Gondoljuk újra a világot

A karma láncai

Az élet fair.

A gondolkodást túlértékelik, a megfigyelést meg alul. Gondolkodás megfigyelés helyett, vagy a megfigyelés ellenében… ez igazán halálos szokás, bár nagyon elterjedt.

A karma nagyon ezoterikus „dolognak” tűnik, olyan jelenségnek, amit nehéz szavakba önteni és megérteni. Hosszasan idézhetnénk a különféle tanításokból, elemezhetnénk a megközelítéseket, véleményt alkothatnánk róluk. Ehhez nem áll rendelkezésünkre a szükséges terjedelem, és mások már úgy is megtették ezt, felkészültebben, avatottabban, oldalak százait és ezreit teleírva.

A karma fogalma meghatározható kézzelfogható, gyakorlatias, jó értelemben földhözragadt (azaz két lábbal a földön álló) módon is. Ebben az esetben a karma a legkevésbé sem misztikus, a legkevésbé sem ezoterikus.

A karma – következmény.

Ledobunk egy téglát a ház tetejéről, és az lefelé zuhan. Következmény.

Egész nap eszünk, nassolunk, tömjük a bendőnket, és elhízunk. Következmény.

Ökölbe szorított kézzel verjük a gyékényt, éveken át, és az öklünk érzéketlenné válik. Következmény.

Ok, okozat, ok-okozati láncolat, következmény – ez a karma.

Ha ezt teszed, akkor ez lesz. Következmény. Karma.

Ahhoz, amit szeretnék elmondani, a fentiekben meg kell egyeznünk. Ne bonyolítsuk túl a karma jelentését és jelentőségét. A tetteinknek következményei vannak, ez a természet rendje, így működnek a valóság törvényei. A következmény nem igazságtalanság. A karma nem szemétség.

A keleti filozófia mindig közelebb állt hozzám, mint a nyugati. Bár mostanában kezdem felfedezni magamnak az antik görög gondolkodókat. Platón ideatana például közel áll a szívemhez. Ha keleti filozófiát mondok, akkor a kiemelkedőekre gondolok, akik tisztán és világosan beszéltek, szóvirágok, nyelvi játékok és a szokásos ködfejlesztés nélkül. A költői hajlamú mellébeszélő-mesterek jelentősen degradálták azt a tradíciót, aminek magját a gyakorlat, és nem az elmélkedés adta.

A számomra jelentős keleti tanítók arról beszéltek, hogy törekedni kell a belső csendre, ahhoz, hogy láthatóvá váljon a valóság, amit a gondolatok, érzelmek, emlékek elfednek. „Tedd félre tanult véleményeidet”, „Hagyd abba az okoskodás”, és így tovább.

„Minden gondolatunk mások véleménye szabadon idézve.”

Ezt most dobjuk félre. Maradjunk csendben. Kuss legyen ott bent! Nézzük, mi is ez a karma nevű dolog!

Egy ember megszületik. Ismeretlenség veszi körül. A teste kezelhetetlen. A beszéd érthetetlen. Érdemben kommunikálni nem képes. Kiszolgáltatott.

Ahogyan cseperedik, egyre jobban megismeri a szüleit, az életkörülményeit, és ennek minden elképzelhető negatív hatását. A szülei nem a történelem legnagyobb bölcsei, tehát tévednek néha, rosszul tudnak dolgokat, rögeszméik vannak, indulataik vannak, soha nem ellenőrzött dolgokban hisznek, és bíznak olyanokban, akiknek a tetteit megérteni sem tudják (orvosok, például).

Az óvodában belépnek a képbe az óvónők és az óvóbácsik, a maguk összes tökéletlenségével, tévedésével, rögeszméjével, oktalan hitével, a maguk indulataival, magánéleti problémáéival, stresszével, türelmetlenségével. Az óvodai képzés elsősorban képességfejlesztés, testfejlesztés, de már itt is megjelennek a hazugságok, melyeket elkezdenek hivatali szigorral beleplántálni a gyerekekbe.

– Néni, miért vannak ketrecben az állatok?

– Hogy ne féljenek!

Az általános iskolában már veszett erővel megy a programozás, a hivatalos szoftver beleverése kifejezetten erőszakos eszközökkel a még talán saját egyéniséggel rendelkező gyerekekbe, tinédzserekbe. Itt már belép a képbe egy addig nemigen ismert tényező: a vetélkedés. Fizikai adottságok, a család anyagi lehetőségei, és az ezekből adódó konfliktusok, győzelmek és bukások. Megjelennek az érzelmek, melyek közé a tizenéves kor második felében más vágyak is vegyülnek.

Középiskola, főiskola, egyetem, további képzések. A gépezet működik, a programozás fut, minden nap, a versenyhelyzetek kezelésére való képtelenség stresszé és konfliktussá, ezek rögeszmékké, komplexusokká válnak. Az osztályzatok, a letett vizsgák, a megszerzett bizonyítványok, oklevelek és diplomák már a jövőről szólnak, az élet kilátásaival. Ezek diadalittas érzésekkel vagy rettegéssel, szorongással töltenek el.

Pályaválasztás… Jönnek a mindentudó bácsik és nénik, hogy jól eldöntsék és megmondják, ki mire alkalmas és mire nem. Kinek mire alkalmasak az osztályzatai, a tanulmányi átlaga, a fizikai és mentális képességei. Álmok törnek össze, életek siklanak ki észrevétlenül, az életkedv gyakran elpárolog a „realitás” oltárán, az „erre van szükség” és „ez már telitett a társadalomban” eszmék ismételgetésével.

A munka, a karrier, a munkahelyi stressz, könyöklés, igazságtalanságok, nem várt fordulatok a kinevezésekben, előléptetésekben, leépítések, kiszolgáltatottság, elkeseredés, anyagi nehézségek… és az ezek kezelésére tett kétségbeesett próbálkozás, melyeket a prostitúció megjelenési formái közé sorolhatunk.

Mindezek mellett az ember életében egyre nagyobb szerepet kap a párkapcsolat, az imádott nő vagy férfi kegyeinek elnyerése, a féltékenység, a beletörődés, majd az „ez van, ezt kell szeretni” apatikus jelmondat kántálása. Családalapítás, anyagi küszködés, politikai és gazdasági kiszolgáltatottság. A gyereknevelés már az új másolat területe: a szülők adják tovább a saját rögeszméiket, tévedéseiket, ostoba elméleteiket, túlélési (tév)eszméiket. És persze nekik is vannak indulataik.

Mindezekkel párhuzamosan futnak a betegségek, balesetek, sérülések, félelmek, barátságok, ellenségek, veszteségek, gyász, kisebb és nagyobb bűnök, pici izgalmak hajszolása, káros szenvedélyek, és így tovább.

Az ellenségek félelmet és fájdalmat okozhatnak. A barátságok, a szerelmek, a gyerekvállalás rémisztővé teszi a betegségek és a halál gondolatát. Az anya, aki elveszti a gyerekét, a gyerek, aki elveszti az anyját, a férj a feleségét, a feleség a férjét, a halál közelsége és érintése… Ez mind melegágya valaminek, amit idáig érve a cikkben remélhetőleg le sem kell írni.

Egy ember megszületik, bekerül egy gépezetbe, ami megtömi hazugságokkal, darabokra töri az álmait, lehengerli, igazságtalanságokkal korbácsolja fel az indulatait, erőszakkal megfélemlíti, éveket vesz el az életéből, vagy az életét veszi el. Veszteségek, kudarcok, hazugságok, indulatok, a test tönkretétele, elhasználása, kínzása. Az ember az élete végén minden téren rosszabb állapotban van, mint gyerekként volt. Hazugság, fenyegetettség, fájdalom, bűntudat, veszteség, halál.

Érezheti, hogy ő most megtanult valamit, ami fontos. De elég ránézni az arcára, a fakó tekintetére ahhoz, hogy tudjuk: nem megtanult valamit, csak újabb rögeszmére tett szert.

Aztán meghal. Aztán megszületik. Jön az újabb kör, az újabb tortúra.

Ezzel szemben gyakorta mondják, hogy a lelkek egy céllal születnek le valahonnan, és az élet akkor ér véget, ha megtanult egy leckét. Ezzel azt is mondják, hogy minden élet egy lépcső felfelé, egyre magasabbra.

Ennek én nem látom nyomát.

Az élet az aprócska örömök ellenére, kínzás, tortúra, ami szaggatja a lelket. Ez nem tanulás. Nem játék. Nem fejlődés, hanem degradáció.

A történelmet mi csináljuk, a világ belőlünk áll. Ha fejlődnénk, ez a hely nem ilyen lenne. Tehát nincs fejlődés. Automatikus fejlődés nincs.

A karma következmény. Aki egy hazugságban hisz, az tévútra fut, erre az ok-okozati lánc garanciát vállal. Aki nem tanul, az rosszabb helyzetbe kerül, ez a következmény.

Ha a lélek az életek alatt nem fejlődik, hanem egyre rosszabb állapotba kerül, amint azt az idősebb emberekre általánosan jellemző beletörődés, lelki fájdalom, érzelmi megnyomorodás, legyőzöttség, hihetetlen visszahúzódás mutatja, vagyis egyetlen élet képes volt rontani a lélek állapotán, akkor valószínű, hogy az előző életünkben jobbak voltunk, mint most vagyunk. Valószínű, hogy tíz élettel korábban, sokkal jobbak voltunk. Valószínű, hogy ezer élettel ezelőtt a mostanival összevetve szuperhősök voltunk.

Mi azért nem vagyunk Rockefellerek, mert már voltunk, és megbántuk. Már lejjebb vagyunk, mint ők. Azért nem mi irányítjuk a világot, mert már irányítottuk, és nem csináltuk jobban.

Az egymást követő életek a zuhanás pillanatai. Ez a karma. Automatikus fejlődés nem létezik.

Nos, eddig tartott az eszmefuttatás, most ti jöttök, hogy véleményt nyilvánítsatok.

(Aki szerint a reinkarnáció fikció, az tekintse a fentieket logikai eszmefuttatásnak, és azt döntse el, hogy szerinte logikus-e a végkövetkeztetés, vagy nem.)

Share

Commentek

Előző

Két Új Világrend háborúja

Következő

Eszköz egy jobb élethez

  1. Thirdeye

    hochenz írta:

    én meg ismerek jó sok embert, akit semmilyen elnyomás nem tört meg – még a házastársi erőszak sem – és felnőtt fejjel befutottak, a gyerekkori kínok ellenére is. Nem ismerek olyanokat akiknek pályaválasztási tanácsadóhoz kellett volna fordulniuk, ám sok olyat igen, akik elég korán kitalálták mik akarnak lenni és elérték azt.

    Lám , milyen sokféle tükör van .

    Sajnos az enyém sem ilyen :-((

  2. hochenz

    A kutya a képen tetszik az írásból.

    Ennyi pozitívum kiemelése után sem foglak megszánni. De nem ám. Ismered a döntés-következmény ciklust. Dönts úgy, hogy az élet nem ilyen nyomorúságos és korlátozott, majd élvezd a következményeit. 🙂

    Méltatás: ezen írásod alkalmas lenne rá, hogy bármely újszülöttet bölcsőhalál választására bátorítson. Asszem találkoztál sokakkal, akik így jártak, én meg ismerek jó sok embert, akit semmilyen elnyomás nem tört meg – még a házastársi erőszak sem – és felnőtt fejjel befutottak, a gyerekkori kínok ellenére is. Nem ismerek olyanokat akiknek pályaválasztási tanácsadóhoz kellett volna fordulniuk, ám sok olyat igen, akik elég korán kitalálták mik akarnak lenni és elérték azt. Sokan látszanak boldognak közülük. Ezen felül vannak jó ovik, szülők, tanárok, létezik kellemes gyermekkor és léteznek merész, értelmes gyerekek, akik néha jól választanak párt és összejön nekik az egészséges kölkök halmaza is.

    A görögök vagy nem tanultak Platontól vagy ő nem jelentett senkinek semmit, mert miután a kereszténység felzabálta a kultúrájukat, most épp magukkal rántják az egész EU-t gazdaságilag.

    A kacifántosan fogalmazó keletiek kibogozásába nekem is beletört a bicskám, de ez lehet “lost in translation” eset is. Igaz, amikor az egyik Tao arról írt, hogy a mester pofonjától a csákó rögvest megvilágosodott, a könyv ugyanabban a sarokban landolt, mint a sikerkalauzok, amik az imádságra építenek.

    Ami maradt, a legyél a jelenben filozófia, amit sikerült elérnem a gyakorlati alkalmazás szintjén, de nem az ürítsd ki az elméd és figyelj mezején, mert nem ment. Egyedül. Az idevágó elv: a szemedben lévő bogarakat nem láthatod a szemedben lévő bogaraktól. Értsd jól. De ha valaki meghallgat Attila, ha képzett az illető csodákra lehet képes, eltüntetheti a bogarakat a szemedből, és télleg képessé válsz a megfigyelésre. (Persze ne gondolj valami modernkori pszichmókusra, mert ez ügyben a CCHR a mérvadó.) És boldog élet vár reád.

    Már a jövő foglalkoztat, szinte egyfolytában. Csak néhány beszélgetés, pár órás munka, autóvezetés, játék a gyerekeimmel, vagy a párom kedvéért tartózkodok a jelenben. – vagy ha írok. A jövő érdekesebb hely.

    Ez a karma nem akar ma – szenvedni, és másokat bántani, akar viszont segíteni és szeretni, támogatni olyan csoportokat, akik javítanak a helyzeten, és fejlődni. Heti szinten tanulok alap dolgokat, mindennap nincs rá időm. A forrás óriási. Van társadalmi, anyagi, családi elismerésben részem és az ajándék, az általános szeretet is el-el hatalmasodik a környezetemben.

    Látod apám, van esély a fejlődésre egy új testben. Csak figyelni kell és nem adni fel a keresést. És amíg a törött bizalmad okát valaki meg nem hallgatja, nehéz lesz újra bíznod annyira, hogy a jó ösvényt válaszd.
    A mesterségesen és gazdaságilag szegmentált társadalom jól mutatja az oszd meg és uralkodj működését. Hol vannak összefogó magyarok??? Pedig szemét Istvánig bezárólag itt senki nem nyomta el a sámánista nomádokat – ha hihetünk a több lépcsős honfoglalási elméletnek – 5-600 évig. Ehhez is a konspiráns keresztények, vazallusaik és az adónyelő papjaik kellettek, hogy bővítsék a piacot, őseink vére árán, azzal a remek módszerrel, amivel a szlovákiai magyarok a lakóhelyükön maradhattak 45 után, ha szlováknak vallották magukat. Nekik csak Jézust kellett elfogadni – talán érdekes lenne egy könyv arról, hogy Jézus visszatér a Földre, hozná a mennyei királyságot, de nem találja az igaz egyházat, amit ő tanított – bár lehet, már megírták szamizdatban.

    Van esély az emelkedésre, van esély a jobbulásra, van esély rá, hogy megnyílj és egy igaz csoport része lehess. Keress csak. Esély van. Társak is vannak.

    All alone, or in two’s,
    The ones who really love you
    Walk up and down outside the wall.
    Some hand in hand
    And some gathered together in bands.
    The bleeding hearts and artists
    Make their stand.

    And when they’ve given you their all
    Some stagger and fall, after all it’s not easy
    Banging your heart against some mad bugger’s wall.

    Csak az illusztráció kedvéért. :-))

    Én is szeretlek, szeretem amit és ahogy írsz, mikor megemészthető a témája. A múltkor az a Pesti szösszenet a menekülő ügynökökkel ígéretes volt, még ha nem is vidám, azt elolvasnám, nem úgy, mint a tehetségtelen Frei könyveit, amik az ismertség okán hopp milyen sikereket értek el, ha nem manipulálták a számokat kedvéért és persze az eladhatóság kedvéért. Vannak nem igaz csoportok is.

    Sok sikert mindehhez.

  3. nev3rlive

    @ Putyin998:
    hasznalnam, megelnem annak ami :chic:

  4. nev3rlive

    @ intergold:
    na ja ha mindenki trojai falo elven venne a rendszert mar mas kep allna ossze 🙂

  5. Thirdeye

    @ kisboros:

    Szerintem fejlődés csak akkor van , ha a szabad akaratot a magasabb rendű látásmódunk irányítja , nem az elvakultságunk .
    Ebből következik , hogy a fejlődésért meg kell dolgozni , nem automatikus .

  6. kisboros

    solareclips írta:

    Nincs automatikus fejlődés, mert szabad akart van.

    A kettő nem zárja ki egymást.

  7. intergold

    @ nev3rlive:
    Az a modszer arrol szol, hogy nehanyan, a rendszer eszkozeinek (pl. media) szandekos figyelmen hagyasaval es mellozesevel megtamadjak es lerohanjak annak fobb bastyait. Forradalomnak hivjak. Tokosebb korokban megcsinaltak parszor. De sajnos egy olyan korban, ahol az RTL Klub bezarasa tudna a legtobb embert az utcara csabitani, erre sajnos nincs tul sok esely. Nem is beszelve a globalis osszefonodasokrol, amik miatt egy forradalmi allapot fenntartasa szinte lehetetlen lenne. Most csak nevleg (ugy is mondhatnam: gyarmatilag) tartozunk Europahoz, de ne felj, ha ezt megcsinalnank, egybol Europa sziveben talalnank magunkat, ahol meg hat ugye ilyet nem lehet elvtarsak… 😎
    En egyebkent letennem itt az eke szarvat es az elso taxival a repterre hajtatnek, ha ennek hiret vennem. De sajnos nem hiszem, hogy sor kerulhet ra. 🙁

  8. Putyin998

    nev3rlive írta:

    @ intergold: azt a bizonyos modszert kifejthetned bovebben mert engem erdekel

    És vajon mihez kezdenél vele,miszter nev3rlive? :chic:

  9. Putyin998

    intergold írta:

    @ Putyin998:
    Abban nem hiszel, hogy 1000 is eleg lenne, vagy abban, hogy meg fog esetleg tortenni? Mert ez utobbiban en sem.

    Utóbbiban.
    1000 ember?Világuralomra törnék velük… 😎

  10. nev3rlive

    @ intergold: azt a bizonyos modszert kifejthetned bovebben mert engem erdekel

  11. intergold

    @ Putyin998:
    Abban nem hiszel, hogy 1000 is eleg lenne, vagy abban, hogy meg fog esetleg tortenni? Mert ez utobbiban en sem.

  12. Putyin998

    intergold írta:

    solareclips írta:

    Országunkban például kb. 800.000 cselekvőképes ember tartozik a (*) kategóriához, akik ha következetesen, összehangoltan tennék is, azt, amit gondolnak, itt összedőlne a rendszer.

    Ahhoz 10 000 ember is eleg lenne. Sot, bizonyos modszerek eseteben 1000 is. De az mar egy masik tema.
    800 000 ember mar csinalhatna egy uj orszagot. Hivhatnank mondjuk Magyarorszagnak…

    Ebben nem hiszek,hogy lesz-de riszpekt.

  13. intergold

    solareclips írta:

    Országunkban például kb. 800.000 cselekvőképes ember tartozik a (*) kategóriához, akik ha következetesen, összehangoltan tennék is, azt, amit gondolnak, itt összedőlne a rendszer.

    Ahhoz 10 000 ember is eleg lenne. Sot, bizonyos modszerek eseteben 1000 is. De az mar egy masik tema.
    800 000 ember mar csinalhatna egy uj orszagot. Hivhatnank mondjuk Magyarorszagnak… 😐

  14. solareclips

    Ja és még valami:

    Ha történetesen én egy Rokefeller szintű rohadék voltam valamikor, és megbántam, akkor most nem lejjebb, hanem feljebb vagyok náluk (feltéve, hogy a fejlődést nem az összeharácsolt pénz és hatalom mennyiségével mérem), amiatt, hogy most azon fáradozom, hogy jóvátegyem korábbi vétkeimet, amibe az is beletartozik, hogy igyekszem hatástalanítani a Rokefeller-féléket azáltal, hogy a környezetemben mindenkinek (akiknek fény gyújtható a tudatában) segítek kihúzódni a fosztogató söpredék hatásköréből.

  15. nev3rlive

    @ solareclips:
    uj vilag romjain a regit epitjuk

  16. solareclips

    Sziasztok!

    Nincs automatikus fejlődés, mert szabad akart van. A szabad akaratot azonban erősen korlátozza a földi börtönrendszert évezredek óta fenntartó söpredék rabszolgatartó rendszere. Minden eszközzel igyekeznek lenyomni az emberek tudatát az anyagi iszapba.
    Ezzel együtt a karma által lehetővé tett tanulási folyamat a fejlődés legerősebb motorja.
    Ha valaki a tudata legmélyéig meg van gyüzüdve, hogy a saját életfeladatát megvalósító tehetségeiből meg tud élni, hátat fordít a kétpártrendi bábjáték áldemokráciája (diktatúra) által proponált csapdáknak, és a fosztogató gépezet megkerülésével nyújtja szolgáltatásait az igénylőknek, akkor ki tud emelkedni az anyagi iszap rabságából, és megállíthatatlanul fejlődik.(*)

    Lássuk a saját példámat:
    Én sok élettel ezelőtt is a gyógyító energiák aklalmazásával és tanításával foglalkoztam.
    Közel a megvilágosodáshoz visszaéltem ezoterikus hatalmammal, így visszagurítottam magam a lépcsősor aljára.
    Mostanra jutottam oda, hogy előjöhet a régi tudásom – ezt a gyakorlat sokszorosan bebizonyította.
    Az anyagi boldoguláshoz megkaptam fentről a segítséget, olymódon, hogy a programozói szakmámból erölködés nélkül összegyűlt tartalékaim segítéségével megszúntek anyagi problémáim, és 2007-től – az egzisztenciám smirglizése helyett – korlátlanul a gyógyításra, tanításra összopontosíthatnék..
    Sajnos belefutottam két fekete mágus csapdájába, akik az általam kívánatos képre hasonlító lehetőséget kínáltak, ami az összegyúlt 20 milliónyi tartalékom szaporítását illette volna. Az intuicióimat figyelmen kivül hagyva, a képet festegetve elhittem, hogy az olyan amilyennek én szeretném, és így odaveszett 20 millió forintom. így aztán a megélhetési problémáimmal való nyavalygás megnehezítette az előrehaladásomat, pedig, ha nem hiszek ezeknek a fekete mágusoknak, 2007 óta a (*) kategóriába tartozván sokkal gyorsabban fejlődhetnék.
    Sajnos a tanulásnak ezt a módját választottam.

    Mit kellett megtanulnom?:
    – azt, hogy ne akrjak mindenáron találni egy mestert, akinek vakon mindent elhihetek (létezik olyan mester, akiben vakon lehet bízni, de ez nem az én pályám -ezért nem adatik meg nekem -, ugyanis az én mesterem szerepét a régről hozott, felidézhetővé vált tudásom játsza;
    – hallgassak az intuicióimra, elégedjek meg a már amúgy is anyagi biztonságot nyújtó összegyűlt pénzzel, ne akarjam túlbiztosítani magam.

    Mindenesetre meggyőződésem, hogy a fosztogató söpredék az utolsókat rúgja, mert a (*) kategóriába tartozóknak az ereje már régen átlépte a kritikus tömeget.
    Országunkban például kb. 800.000 cselekvőképes ember tartozik a (*) kategóriához, akik ha következetesen, összehangoltan tennék is, azt, amit gondolnak, itt összedőlne a rendszer.

    Üdv nektek

  17. nev3rlive

    @ intergold: hat igen egyet ertek

  18. prolizoli

    intergold írta:

    prolizoli
    Én azt nem értem ebben az egész karma-újjászületés dologban, hogy mi a végcélja. Mi lesz a lélekkel ha már nem születik újra? Nyugdíjba megy és üldögél a nirvana-jakuzziban? Minek ez az egész tortúra?
    intergold
    Nem lehet, hogy a nyugati vallások “fejével” gondolkodsz? Miért lenne célja? Nem lehet, hogy csak megtörténik, mert ilyen a dolgok természete? Vagy mert egyszerűen így jártunk…?

    Aha, értem. Tehát egyfajta univerz(ális)umi törvényszerűséggel van dolgunk mint pl. a tömegvonzás. Akció-reakció.
    Ha jól értem a léleknek nem tetszik ez a körforgásos újjászületés mert sok kellemetlen dolog éri miközben a fizikai testében leledzik. Viszont egy-két fifikás lélek felismerte ezt a törvényszerűséget és megtalálta a módját, hogy lehet elkerülni az újjászületést és a vele járó kellemetlenségeket.
    Úgy, hogy bizonyos módon kell cselekednie amikor a fizikai-materiális világban él. Csakhogy ez nem olyan egyszerű mivel a lelkek már a fizikai világban nem tudják pontosan, hogyan és mit tegyenek ugyanis amikor megszületnek a Föld nevű adok-kapok RPG-be elfelejtik a stratégiát. Így marad a próba-cseresznye.
    De! Még ha el is kezdik sejteni, hogy mit kéne tenni az se javít sokat a helyzeten, mivel gyakran pont annak az ellenkezőjét kéne tenni amit a materiális, világi körülmények közötti józan-stratégia megkövetel.

    – Jó kis csapda ez, jó kis csapda.
    – Nem kellett volna belelépni az elején, Sajókám!
    – Akkor jó mókának tűnt….de most már ba..hatjuk Hacsek!
    – Rába..tunk?
    – Rá.

  19. intergold

    Thirdeye írta:

    intergold írta:

    Pont azt irta le, hogy miert van karma, es kovetkezeskeppen hogyan tunik el, amikor a tudat “megvilagosodik”.

    Lehet hogy csak valami megvilágítás ügynök !
    Szerinted ő már megvilágítódott , vagy csakúgy csinál ?

    Ahhoz nem kell megvilagosodni, hogy ezt tudd elmeletben. Maskulonben egesz Tibet meg lenne vilagosodva. A megvilagosodas ahhoz kell, hogy meg is tudd elni ezt a karma-eltunteto varazslatot a gyakorlatban. 😎

  20. Thirdeye

    intergold írta:

    Pont azt irta le, hogy miert van karma, es kovetkezeskeppen hogyan tunik el, amikor a tudat “megvilagosodik”.

    Lehet hogy csak valami megvilágítás ügynök !
    Szerinted ő már megvilágítódott , vagy csakúgy csinál ? :chic:

  21. intergold

    massacarrara írta:

    az “én” illúzió. ha pedig az (márpedig az) és ezt felösmerjük, milyen jelentősége van karmáról v. ok-okozatról beszélni? ezen rágódni az elme szórakozása, de kinek az elméje? kinek a gondolatai? hol van az én? senki nem megy sehová, illúzió, játék, színes fények villódzását vesszük komolyra. az van ami van és minden történik. ez a korrekt jelentudatosság. nincsenek karma láncok, se születés se halál. ezen dolgok egy testtel történnek nem a tudatossággal, de mi a testtel (és lélekkel meg stb-vel )azonosítjuk magunkat. amíg ez fennáll , addig lesz látszólag karma is meg minden lópikula.
    „Bármit teszel, az mindenképpen semmi, úgyhogy ne tegyél semmit sem.
    Miért tevékenykedünk a világban, hajszolva a véghezvitelét ennek vagy annak?
    Mert valódinak tekintjük. De mi van, ha világossá válik, hogy ez az egész egy álom?
    Az álom tovább folyhat, de amíg álomnak látod, és semmi másnak, mit fogsz próbálni véghezvinni? Abszurd volna, ha megpróbálnál csinálni valamit. Ha ráébredtél az álomra, akkor minden semmi.”

    “A szakadék szélén állsz,
    Készen arra, hogy belevesd magad.
    Micsoda megdöbbenés felfedezni,
    Hogy nincs hová ugrani,
    S nincs kit lehajítani.”

    a jelen pillanatban nincs mit tenni, de ti a jövővel és a múlttal szöszmörögtök. a karma-tan is hit, hitrendszer és az egó az ilyet komázza.

    Most mit minuszoljatok? Pont azt irta le, hogy miert van karma, es kovetkezeskeppen hogyan tunik el, amikor a tudat “megvilagosodik”. (Vagy en ertettem rosszul…? 🙂 )

  22. Thirdeye

    massacarrara írta:

    jó szórakozást!

    Köszönjük 🙂

  23. massacarrara

    a komoly arcoknak, csipetnyi fűszer:

    Meg vagy átkozva hiteddel a helyénvalóban.
    Rabszolgaságba döntött hited saját énedben.
    Mint egy kutya az autópályán,
    Választásaid korlátozottak és nem túl vonzóak.
    Nem csoda, hogy kissé ideges vagy.
    Nem csoda, ha kiutat keresel.
    Ha Ram Tzu hinne neked:
    Felébresztenéd együttérzését.

  24. massacarrara

    @ Thirdeye:
    jogos! jó szórakozást!

  25. nev3rlive

    @ massacarrara: hat mar hogyne lenne ha minden illuzio es alom akkor semmi sem az

  26. Thirdeye

    Putyin998 írta:

    EGÓÓÓÓ?????

    NEEEEEEEEEE!!!!!!!! :pain: :pain: :pain:

  27. Thirdeye

    @ massacarrara:

    Ne vedd már el a játékszerünket ! :reallyangry:
    Ezzel rossz karmát csinálsz ! :laugh:

  28. Putyin998

    @ massacarrara:
    EGÓÓÓÓ????? 😯 😯 😯 😯 😯

  29. massacarrara

    álom, illúzió. dont vöri!
    nincs mit köbözni

  30. massacarrara

    az “én” illúzió. ha pedig az (márpedig az) és ezt felösmerjük, milyen jelentősége van karmáról v. ok-okozatról beszélni? ezen rágódni az elme szórakozása, de kinek az elméje? kinek a gondolatai? hol van az én? senki nem megy sehová, illúzió, játék, színes fények villódzását vesszük komolyra. az van ami van és minden történik. ez a korrekt jelentudatosság. nincsenek karma láncok, se születés se halál. ezen dolgok egy testtel történnek nem a tudatossággal, de mi a testtel (és lélekkel meg stb-vel )azonosítjuk magunkat. amíg ez fennáll , addig lesz látszólag karma is meg minden lópikula.
    „Bármit teszel, az mindenképpen semmi, úgyhogy ne tegyél semmit sem.
    Miért tevékenykedünk a világban, hajszolva a véghezvitelét ennek vagy annak?
    Mert valódinak tekintjük. De mi van, ha világossá válik, hogy ez az egész egy álom?
    Az álom tovább folyhat, de amíg álomnak látod, és semmi másnak, mit fogsz próbálni véghezvinni? Abszurd volna, ha megpróbálnál csinálni valamit. Ha ráébredtél az álomra, akkor minden semmi.”

    “A szakadék szélén állsz,
    Készen arra, hogy belevesd magad.
    Micsoda megdöbbenés felfedezni,
    Hogy nincs hová ugrani,
    S nincs kit lehajítani.”

    a jelen pillanatban nincs mit tenni, de ti a jövővel és a múlttal szöszmörögtök. a karma-tan is hit, hitrendszer és az egó az ilyet komázza.

  31. Putyin998

    @ Thirdeye:
    Lujza már hónapok óta ezen kattog.Nem emlékszel a régebbi kommentjeire?
    Egyébként itt azért többet kéne tudnunk,hogy bárki pártját fogjuk,nem?
    Mi van,ha Lujza 140kilósra hizott és minden nap sodrófával verte az emberét?
    Mi van,ha alkoholista?
    Vagy mi van,ha olyan,mint ami a kommentjeiből átjön? :X-P:

  32. Will

    @ Thirdeye:

    Tényleg nem rossz. Ráadásként a táska is tűrhető.

    Én is elnézést az offért, megkövetem magam, és ezentúl jobb kisfiú leszek O:-)

  33. intergold

    Louis írta:

    Sajnos semmilyen karma nincs. Sajnos. Ha lenne karma, a rohadt exem beleesett volna egy kemencébe és elégett volna. De nem történt ilyen csak éli az életét a ribancával és röhög a markába, és mi szenvedünk. Bárcsak lenne ilyen karam, de nincs. Biztos nincs.

    Tényleg, nem lehet, hogy egyszer már te hagytad el őt valamikor (persze nem állítom), és épp most érzed azt a karmát – vagy következményrendszert -, aminek a létezését tagadod…?
    Tudom, hogy nem könnyű, de érdemes túlgondolni az itten, a moston, és az egón.
    http://www.google.hu/imgres?q=i+want+happiness&num=10&hl=hu&biw=1366&bih=667&tbm=isch&tbnid=UceIVYbpuIjm8M:&imgrefurl=http://www.thebluebirdpatch.com/2012/08/a-man-asked-buddha-i-want-happiness-how.html&docid=vtuWmo8hyApuaM&imgurl=http://1.bp.blogspot.com/-e2cc3e4fW9E/UCEWjPhbh2I/AAAAAAAAD7s/ppLn8MLn6t8/s640/I%252Bwant%252Bhappiness.jpg&w=550&h=630&ei=U1hYULClDemn0QWkpoDoDQ&zoom=1&iact=hc&vpx=176&vpy=190&dur=4371&hovh=240&hovw=210&tx=139&ty=260&sig=106344685923747028016&page=1&tbnh=139&tbnw=121&start=0&ndsp=20&ved=1t:429,r:0,s:0,i:75

  34. Will

    @ Thirdeye:

    “Loius, Vuitton táskákat lát, ha tükörbe néz.”

    És azon mód el is határolódom eme kritikán aluli szóviccemtől. Én ezt nem látom tükörben ezentúl.

  35. Thirdeye

    Will írta:

    – De igen, miért ne írhatna? Van olyan, akit szerettem és nem tudnék róla szalonképes szavakkal nyilatkozni. Arról az időről, amit együtt töltöttünk csak pozitívan tudok, de utána… teljesen felesleges összekavarni ezeket a dolgokat.

    Értelek Will . Igazad is van . Én csak a Louis karmáját tükröztem .
    Ő is keményen kijelentett dolgokat , én is .
    Akció -reakció . Ez az öntükrözés .

    Például itt van ni :
    Alex írta:

    A körülöttem lévő emberek arcára ha nézek, nem fakó tekinteteket látok. A körülöttem lévő emberek életében nemcsak apró örömök vannak, és nemcsak kínzásnak, tortúrának élik meg a létüket. A körülöttem lévő emberek nagyon nagy része nagyon is jó állapotban van/volt öregkorában is, nem tapasztalom beletörődés, lelki fájdalom, érzelmi megnyomorodás, legyőzöttség,

    Alexet az ilyen emberek tükrözik 🙂
    Ezt látja a tükörben .

    Louis mit lát vajon ? 😉

  36. Alex

    A Karma dologhoz nem tudok hozzászólni.

    Viszont a cikk egyébb megállapításaihoz igen.

    Nos, nekem másirányú tapasztalataim vannak. A körülöttem lévő emberek arcára ha nézek, nem fakó tekinteteket látok. A körülöttem lévő emberek életében nemcsak apró örömök vannak, és nemcsak kínzásnak, tortúrának élik meg a létüket. A körülöttem lévő emberek nagyon nagy része nagyon is jó állapotban van/volt öregkorában is, nem tapasztalom beletörődés, lelki fájdalom, érzelmi megnyomorodás, legyőzöttség, visszahúzódás jeleit ( persze erre is van példa, de hogy általánosan ezt tapasztalnám az egy kicsit merész).

  37. Will

    Thirdeye írta:

    Lehet hogy ha szeretted volna , akkor nem hagy el !
    Ha valaha is szeretted volna , akkor nem írnál ilyet !
    Viszont ha nemvolt szerethető , akkor mit érdekel hogy mit csinál most !

    Kicsit off, de:
    – Lehet, hogy akkor is elhagyta volna. A szeretetről az emberek hajlamosak feltételezni, hogy kétirányú dolog. A barátságról is hajlamosak ezt hinni. Holott az érzelem egyirányú, és csak szerencsés esetben kölcsönös.
    – De igen, miért ne írhatna? Van olyan, akit szerettem és nem tudnék róla szalonképes szavakkal nyilatkozni. Arról az időről, amit együtt töltöttünk csak pozitívan tudok, de utána… teljesen felesleges összekavarni ezeket a dolgokat.
    – Minden ember szerethető, és érdekelhet, hogy mit csinál most. Ha nem érdekel, akkor kizárod őt a világodból. Ha kizársz valamit a világodból, akkor hiányos a világod.

  38. nev3rlive

    @ prolizoli: ha a szellem az 1 amit istennek neveznek mivel mindenhato, teremt egy akkora kovet amit nem tud felemelni , tehat teremt mindenhatosagaban egy lelket, kiszakit magabol egy darabot es a sajat tulajdonsagaival felruhazza amiket mindenhatosagaban kitalal, aztan tovabb osztja magat testet teremt maganak olyat ami veges, mullando mert hanem vegtelensegenek meg mindenhatosaganak nincsen elmozdulasa, letrejotte, megtortenhetosege aztan ennek megertese igy aztan letrehozza az energiakat amik majd anyagga surusodnek , minosegi valtozast teremt, ez a karma meg egy olyan energia mint az ismetles, magolod, magolod azert, hogy elfelejthesd es fedezd fel ujra mas formaban es ennek a termeszete is ugyanonnan jon ahonnan a tobbi csak ennek eppen ilyen a formaja, belegzes kilegzes :laugh:

  39. Thirdeye

    @ Louis:

    Ja , és a rossz kívánságok neked fognak visszaütni ! :idk:

  40. Thirdeye

    Louis írta:

    Sajnos semmilyen karma nincs. Sajnos. Ha lenne karma, a rohadt exem beleesett volna egy kemencébe és elégett volna. De nem történt ilyen csak éli az életét a ribancával és röhög a markába, és mi szenvedünk.

    Lehet hogy ha szeretted volna , akkor nem hagy el !
    Ha valaha is szeretted volna , akkor nem írnál ilyet !
    Viszont ha nemvolt szerethető , akkor mit érdekel hogy mit csinál most !

  41. intergold

    Louis írta:

    Sajnos semmilyen karma nincs. Sajnos. Ha lenne karma, a rohadt exem beleesett volna egy kemencébe és elégett volna. De nem történt ilyen csak éli az életét a ribancával és röhög a markába, és mi szenvedünk. Bárcsak lenne ilyen karam, de nincs. Biztos nincs.

    Hm… (Ide nem teszek be egy rohadt nagy szmájlit, ahogy szoktam, mert nem akarom, hogy úgy tűnjön, mulatozok a szenvedéseden)
    Amúgy biztos, hogy semmilyen szinten egyáltalán semmi közöd sincsen a történtekhez…? Azok csak úgy megtörténtek veled…?

  42. Louis

    Sajnos semmilyen karma nincs. Sajnos. Ha lenne karma, a rohadt exem beleesett volna egy kemencébe és elégett volna. De nem történt ilyen csak éli az életét a ribancával és röhög a markába, és mi szenvedünk. Bárcsak lenne ilyen karam, de nincs. Biztos nincs.

  43. intergold

    Great írta:

    Kellene egy folytatás arról, hogy milyen tettek hozzák pozitívra vagy negatívra a karmát. Az időeltolódás is érdekel. Teszek valamit, mennyi idő után lesz következménye? Az elhízás sem egy nap.

    Ha valaki lop, és kiderül, a következmények egyértelműek. Ha nem derül ki, akkor is van következmény? Milyen jellegű?

    Azt mondják az “okosak”, hogy négy feltételnek kell együtt állnia, hogy a karma – vagyis a következmény, hogy kezdjük most már tényleg elkerülni az esetleges ellenállást szülő “tradicionális” terminológiát – teljes súlyával beérjen:
    – Légy teljesen tisztában azzal, hogy mit teszel (vagyis ismerd minél jobban a körülményeket);
    – akard megtenni az adott dolgot;
    – tedd meg, vagy tetesd az adott dolgot;
    – utána légy elégedett azzal, hogy megtetted (vagy megtetetted).
    Ha ez a négy dolog teljesül egy cselekedettel kapcsolatban – legyen az “jó” vagy “rossz” tett – a következmény teljes erővel megjelenik. Nyilván amennyiben és amilyen mértékben ezek a körülmények nincsenek jelen, úgy enyhül a következmény.
    Persze nem tudom, de végiggondolva nekem elég logikusnak és kimerítőnek tűnik.

  44. intergold

    prolizoli írta:

    Én azt nem értem ebben az egész karma-újjászületés dologban, hogy mi a végcélja. Mi lesz a lélekkel ha már nem születik újra? Nyugdíjba megy és üldögél a nirvana-jakuzziban? Minek ez az egész tortúra?

    Nem lehetsz, hogy a nyugati vallások “fejével” gondolkodsz? Miért lenne célja? Nem lehet, hogy csak megtörténik, mert ilyen a dolgok természete? Vagy mert egyszerűen így jártunk…? :-))

  45. Thirdeye

    @ Putyin998:

    Ja ,elfelejtettem .
    Neked nem szabad hinned a karmában :laugh:

  46. Thirdeye

    Putyin998 írta:

    Én meg sok ellentétes példát figyeltem meg.

    Mert nem látod a végét . :dazed:

  47. prolizoli

    Én azt nem értem ebben az egész karma-újjászületés dologban, hogy mi a végcélja. Mi lesz a lélekkel ha már nem születik újra? Nyugdíjba megy és üldögél a nirvana-jakuzziban? Minek ez az egész tortúra?

Vélemény, hozzászólás?

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén