Cikkek
Minden cikknek egyetlen konkrét témája lesz, azt járja körbe, a témák között nem fog csapongani. Ez az első cikk bevezető, amolyan felütés-féle. Igazán senki nem mondhatja majd azt, hogy ő feleslegesen szólna hozzá, mert már mások is elmondták, amit ő mondana. Ez ugyanis képtelenség.
A kezdet
Már nem emlékszem, hogy mi motivált rá, de arra igen, hogy 11 éves koromban megalapítottam egy új tudományágat, melyet tioncellsnek neveztem el. Kicsi, szürke, repedezett borítójú magyar-angol szótárból néztem ki a szavakat, úgy alkottam meg a nevet: cooperation with cells – együttműködés sejtekkel.
A célom egy szerkezet felépítése volt, amely az emberi szavakat képes biokémiai jelekké alakítani, ezáltal kommunikációt létrehozni az ember és a sejt között. A tudományág az orvostudomány, a biológia, a sejttan, a genetika, a kémia, és a mérnöki tudományok keresztezéséből született volna.
A gyógyítás, illetve kezelés úgy nézett volna ki, hogy leülök a gép elé, beírom a billentyűzet segítségével: „Kilyukadt a felső bal első nagyőrlő fog, kérek teljes javítást”, „Tumor a méhnyakon, kérek elbontást”, „Leszakadt a jobb láb a térd alatt, kérek teljes helyreállítást”, és így tovább. Beírom, hogy mit akarok, a gép lefordítja a sejtek számára érthető nyelvre (biokémiai jelekre), a sejtek pedig elvégzik a munkát.
Tizenegy évesen jegyzeteket készítettem az elképzeléseimről, különféle szempontok alapján osztályoztam a sejteket. Szakkönyveket tanulmányoztam, több évfolyamnyi American Science-t olvastam át, hatalmas, sejtekről készült képeket nyomtattam. Pár éven át foglalkoztam ezzel, majd bizonyos hormonális okok miatt elfelejtettem (nők, persze…).
A folytatás
2011 őszén nekiálltam A félelem íze megírásának. Egy új történet, új világ megalkotásakor számomra nagyon fontos lépés a szereposztás kidolgozása. Abból indulok ki ilyenkor, hogy minden az én hatalmamtól függ, minden szerepet az játszik majd a regényből készülő filmben, akit én választok. Hetekig eltart a folyamat, addig válogatom a lehetséges testeket a személyiségeimhez, amíg létre nem jön a teljes összeolvadás. Onnantól fogva, amikor például Dave-re gondolok, látom azt a színészt, akit az ő szerepére választottam; ahogyan elképzelem, hogy Dave csinál ezt vagy azt, annak az embernek a testét látom mozogni, gesztikulálni, állni a félhomályban, ülni az asztalnál.
Miután elkészültem a szereposztásommal, és nagyon elégedett voltam vele, az a kósza gondolatom támadt, hogy keresnem kellene pár képet ezekről a nőkről és férfiakról, hátha már nem úgy néznek ki, mint ahogyan az emlékezetemben élnek.
Úgyhogy elkezdtem képeket keresni választott színésznőimről és színészeimről, 2011-ből, hogy lássam, hogyan néztek ki egy fotózáson, megjelenésen, partin, akármin.
Néhány esetben egyenesen sokkolt az öregedésük.
Láttam hajdanán lenyűgözően karakteres arcokat szétfolyni, eldeformálódni az évek terhe alatt. Láttam hajdan fantasztikus testeket, alkatot, felépítést tönkremenni, mert elmúltak az évek.
Néztem megrázva ezeket a képeket, és azt mondtam: ennek semmi értelme.
Öregség
Szoktam mondogatni, hogy öreg vagyok. Azt értem alatta, hogy amit kitaláltam ennyi idős koromra, azt még nem értem el, nem járok még ott, ahol álmaim szerint járnom kellene már. Álmodni persze könnyebb, mint valósággá tenni egy álmot.
Valójában nem vagyok öreg, nem érzem magam annak, nem látom a testemet annak. Negyvenhárom felé járok, de úgy igazán nem vettem még észre, hogy elmúltam húsz.
De látom az öregséget másokon. Látom, ahogyan megalázza és összetöri őket. Látom a hajdani nagy sportolót elfogyni. Látom az egykor csodaszép nőt rondává aszalódni. Látom a tettvágytól csillogó szemű fickót vén trottyá válni.
Láttam egy férfit, lehetett vagy 80, és láttam, hogyan fordult a szexi 20 év körüli lány után… csodálattal, vággyal, az évek számáról tudomást sem véve, esélytelenül…
Jó esetben a lélek nem öregszik meg, nem roppan össze a veszteségek és fájdalmak alatt, nem fakul meg számára a világ. Még mindig vágyja a tudást, tenni akar, cselekedni, elérni, megvalósítani, megváltani, megérteni, tudni, használni. És nem érti, miért akadályozza mindebben egy folyamat, amit ismeretei szerint nem érdemelt ki.
Az öregség elvesz, és nem ad semmit. Csak árt, csak bánt, csak megaláz.
Időhiány
Szépen megöregedni azt jelenti, hogy valaki együtt öregszik a testével, elfogadja, beletörődik, lelkileg ugyanúgy megnyomorodik, mint a teste. Nem lázadozik, mert eleve abból indul ki, hogy nem tehet semmit.
Emberként örökös időhiánnyal küszködünk. Soha nincs elég idő semmire. Ez az öregedés, a halandóság átka. Folyton lekésünk valamiről. Ha döntünk, jó eséllyel rosszul, hiszen csak úgy lehet időnk valamire, ha valami másra nem lesz.
A rohanás, az időspórolás miatt tizenhét-tizennyolc évesen napi 6-8 órát edzettem, doppingoltam, aminek az eredménye nem a fiatal bajnokság lett, hanem rémisztő szívritmus-problémák, izomszakadás, fél évig tartó szenvedés.
Miért fontos fiatalon bajnoknak lenni? Hogy még fiatalon megtehessem a következő lépést. Az miért fontos? Az azutáni lépés miatt. Minden azért fontos most rögtön bármi áron, hogy legyen IDŐM használni, élvezni – élni.
Egy 29 éves ember öreg? Vén trotty? Agg? Én 29 voltam, amikor megjelent az első könyvem. Fájt, amiért ilyen soká, ennyi idős koromban, és nem sokkal korábban. Most, a negyvenharmadikat járva jelent meg az első könyvem angolul külföldön. Fáj, hogy ennyire soká, ilyen későn, ennyi idősen.
Zavar, fáj, hiányzik minden elvesztegetett nap. A tévutakra fordított minden nap, minden óra, minden perc, minden másodperc! Soha nem jönnek vissza! Az alatt az idő alatt is tehettem volna valamit, vagy élhettem volna, boldog lehettem volna.
Folytonos őrjítő időhiány, mert már régen nem ezt kellene tennem, hanem azt, már régen be kellett volna fejeznem, már régen ott kellene lennem, már régen, már régen, már régen…
Ha minden úgy alakul, ahogyan gyerekként megálmodtam? Ha húsz évesen profi világbajnok leszek, huszonkét évesen híres színész leszek, huszonöt évesen híres író leszek… Akkor talán nem szenvednék az időhiánytól? Vagy nem ennyire?
De, ugyanúgy.
És az egész oka egy furcsa jelenség, amit úgy hívnak: öregedés.
Hogyan másképp?
Ha nincs öregedés, nincs időhiány, nincs veszteség, nincs őrült rohanás, kapkodás, bénító döntéskényszer, nincs elherdált idő.
Húsz évesen nem lettem profi világbajnok. Na és? Tök mindegy. Majd leszek most.
Nem lettem színész? Majd leszek. Híres író? Majd leszek.
Szívesen eltöltenék húsz évet hegymászással, mert érdekel. Semmi akadálya. Tíz év merülgetés a világ tengereiben? Oké! Csillagászat, negyven év? Csak rajta! Egyiptológia, amíg meg nem fejtek minden titkot? Ahogy akarod! Szex harminc év, hogy én legyek a legjobb? Naná!
Ha nincs öregedés, nincs késés, soha nem késnénk le semmiről, soha nem öregednénk ki semmiből.
De most van öregedés. Megaláz, összetör, bánt mindenkit. Még nem éreztem, de fogom. Látok embereket, akik őrülten küzdenek, hogy nyerjenek még pár jó évet, mielőtt végképp szétrohad a testük. Látok szép nőket, akik megalázzák magukat egy kis látszatért. Látok tettre kész, nagyszerű embereket, akik szenvednek attól, hogy nem lesz idejük végigcsinálni.
Az öregedésnek nincs értelme, nincs haszna, nem tesz többé senkit. Csak elvesz. Nem kell.
Most ti jöttök
Ez a cikk könnyed bevezető, előszó, ráhangoló a témánkra. Semmi komoly, semmi nagy világmegváltás. Fontos szűrő. A következő cikk egy hét múlva jön.
Néhány kérdés hozzátok:
Mi számotokra az ideális életkor?
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Mi az öregedés értelme?
Akartok öregedni?
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Na, elkezdődött. :)
96 embernek ment ki a jelszó. Lássuk, hányan maradnak az első forduló után. 8-)
“Mi számotokra az ideális életkor?”
Az az életkor, amíg mind testileg, mind lelkileg “egyben” van az ember, vannak céljai, motivációja és képes azokért tenni. Konkrét számokban nehezen meghatározható, mert nyilvánvalóan mindenki örökké szeretne élni. Én azt tűztem ki célul, hogy kitolok a világgal és egyszerűen meg sem halok.
A sejtjeink folyamatosan megújulnak, szóval “csak” az öregedés programját kell felülírni. Azért némi tippet dobhattok, hogyan!
“Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?”
Hát igen és ha nem éreztem volna mások céloznak rá, ha máskor nem a szülinapokon. Egyébként mindenki egyetért abban, hogy 10-12 évet nyugodtan letagadhatok. :) A magam részéről lelkileg még mindig huszonévesnek érzem magam, de a testem mintha nem akarná ezt tudomásul venni.
“Mi az öregedés értelme?”
Hát ezt meg kellene kérdezni az alkotótól.
“Akartok öregedni?”
No kíváncsi vagyok lesz-e valaki, aki igennel válaszol. Akar a fene!
“Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?”
Mennyiért árulod el a beszerzési forrásod? :-))
“Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?”
Érdekes, de nem érzem elpocsékolt időnek az eddigi életemet. Rengeteg dolgot csináltam, sok mindent megtapasztaltam, világok omlottak össze bennem és épültek helyette újak. Az viszont már komoly vita tárgyát képezhetné, hogyha a halál után nincs tovább, akkor van-e egyáltalán értelme az egész életünknek.
“Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?”
“Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?”
Egybe veszem a két kérdést. Teljesen mindegy 100 vagy 1000 évről van szó és az is, hogy most hány évesek vagyunk. Akár van az életnek értelme, akár nincs, meg kell tenni mindent, hogy jól érezzük magunkat. ITT és MOST!
Mindig lehet és kell is új dologba fogni. Én például bármibe kezdek 5 év után általában már nem kihívás a számomra. Ilyenkor mindig találok valami mást, ami érdekel.
Láttam már huszonéves fiatalokat kiégve és ismertem 90 év fölötti embert, aki egyszerűen nem tudott megállni. Szóval 70 évesen is lehet menni ejtőernyőzni!
A bakancslista brilliáns ötlet! (No meg a film se rossz!)
Érdekel a folytatás.
Üdvözlet Minden Kedves Kollégának és Neked is Duncan!
Mi számotokra az ideális életkor?
Elvileg 120 év lenne minimum, már ha azt nézzük, hogy más hasonló felépítésű élőlényeknél a képlet = a kifejlődési idő hatszorosa.
Az embernél ez 20 x 6 = 120
Ha szubjektíven nézem, akkor gyakorlatilag végtelen. Azaz kellene egy olyan természetes képesség – hangsúlyozom ideális esetben nem eszköz, kezelés, stb. -, amely öngyógyítással korrigálná a hibákat.
Voltam már a halál torkában, és nem akartam meghalni. A halál számomra egy rám erőltetett vég lenne, akárhány éves is lennék abban a pillanatban.
Olvastam valahol, hogy a halál közeledtének van egy lélektani sorozata, amelynek ez az első lépése, amit én is átéltem. A végső stádium a teljes, apatikus belenyugvás.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Igazából nem, a testi állapotom romlását betegségnek tekintettem, de a tükör egyébként könyörtelen…
Mi az öregedés értelme?
Egyéni szintem semmi. A fizikai világban bármilyen magára hagyott dolog elkezd romlani. A “magára hagyott” annyit jelent, hogy nincs “tudatos és helyes beavatkozás”.
A testben van egy csomó automatizmus, reflex. Csak kevesen érzékelik kiterjedten a testi folyamataikat – ezt inkább elképzelhetőnek tartom -, mint tudom. Az lenne az elvárásom, hogy érzékelnem kellene tetszőlegesen egy szerv vagy akár sejt savasságát, mérgezettségi szintjét, vagy ha sejtburjánzás indulna be, stb.
De ezek nincsenek meg. Tehát én, mint lelki egység – most függetlenül a filozofálgatástól – kívülálló vagyok annak ellenére, hogy bele vagyok ragadva. Ez független attól, hogy valaki mennyire gondol a testére is, amikor magára gondol.
Esetleg jelentkezzen bárki, aki érzékel bármilyen testi, biokémiai állapotváltozását úgy, ahogy fent leírtam. :)
Akartok öregedni?
Nem.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Be, persze.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Igen.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Semmi extra. Tovább csinálnám azt, amit most. Van elég célom, és ha elérek egyet, akkor kitűzök másikat. :)
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Ugyanaz, mint az előző kérdésre adott válasz.
Számomra a végtelen pálya az elvárt megoldás. :)
vargar írta:
Érdekelnének a kérdésekre adandó válaszaid. :)
“A célom egy szerkezet felépítése volt, amely az emberi szavakat képes biokémiai jelekké alakítani”
Van egy ilyesmi szerkezeted! Úgy hívják “emberi agy”… Miért nem tanulod meg igazán a használatát? :)
Az előző hozzászolásom a smiley ellenére teljesen komoly volt! A saját példámon tudom igazolni. Mikor (kb 5 eve) leköltöztünk vidékre, az emberek azt hitték, hogy én a feleségem édesapja vagyok. Ő 11 évvel fiatalabb nálam és én tényleg öregnek néztem ki.
Ma már senki nem gondolja, hogy lényegesen idősebb lennék nála és nem ő öregedett hozzám. Változtattam pár dolgon, először fejben aztán a fizikai síkon is. Persze ez még nem az örök ifjúság, de kezdetnek nem rossz! :)
Én soha nem éreztem , hogy lemaradnék valamiről . Engem is érdekelt a csillagászat , madarászat , zenélés , miegymás , de nem érzem hogy száz évekig kellett volna foglalkoznom bármelyikkel is .
Meg hát a világ összes dolgával úgyse foglalkozhatok , valamiről úgyis lemaradok . De kit érdekel ? Élvezni kell az élet minden percét ( ha tudjuk ) , nem pedig azon rágódni , hogy éppen miről maradok le . Ilyen gondolatokkal csak az elme szívat bennünket , hogy frusztrálhasson .
Szerintem fontos , hogy legyenek céljaink , de ne legyünk már annyira gonoszak magunkkal , hogy állandóan az órát lessük , hogy mikor valósul meg valamelyik tervünk .
Tegyük fel , hogy örök életűek lennénk ebben a fizikai testben . Biztos , hogy akkor is ennyire hajtanánk a célok elérésére ? Mit számítana , hogy mikor leszünk sikeres írók , vagy bármi más ?
A legtöbb motivációnkat pont az adja , hogy kevésnek érezzük az időt .
Az egész civilizációt ez az időhöz kötöttség nyomorítja meg . Pedig hát nincs is valós idő .
” Mi számotokra az ideális életkor?
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Mi az öregedés értelme?
Akartok öregedni? ”
Nincs számomra ideális életkor , hiszen soha nem akarok meghalni :-)
Az öregedést akkor éreztem amikor be kellett mennem az Ofotértbe :chic:
Az öregedésnek , az az értelme , hogy megundorodjunk a fizikai léttől . :-?
Nem akarok öreg lenni . :pain:
Én is érzem folyamatosan kora kamasz korom óta, hogy kevés az időm megvalósítani azokat, amikhez igazán kedvem lenne. Hihetetlenül kevés. Egy életnek több száz év fiatalsággal kellene rendelkeznie.
Örök fiatalság? 1,8 millió ember évente az ára?
Vessetek meg, de én is aláírtam volna.
Napokban láttam egy buszmegállóban fölfirkálva. Pont idevág:
“Az a baj, hogy azt hiszed van időd.” (Buddha)
Szeretnék évszázadokig, vagy még tovább élni és ha lenne egy általad említett tabletta bevenném. Viszont mostani tudásom alapján nem engedném meg a tabletta szedését egy bizonyos életkor alatt. (Személy szerint 30 évnél húznám meg a határt.)
Kell némi élettapasztalat hogy felfogd mit is jelent az idő. Bár már az is sokakat befolyásolhat, hogy tudják: 30 éves koruk után nem fognak öregedni. Valahogy titokban kellene tartani és csak az adott kort betöltő születésnapon felkínálni a lehetőséget mindenkinek.
És egyéb társadalmi problémákat is meg kellene oldani. Például a szegénység kérdését. Szerintem az emberiség puszta létét veszélyeztethetné egy olyan konfliktus ami kitörne a “gazdag hallhatatlanok és a nyomorgó földi halandók” között. Mert afelől szemernyi kétségem sincs, ha megjelenne ez a szer valakik, valamilyen módon arra használnák, hogy másokon uralkodjanak. Akkor is ha ingyen osztogatnák, vagy a levegőből lehetne belélegezni. Megtalálnák a módját, hogy ezt kihasználják.
Az eddig “elfecsérelt” időmet nem kérném vissza. Van amit már bánok, és lenne amit megváltoztatnék, de valahol mélyen mégis örülök, hogy a dolgaim így alakultak mert ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy az legyek aki ma vagyok. És jelenleg jól érzem magam a bőrömben. Nem csak fizikai értelemben.
Ha kapnék +100 év fiatalságot két dolgot tudnék elképzelni. Egyik sem egy “hűde” dolog, de annyira más mint amivel most foglalkozom, hogy legalább egy évtized (inkább több) kellene, hogy átálljak/megtanuljam.
1. Beiratkoznék az orvosi egyetemre és ha elvégeztem körbejárnám a világot, hogy megtanuljam más helyeken miként küzdenek a betegségek ellen. Például a különböző masszázsokat, akupunktúrát, de az is, hogy egy sivatag, vagy dzsungel a sivatag közepén mit csinálnak az őslakosok. Utána persze gyógyítanék.
2. Tanár lennék. Matematikát, történelmet, szexet és emberi kapcsolatokat tanítanék. Első kettőt azért mert úgy érzem az életben sok hasznát lehet venni. Mondom ezt úgy hogy végig utáltam a matekot.
A szexet és az emberi kapcsolatokat pedig azért tartom fontosnak mert az az amivel napi szinten találkozik mindenki mégis ez az amit szégyellni kell, sokszor tabu róla beszélni. Iskolában pláne, mert ott bort iszik vizet prédikál a tanárok többsége.
Sokkal jobb hely lenne a világ ha minden férfi képes lenne megadni egy nőnek “azt ami jár”. Kápis? :)
Ha +1000 évet kapnék űrkutató/csillagász vonalon indulnék el. A 100 évemet is szívesen fordítanám erre, de ha már belevágnék el akarnék jutni egy másik bolygóra, ezt pedig a következő 100 évben nem valószínű, hogy elérném.
Mondjuk ami még érdekes kérdés, hogy lelkileg hogy bírnám ki a +100 vagy 1000 évet. Mert akkor – ha a mai átlagot nézzük – kb. 170 vagy 1070 éves lennék mire meghalnék. Engem már ért néhány megrázkódtatás. Nem akarok messzire menni, vegyük csak a közeli rokonok/barátok halálát. 170 év alatt hány barát vagy szerelem elvesztését kellene feldolgoznom? Sok embernél már egy is beteszi a kaput. Nem tudom kibírnám-e…
Talán ezért van halál. Reset az agynak. Azért jó lenne tudni, hogy újra is indul-e a gép, vagy örökre beragad a gomb.
Mi számotokra az ideális életkor?
Számomra minden életkoromnak voltak és vannak ideális állapotai.Ugyanakkor minden életkoromban voltak és vannak pillanatok, amikor egy másik kort hittem ideálisnak.Néha idősebb akartam lenni, néha fiatalabb.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Persze,hogy testileg érzem az öregedést (de nem vészesen ;-) ), ki nem?
Mi az öregedés értelme?
Biológiai lényként számomra érthető, és elfogadható az öregedés ténye, hiszen minden élőlénynek alaptermészete az öregedés. Az összes biológiai programunk éppen úgy zajlik, mint bármelyik másik emlőséi.Ugyanazok a szerveink ugyanolyan funkciókat látnak el, és ugyanolyan biológiai programok segitenek bennünket a túlélésben.
Akartok öregedni?
Mivel a boldogtalanság egyik forrásának tartom, ha vitatkozom a valósággal, ezért akarok-lassan, szépen,méltósággal.(néha persze egyáltalán nem ;-) )
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Alkalomszerűen kérnék, de nem minden évben.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Volt, mikor úgy éreztem, hogy sok időt pocsékoltam, most éppen úgy érzem nem
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Biztos jönne, aminek jönnie kell, de nyelveket biztosan.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Ugyanaz
Könnyed bevezetőként is erőteljes.
A cikk alapján az első kérdést én úgy értelmezem, hogy talán nem is az “ideális életkor” a fontos, hanem az “ideális fizikai-erőnléti állapot, ami jelen ismereteink szerint főleg egy bizonyos életkornak a sajátossága”.
(Tehát ha valaki azt mondja, hogy számára a 25 éves kor az ideális, akkor inkább az általában a 25 éves korúakra jellemző fizikai állapotra gondol. Persze van, aki ezt 20 évesen már eléri, de van, aki csak 36-37 éves korában jut el erre az erőnléti szintre, vagy még később.)
27 éves vagyok. Így a magam részéről azt mondom, hogy a mostani erőnléti állapotom és a mindennapi fizikai aktivitásom függvényében 33-35 éves koromra elérem azt az erőnléti szintet, ami mellett felhörpinteném az Örök Élet Italát. :cute:
Magának az öregedésnek nem látom értelmét – és én magam sem szeretnék öregedni –, bár arra kíváncsi vagyok, hogy az idő múlásával és a korral markánsabbá válik-e az arcszerkezetem. Most 27 évesen néha még elkérik a személyimet, ha egy üveg bort veszek ajándékba. :rotfl:
Természetesen kérnék abból a jóféle tablettából, és az elvesztegetett időt sem utasítanám vissza … mert van ilyen. Mindenkinek van, ha a lelke mélyére néz. Felesleges dolgokkal, felesleges emberekkel, haszontalansággal, tétlenséggel eltöltött idő.
100 és 1000 év fiatalság. Ez jó.
Ügyészségen dolgozom, minden napot elcseszett életek közt töltök, ezen nincs is mit szépíteni. Érdekel, amit csinálok, szeretem, amikor a felmerülő problémák (akár a büntető fellebbviteli, akár a nyomozás-felügyeleti tevékenység során) intellektuális kihívások elé állítanak, amikor csiszolhatom a meglévő tudásomat, vagy új dolgokat tanulhatok. Ez a munka azonban nem olyasmi, mint egy festőművészé. Ha ő végzett a festménnyel, hátralép, megcsodálja a művét és elégedett vele. Én ezt nem tehetem meg, ha megírok egy vádiratot. A jól végzett munka nyilván valamiféle megelégedéssel tölti el az embert, de büszkeséget nem érzek.
Ezt csak azért írtam le, mert ha volna még 1000 év fiatalságom, olyasmit tanulnék talán, ami … hogy is mondjam: nemesebb. (Örülök, hogy jelszóval védett a cikk, így a Legfőbb Ügyészség ezt most nem tudja csekkolni.) 8-)
Szeretnék például kutatóorvos vagy mérnök lenni, és az emberek egészségi jólétén, vagy épp környezetbarát technológiákon munkálkodni. Amik előremozdítják a civilizációt. (Ajvé, ez most elég patetikusan közhelyesre sikeredett.) :-?
Sem a műszaki ismeretekhez, sem a biológiához-kémiához nincs tehetségem (pontosabban iskolai éveim alatt nem szerettették meg velem ezeket), de 1000 év talán elég lenne ahhoz, hogy felhozzam magam ezeken a területeken. :timeout:
Nem szerettem volna csapongó lenni, de az lettem.
Kész szerencse, hogy ide értelmes tagok járnak, akik kihámozzák a lényeget, ha találnak olyant. :-)
Sziasztok!
Nagy örömmel vagyok itt újra némi kihagyás után :) Köszönöm a lehetőséget, hogy részt vehetek a cikk kommentálásában!
Mi számotokra az ideális életkor?
Számomra a 23 év nagyszerűen megfelel.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Inkább azt, hogy már nem vagyok elég fitt. Az öregedés “jelei” egyelőre kimerülnek néhány enyhe ráncban és ősz hajszálban.
Mi az öregedés értelme?
Én magamnak megnyugtatás képpen azt a magyarázatot szoktam adni, hogy megújulási ciklus, ami által 80 évenként kapsz egy új testet, új körülményekkel, új lehetőségekkel. Persze ez nem igaz. Inkább abban keresném a öregedés értelmét, hogy mi lenne ha nem lenne öregedés. Mielőtt igazán belelendülnél az életebe, a kezdeti kötelező és elvárt feladatok teljesítése után, betesznek egy gépezetbe, amely addig használ ameddig el nem rothad a tested. Az öregedés és az “élj a mának” filozófia nagyon harmonikus együttesként alkotnak egy egészet ami hangsúlyossá teszi az idő végességét éppen annyira, hogy az emberek ne hosszú távra tervezzenek, és csak kis sikerekre törekedjenek, mint egy jó buli péntek este, vagy egy hét Hawaii-n. Ha nem lenne öregedés az emberek szabadabban kezdenének bele bármilyen hosszútávú cél elérésébe. Nem lenne gond elindítani egy 270 évig tartó felderítő űrutazást egy másik csillagrendszerhez, mert még mindenki élne, hogy lássa beteljesedni az álmát. Nem lenne gond megtanulni a világ összes nyelvét mert lenne rá idő. Mindenki érthetne mindenhez ha akarna vele foglalkozni, mert nem lebegne a feje fölött a halál kaszája. A tudás olyan szintjeire emelkedhetnénk, ami elképzelhetetlennek tűnhet a társadalmunkban. Ha arra alapozok, ahogy a média működik, ahogy a világ felépül, nem érzem úgy, hogy ez egy kívánatos cél lenne azok számára, akik a háttérből báboznak az emberiséggel. Az öregedés értelme tehát: Kontrollált életút.
Akartok öregedni?
Nem.
Ha évente 1 alkalommal be kéne vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Ha a családomnak is jutna, akkor mindenképpen! Kivéve ha valami nagyon gusztustalan dolgot kérnének cserébe, mint a egy történetben amit most olvastam :)
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Megint csak azt kell, hogy mondjam, hogy a feltételektől függ, de ha lehetne, elfogadnám, feltéve, hogy együtt maradhatok azokkal akiket szeretek.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Ehhez és a következő kérdéshez is azt mondanám, hogy OTVIII lenne az első, persze így is, de ez az egy nem változna. Ha lenne száz évem, mindent megtanulnék ami ahhoz kell, hogy az emberiséget jobb állapotba tudjam hozni a mostaninál.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Elkövetnék mindent amit a száz évhez írtam, és megpróbálnék mindent megtenni, hogy az emberiség elnyomása gyökerestül megszűnjön. Ha ez meglenne kedvtelésből mindent elkövetnék és megtanulnék azért, hogy az FTL* űrhajózás valósággá válhasson, és felfedező lennék, aki járja a bolygókat, hogy újat vagy érdekeset találjon.
*FTL: Faster than light – fénysebességnél gyorsabb.
Thirdeye Magister írta:
No most lebuktál, pedig már tényleg azt hittem, hogy kinyílt a 3. szemed!
rozsi008 írta:
A szemüveg nem a harmadik szememnek kellett :-))
A fizikai szemünkkel amúgy is csak nézünk , de a harmadikkal látni is lehet . :cyclops:
“Mi számotokra az ideális életkor?”
-Köszönöm,most jól vagyok.39.
“Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?”
-Szét van verve a testem teljesen.Tele vagyok sérülésekkel.Van pár maradandó is.De műtéti úton javitható lenne-ha nem most,akkor később,kivárom.
“Mi az öregedés értelme?”
-Mittudomén.Nem én találtam ki.Szopás-ez az értelme.
“Akartok öregedni?”
-Kóstolgatsz?
“Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?”
-Okos kérdés.Remélem van még ilyen raktáron.A Holló szinház előadásaiban voltak hasonlóak.
“Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?”
-Ezt esetemben megintcsak sértésnek veszem.
Nem.Nem fogadnám el.Inkább mindenki mást is köteleznék rá.Jó iskola.
“Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?”
-Maradnék a saját területemen;táplálkozás,edzés és hülyék.Főleg hülyék.Az se baj,ha neten.
“Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?”
-Az tizszer annyi.Lehet,hogy a hülyéket leszarnám.Nagy ivben.Maradna az első kettő,csak sokkal intenzivebben.
De ez igy csak képzelgés és ömlengés.Ott kéne lennem,hogy tudjam merre vagyok arccal.
De hogy sok köcsög rábaszna,az tutkeráj.
P.Tibi írta:
Sosem értettem miért műanyag a műanyag. A mű/mesterséges jelentése olyan dolog ami a természetben nem fordul elő magától. Viszont mivel az emberi faj is a természet része, így amit létrehoz épp annyira természetes termék, mint bármi más. Ha az ember nem lenne a természet része, akkor lehetne mű a műanyag, de talán még akkor sem, hiszen az ember is természetben előforduló anyagokkal hoz létre olyat ami magától nem létezne. Azért írtam ezt, mert ha a valóság kívül áll a tetteinken, akkor minden amit teszünk szembefordul a valósággal, ha a részei vagyunk akkor minden amit teszünk éppen úgy a valóságot képezi mint egy szupernóva, vagy a gravitáció, vagy a fotoszintézis. Ha módosítjuk a test génállományát, hogy örökké éljen, akkor az lesz onnantól kezdve a valódi emberi test egyik alfaja. Nem hiszem, hogy vitába lehet szállni valamivel, ami úgy alakul ahogy változtatunk rajta :D
Nem fogok sorrendben válaszolni, de már most kijelenthetem, hogy akar a fene öregedni, viszont mégis ez történik. Egészen biztos vagyok abban, hogy a program átírható és a folyamat visszafordítható. (Évekkel ezelőtt már tettél erre célzást egy írásodban, aztán a többi néma csend….)
40 éves koromban voltam a legjobb formámban, mind testileg, mind szellemileg, – persze ezt csak utólag ismertem fel -, ezért ezzel az állapottal kiegyeznék!
Sok minden kimaradt az életemből, de ezt betudom a kishitűségemnek, amin bogyó nélkül változtattam.
Nem tudom hány évig akarok élni, de azt igen, hogy ne a testem állapota határozza meg, hanem legyen a saját döntésem.
A képek többnyire ott vannak, ez különösen. A cikk kedvcsináló, ebben a kategóriában a már-már szemétség közé tartozik. Egy hét túl sok idő a következőig.
Mi számotokra az ideális életkor?
30, akkor voltam a topon. Lehettem volna pár évvel korábban is, de nálam így alakult.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Nem. Az ízületi fájdalmaim, amik kínoznak gyakran, nem az öregedéstől, hanem a saját hülyeségemtől vannak.
Mi az öregedés értelme?
Nincs neki. Vagy tudatlanság, még nem értjük a testet, vagy mesterséges, akkor az a célja, hogy lekössön minket ez a sz@rakodás.
Akartok öregedni?
Nem.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Törzsvásárló lennék.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
El. Esetemben sok elcseszett év van.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Felépítenék egy profi mma karriert, megtanulnék 5-6 nyelvet tökéletesen, gépészmérnöknek tanulnék, feltalálnék egy újfajta motort a robbanó helyett, kicst más elven, sportcoachokat képeznék, akik sportolók, csapatok és edzők mellett dolgoznak lelki, mentális segítséget nyújtva, van egy elképzelésem a mesterséges ízületekre, azt is összehoznám valahogyan, időm lenne megtanulni mindent és kísérletezni.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Elhoznám az X Prize-t, kidolgoznám a választható mesterséges testeket, tökélyre fejlesztenék pár ősi nyelvet, megverném Bigfootot háromszor.
vargar írta:
Az lehet, de te nem fogod látni.
Thirdeye Magister írta:
Soha nem akartál egyszerűen csak adni másoknak? Csinálni valamit, ami túlmutat a pillanatnyi szórakozáson?
Újra ugyanaz a kérdésem: soha nem akartál adni másoknak valamit, csak úgy, ami nem a te pillanatnyi élvezkedésedről szól?
Inkább felhívja a figyelmünket arra, hogy van hol fejlődni.
Ha csak lépcső a következőhöz, akkor fontos.
Az nem motivál, hogy érdekel, hogy van haszna, hogy jó és szép, hogy segít másoknak, jobbá tesz téged?
Ebben az esetben a romlást nevezzük időnek, az pedig létezik.
Ez érdekes gondolat.
@ II.Putyin998 cár:
Úgy értelmezem, hogy a te +1000 éves fiatalságodnak nem örülne mindenki…
Próbálom kitalálni, milyen lenne ezer éven át edzeni egy nem öregedő testet, de nem megy.
Egy kis kiegészítés.
Ahogy látom az “ideális életkorra” vonatkozó első kérdés kétértelmű.
Így pontosítanom kell a választ, még mielőtt bárki azt gondolná, hogy 120 éves testben szeretnék örökké élni, ha Duncan végre a megmaradó és szorgalmasan hozzászólók és vitatkozók között kiosztja a beígért pirulát. :fighterm:
A korábban leírt 120 évvel, arra az élethosszra utaltam, hogy legalább addig el kellene élni mindenkinek, és nem 60-70 évig csak. (Ez mint várható időtartam lenne ideális, ha mégsem kapnánk pirulát vagy itt és most ki nem találjuk a örök élet titkát.)
Az az életkor, amelyben jó lenne örökké birtokolni a testem, számomra a 28-32-ig besorolható állapotok bármelyik megfelelne. :)
Most már tiszta az ügy!
“Mi számotokra az ideális életkor?”
Számomra nincs ilyen. Már nincs.
“Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?”
Igen. Nem vagyok már fiatal, ezért időnként érzem az ízületeimben a fájdalmat, ha reggel le akarok rohanni a lépcsőn, vagy az edzés elején, amíg be nem melegítek. Vagy az edzést követő második napon érzek itt-ott fájdalmat. Szerencsére nincs mindig így. Állandóan a méregtelenítés valamely módját tervezem, többnyire el is végzem. Máskor meg alaposan teleeszem magam finom, többnyire saját készítésű ételekkel. (Nem vagyok húsevő.) Nagyon szeretek jókat enni, szeretem a finom ízeket.
Sajnos a szemem öregszik, a látásom romlik egy ideje. Nagyon izgat az a kérdés, hogy a szemet hogyan lehet méregteleníteni. Szerintem lehet, viszont kitartás kell hozzá, az biztos.
Ahogy írom ezeket az egyébként teljesen őszinte soraimat, lelki szemeim előtt az tűnik fel, hogy sorakozni fognak a nyilatkozatom mellett a dislike-ok. :-))
“Mi az öregedés értelme?”
Így számomra nincs a kérdésnek értelme. Lejöttünk egy időre ide, erre a földre, hogy tegyünk valamit, legyünk boldogok vagy játszunk. Itt a fizikai szinten minden avul, minden rozsdásodik, a test is. Kinek előbb, kinek később. Egyes guruk is visszavonulnak egy-egy megtisztulás érdekében, hogy egy újabb 50-100 évre megújítsák magukat. (az időszakot tippelem) Ha egyáltalán szükségét érzik annak, hogy még maradjanak.
“Akartok öregedni?”
Szépen öregedni, bölcsebbé, kortalanná válva. Nem szükségszerű, hogy mindenki idős korban ápolásra szoruljon. Az ilyesmi nincs előírva.
“Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?”
Igen. A jól használható testtel minden könnyebb.
“Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?”
Lassan megtanultam türelmes lenni magamhoz, sokáig nagyon türelmetlen voltam. Most azt mondom, hogy ha nekem x időre volt szükségem ahhoz, hogy valamit megértsek, akkor ezt elfogadom és nem vagyok többé türelmetlen.
“Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?”
Foglalkoznék a taichi-val továbbra is, az eddiginél sokkal nagyobb rendszerességgel.
Sok nyelven megtanulnék beszélni, olvasni (ezt gyerekként is szerettem volna). Eddig 5 nyelvet kezdtem el az életemben (főként iskolában vagy tanfolyamon), az anyanyelvemen kívül jelenleg csak két nyelvet tudok használni (korábban egy harmadikom elég jól beszéltem, csak a gyakorlatban nem volt számomra hasznosítható), a többi próbálkozás idő hiányában elkopott.
Megtanulnék könyvet írni.
“Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?”
A fentieken felül elmennék Tibetbe, és még néhány olyan helyre, ahol hozzáférnék a tudáshoz, és azt kutatnám.
Sziasztok :)
Szerintem az öregséggel alapvetően az a baj, hogy sok esetben gyorsabb, mint a tudat fejlődése. Ezért van az, hogy mire fejben felnövünk és bölcsek leszünk, addigra a testünk bemondja az unalmast.
A 120 év amire biológiailag terveztettünk a többségnek ma még csak álom. Az átlagos fejekben az öregség = betegség+szegénység. A 120 évnek alig a felét töltjük egészségesen, kvázi azt a kevés időt sem használjuk ki, ami adatott.
Ha azt nézem csak, hogy a testem mikor volt a top-on: kb 30 évesen, de! ez már egy leromlott időszak után volt, tehát 30 évesen újra formába hozva magam testileg jobban éreztem magam, mint 23 évesen ugyan olyan formában. Tehát ha csak a test szempontjából nézem, akkor az alakítható.
A bölcsességet viszont csak az idővel és az elkövetett hibákkal tanuljuk, kapjuk meg. Egy bizonyos fokig a test halhatatlansága segíti ezt a folyamatot, hiszen kapunk időt a hibák elkövetésére, de ahhoz már egy bizonyos tudati szinten kell lenni, hogy ezt érzékeljük. Egy nem tudatos “felébredt” embernek, hogy az életét a TV előtt ülve a testét pusztítva éljen…kár lenne az időért :smirk:
Így az lenne a jó, ha a testbe lenne egy ‘érzékelő’ ami a tudat bizonyos szintjét elérve elkezdené az optimális testet létrehozni, és azt folyamatosan fenntartani. (Ez kicsit AMER szagú… :-D )
A génekkel már bizonyos szinten tudunk kommunikálni, hogy azt tegyék, amit mi szeretnénk. Hiszen a csecsemőkori önmagunkban ugyan azok a gének vannak és működnek, mint a 40 vagy 90 éves önmagunkban. A külső mégsem egyezik ;-) Természetes anyagokkal rá tudjuk venni a gént, hogy úgy működjön, mint fiatal felnőtt korában. Amennyiben ezt a szintet fent tudjuk tartani, és gondoskodunk a megfelelő méregtelenítésről is, akkor a sejt képes egy jobban működő önmagát reprodukálni, azaz “fiatalabb” működésű sejtekből újraépíteni önmagát.
A ‘tudati kapcsoló’ kiküszöbölné az “elvesztegetett idő” fogalmát is, mert úgy gondolom, hogy az elvesztegetett időkből is tanul az ember, és fejlődik a tudat, tehát ez kell ahhoz, hogy bekapcsoljon a kapcsoló és hosszan élhessünk, így ez az idő sem elvesztegetett.
A szépen öregedni számomra nem azt jelenti, hogy beletörődik stb.. Épp ellenkezőleg! Számomra az öregszik szépen, aki a korához képest fiatalabb lélekkel rendelkezik, tettvágyó, és ez által a teste is fiatalosabb és az adott lehetőségeit maximálisan kihasználja.
A hiba ott van a rendszerben, hogy ha az embernek örök ideje van, akkor lesz-e ami hajtja előre? Mert fontos, hogy legyen egy hajtóerő, ami folyamatosan új célokra új dolgokra sarkall, hogy legyen értelme sokáig élni. Hiszem, hogy aki ezen a topikon van, mindenkinek lenne rengeteg elérendő célja, de lássuk be, nem ez az általános. :heh:
Lássuk a kérdéseket :) :
Az ideális életkor szerintem valahol 20 és 40 között, kinek mi.
Testileg éreztem már, hogy öregszem.. nem túl kellemes, de bizonyos fokig hajtóerő, szellemileg csak azt érzem, hogy egyre jobb :)
Az öregedés értelme… talán a ‘körforgás’.. a természetben azt hiszem van értelme -megújulás.. az ember már más téma, mert bejön a képbe a tudat. Jó lenne, ha a reinkarnációkor emlékeznénk mindenre, akkor nem lenne gáz a halál sem, Bár a csecsemőkor egy kicsit kényelmetlen lenne :laugh:
A tabletta nem is annyira sci-fi, mint gondoljátok, és persze kérek :)
Az elvesztegetett időről fentebb már írtam.
Mit csinálnék, ha annyi időm lenne…? Azt amit ebben az életben is tenni készülök (aztán meglátjuk mi fér bele :) ) Tanulni, fejlődni az utolsó pillanatig; ÉLNI! Jobbá válni minden szinten- abban amit csinálok, a hobbijaimban (esetleg azokat a profizmus szintjére vinni, ha már van időm ;-) ) értékelni az élet ajándékait; felelősséggel vigyázni a két kis lélek fejlődésére akiket ajándékba kaptam, és tanítani őket az életre….
Az érdeklődési területimet tekintve: éneklés, festészet, írás, utazás (pl. egy csomó helyen szeretnék hosszabb ideig élni, hogy igazán megismerjem az ottani emberek életét), sport, biológia, csillagászat…
Így elsőre ennyi :-))
“170 év alatt hány barát vagy szerelem elvesztését kellene feldolgoznom? Sok embernél már egy is beteszi a kaput. Nem tudom kibírnám-e…”
És ha ők is veled maradnának?
Az ideális? Hmm jó kérdés de számomra nincs ideális életkor, akkor lenne ideális ha az adott korodnak megfelelően korábbi elképzeléseid alapján ott tartanál ahol korábban gondoltad, hogy tartani fogsz.
26 éves vagyok miért érezném?
Szükséges rossz, hogy beadd a kulcsot.
Soha!
Alap…
Alap…
100évig csak a húrokat tépném én lennék a legprofibb gitáros.
Ezer év sok idő, minden könyvtár minden könyv tudása legyen enyém, értsem meg az emberi természet mibenlétét.
Mi az öregedés értelme?
Volt itt valahol egy link egy cikkhez, ami a Wörgli „csodát” tárgyalta. (Aki nem olvasta, annak: 1932-ben a gazdasági világválság idején Wörglben a pénzt mulandóvá teszik – havonta veszít az értékéből –, így az elkezd forogni, nem halmozódik fel, életre kel a város, beindul a termelés és fogyasztás.) Talán az öregedés értelme hasonlatos a mulandó pénzéhez: arra ösztönöz, hogy élj. De elméletből lehet gyártani ezret…
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Trükkös. Itt is érvényben van a szabály, miszerint 3 kívánság esetén nem kívánhatsz plusz kívánságokat? Gondolom, így egyértelmű, mire hajtanék. Azonban ez egy érdekes dologhoz vezet: ha valaki korlátlan idővel rendelkezik, és minden létező dolgot tud, szó szerint nem lehet neki újat mondani, akkor hová is érkezik? Nem oda, mint mikor egy stratégiai játékban legyőztünk minden ellenséget? És utána? Nézegethetjük, hogy milyen faszák vagyunk, de végül kilépünk és újat kezdünk; vagy nem is kezdünk újat. Hmm… Ha valaki már tényleg mindent tud, mindent megélt, nem kézenfekvő ötlet létrehozni egy ilyen játszmát? Talán csak egy információcsomag-halmozó generátor vagyunk, hogy ott „fent” legyen mit tanulni. Talán a „nyertes fickó” is beszállt, mert mindent tudni túl lapos; ő meg nem gyáva, és úgy hiszi, az csak erősíti, ha újra el tudja érni azt, amit feláldozott. Lehet ez a fickó én vagyok, lehet te, lehet Duncan. De elméletből lehet gyártani kilencszázkilencvenkilencet…
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Miután megpróbáltam felfelé alkudni, persze.
Mi számotokra az ideális életkor?
Kéne úgy 10 év kronológiai előreugrás, hogy objektíven megítélhessem. Most, duplakettőben jól érzem magam.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Nem.
Akartok öregedni?
Nem.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Ha be kell venni, akkor nem kell kérni. :D
Stella73 írta:
Ha jól értem a szer csak az öregedés folyamatát állítja meg. Nem lesz tőle senki sebezhetetlen. Betegség, baleset bármikor jöhet :/
………..
A cikkhez linkelt képről még ez a videó jutott eszembe, de eltartott egy darabig mire megtaláltam. Féltem, hogy nem lesz meg, nekem nagyon tetszett:
http://vimeo.com/45135870
…………
Végül még egy idézet. Nem tudom kitől van, csak a szöveg volt lementve:
“Halva kezdem, és rögtön kikelek a koporsóból. Öregként felébredve nap, mint nap jobban érzem magam. Miután túl egészséges lettem, kirúgnak az öregek otthonából, majd évekig élek gondtalan nyugdíjasként és bekaszálom a lejáró öregségi biztosításokat.
Ezután, amikor dolgozni kezdek, az első napon arany karórát kapok a főnökömtől. Negyven-egynéhány évet dolgozom, mialatt egyre fiatalabb leszek, míg végül kiskorú lévén abba kell hagynom a munkát.
Jönnek a gimnáziumi évek: pia, bulik. Ahogy fiatalodom, úgy válok egyre gyerekesebbé. Jön az általános iskola: végtelen játék, semmi felelősség!
Pár év múlva kisbaba leszek, és mindenki kezét-lábát töri, hogy mosolyogjak rájuk. Az utolsó 9 hónapot békés lebegéssel töltöm egy termálfürdő szerű helyen, ahol mindent megkapok, ami csak kell: központi fűtés, on-line szobaszerviz, stb.
Míg végül befejezem egy jó orgazmusként!”
Ez is jól hangzik. :)
“Mi számotokra az ideális életkor?”
Mivel 45 vagyok (úúú, wazze, gyorsan kiszámoltam, hogy tényleg, mert leírva soknak tűnt) és a korommal nincs gondom, belefér egy 30 – 50 éves intervallumba.
“Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?”
Nem. Azt, hogy idióta módon hagytam magam eltunyulni, azt igen. De már javítom a hibát..
“Mi az öregedés értelme?”
Értelme, legalábbis a mi szempontunkból, szerintem nincs. Ha örök életű vagy, és megújulásra vágysz, hát tisztítsd meg az elmédet. Az elnyomásnak viszont nagyon jó eszköze, hogy folyamatosan vissza kell számolni..
“Akartok öregedni?”
Nem. De jelenleg muszály.. :idk:
“Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?”
Én már el is utaltam a zsét, az egész család, és jónéhány ismerős, barát adagjának az árát. Nem kaptad meg? :heh:
“Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?”
Ami most elpocsékolt időnek tűnik, lehet, hogy hasznos tapasztalatot ad később visszatekintve. Ha a tapasztalatát megtarthatnám, akkor igen. Ha nem, akkor csak nagy duzzogva, de lehet, hogy nem… ;-)
“Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?”
Legyalogolnék vagy 100.000 kilométert, úgy a mozgás öröméért, és közben kezdésnek megtanulnák angolul és németül. Kifejleszteném – vagy felkutatnám – a zéró emissziós, zéró szénhidrogént használó motort. És volna időm elmélyülni a saját elmémben is (hu, ez de gyenge szóvicc volt.. :eek: )
“Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?”
Hát, az első évben kipihenném az előző százat.. :-D
A tudomány jelenlegi állása szerint 4 % -át érzékeljük a minket körülvevő világnak. Száz év alatt azért csak sikerült valamennyit emelni ezen, úgyhogy találnék magamnak elfoglaltságot. És lenne időm megnézni annak a harcosnak a meccsét, aki 1000 éve edz.. :tremble:
Mi számotokra az ideális életkor?
Gondolkoztam ezen, de nem érzek semmi konkrét számot ezzel kapcsolatban. Amit érzek az az, hogy egyedül a jelen számít. Akárhány éves is leszek, soha nem akarok az elvesztett lehetőségeken keseregni. Mindig van valami lehetőség, az számít, a többi nem.
Nemrég temették egy volt osztálytársam apját. Az élete derekát azzal töltötte, hogy bejárta a világot, és gyűjteményeket hozott létre, könyvritkasságokból, néprajzi dolgokból meg egyebekből. Aztán hatvan év körül megnősült, nemzett három gyereket, és élvezte a családját. Néhányszor meglátogattam és szellemileg teljesen friss, eleven volt, egy nagyon érdekes ember, a családja is szerette.
De olyanról is hallottam, hogy egy nő fölnevelte a gyerekeit, aztán nagymamaként elkezdett festeni, és festő lett.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Előfordult már, hogy valami kimerítő menetelés vagy betegség következtében nehezemre esett mozogni, meggörnyedtem, folyton azt mondtam, hogy “jaaaaj” és nagyon sajnáltam magamat. Azt hiszem, akkor időszakosan öregember voltam. Volt valami élvezet az önsajnálatban, amire nem vagyok büszke, nem szeretnék végleg ilyen öregemberré válni.
Mi az öregedés értelme?
Én egy értelmet látok benne: figyelmeztetés. Egyre erősödő figyelmeztetés, mégpedig arra, hogy foglalkozni kell a leglényegesebbel. Ki vagyok én, honnan jövök, hová megyek, miért születtem a világra, mit akarok megvalósítani, mit valósítottam meg. Ezzel nem lehet szórakozni, meg kell találni a lényeget.
Akartok öregedni?
Nem. Kiesett egy fogam, és nem nő vissza. kiskoromban mindegyik visszanőtt, most meg nem. Ez egy jel, hogy öregszem, egy testi funkcióm már meghalt. Nem jó érzés.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami … stb.
Most így 29 évesen, egészségesen, biztonságos környezetben azt mondom, hogy nem. De lehet, hogy 40-50 évesen vagy súlyos betegen be akarnám venni, sőt akár térden állva is könyörögnék érte… nem szeretném, de lehet, hogy határhelyzetben érezve magam kapva kapnék egy ilyen tabletta után.
Most ezt menekülésnek érzem. Nem zárom ki a menekülés jogosságát, de egyelőre nem akarok menekülni, inkább szembesülni.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Nem. Ami a pocsékolást illeti: a tévedéseimért vállalom a felelősséget; amit elszúrtam, elszúrtam és kész. Ami az elvesztett, elrabolt időt illeti: Nem fogadom el, hogy a megfelelő hozzáállás megtalálásával ne lehetne minden időrablást nyereséggé tenni. Mindig független akartam lenni a külső körülményektől. Ha kívül foglalkoztatnak, akkor belül mással foglalkozom, és kész. Az iskolában pl. végig ez volt a hozzáállásom, a szüleim a többi szülőtől értesültek arról, hogy mi történik az iskolában, mert engem nem érdekelt. Az időm azzal telik, amit magamnak belül meghatározok.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Létrehoznék egy vállalkozást, ami a hátrelévő időre biztosítja a teljes anyagi függetlenséget, aztán kilépnék az életemből. Egy-két évtized alatt elérném az érzést, hogy helytálltam az életben, sikeres lettem és könnyedén lehetnék még sikeresebb, a családomat fölneveltem, és elmondhatom, hogy mindez nem elégít ki. Továbblépek és névtelen vándor leszek.
A régi indiában a bráhmanák gyakran megtették ezt, és a társadalmat, családjukat otthagyva vándorszerzetesek lettek. De ezt 50 évnyi élettapasztalat előzte meg, ami után döntöttek. Valami ilyet szeretnék, kényelmes tempóban.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Nem tudom.
@ Bandi:
Ez szimpatikus volt.. :-)
pamparam írta:
Tényleg ügyesen megcsinált film. :)
Nézzétek meg..
Mi számotokra az ideális életkor?
Valahova 25-35 közé tenném fizikailag az ideális életkort. Persze szigorúan fizikai-testi szempontok alapján.
Másképp, viszont ahogy nő a tapasztalat és a tudás, mindig azt mondom, hogy most vagyok szellemileg a topon. Jövőre megint az lesz.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Igen. Mostanában már nem regenerálódik ugyanúgy a szemét mint régen! Néha úgy érzem, hogy elárul! :cry:
Mi az öregedés értelme?
Ahogy te mondanád ez nem lényegi kérdés. Van ozt kész.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Igen. Persze. Bár az árát kicsit húzósnak tartom.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz vagy ezer év fiatalságotok?
Semmi másba attól tartok. Mert hát, az ember nem azért nem tesz meg dolgokat mert nem fiatal, hanem mert nem mer általában. Biztonságra játszik.
A kérdés inkább úgy helyes, hogy mit tennétek meg most ha lenne rá merszetek, időtök és szabadságotok?
Great írta:
Mindig csak adni szerettem volna .
Great írta:
Újra ugyanazt mondom . Amúgy soha nem volt fontos számomra , hogy élvezkedjek .
Elég sokáig azt sem tudtam , mit jelent az a szó , hogy élvezkedni . :-(
De különben nem értem , hogy mire gondolsz .
Great írta:
Igazad van , néha ezért teszi . :-)
Great írta:
Jó kérdés , ugyanis erre szenteltem életem egy nagy részét . Azután rá kellett jönnöm , hogy ami nekem hasznos , az másnak nem , ami , jó és szép nekem , az másnak nem , hogy nem biztos hogy tényleg az a segítség amit én adok , és nem biztos hogy jobb lettem vele . O:-) :hammer:
pamparam írta:
Ha jól értem a szer csak az öregedés folyamatát állítja meg. Nem lesz tőle senki sebezhetetlen. Betegség, baleset bármikor jöhet
Ott a pont.. :beatup:
Thirdeye Magister írta:
Hát, azért vannak olyan kategóriák, amik egyértelművé teszik a nekem hasznos – neki hasznos nézőpontot.. :-|
Stella73 írta:
Azért az esélyeket eléggé átírja, nem? :snicker:
Ma egy 50 éves szaki alig tud elhelyezkedni, profi, szakmailag beérett, rutinos róka, de túl öreg, arra a pár évre nem szívesen veszik fel, nem éri meg. Tömegek mennek nyugdíjba testileg megtörve, megöregedve, szakmailag a csúcson.
Én 41 vagyok, feleségem 25. Jelenleg teljesen rendben van így, a korkülönbség lényegtelen. Egy nő 35 évesen éri el biológialag a csúcsot, amikor ő 35 lesz, én 51, az még belefér, éppenhogy, várhatóan rendben leszek, de már nem tagadhatom le a koromat. Előbb-utóbb sok lesz a szakadék.
Az öregség elhagyásával megváltozna az értékítéletünk. A kor nem számítana többé, a korkülönbség nem jelentene semmit. Sőt, a kor előnyt adna, az ember büszkén vállalná, hogy ő már 47 éves, vagy 74 vagy akármennyi, mert azt jelenti, hogy tanult, képzett, tapasztalt, értékes.
Tetszeten ez a világ.
Great írta:
Mi számotokra az ideális életkor?
– 19 kicsit festett halántékkal azt szeretik a nők ha festett
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
– soha
Mi az öregedés értelme?
– kibaxás velünk
Akartok öregedni?
– rossebb
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
– nekem jár eleve
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
– nálam mindennek van helye
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
– több ezerszer megmenteném a világot befejezném a defiblirációs kesztyűmet
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
– megmentenék más világokat is amik most nélkülözni kényszerülnek a személyemet
Én nemrég úgy döntöttem,hogy az idő és én tök külön dolgok vagyunk és én nem tartok vele tovább.Ő menjen,én maradok!!!
– Mi számotokra az ideális életkor?
Nem tudom, még nem próbáltam ki az összes évet. :D De egyértelműen a biológiai kifejlődés csúcspontja, ahonnan már csak “lefele” (ill. számokban fölfele) vezet az út.
– Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Mivel még fejlődő stádiumban vagyok, nem túlságosan. :) De ha az öregedés alatt elhasználódást, hibát értünk, akkor előfordul.
– Mi az öregedés értelme?
Haha. Nem tudom, de ez az utolsó, ami érdekel. Előbb az ellenszerét tudnám meg szívesen. A Biblia szerint pl. annyi, hogy ne lehessen miénk az összes tudás.
– Akartok öregedni?
Ugyanmár, ha akarnék, miért lennék itt? :D
– Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Igen. De nem most kezdeném el a “kúrát”, mint írtam, még nincs rá szükségem.
– Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Igen. Bár ezt nem igazán tudom elképzelni, hogyan lehetséges a szó szoros értelmében (még elviekben sem.) Esetleg, ha ezen a koron megállnék annyi időre, amit elvesztegettem. Nem hangzik rosszul.
– Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Megkeresném a megoldást még ezer év fiatalságra. :D
– Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Nos… MINDENT kipróbálnék. Persze, épelméjű keretek között. Kitanulnék annyi szakmát, amennyit csak meg nem unok, megtanulnék mindenféle nyelvet, írást, jelet, hangot, újrakezdeném színészi “pályafutásom”, talán írnék is pár darabot, könyvet, verset, megtanulnék profi módon festeni, rajzolni, énekelni, táncolni, elutaznék a világ minden tájára (mondjuk, hogy a bolygón maradnék), lemerülnék a Marianna-árokba, megmásznám a Himaláját, elmennék hóembert építeni az Antarktiszra, homokozni a Szaharába, kipróbálnék mindenféle (extrém) sportot: pl. szörf, ejtő-, siklóernyő, meg minden egyéb repülőből kiugrálós jópofaságot, búvárkodást minden vízben, megkóstolnám a Föld összes ételét, italát, füstjét.. :D Régésznek tanulnék, felkutatnám a világ összes titkát, a múltat, a jelent, a jövőt, meghallgatnám a világ összes zenéjét (nah jó, azért van amitől megkímélném magam :P), megnéznék kismillió filmet, színdarabot, elolvasnék minden könyvet (szintén csak kb.), végigvinnék ezerféle játékot. :D Talán építenék/feltalálnék valami újat, valami forradalmit, egyik 10 évben átlagos munkást, a következő 10ben erőskezű vezért játszanék. Lennék gazdag, aztán pór, híres, majd magányos, nőcsábász, majd remete. Szuperhős nappal, gaz tolvaj éjjel. Tanítanék, vagy szédítenék, adnék és elvennék, lehet, hogy csak szórakozásból, de lehet, mert nagyobb terveim vannak. 1000 évnyi tudásom és létem segítségével talán egy magasabb síkra is léphetnék, több lehetnék, mint ember (már úgy értem, az 1000 éves embernél is több), lehetnék sámán, mágus, vagy Buddha, Jézus vagy Lucifer. Megpróbálnám tovább húzni azt az 1000 évet, s ha nem sikerülne, eljönne végül, kit annyira nem várnak és azt mondják róla, hogy elkerülhetetlen… szomorúan lehajtanám a fejem, sóhajtanék egy nagyot, s csak annyit szólnék: “Hát vége…”
Valóban a kort számokban mérjük, nem pedig érettségben. Folyamatosan sémákban gondolkodunk, és azt hiszem mi sem vagyunk kivételek ez alól. Pl. az említett korkülönbség teljesen elfogadott, fordított esetben pedig ítélkezünk és a szánkat húzzuk. Nem a lényegre, a tartalomra figyelünk. Ha relatíve “kortalanok” lennénk, minőségi változás következhetne be és még időt is nyernénk:)
Thoth és St.Germain ismerték a titkot. Ők a hosszú életet tanításra használták, és akkor távoztak a földi síkról, amikor ennek szükségét érezték.
St. Germainről leírták, hogy társaságában többször jelen volt egy nő, aki szintén kortalan volt.
aelod írta:
dzsimi feltámadna csak azért hogy öngyilkos legyen
nade a világ megmentése?
Thirdeye Magister írta:
mit van úgy oda maga jön ezzel az élvezeti faktorral
nem csak ez a fontos
@ Gabi:
Kifelejtettem, hogy St Germain az élvezeteket sem vetette meg, erre utal a női társaság :-))
– nekem jár eleve
A Biblia szerint pl. annyi, hogy ne lehessen miénk az összes tudás.
– Akartok öregedni?
Ugyanmár, ha akarnék, miért lennék itt?
– Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Igen. De nem most kezdeném el a “kúrát”, mint írtam, még nincs rá szükségem.
– Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Igen. Bár ezt nem igazán tudom elképzelni, hogyan lehetséges a szó szoros értelmében (még elviekben sem.) Esetleg, ha ezen a koron megállnék annyi időre, amit elvesztegettem. Érdekes.. nyomod a süket vakert..
Mi van?
– Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Megkeresném a megoldást még ezer év fiatalságra.
– Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Nos… MINDENT kipróbálnék. Persze, épelméjű keretek között. Kitanulnék annyi szakmát, amennyit csak meg nem unok, megtanulnék mindenféle nyelvet, írást, jelet, hangot, újrakezdeném színészi “pályafutásom”, talán írnék is pár darabot, könyvet, verset, megtanulnék profi módon festeni, rajzolni, énekelni, táncolni, elutaznék a világ minden tájára (mondjuk, hogy a bolygón maradnék), lemerülnék a Marianna-árokba, megmásznám a Himaláját, elmennék hóembert építeni az Antarktiszra, homokozni a Szaharába, kipróbálnék mindenféle (extrém) sportot: pl. szörf, ejtő-, siklóernyő, meg minden egyéb repülőből kiugrálós jópofaságot, búvárkodást minden vízben, megkóstolnám a Föld összes ételét, italát, füstjét.. Régésznek tanulnék, felkutatnám a világ összes titkát, a múltat, a jelent, a jövőt, meghallgatnám a világ összes zenéjét (nah jó, azért van amitől megkímélném magam ), megnéznék kismillió filmet, színdarabot, elolvasnék minden könyvet (szintén csak kb.), végigvinnék ezerféle játékot. Talán építenék/feltalálnék valami újat, valami forradalmit, egyik 10 évben átlagos munkást, a következő 10ben erőskezű vezért játszanék. Lennék gazdag, aztán pór, híres, majd magányos, nőcsábász, majd remete. Szuperhős nappal, gaz tolvaj éjjel. Tanítanék, vagy szédítenék, adnék és elvennék, lehet, hogy csak szórakozásból, de lehet, mert nagyobb terveim vannak. 1000 évnyi tudásom és létem segítségével talán egy magasabb síkra is léphetnék, több lehetnék, mint ember (már úgy értem, az 1000 éves embernél is több), lehetnék sámán, mágus, vagy Buddha, Jézus vagy Lucifer. Megpróbálnám tovább húzni azt az 1000 évet, s ha nem sikerülne, eljönne végül, kit annyira nem várnak és azt mondják róla, hogy elkerülhetetlen… szomorúan lehajtanám a fejem, sóhajtanék egy nagyot, s csak annyit szólnék: “Hát vége…”
@ Zoli:
Mit akartál ezzel az utolsó két kommenttel?
Először is köszönöm a cikket, érdekesnek ígérkezik, jó kis bevezető volt. Az elején említett fordítógép a felvezető kisfilm tükrében kifejezetten hasznos lenne :).
Mi számotokra az ideális életkor?
én most 35 vagyok, ez elég ideálisnak tűnik, mind testi, mind gondolkodási szempontból.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
én még nem, talán akkor amikor “csókolommal” köszönnek rám :D
Mi az öregedés értelme?
ha az öregedést úgy vesszük, hogy halállal végződik, akkor lassabb mértékben népesedik túl a Föld…
Akartok öregedni?
én most itt megállnék, köszönöm szépen :) most még nem érzem magam öregnek, és egyelőre nem is szeretném.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
én kérnék
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
ha igen mondanék, akkor nem az az ember lennék, aki most vagyok, ezért a válaszom nem.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
bejárnám a világot, ahol megtetszik ott élnék egy “életet”
vilko barnabás főtitkár írta:
Hát persze , igaz . A szenvedés is fontos , erről pedig gondoskodunk rendszeresen . :-|
Great írta:
Nekem sem.Te is tudod,hogy mindig van hová fejlődni.Ha már a tömeg nem jön,akkor jön a forma.Ha az épp nem jön,akkor jön az erő….a képességek,a trükkök,a rutin.
Iszonyatos perspektiva.
Igy is egy egoista állat vagyok.Akkor mi lennék?
….szerintem milliárdos.
Vagy életfogytos.hehe 8-)
Mi számotokra az ideális életkor?
Az a konkrét pillanat amikor a testem kifejlődött teljes mértékben, elérte a végső formáját. Mondjuk legyen 24 év, ha a “tudomány” szerint ez 24-25 éves korban történik.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Nem igazán. Inkább a használat hiányából eredő, tunyultság az ami érződik. Ha az átlagos napi igénybevétel 50-100 szorosát kell kivitelezni felkészülés nélkül, akkor komoly szellemi jelenlétet és ostorozást kell tenni, hogy a test viselje a megpróbáltatást.
Mi az öregedés értelme?
Az alacsony tudatosságú lények ne kapjanak hosszú távon időt és teret. Versenyezzenek, fejlődjenek, tudatosodjanak. Az öregedés a fejlődés ára, addig amíg egyszer csak meg nem értik az okát, megfejtik az összefüggéseket és majd HATÉKONYAN ki tudják használni a fiatalság adta lehetőségeket.
Aki nem tudja megőrizni a fiatalságát, az nem érdemli meg azt. A módszer mindegy. Nem kell áthárítani a felelősséget, mindenki magáért felelős. És saját maga dönthet, milyen utat választ.
Akartok öregedni?
Nem.
Ha évente 1 alkalommal … kérnétek belőle?
Szívesen élnék vele. Csak előnyöm származna belőle.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Nem. Ez már úgynevezett elsüllyedt költség. Beépült a lényünkbe, részünkké vált. Azért vagyunk olyanok most – amilyenek, mert eddig úgy történt minden ahogy.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Bejárnám a Föld bolygót, végignézném-járnám a zeg-zugát, tapasztalva tudást gyűjtenék, kutatnám a halhatatlanságot és az ember eredeti hazájával kapcsolatos információkat (az eredeti “szülő”bolygóját, mint élőhelyet és környezetet, a faj eredeti célját és rendeltetését)
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Kezdésként azt tenném, ami az előbbi kérdésre a válaszom. Majd miután ezen a bolygón nincs hova továbbfejlődni, nincs már kihívás, akkor egy idegen civilizációval felvenném a kapcsolatot és elmennék szétnézni, tapasztalni, megismerni a habitusaikat, technológiájukat, a bolygójukat, utazgatnék naprendszerről naprendszerre.
Varázslóvá válnék, aki előtt ott térdelnek a körülmények.
II.Putyin998 cár írta:
Elvben egy nem öregedő test ezer éven át fejlődne. 300 kg lenne a franciarudon állva bicepsznél? A hegyi gorilla lehajtott fejjel kitérne?
Te legalább vállalod, hogy az vagy, van aki trükközik ezzel, de ő is az.
Lehet egy milliárdos életfogytos?
Számomra az az érdekes, ahogy sokan az elpocsékolt, de újra felkínált időhöz viszonyultok.
csilla: “ha igen mondanék, akkor nem az az ember lennék, aki most vagyok, ezért a válaszom nem.”
qqtyin: “Beépült a lényünkbe, részünkké vált. Azért vagyunk olyanok most – amilyenek, mert eddig úgy történt minden ahogy.”
És ez rendben is van. Ha másként csinálnátok dolgokat, más emberek lennétek. Világos.
És az akkora baj? :-)
Talán rosszabbak, talán jobbak. De ha abból indulunk ki, hogy a mai eszeddel újra felhasználhatod az akkor pocsékba ment időt, akkor inkább jobbak. Szerintem. De ezzel most visszadobtam a labdát.
Persze semmi baj nincs azzal, ha szeretitek jelenlegi önmagatokat, ez is egyfajta elégedettségre utal. :-) De csak azért ragaszkodni eltékozolt időhöz, hogy ugyanaz lehess, aki most vagy … nem meggyőző.
Viszont meggyőzhető vagyok. ;-)
Mi számotokra az ideális életkor?
Mondjuk 200 éves élettapasztalat az élet fontosabb területein, 25 éves életerős testben.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Ha arcon nézem magam a tükörbe akkor látok már ráncokat, homlokon és szem körül. Ezek 10 éve még nem voltak ottan. Pár ősz hajszál is növeli a szexepilem, meg mintha már ritkább is lenne a hair így oldalt mint 1 dekáddal ezelőtt. De lehet, hogy csak a fejem lett nagyobb, nem fér el a sok ész ugye. :-D
Amúgy észrevehető reflex lassulást még nem érzek. Nagyjából 2 év kihagyás után újra kezdtem edzeni, az izomzat és erő szépen jön vissza a zsír is megfelelően apad, ami arra enged következtetni, hogy az anyagcsere gyorsulás olyan mint volt.
Thirty seven age young.
Mi az öregedés értelme?
A túlszaporodás és kihalás megakadályozása jut eszembe így elsőre. Tisztán egyéni szempontból viszont szopásnak érzem.
Akartok öregedni?
– Akarja ön, hogy egy jól irányzott rúgás hatására a heréi felszálljanak a hasüregébe?
– Hát persze, minden vágyam.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
– Trópusi gyümölcs ízben ha van.
– Khm…hát az ízen még dolgoznunk kell. Hogyismondjamcsak, ennek olyan az íze mint a sza…izé…kakinak.
– A 100 darabos csomagból kérek tízet.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Csak azt amiből nem tanultam semmi újat és hasznosat.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Szűzoltó lennék s Cantona,
majd hadakat terelő “juhász”.
Szerintem 20-25 éves kor lenne az ideális, legalábbis én akkor éreztem magam elememben. Utálom, gyűlölöm az öregedést, sok jó ember vesztettem miatta a környezetemben. Az egyik legszemetebb dolog ami törénik velünk ezen a helyen. Persze lehet késlelteni erre már egész iparág épült, de azt kihagyom.
Ha lenne szinte korlátlan időm, tanulnék olyan dolgokat amire most nincs időm.
Naná hogy bevenném a tablettát. Az öregedés szerintem a büntetés része, hiszen ez egy büntetőuniverzum, de ez is csak illúzió ami csapda mert elhiteti velünk, hogy elmúlunk, de ez nem igaz a lelkünk halhatatlan, úgyhogy azért van hogy elvegye a lehetőséget, hogy elérjünk bármilyen fejlődést.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
prolizoli Titkos naplója
(részlet)
Még 1 hét és végre letelik. Már ideje! Megelégeltem ezt a sok szájtépő, koncér marakodó, 5 méterre sem előrelátó fa.zkalapot! Nem hallgatnak az okos szóra. Több száz év tapasztalat a hátam mögött de magyarázhatom ezeknek a csitriknek, hogy ez már volt, nem jó, ez meg ez fog történni mintha a kiba.zott falnak beszélnék! Állandóan ugyanazokat a hibákat követik el az összes felnövő generáció, újra és újra! Mit ne mondjak, ku.vára unom már!
Demokratikus CÉG vezetés…ááááá! Megvannak a maga határai. Kitanultam az évek során hogyan kell benne úgy szlalomozni, hogy előnyre tegyek szert a többiekkel szemben ez igaz. Vagyont és befolyást szereztem de! Látom, hogy mehetne jobban is ez, sokkal jobban ha nem lennének megkötve a kezeim. De a CÉG így akarja nem igazán értem, hogy miért. Mer mi történik most? Javaslunk vagy sugallunk nekik egy megoldást egy problémára erre mi lesz? Szavaznak róla…évekig. Mire meg bevezetik, már vagy nem aktuális vagy olyan változtatásokkal vezetik be amitől hatását veszti.
– Ezt így nem lehet meg úgy nem lehet, elvesztenénk a támogatóink nagy részét és a konkurencia fölénybe kerülne…bla, bla, bla, süket alibista duma. Persze azután belátják, hogy nekünk volt igazunk és megteszik, de kérdem én MÉR NEM LEHET MINDJÁRT ELSŐRE?!
Néha olyanok mint az óvodás gyerekek. Komolyan mondom a 110 éves jack russel terrieremnek több esze van mint ezeknek. Még jó, hogy az öregedés gátló tablettáról már nem tudnak. Kevesen maradtunk a régiek közül akik ismerik a receptet, birtokolják és használják. Az elején nem így volt, szabadon árulták és használták. Naivan azt hitték megváltják a világot és eljön a földi paradicsom, de tévedtek.
Idővel kiderült, hogy az emberek nagy része valójában mit sem változtatott az életmódján. Azok akik eddig is aktívak voltak, ezután még nagyobb energiával dolgoztak céljaik valóra váltásáért. De azok akik eddig is csak egyik napról a másikra éltek, továbbra is így tettek. – Van időm hisz örökké élhetek, mondogatták.
Ez talán igaz de amikor már 5-10-15 éve ismételgették és látták, hogy az aktívan élők mennyire elhúztak tőlük a megélhetés terén, ez újra felélesztette bennük a régi frusztrációkat.
Ezt még úgy át lehetett volna hidalni de voltak egyéb, fontosabb negatív tényezők is. Nem öregedtünk de nem lettünk halhatatlanok sem. Sérülésekbe, balesetekbe, gyilkosságokba ugyanúgy meghaltak az emberek. Továbbá élelemre, lakásra, ruhára továbbra is szükség volt. Ezekért ugyanúgy meg kellett dolgozni mint régen, sőt egyre nehezebb volt mivel a földi javak és élettér gyors csökkenése volt megfigyelhető.
Az első 10-15 évben az emberiség száma drasztikusan megnövekedett mivel a születések mellett a halálozás a minimálisra csökkent. Ennek következtében az etnikumok közti feszültség egyre nőt a gyermekvállalási kedv pedig idővel a béka segge alá esett. Az örök ifjúság pirulája utáni kereslet az egekbe szökött. A recept titkos volt a gyártó pedig óriási profitot kaszált rajta és az ár csak egyre nőt. Vagyonokat adtak egyetlen szem piruláért. A szegény rétegek megint kimaradtak a jóból. Rengeteg hamisítvány került az utcára amiről ugye az egyszerű ember csak évek múlva tudta meg, hogy nem hat. Az emberek közti különbség nemhogy csökkent, hanem egyre növekedett. A lázongások, polgárháborúk, gazdasági ingadozások, államok közti viszályok amelyek eddig is voltak most még erősebben törtek elő. Az öröklét ígérete teljesen megbolondította az embereket.
“Örökké fiatal, örökké gazdag, bármi áron.” Ez volt a látomás ami a szemük előtt lebegett. A fiatal fiatalok többsége le se szarta a munkát. Bulik, szórakozás, drog, könnyű pénzszerzés, hamis pirulákkal való seftelés a feketepiacon, ilyeneken járt az eszük nap mint nap.
A gazdag, uralkodó osztály egyre jobban azon az eltitkolt véleményen volt, hogy a pirulát ki kell vonni a hivatalos forgalomból és csak egy viszonylag szűk rétegnek használnia. Elkezdték terjeszteni, hogy a szernek eddig nem ismert, nagyon veszélyes mellékhatásai vannak amelyek csak most derültek ki. Embereket mutogattak akiken fekélyek és tumorok keletkeztek, ismeretlen vírus zabálta szét a testüket, teljesen leépült a szervezetük stb.
Több évtizedes, kitartó propagandával és melóval elérték, hogy a szert teljesen kivonták a forgalomból. Ennek már 200 éve. A mai emberek már nem is tudják, hogy volt ilyen szer valaha. Nekem részben szerencsém volt, hogy a jó oldalon álltam. Azóta nagyot változott a világ. Persze külsőleg a nagy világban nem annyira de a felszín alatt…
Nemrég újra olvastam egy könyvet még a régi, pirula előtti világból. Nem csoda, hogy ez a könyv ma már sehol sem kapható, nagyon érdekes dolgok vannak benne….
….A rohadt életbe, már megint csörög ez a ku.va telefon. Komolyan mondom ezek sík hülyék bazmeg. Minden egyes kiba.zott lépést a szájukba kell rágni! Ma már harmadszor csörög, mit gondolnak mi ez valami kiba.zott call centrum? Az a szerencséjük, hogy ilyen fene jó szívem van. Alig várom már, hogy leteljen az a hátralevő 1 hét a szolgálatból aztán megyek a megérdemelt 2 éves szabadságomra. Az utánam következő gondnokkal már nem lesz ilyen jó dolguk hehe, kemény megszorítások lesznek folyamatba.
– Haló!…Már bánom, hogy odaadtam azt a könyvet neked a múltkor…Hogy miért? Mert a lényeget azt nem vetted ki belőle….Gazda a jó édes anyukád az! Mondtam már, hogy ne hívj így!
Kelt:
2262. Március 9-én, A CÉG központi bázisán, Grönland, Qaanaaqtól 500 km, északkelet
Mi számotokra az ideális életkor?
Fizikailag 30 korul voltam toppon, szamomra az lenne az idealis.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
leginkabb akkor amikor 20 ev koruli szepsegekkel talalkozom, akkor erzem, hogy oregszem, egyeb teruleten nem latom hatranyat.jelenleg.
Mi az öregedés értelme?
ha az hogy SEMMI nem jo valasz, akkor rettenetesen nehez megvalaszolni ugy, hogy cafolhatatlan lenne a magyarazat.
Persze gazdasagilag, vagy okologialiag meg van a magyarazat.
Akartok öregedni?
persze hogy nem!
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Igen, de ez ha tomegesen eloalithato csodagyogyszer lenne, az a foldi idoben szamitva a bolygo azonnali halalat jelentene.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Igen.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Koltoznek egyik orszagbol a masikba, hogy megismerjem. rengeteg hely, kultura erdekel, de ugy nem, hogy odamegyek, csinalok egy feszbukfotot, es rohanok a masik utikonyvben levo latnivalohoz. ott kell elni evekig ahoz, hogy igazan megismerd. felfedeznem a piramis titkait, es meg szamos relytelyes helynek, epiteszeti csodanak jarnek utana.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Par szaz evig le tudnam magam foglalni, utana talan atadnam a tapasztalatom azoknak, akik erdemesek ra. Bar ha mindenkinek megadatna ez, akkor nem sok embert erdekelne, ha viszont senkinek rajtam kivul, akkor lehet, hogy elidegenednek az emberektol. Bele lehet unni abba, hogy barki, akihez szorosabb erzelmi szalak fuznek, legyen az barat, csalad, vagy szerelem, latnam oket sorra elenyeszni, es meghalni vegul.
Az ideális életkor számomra 30 körüli testben kb. 200-250 év lenne.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg? – Eléggé azon vagyok, hogy ez ne így legyen. Testmozgás, vitaminok, szellemi megújulás, de a testem bizonyos részein a bőrömmel úgy tűnik, az istennek sem tudok mit csinálni, legalábbis nem olyan mértékben, mint szeretném. Ez nagyon nem tetszik.
Mi az öregedés értelme? Hát valamilyen céllal biztosan létrejött, illetve létrehozták. Talán éppen azzal a céllal, hogy hátráltassa a test használóit. Valamilyen szemszögből ezért úgymond van értelme, de hogy boldogság és érvényesülés szempontból számomra nincsen, az biztos. Sőt. Ez inkább egy nagy árulás.
Akartok öregedni? Akar a fene!
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Nem is kérdés, hát persze!
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Ha cserébe nem veszíteném az ezek alatt szerzett tapasztalatokat, esetleg hasznos adatokat, akkor igen.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Hú, ezt hosszasan tudnám sorolni! Tánc, éneklés, színészet, zenetanulás, festészet, szobrászat, korongozás, állatmenhely létesítés, a világ részletes végigjárása, csillagászat, tanulás, naaagy család stb. :)
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Hű, ilyen távlatba már nehezebb belegondolnom. A civilizáció valódi felvirágoztatásában való közreműködés, ilyesmik jutnak eszembe.
Jó, elgondolkodtató kérdések ezek.
”Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?”
Hát sajnos ilyen nincs, valamit valamilyért. Ez így normális. Mindennek van mellékhatása. De persze a kérdés gondolom csak költői volt. Vannak akik milliókat meg tudnának és meg is adnának ilyen tablettáért. Így az előállító nyugodtan választhat, hogy kik kapják meg. Gazdagok, sok pénzért, vagy pedig általa kedvelt művészek, alkotók, vagy valamilyen tudományban élenjárók. Csak úgy ingyen senki nem kaphatja meg. Esetleg a lelked kell eladnod egy év fiatalságért? Persze, ez is megér egy cikket, hogy van-e lélek vagy nincs. Na erre nem is érdemes több szót vesztegetni.
@ Zoli:
:eek:
Hehe..
Ez van, amikor az ember egyszerre három helyen kommunikál..
Duncan Shelley írta:
Az előbb válaszoltam, de persze nem az “idézés” gombbal, így annak sincs sok értelme.. :-|
Szimpatikus volt a hozzászólás, egy-két részéhez szerettem volna hozzáfűzni, és ez lett belőle.. :idk:
vilko barnabás főtitkár írta:
na de elvtársam ezt, hogy értsem?
Mi számotokra az ideális életkor?
Hát én év helyett inkább igy fogalmaznék: sok tapasztalat, jó erő, jó egészség.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Érezni nem érzem, látni minden nap. Amit érzek az inkább a fizikai forma hiánya.
Mi az öregedés értelme?
Hát az öregedés egy hosszú folyamat része. Pont úgy, ahogy a gyerekkor is fontos és lényeges, az öregkor is, persze nem mindegy, hogy 50 év vagy 500 és múlva leszel öreg. Az egyik legnagyobb probléma az öregkorral, hogy egy hamis kép van kialakitva, ami arról szól, hogy ha az ember öreg akkor beteg, akkor szegény, akkor tehetetlen, akkor szenilis, stb. Pedig ha létezik a kellő egészség akkor ez az életciklus ideális a szellemi munkára.
Akartok öregedni?
Nem
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Mindenképp, kérek előre 1000-t csak a biztonság kedvéért.
Valójában prolizoli naplojából jöttem rá ezen tabletta pusztitó erejére. Az emberek nagy része nem képes elviselni a halhatatlanságot. Egyszerüen nem tudna mit kezdeni vele és nem is kezdene semmit, tudva azt, hogy amig van tabletta addig nem áll fenn a veszély, hogy elfogy az ideje. Már nem lenne az időhiány motiváció sokak számára. Ha nem mindenki kapna, akkor valaki el kell döntse, hogy kinek is ad, és itt akkor oda jutunk, hogy képes egy ember egy világot befolyásoló kérdésben dönteni, elfogadhatóan? Akik kaptak tablettát képesek évszázadokon keresztül ugyanazokat az elveket képviselni, amik miatt tablettát kaptak?
Mondjuk, ha a tabletta nem 1000 forint, hanem valami igaz, megismételhető, fenntartható probatétel jutalma, akkor már más a felállás.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Hát ez olyan átverös kérdés. Csak akkor tudom eldönteni, hogy elpocsékoltam az időm, ha már az időm végén járok. Vagyis, csak az életem végén tudnám megmondani azt, hogy mit is változtatnék az elmult életemen, mert addig nem lehet tudni, hogy a most elpocsékoltnak tartott idő milyen pozitiv vagy negativ változást hoz későbbi éveim során.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év vagy ezer év fiatalságotok?
Hát akkor már nem érezném folyton, hogy nincs időm, talán sokkal kreativabb is lennék, és bátrabb. Elment 10 év tengerkutatásra? Nem gond, maradt még időm bőven.
Hát az első dolog most is és akkor is az anyagi függetlenség elérése. Utána ha már időhiányom sem lesz, remélem beteg sem leszek, hát akkor a határ a csillagos ég. Nem probálnék mindent megtanulni, megérteni, alkalmazni, hanem inkább mident ami érdekel, gondolok itt fenntartható életmód, környezetszennyezés probléma, űrkutatás, stb, kiosztani, mert van már időm megvárni az eredményeket és van anyagi hátterem a kutatások folytatásához.
Mi számotokra az ideális életkor?
Szerintem ez 25 és 3ö között van, mert akkor már eléggé kezdjük megérteni a világ törvényeit, szabályait, és ekkor már tudatosan és felelősen mi irányithatjuk az életünket, a mások befojása nélkül.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Az öregedést éreztem amikor önpusztitó életvitelt folytattam, amikor erre nem figyeltem és hanyagoltam a mozgást, és amikor nem volt célom..
Mi az öregedés értelme?
Szeintem az amit leirtál, egyedüli értelme az lehet, hogy korlátot állit, hogy ha tdod, hogy hatridőre dolgozol, akkor nem halogathatsz.
Akartok öregedni?
Nem!
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Egyértelmüen!
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Durva, de egy részét valószinüleg elpocsékolnám.. A többit meg azokra a dolgokra áldoznám ami vonz, az álmaimra, egy szisztematika szerint, mondjuk teendő listával a kezemben minden nap tenném azt ami hozzásegit a celjaimhoz.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
A lehető legtöbbet saját magamba fektetnék, a kommunikáció fejlesztésére, szemályiségem fejlesztésére, az intenziven élésre, majd azon dolgoznék, hogy az elégedettség allapotát át tudjam adni azoknak akiket ez érdekel.
A hozzászólásokat olvasva nekem a következő megjegyzéseim vannak:
1.) Ahogy olvasom, gyakorlatilag senki sem akar megöregedni, ha rajta múlna. :)
Úgy néz ki, ha kimennénk az utcára és végigkérdeznénk az embereket, akkor nagyon valószínű, hogy ők is ezt válaszolnák erre a kérdésre.
2.) Ha ez így van, akkor azt nem értem, hogy miért nem teszünk semmi hatékonyat azért, hogy ezt elkerüljük vagy legalább lassítsunk rajta.
3.) Ha a 2-re az lenne a válasz, hogy nincs ilyen tudás, biztos módszer, akkor azt nem értem, miért nem keressük?
4.) Nem értem, miért nem vesszük észre, hogy a jelenleg elfogadott életszemlélet, életvitel, árufogyasztás, a rendelkezésre álló élelmiszer, a fennálló környezeti hatások, szennyezés, sugárzások mind az öregedést segítik elő, gyorsítják fel, ami egy betegségtől, fizikai-, szellei-értelmi leépüléstől terhes állapot?
A fentiekből azt a következtetést vonom le, hogy valójában vagy elkerülhetetlen állapotnak tartjuk az ilyen jellemzőkkel terhes öregedést, vagy nem hisszük el, hogy ez velünk valóban megtörténhet egészen addig, amíg az élet nem szembesít ezzel bennünket egy súlyos betegséggel vagy élethelyzettel, amit vagy megoldunk vagy – az esetek legnagyobb részében a tapasztalat szerint – belehalunk.
Persze az is igaz, hogy ezt jóknak mondom. :)
Minden bizonnyal azért vagyunk itt mindannyian, mert pont nem nyugszunk ebbe bele olyan birka módon, ahogy ezt a többség teszi.
Üdvözlök mindenkit!
Most először írok ide kommentet, de Duncan írásait mindig élvezettel és figyelemmel olvasom.
Duncan véleménye számomra értékes.
Tudom, hogy nagyon alaposan körbejár egy témát, a mélyére néz, újraértékeli.
Olyan nézőpontokból vizsgálja meg, ami nekem talán sosem jutna eszembe.
Ezért Ő számomra hiteles és iránymutató.
Így persze igazából passzív olvasója vagyok a blognak: mert „Mit is tudnék én még ehhez hozzáfűzni?”
Most, hogy csak akkor kapok hozzáférést a következő cikkhez, ha hozzászólok…..hát „kénytelen vagyok”. Ennyit az előzetes hozzáállásomról. De úgy érzem, hogy jó ötlet, hogy bevon, mert így tényleg elgondolkodom…
A kérdések és válaszok:
Mi számotokra az ideális életkor?
Én ezt a kérdést elsőre úgy értelmeztem, hogy mi az ideális élethossz, vagyis meddig lenne ideális élni. Sosem pillantottam rá olyan nézőpontból, hogy ezt én esetleg meghatározhatom.
A korlátokból indultam ki, azaz, hogy „tudósaink” szerint genetikailag 120-140 évre van programozva testünk és csak azon eszeltem, hogyan lehetne legalább ezt elérni. (megfelelő táplálkozás, megfelelő szellemi állapot, stb.)
Én úgy 300, 500 évet simán el tudnék képzelni magamnak. És, akkor talán tényleg mindenre lenne időm.
Amúgy az ideális életkor a „helyes” értelmezés szerint: a test teljesen kifejlett állapota lenne, azaz 25-30 év.
Bár visszagondolva arra a korra, akkor még gyerek voltam szellemileg. 40 éves koromban úgy nyilatkoztam, hogy csak most kezdek valamit tudni a világról, csak mostanra van egy icipici tapasztalatom és csak most nézek az életre egy icipici „bölcsességgel”, most hogy már átbukdácsoltam egy csomó dolgon.
Viszont a megfelelő tudást – jó irányítottság mellett – hamarabb is meg lehet szerezni.
A „megfelelő” dolgokat tanulva, a „megfelelő” dolgokat tapasztalva le lehet faragni a fölösleges köröket, drasztikusan le lehet lecsökkenteni az elpocsékolt időt. Ki lehet iktatni a tudatlanságból eredő szenvedéseket és fölösleges mellékutakat. Ehhez kell egy iránymutató/tanító, hogy ne nekem kelljen az időpazarló mellékutakat bejárnom. És akkor már 25-30 évesen – fizikai erőm teljes birtokában meglenne az élethez a megfelelő tudás is.
Sajnos a zűrzavaros és értelmetlen oktatási rendszer – ami csak épp arra nem tanít meg, hogy hogyan élj – és az általános tudatlanság eredménye, hogy a legtöbbünknek saját magának kell „kikaparnia a gesztenyét a tűzből”.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Igen. Pár éve már tapasztalom az öregedést. Ez is a tudatlanságom eredménye: ami a testtel való rossz bánásmódot eredményezte. Most igyekszem helyrehozni a hibákat, amennyire lehet.
Mi az öregedés értelme?
Számunkra nem sok. Csak egy borzasztó nyomás és szűkösség az időt illetően. Ez az elnyomás. a korlátozásunk és irányíthatóságunk része úgy gondolom. Hogy ki és miért kódolta belénk, azt nem tudom.
Fiziológiailag semmi oka sincs a sejtek halálának. Akár örökké is élhetnénk.
Akartok öregedni?
Dehogy akarok. Épp igyekszem mindent megtenni, hogy a nyomait helyrehozzam a testemben.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
És csak 1 ezer forintba kerül? Hol az apróbetűs rész?
Igen kérek. 2000 db-ot. Anyagi lehetőségeim szerint most csak ennyit spájzolnék. (Ugye nem jár le a szavatossága mielőtt elfogyna?)
Jut belőle a családtagjaimnak is.
Húha, ha én adom nekik, és véges a mennyiség, akkor én döntök életről……Na most nem ez a téma.
Szóval úgy lenne jó, ha más is bevehetné, persze csak, ha akarja…
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Igen, azonnal elfogadnék bármilyen plusz időt. Kérdés, hogy ki (én?) és hogyan döntené el, hogy mi volt számomra az elpocsékolt, elvesztett, elrabolt idő…
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Én az életről tanulnék. Amennyit csak lehet. Most már úgy érzem ráakadtam a megfelelő forrásra is.
Fejleszteném a saját szellemi képességeimet, megszerezném az összes tudást, ami csak megszerezhető ennyi idő alatt.
Azt szeretném elérni, hogy bárkivel tökéletes kommunikációba kerüljek. Ha csak ránézek a gondolatait is lássam.
És a célom az lenne, hogy a tudásomat, kiértékelt tapasztalataimat minél több embernek átadjam, hogy megóvjam a fölösleges és sokszor fájó köröktől és olyan utakra tereljem, ahol minél több örömet talál az életében.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Ugyanaz, mint 100 év esetében.
Gyakorlatilag vagyok most egy személyiség, akinek a fentebb leírtak a törekvései.
Ezzel a személyiséggel ugyanezt kívánnám követni 100 év vagy 1000 év távolságában is.
A különbség csak annyi lenne, hogy meddig jutok a különböző időkeretekben.
Persze az idő múlásával, ahogy változom, lehetséges, hogy „időnként” :-) mást és mást válaszolnék erre kérdésre.
.
DE!
Mindenki reményére bemásolok ide egy idézetet, amit épp tegnap kaptam egy e-mailben:
Subject: Időutazás
“Egy izgalmas kísérlet bebizonyította, hogy az elvárások kikapcsolása és a képzelőerő még igen idős embereket is döbbenetesen meg tud fiatalítani. Néhány évvel ezelőtt Ellen Langer, a Harvard egyetem pszichológus professzora egy csoport öreg, legyengült férfit egyhetes elvonulásra hívott meg. Arra kérte őket, éljenek úgy, mintha húsz évvel fiatalabbak lennének. Szállásukat húsz évvel korábbi stílusban rendezte be, beszerezte a két évtizeddel azelőtt divatos zeneszámokat, sőt az akkori sportesemények hangfelvételeit is lejátszotta a csoport nagy örömére. Vagyis ellenkező irányba fordította a vendégek tudatába beépített jelképes óramutatót. A férfiaknak szigorúan tilos volt bármiről beszélniük, ami a húsz éves ‘időzárka’ után történt, viszont megtárgyalták az immár huszonéves nagysikerű könyveket, és megnézték a korszak legjobb filmjeit. Dr. Langer arra buzdította őket, hogy az általuk megszokott külső segítség nélkül lássák el mindennapi szükségleteiket. Merész terve bevált: néhány nap alatt a férfiak tartása kiegyenesedett, jobban mozogtak, gyorsabban jártak, élénkebben beszélgettek, sőt még a hallásuk is javult. Minden szempontból túlszárnyalták a kontrollcsoport tagjait, akik az ‘időutazás’ élménye nélkül töltöttek egy hetet elvonuláson. Vagyis azok, akik húsz évvel fiatalabbnak képzelték magukat, szervezetüket is rá tudták venni az azonnali megfiatalodásra. Azóta több más kísérlet is igazolta, hogy a test alkalmazkodik ahhoz, amit tulajdonosa korához illőnek tekint. Ha pedig ez így van, akkor vállaljunk felelősséget testi állapotunkért és egészségünkért! Az energia a gondolatot követi. Gondoljunk bele: ha minimális erőfeszítéssel öreg emberek sok évet le tudnak rázni magukról, akkor az ifjabb generációk számára mi minden lehetséges?” Részlet Beata Bishop Lelki mentőöv című, hamarosan megjelenő könyvéből
Azt hiszem az első kommentemnek az kellett volna, hogy legyen, hogy megkérdezem, hogyan kell formárni a szöveget? mit jelent a komment ablak alatt ez?:
A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett:………..
Találomra kipróbáltam egy formázást, hogy kiemeljem a kérdéseket, és most nem látszanak a kérdések – pedig oda vannak írva egyenként a válaszok elé.
Tudom szerkeszteni a hozzászólásom?
Pircsi írta:
Azt jelenti, hogy csak ezeket a HTML tag-eket lehet használni, tehát ha egy olyan tag-et akarsz használni ami nincs az engedélyezettek közt az nem fog látszani.
Gondolom, olyan tag-ok közé raktad a kérdéseket amelyek nincsenek a lenti listán ezért nem látszanak.
Ha jól tudom utólagos szerkesztésre azért nincs lehetőség, hogy a kommentekbe ne legyen zűrzavar (pl. valaki válaszol egy olyan kommentre amit később az írója megváltoztat, így a válasz értelmét veszti).
A válaszaidból tisztán kivettem, hogy melyik kérdésekre vonatkoznak, úgyhogy :yes:
én bölcsességre és az élet megértésére vágyom
bizonyos életkor kell, amire az ember megbölcsül
de akkor nem szeretnék a saját testem fizikai korlátaitól szenvedni
az öregség annyira nem érdekel egyebekben-megfelelő módszerekkel évtizedekig lehet 50 év körülinek kinézni
@ Pircsi:
Én úgy látom, A kódokat nem párként hazsnáltad, ezért tüntek el.
Átírtam félkövérre. :)
Én nem érzem életem egyetlen percét sem elpocsékolt időnek, minden egyes pillanat kellett ahhoz hogy most itt legyek, semmit sem csinálnék másképpen. A tablettát nem venném be, mert az én nézeteim szerint olyan nincs, hogy csak jó oldala van, lásd dopping. Valamire nagyon jó, de máshol nagyon káros. Persze az időhiány tényleg érezhető, vagy csak illúzió? És ha életem végéig 1000 képet festek vagy Duncan 100 könyvet ír… miért lenne jobb 10000 festmény vagy 1000 könyv? lesz amennyi lesz, és tudjuk, hogy haladtunk, fejlődtünk, elértük az elérhetőt .
Szerintem ha a test adja a fiatalságot , akkor én olyan 45-50 között leszek a csúcson úgy érzem, bár 70 évesen is másmilyenek leszünk , mint a mostani öregek, az biztos :)
pár hónapja vettem az egyik boltban egy üveg bort, elkérték a személyimet, hogy igazoljam , hogy elmúltam 18 ! :D :D :D a legnagyobb elismerés az életemben eddig (30évesen!) :laugh:
Nem kötekedésből, hanem komolyan kérdezem, mert nem értem.
Milyen alapon gondolja itt ennyi ember, hogy ő tökéletes?
Minden pillanat fontos, mert azok tették ilyenné, azok nélkül másmilyen lenne. Miért lenne az rossz? Miért lenne rosszabb? Hogyan gondolhatja bárki, hogy élete minden pillanatában a legjobb döntést hozta????????????
@ Great:
ha rám célzol én nem gondolom, hogy mindig a legjobb döntést hoztam,vagy , hogy tökéletes vagyok. sokmindent elszúrtam,de végzeteset még nem hibáztam és a hibákból tanultam. Egy boldog életet élek, nem tökéleteset, de kihozom belőle , amit lehet úgy érzem. :)
@ bakostamas:
Rád is, többek között.
Tehát azt állítod, hogy nem tanulhattál volna többet a hibákból, azokat feltétlenül el kellett követned, harminc éves korodra nem vihetted volna többre, nem lehetnél több, jobb, okosabb, hozzáértőbb, sikeresebb, boldogabb, hatékonyabb, eredményesebb?
Köszönöm a segítségeket!
Igyekeztem kicsit kiművelődni HTML kódokból,
és ha ez a beírás most kívánságom szerint jelenik meg,
akkor
Már tudom hogyan kellett volna csinálnom!
Számomra ez most nem volt elpazarolt idő, nem is kérném vissza.
Számotokra? :-))
@ Great:
de biztos vihettem volna többre, de mi a mérce? jártam olyan helyeken a világban ahova kevesen jutnak el a kis hazánkból, elértem jó eredményeket sportban, megtaláltam életem párját, most pedig a művészet érdekel és azt csinálom, van mellette egy jó munkám, elégedett és boldog vagyok. nem versenyzek senkivel, de nem is cserélnék senkivel :)
bakostamas írta:
Tudod, amikor leírtad ezt a mondatot, az a néhány másodperc is elpocsékolt volt, mert valójában csak néztél ki a fejedből és jártak az ujjaid a billentyűzeten, de hogy mit jelent ez a mondat valójában (és mekkora súlya van), arról halvány fogalmad sincs, úgy tűnik.
Great, az ezzel kapcsolatos megjegyzéseddel a legmesszebb menőkig egyet tudok érteni.
@ bakostamas:
Amit mások elértek, megcsináltak, létrehoztak, azt mutatja, hogy lehetséges. Ezzel összevethetjük a saját eredményeinket. Aki eredményesebb, valamit jobban csinált. Aki jobb üzletember nálam, az valamit jobban tud, ha rájövök, mit, megtanulom tőle és jobb leszek. A legjobb akarok lenni, ezért a jobbakhoz mérem magam, próbálok tanulni tőlük.
A boldogság csapda is lehet. Rózsaszín minden, nincs igény a tudásra és a fejlődésre, aztán az élet leszól neked, hogy helló, elbambultál, mire magadhoz térsz, nincs lábad vagy meghalt valaki, akit szeretsz. Semmi sem rózsaszín, csak a legtetején. Lejjebb max annyi lehetséges, hogy átmenetileg nincs nagy baj, de nem tőled függ, hanem így jön ki a lépés.
Mit vársz ettől a cikksorozattól?
szerintem az veszteget el időt , aki unatkozik,akinek nincs célja , aki nem tudja mi hajtja előre. nem emlékszem mikor untam magam utoljára. Nem várok semmit ettől a cikk sorozattól, de szeretem olvasni Duncan cikkeit.
@ zCevard:
de még mindig nem érzem egy percét sem elvesztegetett időnek :D vagy még mindig nincsen fogalmam… :yes:
@ Great:
“Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?”
Ezt a kérdést elég sokféleképpen lehet értelmezni. Értem mire gondolsz, butaság is lenne visszaadni az élettapasztalatokat, csak azért, mert nem tetszettek. Pl. visszakapna az ember 2 hetet, amit arra vesztegetett el, hogy elesett motorral, és fel kellett épülnie. Nade, ha nem esik el, majd elesik máskor, mert nem tudja (mivel visszakapta a tanulásból az időt), hogy hogyan ne essen el, ha motorra ül.
De ezt nem csak így lehet értelmezni. Én is azt állítom, hogy rengeteg az elvesztegetett idő az életemben, de ez nem feltétlenül negatív tapasztalat, vagy “bár ne történt volna meg”. Például, lehet valami ismétlődő cselekvés, ami nem vezetett előrébb. Teszem azt, kiveszed a múltadból, a cigarettázással eltöltött időt. Vagy fölösleges sétákat egy el sem induló buszhoz, vagy a boltba, ahol elfogyott, amire szükséged van..
Van legjobb döntés? Vagy csak jó? Csak rossz? Van egyáltalán döntés, beleszólásod az egészbe..?
@ bakostamas:
A lányom pár hónapos korában egyszer csak elkezdett vérezni. Az biztos, hogy nem unatkoztam, pedig szerettem volna.
Láttam egy filmben, valaki az étteremben megfulladt mert valami megakadt a torkán. Idegesített a gondolat, hogy hasonló helyzetben nem tudnék tenni semmit, ezért megtanultam. Már kétszer hasznát vettem.
A tévút is elpocsékolás. Nemcsak kényszerrel, manipulációval is tévútra lehet vinni valakit.
Ha 3eyenek van igaza, az egész életemet elpocsékoltam eddig. Persze, nincs igaza, de felvetésként érted az elvet. Az általános emberi élet bőven lehet a legteljesebb elpocsékolása a lehetőségeknek.
Az ideális életkor számomra a jelenlegi, a múlttal már nincs mit kezdeni, elég lazán telt eddig, rommá utazgattam magam, de kissé megkésve – 40 évesen, azért elkezdtem “hasznos” lenni. Ha balett-táncos lennék – igencsak túl lennék az ideális életkoron, már ami a táncot illeti, de attól még lehetnék oktató, edző, iskolavezető.
Nem éreztem még sosem, hogy öreg lennék testileg, de valóban eljönnek majd azok az évek, amikor a test elkezd nem optimálisan működni. itt jön be majd az a kérdés, hogy kinek mi a reális, ez az élet végének közeledte, vagy csak a test kopik és más testben lesz folytatás.
Az öregedésnek demográfiai szempontból van “értelme”, mindig “cserélődik” a népesség, új emberek születnek. Persze az is lehetne egy megoldás, ha nem öregedne az emberiség, viszont akkor igencsak kinőnénk a bolygót előbb-utóbb.
Nem tudom, van-e valaki aki öregedni akar, 20 éves testben 50 éves bölcsesség lenne jó. Gondolom mindenki érezte már, hogy basszus, ha ezeket a tapasztalatokat 30 éve is birtokolhattam volna…
A tablettát is elfogadnám természetesen, de itt újra felmerülne a kérdés: 30-50-100 év múlva hogyan nézne ki a 20-30-100 milliárdos emberiség?
Én nem érzem úgy, hogy elpocsékoltam időt, még akkor sem ha most máshogy tennék dolgokat, mert akkor viszont szerettem azokat a dolgokat, amelyek ma már közömbösek számomra.
Tehát ha 2013-ban töltöm be a 41-et és 2113-ban a 42-t, akkor bizony kellene képezni magam, azt gondolom a XXII. század elejének tudásanyaga kissé több lesz, mint a mostani, mert ha nem tenném, eléggé elavult fiatal lennék. :) Olyan ez, mintha most büszke tekintettel vennék elő egy parkban egy mechanikus XX. századi írógépet.
És mivel jelenleg is a felnőttképzésben, személyiségfejlesztésben dolgozom, szerintem ez kortalan tevékenység, nekem abban kellene fejlődnöm, hogy a XXI. századon át végig ez hogyan tehető meg.
A bolygót Dél-Amerika kivételével bejártam, de az utazás megunhatatlan, ez a száz – vagy a következő kérdésben feltett ezer év adna elég időt arra, hogy a változásokat megfigyelve utazzak mindenfelé, és telt házas előadásokat tartsak 3013 környékén a XX-XXIX. századról azoknak akiknek nem jutott a tablettából.
Great írta:
Mindenkinek igaza van . :-)
Egyszerűen arról van szó , hogy bármikor kiderülhet , hogy értelmetlen célokat kergettünk ezerrel . Ha valaki ezt felismeri , akkor van egy újabb esélye . Talán .
De hogy így van-e , azt csak utólag tudhatjuk meg . Soha nincs rá garancia , hogy a végén elégedettek leszünk . De nem is kell tudni .
” – Miért Mr. Anderson, miért? Miért csinálja? Miért kel föl, miért harcol tovább? Talán azt hiszi, hogy most valami többért küzd, mint a saját élete? El tudja mondani mi az? Tudja egyáltalán? A szabadság? Igazság? Talán a béke? Esetleg a szerelem? Az emberi észlelés játékai. A labilis emberi elme ideiglenesen kivetülő délibábjai, amikkel próbál megalapozni egy valójában értelmetlen és céltalan létet. Valamennyi pontosan olyan mesterséges mint maga a mátrix, noha olyan bárgyúságot, mint a szerelem, csakis az ember teremthet. Ön bizonyára látja, Mr. Anderson. Bizonyára tudja már hogy nem nyerhet, tehát értelmetlen a harc. Miért, Mr. Anderson, miért? Miért ilyen makacs?
– Mert így döntöttem.
(Mátrix, Revolutions) 8-)
Kicsit jobban megnéztem ezt a kérdést, és ez eredetileg elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időről szólt.
1) Elpocsékolt időnek veszem, amit például néhány bugyuta youtube-os “vicces videóra” szántam, vagy belenéztem egy Megasztáros castingba, hogy jót derüljek az önjelölt dalnokokon, vagy ifjú titánként végiglapoztam egy-egy magazint, amiben cicis nénik tették közzé bájaikat.
Ezek adott pillanatban nyilván nagyon kellemes időtöltésnek bizonyultak, de tulajdonképpen semmivel sem lettem több általuk, semmilyen hasznot nem hajtottak.
Néhány youtube-os videó alatt gyakran látom is a hozzászólásokban: “2 perc az életemből”. Van is benne valami.
De ugyanilyen számomra az is, ha valaki kiül a strandra a havercsávóval, és egy sör mellett bámulja a csajokat, 1-10-ig besorolják őket, meg a szokásos emelt szintű csevej zajlik köztük. Kövezzetek meg érte, de az efféle “tevékenységet” sosem tudtam hová tenni. A diszkóban piálásról már ne is beszéljünk. Voltam egyetemista, kipróbáltam, mit mondjak: elpocsékolt idő.
2) Az elvesztett időre Arkos írt egy jót. Elmész a boltig, de elfogyott az a termék, amit szeretnél, vagy zárva van a bolt. (“Tartoztam az ördögnek egy úttal.”)
3) Az elrabolt időre jó példa egy-egy feleslegesen erőltetett továbbképzés, meeting, vagy más efféle, ha az ember nem érzi igazán az affinitást a részvételre. Tavaly ősszel volt egy szakmai-tudományos konferencia, örömmel vettem részt rajt, egy vidéki kollegina azonban nem akart jelentkezni. A magam részéről totálisan megértettem volna, szíve-joga mindenkinek, nem lelkesedhet mindenki ugyanazokért a dolgokért. A főügyész úr titkárnője azonban letelefonált neki, és diszkréten felhívta a figyelmét arra, hogy jelentkeznie kellene, “ha nem akar botrányt …” Jelentkezett. Részt vett. De nagyjából a halál fajanszára kívánta az egészet.
Három nap az életéből.
Ha már az értelmezésnél tartunk, az elrabolt időről jutott eszembe még valami.
Párkapcsolatok véget érte után szoktuk hallani, hogy erre a szemét nőre vagy férfira elvesztegettem x évet, vagy elrabolta y évemet. Viszont lehet, hogy közben befejeztem az egyetemet, megszereztem a jogosítványt, beiratkoztam egy nyelvtanfolyamra és nyelvvizsgát tettem, stb. Tehát magát az időt nem vesztegettem el, csak “párkapcsolati szempontból” ment pocsékba. Pedig ugyanarról az időről van szó.
Félkövérítettem az egészet … :shock: Pedig Isten látja lelkemet, párban használtam azokat az úgynevezett “HTML tag-eket és tulajdonságokat”. :-((
Az 1000 év fiatalságot azzal kezdeném, hogy beiratkoznék egy számítástechnika tanfolyamra. :rotfl:
zCevard írta:
Igen, de nem zártad őket.
A félkövért ezzel kell kezdeni: “< b >”
És a b elé / jellel zárni.
Az idézésnél is ott a perjel a zárásnál.
Nekem a 35-45 év közötti életkor az ideális, itt már megvan az élet több területén a kellő tapasztalat és tudás, azonban a test még fitt és jól működik.
Az öregedésnek nincs értelme, ha csak az nem, hogy ez a halálhoz vezető út.
Jó lenne, ha nem öregednék, én dönthetném el, hogy meddig élek.
Amennyiben lenne lehetőség erre és ez egy tabletta bevételével válna elérhetővé, igen, legyen.
Azokon a reggeleken érzem magamat öregnek, amikor céltalan a napom, vagy olyan dolgot kell tennem, amit nagyon nem akarok megtenni.
“Mi az öregedés értelme?”
A “TEST” témára azért jelentkeztem mert érdekel és mivel éppen az öregedés témakörével kezdtük, írok nektek erről a témáról egy kicsi másként.
Jelenleg fizikai szinten is éppen ezzel a területtel foglalkozom. Egy idős házaspárt látok el, illetve ápolok.
Most hajnalban, hogy ezt a hozzászólásomat írom, éppen egy kis osztrák hegyi faluban tartózkodom, a ház emeletén ülök a laptopom előtt egy gyenge kis mobilstick segítségével tartom veletek a kapcsolatot.
Számomra ez a terület, ahol éppen tevékenykedem, új és jelenleg nagyon sok érdekes tapasztalatot ad. Igen, éppen azon a területen dolgozom most, aminek a legtöbb ember amíg megteheti egyszerűen hátat fordít és azt mondja, hogy az az egész engem egyszerűen nem érdekel, sem az öregedés sem a halál nem az én dolgom.
Ennél a családnál a házaspár lánygyermeke (aki róluk az ideje egy részében szeretettel gondoskodik) tőlem azt kéri, hogy úgy foglalkozzam a két idős emberrel, hogy ez az időszakuk, amikor már erősen segítségre szorulnak olyan legyen, mintha ő maga lenne itt velük. (Jelenleg négy kisgyereket nevel és egy saját állatnevelő udvaruk van, amelyet férjével és egy másik családtaggal látnak el.)
A szülők 80 év felettiek, a bácsi most is szeret élni, jóízűen eszik, iszik és többé-kevésbé még eligazodik a fizikai világban. Egyre többször “átlát”, átérez egy más dimenzióba, mert rendszeresen beszél arról, hogy “valakik” vannak itt körülöttünk.
A nénit a fizikai testéhez már csak nagyon kevés kapcsolat köti. Lánya nagyra becsüli az édesanyját, aki fiatalon nagyon kedves és gondos volt, és korábban az összes erre rászoruló családtagját szeretettel ápolta és gondoskodásával elkísérte őket a fizikai életük határáig. A néni ebben az állapotában is kedves, csendes és szelíd, Amikor kicsit “itt van” csak néz és mosolyog, visszasimogatja a kezem, Arcán nagyon sokszor egyfajta meditatív állapot tükröződik, és ebben az állapotban az egész lényét finom szépség járja át. Ezt főleg abban az időszakban tapasztaltam szinte folyamatosan, amikor nem kapott orvosságot.
Azt érzékelem, hogy többnyire egy más dimenzióban tartózkodik, az élettapasztalatai feldolgozását végzi vagy már meg is tette és készül az új inkarnációra. Valamiért mindezt itt, így, a fizikai síkon teszi bizonyára azért is, hogy mindezt a környezetével is láttassa és tudatosíttassa.
Thirdeye Magister írta:
Mert így döntöttem!
Ez a lényeg.
Mi számotokra az ideális életkor?
30-33 között, most 39 vagyok
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Igen, amikor a gyerek kérte hogy fogócskázzak vele, és nehezemre esett.
Itt vidéken nagyon fittek az öregek, Budapesten kevésbé. Amikor, biciklizek és lehagy a 70 éves mámika a saját bicójával. Ezt nagyon rühellem. Nagyon nem mindegy, mit eszünk, mennyi méreg, és adalékanyag jut be a testbe.
Mi az öregedés értelme?
Figyelmeztet a pusztulásra, és elmúlásra, valami nagyon nem okés, már nincsenek rendben a sejtjeid és sok hülyeséget gondolsz.
Nem mindegy, milyen mértékben öregszel és ezt jelentősen befolyásolják gondolataid és a táplálkozásod.
Vészjelző funkció lehet az értelme.
Akartok öregedni?
Mivel az öregedést egyenlőre elkerülhetetlennek látom, én szépen energikusan akarok öregedni , mint pl: anyukám, rá azt mondták 55 évesen, hogy 30 éves. Én 80 évesen lazán, könnyedén akarok görkorízni, nem félve attól, ha elesek akkor legfeljebb felállok, és nem a csontom törik, és nem kell felsegíteni.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Igen, de a családnak is kell, ha csak nekem jutna akkor meggondolnám.
Egyedül, és körülöttem mindenki meghalna…… :poop: lenne, nem bírnám.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Igen.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Szellemi képességeimet teljes mértékben kifejleszteném, most jó esetben 10 %-ot használok.
Nyelveket tanulnék, Német, orosz, kínai, spanyol, görög, angol.
Megtanulnék repülőgépet és űrhajót vezetni, és autót, motort, kisebb hajót is vezetni.
Megtanulnék kertészkedni, de úgy, hogy az emberek, amikor a kertjeimben sétálnak hihetetlen nyugalmat, és esztétikát éreznének.
Tanulnék rajzolni, festeni, hogy megtaláljam a saját stílusomat, nem mást akarok utánozni, az én szememen keresztül lássák a képeimen a világot.
Embereket gyógyítanék gyógyszer és gyógyfüvek nélkül, pusztán megfelelően irányított kommunikációval.
Sokféle sportot, harcművészetet kipróbálnék.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Folytatnám a 100 éves fiatalságomban megszerzett ismeretek fejlesztését, és gyakorolnám.
Szellemi képességeimet tovább kiterjeszteném.
Lovagolnék, íjászkodnék,könnyedén űrhajókáznék.
Az emberek gyógyítását tovább csinálnám. :doctor:
Még megtanulnék lengyelül, néhány ősi nyelvet, olasz, japán, még vagy 2-3 földönkívüli nyelvet :alien:
Lenne még vagy 25-30 gyermekem. Kb 480 évenként új társam. :heart: Egy pasitól 15 gyerek, az elég bőven. Káma szútra összes pózát kipróbálnám, amilyen nyakatekert egyik -másik, lesz rá két férfi egy életre. Nehogy azt mondjátok, hogy unalmas lesz, 100 év kevés a másik megismerésére :-D tartanék háziállatot :cat: :dog: :bunny:
Mi számotokra az ideális életkor?
29 éves vagyok, azt hiszem 30 korul leszek a csúcson. Mostanában könnyebben elfáradok fizikailag mint mondjuk 16 évesen, viszont okosabban használom a testemet.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Könnyebben elfáradok, de ennek lehet az is az oka hogy gyerekként akkor futkostam ha akartam, akkor pihentem ha akartam, most pedig mindennek meg van a maga ideje, és a testemnek talán nem tetszik.
Mi az öregedés értelme?
öregedés nélkül nem éreznénk hogy közeledik a vég, és nem lenne bennünk a sürgető érzés hogy tegyünk valami fontosat. Szerintem nem lennénk ennyire sem motiváltak, mint most.
Akartok öregedni?
Nem. Legalábbis, a mostani fizikai állapotommal kibékülnek meg 60 évig.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Igen. Egy darabig biztos.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Nem. Ismernem kell az érzést amit ez miatt érzek, ezert nem teszem meg újra.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Pont úgy élnék mint most. Talán elvégeznék pár iskolát, hogy más legyen a munkám, de csak ennyi. Szeretem az életem.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Ez mar más tészta. Azt hiszem bejárnám a földet a feleségemmel, kipróbálnék 1000 fele szórakozást, közben pedig megpróbálnék egyetlen dolgot tökéletesíteni. Mivel nagy szerelmem a harcművészet, talán abban próbálnék kiteljesedni.
vargar írta:
Akkor írj véleményt. :)
JainZar írta:
Van bennem alázat a tanuláshoz. Taníts!
Thirdeye Magister írta:
Sokféleképpen lehet ezekkel a dolgokkal foglalkozni.
Például zenélsz a saját örömödre, mert jól esik, vagy mert ez behoz bizonyos nőket, ami tetszik neked. A csillagászat is izgalmas, tele rejtélyekkel, jól felkelti a figyelmedet. Így is lehet. De másképp is.
A zenével gyógyíthatsz, adhatsz energiát, feltölthetsz embereket, kihozhatod őket lehangoltságból stb.
A csillagászatban kitűzhetsz komoly célokat, feltehetsz magadnak nagy kérdéseket, ami túlmutat azon, hogy jól esik vagy sem.
Bence írta:
Megvetünk, de legalább őszinte vagy. :D
A jövő héten megtudod, hogyan zárul az emberhús biznisz…
Nem mindennap tudok netezni, úgyhogy most kb 2 oldalnyi hozzászólást futottam át és az én meglátásom szerint a legtöbb siralmas. :( A segítő szándék vezérel, nem trollkodni akarok. Azt feltételeztem, hogy erre az oldala olyanok járnak, akik gondolkodnak és szeretik mélyebben átlátni a dolgokat (persze volt olyan hozzászóló, akire ez igaz). Gondolkodjunk és nézzünk szembe magunkkal!
Minek az örökkévaló élet olyanoknak, akik ezt a mostanit sem élik igazán? :)
De nem ez az igazán jó kérdés… Amikor megkérdezik, hogy mit tennétek meg azért, hogy öröké ifjak maradjatok, akkor „bármit”, „rengeteg mindent” stb… Oké! De mi az ebből a „rengeteg” dologból, amit valójában meg is tesztek érte? Ekkor a válasz a néma csend! :(
A legtöbben úgy nézik Duncan kérdéseit, mintha egy idióta Tv műsorban kéne jópofáskodni. De ez komoly téma. A legtöbb ember számára csak annyi a biztos, hogy van ez az élete. Hogy azután mi van arról nincs tudása. Kapott valami homályos ígéretet a kedvenc gurujától vagy szentnek mondott könyvéből, de ez nem személyes tudás/tapasztalat, hanem csak egy homályos ígéret valakitől.
A válaszokból amúgy is az derül ki, hogy a hosszabb életet, a hosszabb ifjúságot (és átvitt értelemben a megváltást) mástól várjátok. Bekapunk egy tablettát vagy transzhumán kiborgok leszünk (stb). Oké, de ti magatok mit tesztek meg ezekért a célokért? „-Várjuk a sült galambot!” „-Bizony mondom néktek a sült galamb el fog jönni hozzátok! Várjatok türelemmel. Felesleges bármit is tenni. Ne gondolkodjatok, ne lázongjatok.” Így megvilágítva kicsit vicces, nem?
A legtöbb ember a teste irányításában egész életében nem jut el odáig, hogy teste mindkét oldalát egyformán tudja használni. Egész életében „hangok” vannak a fejében, mert önmagával vitatkozik. Hogyan akarja így bárki sejtszinten irányítani a belső folyamatait? Mert valami ilyesmi kell ahhoz, hogy önmagadtól elérd a hosszú és ifjú életet.
Ne szívjátok mellre, nem a személyeskedés volt a cél, de nézzetek szembe magatokkal és gondoljátok végig ezeket. Nekem nem kell válaszolnotok, ez csak rátok tartozik… És, hogy egy kicsit tovább is vigyem a gondolatot: Ha ki kéne érdemelni az örök életet, akkor kiérdemelnétek? Mivel? (válaszolni megint csak önmagatoknak „kell”)
@ Duncan Shelley:
Téged szívesen! De ez nem itt fog megtörténni ezen a fórumon… :)
pamparam írta:
Vajon Buddha bá is tud erről? :)
De ez ellentmondás, hiszen egy 24-nek látszó 455 éves embernek sokkal több élettapasztalata van, mint egy 70-nek látszó 75 évesnek, nem?
A mitológiák tele vannak ilyen képekkel. De hogyan veszélyeztetné, hiszen mit tehetnének?
Ha pedig kölcsönös lenne, az lenne a legjobb. :)
A szembenézés azt jelenti, hogy nincs önkéntelen reakció. A másik, ami eszembe jut, hogy az idődet felhasználhatnád arra, hogy megtaláld a megoldást ezekre a halálokra is.
Az agy elrohad, nem indul újra. Bár Frankenstein másképp gondolta…
P.Tibi írta:
Az ember esetében talán van még valami más is.
A tudatlanságba való apatikus beletörődés nem a boldogtalanság forrása? ;-)
zCevard írta:
Ha tudnád, mi jön még…
Ez egyedi, de biológiailag potenciálként 24-25 évesen vagy a csúcson. Utána a test alapképessége elkezd takarékra állni, majd végül lassan teljesen leáll.
A Vadászidényben 1 fiatalságtablettát 1.000 milliárd dollárért árulnak. 50 db-ot árvereznek el. De ott nem évente, csak 3 évente kell új tabletta. Elég jó üzlet. De hogy az a félszáz ember mit tesz a fiatalságért, hogyan szedi össze a pénzt, vagy mit bocsát át használatra… Kétségtelenül lehetne alakítgatni a történelmen pár db tablettával.
:D Erről a főtitkár úr tudna mesélni! Még Langley-ben is olvasnak minket. Néha kommentelnek is.
Palantír írta:
Nem értem, miért hagytad ki a Rendszer topikot. :)
II.Putyin998 cár írta:
Már két éve is ennyi voltál…
Volt már, aki azt mondta, hogy igen. Tesztkérdés.
Volt már, aki nem kért… Ezek szerint te sem kérsz, ok, lehúzlak a listáról. :D
@ JainZar:
Mondasz valamit, csak éppen, ha ezzel a logikával vizsgáljuk az egészet, van-e egyáltalán időnk halálunk előtt elérni a halhatatlanságot? Hiszen, ha ahogy mondod, először “minden mást” kéne letisztáznunk, meg kitanulni x+n féle halhatatlanság elérésére irányuló “szakmát”, ráadásul mindegyiket olyan magas fokon, amit “átlagember” el se szabad, hogy érjen. Ha csak a saját ötleteimet nézem, felmerülne a teljes orvostudomány, ezalatt értve minden legális, ismert + illegális, eltitkolt ágát: génsebészet, klónozás, implantátumok, mesterséges szervek, etc. Ezután/ebből következne mindennemű elektronikus és/vagy mechanikus, mérnöki képzést igénylő, továbbá ahogy említetted “kiborgokat” építő ág, szintén a mesterséges szervek, nem szerves anyagokból, mechanikus és/vagy idegrendszeren futó, vagy más forrásból működő egyéb testrészek, ill. szintén szervek. De mehetünk kicsit kevésbé materiálisabb útra is, megpróbálhatja az ember szerencsés esetben ~70 éve alatt elérni a megvilágosodás, megtalálni a Nirvanát, a Valhallát, Isten, a sátánt, az űrlényeket, vagy a harmadik sík-beli szellemeket, ha nem kell neki a teste, még tanítványul szegődhet a dalai lámának, hátha megtanítja, hogyan vidd át az emlékeid a következő földi testedbe. De ha a tudományhoz nincs kedved, a többiben meg nem hiszel, még mindig megkeresheted a bölcsek kövét, a szent grált, a fiatalság forrását… persze, miután tanultál ~30 évig régészetet, történelmet, nyelveket, etcetcetc. Éééés, tele vagy pénzzel. És akkor még nincs szó arról, hogy mi van, ha rossz úton indulsz el..
Tehát, összességében paradoxon, hogy eléred a halhatatlanságot (ezzel a testtel ^^), ha ezt a logikát nézzük.
Igen is, várom a galambot, de felajzott íjjal, és ha erre száll, magam lövöm le és sütöm meg. Hmmm és de finom lesz.. ^^
Na meg, ha már “nem válaszolhatok” a kérdésedre, feltennék én egy párat: Fontos egyáltalán, hogy kiérdemeljem az örök életet? Tartozok majd valakinek felelősséggel, ha örökké élek? És honnan tudhatja bárki, hogy kiérdemelném-e, amíg nem vagyok halhatatlan? Meg egyáltalán.. mi van, ha nem érdemelem ki? Ha csak úgy az enyém.
pamparam írta:
Jól érted.
De nemár mindent én fedezzek fel! :)
vilko barnabás főtitkár írta:
Az mi?
JainZar írta:
Lehet az egészet fokozni nagyon sokáig.
Ha 1.000 Ft 1 tablatta, amit évente be kell venni, és nem öregszel tovább, akarod? Ok.
Ha 100.000 Ft? Háááát…. na jó.
Ha 100 millió? Rohadt gazdagok…
Ha 25 évig kell dolgozni érte? …
Ha neked kell megtalálnod? …
JainZar írta:
Nemár! Akkor hogyan?
Arkos írta:
Beidézném egyik kollégánk szavait:
Doktor
Posted január 16, 2013 at 1:12 DE.
“A tudományos szemkápráztatásra jellemző l’art pour l’art részletgazdagság létrehozza a bonyolultság illúzióját. Ez az illúzió fedi el az értékes tényeket.
Úgy képzeljétek ezt el, mintha egy öreg fa kérgének összes redőjét külön lefényképeznénk, műszakilag ábrázolnánk, valamennyinek egyedi nevet adnánk, annyi mérési adatot halmoznánk fel, amennyit csak tudunk, majd további műszereket találnánk ki, csak azért, hogy újabb halmaznyi információt tehessünk minden egyes redő mellé. A redőket osztályoznánk méret, szög, szín, mélység, forma, a törzs relatív magassága, az abban a magasságban fellelhető életformák, hőmérsékleti eltérések ötvenkét tizedes pontosságú hőmérsékletmérések alapján meghatározva. Bizonyítható, megfigyelhető tények: 570 000 oldalnyi semmitmondó mellébeszélés.”
Így, hogy legtöbbünk egy koponyába bezárva éli az életét, és semmi bizonyossága sincs arról, hogy valójában egy szellemi lény, a test fontos dolognak tűnhet. Viszont messze nem ez az elsődleges, hanem én, a szellem.
A test mindössze az autóm. Nyilván jó lenne, ha nem enné a rozsda, és nem kopnának az abroncsai, viszont az ember néha megunja a régi autóját, és olyankor lecseréli.
Amúgy szívesen lennék most is csak 25, lenne néhány előnye. Mert vannak dolgok, amikhez jelenleg túl öreg vagyok. És kérek én is abból az öregedést megállító tablettából.
Viszont mivel a test csupán az autóm, már évek óta egy életnél hosszabb időszakra tervezek. Ezek a terveim pedig nem sokat változnának attól, ha sikerülne annyira felturbózni ezt a testet, hogy még száz évig kitartson. Viszont nyilván megspórolhatnám a csere költségeit, úgyhogy érdekel a dolog.
@ JainZar:
Bár azt írod válaszolni csak magamnak kell, azért én veszem a lapot és véleményezem a hozzászólásodat. A hangsúly alapján lehet ez a hozzászólás is kap vagy 12 pirosat, de én nem leszek azok között, akik a hüvelykujjukat lefelé fordítják. Ennek legfőbb oka, hogy szinte mindenben egyezik a véleményünk.
Ez a “Minek az örökkévaló élet olyanoknak, akik ezt a mostanit sem élik igazán? ” ugyanis ütős. Az emberiség eljutott oda, hogy tökéletesen elfelejtett élni. A többség várja a csodát, a világvégét, az aranykort és a megváltót. Várja, hogy majd történik valami, amitől megváltozik a világ, de eszébe sem jut, hogy tegyen valamit érte. A mentális állapotunkat nagyjából a marhatrágyához tudnám hasonlítani: kitűnő táptalajt kínál arra, hogy a mások elvárásai megvalósuljanak általunk. Teljes mértékben kiadtuk az életünk irányítását a kezünkből és tele vagyunk elvárásokkal, miközben mindennek az oka mi vagyunk.
Persze tudom könnyű azt mondani, hogy élj igazán! Ebben a felgyorsult, pénzéhes, elkorcsosult világban, ahol látszólag minden összeesküdött ellenünk nehéz elindulni a jó irányba. De el kell indulni, mert ha nem, jó úton haladunk a kollektív öngyilkosság felé.
Egy valamit tudni kellene mindenkinek: az, hogy milyen lesz a jövőnk, az nagymértékben függ a DNS-ünk állapotától. A gének információs kódokat tartalmaznak, mely kódoknak jelenleg kb. egyharmad része aktív. A tudatosság növelésével egyre több kód kapcsolódik be, ami szükséges a szellemi felemelkedéshez. Az érzelmek közvetlenül hatnak a DNS szerkezetére és mivel a világ tele van félelemmel, ezért nem lehetséges újabb kódok bekapcsolása.
A Rendszer nem véletlenül tart félelemben bennünket. Ahhoz tehát, hogy fejlődjünk alapvető fontosságú a félelem leküzdése és a felelősségvállalás az életünkért.
Amit én teszek a hosszabb élet érdekében:
– Minden reggel 5 tibeti rítus és 10 perc rövid meditáció
– Rendszeres mozgás, heti legalább 1 szauna
– Csakratisztítás és jógalégzés
– Egyfajta agyprogramozás, melynek során 6 dolgot programozok: önmegvalósítás, egészség, szeretet, félelemmentesség, tiszta tudás és halhatatlanság
– Igyekszem szellemileg fejlődni és nem leragadni a mostani szinten
– A magam módján próbálom az ismereteket továbbadni
– Solfeggió hangokkal “hangolom” a DNS-t
– Nemrégiben elkezdtem célirányosan a DNS-sel kapcsolatos információkat összegyűjteni és kutatni. Nem vagyok kutató, de biztos vagyok benne, hogy mindennek ez a kulcsa. Sőt van is egy elképzelésem, hogyan lehet megtalálni ezt a kulcsot. :-))
Nagyjából ennyi.
Mi számotokra az ideális életkor?
Erre nem igazán tudok válaszolni. 29 éves leszek. Lehet, hogy a legjobb éveim még előttem vannak. (?) Amíg nem érzem magamon, hogy öergeszem, addig nem tudok erre válaszolni.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Nem éreztem, de pár ősz hajszál már megjelent. :P
Mi az öregedés értelme?
Na, az nincs neki.
Akartok öregedni?
Akar a fene!
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Persze!
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Valószínű elfogadnám, de ehhez több részletet kellene tudnom arról, hogy ez hogyan is történne.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Ez valószínű adódna. Sok minden idő közben jutna eszembe, ahogy az ismereteim, tapasztalataim gyarapodnának.
Szeretnék megtanulni rajzolni, festeni, zenélni. Motorozni, hegyet mászni. Nyelveket. Ezek az első gondolataim.
@ Arkos:
„van-e egyáltalán időnk halálunk előtt elérni a halhatatlanságot?”
Hidd el, hogy halálunk után sokkal kevesebb időnk lesz rá. ;)
Ahogy látom te is kívülről akarod megközelíteni a kérdéskört és nincs igazi célod. Ebben az esetben valóban ezer dologgal kéne foglalkoznod… Így szinte nincs is esélyed célba érni.
De mi lenne, ha valahogy leszűkítenéd ezt a töredékére? Minél kisebb a cél, annál kisebbet hibázol (mint a céllövészetben). Kb 4 különböző lehetséges utat jelölél meg, ha csak az egyiken indulsz el, máris 4szer annyi időd marad arra a területre…
Hogy a tiéd-e már most az örök élet, ezt neked kell tudnod.
Fontos-e kiérdemelned? Máshogy nem lesz a tiéd!
@ Duncan Shelley:
“Ha neked kell megtalálnod?”
Mindenképp neked kell megtalálnod! Teljesen mindegy, hogy tablettáról beszélünk, vagy misztikus tudásról. Vagy konkrétan magát a dolgot kell neked megtalálnod/feltalálnod vagy pedig a forrását/elérhetőségét! Megtalálni a személyt, aki már rendelkezik vele és rávenni, hogy “adjon neked is”.
Felismernél egy “halhatatlant” ha melléd ül a metrón? Mit tudsz neki felkínálni, amivel még nem rendelkezik és vonzó számára? Az átlag (nem pénzügyileg értem) ember sem fel nem ismerne egy hallhatatlant sem pedig felkínálni nem tudna neki semmit…
Hasonló problémakör, mint a Rendszeres zárt/védett cikksorozatodnál nemrégiben. ;)
Duncan Shelley írta:
Találkoztunk már, megtehetjük ismét…
@ rozsi008:
Kiváncsi vagyok arra a módszerre vagy “kulcsra”…
Nem írtad, de ha már ennyi mindent megteszel, akkor az étkezésed is vizsgáld felül. Próbáld meg 1 év alatt fokozatosan elérni, hogy az ételeid kb 50%-a nyers és növényi eredetű legyen. Meg fogsz lepődni…
Mi számotokra az ideális életkor? – Nem hiszem, hogy létezik ilyesmi. A kérdés számomra nyitott. Hiányzik az, hogy mihez. Mert ugye a válasz minden esetben csak pontos viszonyítási alapok mentén jöhet úgy létre, hogy az a válaszadónak azt jelentse, amire kíváncsi. Ha a cikk tartalmát figyelem, abban semmi olyan tevékenységre nincsen utalás, ami életkorhoz kötött lenne. Mivel a tanulás, és önmagunk fejlesztése nem életkorfüggő. Most olvastam egy cikket egy nőről, aki 90 éves lett. Kinézetre egy kellemes 40-es. És csak 5 éve kezdett jógázni, 10 éve tangózik, de 10-enéves kora óta aktívan mozog és dolgozik. De ha azt veszem, hogy a kérdést úgy fejezzük be, mi az ideális életkor a tanuláshoz, önfejlesztéshez, akkor azt mondanám, lényegtelen. Hiszen bármikor el lehet kezdeni tanulni bármit, s ha az ember megfelelően karban tartotta a szellemét, akkor az új anyag befogadása is elégedetté fogja tenni.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg? – Nem. Szimplán nem. Sokszor elgondolkoztam a születésnapokon, vagy csak úgy, hogy mennyi idős is vagyok és mit teszek. Azt vettem észre, hogy a tudatosságom nem változott. Ugyanúgy vizsgálom magam és a körülöttem lévő szűkebb és tágabb összefüggésemet. Természetesen mindig az aktuális felkészültségem és a rendelkezésre álló szintetizált tudásom alapján, vagyis az eredmények soha nem ugyanazok, mivel fejlődöm, de a tudatosságom az változatlan. Úgy hiszem a tudatom határozza meg, hogy öregnek tudom-e magam érezni, főként azáltal, hogy a folyamatos tapasztalás során az új információk illesztése során milyen önképet alakítok ki és az mennyire passzol össze az általam ideálisnak tartottal.
Mi az öregedés értelme? – Semmi. Engem is frusztrál és dühít. Bár a fiatalságot túlértékelik. Számomra itt egy meghatározó tényező az érettség. Mert lehet valaki 20 évesen elég érett, de 50 évesen is alulmúlhat egy 16 évest szellemileg. A legszörnyűbb az, amikor egy ember szellemileg lemarad a testétől, vagy fordítva. Az aszinkronitás teszi olyan szembetűnővé a dolgot. Biológiailag fontos, hogy a test is fejlődjön, cserélődjön, de az igazi az lenne, ha a halál után, ha van esetleg újjászületés, akkor a tudat ne felejtse el az összegyűjtött tapasztalatokat. Ezzel szerintem megoldható lenne, hogy a test fejlődése is sokkal hatékonyabb legyen. persze ezt valami érési folyamat során, hogy a boldog gyerekkor ne vesszen el… :)
Akartok öregedni? – Nem, s bár a jelenlegi életem sajnos sokkal kevesebb lehetőséget biztosít arra, hogy annyit tegyek ellene, mint valójában kéne, de objektív önismeretem alapján úgy gondolom most lehetséges, hogy másra helyezzem a hangsúlyt…
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle? – Egyértelműen. Kérdés nélkül, azonnal.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok? – Ez tetszik. Egyetlen pillanatot sem érzek elpocsékoltnak. Hiszem, hogy a rendszer az összes történést és elemet a lehető legmegfelelőbb konstellációban helyezte elém, s a döntési helyzetekben én tettem amit lehetett. De mivel az életemet soha nem definiálta az elégedetlenség, ezért elvesztegetett pillanatot nem tudnék felidézni. Pedig voltam már sok helyen, sok helyzetben. Döntöttem rosszul visszanézve és úgy is, hogy már akkor is tudtam. De a döntéseim meghozatalakor is tudtam, a következményekke, akár látom előre őket, akár nem, számolnom kell majd.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok? – Tanulnék, alkotnék. De nem gondolom úgy, hogy fel tudnék ide olyan dolgot sorolni, amit egyébként nem fogok megpróbálni. Nyelvek érdekelnek. Történelem: utaztam sokat, de még tudnék sok helyet mondani, ahova el akarok menni. És ha letelne az a 100 év, szerintem még 100-at újra meg tudnék tölteni, hiszen, ha feltételezem, hogy közben fejlődöm és tanulok, miközben a világ is fejlődik, ki tudja milyen impulzusok érhetnek és mik kezdhetnek el érdekelni. Mert az már most látszik, hogy 1000 olyan dolgot csináltam, amit 20 évesen nem is gondoltam, hogy egyáltalán létezni fognak. Tehát ez valószínűsíthetően így lesz akkor is…
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok? – Detto. Ha folyamatként tekintek előre, akkor elfogadom, hogy a folyamat elemei nem ismerhetők meg előre, és azt is, hogy az adott helyzetben mindig döntéshelyzet elé fogok kerülni. De mind a 100 éves, mind az 1000 éves kérdés esetén felmerül a kérdés. Vajon egy idő után, a tapasztalatok és a felhalmozott tudás fényében nem vágynék-e már tovább?
Mi számotokra az ideális életkor?
Nem az évek számában mérném az ideális életkorát a testemnek, hanem abban, hogy mennyire tudom úgy kontrollálni, hogy segítsen hasznos, értékes dolgokat véghezvinni a fizikai univerzumban. A hasznost úgy értem, hogy milyen építő dolgokat tudok tenni az Emberiségért, és persze a többi életformáért. Én kitalálom, a testem végrehajtja. :-)
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Mit jelent az, ha valaki öregnek érzi magát? Azt, hogy fáradt, vagy hogy azt érzi, hogy nem tudja elérni a céljait, vagy egyéb testi bajai vannak? Ha igen, akkor megkérdezném, hogy ellátja-e a testét azzal, ami jó a testnek (megfelelő étel, elegendő tiszta víz, pihentető alvás, tisztán tartja-e a testét, kondiban tartja-e stb.)? Igyekszik-e jó kapcsolatokat kialakítani és fenntartani másokkal? Tesz-e valami jót másokért? (Azt gondolom, ha segítünk másokon, akkor a saját megoldandó dolgaink is könnyeben fordulnak jobb irányba.) Keresi-e a megoldást, amivel jobbá teheti a saját, és mások életét, vagy feladta?
Testi fájdalmaim voltak persze, de ezek sérülésekből adódtak. Amikor úgy fáj valamim, hogy láthatóan semmi nem indokolja (tehát nem történik semmi sérülés abban a
pillanatban), akkor tudom, hogy ez csak egy korábbi sérülés “emléke”.
Ilyenkor szoktam mondani az éppen fájó testrészemnek, hogy hagyja abba a drámázást, mert nincs oka fájni, hiszen nincs semmi, ami ebben a pillanatban veszélyeztetné az épségét. Eddig nagyon gyorsan el is múlt a fájdalom vagy a kényelmetlenség. :-)
Az öregedés egyik jele az, amikor már “itt fáj-ott fáj”. Na, ezeket szeretném én megelőzni, vagy legalábbis nagy mértékben csökkenteni. Eddig ez a módszer bevált. :-)
Az pedig, hogy látok kisebb-nagyobb ráncokat a testemen… Na és? Én minden ráncomért megdolgoztam… :-) És még egy kérdés ezzel kapcsolatban: Attól értékesebb
valaki, hogy a teste ennyi vagy annyi éves? Szerintem nem. Szerintem az számít, hogy valaki mit tesz azért, hogy a dolgokat jobbá tegye – és ez független a teste életkorától.
Mi az öregedés értelme?
Azt, hogy mit nevezünk öregedésnek, vagy öregségnek, az nézőpont kérdése – mint bármi más a világon.
Kétségtelen, hogy használat közben a dolgok elkopnak, elhasználódnak. Nincs ez másképp a testtel sem.
Még szerencse, hogy sok ember tudja, hogy Ő nem a teste…, hiszen azt mondjuk: ez vagy az van a “testem”-mel. Tehát nekünk van testünk, nem mi vagyunk az.
Szóval a test elhasználódik, ez tény. Az, hogy mennyire és milyen hamar, az azért leginkább tőlünk függ. Amikor maga az ember azt látja, hogy elkezdődött a test
leépülése (nevezzük öregedésnek), akkor ez már egy apró jel, hogy hamarosan (pár 10 év múlva) esedékes lesz egy új testet találnia, és azt használnia.
A test elöregedésének értelme számomra az, hogy a test szépen lassan (vagy gyorsan) leépül, és elpusztul. Mennyivel lenne jobb, ha csak egyszerűen eltűnne egyik pillanatról a másikra? A test elkopik, és előbb-utóbb megsemmisül. Helyette jönnek más testek, amik majd szintén megszületnek, élnek egy ideig, aztán megsemmisülnek – helyet adva az új életnek. Ha sok-sok évvel ezelőtt nem pusztultak volna el a testek, akkor most mi sem használhatnánk azt, ami éppen van nekünk, hiszen nem lennek hely annyi testnek.
Akartok öregedni?
Nem mondhatom, hogy akarom, hogy a testem öregedjen, de azt sem, hogy nem. Egy bizonyos ideig (fokig) elviselem, hogy öregszik a testem – csak addig, amíg úgy érzem, mások javára szolgálok. Csak a magam örömére nem tartanék egy testet.
Ha már nem képes a testem megtenni azokat a dolgokat, amiket én szeretnék, hogy megtegyen, akkor leteszem, és keresek egy másikat, egy jó bébi testet (ami szabad), és folytatom a dolgaimat tovább a céljaim felé.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Kipróbálnám legalább egyszer, hogy megtapasztaljam.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Nem mondom, hogy nem volt olyan, ami abban a pillanatban rossz volt, és ne kívántam volna, hogy bárcsak ne történt volna meg. Persze, sokszor volt ilyen. De később jópárszor előfordult, hogy megláttam, hogy miért történt velem ez vagy az, és megértettem, hogy miért kellett így vagy úgy lennie. Ha bármi mást döntöttem volna
bármikor is, akkor most nem ez lennék, aki, nem ismerném azokat, akiket most ismerek és szeretek, nem tapasztaltam volna meg azokat a dolgokat, amiket már igen az
eddigi éveim során. Lehet, hogy jobb lenne, lehet, hogy rosszabb – én nem cserélnék senkivel, és nem lennék máshol, mint ahol vagyok. Ha annyira nem szeretném, amit
csinálok, vagy ahogyan csinálom, vagy akikkel csinálom, akkor megnézném, mit tudok tenni azzal kapcsolatban, és változtatnék úgy, és olyan mértékben, hogy azt
szeretném. A döntés az enyém, hogy hogyan akarok élni. Ha valami nem tetszik, akkor igyekszem változtatni, hogy jobb legyen.
Nézőpont kérdése, hogy hogyan értékelem a velem történt dolgokat. Minden dolog valamiért történik, és nincs véletlen.
Lehet, hogy ami elvesztett, elvesztegetett időnek tűnik első pillantásra, az igenis fontos a jövő szempontjából. És mivel én nem csupán 1 életre tervezek, ezért hát egészen nyugodt vagyok az idővel kapcsolatban (is).
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok? Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Azt tenném, amivel a legtöbbet tudnék segíteni másokon. Azt tanulnám, ami ehhez hozzásegít.
Azt sem bánom, ha nem kapom vissza attól, akinek én segítettem. Nem érdekel a hála, és nem számít, hogy mennyire tartanak értékesnek, vagy fontosnak mások, vagy hogy
tudják-e, hogy személy szerint én segítettem.
Ha én azt érzem, hogy én megtettem, amit tudtam, akkor az úgy rendben van.
Ha azt érzem, hogy nem tettem meg, amit meg kellett volna, vagy olyat tettem, amit nem kellett volna, akkor az nincs rendben számomra – függetlenül attól, hogy mások
tudják-e ezt, vagy sem, és hogy mit gondolnak rólam.
A Tövismadarak című filmben egy fülledt ausztrál éjszaka során, a módos öregasszony sziszegve vágja a fiatal és izmos papocska arcába: “Gonosz, kegyetlen a te Istened! Megöregíti a testet, miközben a lelket bent fiatalnak hagyja!”
Jómagam is fiatal voltam, mikor ezt a jelenetet láttam.
Pont nem érdekelt a vén szatyor kiszáradt ölében dúló homokvihar, de a színészi játék és a briliáns szinkron hatására több mint két évtized után is élénken él bennem a jelenet.
Most, 40 felett átérzem azt a tehetetlenségtől félőrülten tomboló gyűlöletet, ami abból a teremtésre tervezett, de már működés képtelen, összeaszott nőből felporzott.
Az öreg szemekből – bármilyen jól plasztikázzák – kikönyököl a Halál, és jelenleg az egyetlen, amivel tehetek ez ellen, az a méltóság. Én szeretném azt mutatni mindenkinek, aki majd az öreg szemeimbe néz, hogy nincs mitől félnie.
Igaz, ma méltón öregedni a nyugati világban legalább olyan ritkaság, mint a szabad gondolkodás, de addig, még nem érkezik évente az ezer forintos csodabogyó, én ennek szellemében szeretek, élek és öregszem…
…azután majd meglátom :rainbow:
Az eddigi hozzászólásokat olvasva arra jutottam, hogy elég sokan:
Altruisták, vagyis elsősorban segíteni akarnak másokon. Ez jó, mert nekem eléggé egoista céljaim vannak és mivel több az altruista a világ rendje nincs veszélybe. ;-)
Művészet is sokakat vonz (zene, képzőművészet, írás). Az alkotás vágya. Hát igen. Megint csak kívül vagyok a körön. Szeretem a szép és minőségi művészetet, de inkább csodálni mint csinálni.
Csillagászok akarnak lenni. Ez nagyon érdekes számomra, mert soha nem gondoltam volna, hogy ezen a fórumon ennyi embert érdekel az asztronómia. Mivel nem láttam ezt annyiszor a hozzászólásokban megnyilvánulni. Ugyanis ahhoz képest kevés fizika után érdeklődő fórumozó van itt pedig a csillagászathoz elengedhetetlen a magas szintű fizika a rengeteg “száraz” képlettel.
Hegymászás. Talány ez nekem, hogy ennyi ember szeret hegyet mászni. Vagy ez egyfajta szimbólum lehet, a csúcsok elérése vagy ilyesmi?
Nyelvtanulást is sokan említik. Tud valaki olyan módszert amivel megszerethetném vagy érdekessé tehetném? Mer már sokkal előrébb lehetnék az angollal ha nem csak önmagam-kényszerítve tanulgatnám nagy ritkán. 3 nyelven értek, ebből 2-őt egész jól, de mindhármat csak azért mert abban nőttem fel. Az angol lenne a 4-ik és ku.vára az utolsó ha végre sikerülne valahogy rávenni magam a rendszeres nyelvtanulásra.
Az én életem viszonylag lineáris, kis váltásokkal, elszántan megyek a célom felé. Az időhiányt érzem, sokszor széttép majdnem. Nem elég két kéz, nem elég 24 óra, nem elég semmi. Próbálok jóképet vágni hozzá, kellemesen és tartalmasan eltölteni az időt, de ettől még nem tetszik és szenvedek a korlátoktól.
Mi számotokra az ideális életkor?
25 évesen behúznám a kéziféket.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Egyszer kozmetikusnál éreztem, amikor a csaj azt mondta, hogy a nagyító alatt már lát egy szarkalábat. Fúúúj! :) Ezt kivéve még nem éreztem, inkább a tudat bánt, hogy már 33 vagyok. Szülinapokat nem tartok, én azért tudom.
Mi az öregedés értelme?
Semmi.
Akartok öregedni?
Nem.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Hogyne! Jöhet!
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Igen! Mai ésszel sokkal hatékonyabb lennék.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Az üzleti élet egyik legmeghatározóbb alakja lennék.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Én lennék Darla.
prolizoli írta:
Bizonyára a többség úgy értelmezte, hogy nézi az eget és az csillagászat.
Szerintem ez az időmilliomosság szimbóluma. Vagy csak be akarnak vágódni. :)
Mi a célod vele? Mit nem tehetsz meg angol tudás nélkül? Miért muszáj angolul tudnod? Miért vagy félember, amíg nem beszéled a nyelvet? ;-)
Duncan Shelley írta:
Tulajdonképpen én sem, azt hittem kértem jelszót, de mikor elküldtem a hozzászólást nem a saját gépemnél voltam, és nagyon hosszan töltötte újra az oldalt. Utólag azt feltételezem, hogy a beírásom a jelszókéréssel soha nem érkezett meg :\
prolizoli írta:
Én ismerek hegymászókat , de nem nagyon tudják megmondani miért jó .
Én is imádom a hegyeket , habár én csak mászkálok rajtuk :-)
Az egyik ismerősöm elbeszéléséből arra következtetek , hogy tudatosan , vagy tudat alatt arról van szó , hogy ez egyfajta igény a jelenben levésre .
A koncentráció amit a hegymászás igényel , összpontosított tudatot hoz létre .
Ennek azért vannak előnyei . Például az ember megtanulhatja a hegymászás alapelveit bevinni a hétköznapi életbe . Például fontossági sorrend felállítása , felelősségvállalás a döntésekért , lényegtelen dolgok hanyagolása. A túlélés megszervezése , előrelátás .
És végül az öregedés megállítása :-)
annamari írta:
ÁÁÁ biztos nem :-D
Hm…mondasz valamit. Igaz ami igaz a hegymászással be lehet vágódni és elég nyomatékosan ha elszakad a kötél. :-))
Jelenleg 3 dolog érdekel, ezekkel magamtól foglalkozom. Vagyis akkor is ugyanúgy foglalkoznék velük ha hirtelen pl. nyernék a lottón annyi pénzt, hogy életem végéig malmozhatnék az ujjaimmal.
Ezek: Gazdaság és működésének megértése. Tőzsde, tőzsdei kereskedés. Sportolás, testedzés.
Mindhárom dologban a szakirodalmat gyakorlatilag angolul publikálják. Magyarul, szlovákul, csehül (ez a három nyelv amin értek) csak ennek a szakirodalomnak egy töredéke érhető el, nem is beszélve az ezekre specializált fórumokról.
Tehát nagyon nagy előny lenne ha nem csak abból válogathatnék ami jelenleg elérhető számomra, hanem egyenesen a forrásból. Meg ugye a fordításokban akár el is veszhet, itt-ott valami lényeges apróság, amit a fordító esetleg másként értelmezhet.
Mind a három dologgal a nem igazán sok szabadidőmben foglalkozok és az angol hiánya eléggé fékez főleg az első kettő terén.
Tudom, tudom, mire vársz még prolikám, meg kell tanulni és kész, de úgy rühellek nyelvet tanulni, mert nem tudok benne valami számomra érdekeset találni. Próbáltam már úgy, hogy a szakirodalmat ami ugye érdekel angolul olvasom, szótárazva, fordítgatva de kurva fárasztó és frusztráló.
Az angol számomra annyira más szerkezetileg, meg az a sok kiba.zott frázis, arról nem is beszélve, hogy szinte minden szavuknak 10 jelentése van. Amit a gyerek tanul az iskolában angol órán, annak a nagy részét értem, de az nagyon messze van attól a szaknyelvtől aminek az értésére nekem szükségem van.
Jelenleg azt csinálom, hogy a filmeket angolul nézem felirattal, dalszövegeket szokok lefordítani magamnak, vagy olyan rövid történeteket olvasgatok angolul, amelyeket már ismerek vagy megvannak számomra érthető nyelven is, hogy a problémás szavakat meg tudjam nézni.
A hagyományos nyelvoktatás számomra kur.a unalmas és száraz. Szerintem rosszul van felépítve maga a módszer, nem is pazarlok rá időt és pénzt.
Szóval ha valakinek van valami jó módszere az english learningre akkor ne kíméljen.
@ prolizoli:
A film-dalszöveg módszer szerintem jó :) De valószínűleg nagyon utálnál, ha azt írnám, hogy tanulj meg franciául, és onnan már szinte magától értetődő az angol… :blush:
annamari írta:
Bocs! A hozzászólásom a “Szerintem”-től indul. Valami miatt ott maradt a szélső vonal…
Stella73 írta:
Merde! :laugh:
Nem lenne ez kissé, excuse moi, vahrrgabetű?
JainZar írta:
Nagyon szeretem a zöldséget és szívesen megeszem nyersen is. De szeretem a húst is, azt viszont sokkal inkább sütve. Meglehet az örök életemből elvesztegetek emiatt pár évet, de üsse kő!
Ha már így ismét billentyűt ragadtam lenne egy tiszteletteljes megjegyzésem az előző hozzászólásommal kapcsolatban.
Amikor azt írtam, hogy “a hangsúly alapján lehet ez a hozzászólás is kap vagy 12 pirosat” nem igazán az enyémre gondoltam, hanem a JainZar hozzászólására. Ehhez képest én már 8-nál tartok.
A kérdésem tehát:
Félreértettétek amit írtam és így jutalmaztok vagy irigyek vagytok amiért én teszek valamit a cél érdekében vagy nem értetek egyet a DNS-sel kapcsolatos véleményemmel vagy tényleg ennyire szar a mentális állapototok? Vagy bármi egyéb, ami a szellemi fejlődésemet elősegíti. :-))
Szeretek ezen a fórumon olvasgatni, mert úgy gondolom lehet tanulni mindenki hozzászólásából. Már önmagában az egy jó dolog, hogy vannak emberek, akiknek van véleményük a dolgokról és ezt hajlandóak is megosztani másokkal. Ugyanakkor ha csak a fikázás megy értelmetlenné válik az egész. Hogy miből gondolom ezt? Abból, hogy egyértelműen kialakult egyfajta klikkesedés és lassan már nagy bizonyossággal meg tudom mondani, hogy ki van ellenem.
Hangsúlyozom, hogy nem az a baj, hogy valakinek más véleménye van, hanem az,
hogy csípőből tüzel, miközben semmit sem cáfol meg.
Helló Duncan!
Ez a téma biztosan egyidős az emberiséggel. Bár lehet,hogy más élőlényeket is érdekel, de valamiért nem foglalkoznak vele. Érdekes, hogy a testünk túlélésre van beprogramozva, hiszen ha megvágod magad, az beforr, mégis vesztésre van ítélve….
Nekem is voltak nagyívű álmaim, de nem valósultak meg. Tán nem is fognak. Amikor úgy látom, hogy esélytelen, felteszem a kérdést, hogy honnan van ez az álmom? Valódi? Fontos? Hát néha az jön ki,hogy az lenne, aztán az,hogy nem. Sok nagyobb álmom csak úgy megtörtént velem a semmiből, pedig lehetetlennek tartottam.
Én is foglalkozom az élet értelmét rejlő szelence kódjának megfejtésével. Szerintem az élet ciklikus. Azért van vége, hogy jobb legyél, fejlettebb, mint előző életedben. Az leszel? Jó kérdés.
Nekem az is furcsa, hogy biológiai és kémiai úton (táplálék útján) mindössze 20%át fedezzük energiaszükségletünknek. Honnan van a többi energia? Csakra rendszer? Jól hangzik, de mit tudok tenni vele, hogy úgy működjön, hogy tökéletes legyek?
Húsvét vasárnap halt meg apám. 45 évesen. Vállalkozói szindrómának neveztem el a betegségét. Siker-stresz-pia-cigi-stb. DE absztinens volt egy éve, mégis sárga, lassú, koravén haldokló. 45 évesen!
Szerintem ha tökéletes életet élsz, megteszed és megéled amit meg kell az élet ciklusainak megfelelően akkor szerintem elég 84 év. A test elméletileg 120ra van kalibrálva, tehát addig még van időd korrigálni, ha nem teszed tönkre.
Én nem félek a haláltól, de én is gyarló vagyok és lehet hogy vásárolnék bogyókat,hogy még éljek. De engem nem a saját céljaim volumenűje, hanem a kíváncsiság hajtana, hogy mi lesz…
A 11 éves korod béli sráchoz szólva annyit üzen az én 12 éves korom báli srác, hogy a mikrorobotokat talán könnyebb gyártani, hogy szorgosan javítsák testünket. :-))
” Szépen megöregedni azt jelenti, hogy valaki együtt öregszik a testével, elfogadja, beletörődik, lelkileg ugyanúgy megnyomorodik, mint a teste. Nem lázadozik, mert eleve abból indul ki, hogy nem tehet semmit.”
Aki lázadozik az is megöregszik. Ezáltal nem látom bizonyítva azt, hogy az öregedés okozza azt, hogy valaki elhagyja magát. Sokkal inkább a céltalanság. Annak pedig nem biztos, hogy köze van valaki életkorához. Apám (aki most 74 éves és a mai napig dolgozik és nem is akar nyugdíjba menni, mert rengeteg terve van) mondta azt a 70-es szülinapján, hogy azt szeretné (egy kicsit morbid, de hát van humora az öregnek), hogy a sírkövére azt vésetnénk fel, hogy: ” Itt sem nyugszik ……”. (Lehet, hogy ezt a sztorit már mondtam, bocsi az ismétlésért).
” Az öregség elvesz, és nem ad semmit. Csak árt, csak bánt, csak megaláz.”
Újra a saját kútfőből idézek. Apum mondta azt, hogy az öregségben egy dolog van jó a fiatalokhoz képest. Az ő korát egy fiatalnak meg kell élnie, el kell érnie. Ez felvet két dolgot:
1. Az öregedés vajon nem-e egy sikerpróba a maga módján? Aki tovább él az jobban csinált valamit, mint azok, akik esetleg nem élnek olyan soká. Szemlélet kérdése tehát, hogy minek is fogjuk fel az öregedést.
2. Mivel az öregedés az idő múlásával kapcsolatban foglalkoznunk kéne az idő fogalmával is. Sajnos az idő viszont egy nagy ismeretelen számunkra. Mivel nem is tudjuk, hogy mi is valójában az idő múlása felmerült bennem a gondolat, hogy vajon helyesen értelmezzük-e magát az öregedést, mint folyamatot? Ez nélkül sajnos nem lehet eldönteni teljes meggyőződéssel, hogy az öregedés egy olyan folyamat, ami elvesz és nem ad semmit és hogy árt, bánt és megaláz. Hogy egy példát mondjak: a hernyó testének elfogyása utat enged a pillangónak. El lehet dönteni egyértelműen, hogy a hernyó elfogyása rossz dolog?
“A célom egy szerkezet felépítése volt, amely az emberi szavakat képes biokémiai jelekké alakítani, ezáltal kommunikációt létrehozni az ember és a sejt között. A tudományág az orvostudomány, a biológia, a sejttan, a genetika, a kémia, és a mérnöki tudományok keresztezéséből született volna.”
Valamikor azt írtad, hogy sokkal fontosabb dolgok is vannak, mint például a szúnyogok zümmögésének a kutatása (lehet, hogy nem ez volt pontosan, de a lényeg az, hogy valami olyan, aminek a gyakorlati használhatósága nem belátható). A baj az, hogy nem tudjuk eldönteni, hogy vajon a szúnyogok zümmögésének a kutatása vajon nem egyben az öregedés kutatása is. Lehet, hogy a megoldás kulcsa a szúnyogoknál van. :-) Nem állítom, hogy így van, de azt sem tudom állítani, hogy nincs így. Ezért nem áll módomban eldönteni egyik kutatásról sem, hogy vajon fontosabb-e, mint a másik vagy nem az.
” De most van öregedés. Megaláz, összetör, bánt mindenkit. Még nem éreztem, de fogom.”
Ha az öregedés apriori rossz, akkor nem írhatod azt, hogy az eddigi öregedés hatását nem érezted. Az elmúlt 43 évedben ugyanis nem volt olyan nap, amikor az öregedés nem történt volna meg Veled. Minden nap meg voltál alázva, össze voltál törve és meg lettél bántva általa. Ez a mondatod értelme. Akkor viszont nem értem, hogy miért írod azt, hogy nem érezted?
” Mi számotokra az ideális életkor?”
Mihez?
“Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?”
A 40-es éveiben járó haver mesélte a minap: “Állok a bank előtt, mikor a szemem sarkából láttom, hogy korzózik felém két igen jó kiállású fehérszemély. Pocak be, test kihúz és a kompetens férfi maszk az arcra. A két leányzó (úgy 20 évesek) elsuhannak melletem. Majd mikor úgy vélték, hogy hallótávolságon kívül vannak, az egyik odasúgja a másiknak: ” – Pfuj, de öreg!”. A havernak el volt rontva a napja.” Mi meg nagyot derültünk és jól indult a baráti klubdélután, amit rehabilitációs célzattal hívunk össze (mert egy férfiembernek szüksége van arra, hogy hasonszőrű férfiakkal eltöltsön időnként egypár órát és megbeszélje a világ ügyes-bajos dolgait).
” Akartok öregedni?”
Akaratfüggő lenne? Szerintem az akaratomtól függetlenül öregszem. Kétségtelen, hogy a fizikai test romlása jár bonyodalmakkal, de az öregedés az nemcsak a fizikai test romlását jelenti.
” Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?”
Nos, Cipő sem kért szívátültetést és lehet, hogy igaza volt. http://www.youtube.com/watch?v=ca_3oLKOXME
” Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?”
Mi változna? Ha valamit eltoltam az életben megvolt annak az oka. Újra tanuljak járni, mert az első három lépésében pofára estem?
” Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?”
Megnősülnék.
” Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?”
10-szer nősülnék meg.
@ prolizoli:
Mondtam, hogy nem fogsz szeretni ezért! :) Én így tanultam meg angolul…Azaz így ragadt rám az angol…
@ rozsi008:
Ne foglalkozz azzal, hogy kinek merrefelé mutat a hüvelykujja (végtére is nem egy római arénában vagyunk) ;)
Az Igazság nem demokratikus műfaj! Az igazságtartalom szempontjából teljesen érdektelen, hogy hány embernek nem tetszik. Főleg akkor, ha az illető nem tud érvelni, csak benyögi, hogy szerinte sz@r az egész…
Ha már a demokráciánál tartunk. Szerintetek nem alapból beteg egy olyan rendszer, ahol 2 idióta le tud szavazni 1 zsenit?
@ JainZar
@ rozsi008:
Kicsit komolyan veszitek ezt az “ujjazósdit”, nem? :D
Ahogy Duncan írta, közel 100 embernek van hozzászólási joga a témában, örüljetek, hogy csak ~10 pirosat kaptok. :D
És egyébként butaság lenne azt gondolni, hogy azért kaptok mínuszat, mert amit írtok, SZAR. Egész egyszerűen, van akinek nem tetszik. Ez is egy vélemény, ahogy a tiétek is, teljesen fölösleges lenne megindokolni.
Például adhatnék egy mínuszt JainZar nekem címzett válaszára, azért, mert olyanokat kérdezett megint, amikre a válasz továbbra is az előző hozzászólásomban lelendő.
Csak azért, mert ez a véleményem. (De asszem nem adtam. o.O)
@ Alex:
24-25 éves korig nem öregszünk, hanem fejlődünk. Kivéve a progériás betegeket, ők kb. születésüktől fogva öregednek, 7x gyorsabban, mint mi.
Miért okoz neked nehézséget komoly válaszokat adni feltett kérdésekre? Láthatóan a többségnek ez nem probléma.
Nem akarok előrerohanni, csak említem, ha már felhoztam az előbb.
Ha van olyan betegség, ami felgyorsítja az öregedést, miért ne lehetne olyan eltérés is, ami lassítja?
A Hutchinson-Gilford szindróma (progéria) genetikai elváltozás, ami 7-szeresére gyorsítja az öregedést, és már a születés után elindítja a programot. Nagyon ritka. Miért ne lehetne olyan genetikai elváltozás, ami ennek az ellenkezőjét csinálja? Később indítja az öregedést, és 7x lassabb a folyamat.
@ Great:
Sőt.. mi van akkor, ha a halhatatlanság az alapállapot?
Mostanában hallottam egy olyan (talán) baktériumról, ami a szervezetbe jutva súlyos hormontúltermelést okoz, ezzel mintegy öregítve a szervezetet. (6 éves kislánynak melle van, menstruál, stb.) Volt ebből nagy botrány, még itt Európában is (nyugaton), hogy az ivóvizet megfertőzte. Fogalmam sincs, hogy tényleges öregedést okozott-e a dolog, vagy tényleg csak hormonális problémákat (vagy talán a kettő összefügg?!), de valóban érdemes belegondolni, mi van, ha csak azért öregszünk, mert valamit “adagolnak belénk”?
Hoppá, Rendszer topik! :D
@ Arkos:
Lehetséges.
Arkos írta:
Én is hallottam erről, csak én egy másik variánst ami egy kicsit közelebb áll a mindennapjainkhoz mint egy titokzatos baktérium.
A kislány esetét (és még rengeteg ilyen esetet) a zöldségekben, húsokban megtalálható hatalmas mennyiségű növekedési horomonok okozták. A termelő, hogy minél nagyobb profitot tudjon elérni a szokásos folyamatban növekedési hormonokat használ, igy a csirke például már 1 honap alatt eléri a kellő súlyt.
A halhatatlanság létezik a természetben. Ha valaki esetleg még nem hallott róla, létezik egy medúza, amely visszaforditja a normális életcikulást és megfiatalodik.
http://en.wikipedia.org/wiki/Turritopsis_nutricula (angol)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Turritopsis_nutricula (magyar)
@ crash_:
nah ezt sem tudtam :-)
@ JainZar:
” legtöbben úgy nézik Duncan kérdéseit, mintha egy idióta Tv műsorban kéne jópofáskodni. De ez komoly téma. A legtöbb ember számára csak annyi a biztos, hogy van ez az élete. Hogy azután mi van arról nincs tudása. Kapott valami homályos ígéretet a kedvenc gurujától vagy szentnek mondott könyvéből, de ez nem személyes tudás/tapasztalat, hanem csak egy homályos ígéret valakitől.”
Hiszen Duncan maga írja a kérdések elején “semmi komoly, semmi világmegváltás” mindenki a saját elképzelése szerint leírta mit gondol az öregedésről.
Nem hiszem megváltást várnánk, inkább a kérdései által, ki-ki rádöbbenhet, vagy rájöhet dolgokra, pusztán azért mert elgondolkodik rajta, szerintem ez egész kérdéssorok célja. Más megvilágításból megfigyelni és ránézni.
Arkos írta:
“Kicsit komolyan veszitek ezt az “ujjazósdit”, nem?”
Nem, hiszen mint írtam ez egy római arénán kívül nem érdekel senkit (és ott is csak azt, aki a porondon van)…
“Például adhatnék egy mínuszt JainZar nekem címzett válaszára, azért, mert olyanokat kérdezett megint, amikre a válasz továbbra is az előző hozzászólásomban lelendő”
??? Nekifutottam mégegyszer, de vagy nem értem, vagy egy másik hozzászólásodat olvastam el. :)
Arról beszéltünk, hogy ki kell-e érdemelni a hallhatatlanságot. A tapasztalatom alapján ki kell érdemelni, mert máshogy nem lesz a tiéd. De! A kiérdemelés nem azt jelenti, hogy másoktól fogod megkapni, ha mondjuk jól viselkedsz és sikeresen betartsz 8.5 “parancsolatot”. O:-)
Kiérdemelned saját magad jogán kell. Ez pedig rengeteg munkát (leginkább önmagadon), kutatást, kísérletezést, gondolkozást és felelőség vállalást jelent…
@ crash_:
Azon a meduza fajon kívül is van rengeteg élőlény a Földön, aki képes a biológiai halhatatlanságra. Ha jól tudom az összes hydra ilyen, de ők máshogy csinálják, mint az a meduza. A hydrák egyáltalán nem öregednek, míg a meduza öregszik, de mikor már nagyon öreg, akkor “visszapörgeti” a biológiai óráját a nemi érése elötti időkre és kezdi az egészet újra…
Biológiai halhatatlanság:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Biológiai_halhatatlanság
Mutációk:
http://duncanshelley.com/archiv_cikkek/mutaciok/
JainZar írta:
Valójában csak nevetek rajta. Lehet, hogy csak nem áll fel nekik?
Arkos írta:
Lásd az előző reagálásomat.
Annyi csak a bajom vele, hogy rohadtul emlékeztet a nagybetűs rendszer egyik undorító módszerére, ami már megkezdődik az óvodában és folytatódik az iskolában. Arról szól, hogy ha nem vagy olyan, amilyennek elvárják, ha saját gondolataid vannak ahelyett, hogy elfogadnád azt, amit mindenki elfogad, akkor megítélnek. Kiölik belőled az egyéniséget, azt a szépséget, ami születésed óta benned van és belédnevelik, hogy birka legyél.
Ha rajtam múlna betiltanám az osztályozást az iskolában, de legalábbis csak jutalmaznék. Kíváncsi vagyok Alex mivel érdemelte ki a 6 pirosat, az őszinteségével? UFF
Great írta:
Ezt fejtsd ki bővebben.
Great írta:
Mitől lesz komoly a válaszom? Csak, hogy legközelebb jobban odafigyejlek.
JainZar írta:
Egy cseppet előreszaladtál. A téma komoly, ez a cikk azonban felvezető jellegű. Hatásos, erőteljes, gondolatébresztő, de egyelőre akkor is csak puhatol, alapoz, ennyi.
Ami pedig a hozzászólók válaszait illeti: attól, hogy sokan humort csempésznek bele, még nincs az ég-világon semmi gond a komolyságukkal. Talán te válthatnál néhány oktávval lazábbra, nem? ;-)
Naná, hiszen a kérdés még fel sem lett téve.
Mondom, egy kicsit elkapkodtad magad. :-)
“Ahogy Navarro mondaná: higgadjon le.” (K-PAX) :stop:
Értelmezzünk: az volt a kérdés, hogy személy szerint ki mit tenne érte, ki hogyan keresi, ki mivel szándékozik kiérdemelni? A nagy túróst.
Ha lenne egy ilyen-olyan tabletta, kérnél-e. Ennyi. Másnak van, te kérnél-e.
Egyelőre senki nem tart még ott, hogy neki honnan-hogyan van, miért van, neked miért nincs, kapsz-e majd tőle, miért adna neked, stb.
Tudod, a mondandóddal még nem is lett volna gond, csak az a helyzet, hogy eléggé „ki-ha-én-nem” stílusban kezdtél bele, szerintem a negatív értékeléseket nagyjából ennek tudhatod be. Persze lehet, hogy tévedek. :-)
De ez ilyen műfaj. Egy ideig gyűltek a hozzászólások, lassan itt az ideje a konfrontációnak.
Néhány dolog láttán felvontam dús szemöldököm:
_Nyelvek tanulása…_
Minek nyelvtanulásra pocsékolni az időt, ha a szellem fejlődhet? Kihasználod az agyad mint kommunikációs központ teljes kapacitását? Kihasználod a lélek teljes kapacitását?
Nem kell nyelveket tanulni, ott a telepátia, tökélyre kell fejleszteni. (Lehet) hamarabb megtanulod (jó mester mellett), mint 5 nyelvet, felsőfokon.
_Népszerű tevékenységek, időtöltések… stb._
Ha az egyén a halhatatlanság/örökfiatalság révén “(átlag)emberfelettivé” válik, akkor miért ragaszkodna ahhoz ami olyan “emberi”.
Amit eddig is szép számban műveltek mások… Ami egyfajta magamutogatás, ha közéleti vetülete is van. A “rendszer” által tűrt vagy támogatott tevékenységek sok haszonnal nem kecsegtetnek. Nemde?
Olyan tevékenységekbe lenne értelme belefogni, ami kívül esik a civilizáció(társadalom) hatáskörén. Egyébként ezt a nézetemet akkor is tartom, hogyha nem kapok 100-1000-10^x darab évet.
_a társadalomért!_
Aki a társadalomért szeretne tenni, érdemesebb lenne ha évszázadokig tudatossági tuningba kezdene és utána hasonszőrűekkel összeállva egy új “rendszert” dolgozna ki, félrelökve a mostanit.
A jelenlegi rendszer olyan mint egy forrásánál megmérgezett patak. Aki alapította, már belegyártotta a mérget és ezen nem segít a fejlesztés. Újra kell tervezni
Átolvastam jó néhány új hozzászólást és az alábbiak villantak be:
Ha az eredetileg az embernek szánt életet élnénk most is – azaz lejöttünk ide, hogy éljünk, boldogok legyünk, tapasztaljunk és teremtsünk és lépjünk tovább – akkor egy percig sem foglalkoznánk az öregedés témájával.
Nem is törődnénk vele!
Tudnánk arról, hogy a halál nem egy normálatlan dolog, hanem kapu, továbblépés.
Ez az egész csak azért van, mert beprogramoztak a fejünkbe egy csomó hamis dolgot. Például, hogy csak a fiatalság az érték, bizonyos fajta jó kinézet az érték, bizonyos a rendszernek tetsző és jól felhasználható tehetség az érték … és így tovább
A hervadó virág csúnya, ami lefelé tart, azaz az esés, a csökkenés, a leépülés helytelen és hibás, az öregedés teljes mértékig gáz, amit ki kellene irtani …
Mondhatnám úgy is, hogy csak a “belégzés” kell a “kilégzés” felesleges!
Ezek a programok alapjaiban hatnak ránk, nehéz függetlenedni tőlük, holott, ha ezeket komolyan vesszük és igaznak tekintjük, igen csak elkeserítőek!
Továbbra is fenntartom, hogy fontos a mind teljesebb tudatosítás, a jól működő test a lehetőségeink végső határáig. Egyébként a jól működő test és a tudatosítás folyamata erősítik egymást.
Érdemes azért cselekedni, hogy az életünket a lehető legtudatosabbá tegyük, ami megkönnyíti az átmenetet a számunkra egy másik életbe, egy másik dimenzióba. Mindez jól működő tudattal és testtel sikeresebben megy.
Az ideális életkor: úgy 90-120 év, egészségben, erőben, frissességben.
Bár volt már a testem beteg, de még sosem éreztem, hogy öreg lennék. Szerintem maga az öregség érzése a felhalmozott méreganyagoktól (nem csak fizikai), az egészségtelen életrendtől következik be, és csak az esetek kis részében az egyéntől függetlenül.
Ha ki tudnánk zárni az életünkből mindent, ami nem javunkat szolgálja, akár testi, mentális vagy egyéb szinteken, hát úgy gondolom: az öregedésről kialakult negatív kép átértékelődni az emberekben. Megszűnnének a betegségek legnagyobb része, mindenki 80 évesen 40 kilós hátizsákkal rohanna fel a hegyre. Alapozom ezt arra, hogy vannak azért olyanok, akiknek világ életükben fontos volt az egészségük, vagy egész egyszerűen abba az életrendbe születtek, ahol a norma olyan, aminek következményeképp a betegség vagy ismeretlen, vagy pár napos jelenség, legyen az akár a nyugati civilizációban gyógyíthatatlannak titulált kór.
Az öregedés értelme… Szinte mindenhol megfigyelhető bizonyos ciklikusság. Így van ez az ember ruhájával is: a testtel. Értelme szerintem annyi, hogy jelen földi körülmények közt minél többen megtapasztalhassák az anyagot, és minél változatosabb formában. (Ha mindenki 500 évig élne, elég sokan lennének a Földön, bár ki tudja).
Nekem nem kéne az a tabletta. Minek? Minek akarnám kitolni akár egyetlen perccel is földi létem hosszát? A betegségeket meg egyebeket más módon is ki lehet szűrni. Mint mondtam: szerintem nem kell az öregség éveinek szenvedésben telnie.
Ha száz év fiatalságom lenne, ugyan ezt tenném, amit most, és amit itt. És ha ezer év? Akkor is. A jövő nem létezik, csak a “fejünkben” :)) Bár kicsit jobban átgondolva.. Talán én sem sietnék ennyire. Hatalmas tudásszomjamon felülkeredvén többet meditálnék, és minden figyelmemet a szellemi fejlődésnek szentelném. Az élet egyéb aspektusaira meg Pató Pál úr terminológiáját alkalmaznám. :) Érdekes eljátszani a gondolattal, de akkor sem kéne a tabletta.
qqtyin írta:
Minek hegyet mászni? Minek próbáljak ki minden sportot? Minek énekeljek, főleg, ha dúdolhatok is?
Egész egyszerűen, mert érdekel! Akarom! Kell! Igénylem azt a plusz tudást, amit a nyelvek adnak! Folyékonyan akarom olvasni és beszélni a világ összes nyelvét, csak azért, mert szórakoztat. :D Én magam akarom kimondani a szavakat, megtanulni az akcentusokat, hanglejtéseket, gesztusokat, csupán azért, mert örömmel tölt el és valami újat nyújt.
Szívesen megtanulok repülni is, de a hegyre csak azért is ‘gyalog’ mászom fel.. :)
Li Ching-Yuen (1677 – 1933) nem éppen rövid életet élt. Elgondolkodtató egyébként, hogy a nyilvántartó rendszerek és születésnapok előtt hogyan is tartrották nyilván az emberek életkorát?
http://en.wikipedia.org/wiki/Li_Ching-Yuen
Ideális életkor: 28 000 év.
Testileg éreztem már öregnek magam.
Az öregedés értelme: semmi.
Természetesen nem akarok öregedni.
Ha lenne 100 évem, akkor számítógépes renszergazdának képezném ki magam.
Ha lenne 1 000 évem, akkor mágusnak tanulnék.
Arkos írta:
Félreértelmezted a szavaim. Azon a véleményen vagyok, hogy lebutított, leegyszerűsített modern tevékenységekre még az örök életet sem pazarolnám.
Duncan korábbi cikkét tudom kapcsolni ide:
http://duncanshelley.com/archiv_cikkek/gagyi-harmonia/
“Mindezzel eszem ágában sincs azt állítani, hogy a ma harcművészetei nem jók, azt sem akarom mondani, hogy mindenkinél és minden esetben a fenti két példa valósult volna meg. Nem így van, hiszen nekem is vannak ellentétes tapasztalataim. Azt sem állítom, hogy az utcai kötekedők jobbak, mint a tapasztalt és meglehetősen edzett boxolók, thaiboxolók, karatésok, kung-fusok, tae-kwon-dosok stb.
Amit mondani szeretnék ezzel a cikkel, az csupán annyi, hogy az eredeti cél, az eredeti funkció, az eredeti felkészítés, az eredeti mentalitás olyan fokú valós hatékonyságot eredményezett, amivel ma egyetlen sportoló, egyetlen harcművész, egyetlen utcai keményfickó sem tudna kezdeni semmit.“
Mi számotokra az ideális életkor?
Test szempontjából 30 körül, lelkileg minél tapasztaltabban, de minél jobb állapotban…
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Igen.Huszonévesen szinte bármit könnyen megemésztettem.40 felett már nem.
Mi az öregedés értelme?
Hogy ne legyen akkora nagy meglepetés a halál.
Akartok öregedni?
Nem.Csak a baj van vele.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Megéri.Kérek.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
El.Felhasználnám a mai eszemmel.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Átszervezném a társadalmat.Lenne pöcegödörbe merítés szolgáltatás politikusok számára, amit gyenge munkavégzés esetén kapnának jutalomból.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Más galaxisokat is átszerveznék.Nagy játszmákat találnák ki és megalakítanám a Hegylakó Baráti Kört.Ez új verzió lenne, itt nem csak egy maradhatna…
qqtyin írta:
Az idézet Duncantől van, qqtyin csatolta a linket.
Mindez bizonyosan így van.
Mégis számomra semmilyen sport, mozgás nem adott akkora élményt mint a csikung és a taicsi, amikor megmozdultak az energiák. Érdemes már csak ennek az átéléséért is belefogni, és persze attól még nem harcművész az ember…
Viszont nyitva van az út a továbbhaladáshoz, a további kutatáshoz. Akit érdekel, érdemes ebbe az irányba lépni és ehhez megfelelő mestert keresni.
Bizonyosan nem lesz elpocsékolt idő.
Létezik egy medúza faj, ami az életciklusa végén képes visszafejlődni a szexuálisan éretlen, korai állapotába. Ez a kör elvileg a végtelenségig folytatódhat, így ez a faj örök életűnek tekinthető.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Turritopsis_nutricula
Érdekes lenne, ha öreg korunkban a halál előtt visszaváltoznánk a tini kor előtti önmagunkba és az addigi tapasztalatainkkal kezdhetnénk újra…
jazminbokor írta:
Az egy feltételezés, hogy mire van szánva a test. De még ha arra is lenne szánva, hogy megöregedjen és meghaljon, kit érdekel? Változtassunk rajta, ha nem tetszik a jelenlegi állapot. Ennél komolyabb magyarázat nem is kell. :)
Ha nem én egymagam döntök róla tetszésem és úri kedvem szerint, akkor kényszer, rabszolgaság, elnyomás, és más ezekhez hasonló szavakkal lehetne csak illetni.
Ha akarod, tekintsd egyszerűen intellektuális rejtélynek, amit azért fejtesz meg, mert a rejtélyek arra valók, hogy megfejtsék őket. :)
JainZar írta:
… és ha a rossz úton indultál el, éppen 100%-kal kevesebb esélyed, hogy elérd a célodat. :rotfl:
@ Duncan Shelley:
“II.Putyin998 cár írta:
“Mi számotokra az ideális életkor?”
-Köszönöm,most jól vagyok.39.
Már két éve is ennyi voltál…”
-Lehet,hogy nekem már van ilyen tablettám. 8-)
jazminbokor írta:
A kulcsszó elhangzott:számodra.
Az én értelmezésemben a csikung egy állatkinzás.Soha nem birnék egy fél percet sem pocsékolni a drága időmből ilyesmire.
Sokkal jobban élvezem azt,hogy erős vagyok.Nem vagyok a legerősebb ember a világon.Viszont ez igy ebben a kontextusban nem is érdekel.Mindig egy adott egyénnel szemben akarok erősebb lenni.Mindegy milyen áron,mindegy hogy milyen körülmények között.
Ezt csak azért irtam ide,hogy egy másik nézőpontot állitsak a tiéddel szemben.
Onnan nézve,ahol te ülsz a gép előtt a csikung valami.
Innen nézve semmi.
Innen nézve erősnek lenni,hogy egyáltalán elfogulatlanul annak merd mondani magadat bárkihez viszonyitva,évek-évtizedek komoly és lelkiismeretes munkája kell.Ezt nem sokan képesek elvégezni,ma ez nem divat.
A csikungért fizetsz egy keveset és egy szélhámos aki “mesternek”mondja magát,némi aprópénzért lyukat beszél a hasadba,hogy te most energiákat áramoltatsz.Azt,hogy ez mire jó a valóságban,még senki sem tudta érthetően elmagyarázni,de ártani sem ártottak vele talán senkinek,hiszen ez egy szolgáltatás,azért pedig fizetni ildomos.
És végül mindenki jól érzi magát,bár nem mindenki ugyanazért.
De hogy jön ez a topikhoz?
Hasznos időtöltés-elpocsékolt idő vonalon gondolkozva irtam ezt,nem a sértegetés volt a cél.
Mivel mit érsz el?Van-e értelme annak,amit csinálsz?
Egyáltalán mi a célod?
(a kérdések költőiek természetesen)
Andriella írta:
Azért ez elég Nők Lapja-szagú volt … :idk:
Úgy gondolom, mások szerint sem, de most nem ez a kérdés.
Szerinted egy 25 éves testben élő 85 évesnek, vagy egy 85 éves testben élő 85 évesnek tágulnak ki a lehetőségei?
Javíts ki, ha tévedek, de ez nem az értelme, hanem az eredménye.
Ezt nem csak nálad figyeltem meg: néhányan összemossátok a halál és az öregedés témáját. “Egyik pillanatról a másikra eltűnni” ugyanúgy megvan az esélye egy 5 évesnek és egy 95 évesnek is, baleset által vagy erőszakos úton, bűnözés, háború vagy természeti katasztrófa áldozataként, netán betegség következtében.
Az öregedés kiiktatásával elkerülhető lenne egy fizikai leépülési folyamat, egy fokozatos állapotromlás, valamint az ennek végén jelentkező végelgyengülés. De ahogy már rámutattak itt mások is: ettől még nem leszel sérthetetlen, halhatatlan vagy golyóálló.
És ez mikor következne be? Ha teszem azt járókerettel kényszerülnél közlekedni?
Vagy ha 70 évesen már nem tudnál kikelni az ágyból?
Ha 17 évesen nyaktól lefelé lebénulnál, kérnéd az aktív eutanáziát? (Hiszen a tested ekkor sem tudná megtenni, amit szeretnél. Nagyjából semmit.)
Ez a “keresek egy másikat” úgy hangzott, mintha dönthetnél elmenetel és maradás kérdésében, pedig a dolgok jelen állása szerint semmilyen beleszólásod nincs (kivéve, ha öngyilkos leszel, akkor siettetheted kicsit). Ha menni kell, mész, ha a fejed tetejére állsz, akkor is. Legfeljebb tudomásul veheted.
Mi számotokra az ideális életkor? most 32 pont jo de 22 is rendben volt.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg? igen a testem valtozik, a boromon latom, hizni, fogyni nem szoktam, pedig nem sportolok meg ilyenek, megis pont megfelelo a magassag testalkat minden, persze azt eszek amit szeretek es annyit amennyi jol esik belole.
Mi az öregedés értelme? a valtozas az ertelme, ha nem valtozna a test nem tudna tortenni, meg sem tudna szuletni e folyamat nelkul, az ertelme ha igy veszem az elmullas megtapasztalasa 1 uttal.
Akartok öregedni? nem tudok erre a kerdesre valaszolni, en ugy vagyok vele hogy nem akarat kerdese, ez igy megy s aztan mindegy mit akaraok ezzel kapcsolatban, a folyamat megy s keszen elfogadtam.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok? nem pocsekoltam el az idomet, igy hat nem kerek vissza vissza ilyen dolgot.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok? ejtoernyoznek, urkutatas, teleportalas, meg genetika es tarsai dolgokkal foglalkoznek, ja es az osszes drogot kiprobalnam.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok? egy oriasi csaladot alapitanek, egy nagyon nagyot :)
Duncan Shelley írta:
De ebbe a szemléletmódba hogyan is mikor lépnek be esetleg valamiféle erkölcsi megfontolások?
Van esetleg határa annak ahova elmennél azért, hogy a célodat elérd?
Tudom, hogy nem lesz a hozzászólásom az elsők között, és nem is próbálok semmiféle módon reagálni a többi hozzászóláshoz, de idő hiányában csak arra futja, hogy leírjam néhány gondolatomat.
Elöljáróban annyit, hogy szokás szerint elgondolkodtató a téma. Elgondolkoztatott, akár annyira is, hogy sem a hely, sem az idő, sem a terjedelem nem teszi lehetővé, hogy minden gondolatomat leírjam.
Természetesen azért néhány mondatban próbálok megválaszolni a kérdéseidre, hol komolyan, hol kevésbé.
Mi számotokra az ideális életkor?
Ez attól függ. Én kettéválasztanám a témát. Hogy, miért? Szerintem beszélhetünk szellemi és testi teljesítő képességről. Márpedig a kettő maximuma valószínűleg nem egy életkorhoz köthető. Tehát nem is olyan könnyű a válasz erre a kérdésre. Mindenesetre valahol tág határok között a 25-35 közötti életkorra gondolnék, mint ahol szívesen tartózkodnék, ha választanom kéne, hogy milyen idős korig szeretnék öregedni. Persze, ha a nők ideális életkoráról van szó …
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Azt, hogy öregszem már igen, de hogy öreg lennék azt még nem. Mondjuk úgy, hogy öregedni öregszem, de úgy érzem, úgy tűnik, (vagy csak ezt szeretném hinni) öreg sohasem leszek. (Tegyük hozzá nem teenager vagyok már.)
Mi az öregedés értelme?
Semmi! Ha arra gondolok, hogy ahogy halad az idő, úgy gyűjtök egyre több tapasztalatot, akkor az idő múlásának van értelme, de az öregedésnek nincs.
Akartok öregedni?
Szerinted?
De, komolyra fordítva a szót, valamikor gyerekkoromban úgy emlékszem kifejezetten szerettem volna öregebb lenni, de már felnőttem.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Azt hiszem, ez nem lehet kérdés. Ha létezne ilyen tabletta, a receptjének birtoklása igen nagy gazdagságot és hatalmat adna a birtokosa részére.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Természetesen, különösen mivel elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időről beszélünk. Azt gondolom, ezek az idők sajnos elég nagy falatot kiharapnak a rendelkezésre álló mennyiségből.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Ez nem könnyű kérdés. Ha lenne, akkor komolyan elgondolkoznék rajta, de így nem érdemes álmodozni róla.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Nem tudom elég lenne-e, de megpróbálnám mindazt megtenni, amit most nem sikerült.
Duncan Shelley írta:
Mi a kifogásod az ellen az opció ellen , hogy valójában a test egy ruha , egy rabruha , ami öregszik , és ha szabadulni akarunk akkor fel kell hagynunk a testhez való ragaszkodástól .? Hogy nem a rabruhát kell nyűhetetlenné tenni , hanem a szellemünket felszabadítani a fizikai világ rabságban tartó erejéből .
Miért ne lehetne az univerzumok között szabad lélekként száguldani test nélkül ?
Miért higgyük el , hogy a test halhatatlansága vezet el a szabadsághoz ?
Miért hisszük el , hogy a testi öregedés független a lélek döntésétől ?
Miért higgyük el , hogy a test halála után nincs élet ?
Miért higgyük el , hogy az úri kedvünk fontosabb a nagy egész törvényszerűségeinek működésénél ?
Csak kérdezem :-))
Mi számotokra az ideális életkor?
28
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Az öregedést igen, éreztem… le is csökkentem az ideális életkorra adott válaszomat három évvel…
Mi az öregedés értelme?
Komformista vagyok, szóval én nem is gondolkodtam azon, hogy van-e értelme, lehetne-e másként stb. Ráadásul nagyon szép megöregedések vannak előttem példaként, ez is erősítette az elfogadást. De most, hogy beszélünk róla. Kikérem magamnak!!!! Persze, hogy nincsen értelme. (Bár bennem azonnal jön a kérdés, hogy bocsi, hogyan férnénk el, ha mindenki örökké élne, de a mostani beszélgetés nem ezt a témát tárgyalja.)
Akartok öregedni?
Nem.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Igen, naná, hogyne!
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Nem mondom, hogy nagyon lenne, vagy zavarna az, hogy elpocsékolódik, elveszik, elrablódik idő, mert hiszem, hogy mindennek van értelme.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Most, a kisebb korlátok között is vallom, hogy bármi lehet az ember, aztán válthat és lehet megint valami más és megint válthat és kipróbálhat, tanulhat egy homlokegyenest új dolgot. Az biztos, hogy a létezés nem fáraszt.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Lásd, mint fent.
@ Thirdeye Magister: Egyelőre ez a színpad, nem a száguldozás a-zűrben. :-) Egyébként hiszem, hogy a testi és szellemi fejlődést egyensúlyban kell tartani… hogy a test halhatatlansága megoldás-e vagy a hosszabb életű test az-e, éppen tárgyalás alatt. Logikusan megoldás lehet egy időre. Aztán, ha eljön a hogyan lehet két univerzumot ugrani, egy helyett, akkor majd arról beszélünk, gondolom.
@ Duncan Shelley:
Duncan Shelley írta:
Igen, a jelenlegi állapot bizony nem tetszik. Változtassunk!
Valóban azzal a feltételezéssel éltem, hogy eredetileg testet öltve lejöttünk ide azért, hogy a fizikai szinten tudatosan teremtsünk. Akkor még szó sem volt arról, hogy a tudatosságunk szintje elvész, illetve már a legtöbben nem tudunk visszaemlékezni arra, hogy miért jöttünk, mi a dolgunk, mi az élet és hogyan működtessük.
Duncan Shelley írta:
A halál
A cél, hogy magunk döntsünk róla. Megint csak feltételezés, hogy szerintem eredetileg ez így is volt. Kevesek, akik tudatosak, megteszik, hogy maguk döntenek róla. Vagy tudomással vannak az “általuk” előre (születés előtt) meghatározott pontról és körülményről. (Lincsit említetted.)
Érjük el ezt mi is! :-)
Érdekel a rejtély, azért is vagyok itt Veletek!
zCevard írta:
Ezért kell jól dönteni! Amúgy elvileg bármelyik felsorolt úton elérhető valami halhatatlanság féle, de csak úgy, ha nem aprózod el az idődet és energiádat azzal, hogy összevissza kapkodsz a területek között.
Ha már mindenáron matekolni akarsz, akkor a 4 közül 1-et választani az 25% esély a sikerre, míg az összevissza kapkodás valahol a 0% körül keresendő…
Arkos írta:
Ha a szokások rabja vagy, akkor csak tessék.
Ez nem a kreativitáshoz vezető út…
.II.Putyin998 cár írta:
Egyetértek. Mindennél fontosabb kérdések ezek még akkor is ha 50 év az időd, hát még ha több ezer…
(Aki a keveset nem tudja kihasználni az a sokat se)
“Sokan szeretnének örökké élni, anélkül, hogy tudnák, hogyan töltik el a következő hétvégét.”
@ II.Putyin998 cár:
II.Putyin998 cár írta:
Nem vettem sértésnek, örülök, hogy személyesen is megszólítottál. Jó, hogy itt vagy az oldalon.
Én magam is pont az általad említett a vonalon haladva írtam taicsiról, csikungról.
II.Putyin998 cár írta:
Az egyesülethez ahova tartozom többen eljönnek kipróbálják és csak nagyon kevesen maradnak. Ez tény. Viszont aki marad, az ha megteheti, nagyon-nagyon sokáig marad. (Majdnem azt írtam, hogy örökre ott marad. :-) ) Ezt látom.
Amiért én benne vagyok annak az az oka, hogy a harmónia érdekel. Mindenben. Az egész életemben. Abban érzem jól magam. Ha az ezer esztendőt harmónia nélkül kellene megélnem, nem kérnék belőle. Persze ez rám vonatkozik.
Egyébként éppen arra való szerintem, hogy az ember ezt magában létrehozza és fenntartsa. Hogy feltöltse magát, a saját belső akkumulátorát. Számomra nagyon jó. (A pénz jelen esetben nem releváns, havi tagdíj van. A mester, ha nem ad, simán otthagyják. A beszéd nagyon kevés. Gyakorlás van. Erőnléti edzés is van, különben nem lehetne mély állásokban dolgozni.)
II.Putyin998 cár írta:
Jó, ha erős vagy és megdolgoztál érte.
Én fizikailag egy vékony nő vagyok, nem különösebben erős. Igyekszem a hajlékonyságomat és a rugalmasságomat megtartani, abból több volt eredetileg, mint az erőből.
A belső erő viszont fontos nekem, önmagam egyensúlyba tartása miatt. Azt igyekszem is erősíteni, hogy az egómmal ne szaladjon el a ló, ha kicsit megfricskázza valaki. Szeretek együttműködni az emberekkel, a nyerő-nyerő pozíciót szeretem.
II.Putyin998 cár írta:
A harmóniával, a feltöltöttséggel azt érem el, hogy az életembe harmonikusan bejönnek azok a dolgok, amiket szeretnék.
Én a magam részéről nagyon is látom értelmét, valójában egyszerűen szeretem csinálni. Ez a fő értelme.
A célom, hogy jól érezzem magam a bőrömben. Lehetőleg mindig.
JainZar írta:
Ja, bocs! Még jó, hogy ilyen egyszerű. :rotfl:
… ami olyan, mint a halhatatlanság, de persze nem egészen, bár ha jobban szemügyre vesszük, akkor tulajdonképpen hasonlít rá? :question:
Kész szerencse, hogy ha valaki több dologgal foglalkozik, az nem “összevissza kapkodás”. Nem vagy egy polihisztor-alkat. :rotfl:
Képzelj el négy vasládikát. Az egyikben egy vagyonnak megfelelő összeg van. Mind a négy ládika alaposan le van lakatolva, kulcsod nincs hozzá, eszközöd sincs, amivel felfeszíthetnéd. Otthon megvolna persze minden szükséges eszközöd, de hosszú, viszontagságos út vezet hazáig.
A ládikák egyenként húsz kilót nyomnak.
Magadhoz vehetsz egyet, talán kettőt, és azokkal hazakecmereghetsz valahogy, vállalva azt, hogy otthon felfeszítesz két üres ládát.
Aztán vállalhatod azt is, hogy mind a négy ládikát hazacipeled. El fogsz fáradni, meg fogsz izzadni, döglesztő lesz az út, feléled az összes energiád, naná. Talán ezerszer is elátkozod magad út közben, hogy az összes ládát elhoztad.
De lehet, hogy azt kell csinálni, amit mondasz: egyszerűen csak „jól kell dönteni.” Mi sem természetesebb. :rotfl:
Hát hajrá. :dance:
@ qqtyin:
Ne haragudj, de te értesz félre engem. :)
Csupán azt szeretném kifejezni, hogy a “primitív” módszerek is lehetnek szórakoztatóak. Sőt. Meglehetősen szűkszavú ember vagyok (jobban mondva, “nem beszélek, ha nem muszáj”), de biztos, hogy megőrülnék, ha nem kéne használnom gyönyörű hangomat. :D
Na meg.. mióta számít “szokás”-nak a hegymászás?:D Csak azért értem ezzel a “hasonlattal”, mert előbb szó volt róla, mint tevékenységről.
Továbbá nem értem, hogy emberek miért vannak úgy ide-oda az idő elvesztegetéséért. Hát aztán, ha 200 évig csak lustálkodnék? Anyámat, nem? Az idő aztán nem megy sehova. Legalább kicsit élvezném a létet. Olyan p*csa stresszmentesen, hogy a tablettából se kéne, csak úgy viccből fiatalodna a testem.
@ zCevard:
Lehet, hogy ez az utolsó válaszom neked, mert ahogy eddig látom a szavak facsarásán kívül nem sokat tudsz…
El sem olvastad (vagy nem érted), hogy mi az a 4 út amiről szó volt. Mind a 4 “ládikát” nem tudod hazacipelni, mert egész egyszerűen az a bruttó 30-50 év kevés rá ami az életedből még hátra van. Mennyi lehet az a nettó életidő, amit a ládikacipelésre tudsz még fordítani? 5-10 év? Ezalatt kéne professzionális szinten elsajátítanod a genetikái kutatásokkal és a kibernetikával és a spirituális fejlődéssel kapcsolatos (+ nem emlékszem mi vot a 4.) elméletet és gyakorlatot. Nyilván én nem vagyok polihisztor, mert mások ezt lazán megcsinálják…
Amúgy a “halhatatlanság féle” ebben a viszonylatban tökéletesen megállja a helyét, mert nem tudom minek lehetne nevezni azt, ha valaki mondjuk “digitalizálja” a tudatát és egy mesterséges testbe tölti, ezáltal teljes mértékben géppé változik. Ő akkor most él vagy sem? Létezik “lélek” vagy nem? Szükséges-e a “lélek” vagy sem? 100-as IQ alatt nyilván könnyű ezekre a kérdésekre zsigerből válaszolni, de nagy gondolkodók több ezer éve nem jutottak egységes nézőpontra ezekkel kapcsolatban…
Szóval mielőtt valakit kritizálsz, legalább olvasd el és értelmezd, amiket írt! Az üres kötözködés, kákán csomókeresés hagyományosan magyar dolog, de nem visz előre. Ha továbbra sincsenek logikus érveid, akkor nincs miről beszélnünk, mert a többi nem érdekel.
Alex írta:
Mi lenne itt az erkölcsi megfontolás? Mondj példát. Szűzlányok vérében kell fürödni hozzá? Ez nem lenne egy komoly felvetés.
Thirdeye Magister írta:
Ha nem én egymagam döntök róla tetszésem és úri kedvem szerint, akkor kényszer, rabszolgaság, elnyomás, és más ezekhez hasonló szavakkal lehetne csak illetni.
Azon kívül, hogy nem igaz? :)
Az általunk használt berendezések közül messze a testről tudunk a legkevesebbet.
Milyen rabság? Rabság focizni? Ha nem akarsz, akkor igen, ha akarsz, akkor a legjobb dolog, amit tehetsz.
Lehet, hogy lehet. Ez az egész kezdeményezés nagyon tömören csak annyi, hogy ismerjük meg a testet teljesen – ez pedig nem egy érv ezzel szemben.
A szabadság az, hogy a döntéseid alakítják a körülményeidet.
A hit mindkét irányban csapda. Vizsgáljuk meg a döntést. A döntésem szerint ma edzeni fogok, has és láb van ma. Döntöttem. Tisztán látom az összefüggéseket. A test öregedésével kapcsolatban nem látok ilyet. Ez nem jelenti, hogy nincs, hogy egyszer nem én döntöttem el, és mostanra nem automatán megy a dolog, csak azt jelenti, hogy ez jelenleg számomra nem realitás.
Nem hit kérdése. De akár van, akár nincs, hol a szabadság abban, hogy a testtel kapcsolatban nem hozhatsz semmilyen érvényes döntést?
Mert fontosabb. Mi a szabadság abban, hogy szolgálunk valamit vagy valakit? Én nem akarok.
Robert E. Howard írt az egyik Conan-sztoriban arról, hogy milyenné teszi a szolgaság az embert. Nem tudom a költőiségét visszaadni, nem emlékszem rá szó szerint, csak nagyjából: a szolgaság a pokol tüzés oltja az izmokba és gyülöletté szilárdítja a lelket.
Duncan Shelley írta:
A mondatod lényege az volt, hogy csakis a saját értékrended (érdeked, ha úgy tetszik) a mércéje a saját cselekedeteidnek. Viszont ebben benne van az, hogy bizonyos esetekben akár mások érdekeit nem figyelembe véve cselekednél (ahogy úri kedved diktálja).
Ezért kérdeztem, hogy van-e valamiféle korlát (határ, vagy erkölcsi norma), ami esetleg korlátoz a döntéshozatalodban?
Duncan Shelley írta:
OK, de mi van a születéssel? Az kinek a döntése volt? Ha nem a Tied, akkor miért nem értékeled ki a szabadságod korlátozásának? Állandóan a halál van emlegetve, pedig a születés a halál másik pólusa és majdnem ugyanzok a dolgok érvényesek rá, amiket egyébbként a halál kapcsán negatívumként felemlegetünk.
@ Duncan Shelley:
Köszi a válaszokat :-)
@ Alex:
A születés jó téma, de most nem azzal foglalkozunk. Vannak hatékonyabb módszerek is a születésnél, az nagyon körülményes. Meg olyan is lehet, amikor test sem kell, de most nem ez a téma.
Kérlek, mégis mondj néhány példát erkölcsi megfontolásokra, mert elbeszélhetünk egymás mellett.
Például a szomszédot zavarja a zaj? Nem érdekel. Lenne gyerekem, és nincs időm megnézni a leckéjét? Nem érdekel. A kutatás miatt nincs időm szülői értekezletre menni? Nem érdekel. A feleségem elhagy, mert a kutatás helyett unkább vele kellene bingóznom? Nem érdekel. (Ilyen nő sem. :) )
De feltételezem, te nem ilyesmikre gondoltál. Hanem mire?
Thirdeye Magister írta:
Most úgy érzem, hogy te már lemondtál rólam. :D
Duncan Shelley írta:
Dehogy ! Csak erőt gyűjtök :-D :-)
Nagyon jó ez a cikk!! Már-már költőien (jó értelemben véve) és közben hihetetlenül józanul és letisztultan veszi elő a témát. Nagyon tetszett!
Az én meglátásom:
-Ideális életkor? Számomra olyan 30 év körül van akkor, ha az ember már gyerekkora óta keményen küzd az álmaiért és már elért egy s mást. Akkor ez pont jó. Már elég tapasztalt, de még nagyon fiatal.
– Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Én inkább lelkileg szoktam sokszor érezni. Mintha legalább 50 éves lennék egy 29 éves testben.
– Mi az öregedés értelme?
Testileg ténylegesen semmi. Ha filozofikusan akarom megközelíteni a témát, akkor valami olyasmi, hogy ne élhessek igazán. Ne mélyüljek el igazán semmiben. Ne értsek meg igazán semmit. Hiszen mindig “sietni kell.”
– Akartok öregedni?
Hm. Érdekes kérdés. Ha varázsló lennék és bármit tehetnék a testemmel, szívesen lennék egy ideig öreg. Vicces, ha bármikor ismét fiatal lehetnék, lehet, sokkal tovább izgalmas lenne öregnek lenni, mint amennyi időt fiatalok vagyunk. Szívesen venném, ha fehér hajam lenne, ráncok az arcomon… Persze csak a kinézet miatt, az egészségtelenséget, szenvedést, fájdalmat és lassulást nem szeretném egyáltalán. Abban nem lenne semmilyen “játék”.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
– Hát hogyne… Nem is értem a kérdést…
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
– Simán. Örömmel.
– Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Szerepjátékoznék hónapokon át. :D Sportolnék. Egy csomó sportágat kipróbálnék, illetve jobbá válnék belőle mint most. A ritmikus sportgimnasztikától kezdve a víváson át az úszásig, lovaglásig, rengeteg dolgot. Legalább két nyelvet profin megtanulnék. Novellákat írnék. Vállalkozásba kezdenék. Most hirtelen ez jut eszembe. Át kellene még gondolnom.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
– Hű! Gyakorlatilag kinyílna előttem a világ! Mindenbe belekóstolnék, ami csak picit is érdekel. Rengeteg téma van, ami érdekel. Van amelyik sokkal jobban, van, amiről csak elolvasnék egy-két könyvet. Ha lenne ezer évem, akkor nem kellene fontossági sorrendet tennem. Írnék egy listát egy csomó olyan területről, amiről szeretnék még tudni, kipróbálni, tanulni, jó lenni stb. és hasraütésszerűen kiválasztanám az egyiket és nekilátnék. És mondjuk egy hónapig csak azzal foglalkoznék. Izgalmas lenne! :D
Bájos, ahogy így felhúzod magad, kedves JainZar. Téged sem a halhatatlanság, sem a halhatatlanságféle nem fenyeget, mert attól tartok, előbb-utóbb agyvérzést fogsz kapni. :-((
JainZar írta:
A tablettás kérdéstől egészen idáig jutottál el? Kicsit meglódult a fantáziád, és el is kezdted torzítani a dolgot valami terminátorféle téma irányába.
Szerinted a vámpír egy gép, vagy egy emberfeletti lény?
Tegyük fel a kérdést máshogy … Vagy ahogy fogalmaztál: “facsarjuk ki” a kérdést, és tegyük fel provokatívabb formában: nyilván senki nem csinálja meg (se lazán, se máshogy), mert TE nem vagy képes rá, igaz? :disdain:
Kicsit én-központúan ítéled meg mások képességeit, kérdés, hogy mi jogon.
Arról sajnos nem én tehetek, hogy nem tudod megfogalmazni magad.
Tudod: ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye, kedves 100-as IQ feletti JainZar. ;-)
Egyébként sem hiszem, hogy ez volt az utolsó válaszod.
Great írta:
Ez a szakmailag a csúcson ez annyira durva. Mert számos esetben tényleg. Már kirázza a kisujjából a témát, de már testileg lehet, nincs annyira topon. Vagy ha ott is van, akkor nem annyira éri meg egy munkáltatónak, mert nyugdíjba fog menni.
Ez tényleg jó világ lenne! Ez lenne az “igazi” világ! :-)
@ Henrik:
Ne offojjá’!
Van egy rakás off topik, például OFF Topik – üzenet stb.
Duncan Shelley írta:
Tényleg nem érdekelne?
Duncan Shelley írta:
Hát a közelekedési szabályokról sem egymagad döntesz, ettől nem feltétlenül kell kényszerként felfogni.
Üdv!
Válaszolnék 1-2 kérdésre :)
Az ideális életkor hmmm…szerintem 25-30 év körül van.
Az öregedés értelme? Szerintem nem sok van,egyszerűen csak így van belénk kódolva,hogy szépen megöregszünk,megszottyadunk és kész.
Öregedni nem akarok,teljesen jól érzem magam így,ebből adódóan vennék abból a bizonyos tablettából ami csak egy ezres :D
Ha lenne még száz vagy ezer év fiatalságom,mindenképpen többet sportolnék és a sportról tanulnék. Megtanulnék repülőt vezetni,élnék egy ideig egy esőerdőben,persze miután elsajátítottam a túlélési technikákat.
prolizoli írta:
Tetszik az észrevételed.
Még annyit…megjegyeznék.Nos, én magamról azt írtam űrhajót vezetnék.
Szerintem, ha odajutunk, hogy hétköznapi ember csak lazán kérhet űrrepülési engedélyt, egy kicsit a Plútóra és a Vénuszra 1 órácskát az én Drágámmal ,akkor nem a mai fizika száraz anyagainak képletei alapján fog ez megtörténni. ..Sokkal könnyebbnek képzelem. Csak még nincs meg rá a technika. De nagyon remélem megérem még. :star: :moon:
(Pletyka: Bátyám által. én nagyon régen olvastam egy híres bolgár jósnőről, aki szerint a magyarok lesznek az elsők, akik az űr titkát és az űrutazásban forradalmi feltalálásokat valósítanak meg. Nem tudom mennyi a valóság alapja , de amit jósolt az eddig mind bejött.Úgy legyen.)
Az utolsó hozzászólásom óta megint jött egy csomó írás, így ideje, hogy megint billentyűzethez üljek. :)
Nos, nekem úgy tűnik, hogy a test egy “jól kitalált” akadály, ami csak arra való, hogy jól behatároljon minket. Öregszik, etetni kell, elfárad, stb. Szóval elég nyűgös és egy csomó feladat van vele. Ja, és még beteg is lehet. :(
Érdekesek még a távlatos jövőre vonatkozó “mit csinálnál ha…” kérdések. Ekkor látszik, hogy ez az időbeli bezártság – az idő szűkössége – lazulni kezd.
Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy miért nem csináljuk ezeket a dolgokat most? Miért kell eléje tenni azt a feltételt, hogy majd akkor, ha…?
Úgy érzem, hogy ez a cikksorozat meg fogja változtatni a hozzáállásunkat a testhez, illetve ehhez a témához, hogy öregség meg életkor. Ezt nagyon jó dolognak tartom. 8-)
A fő feladatnak a test akadály jellegének a megváltoztatása. Szerintem ha egyenként és együtt is képesek lennénk egy új gondolkodásmódra ezzel kapcsolatban, akkor igazán ütős lenne ennek a sorozatnak az eredménye.
Ehhez nyilván Duncannek remek ötletei vannak. :pirate:
Én már várom a folytatást, ami biztos jót fog szólni: :bomb:
Paloca:
“Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy miért nem csináljuk ezeket a dolgokat most? Miért kell eléje tenni azt a feltételt, hogy majd akkor, ha…?”
Véleményem szerint ez azért van,mert már egy bizonyos irány felé halad az életünk és kell az a bizonyos plussz idő az irányváltáshoz.
@ Duncan Shelley:
A http://duncanshelley.com/archiv_cikkek/misztikus-tapasztalatok-7-resz/ cikkhez hozzászóltam, de látom, hogy nem pörögnek ott az események, szóval bemásolom ide, mert összefügg ezzel a témával is…
“Tételezzük fel, hogy teljesen komolyan leírtad az élményedet és nincs benne semmi csúsztatás…
Akkor nem értem, hogy miért “vergődsz” még mindig a halhatatlanság témakörében. Ezen írásod alapján két “apró” lépésnyire vagy tőle! Már a kettő közül a soron következő is egyfajta halhatatlansághoz vezet, ezt csinálja többek között a Dalai Láma (bár erkölcsi/vallási megfontolások miatt szándékosan lebutitva (hibásan) alkalmazza a módszert).
Szóval fel a fejjel! Ezen a két apró lépés megtétele csak bele fog férni a hátralévő életedbe…”
:)
JainZar!
Konkrétan mi az a két lépés?
Mi számotokra az ideális életkor?:
Mióta az eszemet tudom arra vágytam, hogy huszonéves legyek. Kislány koromban a reklámok, a filmek tele voltak gyönyörű fiatal lányokkal és akkor jött divatba a barbie baba, amivel én nagyon szerettem játszani. A felnőtt nő formájú babát nem dajkáltam és pelenkáztam (nem is arra találták ki), hanem elbáboztam vele a 10-20 évvel későbbi önmagamat. Olyan szerepeket vettem fel, amilyeneket akartam, mert a babám életkora olyan volt, ami szinte mindenre lehetőséget adott. Amikor játszottam elképzeltem magamnak egy életet és azt vetítettem előre.
Konkrétan nem tudtam, hogy mit fogok csinálni, de abban biztos voltam, hogy gazdag, sikeres és boldog leszek. Kicsivel később már tudatosan készültem is rá, szorgalmasan tanultam, szakkörökre jártam, angol órákat vettem, hittanra jártam, sportoltam és még cserkészkedtem is, hogy minél jobb esélyeim legyenek. Több tervem is volt, akartam lenni: modell, színésznő, tanárnő, ruhatervező, autóversenyző és egy darabig Magic Jordan is. Csak mivel kicsi vagyok, lány és fehér, ezért ezek nagy részéről le kellett mondanom. 14 évesen elhatároztam, hogy üzletasszony leszek, onnantól következetesen érdeklődtem a gazdasági dolgok iránt és elvégeztem a közgáz egyetemet. Közben, hogy finanszírozni tudjam a tanulást és hobbijaimat (szórakozás, konditerem és temérdek könyv), elmentem dolgozni egy ingatlanirodához, átmenetileg, amíg nem leszek teljesen képzett és tapasztalt vállalati pénzügyi manager, aki után két kézzel kapnak a cégek, mikor kijön az egyetemről.
Nos, immár 7 éve végeztem és még mindig nem sorjáznak az ajánlatok, továbbra is ingatlanozok, elmúltam 30 és kezdek rájönni, hogy nem is bánom, hogy így alakultak dolgok. Most a magam ura vagyok, úgy osztom be az időmet, ahogy akarom, nem is keresek vele rosszul, van időm mellette spanyol tanfolyamot végezni, edzeni, kikapcsolódni, tulajdonképpen boldog vagyok. Nem tudom, meddig akarom ezt így folytatni, de egy darabig még biztosan, közben pedig képzem magam (tanulok nyelveket, PR-t, ingatlanmarketinget, ingatlanjogot, informatikát, cégszervezést), hogy pár év múlva saját vállalkozást, mondjuk ingatlanirodát nyithassak. Így most jól érzem magam, jobban, mint 25 évesen, mikor elkeseredetten tapasztaltam, hogy a siker és a gazdagság nem jön csak úgy a diplomával, ahhoz még marha sokat kell melózni. Eddig szinte egész életemben csak a cél lebegett a szemem előtt, ezért bármilyen erőfeszítésre, áldozatra hajlandó voltam és türelmetlenül vártam, hogy mikor lesz már minden csak móka és kacagás. Azóta azt is beláttam, hogy soha nem lesz az, hogy mindennel elégedett leszek és hátradőlhetek, mert gazdagon és sikeresen is lesznek újabb és újabb céljaim. Akkor meg minek folyton küszködni és görcsölni rajta? Az elmúlt pár évben megtanultam élvezni nem csak a sikert, de hozzá vezető utat is. Így most végre nem vágyok előreszaladni az időbe, oda ahol minden álmom teljesült, az sem frusztrál, hogy már elmúltam 30 és még nem vagyok a csúcson, inkább ösztönöz. Végre annyi idős vagyok, amennyi szeretnék.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?:
Január végén meghúztam a hátam és minden nyújtózás fájt. Azt mondták, kíméljem, így kezdtem kicsit óvatosabban mozogni. Már egy hónap is eltelt, mikor azon kaptam magam, hogy még mindig nem teszem fel a csomagomat az ülés fölé a vonaton, inkább az ölembe veszem, hogy kerüljem a kellemetlenséget. Ez erősen elgondolkodtatott. Nem úgy kezdődik-e az öregség, hogy bizonyos dolgokról megállapítom, hogy már nem tudom megcsinálni és aztán többet meg sem próbálom, nehogy kudarc érjen? Ezzel pedig olyan korlátokat állítok, amik egyre jobban leszűkítik a mozgásterem és lehetőségeimet. Fogtam a francos batyumat és felhajítottam a csomagtartóra. Azóta edzésen is rendesen terhelem a hátamat és mindent próbálok úgy csinálni, mintha kutya baja sem lenne.
Mi az öregedés értelme?:
Hogy elmenjen a kedvem az élettől? Hogy megakadályozzon bizonyos célok elérésében? Hogy csökkentse a képességeimet, ezáltal a hatásomat? Hogy lekösse a figyelmemet? Nem tudom, csak kérdezem és találgatok.
Akartok öregedni?:
Bocs, de erről a kérdésről egy film jut eszembe (Wishmaster) egy komisz dzsinnről, aki minden kívánságot sajátosan (végtelenül rosszindulatúan) értelmez. Na, ha neki azt mondanád, hogy intézze el, hogy ne öregedj, akkor zicher, hogy rögtön kinyírna, előtte kaján vigyorral megjegyezve, hogy kívánságod parancs.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?:
Köszi, de nekem is vannak módszereim. Ezekkel mondjuk nem állítható meg az öregedés, csak lassítható, de legalább tudom, mire számíthatok és nem vagyok ráutalva egy tablettagyártóra, meg a forgalmazóra.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?:
Félő, hogy ha vissza is kapnám, megint csak elpocsékolnám. Egyébként is elég nagyvonalúan bánok az idővel (nincs annyi, amennyit ne tudnék elcseszni.) Szombat reggel megbeszéltük a barátommal, hogy elmegyünk edzeni, de előtte még szexelünk egyet. Délután négykor szálltunk ki az ágyból azzal, hogy kéne valamit reggelizni, de kondizni már nem megyünk. ( :talktothehand: Bár a testmozgás végül is megvolt.)
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?:
Imádok könyvet olvasni (krimit, sci-fit, fantasyt, thrillert, történelmi regényt, drámát, lírát, szóval mindenfélét); filmeket, sorozatokat nézni; rádióinterjúkat és zenét hallgatni; neten web oldalakat, újságcikkeket böngészni; gazdasági, kulturális és művészeti folyóiratokat, magazinokat lapozgatni… de ezeket öregen is lehet. Amíg fiatal vagyok, leginkább csak szeretkeznék.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?:
Ezer év… annyi tudás és tapasztalat, amit az ember ez alatt összeszed már érték (a munkaerőpiacon is komoly előnyt jelent, de ügyesen kihasználva egyenesen hatalom). Ebben az időtávban már más célok, értékrend és prioritások lehetnek, mint egy emberi léptékű életnél. De persze nem feltétlenül. Én nem nézem rossz szemmel azt sem, aki ezt az ezer évet is kellemes időtöltésekkel ütné el.
De per pillanat nincsenek 1000 éves kilátásaink, és ahogy azt valaki találóan megjegyezte, nem csak az öregségtől, még számos okból kifolyólag meghalhatunk.
http://www.youtube.com/watch?v=nAwDPmalScE
Ez inspiráló volt, mint mindig.
Én a másik végéről is megfognám a témát. Mi van, ha nincs öregedés? Mitől lesz elég hajtó erő valakiben, hogy MOST akarjon jobb lenni, hogy MA akarjon elérni valamit? Nyugi fiúk, nem hajt a tatár. Ej, ráérünk arra még. Ha ma fel is szedek pár kilót, van még időm leadni majd akkor, ha épp bajnok akarok lenni. Ha most nem tanulok meg szanszkritül, van rá még több száz, több ezer évem. Bulizzunk addig kicsikét. Aztán szépen lassan elmúlik a vágy, a javulásra. És marad a stagnálás, ami egyenlő a lassú hanyatlással. És ha most hanyatlik kicsit, akkor mi van? Lesz még elég idő helyre hozni. Vagy nem?
Én sajnos láttam olyan embereket is, akiket nem érdekelt a kor, és nem érdekelt az öregedés. Ma fiatalok, ma akarnak “élni”. Élnek a mának! (Helyesen persze ez a mondás: “Élj a mában.” – csak úgy nem lehetne vele destruktív filozófiát és sört eladni.)
Szóval, láttam olyanokat, akiket nem érdekelt a holnap. Mert már a startnál feladták. Látták, hogy esélyük sincs elérni azt egy élet alatt, amit igazán kívánnának, ezért aztán el sem kezdték.
Vegyünk egy másik példát. Ma az emberek átlagos várható élettartama olyan 70-80 év körül van. Mondjuk történne némi csoda, és nem öregednénk tovább 25 éves korunk után, és 300 évig élhetnénk, amiről előre tudunk is, és e szerint alakulna az életpályánk. Egy idő után olyan civilizáció alakulna ki, ahol a 300 év alatt megélhető (de nem szeretem ezt a pszichológiai szakszót) élmények lennének az általánosak. Bár lennének jobb képességekkel, adottságokkal rendelkező emberek, akik 400 évnyi élményt is bele tudnának szorítani ebbe az időbe. Azokból lennének az új eszményképek, ezért a többiek ezt szeretnék sajátjuknak. És megjelenne az igény az életkor további kitolására. Meddig??? 1000 évig? 9999-ig? 72349705612397025348702365497025634907-ig?
Egy egészséges belső hajtóerővel rendelkező ember minden élethelyzetben alapvetően többet akar, mint amit ténylegesen el tud érni. Ezzel semmi baj sincs. Ez az indíttatás, ez a verseny az idővel, egymással hajtja a világot, a fejlődést, és ezzel a határok egyre kijjebb is tolódnak.
A fodros szoknyájú masnis nagy szemű kislánynak nem eshet baja, mert aranyos, mindenki szereti, főleg a pap bácsi. Ha leukémiás lesz vagy megfojtják a pincében, az angyalok várják és fényszárnyakon viszik az Istenhez a mennybe. Minden csudálatos, minden tökéletes, minden szeretet. Elhinni, hogy semmi nem fontos és semmi nem számít egyenlő a megvilágosodással.
Ez a litánia az öregedés és a halál csudájáról a kilátástalanságot mutatja, azt leplezi le. Gyermeki menekülés az ismeretlen elől a rózsaszín képzeletbe.
Javaslom, hogy akik szerint az öregedés és a halál jó vagy szükségszerű, ne kapjanak jelszót a következő cikkhez, nehogy csalódjanak. :D
annamari írta:
Valahol bennem is motoszkált egy ilyen megjegyzés, csak én túl puhapöcsű voltam leírni. :cute:
” Mi az öregedés értelme?”
Már voltak felvetéseim, amik az egyén szintjén is adnak/hatnak magyarázatot erre a dologra.
De ma éjjel eszembe jutott egy újabb megközelítés. Az öregedés egészségesen tartja a fajt. A faj szempontjából van értelme. Ugyanis az öregedés révén az egyedek kihullanak a sorból és helyettük új generáció lép be, akik az esetleges változásokra jobban tudnak idomulni, mint már egy bizonyos környezethet alkalmazkodott egyén.
Eznemcsak biológia szinten működhet. Jól látom a környezetemben, hogy mennyire nehézséget okoz az alkalmazkodás olyannak, aki egy más környezetbe kerül. A rendszerváltás után sokan képtelenek voltak alkalmazkodni a szoci után az új rendszerhez. Egyszerűen ki kell halniuk, fel kell nőnie egy új generációnak, akik a helyükbe lép. De amint változik a környezet ez az új generáció is elvesztheti adaptációs készségét. Erre megoldás az, amit a természet is választ, hogy már nem a meglévő egyéneket próbálja upgradelni és feljavítani, hanem egyszerűen új matériával dolgozik oly módon, hogy lecseréli a meglévő állományt. Ennek eszköze az öregedés. A célja a faj vitalitásának a megőrzése.
Nem mondom azt, hogy nem lehetséges ezt a dolgot másként is megoldani. Az emberi tudás már most sok területen új megoldásokat ad a természet megoldásaival szemben, viszont az apróbetűs részre hívnám fel a figyelmet. Nagyon sok emberi megoldás hosszútávon több baj forrása, mint azok a megoldások, amiket a természet alkalmaz.
Mi számotokra az ideális életkor?
Én azt gondolom, hogy nincs „ideális” életkor, de ha be kéne határolni, akkor 30-40 év között lenne.
Azt nem érzem, hogy öregszem, de volt, már amikor öregnek éreztem magam testileg – de elmúlt. :-) Hogy mi az értelme? Nem tudom, de nagyon jó lenne, ha nem következne be, tehát jöhet a tabletta!
Bizony elfogadnám az elpocsékolt az időmet, reménykedve, hogy most nem pazarolnám el.
Én is, mint a legtöbben nyelveket tanulnék, nyitnék a képzőművészet felé és elvégezném az orvosit.
@ qqtyin:
Szerintem az életben, legyen akár örök, mindig lesz helye a zenének! Az emberiség közös nevezője két dolog: a boldogság keresése és a zene. Ez az, amelyik az összes kultúrában fellelhető. És ha csak az élvezet kedvéért van, akkor sem hajthatsz folyamatosan egy örök életen át!!!! Elveszne a lényeg.
Paloca írta:
Nem figyeltél… Sokan írták azt, hogy ugyan azt csinálná amit most csinál, csak jóval alaposabban. :)
Még egy gondolat.
A cikksorozat címe TEST, mégis majdnem mindenki a ‘lélek kora, test kora’ összefüggésben fogalmaz . :) Ebből is látszik, hogy a kettő nem szétválasztható igazán. Ha csak az egyikre fókuszálunk (mindegy melyikre) nem működik, vagy nincs értelme hogy működjön… ;-)
Ez tényleg jó kis ráhangolódó cikk a témára. Már nagyon várom a folytatást. Ez talán még jobban érdekel, mint a rendszer.
Akkor a válaszok a kérdésekre:
Az ideális életkor igázából lényegtelen lenne, hogyha a test örökké élne és egy bizonyos koron túl nem változna. Ezt a kort én valahova a 28 és a 35 közé tenném. Attól is függ, hogy ki hogyan öregszik. Koromhoz képest én még mindig fiatalabbnak nézek ki, mint a többi velem egykorú ismerősöm. Mondhatni jó géneket örököltem. Zárójelben jegyezném meg, hogy a legjobb az lenne, ha nem csak hogy halhatatlan lenne a test, de váloztatható is, mint mondjuk Amernek a teste. Ha akarom öreg bácsi vagyok, ha akarom akkor síró kisbaba, ha kell akkor életerős katona stb. De lehet az már túl nagy kérés lenne! Ne legyünk telhetetlenek, nem igaz? :evilgrin:
Éreztem már magam öregnek, de inkább lelkileg, mint testileg. Sokszor éreztem úgy, hogy éretebb vagyok a koromnál, de gátakba ütközöm, mert a testem még túl fiatal, és nem vesznek eléggé komolyan. Öregnek még nem éreztem magam testileg. Még nem.
Az öregedésnek szerintem lelkileg van értelme, hogy a szellem és a tudatunk fejlődik. A testi öregedesnek semmi értelme sincs, hiszen egy bizonyos korlátot átlépve már csak rosszabbodik. Sokat beszélgettem idősekkel erről és az volt a közös bennünk, hogy az öregedést úgy éltek, meg hogy testük lett a börtönük, mert szellemileg hiába maradtak frissek és “fiatalok”, a testük nem engedte őket kiteljesedni. Fizikailag már nem tudták mindazt megvalósaítani amit egykor igen bármennyire is szerették volna.
Egyik legnagyobb mumusom az öregedés, nem csak azért, mert én öregszem, hanem azért mert a körülöttem lévők is öregszenek. Ezért a válasz egyértelmű, nem akarok öregedni. :jump:
Persze, hogy kérnék a csodapirulából az adott feltételek mellett. Ki nem?
“Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?” Ennek a kérdésnek nagyon olyan szaga van, amire utána Aeshma Daeva azt mondaná, hogy: – Hát te sosem tanulsz?
De igen, jó lenne visszakapni az elvesztegetett időt. Mi lenne az ára? Hogy a haszontalanul eltöltött időt kitörölnék az emlékezetünkből? Vagy milyen megtorlással járna?
Ha még 1000 év fiatalságom lenne, akkor a világ összes országában eltöltenék legalább 1 évet. Megtanulnám a nyelvüket, megismerném a kultúrájukat. Megfejteném, hogy hogyan lehetne a testet nem csak halhatatlanná tenni, hanem egyben felvértezni minden veszéllyel szemben. Mert ugye a nem öregedés csak az első lépés, de ha a következő sarkon átmegy rajtam a kamion, akkor mit sem érek vele. Úgyhogy javaslom harmadik “titkos” topiknak ezt a témát. 8-)
Alex írta:
Kár, hogy leírtad Alex, mert ezen én is gondolkodtam már. Most készülök vadászvizsgára és ahogy olvasom a különböző fajok életciklusait és összevetve azt a vadászati szokásokkal és a környezettel, valóban értelmet nyer ez a gondolat. És kiskapuként a szaporodás marad…
Jól van Alex, azért még tartogatok néhány gondolatot a további cikkekre!
:)
Duncan Shelley írta:
Erre legalább volt reakciód… :-P
Sokszor esem abba a csapdába, hogy nem jut időm bizonyos dolgok elvégzésére. Sokszor pedig úgy telik el az időm, hogy nem tudom mivel töltöttem el. Általában mindig azt csinálom amit éppen nem akarok és ilyenkor száz meg száz olyan dolog jön, amit szívesebben csinálnék. Legtöbb esetben azzal, nyugtatom magam, hogy még sok időm van, aztán amikor már ég a körmömre a gyertya, akkor gyorsulnak fel a dolgok, legtöbb esetben az eredmény kára származik belőle. Sok minden érdekel, sokat szeretnék tanulni, de mindig az a fránya idő, amelyből azt gondolom, hogy sok van, ezért nem haladok semmivel sem. Szóval ha valamivel meggátolnám az idő múlását, magamat doppingolnom kellene, hogy ne örüljek bele az időmilliomosságba. Ideális életkor számomra a 25, de nekem inkább egy időmúlás gátoló szerkezetre volna szükségem, mert ha nem öregszem, attól még telik az idő, és ha valamire nincs időm akkor és nem tudom elvégezni a feladatot, akkor csak a fiatalos mosollyal maradok.
Sziasztok! Nálam az ideális életkor 20-25 év között volt. Akkor fitnek éreztem magam és tele voltam tervekkel. Most 30 vagyok és már kicsit mutatkoznak az öregedés jelei: ősz hajszálak, tokásodás, stb. :-) Azt a bizonyos tablettát szívesen szedném, de csak akkor, ha a szeretteim is kaphatnának belőle. Lusta dög vagyok, úgyhogy,ha visszakapnám az elvesztegetett időmet, újra elvesztegetném.. 100 év fiatalsággal meg nem tudom mit kezdenék. Talán körbetúráznám a világot, kihagyva pl. É-Koreát. Olvasnék egy csomó könyvet, meg gazembörködnék sokat. :-)
@ Alex:
Szóval, evolúciós szemmel nézve a dolgot (vicces, mert az ehhez a cikkhez kedvcsináló cikk pont ez ellen ment), úgy gondolod, hogy ha valaki/valami örökké élhetne, nem tudna alkalmazkodni. Miért is nem? Pláne egy politikai rendszerhez? Ugyanmár.
Alex írta:
egészségesen tartja a fajt kedves herr alex obersturmbannführer?
idomulni és alkalmazkodni két olyan szó ami hiányzik a szótáramból
Arkos írta:
Az axióma az, hogy a monokultúra gyengébbé teszi a rendszert.
Nem kétséges, hogy lennének egyének, akik nagyon is jól tudnának alkalmazkodni, de a faj sérülékenysége mégis növekedne. A faj logikája nem egyénekben gondolkodik, hanem tömegekben. Az egyén teljesítménye nem meghatározó, mindig a tömegek teljesítménye a meghatározó.
Persze lehet ezzel vitatkozni, de a természetben rengeteg példa van arra, amit leírtam. tehát ez egy evidencia, mégha nem is állítom, hogy kízárólagosan így van.
Alex írta:
nem axióma és nincs erre példa
de kérek magától 1 példát hogy rámutassak hol téved a gondolatmenete
Különben csak ez a blog is jó példa a felvetett problémára:
Gondoljátok, hogy az egyes vélemények változnak az érvek súlya alatt? Senki nem változtatta meg a véleményét. Aki hülyeségnek gondolja azt, amit írok, az több száz oldalnyi érvelés után is annak fogja tartani.
Miért fongtos ez? Azért mert ha ennyire betokozódtak a vélemények egy egyénnél, akkor vajon nem bizonyíték-e ez arra, hogy egy kor után a változás és az adaptáció bizony veszt a rugalmasságából. Még a legrugalmasabb egyén sem öleli fel a spektrum teljes volumenét, mert valamiféle alapok és kapaszkodók mindenkinél bebetonózódnak.
Mivel nagyon nehéz új ideológiákat és eszmékkel átírni a már bevésett és berögzült sémákat, bizony az álomány cseréje egyben megtartja a faj azon képességét, hogy mint faj rugalmas és friss maradjon.
és nem arróll van itt szó, hogy nem hiszem el, hogy vannak egyének, akik eljutnak a megvilágosodás bizonyos fokaira és képesek rendkívüli dolgokra, hanem rendszerszinten nem ezek dominálnak.
@ Alex:
herr alex ne beszéljen mellé hozza az 1 példáját hogy rámutassak a hibájára
a rengeteg példa azt szokta jelenteni hogy egy se
amit herr alex és hittársai kitaláltak érdekes ugyan de áltudományos
beidézem a meghatározást:
“Értelmes lény az, amely magyarázatokat keres és magához rendezi a környezetét; valamennyi értelmes fajnak van filozófiája, vallása, tudománya és művészete.”
ennek nyoma nincs kérem az állatvilágban és a növényvilágban ezért abból kiindulni hogy az értelem jelenléte nem számít áltudományos
az ember esetében hatékony képzési módszerek és igaz információk hoznak lényegi változást nem a genetikai tenyésztés a hajszín a szemszín és a testalkat nem lényegi változás egyébként se faji szempontból
@ Alex:
Nem értem, miért jelentené az egyed/egyén fejlődése a faj sérülékenységét? És igen is, a “faj logikája” (hmm…) egyénekben gondolkodik. Az evolúciót se úgy ábrázolják, hogy BANG minden halnak lába nőtt.. hanem először lába nő egynek, aztán, ha a többi is úgy érzi, növesztenek azok is. ^^
És, igen, a vélemények elég gyakran változnak. :D (Méghozzá a tudás függvényében.) Azt gondolom, ezt nem kell tovább ecseteljem, ez egész egyszerűen így van.
Stella73 írta:
Mindkettőhöz érteni kell.
Ami “zene” (többnyire amit populárisnak becéznek) összeköti per pillanat a “népeket” az kritikán aluli szenny, amivel rengeteg hazugságot és ideológiát menedzselnek.
A boldogságot nem kell keresni – sokan úgy kutatják, mint a szemüveget ami a fejük tetején vagy az orrukon van…
Mi számotokra az ideális életkor?
30 év
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Nem. (42 vagyok)
Mi az öregedés értelme?
Szerintem semmi. Egy átlagos életforma számára nyilván van értelme a természetes kiválasztódás stb. szempontjából, de egy értelmes lény számára nincs.
Akartok öregedni?
Nem.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Végül is igen. Csomó macerától megszabadítana, nem kéne 60-70 évente új testet nevelni 15-20 évig…
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Ezt nem tudom értelmezni.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Végtelen sok év fiatalságunk van, úgyhogy csak úgy, mint eddig :)
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Lásd fentebb.
Szerintem egy kicsit túl van lihegve ez a test dolog. Születik, felnő, öregszik, meghal. Sok gond van vele, etetni kell, pihentetni kell, óvni kell az időjárástól std. De ez van. Jó lenne ha nem lenne így, de most így van…
Kedves Kollégák!
Rövidesen jön az új cikk, aki még nem kommentelt, az kommenteljen, mert lemarad, a megkezdett eszmecseréknél törekedjetek a lezárásra, mert az új cikk megjelenésével ez a topik el fog halni (tapasztalat szerint).
vilko barnabás főtitkár írta:
de mire hozzak példát?
Arkos írta:
Az miből következik, hogy a halhatalanság az fejlődés?
Arkos írta:
Gondolod? Mutass nekem példát ezen a blogon, mikor valaki megváltoztatta a véleményét a tudás függvényében.
@ Alex:
Hát mégis micsoda a halhatatlanság, ha nem fejlődés? Minek neveznéd azt, hogy valami soha nem romlik el? Sőt, nem hogy fejlődés, hanem plusz idő, még több fejlődés elérésére.
Nos, “sajnos” nem rendelkezik a tudattáram a blog összes kommentjével, sem a felhasználok személyiségével, vagy akármilyen beállítottságukkal, így nem áll módomban példát felhozni. Ellenben elég egyszerű példa a vélemény megváltozására, ha visszagondolsz, hogy miről hogyan vélekedtél 6 évesen, 15 évesen, 20 évesen, 30, 50, etc, etc.. De vannak esetek, mikor pillanatonként változik a véleménye az embernek. “Hm, nekem az a véleményem, hogy ez a medve vegetáriánus…”
annamari írta:
A halhatatlanság kutatása az nem menekülés az ismeretlentől ? :-D :skeleton: :-D
@ vilko barnabás főtitkár:
Főtitkár úr, megenged egy merész kijelentést, miszerint néhány vessző alkalmazása ráférne az egyébként helytálló véleményének formai kivitelezésére? :sidefrown:
Bemelegítés meg volt,már várom az új cikket :)
Alex írta:
Nem. Az sem érdekelne, ha nem jár iskolába. Csak az érdekelne, hogy váltsa meg a világot és legyen olyan erős testileg és lelkileg, hogy senki és semmi ne nyomhassa el.
@ Jaklin:
Hegylakó sorozat. A legtöbb halhatatlan csak a harcnak és az élményeknek élt, a sok ezerből 2 volt említve, mint aki használta az idejét valamire, az egyik az elméjét fejlesztette, a másik tudományokat tanult és krónikát írt 5 ezer éven át.
De ezt persze nem halhatatlanok írták.
Azért az más, hogy csak potenciál az 1000 év, semmi nem garantálja, hogy a holnapot is megéled.
Petra írta:
Szerintem te a statisztikusok réme vagy. :D Nem lehetne csak egy számot írni? :)
Bence írta:
Kell lennie valami rossznak, hogy megmozdulj?
Ha nem lenne öregedés, ha nem lenne beépített halál a testben, attól még nem lenne sérthetetlenség sem. Tehát potenciálisan elélhetnél 50 millió éven át ugyanabban a testben, de meghalhatnál fél óra múlva egy eltévedt repesztől vagy ha tönkrevágod a májad. Ha valami barom csatateret akar csinálni a lakóhelyedből, akkor tenned kéne ellene ugyanúgy, ahogyan most.
Ha nem fizikai oldalról közelítünk, vajon hány élet óta degradálódunk? Egymillió? Egymilliárd? Van időnk helyrehozni? Persze, hogy van.
annamari írta:
Érthető, hiszen ez annyira borzalmas, hogy nem sokan tudnának vele szembenézni.
Igen. De nem csak rózsaszín képzelet van, és attól az még mindig menekülés.
Fognak. :D Ha jól csinálom, akkor fognak, nagyot.
Henrik írta:
Mindenre nem lehet reakcióm, mert még élnem is kell. (ene) :-P
vilko barnabás főtitkár írta:
Az enyémben megtalálható, de szenvedek tőle.
vilko barnabás főtitkár írta:
Bárki írta is, tökéletes. 8-)
Alap.
Alex írta:
El sem tudom képzelni, mi tértesz fejlődés alatt, ha ez sem az.
Egyszer Great megváltoztatta a véleményét valamivel kapcsolatban, sőt én is megtettem már. Többire nem emlékszem. Ja, de, Putyin is változott már. De itt tudás nincs, mert csak beszélgetünk, a tudáshoz meg személyes találkozás kellene.
Thirdeye Magister írta:
A kutatás nem az ismeretlennel való szembenézés?
Arkos írta:
Ahoz, hogy fejlődésként fogjuk fel, tudnunk kéne az öregedés és a halál értelmét. Ezt nem tudjuk, ezen a bloggon vita folyik róla számtalan elképzeléssel, de még nem jutottunk a végére. Márpedig míg egyértelműen nincs bizonyítva a halál és az öregedés céltalansága, csökkevényessége, használhatatlansága értelmetlensége, addig nem lehet kijelenteni, hogy a halhatatlanság az fejlődés.
Az, hogy a többség az öregedést rossznak fogja fel, mert egyéni szemszögből nézve (érdekeket sért) annak tartja nem bizonyítja azt, hogy az öregedés az önmagában rossz. Csupán azt jelenti, hogy vannak, akik rossznak tartják. Ahogy van számtalan ember, aki nem veti meg a drogok használatát, ettől még nem bizonyított, hogy a drog az jó.
Arkos írta:
Ezt nem vonom kétségbe, viszont vannak dolgok, amik nem változnak függetlenül a korodtól. Én nem iszom kávét, mert 6 évesen sem izlett az íze (bár az illatát nagyon szeretem) és ez a véleményem nem változott a koromtól függetlenül és attól sem, hogy egyre több tudásom van a kávéról és látom is annak hátrányos hatásait (nagyon sok ismerősöm szereti a kávét és én nem tudok nekik jó kávét főzni, mert nem tudom. hogy mi a jó kávé).
Viszont érdekes, hogy a tapasztalatot és a tudást Te pont az öregedéssel hoztad összefüggésbe (6 évesen, 15, évesen, 20, 30, 50 évesen más tapasztalati és tudás szintet feltételezve). Azért írok öregedést és nem az idő múlását, mert a szöveged egy érési és minőségi változást is sejtete nemcsak egy egyszerű mennyiségi változást.
Ha az öregedés jár minőségi változással, amint nekem ezt érvként felhozod, akkor vajon magad is nem szolgáltatsz ezzel bizonyságot arról, hogy az öregedésnek vannak/lehetnek pozitív hatásai is?
Duncan Shelley írta:
Ja , de a kutatás tényleg szembenézés az ismeretlennel .
Csak a motivációja az ami menekülés az ismeretlentől . :-D
@ qqtyin:
Egyetértek. Éppen ezért van értelme a zenében képezni magunkat. A többi igaz :)
@ Alex:
Hát, azért akármiért is van öregedés, nem tartom valószínűnek, hogy ez valami pozitív dolognak lett kitalálva.. Meghalni bárhogy meglehet, gyorsan, lassan, fájdalmasan vagy nem, de mégis mi értelme van a lassan, élve szétaszásnak, meg fél életnyi szenvedésnek, hogy aztán még az előbb felsoroltak közül is elérjen valamelyik?!
Khm.. a kávéivászat nem vélemény. ^^
A kort csak viszonyítási tényezőnek hoztam fel, nem magára az öregedésre gondoltam. Nem az a lényeg, hogy hány évet élsz, hanem hogy adott idő alatt mennyi tudásra és tapasztalatra tudsz szert tenni. És ennek semmi, de semmi köze nincs a test öregedéséhez. Nem attól leszek bölcsebb, hogy beőszül a bajszom, vagy kijön rajtam a reuma, hanem hogy mennyi ideje és milyen “hatékonysággal” gyűjtöm a tapasztalatot. Meg ha a test öregedését nézzük, gondolj csak bele, hány idős ember küzd memóriazavarokkal és az érzékszervek tompulásával. Hát hogy lehetne egy már-már “alig működőképes” test okosabb?
Mi számotokra az ideális életkor?
Szerintem minden életkor ideális valamire. A gyerekkor a játszásra, a fiatalkor és középkor a tanulásra, családalapításra, az időskor utazásra. Konkrét életkort ezért nem adok meg.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Nem, habár fehér hajszálakat láttam a fejemen a tükörben, tehát a testem valamelyest öregszik már (35 éves).
Mi az öregedés értelme?
Véleményem szerint az öregedés esély a testi megújulásra. Ezáltal érhetjük el a változatosságot, amire szerintem szükségünk van. Rém unalmas lenne mindig ugyanabban az állapotban lenni. A gyerek megszületne, ő sem öregedne, mindig csecsemő maradna. Netán ki sem fejlődne a zigóta állapotból. Netán a zigóta létre sem jönne. Mit csinálnánk öregedés nélkül, ha így még a családalapításnak sincs értelme, mert nem születnek új emberek? Előbb-utóbb mindenki meghalna valamilyen balesetben, és vége lenne az emberiségnek.
Akartok öregedni?
Igen. Ez így van rendjén. Lásd fennebb.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Nem. Lásd fennebb.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Nem szükséges.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Valószínűleg az embert és az életet tanulmányoznám.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Valószínűleg az embert tanulmányoznám száz évig, és ha még marad tanulmányoznivaló, akkor folytatnám tovább is. Ha vagy amikor végeztem ezzel, akkor a maradék időmben teniszeznék, csillagászkodnék, világot látnék, új hobbikat szereznék magamnak.
Kari írta:
Kimaradt még a zene, azt is mindenképp csinálnám. 8-)
Arkos írta:
A faj szempontjából pozitív dolog.
Arkos írta:
Vagyis a halhatatlanság önmagában nem pozitívum, nem fejlődés, hisz a végtelen sok időt is el lehet pocsékolni.
Arkos írta:
Az öregségnek van tapasztalatformáló hatása. Egy fiatal máskép itéli meg a dolgokat pont azért, mert a teste máskép reagál. Az öregedés önmagában is tapasztalatot jelent. Bizonyos életkorban a prioritások másra helyeződnek pont amiatt, hogy az egyén más életciklust is megtapasztal.
Arkos írta:
Mi köze a testnek az okosághoz? Stephen Hawkinsnak ezek alapján mínuszos IQ-ja van?
@ Alex:
Már látom, hogy ez a “beszélgetés” nem vezet sehova, ugyanis én nem tudlak meggyőzni, te meg egyrészt nem érted a mondataim összefüggéseit és jelentéseit, másrészt ugyanazzal érvelsz, amiről már egyszer kifejtettem a véleményem. Mindenesetre köszönöm a lehetőséget.
Végigolvasván az összes kommentet, arra jutottam, hogy van egy dolog ami elkerülte a tisztelt hölgyek és urak figyelmét.
Ez egy ciklus mármint amiben most itt ezen a planétán részt veszünk a programunk alapja hogy minden körülmény ellenére túléljünk az öregedés leküzdése is része minél jobban elkerüljük annál tovább maradunk ebben a ciklusban, de itt eléggé korlátoltak a lehetőségeink. Viszont az időnket célszerű olyan dolgok megismerésére fordítani ami szolgálja fejlődésünket. Minél egészségesebben és fiatalabbnak őrizzük testünket, annál több esélyünk van megugrani azt az akadályt amit ez a játszma tartogat nekünk.
@ Duncan Shelley: ” ennek nyoma nincs kérem az állatvilágban és a növényvilágban ezért abból kiindulni hogy az értelem jelenléte nem számít áltudományos”
a mehek , meg a hangyak, az ahogy elnek nekem eleg ertelmesnek tunik pedig sem vallasuk sem muveszetuk…. de egyet ra lehet huzni igy utolag
Én ha lehetne, mindenképp választanám a halhatatlanságot. Érdekes kérdés, hogy mit tenne egy ember abban a tudatban, hogy végtelen ideje van. Talán tényleg tanulna évekig olyan dolgokat amik nem létfontosságúak számára, csupán érdeklik vagy örömet szereznek neki. Viszont a halállal megszűnne egy bizonyos motiváltság. Az idő elveszítené a jelentőségét, nem hajtana semmi arra, hogy belekezdjen az ember valami építő jellegű dologba a távoli jövőjével kapcsolatba. Ha elérne egy bizonyos életszínvonalat, ami neki megfelelő, valószínűleg abbahagyná a tanulást, a további törekvés. Persze ez is csak az emberek egy részére, de szerintem nagyobb részére igaz.
Ha visszakapnék minden elpocsékolt időt, elfogadnám.Erre sajnos nincs lehetőség , ezért azzal kell megnyugtatni magunkat hogy nem teljesen hasztalan az elpocsékolt idő. Abból is származik tapasztalat, az ember nem követné el újra azt a hibát, sőt, tudja milyen rossz úton járni, később könnyebben felismeri azt. Kár emiatt dühösnek, csalódottnak lenni, változtatni úgysem lehet rajta, tanulni belőle viszont igen.
Ha lenne még ezer évem rengeteget sportolnék, kipróbálnék, fejlődnék minden sportágban ami érdekel, tetszik, viszont jelenleg nincs időm rá. Több időt töltenék azokkal az emberekkel, akiket kedvelek. Tanulnék is rengeteget, többnyire hasznos dolgokat. Ha végtelen időm lenne sok haszontalant is.
A jelenlegi álláspont az, hogy az emberi agynak vannak korlátai, nem lehet végtelen tudást felhalmozni. Egy idő után megállnánk a tanulásban, és nem változnánk tovább. Abba viszont bele lehet unni, ugyanazt csinálni végtelen ideig, az olyan mint semmit sem csinálni, vagyis meghalni. Vagy változnánk, viszont elfelejtenénk a múltunkat, hogy milyenek voltunk rég, más emberré válnánk. A viszont nem ugyanolyan értékű mint a reinkarnáció? Az is halál lenne bizonyos szempontból.
„Az öregség elvesz, és nem ad semmit. Csak árt, csak bánt, csak megaláz.”
Szerintem ad. Ha mást nem (de szerintem mást is…), ezt a cikksorozatot. Vagy ezt a filmet: http://www.youtube.com/watch?v=Ai88MX62veE
Törvény
A test is egy rendszer lévén, törvények vonatkoznak reá is. Hiteinknek megfelelő törvények. Ok, hiteimnek megfelelő törvények. Egyik ezek közül, az entrópia törvénye lehet, mely szerint „minden magára hagyott rendszer spontán módon a rendezetlenség irányába megy.” (Hoffmann Gergely – A végtelen egyszerű 36. oldal). Szóval, ha a rendszert, azaz a testemet nem hagyom magára, akkor a „rend” irányában marad… Aham, csakhogy tapasztalom szerint amit teszek, az nem elég. Legfeljebb késlelteti, lassítja a folyamatot.
A táplálkozásomon is, változtattam, de (még) nem vagyok elköteleződve egyik irányba sem, egyiket sem tartom „meggyőzőnek”, ami a hús-nem hús sztorit illeti.
Időhiány :snail:
Van egy ismerősöm, akivel általában a táplálkozásról, antioxidánsokról, mozgásról (nála, ez szakmai ártalom) stb. beszélgetünk (legutóbb, az epigenetikáról is) és egyszer felhívta a figyelmemet a „Duncan könyvekre”. Nemrég oda lyukadtunk ki, hogy ha „úgy alakulna”, akkor lenne elég időnk elolvasni az összes Duncan könyvet, cikket, hozzászólást, a lényeget kijegyzetelnénk stb. Viszont olvasva II.Putyin998 cár néhány tapasztalatát, mégsem szeretném, ha „úgy alakulna”. Szóval, az a 100 vagy 1000 év, még jól jöhet… :loser:
Az időhiányról, illetve siettetésről, egy nézőpont(váltás): http://www.youtube.com/watch?v=iXBrCAhFGLI
Végül
Végül, T. Harv Eker azt írta „A milliomos elme titkai”-ban, hogy ha nem vagy olyan sikeres, mint amilyen szeretnél lenni, az azért van, mert valamit nem tudsz”. (13-14. oldal)
Ugyanez másképp: „Krisztus tanítása szerint: „Az emberek a halálban sínylődnek, mert tudatlanságban vannak:” A tudatlanság a legnagyobb átok, ott, „vak vezet világtalant és valamennyien a gödörbe esnek.” ” (Bicsérdy Béla – A halál legyőzése – 28. oldal) :-)
Arkos írta:
Ma felpaprikázott hangulatomban vagyok, mert éppen egy újabbb lakossági fórumról jövök (ahol ott volt a polgármester is és vagy 8 képviselő is) ahol pontossan olyan módon mint itt elmagyaráztuk érvekkel, hogy miért nem indokolt áthelyezni a maygar iskolát egy másik épületbe.
Kb 5 másodperc után kiderült, hogy az “ellentábornak” alapvetően nem világossak egyszerű gazdasági, erkölcsi, szociális, kultúrális, történelmi, emberi stb. összefüggések sem. Érvelésük lényege kimerült abban, hogy nekünk kell az épület és mi vagyunk hatalmon szóval ez elég érv ahoz, hogy bármiféle ostobaságot kivitelezzünk.
Miután a mondanivalónkat előadva körvonalazódott számukra, hogy nagyon komoly érvek vannak a mi oldalunkon (többek közt törvény tiltja, hogy a község és az állam forrásaival és vagyonával előnytelenül gazdálkodjanak és per pillanat most a felé megy a dolog, hogy egy gazdaságilag független iskolát akarnak veszteségbe hajszolni azzal, hogy egy számunkra 5-ször nagyobb épületbe akarnak kiköltöztetni, ami révén kb 80 ezer euros dotációra fogunk szorulni évi szinten a város költségvetéséből, ami annak megszűnéséhez fog vezetni) a válaszuk kb így hangzott:
” a vita nem vezet sehova, mert ugyanis mi nem tudjuk a lakosságot meggyőzni, mert az nem akarja érteni, hogy a mi érdekeink felülírnak mindenféle összefüggést és fölösleges elmagyaráznunk dolgokat, amiket mi fontosnak tartunk, mert Ti úgysem érthetitek”.
Szóval mára elegem van az olyan kijelkentésekből, hogy mivel nekem a halhatatlanság előnyöket kecsegett félrenyomok mindeféle meglátást a negatívumokról, mert minek itt túldiskurálni a dolgokat, hisz a trend az, hogy ha érdekem diktálja, akkor az ok arra, hogy a legnagyobb hülyeséget is támogassam.
A világ mostani állapota pontosan tükrözi ezt a szemléletet. A rövidtávú érdekek mentén vannak döntések hozva, a negatívumokat nem figyelembe véve és mikor valaki rámutat a másik mondandójában a logikátlansáhgokra, nem átgondoltságokra illetve a helytelen feltételezésekre, akkor általában a vitát gyorsan le kell zárni, hisz fölösleges, hisz én már döntöttem.
HELYZETJELENTÉS
Fent van a 2. cikk. Aki még nem kommentelt, és érdekli a folytatás, az tegye meg, mert ez a topik rövidesen zárul. 1 soros kommenteket nem tudunk elfogadni “érdemi hozzászólásnak”.
A jelszavak kimentek a 2. részhez. Aki nem kapott jelszót, pedig írt kommentet, reklamáljon.
Eléggé megkéstem vele , de azért még lecsapok az utolsó lehetőségre.
Mi számotokra az ideális életkor?
A biológiai fejlődés vége , 30-35 év.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Nem.
Mi az öregedés értelme?
A halállal összekapcsolva , egy ciklus fenntartása , élettér felszabadítás az új generációnak.
Akartok öregedni?
Nem .
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Igen .Azonban én kötném bizonyos szabályokhoz. Ilyen áron mindenki hozzá juthatna és a népesség növekedésével növekednének a szükségletek. A végén meg azért halnánk meg mert a szükségleteinket nem tudjuk kielégíteni és nem azért mert nem vettük be a tablettát.
Ma is élnek olyan (idős) emberek akik fiatalokat megszégyenítő fizikai egészséggel rendelkeznek , ők vagy tudják a titkot vagy „véletlenül” valamit jól csinálnak esetleg jó genetikai adottságokkal rendelkeznek.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Ha az az idő nem társul valamilyen új tapasztalathoz , akkor igen(bár ekkor már nem minősülne elpocsékolt időnek)Tehát igen , elfogadnám.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Kutatnék ,hogy lehetne ebből halhatatlanság , de megszakítható halhatatlanság amikor én akarom. A legjobban ez a gondolat fejezi ki számomra :
Örök élet kéne a halál jogával.
Most “arasznyi” életem van, a halál kényszerével. (Szabó Lőrinc)
Ezen kívül rengeteg minden kipróbálnék , felfedezném ,kutatnám az egész világot.
Köszönöm a lehetőséget.
Én is kicsit megkésve, de…
Szerintem a fizikai test időtartama korlátozva van. Direkte.
Azt nem állítom, hogy nem lehet hatékonyabban kihasználni, mint ahogy manapság használjuk, azaz a jelenlegi (elméleti) kb 80-100 év véghatáridőt biztos lehet még kijjebb tolni, de akkor is véges lesz a működési ideje. Azaz soha nem lesz örök életű test (hangsúlyozom: a test). Az 1000 év is már csak utópia.
És, hogy miért van korlátozva?
Pontosan ez a motiváló erő: sűríts bele minden a megadatott időbe, égj hatalmas lángon, mert sokáig nem teheted meg, pörögjön az agyad, tevékenykedj és nem lustálkodj, használd fel a megszabott időt.
Ha túl sok ideje lenne az embernek (testnek), akkor túl ráérős lenne, nem lenne semmi kényszer. Hol maradnának akkor a felfedezések? Hol lennének akkor az innovációk?
Eltunyult ezer éves pató pál urak világa lenne akik ráérnének mindent megoldani “majd máskor”.
Ha nem lenne öregedés (és halál), akkor nem lenne “korlátja” az embernek és akkor az egész más erkölcsöket eredményezne…
A test élettartamának rövidsége erős motivációs kényszer. Ez az öregedés értelme.
Természetesen ki ne szeretne sokáig élni, önmegvalósítani, minél több dolgot megismerni, minél több helyet látni, stb. Én is szeretnék. Ha lenne még plusz időm tudnám mire fordítani. Sőt, ha visszakapnám minden elvesztegetett időm én lennék a legboldogabb ember. De akkor hova lenne a felismerés?
Fantasy: nem véletlenül lett uralkodó faj az ember az elfek és törpök között (akik köztudottan több száz évig élnek), mert a rövidke kis életükbe kellett minél több dolgot megvalósítaniuk, nem értek rá ezer évekig húzni-halasztni, kivárni.
Dark: nem véletlenül vonulnak a több ezer éves vámpírok torporba, egyszerűen nem bírják a hosszútávú létet, egy idő után nincs új a számukra, mindent láttak már, mindent megéltek már, így unalmassá válik a létezés.
“Mi számotokra az ideális életkor?”
25-35 testi év.
“Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?”
Igen. De legtöbbször sikerült elzavarnom, ezt az érzést.
“Mi az öregedés értelme?”
Nem tudom.
“Akartok öregedni?”
Nem.
“Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?”
Igen. De kérném a receptet is.
“Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?”
Igen, bár ezt sem tudom, hogyan lehetne ez lehetséges.
“Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?”
Keresném a “szent grált”, és a “bölcsek kövét”és a létfenség állapotát mert az a száz és ezer év is gyorsan elillan. Közben mindent és bármit megtennék, kipróbálnék, amit csak helyesnek tartok és módomban áll megtenni. Hosszú lenne a lista és menet közben nyilvánvalóan szaporodna a teendőm mert az új tudás új kérdéseket vetne föl és folyamatosan bővülne emiatt az érdeklődési köröm.
Számomra az ideális életkor?
Mindig annyi, ahány éves vagyok épp. Vagy amennyi éves a másik ember.
Éreztem már, hogy öregedem vagy öreg vagyok testileg?
A változást: igen. Előfordult.
Mi az öregedés értelme?
Nem öregedésnek nevezném. Inkább idősebbé válásnak. Ennek más az energiája. Próbáld ki, mondd ki mindkettőt, érezni fogod a különbséget. Mindazonáltal a válasz: a bölccsé válás. A tapasztalat. Végtére is, ezért vagyunk itt a Földön.
Akartok öregedni?
Igen!
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
NEM!
Így, csupa nagybetűvel.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Nem kellene. Az azt jelentené, hogy megbánom, hogy hiányérzetem van, amiért akkor, és ott, és akivel, meg amiért… az történt, ami. NEM. A jelenleg meglévő tapasztalataimat épp ezért kaptam az Élettől, mert AZ történt, ami megtörtént. Ha visszakapnám az időt… már nem lennék ugyanaz, aki most vagyok. Egy párhuzamos valóság, az illúzióban. Köszönöm, nem érdekel.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Én most is fiatal vagyok :) Egyébként tanulnám a tapasztalatot :) A lényeg, hogy minél tisztább szívvel és érzelmekkel jussak el oda, ahová tartok.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Átadnám azt amit megtanultam, tanítanám a tapasztalatom, hogy mások is tudjanak ÉS merjenek tapasztalni! Félelem nélkül, bátran.
Eddig mindenki kapott jelszót a 2. részhez.
Ha valakinek nem érkezett meg, jelezze.
Ideális életkor?
23 vagyok, az elég ideálisnak tűnik.
Éreztétek már, hogy öregedtek vagy öregek vagytok testileg?
Csak abba gondoltam bele, hogy ez a 23 év olyan, mintha egy tenyércsappanásnyi idő lett volna.
Mi az öregedés értelme?
Az öregedés egy természettörvény. Mi az értelme egy természettörvénynek? Mi értelme például a gravitációnak?
Akartok öregedni?
Nem akarok öregedni, de ugyanakkor nem akarok nem öregedni sem.
Ha évente 1 alkalommal be kellene vennetek 1 tablettát, ami 1 ezer forintba kerül, nem tartalmaz káros elemeket, ritka elemeket, nem esett bántódása senkinek azért, hogy azt a tablettát előállítsák, és ettől az 1 tablettától 1 évig nem öregedtek… kérnétek belőle?
Mindenesetre kipróbálnám, hogy tényleg működik-e. Egy év viszont nem biztos, hogy elég arra, hogy megnézzem, tényleg működik-e.
Ha most rögtön visszakaphatnátok minden elpocsékolt, elvesztett, elrabolt időt, elfogadnátok?
Természetesen elfogadnám. De ilyen nem lesz. Ami meg elmúlt, azon kár bánkódni. A jelenben még mindig megtehetem mindazt, amit a múltban elmulasztottam megtenni. Legalább is szeretném azt hinni.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még száz év fiatalságotok?
Megpróbálnék rájönni, hogyan tehetnék szert az örök fiatalságra.
Mit tennétek, mibe fognátok, mit tanulnátok, ha lenne még ezer év fiatalságotok?
Ugyanezt.
@ Duncan Shelley:
nekem nem erkezett meg :(
Én is kérnék szépen jelszót a második bejegyzéshez.
@ veratius:
Kiment.
@ never:
Másodszor is küldtem.
@ Alex:
Hát, ha így próbáltatok meg érvelni azon a fórumon, akkor ne haragudj, de ne csodálkozz.. ^^
Az, hogy olyan negatívumokkal próbálsz meg elrettenteni egy számomra teljesen vonzó, végtelen lehetőségekkel kecsegtető dologtól, amik nem mellesleg opcionálisak, egész egyszerűen “gonosz”. Rám akarod erőltetni a saját pesszimista világképedet, aminek kb. annyi az elve, hogy “ami cikk itt kijön, rossz”.. Mindenkinek legyen meg a saját drága véleménye, de engem, csak akkor fárasszon vele, ha tényleg jót akar. Mindenesetre köszönöm szépen, de a tied nem lesz befolyásoló jellegű, ha hivatalosan is halhatatlannak állok.
Azt hiszem kedves Zedge,hogy elkerülte a figyelmedet,hogy itt nem a játszmánkról van szó,hanem konkrétan az “éveinkről”!Arról,hogyha tehetnéd,újrajátszanád-e az eddig elrontott köröket. Jó egészséget!@ Zedge:
Duncan!
Van még abból a jelszóból???
Kérek szépen!
@ pipolaj:
Mennie kellett.