Ősi álom
Az öregedés és a halál legyőzése ősrégi álom.
A szellemi tanok alapvető üzenete, hogy nem a testünk vagyunk, nem mi öregszünk, nem mi halunk meg. Egyes tanítások a magasabb rendű lényekbe vetett hitben, az irántuk való odaadásban, más iskolák az elmélyülésben, a pillanat mély átélésében, más megközelítések a bennünk szunnyadó erők felébresztésében, más irányzatok álomnak tekintették az életet és a felébredésben látták az utat.
A mai korban a tudomány nevű vallás kecsegtet új reményekkel. A válaszokat kémcsövekből várják, mikroszkópok tárgylemezén rejlő titkokról sugdolóznak. Egyesek az égboltot figyelik, várva a messiásokkal megrakodott űrhajók érkezését, akik majd megoldanak helyettünk minden problémát.
A vágy a régmúltból ered. A tiltás ugyanonnan.
Ősi tiltás
Amint terítékre kerül az örök fiatalság és a halhatatlanság témája, néhányan azonnal szentségtörést kiáltanak.
Az emberklónozás illegális, még elméleti megemlítése is összevont szemöldököket vált ki.
Az öregedés, az elmúlás a természet rendje!
Ember nem piszkálhat bele a természet működésébe!
Az ember nem játszhat Istent!
Ami van, az biztosan azért van úgy, ahogyan van, mert annak úgy kell lennie, és nem lehet másként!
A halál fontos, mert a biológiai fejlődés motorja. A halál fontos, mert ha nem lenne, túlnépesednénk. Ha az egerek halhatatlanok lennének, 9 méter magas rétegben vonnák be az egész Földet.
A halál fontos, mert a túlvilágon megmérettetik a lélek. A halál fontos, mert a közteslét mérleget állít a lélek tettei elé. A halál fontos, mert ha elfogynak a leckék, a lélek új testbe születik. A halál fontos, mert azért születtünk le a Földre, hogy itt megtapasztaljuk a halandóságot.
Az öregedés fontos. A halál fontos.
Ezeket kutatni szentségtörés! Többre vágyni annál, ami van, szentségtörés!
Tilos ezekkel foglalkozni, tilos kutatni, válaszokat keresni, tilos beavatkozni a folyamatokba!
Tilos, mert tilos, ezért tilos, és tilos megfejteni a titkokat!
Világos, nem?
Jogosultság
Azt látjuk, hogy az egész élővilág egy bizonyos ciklikusságot fut be. Megszületik, fejlődik, kifejlődik, öregszik, meghal. Minden ezt teszi, a nővények, az állatok, a teljes bioszféra ezen a cikluson fut végig. (Ez nem egészen igaz, de erről majd később.)
A természetben a halál mindennapos, az állatvilágban az erőszakos halál normális. A nyúl fut, ahogyan bír, gyors irányváltoztatásokkal próbálja lerázni üldözőjét, de egyszer biztosan alulmarad. A farkas vicsorog, küzd, ahogyan erejétől telik, de egyszer rajtaveszt.
Születés, fejlődés, öregedés, halál – ez a megszokott létezési ciklus a természetben. Ha voltak háziállataink, tudjuk, hogy meghalnak. Ha voltak növényeink, raktunk ki valaha a párkányra cserepes virágot, tettünk valaha vázába virágcsokrot, tudjuk, hogy meghalnak. Minden születik, növekszik, romlik, meghal. Minden.
Valóban úgy tűnik, hogy az öregedés és a halál a természet rendjéhez tartozik.
Mit tegyünk hát? Fogadjuk el, hogy ez a rend? Békéljünk meg ezzel a jelenséggel, tegyünk le a kutatásról, a megértésről, sodródjunk, bízzunk az Anyatermészetben, Istenben, Adam Kadmonban, akármiben, akárkiben, és éljük az életünket a pillanat örömére?
Választhatnánk ezt is. Dönthetnénk úgy, hogy koncentrálunk az élet apró örömeire, reális célokat tűzünk ki, megdolgozunk értük, továbbadjuk a következő generációnak, amit tudunk.
Megnyugtató érzés lenne azzal a tudattal álomra hajtani a fejünket, hogy minden rendben, mindennek van értelme, nincs semmi dolgunk, csak az, hogy ezt felismerjük és elfogadjuk.
De…
Ez feltevés, semmivel sem több. Álom, fantázia, hit, nem több.
Lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem.
Lehet, hogy az öregedésnek van értelme. Lehet, hogy a halálnak van értelme. Lehet, hogy meghalni nem rossz. Lehet, hogy a halál után szép és jó vár.
De…
Ez még mindig feltevés, csupa feltevés, csupa légből kapott gondolat.
Olyan sokan döntöttek és döntenek úgy, hogy elfogadják azt, ami van, hogy lehajtják a fejüket, nem lázadoznak, nem keresnek, nem kutatnak, hagyják megtörténni, aminek meg kell történni.
Tegyük meg újra? Hajtsunk fejet újra? Hajtsunk fejet mi is?
Olyan átkozottul unalmas.
A természet rendje
A fák nőnek ki a földből, mi mégis kivágjuk őket, házat építünk, csónakot készítünk, szobrokat, dísztárgyakat faragunk, fűtűnk velük. A sziklák nőnek ki a földből, mi mégis véssük, vágjuk, fűrészeljük őket, házat építünk, sáncot emelünk, tereljük a folyókat, szobrokat készítünk. Ha fázunk, felmelegítjük a környezetünket, ha túlságosan meleg van, lehűtjük. Ami nem megy izomerővel, az majd megy géppel. Ahol nem tudunk lábon haladni, ott majd tudunk járművel.
Az értelem új minőség, amely nem része a természetnek. Kívülről jött be, kívülről lépett be ebbe a rendszerbe, ebbe a körforgásba. Érdeklődik, kutat, keres, kérdéseket tesz fel, problémákat vet fel, feltételezésekkel él, célokat tűz ki. Megfigyeléseket tesz, kiértékel, átgondol, tervez, koordinál, alkot. Az értelem magához igazítja a feltételeket, több akar lenni annál, ami, fejlődni akar, nem alkalmazkodni, hanem irányítani.
A környezetünk, a létfeltételeink megváltoztatása nem áll távol tőlünk, mégsem kiált szentségtörést senki. Valamiért az öregedés és a halál tabuvá, szentséggé változott, melyet hivatásosok és önkéntesek seregei védelmeznek. Talán a rengeteg kudarc miatt, talán valakinek az érdekei miatt.
Az értelemnek nem kell igazodnia a természethez, hiszen soha nem tudott győzni, amikor megtette vagy megpróbálta. Sokkal inkább megismernie, megértenie kell a környezetét, hogy kézbe vehesse az irányítást.
Ha az értelem nem elégedett valamilyen feltétellel, jogában és hatalmában áll keresni és megtalálni a lehetőséget arra, hogy alakítson rajta. Ha nem tetszik neki a teste sérülése, nem kell elfogadnia azt, tehet ellene. Ha nem tetszik neki a betegség, nem kell megadnia magát. Ha fázik, nem kell megfagynia, ha éhezik, nem kell éhen halnia. Elfogadhatja, ami tetszik, és tehet az ellen, ami nem.
Ha nem tetszik az öregedés, joga van tenni ellene, joga van teljes egészében kiiktatni a rendszerből az öregedést. Ha nem tetszik neki a halál, nincs oka arra, hogy térdre vesse magát saját tudatlansága előtt, joga van kérdéseket feltenni, kutatni és megtalálni a válaszokat.
Az értelem elfogadhat bármit, de nem kell elfogadnia semmit.
Misztérium
Ha megértjük, hogy az idő múlása senkit nem tesz okossá és bölccsé, senki nem fog hajszálainak megőszülésével értelmi képességeiben gyarapodni, ha megértjük, hogy a bölcsességhez tenni kell, nem jön csak úgy magától, az öregedés már nem tűnik olyan vonzónak azok számára sem, akik képzeletükben a pocsék látást és a ráncokat a szellemi felemelkedés előfeltételeinek látták.
A halál más. A halál óriási misztérium, hozzá szellemi tanok garmadája kötődik, melyek a halálnak fontos, kihagyhatatlan szerepet tulajdonítanak. Nem egy tan állítja, hogy a lélek fejlődése nem lehetséges halál nélkül.
Az öregedés legyőzését alighanem hangos üdvrivalgással fogadná a világ. Az élettartam megduplázását szintén. A halál legyőzését már nem, az megosztaná a társadalmat, még talán szakadáshoz is vezetne, és tömegek utasítanák el ideológiákra hivatkozva.
Az én filozófiám szerint a halálnak nincs misztériuma. Miért kellene misztériumot látnunk abban, ha valaki beköti a szemét, és elszántan nekiindul a végtelen kiterjedésű aknamezőnek? Nem tudja, hol vannak aknák, nem tudja, melyik lépése az utolsó, mindössze annyit tehet, hogy elfilozofálgat az előrehaladás szükségességéről és az életben maradás esélyeiről.
Nem ismerjük a környezetünket, a testünket, önmagunkat. Átfogó tudás helyett vannak foszlányok, apróbb igazságok, fixa ideák, színlelt tudás, színlelt technológiák, érzelmi túlfűtöttség, elvakultság, és egyre kiterjedtebb, egyre mélyebb, egyre inkább mindent felemésztő apátia.
Itt állunk valahol, valamiért, jöttünk valahonnan, tartunk valahová, körbevesz minket valami. Gyakorlatilag a teljes tudatlanság, teljes vakság állapotában bámulunk bele ebbe az izébe, tudásunk szinte teljes egészében (alapvető kérdésekben pedig 100 százalékban) kitalált, a fantáziánk szülötte.
Tehát milyen alapon mondhatjuk, hogy a halálról nincs mit tudni, a halál misztérium, és fontos?
A test halála
Ha előkeresünk egy kimutatást arról, hogy mibe szoktak belehalni a testek, akkor találunk statisztikai adatokat szív- és érrendszeri betegségekről, daganatos betegségekről, emésztőszervi betegségekről, légzőszervi betegségekről, fertőzésekről, balesetekről, öngyilkosságokról, és még néhány ezekhez hasonló okokról.
Olyat nem találunk, hogy „természetes halálban életét vesztette” ennyi és ennyi százalék, olyat sem, hogy „végelgyengülésben meghalt” a lakosság ekkora vagy akkora hányada. Nincs ilyen. Az emberek nem azért halnak meg, mert valamiképpen lejárt az idejük. Okkal halnak meg. A testük tönkremegy, és a szervezet összeomlik.
Misztérium? Ha az emberi tudatlanság, ha az életkedv hiánya misztérium, akkor tényleg van a halálnak misztériuma.
A halálokok statisztikái szerint figyelmetlenségből, felelőtlenségből, és tudatlanságból halunk meg.
Persze, mondhatjuk, hogy miután a lélek megtanult már minden leckét az életben, nincs miért tovább maradnia, és elhagyja a testét. Az ember kisétál tehát az utcára, ahol szétlapítja egy IFA tehergépkocsi. És miután ebben az életében megtanulta az ősi ékírást, a tibeti szuggesztiót és a megbocsátást, a következőben a körbenézés lesz a legfontosabb lecke, hogy az újabb IFA tehergépkocsi már ne okozzon ekkora gondot.
A test furcsaságai
Az élő test legjellegzetesebb tulajdonsága a regeneráció.
Valamilyen szinten minden élő test képes a regenerációra. Összezárulnak a sebek, hegesednek, összeforr a csont, és így tovább.
Az állatvilágban nem ritka az elvesztett végtag újraképződése. Szervek nőhetnek, sarjadhatnak ki újra, bélrendszer, szemgolyó, száj, szív, érhálózat.
A tengericsillagnak nem csak a levágott lába nő ki ujjra – a csonkhoz teljes test nő, egész szervezet, egy új állat jön létre ahhoz a csonkhoz, amely egy másik állat testéről szakadt le (feltéve, ha a központi korongnak egy része is a csonkhoz tartozik).
Több állat- és növényfaj képes az életfunkcióit felfüggeszteni akár évekre, ha a körülmények nem megfelelőek. Ilyen például a medveállatka, amely éveket tölthet el ebben a tetszhalotti állapotban. Teste összehúzódik és összeaszik, döglöttnek tűnik, de ha víz éri, néhány órán belül teljesen aktívvá válik.
A hydrák nem öregszenek, biológiailag halhatatlanok. A turritopsis nutricula medúza képes visszafiatalítani a testét, újra és újra, így biológiailag szintén halhatatlan.
A természetben a regeneráció az élet leglényegesebb velejárója, és a halhatatlanság sem ismeretlen.
Az emberi test
Az átlagos emberi test ciklusát ismerjük. 24-25 éves korunkig növekszünk, onnantól elindul az öregedés folyamata, a regeneráció egyre rosszabbul működik.
A Hutchinson-Gilford szindróma egy betegség, amely gyerekkorban indítja az öregedést, az öregedés 7-8-szoros sebességgel halad, a gyerekek pedig tizenéves koruk elején halnak meg, csak nagyon kevesen élnek 13 évnél tovább. Ha ez megtörténik, az ellenkezője nem történhetett meg soha?
A test a tejfog után öregfogat növeszt, a tejfogak kiesnek, majd nőnek helyükre újak, az öregfogak, ha kiesnek, többé nem jön helyettük új. Előfordul, hogy valakinek a kiesett öregfoga helyére új fog nő (én is ismerek ilyen embert), de a 20. században dokumentáltak olyan esetet is, amikor valaki 5 alkalommal váltott fogat.
A hasnyálmirigy sejtjei 24 óránként lecserélődnek. A gyomor sejtjei 3 naponta. A test minden sejtje lecserélődik 7 év alatt. Egy 70 éves ember biológiailag 7 éves.
A testek öregszenek és meghalnak, szinte az egész élővilág haldoklik körülöttünk. Mégis, úgy tűnik, a testeket már a természet sem öregedésre és halálra alkotta meg.
Az élő szervezet abban különbözik az élettelentől, hogy képes a regenerációra, a megújulásra. A test olyan berendezés, amely újraalkotja saját magát, újraképzi sejtjeit, belső szerveit, izmokat, ereket, csontot, mindent.
A testben alapvetően ott rejlik az öregedés és a halál kiiktatásának lehetősége.
Most ti jöttök
Ez a cikk filozófiai, szellemi oldalról közelítette meg a témát, az öregedést és a halált. Újabb szűrő. A következő cikk 1 hét múlva jön.
Kérdések hozzátok:
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
A halál természetes folyamat?
A halált kiiktatni nem szabad?
Az öregedésnek van misztériuma?
A halálnak van misztériuma?
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
62 ember kapott jelszót ezidáig ehhez a cikkhez.
Elkezdünk elmélyülni a témában, egyre komolyabb információkat felhozva, egyre keményebb kérdéseket feltéve.
Lássuk, ki marad a 4. cikkre, a lényegre. :D
Hű, ez jó hosszúra sikerült így korán reggel, de elgondolkodtató volt 8)
Nos, lássuk:
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
– Szerintem jelen állapotunkban az öregedés az élet velejárója, mert nem tudunk jobbat. Lehet lassítani, és nagyon sokféle módon történhet. Lehet nagyon látványos, meg mehet úgy is, hogy ámulunk-bámulunk, hogy valaki mennyire fiatalos még 60-70 évesen is, de azért az ilyen emberen is látszik, hogy változik a teste. Nem lesz feszesebb és babarózsaszínűbb ő sem. Bár tényleg vannak megdöbbentő felvételek akár a Youtube-on is olyanokról, akik egy bizonyos táplálkozásnak köszönhetően simán letagadhatnak 40 évet. Pl. ez is ilyen:
http://www.youtube.com/watch?v=YkbUoxXDpv8
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
– Ezzel nem értek egyet. Nincs olyan, hogy “nem szabad”. Maximum valaki ezt akarja elhitetni, más valakik meg beveszik és aztán ezt szajkózzák valamitől való félelmükben.
A halál természetes folyamat?
– Úgy tűnik, előbb-utóbb mindenkit utolér, de ha megfigyeljük, akkor azt látjuk, hogy ésszerűtlen, életellenes lépések történnek az életforma részéről, és a halál ezeknek a következménye, ugyanúgy, ahogyan egy baleset is, csak lehet, hogy gyorsan történik, de az is lehet, hogy lassan.
A halált kiiktatni nem szabad?
– Nincs olyan, hogy “nem szabad”. Van elég másik bolygó az univerzumban, ha ez betelne.
Az öregedésnek van misztériuma?
– Tartalmaz titkot, mivel nem tudjuk, hogyan tudnánk megállítani.
A halálnak van misztériuma?
– Szintúgy.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
– Teljes mértékben. Talán most is vannak olyanok a bolygón, akiknek ennek tudása a birtokukban van.
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
– Igen, nagyon jó, hogy ezeket így összefoglaltad. A fenébe is, ha 7 évente megújul az egész testünk, a kicserélt sejtek mi a francért nem cserélődnek ki újakra? Úgy értem tényleg újakra, frissekre, fiatalokra.
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
-Elvben bármeddig, illetve addig, amíg az életforma ki nem nyírja magát mielőtt regenerálódhatna.
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
– Ezt nem teljesen értem. Ha ezt adatok támasztanák alá, akkor már tudnám és nem hinném. Én jelen pillanatban rendelkezem bizonyos hittel abba az irányba, hogy sokáig és egészségesen fogok élni, mert van célja az életemnek és mert teszek is érte, de azért nagyságrendekkel nagyobbra még nem gondoltam. Ha lenne rá valamilyen erős alapom, hogy ezt higgyem, akkor tudnék.
Szerintem az öregedés kódolva van a génjeinkben, aki megalkotta az emberi testet ilyenre állította be, ha ezt a gént ki tudnánk iktatni, vagy lassítani a munkáját, biztosan elélhetnénk több 100 évig is. Bár ezt szerintem már titokban meg is csinálták nagyobb országokban (usa, kína, orosz…) . A génekkel való manipulációt nem tudnám bűnnek értékelni, ha megvan a képességünk , hogy csináljuk akkor miért ne, ha ezzel fejlődik a fajunk és kitartóbb életképesebb lesz.
Hú jó „kis” cikk egyre jobb a téma J
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Először azt kéne tisztázni mit tartunk/nevezünk/hívunk/ismerünk természetesnek?Az emberi jelenlét hiánya/ nem embertől származó vagy általa módosított/ tőle függő dolgok összessége. Ezt alapul véve az öregedés természetes dolog. Hiszen az állatvilágban is fajok születtek/pusztultak ki, egyedek születnek halnak meg.
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
Miért ne szabadna?Hiszen az orvostudomány folyton ezt teszi, amióta csak létezik. Az ókorban az emberek jó, ha éltek 40évet, a tudomány előrehaladtával ez az idő kitolódott. Ma (M.o-on) az átlagéletkor 74 év (ha jól tudom), de ha visszatekintünk, mondjuk az ipari forradalom előtti időkre jóval kevesebb volt. Habár e ténykedések nem feltétlen az öregedést megszüntetni, sokkal inkább a betegségeket gyógyítani hivatottak, viszont mi van ha az öregedést egy „betegségnek” tekintjük…
A halál természetes folyamat?
Alfa és Omega, kezdet és vég. Aki nem fogadja el az mindjárt őrült igaz? Mindenki elfogadja a halált…előbb, vagy utóbb de mindenki. Mert nem tehet mást jelenlegi ismeretei alapján. Rengetegen úgy élnek mintha örökké tartana, holott egy perc az egész és vége. Ezért vagy azért de vége. A halál mindennapos dolog a természetben csak mivel az ember már nem kőbaltával vadássza a mamutot és retteg éjszaka a ragadozóktól, hanem csipszet rágva várja a barátok köztöt, és aggódik, hogy kitartson a fizetése a hó végéig, már elszokott attól, hogy bármikor meghalhat. Hacsak nem jön egy csúnya terrorista lehetőleg az Isten Pártjának katonai szakaszából és robbantja fel a reggel zsúfolásig telt piros 7est Allah nevében.
A halált kiiktatni nem szabad?
Ha azt vesszük alapul, hogy e rendszer, ami az élet és halál körforgal és mi fogjuk és kiiktatjuk az egyik „állomását” akkor megakasztjuk a rendszert. Hát szabad ilyet kéremszépen J?
Az öregedésnek van misztériuma?
A halálnak van misztériuma?
Persze, hogy van mivel nem ismerjük a miértjét miben létét okát ezért az ember a misztikumhoz fordul betömködni a tudása vakfoltjait.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Tegyük fel, hogy az. Benne van. Bennünk a válasz csak nem tudjuk ( nem tudhatjuk?) és akkor mi van?Attól függetlenül nem ismerjük….
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Csak mint laikus.
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Addig, mint annál a qrva hydránál. Ha az a biológiailag egyszerű lény képes arra, hogy megújuljon és mi a föld legintelligensebb faja nem akkor ez egy rohadt nagy szívás!
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Hogy jön majd vmi gyapjú fejű tudós, aki felfedezi a sejtek regenerálódási képességét leírja egy kockás papírra és készít a recept alapján egy pirulát amit egy vagyonért lehet majd kapni és amitől sokkal tovább élek?Hát nem…..
Az öregedés természetes folyamat-e?
A természetben általánosan előfordul, szóval úgy tűnik, az.
Egyébként szerintem az építő és lebontó folyamatok közti egyensúly elveszítése az öregedés.
Más kérdés, hogy a természet meglenne-e öregedés nélkül is?
Meglehetne. A Szép új világban például kiiktatják az emberekből az öregedést, amitől az emberek 60 évesen is olyanok, mintha harminc évesek lennének, aztán egyik napról a másikra összeomlanak, lebénulnak, beviszik őket a kórházba és meghalnak. De nem öregszenek. Simán meglehetne a természet meg a társadalom így is.
A halál természetes folyamat-e?
A természetben általános, szóval úgy tűnik, az.
Más kérdés, hogy meglenne-e a természet a “természetes” halál nélkül?
Érdekes, amit a medúzákról mondtál, nem tudtam, hogy nem öregszenek. Pedig erre mondhatnák, hogy akkor miért nem borítják el a földet a medúzák? A válasz nyilván az, hogy azért, mert más állatok megeszik a medúzákat.
Ilyen alapon elvileg létezhetne a természetben úgy is egyensúly, hogy az élőlények nem halnak meg, hanem más élőlények megeszik őket, mint a növényevők a növényeket, a ragadozók a kisebb növényevőket és ragadozókat, a baktériumok meg bármit, betegség formájában. A szaporodási arány meg úgy lenne szabályozva, hogy ezt a veszteséget pótolja, és kész.
Ebben a világban, ha egy lény el tudná kerülni, hogy megegyék őt, akkor a végtelenségig élhetne. És mivel az ember értelmes, el tudná kerülni, hogy megegyék őt.
Ebből fölmerül viszont egy sejtés: Mi van akkor, ha ténylegesen ez a helyzet, és a “természetes” öregedés meg a “természetes” halál egyszerűen azért vannak a természetben, mert valami külső erő megeszi a lényeket? Mondjuk úgy, hogy az élővilág termel valamit, amit valami megeszik – valami, ami akkora nagyságrendű, hogy a földi élővilágot eszi – és ennek mellékhatásaként az élőlények megöregszenek és meghalnak. A természet meg kénytelen volt alkalmazkodni ehhez a rendszerhez, pedig eredetileg nem kéne így lennie.
Ekkor, ha tudnánk, hogy mi eszik minket, és mit eszik bennünk, ki tudnánk kerülni, és akkor nem öregednénk meg nem halnánk meg.
A halálnak van-e misztériuma?
Attól függ, hogy ki hal meg. Ha másvalaki hal meg, annak nem nagyon – meghalt és kész. Ha viszont én halok meg, na az egészen más. Mi történik velem? Mit élek át? hová leszek? Mi lesz utána? Semmi? Valami csodás? Valami borzalmas? Ugyanaz, mint eddig? Ez már szerintem misztérium, de ismétlem csak egyes szám első személyben fölvetve. Hogy én meghalok.
” Kérdések hozzátok:
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
A halál természetes folyamat?
A halált kiiktatni nem szabad?
Az öregedésnek van misztériuma?
A halálnak van misztériuma?
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek? ”
Az őszinte válaszom a kérdésekre az , hogy nem tudom a válaszokat . Tök tudatlan vagyok . Tényleg ! :-|
Az öregedés is halál.
Akik foglalkoznak a dologgal orvosilag, mondják, hogy a halál nem egy pont, hanem egy folyamat; egyik szerv leáll, másik szerv leáll, stb.
Igen, folyamat, de nem percekig, meg nem órákig tartó, hanem évtizedeken át tartó, exponenciálisan gyorsuló folyamat.
Nem nőnek újra a fogaim. Ez a testi funkcióm meghalt. Valakinek nem képződik pigment vagy micsoda a hajában, vagyis megőszül. Egy funkciója meghalt. Valakinek ráncosodni kezd a bőre. Lehet, hogy a test vízháztartásának szabályozásában egy apró funkció meghalt. Egy öregembernek elmegy az esze, elbutul. A gondolkozási funkciója meghalt. Csak néz maga elé egész nap. Az érzelmi funkciója meghalt. És így tovább, amíg a szíve vagy más alapvető szervi funkciója is meghal, és erre azt mondják rá, hogy “meghalt.” Persze, meghalt, már vagy negyven éve haldoklott, csak nem úgy nevezzük.
Lehet, hogy meg lehet akadályozni, hogy a bőr ráncosodjon, aztán egyszer csak 70 évesen néhány alapvető gondolkozási funkció meghal, és az illető infantilis debil állapotba süllyed. Mert azzal nem foglalkozott, hogy azt is életben kéne tartani. Ha meg foglalkozik azzal is, akkor meg lehet, hogy az érzelmei halnak ki belőle és lelkileg elfásul. Van olyan is, hogy valakiben az érzelmi működés “lelkiismeret” nevű, igen magas funkciója hal meg. Látszólag makkegészséges, közben lelkileg élőhalott.
Ez számomra mind beletartozik az öregedésbe.
Még valami.
Honnan van a kép? Kiket ábrázol?
Thirdeye Magister írta:
Ez kedves és őszinte, de itt a vélemény a fontos. Mit gondolsz, és esetleg, hogy miért gondolod. Inspiratíve. :)
Bandi írta:
Ezért pontlevonás jár. :-X
Ornella Muti lány, és Adriano Celentano a fickó. A kép természetesen 18 ezer darabos gyűjteményből van. :)
Remek írás. :)
Ráadásul minden megállapításával egyetértek.
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Ha a “természetes” szó azt jelenti, hogy a “fizikai világ törvényeinek megfelelő”, akkor igen. Az anyagi világ törvényei alapján ugyanis a dolgok “természetesen” a megsemmisülés felé haladnak, egyszerűen azért, mert nincs benne értelem. Vannak benne törvények, amelyek egyetértésként működnek.
Például ha elejtek egy tárgyat, akkor az leesik a földre. Ez a gravitáció jelensége. Ez a természetes állapot. Ha valami nehezebb a levegőnél az leesik. Ahhoz, hogy felemelkedjen mássággal kell rendelkeznie. Vagy könnyebb a levegőnél, például egy héliummal töltött lufi, vagy még valami érdekes dolgot csinál, ami kihasznál bizonyos más feltételeket, amellyel képes legyőzni a gravitációt: ilyen élőlények a madarak, rovarok, illetve a légi járművek.
Korábban azt sem tartották természetesnek, hogy egy levegőnél nehezebb jármű repülhet.
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
Az általános elgondolás ez, de ez ostobaság. Bármi kutatható. Nem szabad korlátozni a kérdésfeltevés és válaszadás szabadságát.
A halál természetes folyamat?
A válaszom erre is megegyezik az előző kérdéseknél írottakkal.
A halált kiiktatni nem szabad?
A fentiekből következik, hogy szerintem lehetséges a kiiktatás, csak meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek kiiktatják.
Az öregedésnek van misztériuma?
Misztérium ott van, ahol adathiány van, és ezt elfedik kitalált véleményekkel.
A halálnak van misztériuma?
Misztérium ott van, ahol adathiány van, és ezt elfedik kitalált véleményekkel.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Igen.
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Igen.
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Nincs korlát.
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Igen. Ezen dolgozok, ezért vagyok itt. :)
Aha. Ez “A makrancos pasas” című filmből van.
De hogy jön ez ide?
Bandi írta:
Az sehogy. A fiatalság jön ide.
Duncan Shelley írta:
Na jó . :-)
” Szerintetek az öregedés természetes folyamat? ”
Eddig azt hittem :-)
” Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad? ”
A testi öregedés nem hiszem , hogy fontos lenne . Megszüntetése valószínűleg ahhoz vezetne , hogy csak baleseteben , vagy erőszakos módok által halnánk meg .
Vagyis elvileg halhatatlansághoz vezetne .
Mondjuk sikerülne megszüntetni az öregedést és a halált .
Ez a jelenlegi társadalmi berendezkedés teljes összeomlásához vezetne . Ami nem baj , csak kicsit káosz lenne :-)
” A halál természetes folyamat? ”
Eddig ezt hittem . Mert hát látom hogy meghalnak az élőlények .
” A halált kiiktatni nem szabad? ”
Miért ne szabadna ? Csak ne váljunk Frankensteinné :doctor:
” Az öregedésnek van misztériuma? ”
Ha csinálunk köré akkor igen . amúgy nincs .
” A halálnak van misztériuma? ”
Nnna , annak már van :-D
Kérdés számomra hogy mi a halál . Mert látjuk mondjuk a holttestet , amiből elszökött az élet . De nem lehet hogy a mi valódi lényünk szökött meg ? Ezt még kutatnom kell .
Egyszer volt egy nagyon valósághű álmom , amiben elítélt voltam , és éppen beadták a halálos injekciót . Nem tudom leírni azt az érzést , hogy milyen volt a tudat , hogy pár perc múlva egy hulla leszek , de nem kívánom senkinek .
” Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan? ”
Elképzelhető . De akkor az állatok miért halnak meg ? Lehet hogy a hydrák és medúzák annyira buták , hogy nem tudják , hogy meg kell halniuk ? :-)
Lehet hogy nekünk is a tudatunkon kellene változtatni ?
” Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek? ”
Ezekre most sem tudok válaszolni :-((
” Az értelem új minőség, amely nem része a természetnek.”
Egyes filozófiák magát a természetet is értelemnek fogják fel. Ezen elgondolás alapján nem kívülről jött be, hanem magának a rendszernek a része.
” Szerintetek az öregedés természetes folyamat?”
Vallási megközelítésből nézve (kereszténység) az öregedés nem természetes folyamat, mert az ember természetes állapotában nem öregedne meg, sem meg nem halna.
” Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?A halál természetes folyamat? A halált kiiktatni nem szabad?”
A keresztény tanítás egyik fő témája az örök élet és az ember lerontott állapotának (aminek egyik megnyilvánulása az, hogy beteg és öregszik) a megjavítása, az eredeti állapot elérése. A kereszténység egyenesen ösztönöz arra, hogy az ember igyekezzen elérni az örök életet és legyőzni a halált.
” Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?”
A keresztény tanítás szerint a test halhatatlansága is lehetséges.
” Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit? ”
Erre vannak kisérleti eredmények. A keresztény tanítás sem mond ennek ellent.
” Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?”
Akár a végtelenségig is.
” Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?”
Minden lehetséges, bár én azért szkeptikus vagyok a nagyságrendeket illetőleg.
Nekem személy szerint nagyon tetszik ez a filozófiai megközelítés. Jobban, mint az előző rész megközelítése, bár én sokszor vegyítek dolgokat, mivel nem szegmentálom az ismereteket, hanem egységes folyamatként próbálok tekinteni az élet minden aspektusára. Igyekszem felismerni az egymásra hatásokat, s feltételezni, hogy ha nem látom, az nem azt jelenti, hogy nincs, csupán azt, hogy nem ismerem. Ez alapján jól feltérképezhetők azok a hiányzó ismeretmorzsák, amit a nagyobb összefüggések átlátásán keresztül vezetnek az újabb tudáshoz. De lássuk a kérdéseket:
Szerintetek az öregedés természetes folyamat? – Szerintem a jelenlegi biológiai felépítésünkből következik az öregedés és ezért igen. Olyan mint egy program, egy script, ami időzítetten lefut. Azonban az egyes egyének különböző kombinációjú programjaik futtatásakor különböző adatázis elemekkel töltik fel a háttérben az adattárakat, s ezért a scriptek hiába azonosak, más bevitt adatokkal dolgozva más és más eredménnyel futnak le. Minden, ami biológiailag programozott, azt természetes folyamat. De valóban, ahogy a cikkben is írtad, nagyon fontos kérdés, hogy ez a program átírható-e, kell-e átírnunk, stb.
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad? Én úgy hiszem az életünkben tudatosan gyűjtött tapasztalatok leszűrése egyfajta nagyon lassú prtogramozási folyamat eszköze. Hiszen, ha megnézzük, 50 évvel korábban az átlagéletkor mennyi volt és most mennyi. S mindezt csupán azzal értük el, hogy tudatosan úgy alakítottuk át a környezetünket, hogy a higéniai és táplálkozási feltételeink javuljanak, ennek köszönhetően az életkor is nőtt. AZ én gyerekkoromban egy 30 fölött szülő nő már öregnek számított és veszéleztetett terhes volt, ma már ez majd 10 évvel kitolódott, és ki tudja meddig tolódik? A script fut, mi alakítunk a programkörnyezeten és más eredményt kapunk… :-)
A halál természetes folyamat? – Mivel az öregedési folyamatot vezérlő script vége a halál, egy olyan változó, amit a script addig írogat fölül ciklikusan, amig egy előre meghatározott referenciaértéket nem kap, logikusan szemlélve az előző kérdésre adott válaszomból kiindulva: igen.
A halált kiiktatni nem szabad? – Dehogynem. Minden program, ami képes lefutni és valamilyen eredményt hozni, az átalakítható, hogy szándékoltan más eredményt hozzon. De semmiképpen nem kötelező sem a megtartása adott formájában, sem az átalakítása. Az átírásra alkalmas egyén igényeitől függ, meg akarja-e ezt tenni. Vagy, hogy kap-e rá megrendelést. Szerintem igenis szabad kiiktatni. Mivel ilyet még senki nem csinált, az esetleges következményeire csak tippelni lehet, de beillesztve a jelenlegi szociális folyamatainkba elég érdekes lehetőségek merülnek fel…
Az öregedésnek van misztériuma? – Nincs. Ez az egész misztérium kérdés egy szociális programozás eredménye. A sok évezredes ébresszünk kisebbségi érzést a tömegekben mindenféle vallási maszlaggal hozzáállás egyik egyenes származéka. Félreértés ne essék. A hit fontos. De amikor nem a szellemi megvilágosodást szolgálja, hanem egy hataloméhes kisebbség elnyomó szándékainak az eszközévé válik, akkor már baj van. Ahogy az indiaiak például alkalmazták a saját szájuk íze szerint a reinkarnációt, az már-már gusztustalan. S ha folyamatként tekintünk erre, akkor ezek egymásból fakadó kis lépések végeredményei mindenhol. Úgy gondolom, hogy a biológiai programozásra kicsinyességből ráesősítő hatalomvágyó egyének munkájának az eredménye ennek a misztériumnak a kialakulása…
A halálnak van misztériuma? – Nincs. Az öregedéshez hasonlóan a tévhitek halmazának méretéből adódik az egyén félelme a témától. A halál egy olyan korlát, amit az elmúlt évezredekben rendelkezésre álló eszközeinkkel nem tudtunk átugrani. És pont ezért ez kíváncsiságot indukált, ami a felesleges misztériumprogramok megírása után is benne maradtak a scriptet futtató egyénekben, ezért a differens és néhol kétkedő hozzáállás…
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan? – Természetesen. Amint rájövünk, hogy a futó programokat hogyan alakítsuk át, akkor ez is egy elérhető cél lesz. Ahogy a tioncells is erről szólna valahogy. Biokémiai jelek, vagy biológiai programozás – fogalmi különbségek. Tudjuk, hogy a testünket felépítő sejtekben hordozott örökítőanyag a földön elég nagy %-ban egységes, vagyis a tengeri csillag és a gyík csak egy-egy platform, amire portolni lehet a programot. Ahogy az ember is. Portolni kell rá, a máshol már futó biológiai programokat, s mivel rendelkezünk azzal a kíváncsisággal, ami feltételezi a tudatosságot, csak meg kell értenünk a platform szabályait, hogy a portolást elvégezhessünk. Persze miután a forrásplatform szabályainak ismerete alapján fel tudjuk vázolni az ott futó script sajátosságait…
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit? – Fogalmam sincs, hogy átlátom-e. Van róla egy elképzelésem. Tudom, hogy az öregedés egyik alapvető jelensége például a sejtek anyagcsere képességeinek a romlása. Ez elsősorban víztárolási és annak frissítési képességét jelenti, meg persze a vízben tárolt és hordozott ásványi és egyéb összetevők kiszűrését. Ez olyan, mint egy emlékezetkiesés a sejtnél, ami elkezd felejteni. Ha valamilyen biológiai programmal rá tudnánk bírni a sejtjeinket, hogy megőrizzék a tudásukat a saját optimális működésükről, akkor a 25-30 éves korban elért állapot jóval tovább fenntartható lenne. A 7 éves ciklusok akár szociálisan is megjelenhetnének, mint nem hataloméhes kisebbségi ráhatás, hanem közösségi érdek, s ki tudja, a megfelelő mentális képzés nem-e a biológiai programozás egyik lehetséges új eszköze a környezeti hatások változtatgatásán túl? Szóval hátha…
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége? – Ahogy a tengeri csillagnál az önálló életképes másolat a határ, úgy ez a fejlettebb, összetettebb organizmusok esetén sem elképzelhetetlen. Kérdés, hogy mennyire szolgálja ez az adott faj biológiai érdekeit, a programjaiban mennyire van jelen ez az elvárt eredmény. Mert ugye a szaporodás felelős a változatosságért. Ha az önreprodukció önklónozást jelent, akkor ez elveszhet, s ha nem ez a cél, akkor az eredmény értéktelen. De ugye a meddig terjedhet kérdés nem arra vonatkozik, hogy meddig van értelme, vagy meddig érdemes, hogy terjedjen. Szerintem a korlátot mindig a biológiai script jelenti. Hogy van megírva, hogyan lehet lefuttatni, s hogyan képes reagálni az egyes változókba töltött különböző értékekre…
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek? – Tudnék, mindig is hittem. Kis gyermekként azt hittem ez rajtam múlik. Nagyrészt még megvan bennem, de már sajnos látom az öregedés első jeleit, de úgy hiszem még lesz lehetőségem az életem során tenni ez ellen. :)
Remélem tetszett ez a programozós metafóra. Gondoltam a filozófiai megközelítéshez jól passzolna látszólagos ellentétességével. :-D
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Természetesen. 8-)
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
A test használhatóságának idejét, igenis meg kéne növelni. Ha egy gépjármű, vagy használati tárgy tartósságának növelését elvárjuk, akkor a test miért lenne más. Filozófiai szempontból ez az egyik legfontosabb használati tárgya a “léleknek”. Na mármost, még ha inkarnálódunk is ki a fene akar minden 80. évből, 20-at azzal tölteni, hogy fel kell nőnie?
A halál természetes folyamat?
Természetesen.
A többi kérdés a miszticizmusra vonatkozóan nem tudom megválaszolni. Számomra vagy van tudás, vagy nincs. Miszticizmust nem kérek köszi!
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Igen. A test regenerációjának növelése, növelhetné az életképességének időtartamát is.
Na de mi az idő? Ugye? Ez itt a kérdés! Mert ha 10000000 évig él a tested, miben különbözne attól, amit most megtehetsz?
Ezt-azt csinálnánk, megtanulnánk, könyvet írnánk… stb. Ezeket nem a test csinálja! Senki nem említette, hogy a testét simogatná, fényezgetné, fényképezné 10000000 éven keresztül.
Na mármost, tételezzük fel, hogy van újraszületés. És mondjuk, közte kezelni tudnánk azt, hogy emlékezni tudjunk. Akkor mi is az ami meggátol abban, hogy akár több testen keresztül elérd amit akarsz?
Így filozófiai szempontok alapján a test életképességének növelése látszólagos cél mindössze. Persze jó lenne! De a teljes kép egy részét tekintve mindössze.
Thirdeye Magister a szívemből szólt, elég összeszedetlenül állok neki ennek a kommentnek.
Az öregedés és a halál természetesnek tűnhet, ha azt vesszük alapul, hogy megszokott jelenségek, és nem igazán találunk rájuk ellenpéldát (mármint emberit, nem medúzásat).
Minél régebb óta élünk együtt ezekkel a jelenségekkel, annál jobban szokjuk meg őket, és annál természetesebbnek tűnnek, mígnem megfellebbezhetetlen evidenciává válnak.
(Talán az ókor embere még tényleg azért imádkozott az istenekhez, hogy halhatatlanná válhasson, mert valóban lehetségesnek tartotta ezt, és a középkori lovag is őszinte meggyőződéssel kereste az örök ifjúság forrását, mert hitte, hogy megtalálja, vagy legalábbis nem tartotta elképzelhetetlen fantasztikumnak. Az út talán nem volt jó, de a szándék megvolt hozzá. Aztán ahogy múlt az idő, maga a szándék is elenyészett, és ellenpéldák hiányában szépen rögzült az elmékben a status quo: öregedünk, meghalunk.)
Az öregedés elég kiszámítható dolog, elhúzódhat elég sokáig ahhoz, hogy még legyen időnk erre-arra, nem szükségszerűen jár fájdalommal (valaki egészen jól viseli, ugyebár), a szemünk előtt zajlik, egyedül a miért a talány. Erre pedig sokan elég jó válaszokkal kísérleteznek.
A halál más. Nem tudod, mikor következik be, azt sem, hogy hogyan. Nem tudod, hogy mi lesz utána. Fekete csuklyás, kaszás csontváz képébe öltöztették, hát, ez sem teszi túl bizalomgerjesztővé. :sarcasm: Ha meghal egy rokonod, barátod, az fáj neked. Ha te halsz meg, az másoknak fog fájni.
A halál tehát kellően ismeretlen, szomorú és félelmetes, jó sok kombinálásra ad alapot, és szerintem ez teszi misztériummá.
Ki szabad iktatni az öregedést, úgy vélem. Szerintem például azért nem vezetne túlnépesedéshez, mert a „rendszer” újból egyensúlyba hozná magát. Többen élnének önpusztító életet, többen lennének elővigyázatlanok, így többen szenvednének balesetet, sokan talán nem viselnék el és öngyilkosok lennének. Ez persze csak okoskodás, tudom jól.
A halállal kapcsolatban viszont még ennyire sincs határozott elképzelésem.
Az emberi test lenyűgöző. Pont azt ne lehetne elképzelni, hogy potenciálisan halhatatlan? Én látom esélyét ennek. :jump:
Mondjuk, hogy átlátom ezt a fajta regenerációs folyamatot, de a tökéletesítés mikéntjéről egyelőre nincs egy olyan Andan-féle „nagyon világos, egyértelmű és konkrét” elképzelésem.
Elvben addig terjedhet a regeneráció képessége, amíg el nem üt a pótkocsis IFA. :rotfl:
Ezt az egy kérdést elütöm ezzel a lapos poénnal, mert tényleg nem tudok rá válaszolni. Az „elvileg bármeddig” jól hangzana, de nem tudnám megindokolni, hogy miért ezt válaszolom.
A kriminológiában van egy un. sebezhetetlenségi mítosz nevű jelenség, „úgysem leszek baleset áldozata”, „csak másokat ölhetnek meg, rabolhatnak ki”, stb. Ez soknál talán a hosszú élet formájában is él egy kicsit, ha nem is pont így, és nem ennyire határozottan.
Őszintén szólva én is kacérkodom azzal a jóleső tudattal, hogy tovább élek majd, mint az átlag életkor, esetleg jóval tovább, sőt, mai szemmel mérve kirívóan sokáig (ez alatt a jelenlegi legidősebb emberek korát értem). Talán nem túlzok, ha azt mondom: a nagyságrendekkel hosszabb élet gondolatától sem idegenkedem. :inlove:
Uhhhh, ez hosszú lett. :-((
Bocsánat, ha untattam valakit.
Alex írta:
És Alex szerint?
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Az öregedés nem természetes, egyfajta hanyatlás. Annak a jele, hogy magára hagytuk a testet és belemélyed az idő vasfoga. Sokan képesek a mentalitásukkal felgyorsítani és lelassítani az öregedést.
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
Kinek fontos? Annak lehet fontos aki hisz benne. Vagy aki ideológiaként adja el.
A halál természetes folyamat?
Az élővilágban (természetben) fellelhető példák (hydra, medveállatka, medúza) azt mutatják, hogy nem törvényszerű, nem természetes folyamat. Már vannak akik diadalt arattak felette.
A halált kiiktatni nem szabad?
Ideológia és hit, tehát értékrend kérdése. Aki ki akarja iktatni a halált, annak engedtessék meg, legyen meg hozzá a szabadsága. Aki meg akar halni annak is engedtessék meg a halál: ha úri kedve úgy diktálja, akkor teljes lelki nyugalommal dögöljön meg.
Az öregedésnek van misztériuma?
Alapvetően nincsen, de ha a mázat tekintjük, akkor nagyon is van, mint például a betegségeknek, vírusoknak, egyéb testi folyamatoknak. Ahogy mondtad Duncan, nem ismerjük a testet a maga valójában, tehát már maga a test és működése is egy misztérium.
Andan írta: „Igazi rejtélyek a gyógyítás területén nincsenek. Vannak helyettük óriási üzleti, politikai és ideológiai érdekek…”
A halálnak van misztériuma?
Nincsen. Egyszerűen fogalmazva a tudatlanság jutalma. Ilyen szempontból tényleg közbelép a természet, mint erő (ha úgy tetszik, van benne törvényszerűség), mert elpusztítja azt, aki nem ellenálló.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Igen. Ha legjobb formájában van, ha ismerjük az igényeit (anyagi és szellemi háttér: mozgás, táplálkozás, mentális felügyelet – de talán az utolsó a legfontosabb) akkor nincs olyan tényező, ami végezne vele.
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Ha kiragadjuk az ember 0-25 éves életszakaszát, akkor megállapíthatjuk, hogy ha nincs veleszületett rendellenesség, pusztító tényező, baleset, miegymás, tehát a körülmények ideálisak akkor ebben a szakaszban az ember halhatatlan. Könnyen regenerálódik, hiszen a szervezete eleve többszörös energiákat fordít a fejlődésre, újításra.
Egy szó, mint száz: az ember gyerekkori/fiatalkori képességeiben és állapotában kell keresni a titok nyitját. Vissza kell térni a kezdetekhez.
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége? Sokat hallottam, hogy gyerekkorban még az ember „csodálatos”… Ha beleset során elveszti egy ujjpercét, az gyakran visszanő. Jómagam is tapasztaltam óvodás koromban, hogy méter magasról ugrottam le, talpam helyett a bokámra érkeztem, de sem törés sem ficam nem történt, egy-két napig sántítottam, aztán elmúlt.
Furcsa, hogy az idő előrehaladtával csökken ez a képesség, de ez is mentális okokra vezethető vissza. Nem csak a regeneráció képessége zuhan folyamatosan, hanem a kreativitás, a szabad gondolkodás, a fantáziálás képessége tompul el rettenetesen.
Valahogy úgy képzelem el, hogy az iskolarendszerbe való belépéskor kattan az elmén a bilincs és megkezdődik a szándékos lezüllesztés. Egyre több anyagi tényezőbe való belekapaszkodás: a betegségen (legyen az testi vagy mentális) csak a gyógyszer segíthet, a fertőzés kivédésén csakis a védőoltás, a hibás szervi működésen csak a műtét segíthet, a testi elpuhulás ellen csak a konditerem stb. A lényeg, hogy az emberek kezéből kiveszi a rendszer az irányítás és önrendelkezés lehetőségét. Ha nincs önrendelkezés, akkor a testi regeneráció is minimalizálódik.
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Abszolút. Máris bízok benne és teszek érte, hogy minél tovább éljek és részem legyen a testi halhatatlanságban.
További megjegyzések:
Ha az értelem nem elégedett valamilyen feltétellel, jogában és hatalmában áll keresni és megtalálni a lehetőséget arra, hogy alakítson rajta. Ha nem tetszik neki a teste sérülése, nem kell elfogadnia azt, tehet ellene. Ha nem tetszik neki a betegség, nem kell megadnia magát. Ha fázik, nem kell megfagynia, ha éhezik, nem kell éhen halnia. Elfogadhatja, ami tetszik, és tehet az ellen, ami nem.
Ha veszélyes a munkavégzés, a testi épség veszélyben van akkor munkavédelmi eszközöket fejlesztenek ki, gyártanak le és vesznek használatba. Az építkezéseken mindenki sisakot hord, nem bízzák a véletlenre (ha pl. egy csavar lepottyan 10 méteres magasságból, az lyukat üt a melós koponyáján)
Vagy ott van például a születésszabályozás, fogamzásgátlás. A 20. században bontakozott ki, sok fajtáját fejlesztették ki. Ezzel szemben a katolikus egyház ellenezte, sokáig tabu volt. A halhatatlanság is valószínűleg ugyanígy leküzdhető.
Tehát milyen alapon mondhatjuk, hogy a halálról nincs mit tudni, a halál misztérium, és fontos?
Mintha valaki kötelezővé tette volna: „ez az élet rendje!” című felkiáltások. Emlékszünk sokan, hogy a Star Wars 6. epizódjában Yoda (sokak kedvence = tekintély) végelgyengülésben meghal, de előtte közli, hogy „pihennem kell, pihennem… ez a dolgok rendje…”
Ahol lehet, megtámogatják ezt az ideológiát, egy ideje a média is, nem csak a vallások.
@Dawn: a 20 éve a felnövéssel kapcsolatban.
Ezt már én is felvetettem korábban. Mi van, ha inkarnálódunk és az első 20 évben fokozatosan emlékezni kezdünk korábbi tapasztalatainkra, megkönnyítve ezzel az új ciklus alatt a tanulást és hatékonyabbak lehetünk… :laugh:
De valóban, a ciklus hossza még nem az igazi…
Sziasztok!
Köszönöm a lehetőséget ismét :) Érdekes cikk! Íme a válaszaim:
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Még az előző cikkedben reagáltam egy hozzászóló írására, amit most röviden újra felhoznék, mivel úgy érzem idevág:
Sosem értettem igazán miért műanyag a műanyag és mitől természetes amit annak nevezünk. A mű/mesterséges jelentése számomra
olyan dolog ami a természetben nem fordul elő magától. Viszont mivel az emberi test is a természet része, így amit létrehoz épp annyira
mesterséges termék, mint a gyümölcs a fán. Az ember is természetben előforduló anyagokkal hoz létre olyat ami magától nem létezne. Ha
módosítjuk a test génállományát, hogy örökké éljen, akkor az ebből fakadóan ugyanolyan természetes lesz mint a halandó testek. Ha az
értelem akaratlagos döntéseinek eredményét, vagy a tervezettséget akarom elválasztani attól ami “csak úgy van”, még akkor is nehéz
választ adnom a kérdésedre, mivel alapvetően azt gondolom, hogy semmi nem véletlenek eredménye ami körülöttünk létezik, és mindennek
van szerepe. Nézd csak meg az élővilágot, ami tökéletesen összehangolt gépezetként tartja körforgásban a nyersanyagokat a világban és
ezzel milliárdnyi élőlény létezését biztosítja nap mint nap, csak a mi bolygónkon. Az öregedés tehát éppen annyira természetes vagy
mesterséges mint bármi más ami ennek az elképesztően összehangolt, megtervezett rendszernek a része.
A homo sapiens egy fejlett biológiai gép. Olyan szinten mesteri ahogy az anyagokat átépítve regenerálódik, és felépül egy zigótából, hogy
el sem tudom képzelni, hogy hogyan ne lenne tervezés eredménye. Talán nem volt mindig halandó, de az hogy most nem az, ugyancsak
nem lehet véletlen.
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
Összevontam pár választ a kérdéseidre. Egy általam igen nagyra becsült író azt írta, hogy a testet túlzott fontosságúnak beállítani, azt
szépítgetni és bálványozni nem kívánatos, hiszen túlságosan azonosítani kezdjünk magunkat a vele, és rögzülünk hozzá. A képességeink
sínylik, ha egy alapvetően korlátozott kapacitású eszközt használunk hosszú távon. Jópofa dolog a test, de ha túlságosan belefeledkezünk
azt lehet, hogy hosszútávon megbánjuk. Ma már inkább azt mondanám, hogy belenyúlnék a test halandóságába, ha tehetném, de csak ha
stabilan el tudnám hagyni bármikor amikor kedvem tartja, tetszőleges időre.
A halál természetes folyamat?
Ugyanolyan nehéz válaszolnom erre a kérdésre mint az öregedés természetességével kapcsolatosra, de szerintem a halál éppen annyira
tervezett jelenség mint az öregedés, vagy a nemi érettség. Biztos, hogy lehet manipulálni, és már most is meg lehet gátolni a
bekövetkezését bizonyos esetekben.
A halált kiiktatni nem szabad?
Ha a halhatatlanság természetellenes lenne, vagy legalábbis morálisan kifogásolható, akkor az életmentő műtétek is azok, hiszen a
“természet rendje, hogy meghalunk”, ha a testünk képtelenné válik a működésre. A CPR* vagy az életmentő műtétek éppen annyira
szólnak bele a természet rendjébe mint a halhatatlanság elérése tenné egy kapszulával. Beleavatkozunk a fogamzási képességbe, a
növekedésbe, a hormonháztartásba, a gyulladásokba, az érzékszervek működésébe, és még a szerveket is kicseréljük ha kell. Pont a halál
eltörlése lenne az a pont ahol ennek megálljt kell parancsolni? Ne már.
Az öregedésnek van misztériuma? A halálnak van misztériuma?
Szerintem annyi misztikum van benne mint egy processzorban. A test csinálja amit a “szoftver” diktál. A felhasználó pedig vagy tud rajta
változtatni vagy nem. Minden attól függ, hogy mennyire ért hozzá.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Szerintem a testünk egy gép, a gépek működését pedig lehet befolyásolni, kitolni az élettartamukat. Teljes mértékben elképzelhetőnek
tartom, hogy a testben ki lehet kapcsolni az öregedést. A halhatatlanságot ami az erőszakos halállal való pusztulást lehetetleníti el
ugyancsak el tudom képzelni, de ahhoz biztosan kicsit más átalakításokra lenne szükség.
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás
esélyeit?
Mivel a szakmámból kifolyólag van némi fogalmam a kórtanról, sejtbiológiáról és anatómiáról, így azt mondom, hogy a sejtregeneráció
helyreállítása és folyamatos szinten tartása egészen biztosan meggátolná az öregedést. A halálozási arány betegségek/balesetek miatt
ugyancsak érezhetően csökkenne, hiszen a test visszaépíthetné az elvesztett/elhalt részt. Nem lennének maradandó bénulások, különböző
implantátumok, szervátültetések és még rengeteg más dolog. Az orvosi rendelőkben sokkal sokkal kevesebb ember lenne. A hatékony
sejtregeneráció nagyságrendekkel tolhatná ki az emberi test életidejét is. Akármeddig, ha a körülmények megfelelőek az élet
fennmaradásához.
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Ameddig van nyersanyag ami fedezheti a regenerációt és a test olyan környezetben van, ami nem okoz nagyobb arányú károsodást a
megújulásnál. Mástól nem hiszem, hogy függ.
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Ebben a testben? Miért ne? Sosem tartottam igazán reálisnak, hogy egyszer elpusztul majd…
*CPR – CardioPulmonary Resuscitation. Újraélesztési technika, szívmegállás esetén. Szívmasszázzsal és az orron vagy szájon történő levegő befúvása által külső beavatkozással fenntartjuk a test sejtjeinek oxigénellátását.
Hú, jól szétesett a kommentem :/ bocsánat.
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Nem tartjuk meg a kapcsolatot a szellemünkkel, teljesen átadjuk magunkat a fizikai környezet hatásainak, mert egyedül azt hisszük valóságosnak így elvész a testi lelki egyensúly. Mindez kinyitja a kaput az öregedésnek.
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
Nem fontos. Nincs rá szükség. Éljük az életünket, tartsuk meg az egyensúlyt, tanuljunk, fejlődjünk ez a lényeg.
Ha visszaemlékszem a gyerekkoromra és a fiatal felnőttkoromra, úgy emlékszem, hogy mindig ugyanúgy gondoltam magamra, mint most. Az életkoromtól függetlenül. Ha nem mondanák, hogy van korom, magamtól eszembe sem jutna.
A halál természetes folyamat?
Jellemzővé vált ez a folyamat, figyeljük, ahogy körülöttünk meghalnak az emberek.
A halált kiiktatni nem szabad?
Ki tiltja meg, ha megtaláljuk a módját?
Az öregedésnek van misztériuma?
A bölcsességet kapcsolják hozzá, ami közel sincs minden esetben így. Azaz a valóságban nagyon ritka esetben tapasztaltam a bölcsesség megjelenését az öregedéssel. Sokkal inkább más, kevésbé vonzó tulajdonságok erősödnek meg.
Ahogy tapasztalom, eltűnik viszont az elvárásoknak való megfelelés az öregedéssel az emberekből, nagyon sokan félrerakják azt, ami nem érdeklő őket, nem akarnak már többé megfelelni a környezet korábban oly fontos elvárásainak.
A halálnak van misztériuma?
Igen, számomra az, hogy a test halálakor kinyílik egy kapu és egy más dimenzióban folyatjuk tovább.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Ha nem korlátozza semmi a folyamatos regenerációt, akkor a testünk potenciálisan halhatatlan.
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Ha a regeneráció működik, azaz nincs hiba a gépezetben, nincs öregedés és a halál is visszaszorul. Ha jól működik a test a durva sérülések esélye is kevesebb.
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Elvben egészen az egyensúlyi helyzetig. Ami azt jelenti, hogy, ha képesek vagyunk fenntartani önmagunkon belül az egyensúlyt, akkor nincs vége. Nincs vége mindaddig, amíg úgy nem döntünk, hogy magunktól végét vetünk.
Szerintem ez volt az ember eredeti állapota.
Egy alkalommal képes voltam magamat egy komolyabb betegségből regenerálni. Illetve nem hittem el, hogy beteg vagyok, csak azt, hogy a munkámnak köszönhetően, ahol a terhelés már az egekbe szökött, kimerültem. Így a műtétet elhárítottam és a hosszú pihenést választottam, pedig még a halállal is megfenyegetett egy orvos. Azt mondta nem bölcs dolog, amit teszek. Döntésemnek köszönhetően a testem azóta is egészben van és így szerintem sokkal inkább képes arra, hogy bármilyen helyzetben működjön a regeneráció. A doktor által javasolt műtét következtében ez elveszett volna. Nem voltam képes arra, hogy ilyen fokig kiengedjem a kezemből a döntést, hiába aggódott körülöttem mindenki.
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Igen. Nem esik nehezemre ezt elképzelni.
Valójában csak a kérdéseket akartam vastagon szedni. :-)
jazminbokor írta:
Ez tényleg így van! :)
Számomra ez megerősíti azt, hogy én nem csupán egy test vagyok. :)
A feltett kérdések megválaszolásához minden kétséget kizáróan tudnunk kellene néhány dolgot. Többek között azt, hogy mi az élet célja (feltéve, ha egyáltalán van), van-e fejlődés, mi a valóság és még jónéhány hasonló alapvető kérdés.
Vegyük az elsőt: Van-e az életnek célja, ha igen akkor mi az?
Akár egy külön topikban is lehetne erről a véleményeket kifejteni, de nem hiszem, hogy sokat túlzok, ha azt mondom minden vélemény az illető hitét tükrözné, nem pedig a tényeket. Ennek oka, hogy semmilyen előző élet emlékünk nincs.
Ha hihetünk a spirituális tanításoknak, akkor örök életű szellemek vagyunk, akik egy örökkévalóság óta keringünk itt és azért, hogy egy-egy fizikai környezetben tapasztalatokat szerezhessünk testet öltünk. A célunk, hogy visszataláljunk a forráshoz.
Ha ez így van, akkor az öregedés természetes folyamatnak tekinthető és nem szükséges megbolygatni.
De mi van akkor, ha nem hiszünk ebben? Végtére is hazudtak már nekünk máskor is. Mi van akkor, ha tényleg csak ez az egy életünk van? Lehet, hogy több száz alkalommal leszülettünk már a Földre, de mi az értelme ennek a mi szempontunkból, ha nincsenek emlékeink?
Az öregedés természetes folyamat lehet tehát, de korántsem mindegy, hogy milyen sebességgel öregszünk. 20-25 éves korunkra biológiailag teljesen kifejlődünk, majd 40 év után többnyire már elkezdődik egyfajta hanyatlás. De miért ne tarthatna az élet akár többszáz évig is és érhetne véget úgy, hogy egyszerűen megunja az ember és kilép a testéből?
A halál megítélése szintén a fentiek függvénye. Én mindaddig nem tekintem természetes folyamatnak, amíg nem tudom mi vár azután és nem saját elhatározásból szakítom meg az életemet. Ebből kifolyólag a halált igenis szabad, sőt kötelező legyőzni!
Az öregedésnek a misztériumát én nem igazán látom. Az emberek nem akarnak öregedni. Mivel nem akarnak, ezért az öregedésre nem tudnak úgy tekinteni, hogy az valami csodálatos dolog lenne. Az élet utolsó időszaka már csak a stagnálásról és a kétségbeesett küzdelemről szól az egészségért és a túlélésért.
A halállal kapcsolatban méginkább ez a helyzet. Az emberek félnek a haláltól, így amikor az bekövetkezik mégha megis van a szépsége, azt nem tudják megélni.
Az, hogy a test potenciálisan halhatatlan nemcsak hogy elképzelhető, hanem gyakorlatilag biztosra vehető. Valami miatt azonban a világ minden eszközzel igyekszik ezt meggátolnia. Persze a megítélés ebben az esetben sem ilyen egyszerű! Azzal ugyanis, hogy temérdek eszközt vet be ellenünk, hozzájárul ahhoz, hogy a túlélésért folytatott harc eredményeképpen folyamatosan alkalmazkodjunk, így kvázi egy “természetes” szelekció eredményeképpen csak azok maradnak fenn, akik képesek folyamatosan megfelelni a kihívásoknak.
A test regenerációs képességének tökéletesítése értelemszerűen kitolja az életkort és egyre későbbre teszi a halált, így a test halhatatlansága elvben megvalósítható.
Ami az utolsó kérdést illeti: Yes, of course!
Egyre komolyabbak az információk és a felvetések. Kemény poszt. Azt hagy kérdezzem meg, hogy a következő cikk már készen van vagy befolyásuljuk a hszeinkkel?
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
A jelenlegi átfogó tudatlanság szerint az. Egyébként nem. A természetes folyamat nekem olyan, mint a véletlen, szerencse, isteni áldás és hasonlók, amik mind azt jelentik, hogy nem tudom.
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
Nem fontos, káros, meg kell szüntetni.
A halál természetes folyamat?
Mint az öregedésnél írtam.
A halált kiiktatni nem szabad?
Szabad, szükségszerű, talán éppen ez az egyik evolúciós lépés, amit meg kell tennünk. Ez sokféle lehet, lehet olyan, mint a medúza, ami élne százezer évet is, ha nem ennék meg.
Az öregedésnek van misztériuma?
Nincs.
A halálnak van misztériuma?
Nincs. Annak lehet, hogy ha mi lelkek vagyunk és a testünk eszköz nekünk, ennek a kettősségnek lehet valami magasabb jelentése, értelme.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Igen.
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Igen.
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Becsapódik a golyó a köldök alatt és kijön a hátamon, mire kijön, a hason már nincs seb. Ilyen lehet, nincs a természetben, de a medúzás képesség tetszene.
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Van bennem ezzel kapcsolatban valami gát. Egyre valószínűbb, hogy lehet tenni valamit a dologért, de még nem jutottam el oda, hogy belelkesedjek. Szeretnék eljutni odáig, ez nálam nem egyszerű.
“Szerintetek az öregedés természetes folyamat?”
-Az életkor előrehaladta annak nevezhető.A “korrodálódás” már nem annyira.Helytelen használat és a karbantartás hiányát jelenti számomra.
Ha van egy jó kis kocsim,biciklim vagy akár egy éles késem,akkor arra is vigyázok valamennyire,nem?A lakásunkat is igyekszünk tisztán tartani-jó esetben.
Ez ugyanaz.Aki a testére sem vigyáz(tőle telhetően) és hagyja “korrodálódni”,az a szememben egyforma elbirálás alá esik egy putris csőlakóval.
Ettől még lehet “jóindulatú” az illető,csak az már engem nem érdekel.
“Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?”
-Az én “Ferrarim” ne rohadjon el,vazze :-X Nem azért szarakodtam vele ennyit.
Persze,hogy meg kell szüntetni.
A jó óbor is nemesedik az idő előrehaladtával-bizonyos feltételek mellett.
“A halál természetes folyamat?”
-Nem tudom.Mindenesetre az általam látható természetben annak tűnik.
“A halált kiiktatni nem szabad?”
-Ki mondhatná ezt?Ki tilthatná meg?
Mármint nekem személy szerint,a képembe vágva?
Aki ezt mondja és érvel mellette,az haljon meg nyugodtan,engem nem zavar.ÉN élni akarok.Ha lehet.
“Az öregedésnek van misztériuma?”
-A szó jelentése:
“1. Magyarázat nélküli jelenség, átélt rejtélyes hatás, amelynek oka, értelme ismeretlen összefüggés.
Az embert ősidők óta érdekli a teremtés misztériuma. Egy tudós számára az anyagi világ nem misztérium.
2. Vallási: Vallási titok; csak a beavatottak számára ismert szellemi rejtély, illetve titkos szertartás.
A kezdőt bevezetik a misztérium első lépcsőfokába. A misztérium megtapasztalása után úgy érzi, hogy más lett, mint a többi emberek.
3. Irodalom, színház: Bibliai tárgyú vallásos dráma, amely a középkorban keletkezett; misztériumjáték.
A misztériumot a templom előtti téren adták elő. A karácsonyi misztérium része a Jézus születésének előadása Mária, Szent József, a pásztorok és a napkeleti bölcsek alakításával.”
Forrás:WikiSzótár.hu(ha nem plágium)
Ennek alapján semiképpen sincs neki.
“A halálnak van misztériuma?”
-A fenti válaszom ide is érvényes.
“Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?”
-Sok minden elképzelhető,de a képzelgés már más kategória.
Viszont lényegében a képesség meg van a Homo Sapiensben,csak a fejlődése során fokozatosan elvesziti azt.
Már valahol tavaly volt erről szó itt az oldalon.Egy azóta “megboldogult” kommentelőtársunkkal diskuráltunk a témáról.
Létezik olyan hivatalosan dokumentált eset,mikor egy pár hónpos csecsemőnek elvesztett ujja visszanőtt.Pontosabban az utolsó ujjperce.És ez nem kamu.
“Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?”
-Erre lehet “nem”-mel is válaszolni? :-D :-D :-D
Igen,átlátni vélem.Igy jó,főnök? :laugh:
“Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?”
-Elvben?A teljes regenerációig.
Én ezt nem sci-fibe illően tudom elképzelni.Normális tempóban gondolkozom.Ahogy begyógyul a seb,összeforr a csont,illetve összenőnek az elvágott idegek.
Ezt pont most tapasztalom meg éppen.
Már újra érzek az ujjvégemmel,de még nem az igazi.Mindenesetre a doki nem kamuzott,az idegek havi 1 milimétert nőnek és “megtalálják” egymást.
Igy képzelném a teljes regenerációt is,csak sejtszinten.
“Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?”
-Nem,de azon vagyok.Ez a hit dolog nekem nem megy.Még ha mondom is,akkor sem.
Az öregedés természetes folyamat?
Természetesen nem. A tervező asztalnál lett ELDÖNTVE az egyedek milyensége és az egész bioszféra rendszer egésze.
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
Mivel a csősz már nem figyel a Föld bolygóra, ezért semmi akadálya átírni vagy megbolygatni az eredeti hologramot. A vidéki bugrisok, az akadémikusok, a filozofálgató vallási vezetőkre még hat a múltba kiadott parancs, hogy ehhez a témához ne érjél hozzá. Viszont a kutató bázisokon nagyüzemileg hozzák létre a klónokat, keresztezik a fajokat, tesztelgetik a szörnyszülötteket és nagy ívbe szarnak a tiltó parancsra.
A halál természetes folyamat?
Ugyan már.
Az öregedésnek van misztériuma?
A tudatlan ember egy öngyújtóban is misztériát sejt. Az öregedés témájában sincs több rejtély.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Ez a típusú test, ami jelenleg LEGINKÁBB itt szaladgál köztünk, úgy lett összerakva, hogy meghaljon. Szaporodjon és meghaljon. De természetesen ebbe is bele lehet nyúlni, viszont egyszerűbb lecserélni egy olyanra, amit eleve már halhatatlanként gyártottak le.
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Ja. Az inas az szöszmötöljön és pepecselgessen.
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
A homo sapiens egy szedett-vedett selejtes termék. Egy lebutított változat, ahogy ezt a szót a számítógép iparban használják. Így lett megcsinálva, hogy ilyen legyen és NE TÖBB. Ha viszont belenyúlkálunk a programozásába, akkor meg lehet csinálni, hogy egy balesetet szenvedett egyednek újra nőjön a lába vagy bármi más szerve. De attól ez még egy selejtes termék marad.
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Hát elismerem, hogy az apátiánál valamivel jobb hit és a remény és a vágyakozás. Viszont a hitnél és a reménynél és a vágyakozásnál nagyságrendekkel jobb a tudás. De ha ló nincs, akkor a szamár is megteszi.
II.Putyin998 cár írta:
Pedig lehet hogy a hit iktatná ki azt a makacs elmeprogramot ami miatt a tested megöregszik .
Igen , a hit arra való hogy áttörjük a programozást . :jump:
Tényleg , csak egy elvi kérdés , a többiekhez is : Mi lenne , ha csupán az lenne a feltétele a halhatatlanságnak , hogy 100% -ig hinni kell benne . aki csak 99%-ig hisz az menne . Meg tudnátok csinálni ? :disdain:
Folyt köv . :-D
Mi van ha száz százalékig az irányítja az öregedést hogy letudjuk -e győzni azt a hitrendszert ami azt mondja hogy meg kell öregedni ……. :skeleton:
“Szerintetek az öregedés természetes folyamat?”-Jelen pillanatban természetesnek tűnik, mindaddig, amíg el nem kezd gondolkodni rajta az ember.
“Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?”-Hitemtől függ, én személy szerint egy bizonyos életév után nem öregednék.
“A halál természetes folyamat?”-Attól függ, mit nevezünk halálnak? Szintén hit kérdése. Szívesen eldönteném, hogy meddig élek, mikor halok meg és mikor születek újra a földre.
“A halált kiiktatni nem szabad?”-Miért ne szabadna?
“Az öregedésnek van misztériuma?”-Amennyiben az egész létünket misztériumnak tekintjük, akkor van, azonban a misztérium szó jelentése már önmagában arra csalogat, hogy fel kell törni a titkot.
“A halálnak van misztériuma?”-Ugyan az mint az előzőnél.
“Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?”-El. Serdülő korom óta szeretném lecserélni a fogaimat, újakat növeszteni. Ha egyéb sejtjeim újra termelődnek, a törött csontjaim más testrészemben simán összeforrt, akkor nem értem, hogy a fognál miért nem működik?
“Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?”-Igen, és már régóta foglalkoztat, hogy hogyan tudnám irányítani ezt a folyamatot?!
“Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?”-Bármeddig, ameddig akarom, amennyiben én irányítom.
“Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?”-Gyerekkorom óta folyamatosan mondogatom magamnak, amikor felmerül a téma, hogy 300, 800 évig fogok élni, amikor társaságban beszélgetünk erről a témáról, akkor sem adom alább soha 120-130 évnél.
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
értelem nélkül az lenne az értelem miatt nézünk döbbenten hogy mi van számunkra nem természetes
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
nem fontos lehet engedélyezem
A halál természetes folyamat?
értelem nélkül állatnak növénynek az lenne értelemmel megdöbbentő és rejtélyes
A halált kiiktatni nem szabad?
de szabad engedélyezem
Az öregedésnek van misztériuma?
nincs
A halálnak van misztériuma?
nincs
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
ja
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
mindent átlátok
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
egy emberhydracsillagállatka test sokat kibírni egy ifa se lenne gond de a sofőrt öt évre beszuszkolnám egy sarki közértbe minimálbérért hogy átgondolja
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
nekem nem kell hinnem vagy engedélyezem vagy nem
Thirdeye Magister írta:
mielőtt ilyen messzire megy próbálja a hitrendszere alakításával legyőzni a részegséget vagy lapátoljon be egy fazékkal anyósom káposztájából és hitrendszerrel ne nehezüljön el tőle
sokakat láttam meghalni és haldokolni nagyon gyakran a trauma okozza a halált nem is annyira a sérülés a tudat hogy megsérültem ölhet
erkölcsi viták voltak arról hogy meg kell mondani a haldoklónak hogy meghal vagy nem egy balesetnél omlásnál katasztrófánál kegyes hazugság és az igazsághoz való jog csatája
a statisztika nem hazudik ez nem hit kérdése ha valakinek nem mondják meg hogy haldoklik nagyobb eséllyel éli túl a sérülést mint az akinek megmondták
betegségnél másképpen lehet de balesetnél erőszakos támadás sérülésénél ez igaz
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
A mi világunkban, azért, hogy az időt mint illúzió dimenziót jobban érzékeljük, igen, szerintem ez az öregedés természetes velejárója.
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
Dehogynem. Egy egyszerű példa: ha valaki vidám, jókedvű, mindig mosolyog, szeretni tud másokat, máris kevésbé öregszik. Így gyakorlatilag már át is írta a folyamatot.
A halál természetes folyamat?
A halál a jelenlegi életünknek egy másik dimenziókapuja, természetes velejárója. Ilyen formában természetes folyamat, bár időben eltolható, és ha megfelelő tudatossággal vagyunk, akkor akár meg is szüntethető :) Kérdés: akarjuk-e?
A halált kiiktatni nem szabad?
De. Viszont úgy gondolom, nem valami pirulával kell ezt megoldani, hanem tiszta tudatossággal, és érzelemvilággal.
Az öregedésnek van misztériuma?
Amíg elfogadjuk hogy bekövetkezik, igen, mindenképp van. Abban a pillanatban hogy az én valóságomban az öregedés úgy jelenik meg, hogy fizikailag nem történik meg, vagy csak bizonyos mértékig (pl nem maradok örök életemre csecsemő), és ahogy az idő múlik, egyre több tapasztalatot szerzek és ezt hívom “öregedésnek”: nos… már nincs.
Hm. Érdekes.
A halálnak van misztériuma?
Hogy akarom, legyen? A test a halál után ahogy “lélektelenné” válik, átalakul. Foszlik, rothad, elbomlik, eltűnik. “Csak” energiává lesz. Ez az energia azonban mindig is ott volt, csak más formában létezik tovább. Ez lehet a halál misztériuma. Ha nem csak test-szinten nézem a dolgot, akkor nem is misztérium. Ha “Felülről” azaz: a mi három dimenziós létünkön túl-ról nézem, akkor ez egy olyan – ez esetben egy tökéletes – folyamat, része a VILÁGnak, hogy a legkevésbé sem misztérium.
Elképzelhető számomra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Igen, a megfelelő szellemi-tudati érettséggel.
Átlátom-e, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Ohh, igen :)
Elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Mi van akkor ha végtelenségig? Ha képesek vagyunk mindig, újra meg újra visszakapni az “áldott” teljességet? Persze ehhez nagyon tudatosnak és mindig megújulni-vágyóknak kell lennünk.
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Abszolút. Igen.
“Szerintetek az öregedés természetes folyamat?”
Idáig azt gondoltam. És ha elfogadjuk azt, hogy a gondolataink kihatnak a testünkre is – én elfogadom – akkor mi is hozzájárulunk. Ma egy nyolcvanévesre azt mondjuk, hogy szép kort élt meg. A már 110 – 120 éves rekorder (és persze nagyon ritka)
“Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?”
Szerintem nem.
“A halál természetes folyamat?”
“A halált kiiktatni nem szabad?”
A halált (többnyire) az öregedés lezárásának, illetve eredményének tekintjük. A véleményem erről as az, mint az öregedésről.
“Az öregedésnek van misztériuma?”
Van egy kevés, mert teremtettek neki. Gondolom, szép lassan “teremtődött”.. Ahogy az ember öregszik, kompenzálná, hogy már nem olyan fürge, nem tud olyan jól íjat feszíteni. Nosza, tiszteljük a kort a tapasztalatért! Ennek azért lehetett némi valós alapja is, hiszen ha túléltél néhány rázós helyzetet, jó esetben tanulhattál belőle, még jobb esetben tovább is adhattad a tapasztalataidat.
“A halálnak van misztériuma?”
Sokkal több, mint az öregedésnek, mert veszélytelenebbül dolgozhattak rajta. Pompás eszköz arra, hogy elhitessük a jónéppel: dolgozz most veszettül, és hordj nekem ajándékot, majd a túlvilágon elnyered érte a jutalmadat.
“Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?”
én sok mindent el tudok képzelni :-D Ezt is.
“Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?”
Azt hiszem, át.
“Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?”
Nem csak regenerációt, a tudatos formálást is lehetségesnek tartom – nem kizárólag a testedzéssel, vagy a plasztikával elért változásokra gondolok.
“Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?”
Igen. Asszem, évi 1000 Ft -ba fog kerülni :-D ;-)
Bendegoose írta:
Tetszett. :-)
Dawn írta:
Ha egy zürichi bankárcsalád gyermekeként születsz újra, akár folytathatod is, amit “el akarsz érni”. Ha egy isten háta mögötti észak-koreai faluban testi fogyatékossággal, akkor talán kevésbé.
“A hasnyálmirigy sejtjei 24 óránként lecserélődnek. A gyomor sejtjei 3 naponta. A test minden sejtje lecserélődik 7 év alatt. Egy 70 éves ember biológiailag 7 éves.”
Ha 7 év alatt cserélődik le, akkor a 70 éves ember biológiailag nem 10 éves?
De lehet, hogy csak én nem értem a gondolatmenetet.
Thirdeye Magister írta:
Hmmm. Éppen erről írtam az előbb. :-) Csak nem olvastad?
Ráadásul ha nem tudsz megszabadulni a hitrendszeredtől egyenes út vezet a halálba.
Többször feltűnik a hozzászólásokban is az a gondolat, hogy a sejtosztódás következtében újabb és újabb generációk születnek, és így az egész testünk minden egyes sejtje kicserélődik. Úgy tűnik, hogy valahogy itt kellene keresni a megoldást.
Ez bár igaz, de nem ez a teljes kép. Az újabb generációk ugyanis megkapják a régiek örökségét egy információcsomaggal, amelyben benne van a sejt, szerv korábbi története, sérülése és betegsége. Ezek az információk mind befolyásolják az új sejt, szerv működését. A tapasztalat az, hogy az új sejtek attól még őrzik az “idő nyomát”.
Egy rácos öreg arc sejtjei öreg sejtként működnek akkor is, ha éppen most keletkeztek.
Paloca írta:
Ez így van, viszont az “örökség” csak külső hatásra aktiválódik. Az viszont rajtad múlik, hogy engeded-e ezt megtörténni.
az én véleményem:
én sok halottat láttam eddig. A legtöbbet nagy békesség lengte körül. Több olyat láttam, aki a haláltusájában szenvedett, de aztán holtában megszépült az arca. Ez az én halálmisztériumom:)
A halál, öregedés a gondolatmenet szerint nem természetes. Valószínűnek tartom, ha a sejtjeink öregedését megakadályoznánk, akkor egyszer beleunnánk az életbe. Azt hiszem én kicsit félek az élettől ezért vágyakozva gondolok a halálra. Bár ilyesmire nem vonatkozik a cikk.
Én tanultam olyasmiket,hogyan lehet a test öregedését megakadályozni(bár nem vagyok mestere a témának) Élvezem, ahogy uralhatom az anyagot és alakíthatom saját testem. Bár növeszteni új kezet nem tudok. MOst az a célom, hogy jobban tudjam uralni a testem.
petii79 írta:
Ez még érdekes is lehet. Példákat is megosztasz velünk? :heh:
vilko barnabás főtitkár írta:
Hát éppen erről van szó ! Hogy már az anyós káposztájával sem bírunk el . :laugh: :starving: :eat: :loser:
rozsi008 írta:
Bocsi , mostanában nincs elég időm elolvasni minden kommentet . :clock: :hammer:
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Annak tűnik, de lehet, hogy a tervező(k), így hozták létre ezt a Földi rendszert.
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
Miért lenne fontos?Jobb lenne nekem döntenem, hogy már unom ezt a fiatal és rugalmas testet, vagy nem…
A halál természetes folyamat?
Fénymásoló elv működik most:csinálunk 1 lapról 1 másolatot, majd a másolatról 1 másolatot, majd a másolat másolatáról egy másolatot…megnézhetjük milyen lesz a 100. vagy az 1000. vagy a 10000. másolatunk… :cry:
Amíg ez működik, meg kell halnunk…
A halált kiiktatni nem szabad?
Szerintem szabad.
Az öregedésnek van misztériuma?
Van.
A halálnak van misztériuma?
Van
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Igen
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Igen.Ha 100%-os lenne, akkor nem öregednénk… :-D
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Elvben 100%
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Igen. 8-)
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Az alapján amit eddig tudok róla valószínűbbnek tartom, hogy igen. Ha meg nem természetes akkor művi ugyebár. Akár ilyen akár olyan, van működési mechanizmusa amire ha rájönnek módosítható lesz.
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
Azt, hogy mit szabad vagy mit nem, mihez van valakinek joga és mihez nincs, végső soron nem valakiknek a véleményén, hanem a véleményezők és a véleményezett hatalmán múlik. Vagyis ha valaki képes megtenni valamit akkor is ha valakik ellenzik akkor az csakis az ő döntésén múlik hogy meg-e teszi.
De mindennek vannak következményei. Hogy az öregedés kiiktatása az emberiség számára milyen következményekkel járna senki sem tudja pontosan. Az ember kíváncsi lény és biztos vagyok benne, hogy ha egy nap fogja tudni a módját az öregedés kiiktatásának akkor meg fogja tenni.
A halál természetes folyamat?
Ami nem állandó az előbb vagy utóbb megszűnik létezni. Csak egyetlen dologról tudok a világon ami állandó, a változás. A változás a halál okozója. A változást megszüntetni nem lehet, ergo a szubjektumok pusztulását sem. Viszont ha belegondolunk az élet maga eddig elég jól ellenáll a pusztulásnak. Az állandó változásokhoz való alkalmazkodásával lényegében egyfajta entrópia ellenes folyamat. Még az is lehet, hogy egyszer kiderül, hogy elpusztíthatatlan.
A halált kiiktatni nem szabad?
Nem az a kérdés, hogy szabad-e hanem, hogy lehet-e? Ha tudnám a módját akkor ugyan ki állíthatna meg, egy halandó netán? Kivéve persze a főtitkár elvtársat.
Az öregedésnek van misztériuma?
Van. Az emberek közt mindig akadnak olyanok akik szeretik és terjesztik a misztériumokat. Ha tehetik még a sza.ást is misztifikálják.
A halálnak van misztériuma?
Lásd eggyel feljebb.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Kicsi a valószínűsége. De mint tudjuk az értelem az egy furfangos dolog. A kicsi valószínűséget naggyá tudja változtatni.
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Ha a másolat pontosan olyan mint az eredeti minta akkor nincs öregedés. Ha nincs öregedés növekszik az életben maradási esély.
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Elvben akár az óperenciás tengeren is túl.
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Az én elvem az, hogy semmi sem biztos de minden lehetséges csak nem egyforma eséllyel. Ha egy nap lehetséges lesz az életkor nagymértékű meghosszabbítása akkor nyilván igyekszem majd használni a módszert. Viszont jelenleg gyakorlatilag számolok vele, hogy öregszem és meg fogok halni.
jazminbokor irta:
Vagyis akkor az ember egy nap úgy döntött, hogy véget vet az öröklétnek, hogy feladja a tökéletességét. Miért? Valamint, hogyan jutottál erre a következtetésre?
Dawn írta:
Akkor semmi. Vagy legalábbis az esélyeid tényleg jóval nagyobbak lennének.
Na mármost, tételezzük fel, hogy nincs újraszületés és a halál a teljes megszűnést jelenti. Mi az amit tehetünk ha mi mégis tovább szeretnénk létezni valamilyen módon?
Olyan adattárolókat kell kifejleszteni ami a tudatunkat, személyiségünket, énünket elmenti és átviszi más fizikai biotestbe. Ez ma sci-fi de lehet, hogy valamikor a jövőben lehetséges lesz. Az emberi test és a nanotechnológia (vagy addigra már pikotechnológia) ötvözésével.
prolizoli írta:
És ha változtatunk a változáson? :-D ;-)
Paloca írta:
Valóban nem voltam eléggé egyértelmű. Természetes alatt azt értettem, hogy a természet egyensúlya számára szükségszerű. elengedhetetlen.
Bandi írta:
Emberi szempontból a halál a kapcsolat elvesztése a fizikai világgal.
Azt mondod, hogy “normál” esetben a test egyre több rendszere áll le, hal meg, míg végül az egész összeomlik?
Thirdeye Magister írta:
Miért?
Dehogynem. Mit változtatna ez?
Úgy tűnik, az ezelőtti körben még kicsit vadabb életet éltél. :)
Gondolod, hogy az időskori elbutulás egy gyenge próbálkozás a halhatatlanságra? :D
Erősen kétlem, hogy a hydra és a medúza rendelkezik tudattal.
Alex írta:
Adam Kadmon, például. Legyen akkor individuum.
Ezt kifejtenéd bővebben?
Ez honnan van? Hiszen sokszor még az orvosi beavatkozás is vita tárgya, az őssejtek, klónozás pedig kiemelten az. A pápák miért öregszenek meg?
Hogyan?
Bendegoose írta:
Ott van a szeren. :D
Dawn írta:
Igaz, nem fejtettem ki eléggé a misztériumot.
Arra gondoltam, hogy a halál szükséges a lélek számára, vagy istennek, Istennek, vagy bármilyen felsőbb hatalom vagy szempont számára. Tehát, hogy a mi halálunk nem csak fizikai síkon fontos, vagy talán éppen nem ott fontos.
Térbeli mozgás.
Nagyon sokban különbözne. Rohanás és kapkodás helyett lenne a tiszta elmélyülés. Például, van néhány ötletem az interaktív történetmesélésre, egyelőre csak gondolatok, szívesen foglalkoznék azzal, hogy ezt teljesen kifejlesszem, mert jelenleg egyáltalán nem létezik ilyen. Mégsem tehetem, mert ha erre fordítom az időt, mi lesz az életemmel? Mi lesz a sokkal fontosabb dolgaimmal? Na, ez az egész korlátoltság eltűnne.
A test nevelgetése, a kezdeti időszak kiszolgáltatottsága stb. De természetesen feltolná a lehetőségeket ez is.
Én csak azt látom, hogy a test igen erősen érint mindenkit, mégis egy nagy fehér folt az egész, ezért önkényesen és öntelten arra gondoltam, hátha lehet valamit tenni a területen.
Great írta:
A témák megvannak, és hozzájuk rengeteg gondolat. A kommentek felvetéseivel kapcsolatos válaszok beleszövődhetnek a folytatásba, és néha jönnek ötletek a kollégáktól is, amik megjelennek az új cikkben.
Sajnos igen, ez van belénk kódolva.
Muszáj tenni ellnehiszen túlélés ellenes dolog, és mint ilyen ki kell iktatni.
Jelenleg igen.
Szükségszerű a végtelen túlélésünk végett.
Van, tudatlanségból ered.
Van, tudatlanságból ered.
Igen lévén biólógiai rendelkezik az öngyógyítás és regenerálás képességével, csak ez a társadalmunkban el van nyomva az összes lehetséges módon.
Tökéletesen átlátom, csak meg kell hozzá találni a megfelelő módot.
Elvben tökéletes lehet a regenrációs képességünk, ha kiiktatjuk az oxidáció okozta sérüléseket a sejtreprodukció területén.
Igen, megfelelő életmód esetén erre látok reális esélyt.
Azt gondolom belmentünk elfogadtuk vagy elfogadtatták velünk ezt a testi rabságot, az a feladat hogy megfejtsünk minden titkot akkor lesz esélyünk továbblépni és fejlődni.
II.Putyin998 cár írta:
Ne verébkedjél. Azt írsz,amit akarsz. 8-)
Teljes regeneráció mellett elég nevetséges lenne egy tűzharc, nem? :D Fejbelőttél, te rohadék! Rohadtul csíp!
A poént félretéve felmerül a kérdés, hogy teljes regeneráció esetén (persze, sebességfüggő is) létezne-e fájdalom? Ha sérülni ugyan tudsz, de deformálódni nem, funkcióban sérülni nem, struktúrában sérülni nem, akkor a fájdalomnak nem marad szerepe. Az, hogy biokémiailag lenne-e, szintén nem tudom.
Helytarto írta:
Miért gndolod? Vezesd le.
Kondor írta:
Na, ez már álszerénység! :)
Mi lenne a módszer?
vilko barnabás főtitkár írta:
Köszönjük. 8-)
A vesszőzés tényleg jó lenne. Már nem olyan értelemben…
Edit írta:
Nem mindegy, hogyan? A cél a lényeg, nem az út.
Talán lehetne puszta szellemi állapottal is, de azt elérni talán tízezerszer több munka, mint testi oldalról megérteni és tenni valamit.
zCevard írta:
Lehet tíz éves is, meg három, meg hetvenmillió, attól függ, mit vizsgálunk.
Sejtkolónia oldaláról nézve nem lehet hét évnél idősebb, ha nem lehet hét évnél idősebb sejtje.
prolizoli írta:
Most tekintsünk el attól, hogy a materializmus egy mesterséges eszmerendszer. Miért gondolod, hogy a változás biztosan halált okot, és miért gondolod, hogy a változás nem szüntethető meg?
Mi lenne, ha tőled függne, hogy lesz-e ilyen, vagy nem?
Duncan Shelley írta:
Szerintem meg nem igy van.
A változás mozgás.
A mozgás maga az Élet.
A mozdulatlanság az élet minden szintjén halált jelent.
Ez a változatlanság.
De ilyen a szó szoros értelemben véve nincs is.Ha meghalok,akkor is lesz a testemmel,a sejtjeimmel,mindenemmel valami.
Lehet,hogy a “tudat” vagy a “lélek” szintén ezt az utat járja be.
Csak úgy mondom.
II.Putyin998 cár írta:
Nagy igazság. :-)
Kedvenc idézeteim egyike: “Ne a változástól, az állandóságtól félj!” (Lao-Ce)
@ rozsi008:
Na de most a hülyéskedést félretéve;nem igy van?
Én a sport területén figyeltem ezt meg:ha használsz egy izmot,egy funkciót,ha gyakorolsz valamit bla-bla,akkor az fejlődik.Ha ezt elhagyod,tehát értelemszerűen nem gyakorolsz valamit,akkor az a képességed satnyulni fog.Ha nem edzed valamely izmodat,akkor az gyengülni fog-ismét bla-bla.
A változatlanság maga a halál.
Szerintem.
@ II.Putyin998 cár:
Miért gondolod, hogy hülyéskedek? Az Élet maga a mozgás egészen sejt szintre levetítve. A sejtek attól élnek – és ezáltal az egész szervezet is – hogy a fehérjék mozognak.
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Igen, megszületünk, fejlődünk, és fejlődünk, hanyatlunk és meghalunk.
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
A “fejlődést” jelentősen meghosszabbítanám és a hanyatlást lerövidíttetném, azért, hogy ne legyen szörnyű az elmúlás és nyugalommal és eldöntötten térjünk egy másik dimenzióba.
A halál természetes folyamat?
Igen, helyet kell adni az újnak. Már a test nézőpontjából , mert jó állapotú szellemi lényeknek nincs szükség testre. Mindaddig, míg nem érjük el a megfelelő szellemi állapotot, addig visszajövünk és és tanulunk és meghalunk.
Utána meg lehet, hogy jó játéknak vesszük a testet, akkor azért jövünk vissza. Új test, új játék, ahogy a gyermekem 4-5 legó babával játszik, és várat épít , és lerobbantja, és szakadékba pottyannak és jön a helikopter és kimentik a babákat. Szerintem ez ugyanígy megy a valóvilágban is, szeretünk kalandosakat kitalálni magunknak.
A halált kiiktatni nem szabad?
Ez nézőpont kérdése.
Ha egy rossz állapotú test soha nem halna meg, örökön örökké csak szenvedni fog, mert soha nem hal meg. Már a gondolat is rettenetes, örökké szenvedni. :cry:
Egy jó állapotban levő testnek öröm a halhatatlanság.
DE itt kérdezhetjük kinek milyen a JÓ állapotú test és mi a ROSSZ állapotú test, mindenkinek más a tűrőképessége és az elfogadási szintje. ?:-)
Az, ami az egyiknek gyönyör a legnagyobb nyugalom egy tanyán senki sincs 100 km belül,és lovagolhat és hét emberrel beszél egész életében, ha eltöri a lábát nem nagy kunszt, hamar kigyógyul.
A másik ember, akinek a belvárosi nyüzsgés, a sok ember, a boltok, a munkahelyén 5000 munkatárs, lételeme. Ilyen, ha eltörné a lábát hónapokig lábadozik, és megőrül, ha nem mehet sehova a lába miatt. Ez nagyon egyéni.
Az öregedésnek van misztériuma?
Van, mert el van rejtve, hogyan lehet rendben tartani a testet, és különböző hamis adatokkal tömnek minket, plasztikai műtét és krémek, és vajákos eszközök a megoldás az az igazi! VEDD A KRÉMET! ÖLTÖZZ FIATALOSABBAN! VEDD A SZÉP RUHÁT! FESD A HAJAD! és akkor nem leszel öreg. És a amit esetleg, segíthetne, azt is hamis adatokkal gyalázzák, Pl: C vitaminról, “sokat fogyasztva vesekövet okoz”, hülyeségek tömkelege… és egyéb vitaminokról is.
A halálnak van misztériuma?
Van, van a temetők, és ha meghalunk, akkor el leszel temetve.
De jó lesz neked, márványtáblát is kérhetsz, helyet is kérhetsz hova temessenek!! Szép beszédet a búcsúzáshoz, halotti tort meg mindent….és akkor békében meghaltál. És nem mindegy mit csinálsz jelenlegi életedben mert akkor veszettül megbűnhődsz a következő életedben! :devil:
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Nem, de a lélek igen.
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
A fenti írásod szempontjából, a sejtek lecserélődési ideje 7 év, és ha öreg sejteket termelek, a következő 7 évre is öreg sejtjeim lesznek.
Ez mindenképpen a gondolkodásunktól függ, milyen lesz.
Igen van összefüggés, de akkor, ha a sejtjeim megújulnak, akkor mikor fogok meghalni. ?:-)
Ha akkor halok meg amikor, már nem akarok élni….
Miért döntök úgy hogy nem akarok élni, mert talán azt hiszem már nincs rám szükség.
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
200-300-400 év.
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Igen, de max 120 év…amit el tudnék képzelni. Többet valahogy unalmasnak tartanék… 8-)
tunder írta:
Olvastam két különböző történetet is erről.
Az első egy taoista történet (http://www.lunarimpex.hu/antikvarium/Teng_Ming-Tao-Taoista_tortenet_kungfu_konyv), amelyikben olyan szerzetesekről ír, akik maguk éltek meg igen magas kort (150-160 év) egészen jó egészségi, lelki és fizikai állapotban, majd úgy “mentek el”, hogy eldöntötték és megtörtént.
A másik történetben ( http://www.ujkorklub.hu/load/ezoterikus_konyvek/konyvek/marlo_morgan_vidd_hiret_az_igazaknak/1-1-0-860#.UWqACKLwm5I) egy amerikai hölgy kerül kapcsolatba egy ausztráliai törzs mindennapjaival és életvitelével. Ebben a történetben is hihetetlen dolgokat írnak le: az eltört végtagot egy nap alatt összeforrasztják a törzs tagjai, ahogy a szintén magas életkort (100 év felett ) megért tagok maguk jelentik be azt, hogy elmennek és a döntésük hatására néhány órán belül meghalnak.
II.Putyin998 cár írta:
Pontosítani kellene ezen. A fejlődés hiánya maga a halál, és itt tudni kell mi az igazi fejlődés.
Mert lehetsz body builder, amivel nagyon fejlett és nagy izmokat tudhatsz magadénak, de eközben kikészül a belső szervrendszered. Van egy mindenkinél egyedi testi egyensúly, amitől bármelyik irányba elmozdulni finoman fogalmazva nem előnyös.
Megint a kulcs a tudatosság.
tunder írta:
Gondolom ezernyi élményed van arról, hogy milyen szellemként tengetni az életet. Szerinted mikor fogjuk elérni a megfelelő szellemi állapotot?
Káprázatos misztérium! Remélem nem gondoltad komolyan?
Megteszed, hogy megírod mit értesz lélek alatt? Szeretnélek megcáfolni, de ahhoz tudnom kell pontosan mi a lélek szerinted.
Legyen meg a Te akaratod! :-)
Zoli írta:
Ha a változás változik az még mindig változás. A változást nem lehet megszüntetni.
1, Szerintetek az öregedés természetes folyamat?:
Úgy gondolom, hogy vannak természetes és mesterséges (ember által létrehozott, irányított) elemei is. Részben genetikailag meghatározott, részben környezeti tényezők által befolyásolt, de a dolgokhoz való hozzáállásunk, a hangulati szintünk is szerepet játszik benne. Az utóbbihoz fűznék egy kis magyarázatot, mert nem a „mindenki annyi idős amennyinek érzi magát” közhelyről van szó. Sokkal inkább egy olyan megfigyelésről, amit én is észleltem már, mikor az ismerőseim valamilyen kudarc, csalódás, tragédia kapcsán lelombozódtak, akkor valahogy a testük is megtörtebb lett. Van, aki gyorsabban túlteszi magát egy negatív eseményen, van, akiben viszont mély nyomot hagy, ez attól függ, milyen az általános érzelmi szintje. Ha egy alapvetően jó kedélyű, vidám, lelkes embert ér sorscsapás, az könnyebben feldolgozza, mint aki többnyire unott, zsörtölődős, vagy búskomor. De még a legoptimistább, legderűsebb személy is elveszti a derűlátását, ha folyamatosan rossz dolgok történnek vele, elkezd nagyon komollyá, konzervatívvá válni, ez meglátszik külsején is, a testtartásán, a járásán, merevebb lesz és lassabb. Ha gyűlnek a terhek és a kellemetlenségek egy idő után már, úgy érzi ezek a dolgok nem is olyan fontosak, ennek az unottságnak is van hatása a mozgásra, tovább lassul, egyre kevésbé lesz céltudatos és hatékony. További gondok hatására eljut oda, hogy ideges lesz, feszült, a legkisebb nézeteltérésnél is ugrik, ebben az állapotban az embereknek sokkal könnyebben alakulnak ki az arcukon ráncok (a harag jellegzetes jele a homlokráncolás), bőrbetegségek és vérnyomás problémák. A folyamat úgy folytatódik, hogy ha még több inzultus éri (és miért nem érné, mikor egy méregzsák, aki mindenkibe beleköt) és többször alul marad, megtanulja, hogy inkább távol tartja magát az ilyenek helyzetekből, nehogy baja legyen, elkezd félni. Aki fél, az lesütött szemmel, görnyedve jár, összemegy kicsire (hátha így kevésbé veszik észre), remeg a keze, lába. Az állandó félelem miatt aztán beszűkül az élettere, elveszíti a kapcsolatai zömét és az őt ért veszteségeken rágódik folyton, bánatos lesz, sírdogál. Ők a beesett arcú, sötét karikás szemű emberek. Végül teljesen belefásulnak a folyamatos kudarcba, félelembe, fájdalomba és apátiába zuhannak, ennek testi tünetei már nagyon sokban hasonlítanak a halálhoz (nem lát, nem hall, nem beszél, nem eszik, lesoványodik, stb.) Lehet, hogy hülyeség, de ezek az érzelmi állapotok, a hozzájuk tartozó fizikai jelenségek, és ahogy követik egymást, az engem az öregedésre emlékeztet, ezért állítom, hogy van összefüggés.
2, Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad? 3, A halál természetes folyamat? 4, A halált kiiktatni nem szabad?:
Ezzel kapcsolatban Czeizel Endre jutott eszembe. Egyszer láttam vele egy interjút, amiben arról beszélt, hogy lehet-e és milyen keretek között lehet istent játszani. Persze hosszan moralizált a dolgon, de mint tudjuk, jó pénzért ő is félreteszi az elveit. Viszont, amit ebben a videóban mondott és legfőképp az utolsó pár sor, az véleményem szerint nagyon találó.
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=y5PsOuoBPg0
5, Az öregedésnek van misztériuma? 6, A halálnak van misztériuma?:
Szerintem mindenre van magyarázat, csak vagy nem tudjuk, mi az, vagy nem tudjuk elfogadni. Az öregedéssel és a halállal kapcsolatban sokféle lehetséges magyarázat van, de egyikre sincs elég bizonyíték, így egyelőre marad a rejtély és a találgatás.
7, Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?:
Ha nagyon megerőltetem a magam, akkor igen, ezt is el tudom képzelni.
8, Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?:
Én is hallottam, hogy 7 éven belül megújul az összes sejtünk, és elgondolkodtam rajta, hogy ha nincs a szervezetemben 7 évnél idősebb sejt, akkor miért vannak a bőrömön 15-20 évvel korábbi sérülések (égések, vágások) nyomai. Ez csak azzal magyarázható, hogy a regeneráció lassú és nem tökéletes.
Úgy érted, hogy ha a gyógyulásnál nem keletkeznének varok, hegek, vadhús, csontnál túlburjánzás, a szövet, szerv szinten visszafordíthatatlan károsodások (pl: dehidratáció miatt ráncosodás, alkoholizmus következtében májzsugor, fertőzés hatására a hasnyálmirigy inzulintermelő szigeteinek pusztulása), hanem a szervezet tökéletesen tudná kezelni a traumákat és a környezeti hatásokat, vissza tudná állítani az eredeti állapotot, akkor a folyamatos sejtmegújulás biztosítaná a zavartalan működést szinte bármeddig?
9, Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?:
Nekem gyökértömésnél azt mondta a fogorvos, hogy az idegek nem regenerálódnak, de ezek szerint nem jól tudta, vagy nem pontosan fejezte ki magát.
Az Egészségügyi Minisztérium szerint egyébként akármeddig is terjedhet a regenerációs képesség. Ennek bizonyítéka, hogy apámnak, akit 75%-ra leszázalékoltak, mert krónikus cukorbeteg és amputálták egyik lábát, évente át kell esnie egy ellenőrzésen, hogy nem állt-e be jelentős javulás az állapotában, mert akkor csökkentenék a járandóságát. Ami azt illeti, már sokkal jobban közlekedik a mankóval, de a lába nem nagyon akaródzik visszanőni, Szóval eddig semmi jelentős.
10, Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?:
Igen, és egyértelműen tudnék örülni a lehetőségnek. Inkább az a kérdés, hogy mit kell érte tenni (vagy nem tenni).
prolizoli írta:
A nanotechnológiával már a mikrovilágban járunk, a zsúfoltságból adódó hőmérséklet probelmatikájának kezelésére per pillanat megvalósítható ötletek sincsenek. Pikoméretben mi mozogna? Yoktotechnológia? Szerintem ezek már inkább csak matematikai fogalmak, nem valóságosak.
A kibernetikát ne felejtsük el, nincs okunk csak a sejtekről és a génekről gondolkodni.
A végén cyberpunk világot csinálunk a Földből.
Duncan Shelley írta:
Minden, ember által létrehozott és használt eszmerendszer mesterséges.
A halál a változás egy formája. Mutass egy létezőt a világon a változáson kívül ami elpusztíthatatlan, ami nem szűnik meg, előbb vagy utóbb a változás hatására.
Mint írtam az életről kiderülhet idővel, hogy olyanfajta elpusztíthatatlan alkalmazkodás az állandó változáshoz ami a lényegét tekintve nem változik.
Akkor az lenne amit én akarok, vagyis ami rajtam múlna azt megtenném.
II.Putyin998 cár írta:
Mit értesz mozgás alatt ebből a szempontból?
A halál nem változatlanság. Hiszen akkor egy hulla mindig változatlan maradna.
Pontosan. Meg fognak változni, le fognak bomlani, át fognak alakulni.
Már minthogy melyik utat?
Great írta:
Ventilátor? :laugh:
100 évvel ezelőtt a nanotechnológia is csak elméleti fogalom volt. Ma meg ott van a számítógépedben. Ki tudja hol lesz 100 év múlva?
Duncan Shelley írta:
A keresztény/zsidó teremtésmítosz egyértleműen fogalmaz:
” A mely napon teremté Isten az embert, Isten hasonlatosságára teremté azt.” (Mózes I, 5 rész. 1. )
Ezek szerint ez volt az ember “természetes” állapota. Ez romlott el miután az ember olyat tett, ami nem volt összhangban önmagával és a törvényekkel, amik érvényben vannak.
A változások, amiket a leromlott állapot okozott a következők:
1. elszakadás magától a teremtő erőtől és állapottól: “És kiűzé az embert, és oda helyezteté az Éden kertjének keleti oldala felől a Kerúbokat és a villogó pallos lángját, hogy őrizzék az élet fájának útját.” (Mózes I., 3.24)
2. halál: ” De a jó és gonosz tudásánák a fájáról, arról ne egyél, mert mely napon ejendél arról, bizony meghalsz.” (Mózes I., 2,17)
3. betegségek, testi bajok: ” Az asszonynak monda: Felette igen megsokasítom viselősséged fájdalmait, fájdalommal szűlsz magzatokat; …” (Mózes I, 3.16)
4. napi problémák és változások: ” … Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban. … Orcád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz.” (Mózes I., 3.17 és 19)
5. ellenségesség és kapcsolati bajok: ” És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.” (Mózes I, 3. 15)
A keresztény/zsidó vallás szerint tehát az ember természetes/eredendő állapota az örök élet volt és a testi bajok nélküliség. Ha a kérdés tehát az, hogy vajon a halál és az öregedés természetes folyamat-e, akkor azt kell mondanunk, hogy a vallás alapján nem az.
Duncan Shelley írta:
A fenti magyarázat alapján látható, hogy a vallás felfogása szerint az emberi létezés értelmében beállt romlás okozója magának a testi bajoknak is, így a halálnak és az öregségnek is. A megoldás pedig ennek a romlásnak a kijavítása. Ezen kijavítás után az ember visszakerülhet eredeti és természetes állapotába. Erre utalások vannak:
1. „Ezután láttam új eget és új földet… És Isten eltöröl minden könnyet a szemeikről, és a halál nem lesz többé, sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. És mondta az, aki a királyiszékben ül: Ímé, mindent újjá teszek…(Jelenések 21,1. 4–5. 7)
2. ” Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is. ” (1Kor 15:21)
3. ” Épenígy a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban;” (1Kor 15:42)
4. ” Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz én bennem, ha meghal is, él; És aki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. ” (Ján 11,25-26)
A fentiek tükrében érthető, hogy az ember visszatalálása eredendő állapotába egy elérendő cél:
” Emberi módon szólok a ti testeteknek erőtlensége miatt. Mert amiképpen oda szántátok a ti tagjaitokat a tisztátalanságnak és a hamisságnak szolgáiul a hamisságra: azonképpen szánjátok oda most a ti tagjaitokat szolgáiul az igazságnak a megszenteltetésre.
Mert mikor a bűn szolgái valátok, az igazságtól szabadok valátok.
Micsoda gyümölcsét vettétek azért akkor azoknak, amiket most szégyenletek? mert azoknak a vége halál.
Most pedig, minekutána felszabadultatok a bűn alól, szolgáivá lettetek pedig az Istennek: megvan a gyümölcsötök a megszenteltetésre, a vége pedig örök élet.
Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet…” (Pál Apostolnak Rómabeliekhez írt levele 7., 19-23)
Duncan Shelley írta:
Az ókori pogány vallások szinte mind vallották a lélek természetes halhatatlanságát. Izráel egyedül állt azzal az álláspontjával, hogy elutasított mindennemű halottkultuszt, a halált a bűn büntetésének tekintette, amelyből csak Isten kegyelme által, csak a halált okozó bűntől való elszakadás nyomán lehetséges a szabadulás, feltámadás által az idők végén.
Az őskeresztények még ugyanígy gondolkodtak a halálról. Az úgynevezett konstantinuszi fordulat nyomán azonban a kereszténység gyakorlatilag szövetségre lépett a pogány vallási és filozófiai eszmékkel. A lélek halhatatlanságának tana ettől fogva lett uralkodóvá a kereszténységben. Feledésbe merült a halál mibenlétéről és a haláltól való szabadulásról szóló eredeti bibliai tanítás. Közrejátszott ebben az is, hogy a kereszténység mindinkább felhígult, miután i.sz. 380-tól állami törvény kötelezte a római birodalom valamennyi polgárát a
kereszténység felvételére. A pogányságból jött, megtéretlen tömegek számára pedig hihetőbb volt a lélek halhatatlanságának emberi elképzelése. Könnyebb volt ezt elfogadni, semmint elismerni azt, hogy a halál a bűn zsoldja, és hogy annak hatalmából csak Isten kegyelme által, csak a bűnnel való szembefordulás útján szabadulhat meg az ember.
A középkorban véges-végig megkérdőjelezhetetlen volt a lélek halhatatlanságába vetett hit.
A 16. századi reformáció idején is csak Luther és Tyndale látta tisztán az eredeti bibliai tanítástól való eltérést. Luther ezt írta:
“Nemrég Rómában megalkották azt a szent hitcikkelyt, hogy az ember lelke halhatatlan. Mert a hitvallásban megfeledkeztünk arról, amit mindannyian vallunk: Hiszem az örök életet. Ugyanakkor Arisztotelésznek, a világi tudomány nagy mesterének segítségével határozatba ment az is, hogy a lélek a testnek a szubsztanciális formája. A filozófusok közt a legkiválóbbak úgy gondolták, hogy a halál eloldja és kiszabadítja a lelket a testből, miután pedig testének lakásából eltávozott, az istenek társaságához csatlakozik és szabad mindenféle testi nyomorúságtól. Ilyen halhatatlanságról a filozófusok álmodoztak, jóllehet azt kielégítően sem megalapozni, sem megvédeni nem tudták. A Szentírás ellenben egészen másként, ti. feltámadásról, és örök életről tanít, és ennek reménységét oly módon tárja fel előttünk, hogy abban nem kételkedhetünk.”
Okvetlenül szükség van Isten új teremtő aktusára, mely az embernek nemcsak egy részét hívja vissza az életbe, hanem az egész embert. Tehát mindent, amit Isten teremtett, és amit a halál megsemmisített. Szókratésznek és Platónnak nincs szüksége semmiféle új teremtő aktusra. Hiszen az ő felfogásukban a test lényegében rossz, és így nem kell, hogy tovább éljen. Az a rész pedig, amelynek tovább kell élnie, a lélek, egyáltalán meg sem hal. Ha meg akarjuk érteni a keresztény feltámadáshitet, teljesen el kell szakadnunk a görög filozófiai gondolatvilágtól.
Nagyon jó lenne megérteni az életet, de szuper képességű emberek is csak egy szintig jutottak. Ha Saint Germain még valóban él, talán tudna mondani ötleteket, hogy merre induljunk az örök élet megtalálásához,de még nem futottam össze vele…
Az élet-halál viszonyának a megbolygatásához, ha rajtam múlna akkor “HA” feltételhez kötném. Ugyanis nem örülnék, “HA” olyan emberek is halhatatlanok lennének, akik gonoszak, infantilisek és egyéb veszélyes tettekre képesek. Nem félelemből mondom, hanem azért,mert a halál ilyen téren igazságos, hiszen a gyom is elrohad biztosan…
Szerintem lehet jól megöregedni, de csak akkor, ha megéljük a korszakainkat. Mert korszakok vannak. Mindannyian voltunk “bátrak” és teleraktuk a pelenkát és voltunk egy adott témában tapasztaltak és mosolyogtunk, hogy mi ezt az iskolát már tudjuk…
A misztériumokról annyit, hogy nekem több ismerősöm halt meg szimbolikus körülmények közepette és a temetésükön is több szimbolikus dolog történt, ami érdekes lehet. A szimbolika pedig szerintem misztérium…
A testünk biztosan képes bármire, ugyanakkor én sokszor érzem úgy, mintha nem is én vagyis a tudatom irányítja. Valaki megtudta már állítani a szívét kéje kedve szerint? Ezek a korlátok nem fogják engedni a regeneráció magas fokát…
Sokféle ember van és a hasonlóak is mások, de ember mind. Valaki tervez, én például nem. Érzéseim szerint cselekszem azokat megfelelő értelemmel kifejezve próbálom megvalósítani. Nem érdekel meddig élek, de majd lehet,hogy fog. Addig is úgy indulok a mindennapok csatáiba, hogy Támadás.(Feltámadás)
qqtyin írta:
A szinpadon álló testépitők nem egészségesek,mint ahogy egyik élsportoló sem.Az eredmények hajszolása azon a szinten minden esetben káros.
A body-nál maradva a vizhajtók és a hormonkészitmények teljesen tönkreteszik a versenyzőket(és a hobbista barmokat is,ami azt illeti)-de nem erre gondoltam egyáltalán.
Nincs kimondott “egyensúly”,abban az értelemben,ahogyan sejtem hogy érted.
Az emberi szervezet bámulatos alkalmazkodóképességgel rendelkezik.
Véleményem szerint szükséges a stressz számára,hogy alkalmazkodhasson hozzá és erősebb,ellenállóbb legyen.
A mindig steril életvitel(nem csak testi,hanem lelki értelemben is) egy törékeny egyedet eredményez,akit egy nátha is hazavág.
A kulcsszó a tudatosság,mert valóban van egyedi vonatkozása a dolognak,mégpedig az,hogy nem mindenki képes egyforma mértékben tolerálni asdott mértékű stresszhatást(akár fizikai,akár egyéb értelemben-ismétcsak).
Ezt kell mindenkinek egyénileg megtalálnia.De meg KELL találnia,ez nem opció-ezt KELL.
Ritkán megyek nappal emberek közé és éjjel,meló közben nagyrészt nem hétköznapi(“normális”)emberekkel vagyok körülvéve.De valami elképesztőnek tartom,hogy miféle életképtelen egyedek mászkálnak a világban,óriási öntudattal rendelkezve,miközben még a levegővételhez is alig-alig lenne joguk egy normális(Putyin-féle)értékrendekkel rendelkező rendszerben.
De ez off,úgyhogy bekussolok.
prolizoli írta:
A lebomlás is életfolyamat.És új élet jön létre belőle.
A tudat is meghalhat,nem?Lebomlik és lesz belőle másik(elmélet,forrás:hasraütés alaján) :-P
Az életre mint elvont fogalomra gondolok itt,nem konkrét definicióban értem jelen esetben.
Tegyük fel,hogy Gipsz Jakab meghal.Attól,hogy mint Jakab nem mozdul,még a teste mozgásban marad mindvégig.Ahogy az anyagcseréje leáll,meg is kezdődik a bomlás.Sejtszinten nincs tétlenség továbbra sem.
Az öreg Gipsz anyukának meghalt Jakab fia.Siratja is jó esetben(ha jó viszonyban voltak vagy ha sok pénzt hagyott hátra,esetleg csak szinészkedik a vén banya)
De a természetben ez csak egy változás egy állapotban.Ott ez történt.Érzelmi jelentéssel az emberi fogalmak töltik meg ezt a(Gipsz néninek vélhetően szomorú)eseményt.)Viszont a valóságban minden megy tovább.
Aszonták a kis Putyinnak az általános iskolában Tökölön,hogy a zenergija nem vész el,csak átalakul.Asszem ilyesmi lehet ez is.
Bár aki mondta,az nem volt szavahihető ember…. :-D
Az öregedés egy folyamat része. Ahhoz, hogy viszgálni tudjuk az öregedést vizsgálni kell a teljes ciklust. És máris megvan az első kérdés: a felnővés egy természetes folyamat? A születés egy természetes folyamat? Miért van születés, miért van halál? Mi lenne ha csak születés lenne?
Két parányi sejtből egy ennyire bonyolult szerkezet jön létre. Abban a két sejtben annyi információ van tárolva, hogy képes létrehozni egy regenerálodó testet és tudatot, érzelmeket.
Hogy ez a hatalmas mennyiségű információ, ami belénk van kódolva mit is rejt, azt csak találgatni lehet. Ha ez mind evolució utján fejlődött volna ki akkor is túl sok mindenre van felkészitve a test. Miért ne halhatatlanságra, és csak be kell kapcsolni a folyamatot. És még csak a testről beszélünk, nem a lélekről, amiről még annyit sem tudunk, mint a testről.
Tehát ha azt mondjuk, hogy a test fel van készitve az öregedés és a halál legyőzésére, akkor miért van születés? Valami hiányzik a képből, vagy rossz képeket nézünk. A föld véges, az univerzum végtelen. Talán amig az ember nem képes túllépni a földi határait addig nem lesz képes a halhatalanságra sem, az átlagember biztos nem. A földön egyszerüen el fog fogyni egyszer a hely ha mindenki halhatatlan és van születés. Ha viszont az ember képes lesz más bolygókon is megtelepedni, akkor amig el nem fogy az ősszes bolygó nem lesz túlnépesedés, mint a halhatatlanság következménye.
Ahhoz, hogy az ember egyszerüen, problémamentesen benépesitsen új bolygókat tehnikailag nagyon sokat kell fejlődjön, és remélhetőleg ez idő alatt szellemileg is felkészülhet.
Az én korlátolt tudásomból kiindulva úgy látom, hogy az elmúlt 5000 év alatt az átlagéletkor egyre növekedett, egyre jobb formában tartották a testet, egyre több betegséget megelőztek, gyógyitottak(persze lehet, hogy a nagy járványokat maga az ember okozta).
Ez az utolsó száz évben nagyban változott. Elkezdték az embereket mérgekkel etetni, mesterséges anyagokkal, minden betegséget “gyógyszerrel” gyógyitanak, ami csak a tüneteket szünteti meg, háttérbe került a kiegyensúlyozott táplálkozás, a vitaminok kiszorultak, elvesztették fontosságukat, minimális a figyelem az alternativ gyógymódokon, stb. Mintha valaki gyilkolászná az emberek testét és ők szó nélkül hagyják, sőt azt kérik(a kolát meg a sajtburgert, minél többet minél olcsóbban és utána lehet siránkozni, hogy elhiztam meg beteg vagyok).
Az öregedés jelenleg egy nagyon eltorzitott folyamat. Mindenki azt tudja róla, hogy az rossz, öregkorban az ember beteg, buta, gyenge, nem képes semmire, szegény, stb. Ez kimondottan felháboritó, ennyire beetetni ennyi embert, hihetetlen.
Én is mint Alex úgy gondoltam, hogy a halál egy jobb élet igérete. Mármint nem az számára, aki meghal, hanem az emberiség számára. Mert ha van születés és halál, akkor az emberek cserélődnek, és az új nemzedék tanul a régiek hibáiból és jobb lesz, okosabb, ügyesebb, bátrabb. Sajnos most már bármilyen oldalról közelitem meg ezt az elméletet csak rosszat látok benne. A fejlődés ami végbemegy csak látszat, valójában ez a ciklus nagyon lelassitja a fejlődést és nem garancia a jobbra. Ha egy ember egy életen át kutatja a csillagokat akkor nem mindegy, hogy 100 évig él vagy 1000-ig. Ezer év alatt annyi tudást lehetne felhalmozni, hogy azzal számottevő előrelépéseket lehetne elérni. Jelen állás szerint minden 50-60 évente szinte újraindul minden: meghalt az öreg tudós és a fiatal még tanul, aztán vagy érdekli a téma, vagy nem.
Ugyancsak kapcsolódó: ha megnézzük, akkor az ideális az emberiségnek az lenne, hogy a művelt, tanult embereknek legyen sok gyerekük és a kevesebb potenciállal rendelkezőknek kevesebb, mert azok kevesebb tudást, anyagi hátteret tudnak biztositani gyermekeiknek(mielőtt valaki belekötne ebbe én kimondottan arra gondolok, hogy nem vagy képes két gyereket megfelelően táplálni, de mégis csinálsz 10-et, aki éhezik, és reméled 2-3 megéri a felnőttkort). Igy elérnünk ahhoz a ponthoz amikor nagyon kevés szegény, tanulatlan ember lenne és mindenki elfogadhatóan élne. Sajnos nem ez történik, hanem az ellenkezője. Mostmár csak az a kérdés, hogy mi lesz ezen folyamat végkifejlettje?
crash_ írta:
Alapvetően a test halhatatlanságra van felkészítve, hisz állandóan regenerálódnak a sejtek. A program a lényeg, vagyis a lélek, amely leállítja ezt a folyamatot.
Ha leegyszerűsítem mi a lélek, akkor a környezet megtapasztalásához szükséges “valami”. A hivatalos definíció szerint azonos a pszichével vagy érzéssel. Tedd fel magadnak a kérdést: Mi befolyásolja az érzéseidet? A válasz az lesz, hogy a hangulataid, az érzéseid a környezet hatásaitól függenek.
Ha a környezetedből állandóan negatív hatások érnek, akkor a lelki állapotod rossz lesz. A programod túlélő üzemmódban dolgozik, rosszabb esetben pedig a tested megbetegszik.
A környezetből folyamatosan szennyezések érnek. Egy részük fizikai, mely közvetlenül kihat a testre, másik részük mentális, érzelmi, amely viszont közvetve befolyásolja a test állapotát.
Azt írod: “Mostmár csak az a kérdés, hogy mi lesz ezen folyamat végkifejlettje?”
Ha ezek a szennyezések nem szűnnek meg – márpedig a Rendszer folyamatosan, sőt egyre intenzívebben dolgozik ezen – akkor két eset lehetséges. Az egyik szenvedés, majd a végén halál. A másik a program felülírása. A választás a miénk.
@ Duncan Shelley:
Helytarto írta:
A homo sapiens egy szedett-vedett selejtes termék. Egy lebutított változat, ahogy ezt a szót a számítógép iparban használják. Így lett megcsinálva, hogy ilyen legyen és NE TÖBB. Ha viszont belenyúlkálunk a programozásába, akkor meg lehet csinálni, hogy egy balesetet szenvedett egyednek újra nőjön a lába vagy bármi más szerve. De attól ez még egy selejtes termék marad.
Miért gndolod? Vezesd le.
A zsidó-keresztény kultúrkörben van 2 fő gondolat áramlat. A vallás hite és a tudomány hite.
A vallásból levezetve:
A biblia arról makog, hogy Isten saját hasonlatosságára teremtette az embert. Vagyis az ember csak olyan mintha azonos lenne, de nem ugyanolyan, hanem csak HASONLÓ. Például a játékpénz az hasonló az igazihoz, de ha bemennél vele a boltba, csak néznének bután. Lényegét tekintve, a célját tekintve csak egy jó vicc az eredetihez képest.
Valamint kezdetben még matuzsálemi kort ért meg az ember. Ez nyílván még jobban hasonlított a teremtőre, mint a 2013-as modell a maga 75 éves időtartamával.
„Így lett megcsinálva, hogy ilyen legyen és NE TÖBB.” Továbbá az édenkertben még halhatatlan a test. De feldühítették a teremtőt és ezért Ő némi változtatást eszközölt a testen. És mellesleg néhány más akadályt is oda tett a teremtményei elé, mint ahogy ez el is várható lenne egy vérszomjas, kicsinyes, a TUDÁST féltő istenségtől.
A tudományból levezetve:
A neandervölgyi ember agytérfogata nagyobb volt, mint a jelenleg élő mai emberé. Mint ahogy MINDENKI TUDJA és hiszi a tudományos világban, az értelmi képesség az agy köbcentiméter tartalmától függ.
Aztán itt vannak a valószerűtlenül hosszúkás koponyák. Szuper agytérfogat. Már szinte minden kontinensen bukkantak ilyen koponyákra, a legtöbbet azonban Peru környékén és Egyiptomban láthatjuk ma is, múzeumokban kiállítva.
Aztán itt vannak az óriások problémája a 6 méteres csontvázakkal. és egy még órásabb óriás faj a 36 méteres csontvázakkal. Orbitális nagy koponya cm3-rel.
Ebből kifolyólag a mai ember már egy csökevényesebb változat. Nem hogy fejlődik a test, hanem visszafejlődik, úgy fizikailag mint szellemileg.
Duncan pontokba szedte a kérdéseit, ez így van jól. Két napja töröm a fejem, hogy melyik kérdésére mit válaszoljak. Aztán rájöttem, nem kell pontokba szednem, – ahogy az első írásnál sem tettem -, lehet egységes, rövid. Nálam az örkényi egyperces stílus működikJ
Íme a válaszom:
A halál az élet része, csak a keresztény világban ez tabu téma. Így lehet félelemben tartani az embereket. Egyébként nincs halál csak formaváltás. De, ha én úgy döntök, hogy ebben a formámban akarok maradni, az is „engedélyezett”, szabadon választott. Mert az is elég nevetséges, hogy mire megjön az ember “esze”, vagyis kezdi felfogni és érzékelni a valóságot, önmagát, addigra egy rothadó öreg testben kelljen élnie, és onnan osztani az észt. Figyeld meg a “megvilágosodottak” fotóit, pl. Oshot, gyönyörűen fiatal volt, a hajszínét leszámítva. De maradhatott volna fiatalabb is, ha ezt választja. Ő már más szinten volt, azt is tudja, hogy bármikor visszatérhet, viszont az is igaz, hogy maradhatunk is, mert nem a tanulás a lényeg, hanem a tapasztalás. Nem kell mindig csecsemőkortól kezdeni. Bár az idő végtelen (mert nem is létezik), de nem kötelező mindig onnan kezdeni. Ez a lényeg. Ha úgy döntök, távozom. Nem azért, mert hazabaltáztam a testem, hanem mert ezt választottam. Egy ponton túl valószínűleg visszafordíthatatlan a folyamat. Bár abban is egészen biztos vagyok, hogy megtartható a fizikai test szépnek és fiatalnak, – és ez lehet a az örömszerzés/átadás, tapasztalás forrása.
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Mivel a természetben minden élőlény öregszik (bár van 1-2 elvi kivétel), így igen.
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
Nem fontos. Nincs értelme, de sok értelmetlen dolog létezik sajnos.
A halál természetes folyamat?
A természetben elvileg minden élőlény előbb, vagy utóbb meghal. Így igen.
A halált kiiktatni nem szabad?
Miért ne lenne szabad. A kérdés az, hogy ha meglenne valaki kezében ehhez a tudás, mi alapján döntené el, hogy ki érdemes az örök életre, és ki nem. Ha nem lehetne mindenki örök életű, akkor a kiválasztási folyamat kétség kívül igazságtalan lenne és valószínű csak pénz/befolyás kérdése lenne.
Az öregedésnek van misztériuma?
Az öregedésnek szerintem nincs. Inkább az öregségnek. (nagy öregek, bölcsek, stb.)
A halálnak van misztériuma?
Persze. Élet a halál után, vallások. Menny és Pokol, stb.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Tegyük fel, hogy elképzelhető. Mégsem az, vagy ha igen, akkor nagyon át vagyok verve. :)
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Mondjuk.
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Elvben? Elvben teljes regeneráció, teljes megújulás.
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Tudnék hinni benne. Kérdés, hogy ez részletekbe menően mit jelent, mert ennek függvénye az, hogy akarom-e.
Duncan Shelley írta:
Azért mert a halálra vagyunk berendezkedve . Sok olyan ember van aki már alig várja hogy nyugdíjas legyen és végre egész nap csak meccset nézhessen . :-)
Megszaporodnának az öngyilkosságok , mert még az a kiskapu is bezárulna , hogy megöregedhetünk és meghalhatunk végre :sarcasm:
A kölykök sose jutnának az örökségükhöz , a postások nem hordhatnák ki a nyugdíjat , az öregek otthona bezárhatna , a gyógyszer ipar tönkremenne , nem éreznénk magunkat fiatalnak , mert nem lennének öregek akikhez képest annak érezhetnénk magunkat .
Úgyhogy jobban át kell gondolni ezt a halhatatlanságot . :-D
Duncan Shelley írta:
Azt változtatja , hogy ha a valódi lényünk szökött meg , akkor a nem valódi lényünk ragaszkodik a testhez , mert a valódi tudja , hogy van ennél több is az univerzumban .
Ha pedig a nem valódi lényünk ragaszkodik ehhez a fizikai világhoz , akkor át vagyunk verve .
( ezt csak úgy elme futtattam :-)) )
Duncan Shelley írta:
Azért kellett lassítanom :-) 8-)
Duncan Shelley írta:
:laugh: :laugh: :laugh: Az ember mindet megpróbál ! :-D
Duncan Shelley írta:
Lehet , hogy csak személyiséggel nem rendelkeznek . :turtle:
@ Thirdeye Magister:
De kit érdekelnek a többiek?Kit érdekelnek “mások”?
ÉN akarok halhatatlan lenni!
Átirnám a történelemkönyveket :-D
Társadalmi összeomlás?
Miért?
Eleve a halhatatlanság nem JÁR,hanem-ha én osztogatnám-adható.Tehát ki köll érdemelni!
És a követelményrendszer kemény :-D
prolizoli írta:
Nincs ott. Nanotechnológia nem létezik és az álláspont szerint nem biztos, hogy lehetséges. Amit nanotechnológiának neveznek a médiában az nem az, nem nano méretű gépeket, robotokat jelent, hanem nano mérettartományban lévő anyagvastagságot.
Egy hidrogénatom átmérője 50 pikométer, ami nem nagy, de mi mozog benne, mit lehet programozni benne, hogyan és miből oldanád meg az alkatrészeket? Egy proton átmérője 1 femtométer, ami még kisebb, de milyen módon programozod vagy látod el neked tetsző funkcióval? Miből lenne a burkolat, mi mozgatná, hogyan döntené el, hogy merre menjen?
Nem off, gépi oldalról is megkellene közelíteni a testet, nemcsak biológiai oldalról. Kedvenc témák egyike, van néhán cyberpunkot kedvelő haver, akikkel megy az eszmecsere néhanapján, itt a blogon is volt már téma valamikor.
II.Putyin998 cár írta:
Volkov ezermilliárd dollárt, vagy egy négymillió fős hadsereg parancsnokságát, vagy egy ország gazdaságát kérte egy tablettáért, ami három évre visszafiatalította a csókát. Kb. 8 hónap alatt visszatolta a bioórát 24 éves korra, három év után újra kellett a tabletta, különben a test újra elkezdett öregedni. 50 tablettája volt korlátlan utánpótlással. Ezt nevezem én passzívjövedelemnek! Valami ilyesmire kellene rátennem a kezem.
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Nem, a természet meglenne nélküle.
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
Egyáltalán nem fontos, sőt értelmetlen.
A halál természetes folyamat?
Bizonyos körülmények között logikus következmény, de a természet meglenne nélküle. Az ember halála nélkül biztosan.
A halált kiiktatni nem szabad?
Az ember halálát kiiktatni fontos és mérhetetlenül nagy haszonnal járna.
Az öregedésnek van misztériuma?
Nincs, de költöttek neki.
A halálnak van misztériuma?
Nincs, de ehhez is költöttek.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Amennyit tudunk róla, nagyon is.
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Igen.
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Elvben bármeddig, a felrobbant test rögtön összerakná magát, de mi lehetséges, azt nem tudom. A mostani állapot fejlesztése biztosan, a sebek sokkal gyorsabban eltűnhetnének, a csontok sokkal gyorsabban összeforrhatnának, nem kellenének hegek, ráncok etc.
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Hinni egyelőre még nem, de valószínűsége egyre nagyobb a számomra. A saját helyemet még nem látom benne, de szeretnék.
Csak elmélkedek. :) Arra jutottam, hogy van az emberben egy mélyen gyökerező jellemhiba, ami elterelt minket, amit le kell küzdenünk ahhoz, hogy előre tudjunk menni.
Vágyunk a nyugalomra, a megnyugvásra, ezért hiszünk a mesékben. Arra kéne jutnunk valahogyan, hogy a nyugalom érdektelenné váljon számunkra vagy minden körülmények között nyugodtak tudjunk maradni. Ha ez megvan, ha van ez a lelki béke, vagy nem érdekel a lelki béke, akkor a mesék nem láncolnának meg minket.
Aki fél a haláltól, az hihet abban a mesében, hogy a halál után is élni fog, biztonságban lesz, szeretet veszi körül. Aki az élettől fél, az hihet abban a mesében, hogy a halál után semmi van, megsemmisül az öntudata. Mesék mesék hátán, mindenre van egy csokornyi mesénk.
Érthető ez, ha elképzelem, hogy ott kucorgunk a sötétben, behúzódva egy barlangba, mindenhonnan ijesztő, ismeretlen neszek, világító szempár a sötétben, nem tudunk semmit, nem ismerünk semmit, elhiszem, hogy ilyenkor micsoda jelentősége van egy jó kis megnyugtató mesének arról, hogy van valami mögöttes dolog, mindennek van értelme, biztonságban vagyunk, nincs mitől félni. Minél jobban rettegünk, annál jobban belekapaszkodunk ebbe a mesébe és elhisszük. Ezért tudunk aludni, élni, célokat tűzni, cselekedni, mert ez a mese ad belső tartást. Innen nézve haszna is volt, van, ezért nem roppanunk bele az ismeretlenbe, amiben élünk. De ez nem igazi megoldás, korlátolt és már visszaütött a fejünkre nagyon nagyot.
Hogyan szabaduljunk meg attól a vágyunktól, hogy megnyugvást találjunk vagy hogyan érjük el a külső körülményektől nem függő belső nyugalmat? Ha ez sikerülne, nem kellenének többé a mesék, bármit megtehetnénk.
A nyugalom iránti vágy leküzdése jobb lenne nekünk, mert nagyon magas fokú tettrekészséget és küzdőszellemet adna, míg a teljes belső béke érdektelenné tehet minket az élet iránt.
“A biblia arról makog, hogy Isten saját hasonlatosságára teremtette az embert. Vagyis az ember csak olyan mintha azonos lenne, de nem ugyanolyan, hanem csak HASONLÓ. Például a játékpénz az hasonló az igazihoz, de ha bemennél vele a boltba, csak néznének bután. Lényegét tekintve, a célját tekintve csak egy jó vicc az eredetihez képest.”
Ekkora baromságot!
A játékpénz nem játékpénz, de ha annak akarod tudni, akkor igen. Gondolj bele, a zseton is pénz, nem is akármilyen pénz. Nézőpont kérdése, hogy mikor nevezzük játékpénznek és mikor valósnak.
A Biblia mit makog és mit nem, ez megint a zsetonhoz való viszonyulásunkat jelenti. Hiszem vagy nem hiszem ! – ez itt a lényeg, teszi fel a kérdést Shakespeare:)
Ha van egy gatyamadzagom, mondjuk 120 cm, és ebből mindig levágok valamennyit, amiért kapok valamit, akkor az pénz. A pénz fogalmát kellene végre tisztába tenni!
Ja, a lényeg: Isten valóban a saját hasonlatosságára teremtett minket, – no nem fizikailag -, mert nem tudott volna másként. Te is a gyerekedet úgy próbálod felnevelni, hogy hasonlítson rád, mert ha nem teszi, kurva dühös leszel. Ezzel szemben Istent baromira nem izgatja, hogy ez neked sikerül-e vagy sem. Azt mondja: tapasztald meg! – mert az, az én tapasztalásom is:) Persze ezt nem kell elhinni, csak mondom,( most kacsintás jel jönne, de nem találom)
Great írta:
És nano méretekben létrehozott új anyagokat az atomok átrendezésével. Hol kezdődik a nanotechnológia? Ezen lehet elmélkedni. Szerintem ott ahol már nano méretekkel dolgoznak.
1971-ben tehát nagyjából 40 évvel ezelőtt az egyik első mikroprocesszorban az Intel 4004-ben, annak 12 mm2-es területén, 2250 tranzisztor volt.
Ma egy Intel Ivy Bridge-ben, annak 160 mm2 területén, 1 480 000 000 tranzisztor van.
Amíg az elsőnél 187 tranzisztor jut 1 négyzet milliméterre addig a másodiknál 9 250 000 tranzisztor jut 1 négyzetmilliméterre.
Az 1946-os szuperszámítógép az Eniac (hivatalosan az első programozható, elektronikus, digitális számítógép) 17 468 elektroncsövet, 7200 kristálydiódát és 1500 jelfogót tartalmazott. 2,5 m magas volt, 1 m széles, 30 m hosszú és több mint 30 tonna. 150 KW-ot zabált óránként.
Teljesítménye a már említett 1971-es Intel 4004 teljesítményével egyforma. 1946-ban úgy gondolták, hogy a jövőben lesz vagy 10 számítógép a világon. :laugh:
Az ami a mai álláspont szerint nem biztos, hogy lehetséges vajon ugyanúgy nem lesz lehetséges 30-40-100 év múlva sem? Senki sem tudja hol a határ csak találgatunk.
A technológiai szingularitásról hallottatok már?
Ezek olyan elképzelések amelyek ma kemény sci-finek hangzanak de minden lehetséges és semmi sem biztos ugyebár.
„ A technológia történelmének elemzése rámutat arra, hogy a technológiai változás exponenciális, szemben a jelenlegi ‘intuitív-lineáris’ nézetekkel. Ezért a 21. században nem 100 évnyi, hanem – a jelenlegi ütemmel – 20 000 évnyi fejlődést fogunk megtapasztalni. A fejlődés haszna, eredményei is, mint a chipsebesség és költséghatékonyság szintén exponenciálisan fognak növekedni. Még az exponenciális növekedés is exponenciálisan fog változni. Pár évtizeden belül a gépi intelligencia meg fogja haladni az emberi intelligenciát, és ez a szingularitáshoz fog vezetni: olyan gyors és alapvető technológiai változásokhoz, amely szakadást fog létrehozni az emberi történelemben. Az esemény következményei olyan, jelenleg elképzelhetetlen jelenségek lesznek, mint a biológiai és nem-biológiai intelligencia keveredése, halhatatlan, szoftver alapú emberek, végül pedig egy hihetetlenül magas szintű intelligencia, amely fénysebességgel terjed az univerzumban. ”
Ray Kurzweil
Szerintem szuletesunkkor oroklott program alapjan felepul a test, ezutan a tovabbi fejlodes funkcioszintu, ki mit hasznal, az fejlodik. a sejtjeink x szazaleka felelos a regeneracioert, ami idovel kevesnek bizonyul a teljes karbantartasert, a szervezetbe juto mergek, karos anyagok okozta rombolas helyrealitasa igy forrasokat von el a kevesbe letfontossagu szervektol, hogy a fontosaknak biztositsa a mukodest. szerintem ha pontosan tudna az ember, hogy a szervezetnek milyen asvanyok, vitaminok, ,,uzemanyag” kell, emellett a karos anyagok bevitelet 0-ra redukalnank, a tobbszaz eves elettartamot sem tartanam lehetetlennek. mindazonaltal az agy kapacitasa veges, a serulese, regenalodasa adatvesztes nelkul lehetetlen. Maximum, ha novesztenenk egy masodik agyat, hogy amig az egyik nagygeneralon van, addig a masik orzi az adatokat. de ez egyenlore sc-fi, vagy nagy titok.
szerintem.
Helytarto írta:
Úgy látom a bibliai istennel Te sem nagyon szimpatizálsz. :-)
Tegyük még ehhez hozzá, hogy eleve rabszolgaként teremtett kb. 430.000 évvel ezelőtt.
Magukhoz hívták…
az isteni bábaaszzonyt, a bölcs Mamit,
s így szóltak hozzá,
Te vagy a bábaasszony, teremts hát embert!
Teremtsd hát meg az ősembert,
az igát hadd húzza, Enlil megbízását:
az istenek szállítókosarát cipelje az ember!
No igen, dühében úgy döntött elég lesz nekünk 120 évig élni, a 12 DNS rétegből pedig elegendő kettő is, így jó eséllyel sosem ébred rá az ember, hogy valójában micsoda képességekkel rendelkezik. Ha pedig egyszer lehet szülni fájdalommal is és verítékkel keresni a kenyeret, akkor miért is ne?
annamari írta:
Minden amit ebben és az előző hozzászólásodban leírtál íródhatott volna általam is. Vallom, hogy az ember egyik legerősebb fegyvere a hite. De amikor hitről írok, akkor nem arra a fajta hitre gondolok, amit a vallás belenevelt az emberekbe
(majd minden jóra fordulj, csak bízz!), hanem arra a képességre, amely által változtatni tudunk mindazon, ami rossz és vállaljuk a felelősséget az életünkért.
Szóval ez a hit nem egy lagymatag beletörődés, hanem egy megingathatatlan, kőkemény tudás!
Érdekes példák vannak a cikkben, például az újra kinőtt fogak elgondolkoztatnak. Ha az öregedés egy belénk táplált program akkor úgy látszik itt-ott “bugos” egy kicsit. De ha ezek egy-egy emberben / állatfajban megjelennek akkor ez éppúgy a természet része és ha rájönnénk, hogy ezt hogyan idézzük elő szándékosan, akkor azt nem tartanám természetellenesnek.
Kicsit offtopic, de a fogakról és a regenerációról jutott még eszembe:
Olvastam egy kísérletről, amiben azt vizsgálták, hogy a tyúkoknak mennyi kálciumra van minimálisan szükségük ahhoz, hogy tojásokat tudjanak létrehozni. ( A tojás falához kell a kálcium. )
A kísérlet végül is eljutott arra a pontra, hogy 100% kálcium mentes tápot adtak az állatoknak, de a hülye tyúkok ezt nem tudták és csak tojtak és tojtak…
A testük így is képes volt előállítani a kálciumot más anyagokból. Ha mi is rendelkeznénk valami hasonló képességgel egy csomó betegség megszűnne.
Hogy a halált ki szabad-e iktatni, nem tudom. Ha nem lenne halál biztos felmerülnének olyan problémák amikre most gondolni sem tudunk. Ahhoz el kellene tölteni némi időt egy halál nélküli világban, hogy erre válaszolni tudjak. Amikor valami olyan dologra vágysz ami elérhetetlen úgy érzed, ha azt megkapod akkor végre teljes lehet az életed, vagy utána bármit elérhetnél, már csak az az egy icike-picike dolog kellene. Aztán ha megkapod egy ideig nagyon örülsz neki, aztán rájössz, hogy minden tök jó, de még van az a másik icike-picike dolog is, amit ha megkapnál akkor minden olyan tökéletes lenne és…..
Ami a halál misztériumát illeti, számomra nem létezik. Kíváncsiság van, de azért tudom türtőztetni magam :)
Az utolsó 3 kérdésere még nem tudok válaszolni, de a végére még ajánlok egy (angol) e-könyvet. Úgy 1 éve olvashattam. Ingyenesen letölthető itt:
http://www.thebookofaquarius.com/
A lényeg, hogy a készítő összeszedett egy csomó, több száz/ezer éves alkimista idézetet és megpróbálta megtalálni bennük a közös pontot. Voltak akik állítólag megtalálták a hallhatatlanság titkát. Ahhoz, hogy ezt elérjék létrehoztak egy tárgyat, az un. “Bölcsek Kövét”.
Most nem akarok részletesen belemenni, de akinek van egy kis ideje és érdekli lapozzon bele, az idézetek között van pár elgondolkoztató.
A lényeg, hogy szerinte a titok nyitja – és bocs ha ez kicsit durva lesz – a pisi. Annyiban szeretnék megnyugtatni mindenkit, az örök élethez nem kell minden napot egy jó nagy bögre friss és meleg pisivel indítani. A könyvben – illetve a fenti linken található fórumon – le van írva egy eljárás amivel állítólag létre lehet hozni a Bölcsek Kövét. Ő ezt a régi idézetek/tekercsek alapján próbálja megalkotni.
Nem vagyok kémikus, nem értek hozzá és nem bátorítok senki, hogy próbálja meg. Én nem tettem. De szegről-végről úgy éreztem a témába vág.
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Természetesen ;-) , hiszen úgy tűnik, néhány milliárd év alatt folyamatosan tökéletesedik, alkalmazkodik minden élő a környezetéhez, megtalálja azokat a pillanatnyilag legelőnyösebb együttműködési formákat, ami biztositja számára a legjobb túlélési feltételeket.Ennek a folyamatnak része az öregedés is.
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
A természet részeként fontosnak gondolom, nekem nem fontos.
Mindent szabad, ha azzal nem ártok más lénynek..
A halál természetes folyamat?
Igen. A korlátolt tapasztalataim azt mutatják.
A halált kiiktatni nem szabad?
Dehogynem
Az öregedésnek van misztériuma?
A halálnak van misztériuma?
Mindennek van misztériuma, némely dolgoknak egyre több.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Minden elképzelhető, ezt is már sokan elképzelték-lásd:regények,versek,filmek,mesék
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Átlátom, hiszen az emberi test ( csakúgy, mint minden élő anyag) igazi,tökéletes túlélő szerkezetként indul, amit aztán az első pillanatoktól kezdve konfliktusok tömkelegével teszünk próbára, és ő újra és újra kénytelen turbó túlélő üzemmódba kapcsolni…aztán egyszer csak nincs tövább.
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Elvben bármeddig
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Hát nagyságrendekben nem, évtizedekben igen
Tibi
Helytarto írta:
Valóban mindenki tudja és hiszi a tudományos világban hogy, az értelmi képesség az agy köbcentiméter tartalmától függ, vagy csak te állítod így be? A delfineknek, ceteknek és az afrikai elefántoknak nagyobb az agyuk mint az emberé, ezek szerint nagyobbak az értelmi képességeik is.
Vagyis ha logikailag levezetjük amit írsz akkor az jön ki, hogy minél jobban hülyül az ember, minél jobban csökevényesedik, annál nagyobb esélye van fennmaradni.
Ha körülnézünk a világban azt kell, hogy mondjam van benne valami. :-D
Bár már válaszoltam a kérdésekre az első oldalon, de eszembe jutott valami és gondoltam hozzáteszem a társalgáshoz. Hallottatok már a telomerről? Ez az emberi kromoszómák végén található lezáró vegyület, az utóbbi időben pedig , hogy elkopásának/rövidülésének szerepe van az öregedésben. Konkrétabban a telomerek elbomlása egy egyébként egészséges ember élethosszát le tudja rövidíteni. A linkelt cikkben hosszabban is olvashattok a dologról. Érdekes elmélet, és már hallottam róla a munkám kapcsán is, de nem nagyon csámcsog rajta a mainstream média.
Erről a linkről beszéltem, sorry.
http://www.welldorado.com/egeszseg-megorzes/98-a-telomerek-szerepe-az-oregedesben
Duncan, Off topic, de nem lehetne a hozzászólások elküldése előtt egy előnézet gombot lerakni, vagy legalább 5-10 percig javítani a saját hozzászólásokat?
„Szerintetek az öregedés természetes folyamat?”
Az öregedés nem természetes folyamat a tudatos lények számára.
„A halál természetes folyamat?”
Az élet ami természetes a tudatos lények számára, nem a pusztulás.
„Az öregedésnek van misztériuma? A halálnak van misztériuma?”
Ha a tudatlanságnak van misztériuma, akkor ezeknek is, mert mindkettő a „nem tudásból” fakad.
„Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?”
Az „Igaz Való”, ami halhatatlan. Az Igaz Valónk, ami formálja az anyagot és a test anyag…
„Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?”
Mit gondolsz, elvben meddig terjedhet az akaratod?
annamari írta:
Neked nem olvastak gyerekkorodban a szüleid mesét ? :-))
Amúgy jó a meglátásod . Személy szerint nagyon át tudom élni a nyugalom iránti vágyat , de most a hozzászólásod hatására megvizsgáltam , hogy miért is van ez annyira bennem . A következőt találtam : gyerekkoromtól fogva az a tapasztalatom , hogy mi emberek rengeteg mesterségesen felállított célért küzdünk , rengeteg problémát generálunk magunknak a semmiből . Mindent meg akarunk változtatni magunk körül , mert semmi nem jó nekünk . Ha fúj a szél az a baj , ha süt a nap akkor a bőrráktól rettegünk , ha nem esik az eső akkor az a baj , ha esik akkor az , ha nem sikerül egy vizsga az a baj , ha a szomszéd kutyája az ajtó elé :pill: akkor az . vég nélkül lehetne sorolni , hogy miért nem lehetünk nyugodtak .
Na , nekem személy szerint ebből lett elegem , de szerintem másokat is az ilyen álproblémák kergetnek a nyugalom keresésébe . Valószínűleg pont az a célja a rendszernek , hogy a valódi problémák megoldásához már ne legyen se kedvünk , se erőnk .
Azt figyeltem meg , hogy amikor nincs idő az agyalásra , hanem s.o.s kell cselekedni , akkor megkapjuk az erőt is a cselekvéshez .
Ellenben a rendszer arra kondicionál minket , hogy rengeteget agyaljunk , elhitetve velünk hogy ez a problémák megoldásának kulcsa . De nem ez a kulcs . A kulcs szerintem az , hogy felismerjük hogy valóban probléma -e az , amit annak hiszünk .
Ehhez kell a belső nyugalom , higgadtság . Hogy ne csak egy ” reakciós ” :-) legyek , hanem hogy átlássam a helyzetet . :chic:
Igazából csak ezért fontos a belső béke , lelki nyugalom .
Még csak azt fűzném hozzá , hogy az csak egy tévképzet , hogy a belső béke , vagy nyugalom , az aktivitás hiányát jelzi . A rendszer ezért is sokat tett , hogy elhitesse velünk , hogy aki belső békére törekszik az egyben a cselekvésképtelenségre törekszik . nem így van . Azért kell a belső béke , hogy helyes döntéseket hozhassunk .
Újraprogramozás :
Béke = felelősségteljes aktivitás .
Nyugalom = tudatos döntés .
Csend = rálátás a valóságra .
:peace: :yinyang: :rose: :heart: :-D
Elnézést , nem :pill: , hanem :poop: :-)
Kedves Duncan! A cikk összeszedettsége és logikája előtt tisztelettel hajlok meg ismételten!
Szerintetek az öregedés természetes folyamat? Látszólag mindenképpen, de nem logikus, ez tény!
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad? Nem, nem fontos.
A halál természetes folyamat? Látszólag… de biztos, hogy sokaknak ijesztő lenne, ha nem lenne halál holnaptól. Én a magam részéről támogatnám, hogy ne legyen.
A halált kiiktatni nem szabad? Lehet, hogy nem iktatnám ki, valamilyen csavarral elérhető opció lenne.
Az öregedésnek van misztériuma? Talán nincsen, inkább tudáshiány, ahogy írtad.
A halálnak van misztériuma? Van ám!
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan? Igen.
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit? Hát gyakorlatban nem, de elméletben fel tudom vázolni.
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége? Ha regeneráció, akkor végtelen ideig és végtelen módon, kivéve az egy(-két) exit utat.
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek? Igen! Az se baj, a következő életben, de most is, akkor azzal az opcióval, hogy regeneráció történik és azért egy kevésbé ráncos B.andi regenerálódhat nagyságrendekkel hosszabb ideig.
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Hm-hm-hm… természetes folyamat a gravitáció? Hogy ha leesel a tetőről, meghalsz? Természetes folyamat az UV-sugárzás? Hogy ha sokat vagy a tűző napon elájulsz? Lehet definiálni annak is. De tökéletesen fölösleges. Tenni kell ellene.
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
Hát, nekem aztán nem fontos. Előnyöm nem származna belőle, az biztos. Akkor meg minek?
A halál természetes folyamat?
Véleményem egyezik az első kérdésre adott válaszommal.
A halált kiiktatni nem szabad?
Meglátjuk, ki az erősebb. Majd mondok érte egy imát, ha eltemettem.
Az öregedésnek van misztériuma?
Mi az hogy. Ahogy Alex próbált meggyőzni az “igazáról” egy cikkel előbb, az is ezt igazolja. Az öregedés dicső, az öregedés tök buli, az öregekre fel kell nézni, aki vén, az biztos okos, meg bölcs, meg reumás, az öregeket tisztelni kell, és ezért öregnek lenni jó… Aki öreg annak nem kell dolgoznia, azt csinál amit akar, és még pénzt is kap érte.. Hát na, külön kis kultúrája van, az biztos.
A halálnak van misztériuma?
Na ennek meg aztán.. tyűű! Ha csak belegondolunk, hogy fogalmunk sincs, mi van utána. Mennyi ismeretlen.. csábító és mégis félelmetes. Egész vallások vannak köré építve, nem beszélve a halál “tudományos-szükségszerűségéről”.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Igen.
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Igen. Testünk csodásan megtervezett gépezet, rengeteg hasznos beépített funkcióval, csupán (mint korábban említettem) elvesztettük a használati utasítást.
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Le kell vágni a fejet… :D Nehéz kérdés. Például egy kar visszanövesztését még el tudom képzelni minden gond nélkül, de egy-egy fontosabb szervnél már felmerülnének problémák. Beugrik itt az egyszerűsíthetetlen összetettség elve a videóból. Képes lenne a test visszaállítani mondjuk egy átszúrt szívet? Azonnali biológiai halállal járó sérülésből fel tudna-e gyógyulni? “Kivetné”-e a test a lelket magából, attól függetlenül, hogy pár órán belül felépül?
De ami jelenleg fontos, hogy miért nem működik ez így? Illetve miért ilyen hiányosan? Hiszen regenerál a testünk most is, de egyrészt lassan, másrészt csak nagyon kis mértékben. Egy karcolás még oké, de ha továbbfut a kés, az ujjam miért nem nő vissza? Elvben 3 válasz lehetséges (szerintem):
1. Nincs kellő erőforrása, “alapanyaga” a testnek, amivel ezt véghez tudná vinni.
2. Nem működik, vagy ki van kapcsolva a program, ami ebben az esetben szükséges lenne.
3. Egész egyszerűen nem erre lett tervezve. (Persze, ezt nem gondolom komolyan. :D )
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Sajnos nem. Nem tudok elképzelni hosszabb időt, mint az “örökké”. 8-)
(Bocs a szűkszavúságomért, de egyenlőre a másnapossággal küzdök. :D )
@ rozsi008:
Alex írta:
Erről azt gondolom, 100 vagy 140 -150 év után döntött úgy, hogy ennyi most már befejeztem és a többit oldjátok meg ahogy tudjátok. Nem feltétlenül negativ értelemben értem, hogy aki eldönti hogy meg akar halni az megkeseredett, apatikus, de ha eldönti, az egy kicsit veszteség a körülötte élőknek, mert mégis elmegy ebből a testéből. Ezért pl az apósomnak mindig igyekszem valami hasznos tevékenységet adni. Ne azt érezze, hogy nincs rá szükség.
prolizoli írta:
Ebből adódóan lehet téves is. Tehát nem biztos, hogy szerencsés abból kiindulni, hogy biztosan igaz.
Igen. Az is, hogy sétálsz az utcán, hirtelen eléd ugrik a medvedisznóember és felfal egy kis mustárral. Ettől még nem feltétlenül következik be még nagyon hosszú idő alatt sem. Vagy talán soha.
A fizikai világban is nagyon sok ilyet tudnék mutatni, a természeti törvényektől a Balatonig. De hivatkozhatnál elméletekre, melyek állítják, hogy ezek nem mindig voltak azok, amik most, és nem mindig lesznek azok, amik most. Ezek elméletek. Személyes megfigyelések nem támasztják alá. De mi csinálja a változást, ha az szerinted örök? Vagy nem örök?
De mi van akkor, ha a materializmus nem igaz? Ha van értelem, ami nem része a fizikai világnak, akkor az értelem messzire juthat.
Miért nem teszel ellene?
Ezt úgy értettem, hogy ha megöregszel és meghalsz, ha te magad nem látsz neki sűrgösen a kutatásnak, akkor mit fogsz tenni? Nem fogják piacra dobni az ezer forintos tablettát, nem történik csoda, mások nem adják neked tálcán, vagy nem találják meg, vagy megtalálják a megoldást, de téged nem kínálnak meg vele. Akkor mit fogsz tenni azért, hogy ne öregedj és ne halj meg? Semmit? Miért?
@ Alex:
Az a nagy büdös helyzet, hogy nekem tetszett ez a keresztény teológiai áttekintés (legalábbis én annak veszem).
Nem azért, mert te írtad (nagyon bírlak, de nem vagyok veled kapcsolatban elfogult). Nem is azért, mert egyetértek, még csak nem is vagyok vallásos. (Ebben nem voltam teljesen biztos, de egy nemrégiben kiadott vatikáni állásfoglalás szerint, ha egy nő szeretkezés közben azt kiabálja, hogy „Istenem, istenem!”, az nem számít imádkozásnak.)
Azért tetszett, mert egy olyan kultúrkör hozzáállását magyarázza a témához, ami elég elterjedt és meghatározó, ezért érdemes megismerni. És mert olyan részletes és összeszedett, amit én a 20 éve szerzett, felületes hittan tudásommal nem tudtam volna így elővezetni és valószínűleg soha nem is venném a fáradtságot, hogy alaposabban utánanézzek.
Régen volt már, hogy utoljára Biblia volt a kezemben és az is, hogy valakivel beszélgettem róla, de nekem úgy rémlik, hogy isten azért küldte Jézust, hogy áldozatával megváltsa az embereket a bűneiktől (ezért hívják Megváltónak is). Eddig azt gondoltam, hogy ez az eredendő bűnre vonatkozott, mert csak az van, ami közös és egyetemleges. A többi mind egyéni, azokért úgy tudom, mindenkinek magának kell meggyónni és bűnbocsánatot kérni. Most viszont azt olvasom, hogy Ádám és Éva bűne miatt van egyáltalán szenvedés és halál. De ha ezt a bűnt megváltotta Jézus, akkor büntetést miért nem? Vagy amit ezzel elért, az a lélek halhatatlansága? Vagy a mennybe jutás? Vagy a feltámadás? Ha hiszek benne nem hal meg a lelkem, különben igen? Akkor a mennybe jutok, különben a pokolba? Akkor feltámadok egyszer, mikor és miért nem inkább nem halok meg? Kicsit összezavarodtam, nem tudom, hogy mit gondoljak. Te viszont értesz hozzá, örülnék, ha segítenél rendbe tenni ezt a dolgot.
Szia Petra!
Ezek szerint a off topik – Szex és szerelem mellett kéne egy off-topik: Vallás is? Vagyunk akkor máris ketten.
Petra írta:
Ez volt a célom, nagyon jól ráéreztél. A másik célom pedig az volt, hogy érzékeltessem, hogy ez a téma ősöreg és a régi korok nagy koponyáinak is nagy témája volt.
Az érdekes ebben az, hogy habár a válaszaik évezredesek, ma egy centivel sem vagyunk közelebb a megoldáshoz, mint ők. Sőt, írnak olyan dolgokról, amik alapján még azt is gondolhatnánk, hogy lehet, hogy többet tudtak a témáról, mint mi.
Petra írta:
Egyet igérhetek, hogy beszélgethetünk róla. A válaszokat nem biztos, hogy tudom.
Tegnap olvastam (elhatároztam, hogy elolvasom a Bibliát, Kinyitottam az első oldalon és mint más könyveket ezt is olvasom. 2,5 éve minden nap, de talán már az idén a végére jutok. :-)) a következőket, amit itt azért írok le, mert mindig meglepődök azon, hogy miféle dolgokon agyaltak évezredekkel ezelőtt:
” 5 Mert a test szerint valók a test dolgaira gondolnak; a Lélek szerint valók pedig a Lélek dolgaira.
6 Mert a testnek gondolata halál; a Lélek gondolata pedig élet és békesség.
7 Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti.”
” 12 Annakokáért atyámfiai, nem vagyunk adósok a testnek, hogy test szerint éljünk:
13 Mert, ha test szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a lélekkel megöldökölitek, éltek.”
( Pál Apostolnak Rómabeliekhez írt levele, 8. fejezet)
„Az emberklónozás illegális, még elméleti megemlítése is összevont szemöldököket vált ki.”
Hát igen, ezt akarják nekünk beadni és valószínű teljes gőzzel folynak a kutatások. A bárány is csak egyszerre előkerült pedig azok a kutatások is tiltva voltak. Egy titkos laboratóriumból csak filmekben szivárognak ki adatok, vagy szándékos az adat szivárogtatás, ez is a megtévesztés része.
„Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad? Az öregedésnek van misztériuma?”
Porhintés a szembe, parasztvakítás. Nekünk, rabszolgáknak csak ez jár. Ha valaki, valakik túl sokáig vannak egy állásban, beosztásban, esetleg igen megerősödik az ottani pozíciója, kell a forgás. Így egyszerűen lehet cserélni az embereket. Misztériuma? Hát persze, hogy ne próbáld tanulmányozni, és ne adj isten, megszüntetni vagy jelentős mértékben hatásait csökkenteni. Ez a legjobb béklyó, amit kitaláltak. Legyen valaki bármilyen hatalmas, független, ha szeretne több ideig élni, be kell állnia a sorban és esetleg, ha Rendszernek is úgy jó, még kap egy kis időt. És hogy senki ne kezdjen követelőzni, ki van jelentve, ez szükségszerű, változtatni rajta nem lehet.
A fejlődéshez is a gyors rotáció kell. Ha nagyon hosszú éltünk lenne, a kutatás, fejlődés lecsökkenne, leállna, fajunk a kihalás szélére kerülne. Ezt akarják nekünk bemagyarázni.
Duncan Shelley írta:
Lehetséges gondolat. Ehhez istenről, Istenről, és a lélekről való tényleges tudásom nem elégséges. Ha filózni lehet, akkor azt mondanám, hogy a születés és a halál ciklusánál (és vegyük alapul az újjászületés lehetőségét) talán annyi értelmet látok, hogy “tiszta lappal” indul a személy. Bizonyos rögzültségek, tapasztalatok törlődhetnek vagy homályba húzódhatnak, így más nézőpontok és tapasztalatok megélésére nyílik meg a lehetőség. Szinte új személyiség tud kifejlődni, aki máshogy, más szemszögből, más adatok alapján értékel. Ennek vannak még összefüggései, de most nem mélyülnék bele mert ez már tisztán a filozófia területe.
Duncan Shelley írta:
Rendben. Jó definíció, de egy ponton nem értem. Ha fénysebesség 10X-ével utazol 2 percig, akkor mennyi idő telik el? És ha 50km/h-val utazol 2 percig akkor mennyi idő telik el?
Duncan Shelley írta:
De ha lennének új céljaid, és vágyaid 10000000 év alatt, akkor ugyanitt állsz nem? Csak 10 célod helyett 100-at valósítottál meg. És kitűznél másik 10-et ami már nem fér bele a 10000000 évbe… Ez is érdekes vonal nem?
Duncan Shelley írta:
Ez egyébként tök jó. Látszik, hogy átgondoltad az egész területet alaposan párszor…
@ Petra:
Hogy ne legyen off, de legyen benne Biblia:
A Bibliában két olyan ember van, aki nem hal meg: az egyik Hénok még nagyon az elejéről, aki 365 évet élt, és “Istennel járt”, majd egyszer csak eltűnt, mert “Isten magához vette őt”. (A többiek akkoriban 1000 éves limittel éltek.) A másik Illés próféta, akit elragadott egy “tüzes szekér”, és többé nem volt megtalálható. De rajtuk kívül mindenki, még Mózes meg Jézus is meghalnak a Bibliában. Bár Jézust megölték.
Még valami. A Bibliában a Teremtés könyvében az emberi életkor általános csökkenése is ott van, amiről egyszer készítettem egy diagramot is. Az látszik, hogy a vízözön előtt az emberi életkor határa 1000 év volt, amit legjobban Matuzsálem közelített meg a maga 969 évével, a vízözön után aztán drasztikusan csökken a limit, aminek a középértéke egy exponenciálisan ereszkedő görbe. Mózes a maga idejében már extrémnek számít a maga 120 évével, végül a zsoltárokban van, hogy az ember élete “jó erőben lehet tán 80 év is”, tehát ez lett a késő ókori limit, és ma is az.
[A fönti üzenet semmilyen vallási állásfoglalást nem tartalmaz.]
Sziasztok!
Duncan rögtön azzal a gondolattal kezdte a cikket, ami szerintem épp így van: mégpedig, hogy nem a testünk vagyunk, azt “csak” birtokoljuk és mivel anyag, egyszerűen elkopik az évtizedek alatt. Na de miért kopik el?
Mert ez a természetes – vagyis ebben egyeztünk meg.
Van aki képes hátat fordítani ennek a megegyezésnek, képes kilépni az okozat szerepéből, azt gondolom, hogy ez a cikksorozat is ezt szorgalmazza.
Így tehát az öregedés nem természetes folyamat, csak bele lettünk taposva ebbe a realitásba.
A halál kiiktatása: ez elég nehéz ügy, mert ha nem halunk meg, de születnek az újabb és újabb emberek, akkor a bolygó lakhatóságát is meg kell oldani, persze kérdés, hogy összesen hány ember létezik, beleértve a testben, ill. testen kívül lévőket, illetve hogy aki testen kívül van, szeretne-e egyáltalán testben létezni.
Azt gondolom, hogy az egész öregedés folyamata, misztériuma, megállítása, megelőzése mind-mind ebben a bizonyos beültetett megegyezésben van elnyomva és az az egyén aki ez ellen küzd, csak nagyobb elnyomást kap. Ezt a téves realitást csak egy nagyobb és egyre növekvő csoport képes megváltoztatni, ezért jó, hogy ezt a cikksorozatot ennyire sokan olvassák és tudatosítják magukban.
Abszolút elképzelhető számomra, hogy a test potenciálisan halhatatlan, mégpedig a regeneráció képessége miatt, ami még az ennyire elnyomott állapotban is működik valamennyire: sebgyógyulás, csontösszeforrás, sejtmegújulás.
Egyelőre van misztériuma az öregedésnek és a halálnak éppen azért, mert mást mond róla a tudomány, mást és mást mondanak a vallások, jó kis zűrzavart okozva a témában, de az a közös bennük, hogy a megadást, az okozat szerepét sugallják így vagy úgy.
Saját felelősség a test állapota, hogy a bevitt anyagokkal építjük, vagy romboljuk azt, de ez csak az első szint. A tudatosság fejlesztése, a tényleges realitás elfogadása viszont megkímél a téves programtól és nagyságrendekkel hosszabb ideig (hiszen az idő is csak megegyezés) tartható fent a test jó állapota.
gabchee írta:
Kivel, mikor és miért? Valamint jó lenne legalább egyetlen bizonyíték erre!
Lehet, hogy én értelek félre, de ha megegyeztünk benne, akkor hogyan lettünk beletaposva ebbe a realitásba?
@ rozsi008:
Szerintem van így, nincs rá bizonyítékom, csak ezt gondolom, illetve van ezzel kapcsolatban tapasztalat, de az csak nekem bizonyíték.
A realitás lehet kényszerített, miért is ne lehetne. Remek a Legfelsőbb Kaszt médiát kontrolláló hálózata, amely a valóság helyett a szándékát jeleníti meg realitásként.
És evvel rengeteg ember ért egyet. Hát így van beletaposva.
@ gabchee:
A tapasztalat a legjobb bizonyíték! :-)
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Az általános tapasztalat az, hogy az öregedés szükségszerű. Ez persze nem zárja ki azt, hogy valóban, minden körülmények között szükségszerű. Állítólag a Himalájában van egy több ezer éves jógi. Ez persze csak legenda, de mi van, ha igaz?
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
Azért fontos, mert általános tapasztalat. Ha meg akarom szüntetni (és miért ne lehetne?), akkor meg azért fontos.
A halál természetes folyamat?
A halál nem más, mint egy korábbi állapot megváltozása. Ha természetesen azt értjük, hogy automatikus, akkor a válasz az, hogy nem feltétlenül. Ha például tudatosan én változtatok a helyzetemen, akkor ez a változás (vagyis halál) rajtam múlt, nem pedig a “természeten”. Ilyen módon a halál lehet tudatosan akart is (és ezalatt nem csak az öngyilkosság értendő).
A halált kiiktatni nem szabad?
Ha halál kiiktatásán a halhatatlanság elérését értjük, akkor szerintem ennél fontosabb nincs.
Az öregedésnek van misztériuma?
Hát elég rejtélyes, hogy mi okozza, ilyen értelemben van.
A halálnak van misztériuma?
Utóbbi erre is vonatkozik.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Abszolút halhatatlan? Jó kérdés.
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Értem az érvelést.
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Elvben addig, ameddig vannak olyan körülmények, amelyek egy test számára biztosítják a fennmaradását.
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Tudnék hinni benne, de én nem hinni akarok, hanem tudni :-P
veratius írta:
A másik oldalról pedig, amíg nem teremtenek olyan körülményeket, amelyekben már képtelen a test tovább regenerálódni.
rozsi008 írta:
Látom, jól felborzoltam a kedélyeket. 8-)
Van ezernyi élményem, hogy a kifejezésseddel éljek…csak még nem emlékszek rá, de remélem még ez életemben egy jó részét megoldom.
Szerintem akkor fogjuk elérni a szellemi állapotot, ha tudjuk a gondolatainkat uralni, a negatívakat is(fájdalom, rossz élmények). Ismerjük a VALÓDI múltat , a jelent , és ennek ismeretében képessé válunk alakítani a jövőt.
rozsi008 írta:
Miért a misztérium számodra nem azt jelenti, hogy valami rejtélyes , titokzatos?!
A temetőben a testeket úgymond leteszik és különböző dekort kap a föld felett kőtábla, fejfa, kolombárium,stb, de számomra már nincs ott az, akit eltemettek, csak a “por” mégis azt akarják az velem elhitetni, hogy ő van ott, meg azt hogy egyszer élünk , aztán meghalunk, nincs tovább.
Nem azt mondom nem kell a tisztelet, e földi porhüvely iránt, kinek igénye és pénztárcája szerint, de ami most van, az túlzás.
rozsi008 írta:
Szerintem a lélek, az gondolatenergia, életenergia.
Lélek irányítja a képzeletünket, adatainkat, mindent amit összegyűjtöttünk az életek alatt. Ezek lehetnek hamis adatok, érzelmek,fájdalmak, elképzelések, ezért a sok gond, mert a meglevő adatok, és érzelmek alapján tudunk dönteni.
Például apámnak le akarták vágni az egyik lábát, de nem hagyta…..ő érezte ezt a dolgot, amit később olvastam valahol.
Nem tudom, megmondani honnan van az adat…. -, a levágott láb is fáj, nem a helye,csonkja, hanem a láb maga, az illető szerint a láb ott van, és a fájdalom is el van “raktározva”. Ezért érzi is a fájdalmat.. a nem létező láb helyén.
Számtalan ilyen eset van, mivel nem beszélünk róla, kevés információ van a köztudatban, nincs a jelenlegi életünkben semmilyen probléma, ami ne a múltból eredne.
PL: a hirtelen a éles nyaki fájdalmat érez az anyuka, aki otthon éppen késsel szeleteli a répát , közben a gyerekek kint kiabálnak, ugrándoznak az udvaron, apuka valamit kopácsolja a falat, és erre anyuci, csak egy régmúlt fájdalmat idézett fel, NEM tudatosan!! Talán éppen a francia forradalom idejét, igazságtalanul elítélték, és levágták a fejét.
És sorolhatnám, ez egy kitalált példa volt, de valahogy így működik….
Ha az eseményeket mindent, ami számunkra PROBLÉMA, megtudjuk mi volt, mi történt,mi az igaz, akkor szabad lényekké válhatunk.
Itt az a fontos, hogy az illető mit tart problémának.
Lehet ez akár egy párkeresési, vagy munkahelyi probléma, bármi, mind a múltból jön.
Kezeltem a lányomat kézrátételes technikával , mert volt fájdalma és kb. 15-20 perc alatt elmúlt.
Gondolat az úr.
Hát ezért gondolom, hogy a lélek halhatatlan, és a test nem.
Kíváncsi vagyok , hogy cáfolsz meg. :-)
Az egyén szempontjából vizsgálva valóban nagyon sajnálatos az öregedés, és a test halála. Ha úgy véljük, hogy a halállal végleg el is múlik a világról, és sem feltámadás, sem reinkarnáció, de még egy kicsike kis pokol sem vár rá, valóban elég aggasztó kép tárul elénk. De ezek egészen új tanok. Ahogy egy régi könyv hátoldalán olvastam:
“Buddha tévedett. Jézus tévedett. Lao Ce tévedett. Krishna tévedett. Milarepa tévedett. Mohamed tévedett. A szútrák tévedtek. A Biblia tévedett. A Tóra tévedett. A Korán tévedett. A Bhagavad Gitta tévedett. A Tao Te King tévedett. Mindenki tévedett: minden vallásalapító, minden szent ember, minden bölcs, minden mester, minden hívő. Nincs Isten. Nincs Lélek. Nincs Út. Nincs erény. Nincs bűn. Nincs felelősség. Nincs következmény. Nincs cél. Csak hús van. Ez a pszichiátria tanítása. Évtízezredeken át hittünk ennek az ellenkezőjében – és fennmaradtunk. 100 éve sincs, hogy hiszünk ebben a világképben…”
Szóval, nincs 100 éve, hogy hiszünk ebben a világképben. Vizsgáljuk meg egy kicsit akkor a régi világképek szerint is az egyén halálának kérdését!
Achilleus, Zeus leszármazottja, aki félistenként élte életét, tudta, hogy egyszer meg fog halni. De olyan életet akart élni, aminek híre évszázadokon át életben tartja hírét, így lesz valóban halhatatlan.
Kovács István géplakatos, sosem vetette meg a jókedvű mulatozásokat, és barátaival sűrűn látogatta a “Négy csöcsű” néven elhíresült csepeli, III. osztályú vendéglátóipari egységet. Családot nem alapított, hisz mindig volt új barátnő, aki némi ékszerért, bundáért készségesen teljesítette vágyait. Pista nem volt fukar hozzájuk. Jutott bőven a korai örökségéből, amit mint családjának utolsó élő tagja kapott kézhez az édesanyja halála után. Úgy gondolta, sose tudja az ember, mikor jön érte a kaszás. Egy ködös novemberi szerda reggel, munkába menet jött el az ő ideje. A Tanácsház téren, nem messze a templomtól – ahol ő sosem járt – egy autóbusz vezetője későn vette észre, hogy egy szinte még új Pannónia motorkerékpár fordul elé. Kovács István 33 évet élt. Néhányan elkísérték még utolsó útjára, de a koszorúk után sosem került friss virág a sírjára.
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Igen. A test egy gép, ami kopik. Minél jobban bánunk vele, minél jobb üzemanyaggal megy, annál tovább tart. De semmiképpen sem örökké.
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
Nincs olyan hogy nem szabad. Ettől függetlenül a mai ember gondolkodásmódjához olyan szorosan hozzátartozik az öregedés, hogy semmi jó nem sülne ki belőle ha egyik percről a másikra megszűnne.
A halál természetes folyamat?
Természetes és szükségszerű. Egyszer olvastam egy könyvet, volt benne egy lény aki isteni hatalmú volt, de nem tudott meghalni. Ha jól emlékszem azt gondolta hogy talán o isten, de olyan öreg volt hogy nem emlékezett rá. Ez a legszörnyűbb sors amit el tudok képzelni. A halhatatlanság.
A halált kiiktatni nem szabad?
Próbálkozni lehet. Ki is lehet iktatni, átmenetileg. De legyen az én döntésem hogy ha elegem van kiszállhassak.
Az öregedésnek van misztériuma?
Az öregedés szín tiszta biokémia. Nincs itt semmi látnivaló.
A halálnak van misztériuma?
Mivel meg senki sem számolt be róla hitelesen hogy mi van utána, ezert van. Miután meghaltam, az egész nagyon egyszerűnek fog tűnni gondolom.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Hogy megváltoztathatjuk-e úgy, hogy halhatatlan legyen? Talán. De én nem hiszem hogy az embernek hallhatatlannak kell lennie.
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Persze hogy átlátom :)
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Elvben bármeddig. Csak azt nem tudom hogy egy napok óta halott ember önmaga lenne-e ha visszahoznánk a testet az életbe. Egyáltalában lakna benne valaki?
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Az attól függ, hogy te mivel házalsz? Sok csodaszert láttam mar de a fizika-kémia-biológia hármast egyiknek sem sikerült felül múlnia. Emberek tízezreket költenek mindenfele kenyai gyógyteákra olyan vélt hatások miatt amit soha nem igazoltak (és most vonatkoztassunk el a rendszertől, dolgoztam olyan kutatási környezetben, ahol ha rájövünk valamire mar milliomos lennek és senki nem állította volna le a technikai fejlődést) viszont fogalmuk sincs arról, hogyan segítene rajtuk a szulforafán vagy a diindolmetán es ehhez csak brokkolit kéne enni. Meg aztán nagyságrendek? Tehát 800 év vagy 8000 év? Az én életemben ekkora ugrás nem jön. Talán majd szép lassan növelik, ahogyan az informatikában is ki kell járni a köztes lépcsőfokokat.
Sokan mintha kicsit tartanának ettől az örök élet dologtól, mert hogy így nem fejlődne a lelkük, nem kapnának további leckéket, etc. Hát ugyan már! Mi lenne ennél jobb lecke? Ráadásul nem felejtünk el mindent pont a vizsga előtt. x) Se után.
De abba is bele kell gondolni, hogy mi van akkor, ha az örök élet elérése a házi feladat? És csak azért vagyunk itt, mert előzőleg nem sikerült..
Érdekelne amúgy, hogy itt ki mit gondol egy gépesített test elvi elképzeléséről? Tudom, bizarrul hangzik, de ha már egyszer létezik mindenféle művégtag, meg szerv, miért ne lehetne a testet részben (vagy egészben?) gépesíteni? Vajon “életben” lehetne így maradni? Mi lenne az a határ, ahol a lélek “megelégeli” a dolgot, és továbbáll, a test meghal? Meghalhatna egyáltalán ezek után? Hmm.. vajon lehet mesterségesen helyettesíteni az agyat? o.O
@ Arkos:
Lattal mar olyan öreg embert aki testileg meg egész jól volt, de elfáradt az élettől? Nem mindenkinek gyémánt keménységű a lelke, nem képes egyforma fájdalmat és szenvedést elviselni. En pl. simán agyon lövök bármilyen állatot. Ha a szükség úgy hozná, embert is ölnék, és nekem sosincs lelkiismeret furdalásom. A feleségem viszont sír még a szomorú reklámokon is. Szerinted mi lenne vele 500 év után? A hosszú élet szuper. De lehessen neki véget vetni.
A tested most is egy gép. Bizonyos kémiai folyamatok (citrátkör) hajtják és a fizikai törvényszerűségeknek megfelelően hajtja végre az utasításokat. Csak az anyaga nem fém. Ha elég jó lesz a technológia szerintem mindent lehet helyettesíteni.
Nikopol írta:
te aztán kemény vagy :-) vmi vadász lehetsz ha így szórod a skulókat
és szemből csinálnád? vagy hátulról?
na jó off vége :-))
@ Duncan Shelley:
Még nem kristályosodott ki, az időtlenséget kellene valahogy megoldani gondolati síkon. Valahogy kiiktatni az időhöz fűződő viszonyomat. Illetve rávenni a sejtjeimet a folyamatos regenerálódásra, újrateremtődésre.
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Igen. Legalábbis nem tudok igazolást az ellenezőjére sem :)
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
Bizonyos szempontból fontos lehet (az első 20 év biztosan, hiszen nem csecsemőként szeretnénk évszázadokig élni :) ) Gyakorlatilag minden tettünkkel megbolygatjuk, csak nem vagyunk tudatában! Amennyiben tudatosan ‘bolygatjuk meg’ nagyban le lehet lassítani a folyamatot. Ha nagyon jól csináljuk, úgy elméletileg megszüntetjük a folyamatot.
Hogy szabad-e?… Ha valaki rájön hogyan tegye, nem hiszem, hogy túl sokáig firtatni fogja ezt a kérdést.
A halál természetes folyamat?
Igen, sok esetben az.
A halált kiiktatni nem szabad?
Mivel az öregedést eddig nem sikerült leállítani, így szükségszerű. Ha sikerül leállítani akkor már nem biztos, hogy az.
Az öregedésnek van misztériuma?
Szerintem a “szépen öregedni” is egyfajta misztérium.
A halálnak van misztériuma?
Igen.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Igen. Van is erről egy film, ahol egy szobában mindenféle szakemberek (biológusok stb) erről beszélgetnek, és a végkonklúzió az, hogy igen.
A halhatatlansággal kapcsolatban még egy gondolat: ha az emberek biológiailag halhatatlanok lesznek, mekkora para lesz a balesetektől? Bár elértük a halhatatlanságot mégsem leszünk teljesen azok ;)
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Természetesen :)
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Elvben bármeddig.
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Igen. Mióta egyre nagyobb a tudásom az öregedés-gátlással kapcsolatban, egyre inkább kitolódik a határidő… Persze egy tégla is a fejemre eshet bármikor… :)
Szép jó estét :-D
Az öregedés számomra természetes folyamat,úgy gondolom,hogy az. Nem találkoztam még az ellenkezőjével.
Aztán,hogy szabad-e bolygatni,megszüntetni,nem az én tisztem eldönteni. Szabad vagy sem,ha lenne rá lehetőségem megszüntetném és kihagynám az életemből. Nem valószínű,hogy engedélyt kérnék bárkitől is.
Halál természetes folyamat? Jó kérdés,ha elüt a busz,vagy valami zakkant elméjű úgy dönt lepuffant,nem az.
A halált kiiktatni nem szabad? Hmm. Az az elfogadott a társadalomban,hogy a halál van és kész,el kell fogadni,hogy egyszer vége van az életnek,előbb vagy utóbb,de vége lesz. Ha van ember a Földön,aki rendelkezik azzal a képességgel,hogy kiiktatja halált,meghagynám neki ezt a dilemmát,hogy szabad-e vagy sem,illetve azt a kérdést is,hogy megossza-e ezt a tudást.
Nagyjából átlátom a test regenerációs képességét. Mondjuk,igen …
Elvben meddig terjedhet ki ez a dolog,fogalmam sincs …
Nem hiszek abban,hogy sokkal tovább éljek,mint “terveztem”.
Nincsenek véletlenek, most nézek egy filmet:
Az őslakó
http://www.divxstage.eu/video/org971i926fen
tunder írta:
Nagyjából így reménykedik az emberiség ki tudja hányszázezer éve. De mint tudjuk a remény hal meg utoljára.
tunder írta:
A misztérium azt jelenti számomra, hogy titokzatos csoda. Az, hogy meghalunk és eltemetnek semmiképpen sem tartozik ebbe a kategóriába.
Nagyjából igen. A kiindulási pont az volt a részedről, hogy a lélek halhatatlan.
Induljunk ki abból a hitből, hogy az ember szellem-lélek-test hármassága. Eszerint a szellem örökéletű, a lélek kb. 25970 évre (egy eon) adatott – vagyis máris nem halhatatlan – a test pedig optimális esetben 120 évre.
A lélek feladata a tapasztaláshoz szükséges környezet létrehozása. A lélek az aura 7 rétege közül az egyik, mely elsősorban az érzelmeink, hangulataink helye.
Amikor a fogantatás megtörténik, akkor a szellemünk már benne van a sejtekben és ez vezérli az egész folyamatot. A lélek azonban csak a születés pillanatában jelenik meg. (A spirituális tanítások szerint egy ezüstszállal kapcsolódik a testhez.)
A sejtjeink – és ezáltal a test – egészségi állapotára kétféleképpen lehet hatni. Egyrészt közvetlenül fizikailag, másrészt azonban közvetve mentálisan. A pszichés vagy lelki betegségek esetében arról van szó, hogy az érzelmi állapotunk nem megfelelő és ez közvetve kihat a sejtekre, amelyek emiatt nem működnek ideálisan. Tedd fel a kérdést magadnak: a hangulati állapotodat nem a Rendszer igyekszik állandóan befolyásolni?
A lélek feladata tehát a tapasztaláshoz szükséges környezet létrehozása. Minden, ami körülvesz bennünket valójában maga Isten. Benne van a kövekben, a növényekben, állatokban és persze bennünk, emberekben is. A környezetünk tehát maga Isten. Osho azt mondja: “A lélek az Isten”. Isten=Lélek=Környezet!
Az élet során megszerzett tapasztalatok és érzések azonban nem a lélekben halmozódnak fel, hanem a DNS-ben, ahol a szellem is jelen van ősidők óta. A lélek csak eszköz a tapasztalatszerzéshez, a DNS pedig a tárolás eszköze.
Számítógépes hasonlattal élve ha a tested a hardver, akkor a szellemed a BIOS, mely benne van “gyárilag” a hardverben, a DNS a merevlemez, a lelked pedig az operációs rendszer, melyre felrakod a programokat.
Meditáció során ezeket a programokat igyekszünk lekapcsolni, vagyis a környezettől (lélektől vagy Istentől) függetlenítjük magunkat. Jézus például azt mondja: “Boldogok a lelki szegények…..”.
Amikor meghalunk, a környezet itt marad, nem visszük magunkkal, hanem – ha van reinkarnáció – akkor majd egy másik környezetben újraszületik a szellem. A lélekvándorlás alatt tehát nem azt kell érteni, hogy a lelked a halál után új testbe költözik, hanem azt, hogy az új testet körülfogja venni egy új környezet, egy új lélek.
Remélem nagyjából átment mit akartam írni. Ha érdekel, bővebben olvashatsz mindezekről a weboldalamon.
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Szerintem olyan régóta van így, hogy annak tűnik, de fene tudja…
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
Nem fontos, csak valamiért így van. Kívánatos cél lehet a megszüntetése.
A halál természetes folyamat?
Az embernél nem.
A halált kiiktatni nem szabad?
De.
Az öregedésnek van misztériuma?
Nincs.
A halálnak van misztériuma?
A legtöbb vallásban van, az igazság nyilván más lehet.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
Igen.
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Nyilvánvalóan ha az öregedés okát kiiktatjuk, az kiiktatja az öregedés okát :)
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Végtelenségig.
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Még nem döntöttem el, hogy ez hosszabb legyen-e, vagy majd egy jobbat tartanék meg hosszú ideig. Sőt, az is kérdés, hogy egyáltalán hosszú távon szükség van-e a testre, vagy létezik jobb megoldás?
Az az ember, aki képtelen elviselni az öregedést mozgólépcsőt épít a konditeremhez. Akkor is kocsiba ül, ha csak két saroknyira megy. Szemetet eszik, mert gyors és olcsó. Természetet csak a desktop-on lát, mielőtt kikapcsolja a gépet. S mind eközben arról ábrándozik, hogy ölébe hull egy pirula, amitől még ezer meg ezer éven át csinálhatja ugyan ezt.
A fiatalság erőből akarása a szikéivel, piruláival mára torzszülöttekké változtatta a középkorúakat. Miközben az általuk istenített fiatalság tramplin, zsírcsípővel, szókincs nélkül és olvasatlanul, csapatokba verődve nyerít a sörözőkben.
A kérdés: vajon mennyi respektje lenne a fiatalságnak, ha örökkön örökké mindenki az lehetne? Betegesen felértékelődne egyetlen apró ránc. Kerüljön bármennyi pénzbe és fájdalomba, talán magunkra is műttetnénk..
A felszínesség tébolya ez a világ.
Tartalmas élet. Belső harmónia. Önbecsülés. Méltóság. És röhögjetek csak, de Szeretet.
Ezekre a pirulákra nagyobb szüksége lenne az Emberiségnek.
:kissing:
prolizoli írta:
Igaz, legfeljebb más lesz az eredménye.
“A változást megszüntetni nem lehet, ergo a szubjektumok pusztulását sem.”
Ha a szubjektumok pusztulását okozó változást megváltoztatjuk, akkor hathat más irányba, ami akár a szubjektum megmaradását is okozhatja, nem? ;-)
Szia Alex!
Alex írta:
Aha, szóval erről beszél, aki azt mondja, hogy a Biblia tiltja a test kutatását (bár inkább csak a test kultuszát) és mélységesen elítéli. Sőt, a fenti sorokat jobban megnézve, mi ez, ha nem (halálos) fenyegetés?
De a kérdésem nem erre vonatkozott és ezt te is tudod.
Bármikor és bárhol szívesen beszélgetek veled a Biblia számomra feloldhatatlannak tűnő ellentmondásairól, nem kell ehhez külön a vallásról szóló (de még Szex és szerelem) rovat sem. Ott van a Lelked rajta, meg az üzenetek, csak ne tereljél. Mi vagy te, (lelki)pásztor? Ha butaságot mondok, akkor írd, azt: „Figyu, tökmag, most butaságot mondtál. Ez úgy van, hogy…” Nem fogok megsértődni, sőt még meg is köszönöm. Csak hülyének ne nézz, az utálom. Megegyeztünk?
Szóval utána olvastam egy kicsit ennek a megváltás kérdésnek és azt találtam, hogy ugyan Jézus Krisztus végbevitte a megváltás döntő tettét, de a gonoszság hatalmának és a halálnak a végleges legyőzését csak második eljövetele demonstrálja majd. A megváltás tehát már itt van, érezteti hatását, de a végleges még csak a remény tárgya. Már birtokoljuk ajándékait: a megigazulást, a kegyelmet, a gyermekké fogadást, de ezek csak az örök életben válnak külsőleg is tapasztalhatóvá. Akkor a feltámadt test már nem lesz kitéve szenvedésnek és halálnak, és bűn sem lesz többé. (Róm 8,21).
Erről van szó? Ez a válasz? Akkor most már csak le kéne győzni a “gonoszt” és elnyerhetjük az örök életet? Vagy valamit nagyon benéztem?
Hogy van ez?
Szia Petra!
Petra írta:
Jé!!! Ezekre nem is gondoltam. Nekem teljesen más gondolataim voltak a szöveggel kapcsolatban.
Petra írta:
Hoopsz. Valamibe belenyúltam. De nem volt szándékos.
Petra írta:
Tudom, hogy megmondthatnám és nem sértődnél meg. De Te egyébbként soha nem szoktál butaságokat mondani.
Petra írta:
Ajaj. Csak tudnám, hogy mi miatt van ez a benyomásod? Mit írtam olyat, vagy mert nem válaszoltam a kérdéseidre? A kérdéseidre azért nem válaszoltam, mert olyan nehezek, hogy át kell őket gondolnom, meg magam is sok esetben bizonytalan vagyok mi is lenne a jó válasz.
Petra írta:
Nagyon alapos vagy és ezt mindig őszintén tiszteltem benned. Szerintem nem nagyon néztél be semmit. Lehet úgy, ahogy írod. Azért vagyok bitonytalan, mert most mikor élőben olvasom a bibliai szövegeket jövök rá rá arra, hogy sokszor a megállapítások mennyire másképp csengenek ki, mint eddig azt más forrásokból hallottam. Mindenképpen rágódnom kell rajta. Például én is eddig azt gondoltam, hogy a lélek az halhatatlan. Most, mikor a kommentem kapcsán szedegettem össze a válaszaimat találtam rá arra a részre, amiben magyarázat van arra, hogy a halhatatlan lélek az egy görög filozófiai elv. Az eredeti elgondolás a feltámadásról másként fogja meg ezt a témát. Már maga a tény, hogy nem egységes az állapont a hittudósok közt is mutatja, hogy ez milyen nehéz téma. Magam most úgy vagyok ezzel, hogy rádöbbentem arra, hogy lehet, hogy nem is úgy van,. mint eddig gondoltam. Illetve azon is csodálkozom, hogy maga ez a probléma felmerülése mutatja, hogy mennyire sokszor nem is értem azt, amit olvasok. Mármint, hogy milyen problémákat vet fel a Biblia szöveg. Hogyhogy eddig nem is jöttem rá, nem is értettem meg, hogy a feltámadás és a lélek halhatatlansága bizonyos szempontból egymásnak ellentmondó dolgok? Ilyenkor mérges vagyok, hogy ennyire nem forog már az agyam. Mindenesetre tény, hogy a tudatalattim cserbenhagyott, mert nem kezdett el villogni a piros lámpa. Más esetkben általában meg szoktam érezni, ha valamiben lehet belső ellentmondás. Szóval sokat vívódom magam is ezen kérdések kapcsán. A válaszod számomra egy nagy segítség volt. Meg azt is látom, hogy bizonyos dolgokban sokkal jobban képben vagy, mint én. Köszönöm megegyszer.
Petra írta:
Igen, van egy ilyen kicsengese is a dolognak.
Alex írta:
Pár hozzászólással előbb éppen ezzel kapcsolatban fejtettem ki a véleményemet. Nem a lélek halhatatlan, hanem a szellem. A lélek és a test eszközök ahhoz, hogy a szellem tapasztalatokat szerezhessen ebben a világban.
rozsi008 írta:
Három gyors kérdés:
– mi a szellem és mi a lényege?
– mi a lélek és mi a lényege, miben különbözik a szellemtől?
– hol van szó szellemről a Bibliában?
@ Alex:
Bocs, de gyors választ nem tudok rá adni! Az egyik lehetőség, hogy elolvasod a
“tudod hol”, a másik hogy valamikor később kifejtem itt is, de most nem alkalmas.
Tetszik, hogy a nyíilt és zárt vonalon is ugyanez a téma. Az Ameres részt azóta is emésztgetem. Valaminek mindig igaznak kell lennie.
Azt hiszem többször kéne elővennem ezeket a kis zsebkönyveket, mindig találok benne valami “újat”, valami ami fontos az akkori életképemben. Talán pont ezért örök kedvenc Amer.
Szerintetem látszatra az öregedés és a halál is természetes folyamat, hiszen, ahogy a cikk is kezdődik, még a házi állataink is szemmel lázhazóan ötegszenek, kevésbé érdeklődőek és nincs bennük annyi élet.
Az öregedés a lélek szempontjából lényegtelen, nem az tesz minket azzá ami, viszont a testen erősen korlátozza a működlsben, tehát mindenképp hasznos lenne felül írni.
A halált mindnképp ki kell iktatni, egy csomó felesleges macerátók megszabadulnánk, pl újjászületés, mindent újra kezdeni, újra tanulni.
Az öregedésnek van misztériumam szörnyű látni, ahogy az öregek (jó esetben megöregednek, ha nem végez velük az IFA tehergépkocsi addig) az apáti legmélyére süllyedve feladjál a harcot az öregedéssel szemben és megadják magukat a halálnak.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan? Persze. Ott van rá az elő péda, Amer :)))
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit? Abszolút.
Szerintem elvileg nincs határa a test regenerációs képességének, max időbeli korlátai lehetnek. .
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek? Szerintem ha ennek van kézzel fogható jele, akkor simán hinne benne mindenki.
A személyes véleményemet fogom leírni, lehet, hogy ez néhol kissé erősnek fog hatni. De ez esetben nem kell komolyan venni.
“Szerintetek az öregedés természetes folyamat?”
Igen, természetes, pont, ahogyan kifejtetted, a ciklikusság miatt. És mivel a természetnek része a fizikai világban az elmúlás, így természetesen természetes része a ciklikusság is. :)
“Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?”
Egy bizonyos szintig lehet befolyásolni, illetve nagyon magas szinten teljes mértékben átvehető a fizikai forma feletti uralom, így az élethossz tetszőleges mértékben kitolható. Erre nem sok példa van, ugyanis aki olyan magas szellemi szinten áll, egy bizonyos céllal érkezik vissza, ez pedig általában az emberiség valamilyen formában törtnő segítése, tanítása.
Úgy gondolom, hogy igen, fontos az öregedés, mert így kerülünk harmóniába a ciklikussággal. Átírni, megszüntetni szabad, de aki eljut oda, hogy komolyabban tud az anyaggal, és így a fizikai testével bánni, nem fogja kitolni az élethosszát, csak ha feltétlenül szükségesnek ítéli meg. Érdekes lehet ezen oldalról vizsgálni a híres szamádhi-barlangokat, amik teljesen valós, létező helyek Indiában.
“A halál természetes folyamat?”
Igen, a halál természetes folyamat, csakúgy meg kell tapasztalni, mint a születést. És abban szerintem egyet érhetünk, hogy a halál nem az élet vége, és nem az élet ellentéte, hanem a része. Ha valaki nagyon kategorizálni akar, akkor inkább mondjuk úgy: a halál a születés ellentéte. Természetesnek úgy gondolom, nem csak azt szabad venni, ami itt, ebben az általános, közmegegyezésen alapuló tartalommal bíró “valóság” szó értelmének keretei közt zajlik. Szűk értelmezésben: természetes az, ami külső beavatkozás nélkül is végbemegy.
“A halált kiiktatni nem szabad?”
Szerintem nem létezik olyan, hogy szabad vagy nem szabad, mint ahogy bűn sem létezik. Nem az élet hossza számít, hanem hogy hogyan élünk. Hogy amit elterveztünk, megvalósítottuk-e. Ilyetén mód a halált kiiktatni fölösleges. Ha valamit nem végeztél el, maradt valami a számládon, majd megcsinálod a következő alkalommal, következő életben. A halát kiiktatni szabad, csak fölösleges.
“Az öregedésnek van misztériuma?”
Az egész élet egy misztérium, ahogy Osho kolléga is mondotta pár évtizeddel ezelőtt. De hogy az öregedés? Nos, az öregedés az élet része az ember számára, mivel van idő fizikai világban. Az öregedés mértéke nem feltétlen van szinkronban az idő múlásával, lelassítható a folyamat, erre is példa az a 256 éves ember, akit korábban linkeltek. Sok-sok nagyon hosszú életű ember volt és van a Földön, ők tudják a “titkot”. Tudják a misztériumát az öregedésnek. Holott nincs is ebben semmit titok, mindenki a tudata mélyén tudomásában van a törvényeknek, csupán elfelejtettük, mint a matek házit megcsinálni. Így önmagában, nem tudom, hogy van-e misztériuma az öregedésnek. Az életnek viszont van, és az életnek ez is része. Ha nem csak az öregedést vizsgáljuk önmagában, hanem a lét egészét az öregedés tükrében, úgy titkokat fedhetünk fel. :)
“A halálnak van misztériuma?”
Mit értünk misztérium alatt? Ha azt vesszük, hogy tudatosan nem értik sokan a halál mivoltát és lényegét, akkor igen, van misztériuma, márpedig sokan csak úgy gondolják: a halál az élet vége, és utána semmi sincs. Borzalmas lehet így élni.
A tibeti és egyiptomi halottas könyv, a buddhista filozófia, az antropozófia, a Védanta, a szánkhja, és még sok egyéb archaikus hagyomány, modern ezoterikus irányzat, tradicionális, és új keletű vallásnak mind-mind megvan a saját halál-képe, filozófiája. Ezekről, ha lehúzzuk a sallangot (Hamva Béla már megtette helyettünk), többnyire megegyeznek. Ezeknek lehet hinni vagy nem hinni. De pontosan ezért szimpatizálok a vaskos jóga-filozófiával, aminek egyik alappillére: ne higgy el semmit, ne akard szavakba önteni a tapasztalatidat, hanem éld át tudatosan, és akkor igaz tudássá válik, fejlődsz általa. Ezért arra törekszik a jógi, hogy tudatosan élje az életét, úgy a halált is tudatosan élje át. A tudatos halálra azért szoktak készülni a versenyzők. :)
“Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?”
Nem tartom elképzelhetőnek. Nagyon hosszú ideig ki lehet húzni az élethosszt, de hogy halhatatlan legyen a testünk azt nem.
“Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?”
Egy bizonyos szintig elképzelhetőnek tartom, hogy tökéletes egészségben éljünk több száz évet, de mint mondtam, a halál szerintem nem elkerülhető. Aki jobb regenerációs képességet akar, az éljen olyan életmódot, és akkor 90 évesen sem lesz probléma az egészséggel. :) Hogy lehet-e tökéletesíteni a regenerációs képességet, az egy más kérdés. Szerintem lehet, de annak az életvitelnek ez már csak egy jelentéktelen aspektusa.
“Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?”
Hát, fogós kérdés. Ha az összes szinten tökéletes egészségnek örvendünk, a karma törvényei felett állunk, urai vagyunk az anyagnak, akkor tetszőleges ideig maradhatunk életben, olyan harmóniában és egységben, ami csak nehezen elképzelhető. Ám a testhalál akkor sem elkerülhető. Gondoljunk arra, hogy ha más nem is történne, mi van, ha felrobban a Nap pár milliárd év múlva. :)
“Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?”
Eddig nem terveztem semennyire se hosszú vagy rövid életet, vagy csak nem tudok róla. Persze hitem szerint mindenki megtervezi az életét, mielőtt megszületik.
Most lehet, hogy kicsit erős lesz, de úgy gondolom, ez így kerek: az ember egy örökkévaló lény. Halhatatlan. Ne nevezzük már az embert a fizikai formának. Az olyan mintha Pistikét a Word of Warcraft karakterével azonosítanánk. Rossz hasonlat, de jobb nem jutott eszembe. Hiszem, hogy a szabályok avatottaknak áthághatók. Ám azok meg, ahogy nézem, nem nagyon hágják át, kicsit nagyobb a szabadkezük, de ennyi. Hiszem, hogy ha kellő fejlettségi fokra jut az ember, úgy nyújtja élete hosszát, ahogy akarja. De nem fogja akarni meghosszabbítani (érdekes lehet esetleg halál közeli élmények beszámolóit hallgatni, Dobronay például).
Természetesnek gondoljuk az öregedést, mert ez van a tudatunkban. Ebben nőttünk föl. Gyerekkorunk óta a körülöttünk lévők mind ezt fogadják el. Tehát mi is. Azt gondolom, meg szabad vizsgálni és megkérdőjelezni a természetességét.
Kérdés az is, hogy mi az hogy „természetes”?
Természetes volt-e az élet „születése”? Az első sejtek/élőlények kialakulása? A többi élő szervezet kialakulása vagy kialakítása, növekedése? Sok tudós, kutató kimondja ma már, hogy nyilvánvaló, hogy ezt valami tudat tervezetten irányítja. Így az öregedés és a halál is egy tudatosan betervezett folyamat kell legyen.
Kérdés, hogy mi a célja. Sokan sokféleképpen magyarázzák. – Már csak azért is mert magyarázat kell az elmének minden dologra, különösen ilyen fájdalmas dologra, hogy az ember elmúlik, a szeretteinket elveszítjük…
Mivel nem tudunk vele mit kezdeni, azt mondjuk magunknak és egymásnak, hogy ez az élet része, így kell elfogadni. Barátkozz meg vele!
Hogy mi az ésszerű értelme, azt találgathatjuk. Ehhez a megtervezőjének szándékait, gondolatmenetét ismernünk kéne.
PL.: Kordában tartani a népesség számát. Ha gáz van ezzel a fajjal, akkor nem hagyni továbbszaporodni és előbb utóbb úgyis elgyengül, kipusztul. Vagy lehetünk akár „vágómarhák” is, ahogy Duncan könyvében. (csak az ízelítőt olvastam belőle)
Vagy egyszerűen csak elfoglaltságot ad nekünk a születés, növekedés, a test fenntartása, majd a búcsú. Jó sok súlyos érzelemmel terheli az elménket.
Túl sok mindent nem is lehet véghezvinni ilyen kevés év alatt. Néha 4-5 élet kéne egy komolyabb projekt végrehajtásához.
Vagy a „tervező” nem is akarja, hogy nagyobb dolgokat vigyünk véghez.
Vagy: felnövéstől a halálig amit felépít/összegyűjt az ember, azt a tudást az elméjében megsemmisíteni, szétrombolni talán csak a két élet között lehet. Így amikor visszajön, újra egy tudatlan bábu, akit lehet tovább hülyíteni, használni. És kezdhet mindent elölről.
Szerintem egyáltalán nem olyan terület az öregedés és a halál, amibe nem szabadna belenyúlnunk.
Semmiképpen sem misztérium – bár azt teremtettünk köré.
Mint írtam, tudni kéne a „tervező” szándékát. Bár, ha megérteném, akkor sem hiszem, hogy elfogadnám. Ez azt is jelenti, hogy valószínűleg nem jó az a szándék. Ami rossz ér bennünket, hogyan származhatna jó szándékból?
Ádázul küzdhetek ellene, hiszen az ellenségem.
Ez pedig az én életem. :-)
Számomra elképzelhető, hogy a test potenciálisan halhatatlan. Ebben az esetben a regenerációs képesség végtelen. Számomra ez rendjén is volna.
De mivel mindenütt megújulási fékek vannak beépítve, ezért a test öregedéséből, elkopásából már „természetes” mondjuk inkább magától értetődő módon következik a halál. Az elhasználódott testből – ami sok helyen fáj, nem az akarat szerint működik és inkább nyűg- már inkább menekül a lélek. Hiszen már nem tudja a céljait követni, nincs kedve új célokat kitűzni.
Öregedés misztériuma?: hát megideologizáljuk, hogy el tudjuk fogadni. Mint, ahogy a csúnya gyereknek mondják, hogy nem a külső számít. Mi azt mondjuk, hogy „Minden kornak megvan a maga szépsége, a maga feladatai, stb…” Így könnyebb lenyelni a békát.
Én nagyon szívesen hinnék abban, hogy az életem nagyságrendekkel hosszabb lehet, mint amit eddig gondoltam.
Jöhet bármilyen használható ötlet ennek érdekében! :-))
bhagwan írta:
Mindenki teljesen szabadon cselekszik. Nézz azonban szembe vele: tetteid következményei fölött semmi uralmad sincsen! Tedd, amit érzel és jónak látsz, aztán dőlj hátra, lazíts bele, és nézd meg derűsen, hogy mi lesz belőle….
bhagwan írta:
Kedves Osho!
Ha már ilyen szerencse ért, hogy “személyesen” is itt vagy, akkor engedd meg, hogy mint egyetlen általam elfogadott spirituális tanítót és egyben az egyetlen olyan mestert, aki talán megértette az életet feltegyek pár kérdést.
Valóban mi tervezzük el odafent az életünket vagy inkább valaki megtervezi azt helyettünk?
Milyen odafent? Mit szoktunk ott csinálni, amikor éppen nem a Földön vagyunk?
Tényleg létezik a karma? Ha igen mi értelme van, ha egyszer nem tudom miért kaptam a büntetést?
“az ember egy örökkévaló lény. Halhatatlan. Ne nevezzük már az embert a fizikai formának.”
Ne nevezzük! De hogyan képzeljem el a létezést szellemként?
No és mit értsek azalatt, hogy halhatlan? Én ugyanis akkor érezném magam halhatatlannak, ha elfogadva, hogy voltak előző életeim visszaemlékeznék azokra.
Szóval várom válaszodat és remélem nem értetted félre, mert nem ironikus kérdéseknek szántam. Csak látom, hogy ízig-vérig Osho filozófiáját követed és kíváncsi vagyok a véleményedre.
Alex írta:
A szellem az ember anyagtalan része, az ami összeköt bennünket a forrással, a Nagy Szellemmel vagy ha akarod nevezd Istennek. Véleményem szerint mi nem szellemek vagyunk, akik emberi testet öltenek, de van szellemünk. Ez a fogantatás pillanatában már benne van sejtben, vezérli a sejtosztódást és az életfunkciókat.
A lélek a születés pillanatában egyesül a testünkkel és a fizikai testet körbevevő éterikus test. Éppen ezért szokás lélekruhának is nevezni.
Míg a fizikai test arra szolgál, hogy megtapasztalhasd a fizikai törvényszerűségeket, a lélek feladata a tapasztaláshoz szükséges érzelmi környezet létrehozása.
Minden élettapasztalatod a DNS-ben raktározódik el, ezért például én nem fogadom el a lélekvándorlást. Sokkal inkább szellemvándorlásról van szó.
A Bibliában mindössze két helyen kerül említésre a szellem. Ebből az egyik:
“Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé.”
A következtetés levonását rád bízom.
rozsi008 írta:
Szóóóóval, minden életben úgyanúgy kell kinézzek ahhoz, hogy ne kelljen átismételnem a már megtanult dolgokat? És hogy vándorol át a DNS?
Arkos írta:
Miért kellene ugyanúgy kinézned minden életben? Bocs, de már a kérdést sem értem.
@ rozsi008:
Eddigi materialista körökből származó információim szerint, a DNS az ember kinézetét, vonásait, alkatát, betegségre való hajlamait, etc, hordozza. Na most, ha ebben tároljuk leélt életünk tanulságait is, és ezt átvisszük másik életünkbe… Egész egyszerűen nem vágom, miként kerül a DNS egy ilyen világnézetbe.
@ Arkos:
Az apa és az anya kromoszómái tartalmazzák a genetikai kódot, amely meghatározza azt, hogy fizikailag hogy fogsz kinézni, milyen színű lesz a szemed, hajad, stb.
Minden sejted önálló tudattal rendelkezik, tehát valamilyen módon benne van a szellemed vagy felsőbb éned. Arra is vannak tudományos információk, hogy olyan helyzeteket keresünk, amelyek kielégítik a sejtjeink biokémiai vágyait. A felsőbb énünk tehát mintha valamilyen biokémiai folyamatnak esne rabul.
A DNS 12 rétegéből jelenleg 2 aktív. Az egyik szál valamilyen formában kapcsolatban áll a szellemmel, de ez benne van a sejtekben, illetve a DNS-ben már a fogantatás pillanatában is.
Egyébként egy tudós nemrégiben elektromágneses hullámok segítségével teleportálta a DNS-t egyik kémcsőből a másikba. Márpedig az egész világ elektromágneses hullámokból áll.
@ rozsi008:
Ez nekem sajnos túl sok olyan információ egyszerre, amit lényemnél fogva meg kell, hogy kérdőjelezzek, de egyszer mindenképp kipróbálom. :)
@ Arkos:
Mit jelent az, hogy lényednél fogva? No és hogyan fogod kipróbálni? :-)
@ rozsi008:
Szükségem van az általános megkérdőjelezésre egy s máshoz. Majd amarra is rájövök. Hosszú még az élet. ;)
Talan az emberi letnek, szintjei vannak, mint elet, halal stb. (ha van olyan, hogy stb., nem tudom, mi az). Vajon, ha nem lenne halal, megfogalmazodna az a fogalom, hogy halhatatlansag?
Szamomra, a halalnak van miszteriuma. Azt gondolom, hogy a mitoszok sok kodolt, analogiasan rejtett infot tartalmaznak az elet-halal-halhatatlansag-test temaban.
Talan az elme, az idegrendszer cenzurazo mechanizmusa az, ami az eleten kivulre rekeszti azt az allapotot, amit halalnak nevezek/unk. Talan szukseges a tapasztalasokhoz, legfokepp a korlatok megtapasztalasahoz.
Ha nem lenne halal, nem lenne eletfogytiglan, nem lenne eletbiztositas, pokol (he-he), menny (he-he), tarsadalombiztositas, felelem, a mostani ideologiak, tarsadalmi berendezkedesek.
Ha elfogadom, hogy minden rezges, a halhatatlansag allapota is, akkor oda el lehet jutni. Az oda vezeto utra, nem emlekszem. :-D
Bocsi, jelenlegi kornyezetemben, nincs ekezetes billentyu…
Kedves rozsi008!
Örülök a kérdéseknek. Remélem Te sem értettél félre, nem észosztani kívánok, az nekem eléggé visszás lenne, ezért leszögezném: a további válaszaim az én gondolatiságomat, filozófiámat képezik, amiben persze nagy szerepet vállaltak tapasztalataim és tanulmányaim. Én is nagyra tartom Osho-t, sokat segített a világnak, ám egyáltalán nem követem Osho életfilozófiáját ízig-vérig. Az összes megvilágosodott mester ugyanarról beszélt, és beszél, az adott helyzetnek, helynek, és időnek megfelelően. Ahhoz igazítják a tanítást, amivel a legnagyobb hatást tudják elérni. Ezért különbséget én nem teszek azon tanítok között, akiket elfogadok, hisz mindegyikük ugyanarról beszélt, csak a forma volt más egy bizonyos szintig, hogy könnyebben befogadható legyen. Osho filozófiájának szűrőjén keresztül is talán tudnék válaszolni (már amennyiben az filozófia), de nem így teszek.
Szerintem nem Ő az egyetlen, aki megértette az életet. :) Gondolj bele: akkor kudarcot vallott volna a tanításával, hisz rajta kívül senki nem értette volna meg azt, amiről beszélt. Annál azért tehetségesebb úriember volt. :)
“Valóban mi tervezzük el odafent az életünket vagy inkább valaki megtervezi azt helyettünk?”
Nos, én a sok-sok halálközeli élmény (vagy a versenyző meghalt egy kis időre, és utána tért vissza az élők közé) beszámolója alapján, (hogy a magas tudatszinttel rendelkező tanítókról, jógikról ne is beszéljek) úgy gondolom el, hogy mielőtt az ember inkarnálódik hatalmas tudatossággal rendelkezik, és annak a szuperintelligenciának a része, amit sokan Istennek neveznek, ám ez a magyarban túlságos elcsépelt fogalom. Ebben az állapotban az ember látja, hogy mi az, amit még meg kell élnie, mik a tartozásai, amiket kell még megélnie. Ebből összerakja magának az életfeladatát, kiválasztja a szüleit, élete főbb momentumait. Tehát mi tervezzük meg, de abban nem vagyok biztos, hogy itt teljes a szabadságunk. Vannak “ajánlások”, vagy inkább “törvények”, értem ezalatt a karma törvényét. Ahhoz simulva tervezzük meg, mi magunk. De ott az intelligenciánk jóval magasabb. Szóval a kérdésre a pontos választ nem tudom.
“Milyen odafent? Mit szoktunk ott csinálni, amikor éppen nem a Földön vagyunk?”
A szellemi hierarchiákról az ember létezésének tükrében elég nagy témakör, de ha érdekel komolyabban a téma, akkor Rudolf Steiner antropozófiája igen elismert és értékes anyag. Ha valami könnyedebbre vágysz, és kevésbé szárazra, akkor ott a Ciprusi Mágus trilógia, ami szintén nagyon szépen leírja ezeket, és nem a manapság nagyon nagy számban elszaporodott ezoterikus baromság és szenzációhajhászás kategóriába tarozik. De hogy ne hárítsam a kérdést teljesen, azért valamicskét megpróbálok összeszedni. Először is, különböző szinteken valósul meg az ember létezése, ezek egyike a fizikai lét. Eggyel afölött az asztrális lét van, ebbe kis gyakorlással azért beletekinthet az ember (Talán Duncan is írta valamikor, hogy sokat volt testen kívül), na, az az asztrális sík. Ennek a síknak is vannak különböző vetületei, az ember halála után erre látogat el elsőként, és sok lélek itt is marad egy ideig, ezekről készítik a szellemfotókat. Néha az anyagi világba is átvetül az asztráltest. Az asztrális projekciót meg lehet tanulni, vannak jó könyvek (meg sok rossz könyv is persze, ajánlás lentebb).
Az asztrálszint fölött az ún. mentál szint helyezkedik el. Az elnevezések ütközhetnek különböző terminológiákban, de a lényeg ugyanaz. Az embernek is van mentálteste. A bizonyításáról (ha valaki materialista lenne) csak röviden annyit, hogy ezt is kimutatták már talán laboratóriumi körülmények között, de nekem elég az is, hogy nem egy mester látja, akik számomra hitelesek. A többit most nem sorolom fel, akit érdekel, majd utánajár. Meg is lehet tapasztalni ezeket, vagy ki lehet fejleszteni a harmadik szemet, biztonságos úton az igazi tradicionális jógát ajánlanám, akit ez érdekel.
A kérdésed az volt, hogy mit szoktunk csinálni ezeken a szinteken.
Az asztrálszintbe sokan beragadnak, akikben nem tudatosul, hogy meghaltak. Itt tehát majdnem ugyanazt csináljuk, amit itt. A többire most nem térnék ki, mert túlfutja a begépelt karakterek számát a türelmem, és mert azt a hatást kelthetné a szöveg, hogy csak üres rizsa, ami mögött nincs minőség, és logika, racionalitás meg pláne nem. Ahhoz, hogy tudj, úgyis tapasztalni kell. És én sem tapasztaltam meg tudatosan (nem emlékszem rá, és még nem sikerült elérnem ebben az életben, hogy betekintést nyerjek, de hiszem, hogy egyszer ez is eljő).
Azok alapján, amiről beszámolnak az említett források, “odafent” (képletes megnevezés) nagyon jó. :)
Másik megközelítés, ez már inkább talán Osho keretrendszerében is megállja a helyét: az ember mindig csinálni akar valamit. Ha meg nem csinál épp semmit, akkor az elméje csinál valamit. Mi történik, ha épp nem csinálsz semmit, és nem zakatol az agyad, teljes az üresség? Hát vagy mélyen alszol, vagy meditálsz. Utóbbiban már csak a tudatosság van. Ekkor csak vagy. Ez az az a híres „vagyok (aki vagyok)” pillanat. Csak a tudatosság vagy. Ez jó kiindulási alap lehet, hogy megértsd a fentebbi szférákban a létezést.
“Tényleg létezik a karma? Ha igen mi értelme van, ha egyszer nem tudom miért kaptam a büntetést?”
Karma létezik, ez személyes meggyőződésem. Aki tudatosan éli az életét, az észreveheti. Végezz egy érdekes kísérletet: fizetésed 10%-át adományozd el valami jótékonysági szervezetnek minden hónapban. Meg fogsz gazdagodni. Mert ez is a karma: amit adsz, azt kapod. Légy kedves az emberekkel, és ők is azok lesznek veled. Légy bűnöző, és még ha azt is hiszed, hogy nem lesz következménye, vissza fog ütni a gaztetteknek. Irigylik az emberek azokat a fehér galléros bűnözőket, akik látszólag probléma nélkül élnek, és gazdagok. Nekem nem kéne az az élet, mert nem lenne nyugodt éjszakám. És mert vissza fog ütni. Ha más nem, nézd meg, van-e fogalmuk a szeretetről, ami ennek a világnak a hajtóereje.
Az, hogy nem tudod, miért kaptad a büntetést, csak a tudatosság hiánya miatt van. Mély meditációban (teljesen kezdőként napi egy óra gyakorlással legfeljebb 10 év alatt elérhető :)) tedd fel magadnak a kérdést, hogy az adott “büntetést” miért kaptad. És egy fontos dolog: büntetés nincs, csak tanítás. Ha nagyon nem jön a válasz, mondjuk egy betegségre nem tudod a választ, talán segíthet az egyébként szerintem veszélyes regressziós hipnózis (vannak ennek veszélytelen formái is).
“az ember egy örökkévaló lény. Halhatatlan. Ne nevezzük már az embert a fizikai formának.”
“Ne nevezzük! De hogyan képzeljem el a létezést szellemként?”
Szerintem a képzelgésnek nincs értelme. Tapasztald meg. Asztrális projekciót lehet gyakorolni (Robert A. Monroe, Robert Bruce jó technikákat írnak le). Hallgass halálközeli élményeket. JÓ könyv, nagy sikernek örvend manapság a Mennyország létezik c. könyv. A címhez nincs köze a tartalomnak, meg sem említi a mennyországot. Egyszerűen leírja, mi van a halál után, a saját szemszögéből persze. De hogy legyen mégis valami kép: Az asztráltest kevésbé sűrű, átmegy a falakon, és az asztrálvilág egyik vetülete nagyon-nagyon hasonlít a fizikai világ formáira, helyeire. De nincs gravitáció, és az idő is másmilyen. Ez is csak ideiglenes, efölött a mentálszint, ami megint csak egy kicsit más törvényeknek engedelmeskedik. Ebbe is bekerül mindenki, még ebben az életben is bele lehet tekinteni, de ez már csak a nagyon nagy mesterek kiváltsága. Ettől fentebb meg nincs értelme filozofálni a struktúráján, mert földi szavakkal szerintem csak csökevényesen, hiányosan írható le.
“No és mit értsek azalatt, hogy halhatlan? Én ugyanis akkor érezném magam halhatatlannak, ha elfogadva, hogy voltak előző életeim, visszaemlékeznék azokra.”
Azt értsd alatta, hogy Te, mint Szellem, nem tudsz meghalni, a létezés része vagy. Az a kis vékony hártya, ami elválasztja a legtöbb embert az előző életeire való visszaemlékezéstől, az ember biztonságának érdekében van. Például hogy viszonyulnánk párunkhoz, ha megtudnánk, hogy két élettel ezelőtt az anyánk volt? Ez egy viszonylag gyakori dolog. Ha az ember a kellő spirituális fejlettségi szintre lép, ez a hártya felszakad. Vannak egyéb módszerek is, de direkt nem írom le, mert egyik-másik veszélyes, és hallottam olyanról, aki beleőrült egyik emlékébe, nem tudta feldolgozni. Akarnád tudni, hogy előző életedben tömeggyilkos voltál, vagy hóhér? Nem hiszem.
Megint csak meditációval megtapasztalható (kicsit hosszabb idő megtanulni) az a végtelenségérzet, amit a végtelen létre való visszaemlékezésként írnak le.
Ami még leírja a létezés struktúráját nagyon szépen az Kaczvinszky József – Bevezetés a Yogába c. műve, bár az egy kissé súlyos, és mérnöki.
Eddig azt hittem,h az öregedés természetes folyamat, de mióta ezt a cikket olvasom, már nem vagyok benne annyira biztos. Az öregedést miért ne lenne szabad megbolygatni, megszüntetni? Mert az egyháznak nem tetszene? A halálról ugyanez a véleményem, bár kiiktatni teljesen szerintem nem lehetséges. Nyújtani biztos lehetne sokkal hosszabbra az életet, csak k..vára kevés hozzá még az ember a jelenlegi tudásával. Az öregedésben nem látok misztériumot, a halálban igen. Hiszek Istenben és a túlvilági létben. Elvben a regeneráció képessége pedig beláthatatlan, hogy meddig terjedhet..
bhagwan írta:
Köszönöm a kimerítő választ. Az vele a bajom, hogy ismét csak hit kérdése.
Ezernyi kérdésem lenne, de egyetlen dolgot emelnék ki csak, a fenti mondatodat.
Ha lennének az embereknek emlékeik és egyértelmű lenne a karma létezése, akkor senki sem lenne tömeggyilkos. Ezért én igen, szeretném tudni, mert tanulhatnék belőle.
Így az egésznek olyan jellege van, mintha valójában a sorsunkat nem is mi alakítanánk, hanem rángatnának bennünket. Állítólag 5 % szabad akarattal érkezünk a Földre, a gondolataink nem a mieink, a DNS-ünk le van butítva és folyamatosan elkövetnek mindent, hogy elnyomjanak. A másik oldalon viszont folyamatosan elkövetnek mindent, hogy higyjünk! Szinte már mindegy miben, csak higgy!
Ha nem olvastad még olvasd el a roswelli ufo-katasztrófa túlélőjének vallomását. Azt amit mond számtalan módon alátámasztható és bizonyítható. Mi van, ha neki van igaza és valójában tényleg egy börtönbolygón élünk, ahol ezernyi hülyeséggel etetnek bennünket egyetlen céllal: ne tudjuk meg, hogy kik vagyunk, hol vagyunk és ha valami miatt mégis rájövünk, akkor se veszítsük el a hitünket.
http://www.spiritiszta.hu/cikkek/idegen-civilizaciok/titkos-interju-a-roswelli-ufo-tulelo-pilotajaval.html
rozsi008 írta:
A “Rendszer” számomra lehet akár az agymosás, vagy tudatalatti, vagy az ördög szállt meg , amit a közember is tud, “valami nagyon nem stimmel”, bárhogy hívhatjuk a lényeg, nem az ÉN saját döntésemből cselekszek, viselkedek ,hanem valami istenverte mechanizmus szerint.
rozsi008 írta:
Ahá, te a szellemnek hívod, amit én léleknek!!!
Értelek. Én nem választom külön, számomra a lélek és szellem ugyanaz.
Amit te léleknek hívsz, azt én elmének, “amiben” a tudás, adatok, érzelmek tárolódnak, nem az agy ! És EZT visszük tovább életek során.
rozsi008 írta:
Ilyenről ,még nem olvastam, és nekem ez elsőre furcsának tűnik. Pontosítsunk egy kicsit…
A másik új környezetbe újjászületik, új testbe, új lélekbe, azon a ponton marad? ?:-) mert nem költözik, hanem ő változik, ő “tölti meg élettel” ,a SZELLEM az állandó, erre gondoltál?
És a régi lélekkel mi lesz? Mi történik vele , lebeg valahol? Honnan van a 25970 év egység, az egy lélek egysége?
Új testben , új lélek, minden egyes születéskor a lelkek újak, és egymástól függetlenek, akkor viszont egy ember élet a lélek hossza?
DE összességében egyetértünk, csak máshogy nevezzük a dolgokat.
@ tunder:
Igen, nagyjából egyetértünk. A szavak sajnos sokszor csak arra jók, hogy összezavarjanak, de a szellem és a lélek semmiképpen sem ugyanaz.
Igen, a szellem – azt mondják – örök és a szellemed köt össze a forrással.
A lélek leegyszerűsítve az érzelmek helye, az aura egyik rétege.
A számítógép nyelvén minden sokkal egyszerűbb. Ha gondolod keress rá a Lélekvándorlás kontra DNS vándorlás cikkre.
Azt hiszem akarva-akaratlanul fején találtad a szöget. A Rendszer a lelkedre hat és a Rendszer valóban istenverte. De ennek csak egy oka van: Isten fogalmát tökéletesen félreértelmezte a világ.
Duncan Shelley írta:
Arra vannak a próbák, hogy megtudjuk mennyire áll közel vagy távol az elképzelésünk a valóságtól.
A gyakorlati tapasztalat eddig azt mutatja, hogy a halál vagyis a megszűnés előfordulása szignifikánsan gyakoribb mint az emberevő medvedisznóemberé. Persze előfordulhat, hogy a jövőben a medvedisznóember előfordulása lesz a gyakoribb még ha ennek nagyon kicsi is a valószínűsége.
A Balaton változik, állandóan. Bizonyos természeti és fizikai törvényszerűségek amelyek a Földön érvényesek az űrben például nem. De igazad van ezek csak elméletek, személyesen nem tapasztaltam őket.
Fogalmam sincs mi okozza az állandó változást csak azt tudom, hogy van. A saját elgondolásom az rá, hogy a teremtő erő megnyilvánulása (ami örök) de ez csak az én személyes hitem.
Ha van ilyen értelem akkor igen, messzire juthat. De ez is egy hit ugyanúgy mint az enyém. Én abban hiszek, hogy a lélek és test, szellem és anyag egy és ugyanazon dolog végleti megnyilvánulásai. Mint ahogy az éremnek is két oldala van de attól az még egység. Mások pedig másban hisznek és mindenki azt hiszi, hogy neki van igaza.
Jelenleg az általam ismert módszereket használom. Ha tudsz jobbakat, hatékonyabbakat oszd meg velünk. Ha jól tudom ennek a topiknak ez a célja.
Csak szépen sorjában. Ne kapkodjunk. Az általad felvázolt stratégia első fázisán dolgozom jelenleg még ha nem is tudtam róla.
“Szerintetek az öregedés természetes folyamat?”
Látszólag az. De a látszat még nem bizonyít semmit, tehát nem tudom.
“Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?”
Ez lenne az egyik legfontosabb dolog.
“A halál természetes folyamat?”
Látszólag az. De a látszat még nem bizonyít semmit, tehát nem tudom.
“A halált kiiktatni nem szabad?”
Talán nem szabad, de attól még lehetséges, hogy lehetséges. Szóval, akinek sikerülne, az tegye csak meg bátran, akár szabad akár nem szabad.
“Az öregedésnek van misztériuma?
A halálnak van misztériuma?”
Nem, nincs nekik. Ők maguk a misztérium.
“Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?”
Igen. Már rég játszom a gondolattal.
“Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?”
Többé-kevésbé át.
“Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?”
Elvben sokkal gyorsabb is lehetne. De a ‘bármeddig’ kifejezés azért lenne hibás, mert az sérthetetlenséget jelentene, bármikor, bármivel szemben. Gyorsabb viszont lehetne, az biztos, viszont a határt nem látom.
Egy dolog biztos; Másokat is érdekel a dolog. És próbálkoznak is rendesen, még ha nem is a saját, biológiai testtel, hanem annak helyettesítésével.
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=Al5RhaJgxxU
http://www.youtube.com/watch?v=x8kCzlCQW_w
HELYZETJELENTÉS
Idáig kiment mindenkinek a jelszó.
Aki 20:00-ig nem kapna, jelezze.
Megint egy logikus és jól felépített cikket olvastam. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz még. Szívesen fűznék még hozzá gondolatot, de számomra ez abszolút teljesnek tűnik. Én is valahogy így gondolkodom.
Tetszett a halál és az öregedés köré épített misztérium kifejtése.
Olvastam egy nyomozási rendszerről, aminek az az alapja, hogy az ember az ellentmondásokon, logikátlanságokon indul el akármennyire is kicsinek és lényegtelennek tűnik az a dolog. Bár itt egész hatalmas logikátlanságokat találhatunk…
Egyetértek azzal, hogy az öregedés nem természetes folyamat. Bár “normális”, mégis számos kérdést és ellentmondást vet fel. A halál ugyanez.
Nem látok semmiféle valódi misztériumot (ahogyan Duncan megfogalmazta) ezzel kapcsolatban. Csak inkább kreált misztériumot, fontosságot látok.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan? Igen, számomra elképzelhető.
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit? Persze, ez egyértelmű.
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége? Elvben végtelen ideig…
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek? Én képes vagyok ezt hinni. :)
Szerintetek az öregedés természetes folyamat?
Igen, ha az idő múlása is természetes folyamat, különben nem.
Az öregedés fontos, megbolygatni, átírni, megszüntetni nem szabad?
Nem fontos, hanem a döntő többség által megfigyelt, elfogadott dolog. Nincs kifogásom a megbolygatása, átírása, megszüntetése ellen.
A halál természetes folyamat?
Feltételezem, hogy a végelgyengüléses halálról beszélünk. Véleményem szerint a döntést az egyén hozza meg a teste állapotától függően. Ha a teste állapota nem indokolja számára, hogy meghaljon, akkor nem igazán van értelme a halálának. Megint visszajutunk az öregedés természetességének a kérdéséhez. :)
A halált kiiktatni nem szabad?
De szabad, részemről az engedélyt megadom a kiiktatására. :) Ha végül mégis megunnám az örök életet, számtalan lehetőség van megválni tőle. :)
Az öregedésnek van misztériuma?
Igen, azok számára, akik még nem ismerik eléggé az életet.
A halálnak van misztériuma?
Igen, azok számára, akik még nem ismerik eléggé a halált.
Elképzelhető számotokra, hogy a testünk potenciálisan halhatatlan?
El tudom képzelni. Lehet, hogy csak hozzáállás kérdése a testi halhatatlanság.
Átlátjátok, hogy a test regenerációs képességének tökéletesítése hogyan iktatja ki az öregedést, és hogyan csökkenti le a meghalás esélyeit?
Igen. A regeneráció csak akkor iktatja ki az öregedést, ha tökéletes.
Mit gondoltok, elvben meddig terjedhet a regeneráció képessége?
Nem vagyok biológus, ezért csak feltételezem, hogy elvben lehetséges a tökéletes regeneráció.
Tudnátok hinni abban, hogy ez az életetek nagyságrendekkel hosszabb lesz majd, mint amit eddig terveztetek?
Jelenleg nem tartom hihetőnek, hogy ez az életem a mostanában megszokott átlagos élettartam kétszeresénél hosszabb lehetne. De ezen állásfoglalás megváltoztatásának jogát viszont fenntartom, ha az életről több tudást szerzek.
Jelszót kérek a 3. részhez. Köszönöm!
Alex írta:
Igen, erre céloztam.
A felvetésekkel nem piszkálódni akartam és támadni a Bibliát, a kereszténységet, vagy a hitet, épp ellenkezőleg, szeretném megérteni. A kérdéseket sem költőinek szántam és egy csepp cinizmus sem volt bennem, valóban kíváncsi vagyok arra, hogy mit válaszol erre egy avatottabb valaki, aki magának már biztosan számtalanszor (talán csak nem pont ebben a formában) feltette magának ezeket.
Szóval biztosítalak róla, hogy az érdeklődésem valódi és továbbra is aktuális a témában. Szívesen veszem, ha írsz ilyesmikről, de ha nem, az sem baj. Csak jelezni akartam, hogy részemről van erre vonatkozóan nyitottság.
@ Kari:
Meg kellett kapnod már régen.
@ Duncan Shelley:
Csak az első két részhez kaptam jelszót eddig.
@ Kari:
A Titkos Nyilvántartásom szerint ez azért van, mert nem kommenteltél ehhez a cikkhez.
Ha kommentelsz, akkor kapsz jelszót.
Ha írtál, és valahogy nem vettem észre, akkor bocsánat, ezt jelezd.
@ Duncan Shelley:
Április 22-én 22:29-kor kommenteltem.
@ Kari:
Ez igaz. :(
Ment.
Hali!
Egy biztos: Az X-men ben Rozsomák (laikusoknak Farkas) rendkívüli regenerálódásra képes és gyakorlatilag halhatatlan egy mutációnak köszönhetően. Lehet,hogy mutánsnak kell lennünk,vagy talán mi már egy mutáció miatt nem tudunk úgy regenerálódni,ahogy szeretnénk,amit egy kötelező védőoltással kaptunk meg???
A google új projektje:
http://www.origo.hu/techbazis/20130919-a-google-nem-akarja-hogy-megoregedjunk.html?sec-6
Lassan divattá válik a téma. Vajon mi van a háttérben?
Duncan Shelley írta:
Lassan elkészülök egy összefoglalóval,ami a témában iródik.
Már akkor elkezdtem a gyűjtést,mikor tavaly először feljött a téma az oldalon.
Alvás satöbbi témakör.Lehet,hogy te már nem emlékszel rá.Mindegy.
Kábé jövő hét végére megleszek az összefoglalóval.
Tápanyag,kiegészitők,testedzés illetve mentális oldal.
Csak az öregség megelőzése illetve az életkor meghosszabitása témában gyüjtögetek egy éve,a teljesitmény most másodlagos.Az életminőség javitása az elsődleges.
A teljesitmény hajszolása nem minden esetben egészséges,sőt.
Elég materialista anyag,nincs benne “lélek”.
Azért a cimszavakat megtárgyalhatnánk.Csak kiváncsiságból.
Van több ember is a kommentelők között,akinek a véleménye érdekel.
II.Putyin998 cár írta:
Alvás? A Bizalmas topik-féle? Vagy mint regeneráció?
Persze, hogy érdekel. Kb. 5-7 év múlva lesz egy könyv a témáról, az még messze van, nekem is gyűlik ez-az, jelenleg cikket írni sincs időm.
Egyszer írok majd cikket kb. azzal a címmel, hogí “Lelki dolgok”, hogy letisztázzuk, ki hogyan gondolja ezt, hogy a lélek hat a testre, lebetegítheti, javíthat rajta, fizikai anyag nélkül. Az általános érzelmi állapotunk hat a testünkre, kiterjedten az egész rendszerre, és ez irányítható. Az én elsődleges környezetem nem az a hely, ahol a testem van, hanem a gondolataim, és tudatosan be tudom rendezni ezt a környezetet. A teljesség igényével majd a cikkben.
Csak semmi visszafogottság! 8-)
II.Putyin998 cár írta:
:yes: