Mindenki maga készíti élete mérlegét, mely a csalódások valóságával számol.

    Te számot adsz külső és benső ideával való kapcsolatról…
    mérleg (vagy mi?) segít át az esetleges krízisen?
    Létezik-e válság-kalkuláció – számodra – vagy csak a “jogos álmok jussa”???

  4. annamari

    @ aelod:
    A média nem azérzékszerved. 😉

    Menj el Iránba, beszélgess emberekkel, kérdezd meg, hogy most jobb az élet vagy Komeini alatt?

    A demokrácia sem tökéletes, de élhető.

  5. annamari

    Great írta:

    Van az a pénz, amiért táncolnék bugyiban, csak olyan ember nincs, aki azt megfizetné nekem.

    Ne legyél kishitű! 😀

  6. aelod

    annamari írta:

    Nem Kína a jövő, hanem a demokratizálódó Közel-Kelet, Iránnal az élen, ott lesz az új világ.

    https://dl.dropboxusercontent.com/u/94937023/democracy_will_come.jpg

    Valahogy ez jutott egyből az eszembe.
    Anno a liberatorok vitték a liberalizmust most b52-esek fogják a coca cola-t meg a mekit és viszik az olajat…
    Win-Win nem? 😐

  7. Great

    prolizoli írta:

    Van az a pénz, amiért táncolnék bugyiban, csak olyan ember nincs, aki azt megfizetné nekem.

    Ez egy heteró oldal.

    Nőknek, erre gondoltam.

    Nincs az a szimbólikus összeg, amiért bevállalnád?

  8. prolizoli

    Great írta:

    Van az a pénz, amiért táncolnék bugyiban, csak olyan ember nincs, aki azt megfizetné nekem.

    Ez egy heteró oldal. :laugh:

  9. prolizoli

    balisto írta:

    Nietzse!
    Te figyu!
    Most akkor rájöttél, hogy 18 évvel ezelőtt mi a fenéért dobott a csajod???

    :laugh: :yes:

  10. Great

    annamari írta:

    Plafonról láncon lelógatott műanyaggömbben táncolni bugyiban.

    Van az a pénz, amiért táncolnék bugyiban, csak olyan ember nincs, aki azt megfizetné nekem.

    Ha lenne akkora tőkém, érdekes lehetne az arab terület, de ehhez kicsi vagyok.

  11. Alex

    annamari írta:

    Nem Kína a jövő,

    Miért látod ezt így?

  12. annamari

    @ Duncan Shelley:
    Ha egy nő erősebb melletted, mint egyedül vagy más mellett, valóra válnak az álmai, nem kell megvénülnie és maghalnia, akkor te vagy a legjobb parti a Földön. 🙂

    Lehetne kérni, hogy gyorsabban kikelj a tojásból?

  13. annamari

    aelod írta:

    Akinek nem vagy elèg jó az valószínűleg nem értékel téged. Tehát nem érdemel meg.

    Az igényességgel nincsen semmi baj.

  14. annamari

    Great írta:

    Mit lehet csinálni Szaúd-Arábiában?

    Plafonról láncon lelógatott műanyaggömbben táncolni bugyiban.

    De ha jól körülnézel, más is adódhat. 😀

    Nem Kína a jövő, hanem a demokratizálódó Közel-Kelet, Iránnal az élen, ott lesz az új világ. Rosszhírű, elfelejtett országok, amik már nem olyanok, mint amilyenek voltak. Hatalmas, szűz piacok, ahová mérhetetlen tőke fog beáramlani, ha politikai és gazdasági stabilitást tudnak garantálni a kormányok.

Vélemény, hozzászólás?

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén