A Rendszer 1, 2, 3.
A Rendszer, 1. rész cikk a Rendszer felépítését és működését mutatta be, afféle rendszerelméletként. A 2. rész további információkat hozott be, reflektálva az 1. cikkhez érkező kommentekre. A 3. rész a megoldás alapelveit tartalmazta.
Nagyon érdekes volt látni, hogyan alakulnak-változnak a kommentek, hogyan alakulnak ki klikkek a hozzászólások írói között, és hogy mi történik a klikkeken belül.
Figyelemreméltó, hogy milyen erejű szűrőként működött az a feltétel, hogy csak az olvashatja el a következő cikket, aki kommentel. Ha csak annyit kell tenni valamiért, hogy valaki kifejti a véleményét, az sokak számára már megfizethetetlenül nagy ár.
Érdekes, és egyben ijesztő volt megfigyelni a Rendszer örökségének szakadatlan, pillanatnyi szünet nélküli működését, miközben arról folyt a szó, hogy mit is lehetne tenni a Rendszerrel szemben.
Bármi is a Rendszer, bárki találta ki, bárkik tartják fenn jelenleg, ahhoz nem férhet kétség, hogy zsenialitásuk páratlan. Amit egykor kitaláltak, azok mára áttörhetetlen tabukként ágyazódtak az elmékbe.
Ez a cikk a téma végső lezárása. Nem tartalmaz további érveket, további információkat, példákat, hivatkozásokat. Mindezektől eltekintve ebben a cikkben kizárólag a cselekvésről esik szó.
Bent és kint
Azt már tudjuk, hogy mi a Rendszer célja. Ahhoz, hogy ezen változtassunk, és esetleg megfordítsuk a polaritást, fel kell készítenünk magunkat és az életünket.
Függetlenednünk kell a Rendszertől, miközben egyre jobban kihasználjuk a Rendszert.
Hogyan? Lásd: lentebb.
BENT –
Az energia
Az életenergia (nem fizikai értelemben, de fizikai jelenségeket is képes produkálni) úgy jelenik meg a mindennapjainkban, mint figyelem.
Mindannyian behatárolt mennyiségű életenergiával születünk. Ezt az egyedi mennyiséget az évek során lekötjük.
Állandó figyelmet fordítunk a testünkre, a kapcsolatainkra, a munkánkra, az életünk nehézségeire, a vágyainkra, és így tovább. Ha abból indulunk ki, hogy van a birtokunkban 100 egységnyi irányítható figyelem, melyből x mennyiség le van kötve a fentebb felsorolt tételeken, végül marad nekünk 10-20 százalék. Talán kevesebb. Ez a kicsi szabadon irányítható figyelem az eszünk, az intelligenciánk, a fantáziánk, a kreativitásunk.
Ahhoz, hogy nagyobb befolyásra tehessünk szert, fel kell szabadítanunk annyi figyelmet, amennyit csak lehet. Ha ez sikerül, ha több szabadon irányítható figyelem áll a rendelkezésünkre, akkor ezzel fejlesztettük az intelligenciánkat és a képzelőerőnket.
Sorra kell vennünk, hogy mi mindenre fordítunk figyelmet. Mi az, amiről fel tudjuk szabadítani? És hogyan?
Nézzünk egy konkrét példát. Számomra a kövérség ott kezdődik, hogy nem látszanak a hasamon a bordák. Van valamennyi figyelmem ezen, bánt ez a hájasság, ami azt jelenti, hogy x mennyiségű figyelmem van a hasamon. Pár hónapja újra edzek, hogy ledolgozzam, ami nem tetszik. Mostanra már halványan látszanak a bordák a hasamon, és ahogyan fejlődöm ebben, úgy szabadul fel a figyelmem. Az edzéssel visszakapott figyelmi mennyiség megkönnyebbülésként, élesebb észként jelenik meg, ami látható a mindennapokban.
Ha valakinek van valamilyen testi problémája, elégedetlensége, oldja meg. Garantáltan fel fog szabadulni róla bizonyos mennyiségű figyelme. Ha valakinek párkapcsolati, munkahelyi (stb.) problémái vannak, oldja meg – és garantáltan okosabb, könnyedebb, kreatívabb lesz tőle.
Annyi figyelmet kell felszabadítani lekötött állapotból, amennyit csak lehet. Más szavakkal: annyi aggódástól, félelemtől, stressztől, fájdalomtól (stb.) kell megszabadulni, amennyitől csak tudunk.
A Rendszer olyan hatalmas probléma, aminek megfejtéséhez MINDEN figyelmünkre, azaz minden intelligenciánkra, minden fantáziánkra, minden kreativitásunkra szükség van.
Mennyire tudunk tiszta fejjel gondolkodni? Ez attól függ, hogy mennyi szabadon irányítható figyelem áll a rendelkezésünkre.
Precizitás
A tudás egy gondolat, amihez ha cselekvést rendelünk, elérjük az elvárt eredményt.
Ha egy gondolathoz cselekvést rendelünk, azaz elkezdünk dolgozni azon, hogy érvényesítsük a gondolatot, és nem érjük el a kívánt eredményt, akkor az a gondolat hamis.
Az igaz azt jelenti, hogy 100 százalékban pontos gondolat.
A hamis azt jelenti, hogy kevesebb, mint 100 százalékban pontos gondolat.
Ha nekem van egy gondolatom arról, hogy hogyan kell halászlevet készíteni, majd nekilátok, és az eredmény halászlé, akkor az egy pontos gondolat volt. Ha az eredmény nem halászlé, akkor a gondolat pontatlan volt.
Ha van egy gondolatom arról, hogy hogyan kell kilépnem a testemből, cselekvést rendelek e gondolat mellé, és kilépek a testemből, akkor az a gondolat igaz, vagyis nekem tudásom van. Ha nem lépek ki, akkor a gondolat hamis, téves, pontatlan, és nekem nincs tudásom.
A tudatlanság pontatlan gondolat. A tudást a gondolat pontosításával lehet elérni.
Ha alkotok egy jelszót, ami 1000 karaktert tartalmaz, és a jelszót úgy írom be, hogy 999 karakter egyezik, 1 nem, a jelszó nem fog működni. Ha 999 egyezik, és 1 nem, akkor a jelszó pontatlan, és ennyi pontatlanság éppen elég ahhoz, hogy ne működjön.
Milyen gondolatainkat hisszük tudásnak, amit soha nem vetettünk alá próbának? Milyen gondolatainkat hisszük tudásnak, amihez hiába rendeltünk cselekvést, nem értük el az elvárt eredményt?
Osztályozott információk
Mérhetetlen mennyiségű információval bombáznak minket minden egyes nap. Osztályoznunk kell az információkat, melyek elérnek minket, hogy rendet tehessünk magunkban – és figyelmet szabadíthassunk fel.
A következő kategóriákat használhatjuk:
Fontos – lényegtelen.
Igaz – hamis.
Most – majd.
Ha bejön egy infó, az első, amit el kell döntenünk vele kapcsolatban, az a következő: hatással lehet-e a jövőnkre? Ha nem, akkor lényegtelen. Ha igen, akkor fontos.
A második: igaz vagy nem igaz? Ezt úgy tudjuk eldönteni, hogy cselekvést rendelünk mellé, és nézzük, mi történik.
A harmadik: most kell vele foglalkoznunk, vagy majd? Ha jön felénk egy kisbolygó, ami 300 évre tönkrevágja az apály-dagály ciklust, de csak 98 év múlva ér ide, akkor ma még nem feltétlenül kell vele foglalkoznunk.
Gyakran megtörténik, hogy a befutó információ valóságtartalmának ellenőrzése jelenleg nem megoldható a számunkra. Ha az információ valóságtartalmának megvizsgálása csak úgy lehetséges, hogy kell hozzá egy 2,4 milliárd dollár értékű berendezés, amit eddig már 21 szakember próbálhatott ki, és már 2 ember félig érti, hogyan működik, akkor ezt valószínűleg nem tudjuk meglépni a közeljövőben. Ezért az információ besorolása: majd. Még akkor is, ha fontos. Még akkor is, ha várhatóan igaz.
Csak azokkal az információkkal foglalkozunk, amik igazak, fontosak, és most felhasználhatók. A többit félresöpörjük.
Bizonyíték
Ha egy pontos gondolat mellé cselekvést rendelünk, és az elvárt eredmény megvalósul, akkor alkalmaztuk a tudást. A bizonyítási eljárás a gondolat próbája, a bizonyíték pedig az, ha a próba sikerül.
Ahhoz, hogy a bizonyítékomat megmutathassam másoknak, maximális pontossággal dokumentálnom kell, hogy mit és hogyan csináltam. Ha valaki teljesen megérti, és pontosan követi, amit dokumentáltam, akkor eléri ugyanazt az eredményt, amit én.
Ha nincs dokumentáció, vagy nem pontos, akkor a próba nem végezhető el, és a bizonyíték nem adható át.
A tudományban a bizonyítási eljárás a megismételt kísérlet. Itt a kulcsszó a megismételt. Ha valamit nem tud bárki, bárhol, bármikor ugyanazzal az eredménnyel megismételni, akkor az nincs.
Ha azt halljuk, olvassuk, hogy valami bizonyított, keressük meg a dokumentációt. Amennyiben nem létezik ilyen, vagy zavaros, az állítást a megfelelő kategóriába kell helyeznünk, és nincs miért tovább foglalkoznunk vele.
Hozzáállás
Az időkkel kapcsolatos döntések meghozásával tudjuk kialakítani a megfelelő hozzáállást.
A múltat hideg fejjel eszközként használjuk. A jelenben élünk. A jövőért cselekszünk. Ez a megfelelő hozzáállás.
Egy regényben vagy filmben csak annak van létjogosultsága, ami közelebb viszi a cselekményt a végkifejlethez. Ha valami nem abba az irányba mutat, akkor felesleges, és nem kell. Ezt kell megtanulnunk az életünkre alkalmazni.
Mi a cél? A globális befolyás elérése. Ez, ami itt van előttem, egy lépés abba az irányba? Ha nem, akkor nem kell vele foglalkozni.
Ezzel a hozzáállással óvhatjuk meg a célunkat és maradhatunk az úton. Ezzel a hozzáállással akadályozhatjuk meg, hogy egy piszlicsáré probléma, nehézség vagy konfliktus eltereljen minket, kényszerpályára, betegségbe, sérülésbe, börtönbe vagy a halálba.
A média szünet nélkül mesterségesen szított konfliktusokat ad nekünk – a mi dolgunk az, hogy ezekkel még gondolatban se foglalkozzunk.
Az életben rengeteg lehetőség adódik arra, hogy leragadjunk valamin, megálljunk, eltérüljünk, feladjuk a célt. Millió lehetőségünk van szánalmasan apró játszmákban felőrlődni és időt pocsékolni. Megfelelő hozzáállással ez elkerülhető.
Megcsalnak, elárulnak, meglopnak, elvesztegetünk éveket? Vállat kell vonni és tovább kell lépni.
Ha csak annyit elérünk, hogy a tetteink a jövőbe mutassanak, már nagy lépést tettünk előre. Ha azt elérjük, hogy gondolatokat és érzelmeket sem vesztegetünk arra, ami jelentéktelen, akkor tényleg elértünk valamit.
Személyiségünk személyiségjegyekből áll össze. Személyiségjegyeink visszavezethetők a múlt egy-egy eseményére, illetve az abból levont következtetésre. A személyiség tehát egy állandóan fenntartott reakció a múltra. Az időkkel kapcsolatos döntésekkel néhány személyiségjegyet meg tudunk változtatni.
KINT –
Automaták
Ahhoz, hogy időt szabadítsunk fel saját magunk fejlesztésére, és a globális befolyásolást célzó tevékenységeinkre, ki kell használnunk a Rendszert. A Rendszer használ minket, teljesen helyénvaló, ha mi is ezt tesszük vele.
Időt kétféleképpen nyerhetünk: abbahagyjuk, aminek nincs értelme, és automatizáljuk, amit lehet.
Fentebb már tárgyaltuk, hogy mi az, aminek nincs értelme, azokat abbahagyjuk. Lehetséges, hogy nem megy egyik napról a másikra, de tervszerűen haladva eredményeket tudunk elérni.
Rendszerek felállításával részfolyamatokat és teljes munkafolyamatokat tudunk automatizálni. Amihez csak lehet, gépeket használunk (például szoftvereket), amit nem tudunk gépesíteni, azt delegáljuk, a feladatokat kiadjuk másoknak.
Mit teszünk, ami valójában nem fontos, mert nem vezet a cél felé? Ezeket le kell dobálnunk magunkról, vagy automatizálnunk kell. Mindent, amit csak lehet. Mi csak azzal foglalkozunk, ami tényleg fontos, ami a lényeg.
Pénz
A pénz szabadon felhasználható üzemanyag, mellyel működtetni lehet járműveket, vállalkozásokat, kutatásokat, életeket. Ezért nincs annyi pénz, ami már túl sok lenne.
Kiyosaki azt mondja, hogy a belső szegénység és gazdagság a pénzzel való bánásmódban jelenik meg. Aki belül szegény, az a pénzét olyan dolgokra költi el, amik fenntartása további befektetést igényelnek, aki belül gazdag, az a pénzét olyan dolgokra költi el, amik pénzt termelnek.
Jó példa erre az, amikor valaki vesz egy autót, amire folyamatosan pénzt kell költeni – vagy vesz egy autót, amivel pénzt tud keresni.
Amíg a pénztermeléshez ránk van szükség, nem tudunk átlépni egy határon. Automatizálnunk kell a termelést, gépekkel, és a feladatok delegálásával.
Néhány évvel ezelőtt olvastam egy fickóról, aki kisvállalkozásokat épített fel olyan szintre, hogy azok megálljanak a saját lábukon és profitáljanak. Több ezer kisvállalkozása van, havonta több ezer forrásból érkezik hozzá a pénz, és havonta összesen kb. 10 órát törődik a vállalkozásaival, a többi időben azt csinál, amit akar. El tudjátok képzelni, hogy ez a fickó mennyire ért vállalkozások elindításához és nyereségessé tételéhez? Sikerei kulcsa a tudása.
Az automatizált kereskedelmi weboldalak és a jogdíjak jó példák a gépekre bízott pénztermelésre.
Paulo Coelho írt 16 könyvet, melyek megjelentek 140 országban. Ez azt jelenti, hogy működik 2.240 vállalkozása, az ő személyes közbenjárása nélkül. Ez azt jelenti, hogy miközben alszik, vagy olvas, vagy tanul, 2.240 forrásból folyik hozzá a pénz.
A feladat tehát az, hogy olyan automatákat hozzunk létre, amik termelik nekünk a pénzt, miközben mi nem vagyunk ott.
Professzionalizmus
Ahhoz, hogy felkészíthessük önmagunkat és az életünket a célon való munkára, és ahhoz, hogy haladhassunk a célunk felé, legfőképpen és mindenekfelett professzionális szakértelemre van szükségünk, egy vagy néhány területen.
Ezt úgy érhetjük el, hogy kiválasztunk valamit, amit ingyen is csinálnánk, amiért fizetnénk, hogy csinálhassuk, és aminek van piaca, majd megfelelő tanulási módszerrel megtanulunk róla mindent, amit lehet, sőt tovább fejlesztjük, hogy többet tudjunk, mint bárki más.
Szellemi vívmányok
A keleti kultúra és a nyugati kultúra némileg eltérő ösvényen haladt, de mindkettő kifejlesztette a maga rendkívüli szellemi vívmányát.
A keleti kultúra szellemi vívmánya a jelenlét, a most hangsúlyozása, és azok a technikák, melyekkel ezt el tudjuk érni.
A nyugati kultúra szellemi vívmánya a fegyelmezett gondolkodás, melyet tudományos módszertannak hívnak. Ez a megfigyelés, dokumentálás, megismételt kísérlet, elméletállítás témáit foglalja össze.
Mindkettőre szükségünk van, mindkettőben rendkívül magas szintet kell elérnünk.
Lehetőségek
Az egészen biztos, hogy globális befolyásra nem lehet szert tenni erőszakkal. A Rendszer nem úgy van kitalálva, hogy esélyünk legyen jó célpontot találni. Ellenben az erőszak alkalmazása biztosan kényszerpályára visz minket, üldöztetés, börtönbüntetés, sérülés és halál formájában. Ezek egyike sem vezet a célunk felé, ezért kerülendők.
A Rendszer szolgálata nem hoz eredményt a számunkra. Bármilyen hatékony is egy fogaskerék, az attól még fogaskerék marad. Épp azért nem akarna senki belőle mást csinálni, mert fogaskerékként annyira bevált.
Lehetünk híresek és lehetünk nagyvezírek. A Rendszert biztosan nem érdekli a hírnév és a vezetői képesség. Lehetnek jutalmaink, díjaink, kinevezéseink. Teljesen érdektelen.
Ha eszközt adunk a Rendszer kezébe ahhoz, hogy hatékonyabban végezhesse a munkáját, akkor azzal elérhetjük, hogy felfigyeljen ránk, támogasson, szabad utat adjon, de ez sem elég ahhoz, hogy felemeljen.
A lehetőség máshol van. Egészen máshol. (Gondoljátok ezt tovább.)
Paranoia
Megkísérelhetünk szürke, unalmas és semmitmondó életünkbe egy kis izgalmat és színt vinni azzal a rögeszmével, hogy minket figyel a Rendszer, minket üldöz a Rendszer, meg még fél is tőlünk.
Belelovalhatjuk magunkat a dologba, idegesen kapkodhatjuk a fejünket, naponta 64 alkalommal kutathatjuk végig a lakásunkként funkcionáló lakókocsit lehallgató-detektorral, és vörösboros poháron át nézhetjük a világot, hátha meglátjuk a gonosz orvlövész szabad szemmel láthatatlan lézercsíkját, amint éppen minket próbál célba venni…
Semmit nem fogunk nyerni ezzel. De elveszítünk mindent.
Értelmetlen magunkat hatalmasnak, a globális befolyásra képes urakat pedig aprónak látni, mert pont fordítva igaz. Nem félnek tőlünk, nem fogjuk megijeszteni őket.
Azok a (mondjuk így, diplomatikusan) furcsa alakok, akik azzal etetik magukat és másokat, hogy a Rendszer el akarja tiporni őket, fényévek ezreire vannak attól, hogy a Rendszer uraitól egy méla pillantást kiváltsanak. Teljesen érdektelenek.
Őket nem a Rendszer pécézte ki, csupán zavaros személyiségük és antiszociális életmódjuk miatt néhanapján bedarálja őket a társadalmi gépezet. Valahogy úgy, ahogyan a guruló autó eltapos egy gilisztát. Nem volt célpont, csak a giliszta nem tudta, hogy az autóúton araszolgat.
Összefoglalás
Figyelmet kell felszabadítanunk, hogy eszesebbek legyünk, és jobban átlássuk a világot.
A gondolatokat cselekvéssel próbának kell alávetnünk.
A beérkező információkat osztályoznunk kell. Csak azzal foglalkozunk, ami fontos, igaz, és aktuális.
Megfelelő hozzáállást alakítunk ki magunkban. A múltat hideg fejjel, eszközként használjuk, a jelenben élünk és dolgozunk, a jövőt tartjuk szem előtt. Nem ragadunk bele semmibe.
Automatizálunk mindent, amit csak tudunk, hogy ezáltal időt szabadítsunk fel a magunk számára, és oly módon keressünk nagy mennyiségű pénzt, hogy az ne igényelje az aktív részvételünket.
Kiválasztjuk azokat a szakterületeket, amiket kedvtelésből is művelnénk, ezekről megtanulunk mindent, amit csak lehet, és továbbfejlesztjük a tudásunkat, hogy többet tudjunk, mint bárki más.
Elkerüljük a buktatókat, és megtaláljuk az utat felfelé.
Epilogue
Természetesen a fentieket is félre lehet érteni, és természetesen a fentiek még mindig csak az alapok.
Valószínűleg a legtöbben semmit sem kezdtek mindezzel. Néhányan talán majd azt mondjátok, hogy hm. Biztosan lesznek majd olyanok is, akik kijelentik, hogy ez mind felesleges és baromság.
Semmi probléma.
Furcsa világ is lenne ez, ha bárki elérhetné a globális befolyást.
Zárul Duncan mókatára, de ha tetszett, nemsokára…
8-)
Duncan Shelley írta:
:yes:
@ Zoli:
Nemár ilyen tartamas hozzászólást! :D
Most is lesznek elégedetlen hangok. A legtöbben azt várják, hogy pontosan meg legyen mondva nekik, hogy mit és mikor, aztán azt megtenni helyettük, nekik csak a jutalmat eküldeni, amit kegyesen elfogadnak.
Utolsó mondat LOL.
Van mit tisztogatni az életemben. Sokmindent ledobtam már.
A feleségemmel úgy élünk, hogy sem az ő, sem az én családommal nem tartunk fent semmilyen kapcsolatot. Nem léteznek a számunkra. Ennek jobb a békesség az értelme, az úton tart minket. Fontos.
Felszabadítani minden lehetséges figyelmet, időt, pénzgépeket beállítani, szétnézni, tanulni, ismerkedni, fejleszteni. Ez a lényeg.
Kiyosakihoz még annyit, hogy ugyanez az elv érzelmileg is működik. Nagyon sok érzelmet pocsékolunk el.
Na,ez egy kurva jó cikk.Eddig egy kalap szar volt a napom(most végeztem),de ez jobbá teszi a végét.
Viszont ez megint csak visszautal egy csomó minenben Nosztrára,Sándorra és Vácra…
Ezeket az elveket húsz éve ismerem.
R.Oszitól tanultam őket,aki irni-olvasni sem tudott….
Akkor most hogy is van ez…???? :-| :-| :-| :-|
Nagyszerű írás!
Örömmel vettem részt ebben a szellemi kalandban is, és várom a továbbiakat.
Akár van “rendszer”, akár nincs, a nyerő hozzáállás, ha megteremtjük a magunkét, amely olyan tudáson alapszik, amelyet itt nagyon jól meghatároztál, mint sikerre vezető működő gondolat. :)
Mondjuk-persze,nagy a pofám,de tényleg;ezek régóta létező sittes túlélési-elvek.
Csak nagy részüket kevesen ismerik és még kevesebben tartják be.Ha esetleg betartják is,azt is csak bent.
Viszont tudatosan átgondolva sokkal több van-lehet-ebben a cikkben,mint odi gondolta…
Érdekes, hogy bár sok mindent másképpen látok mint Te, mégis szinte teljes mértékben egyetértek veled. :-)
Az életenergia és figyelem kapcsolatával összefüggésben pontosan ide jutottam, bár én inkább szabad akaratként gondolok rá. Biztosan feltűnt nektek, hogy sokat utalok a bibliára, de most jutottam el oda, hogy masszív ateistaként elolvastam. Azóta ugyan még inkább ateista lettem, de meggyőződésem, hogy egy kincseskönyv.
Véleményem szerint erre a szabad akaratra utalt Jézus is, amikor a tálentumokkal kapcsolatban azt mondta: “Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és megszaporíttatik; akinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, amije van.”
A figyelem szintén lényeges dolog. Amire a figyelmünket irányítjuk, számunkra az létezik. Ha olvasom a világ helyzete blogot, akkor akarva-akaratlanul egy szomorú jövőt látok, ezért inkább töröltem a kedvenceim közül. Ebből az aspektusból persze megkérdőjelezhető, hogy jó-e egyáltalán ezen a blogon is a Rendszerre irányítani a figyelmünket. Annyiból mindenképpen, hogy a Rendszer ismerete megértéshez vezet.
Az információ osztályozása rendkívül fontos, ám annál nehezebb, legalábbis annak eldöntése, hogy igaz vagy hamis. A világban akkora hazugság áradat van, hogy embert próbáló feladat kihámozni a tényeket. Szerinted “Ezt úgy tudjuk eldönteni, hogy cselekvést rendelünk mellé, és nézzük, mi történik.” Néhány esetben ez működik, de a legtöbben nem és utóbbiba tartoznak a lényeges kérdések.
Vegyük például azt a nézetet, miszerint a világ a gondolataink testet öltése! Nekem meggyőződésem, hogy ez igaz és részben meg is tudom erősíteni személyes tapasztalatokkal. Hiába változtatom meg azonban a belső világomat, attól a külső még nem fog változni, mert a többség gondolkodása elnyomja az enyémet. Legalábbis vélelmezhetem, hogy ez az oka. Ahhoz, hogy igazolni tudjuk, a kollektív gondolkodást kellene megváltoztatni.
Vagy például hogyan és milyen cselekvést rendelsz annak eldöntésére, hogy van-e reinkarnáció?
Még egy utolsó gondolat azzal kapcsolatban, hogy többet tudjunk mint bárki más. Egy olyan világban, mely hazugságokkal van tele igen nehéz valódi tudásra szert tenni. A Rendszer urainak óriási előnyük van, hisz tudják mi a hazugság, mivel ők találják ki. Nekünk a szemétben kapirgálva kellene kincset találnunk. Ha viszont értékes kincset, azaz tudást találunk, akkor 2 eset lehetséges:
1) a Rendszer számára már ismert ez a tudás (legalább 90 %-ra teszem ezt)
a) Mivel eddig nem tette közkinccsé, feltehetően nem érdekelt a tudás elterjesztésében. Mivel azonban már én is rendelkezem ezzel a tudással, ezért meggátolja, hogy napvilágra hozzam. (lásd pl. a vízhajtásos autót feltaláló Horváth testvérek esetét)
b) valami csoda folytán bevesz a csapatba, hamár ennyire okos vagyok.
2) a Rendszer számára ismeretlen tudásra teszek szert.
a) érdekelt a tudás elterjesztésében
a) nem érdekelt a tudás elterjesztésében
Az a) esetben megtörténhet az, hogy kiemel, de megtörténhet az is, hogy egyszerűen lenyúlja. Ha viszont nem érdekelt a tudás elterjesztésében, akkor visszakanyarodunk a Horváth testvérek esetéhez.
Úgyhogy ez a többet tudással történő kiemelkedés elég necces.
II.Putyin998 cár írta:
Mindet? Ilyeneket nyomnak a sittesek a tudásról, a bizonyításról, meg a pénztermelő gépekről? :)
Lehet még itt ásni elég sokat, szerintem.
Például, mire az időkkel kapcsolatos hozzáállás úgy igazán ösztönből megy, az nem kevés gyakorlás. Sok mindenbe beleragadtam életemben, sajnos, nemrég észre kellett vennem, hogy kezdek ragadni, és át kellett lépnem egy bosszúságon. Pedig már van gyakorlatom, de ez most érzékenyen érintett.
rozsi008 írta:
Ne dőlj be. Ez egy trükk, amivel elkapnak.
Ha jön az infó, akkor először azt nézd meg, hogy fontos-e vagy nem. Ez az első. Átgondolod, és eldöntöd, hogy hatással lehet-e a tervezett jövődre, vagy sem.
Ha igen, akkor fontos, ha nem, akkor lényegtelen – azaz kuka.
Ha fontos, akkor jön az ellenőrzés. Az ellenőrzés csak a második, hogy ne bonyolódj bele minden hülyeségbe.
Ha nem tudod ellenőrizni, akkor majd. Vagyis nem kell vele foglalkoznod – más szóval kuka.
A világegyetem illúzió vagy nem az? Számít ez most a célod szempontjából? Ha tudod a választ, nem kell többé dolgoznod? Nem kell többé lélegezned? Tehát kuka.
Ha már ott vagy fent, elkezdheted átgondolni, hogy mi a további cél, és lehet, hogy egyszer olyan mérhetetlen magasra jutsz, hogy tényleg számítani fog, hogy a világegyetem illúzió-e vagy sem. Akkor majd, azon a szinten elgondolkodhatsz azon, hogy hogyan lehetne ezt igazolni vagy cáfolni. De addig lényegtelen. Csak leköti a figyelmedet az, hogy olyasmin rágódsz, aminek jelenleg nem lehet semmi haszna.
Dobd el, és foglalkozz azokkal az infókkal, amiknek veszed hasznát, amik lépcsőfokok magasabbra.
Duncan Shelley írta:
Egy kép néha többet ér, mint 10000 szó… ;-)
@ Duncan Shelley:
Igazad lehet. Kösz! :-))
Sajnos egyszer nagyon bedőltem. Volt egy különlegesnek és egyedinek mondható vállalkozásom, amit azért hagytam abba, mert a spiritualizmus “meggyőzött”, hogy jobban járok, ha csak hagyom magam sodortatni mint a bárányfelhő. ?:-)
Szerintem tudni kell a dolgokat.A rendszer rengeteg átverést és/vagy színházat szolgáltat nekünk.
Tudnunk kell róla!
Pl.:Tej, élet erő egészség!
Nem igaz.Átverés.
Valójában a kényszertáplálék kategóriába sorolható.
Ha beírod a Google-ba, az alábbi mondatot,felhoz egy letölthető előadást az első lapon:
Csengei Károly élelmiszer ipari üzemmérnök:biztonságos-e a tej?
MP3 le lehet tölteni és meghallgatni…segíti a gondolkodást…
Másik ilyen színház a pénzrendszer, ahol olyan darab van műsoron, aminek a vége, mindig dráma kell hogy legyen…tudnod kell, mikor van a felvonás vége.
Nekem ez a lényeg ebből a cikkből Duncan>
ha bejön egy információ
Fontos – lényegtelen.
Igaz – hamis.
Most – majd.
ennyi. Ha ezt az infók többségével meg tudom csinálni, már nyert ügyem van. Nagyon jó! Rajta leszek jobban, hogy így szelektáljak mindent az életemben amennyire csak tudok.
Azt elfelejtetted leírni , hogy ezt az utat csak magányos emberek járhatják . :stop:
jó gyakorlatias anyag mit magas fokú érdektelenség kísér
a nép szappanoperát akar mást nem délamerikai vagy magyar legyen
:D
loki az ős archetípus és amit mondott az úgy is van az ember szolgaságra született a szabadság illúziója megzavarja az elméjét és jön a szenvedés ha az ember elfogadja hogy lételeme a szolgaság akkor megnyugszik
nopersze vannak a rendkívüli kaliberű emberek mint például a főtitkárok akik uralkodásra születtek ám a nagytöbbség szolgaságra ezt nem én mondom ez így van kérem
Duncan Shelley írta:
A kulcsszó a tudatosság,abban az értelemben,hogy mindig tudni(kellene),hogy mit miért csinálunk.
Ezt persze mindig figyelmenkivül hagyja az ember,bizonyos egyéni hülyeségek miatt,amire akár ideológiát is gyárt(hat).Én se’ vagyok különb. :-|
Gyakorlatban ez igy néz ki valahogy:
“Bent és kint
Azt már tudjuk, hogy mi a Rendszer célja. Ahhoz, hogy ezen változtassunk, és esetleg megfordítsuk a polaritást, fel kell készítenünk magunkat és az életünket.
Függetlenednünk kell a Rendszertől, miközben egyre jobban kihasználjuk a Rendszert.
Hogyan? Lásd: lentebb.”
-Sitten vagy.Jogerősen.Megkaptad az itéletedet,minden ügyed lezárva,se pótnyomozás,se szállitás,összbüntetések is megvoltak és az Ítélőtábla is leszar már téged.
Rendben,akkor rendezkedjünk be.
Hogy függetlenedsz a Rendszertől(jelen példa ugye a böri 8-) )?
Találnod kell magadnak valami olyan tevékenységet,amit a Rendszer a legkevésbé vagy csak igen kismértékben tud befolyásolni és a hasznodra válik.
Tanulni,gyúrni,képezni magad-akár továbbképezni,mint Pákó barátom,aki egy 3 éves börtönbüntetése alatt(autótolvaj) kidolgozta az akkor új Audi A8-as elkötési technikáját,az immobilájzer gyári leirását beszerezve. :-P (tényleg megvolt neki bent,simán beengedték levélcsomagban,azt se tudták mi az,mert németül volt)
Jól sikerült neki.Működött.Még ugyanabban a műintézményben töltöttem a jól megérdemelt “szabadságomat”,mikor újra találkoztunk sétán(persze előtte már tudtuk,hogy jön)csak már fegyházat kapott és többet-visszaesőként.Mivel a “tudását” úgy használta fel nagy lelkesedésében,hogy egy bent megismert geciláda tippjére ráugrott-és az illető egy spicli volt.Na mindegy….
Én tanultam és edzettem.Igyekeztem allround módon tenni ezt,f@sz tuggya mebnnyire valósult meg.
Lássuk a további menűpontokat.
“A következő kategóriákat használhatjuk:
Fontos – lényegtelen.
Igaz – hamis.
Most – majd.”
Ezt már irtam erre a fórumra kábé egy éve valahová.(Szőrdáj a tanúm,hajjak meg,há házudok)
Idősebb Rostás Oszkár ezt igy mondta,még ecceres visszaeső koromban(mivel elsőbüntényes még fiatalkorúként voltam-az ideális életkor a kezdetekhez-LoL):
“Gyirek.A párásztoknák három kátegórijá lítezik.A fontos,a kevésbé fontos és a nemfontos kátegórijá.
Á fontos dógokka törődnyi köll bázmeg,a nemfontossaa’ nemköll törődnyi.
De á hülye párásztok dáfke csák a kevísbíí fontos dógokkaa’ törődnyek,de ánnyirá dosztig,hogy a zigázán fontos dógokrá mán nem is márád idejük.
Szerinte ezek asse tuggyák,hogy mi á fontos nekik.”
Ebből azért ki lehetett blankolni valamit,nem?
Rostás Oszi sem nagyon tudta,hogy mi a fontos neki valójában,de elképzelései voltak:cigi,kávé,kaja.Ezenfelül zen-egyszerűségben tengette az életét.
Nem fontos a továbbiakban.
Hogy döntöm el,hogy mi a fontos információ?Hogy ne legyek “párászt”,aki azt se’ tudja,merre van arccal?
A kevésbé fontros információ sem fontos kategória igazából,bár ezen nyelvtanilag lehetne játszogatni,de nincs kedvem.
Herkules kommentelőtárs irt valami zagyvaságot egy guglis mp3 előadásról,valami szélhámostól,aki nyilván a neten leleplezte újra a sátáni élelmiszeripari titkokat és ezért üldözi a Rendszer bőszen.Már csak a gugli maradt neki-remélem kitart jó sokáig. :-|
Mi az alapinformáció?
A tej szar.Kényszertáplálék,ahogy Herki irta.
A többi már csak púder.Máz,ha úgy jobban tetszik.
Miért kell leszarni az előadó ostoba guglis ömlengését mégis?
Mert tudjuk,hogy a tej tényleg szar.Tele van tejcukorral és tejzsirral.Ez nem titok,rá van irva a dobozára.Okos dolog zsirt meg cukrot inni?
Nem.Akkor minek innám?
Ennyivel el van intézve.
Nem veszem meg az előadó vén hülye helyettesitő termékét,nem érdekel mennyit keres a sátáni tejipar a becsapott vásárlókon,sem a többi maszlag.
Nem is emésztjük meg a tejet egyébként,mert a lektintermelésünk láll egy-másfél éves korunkban,de hát ezt is csak tanultuk,ki tudja igaz-e.
Azért az érdekes lehet,hogy a gonosz Rendszer,ami a médiát is birtokolja izomból természetesen,teret ad a neten a hülyéknek.Vagy a net az “szabad-média”?
Az nem a rokkefellereké?
:-D :-D :-D :-D
Na,menjünk tovább.
“Bizonyíték
Ha egy pontos gondolat mellé cselekvést rendelünk, és az elvárt eredmény megvalósul, akkor alkalmaztuk a tudást. A bizonyítási eljárás a gondolat próbája, a bizonyíték pedig az, ha a próba sikerül.”
-Itt minden levan irva,nincs mit hozzáfűzni.(nem mintha érdekelne valakit,mit fűznék hozzá :-D )
“A múltat hideg fejjel eszközként használjuk. A jelenben élünk. A jövőért cselekszünk. Ez a megfelelő hozzáállás.”
-Ja,ezt hivják a börtönpicológusok szociopatának.Amúgy nemtudom mit jelent ez szó szerint,csak mondom amit nekem mondtak valamikor.
Továbbmenve Nosztra felé,Vácról indulva-az érzelmeket is használjuk,a társaink érzelmeit és múltját is használjuk és manipulálunk vele.
És nem baj,ha ez tetszik nekünk,végülis nem bűn az,a az ember örül a saját sikerének,nem?
“Mi a cél? A globális befolyás elérése. Ez, ami itt van előttem, egy lépés abba az irányba? Ha nem, akkor nem kell vele foglalkozni.
Ezzel a hozzáállással óvhatjuk meg a célunkat és maradhatunk az úton. Ezzel a hozzáállással akadályozhatjuk meg, hogy egy piszlicsáré probléma, nehézség vagy konfliktus eltereljen minket, kényszerpályára, betegségbe, sérülésbe, börtönbe vagy a halálba.”
-Igy van.Minden látható konfliktust lehetőség szerint kerülni kell.Van,aki konfrontálódjon helyettünk.Használjuk fel őket-a múltjukat,az érzeleiket,a hülyeségüket.Foglaljuk le őket mi,ne a Rendszer.
Ez geciség,de működik.
“A média szünet nélkül mesterségesen szított konfliktusokat ad nekünk – a mi dolgunk az, hogy ezekkel még gondolatban se foglalkozzunk.”
-Illetve,hogy tárgyilagosan felhasználjuk ezeket a konfliktusokat is.
Egy lakatlan szigeten esetleg nincs erre szükség,de társadalomban nem tudod ettől függetleniteni magadat.
“Megcsalnak, elárulnak, meglopnak, elvesztegetünk éveket? Vállat kell vonni és tovább kell lépni.”
-Csak elfelejteni nem kell.Tanulni kell belőle először is,mert fontos tapasztalatok ezek.Persze jobb lenne,ha nem kellene ilyesmiket is megtapasztalni,de hát ez van,ilyen geci a világ.(meg én is :devil: )
” Az időkkel kapcsolatos döntésekkel néhány személyiségjegyet meg tudunk változtatni.”
-Az alapok maradnak,csak a reakciók változnak.Ez biztos.Nem vagyunk robotok(nem mind)
“Mit teszünk, ami valójában nem fontos, mert nem vezet a cél felé? Ezeket le kell dobálnunk magunkról, vagy automatizálnunk kell. Mindent, amit csak lehet. Mi csak azzal foglalkozunk, ami tényleg fontos, ami a lényeg.”
-Igy igaz.Csak kiosztod az árut és a padavanok megcsinálják az egy-a-kettőzést helyetted.A csicskák feltakaritanak és elmosogatnak.A smasszerok nyitják helyetted az ajtót.Lekapcsolják a villanyt.Az osztók felhozzák neked a kaját,amit a szakács megfőzött neked.Csak jól köll helyezkedned.
A “kinti” analógiákat most mellőzzük.
“Kiyosaki azt mondja, hogy a belső szegénység és gazdagság a pénzzel való bánásmódban jelenik meg. Aki belül szegény, az a pénzét olyan dolgokra költi el, amik fenntartása további befektetést igényelnek, aki belül gazdag, az a pénzét olyan dolgokra költi el, amik pénzt termelnek.”
-Jó gondolat.Időigényes a véghezvitele(nekem legalábbis),de megcsinálható és megéri a belefektetett munkát és időt.Bőven.
“Professzionalizmus”
-Egyértelmű.Verébből van már elég.
“Az egészen biztos, hogy globális befolyásra nem lehet szert tenni erőszakkal.”
-Használni lehet az erőszakot.Ezt ki merem jelenteni.
Használni,ésszel és ésszerűen.Ne filantrópkoggyá vazze,csak azért,nehogy megszóljanak a kommentelőtársak,he :cowboy:
“Azok a (mondjuk így, diplomatikusan) furcsa alakok, akik azzal etetik magukat és másokat, hogy a Rendszer el akarja tiporni őket, fényévek ezreire vannak attól, hogy a Rendszer uraitól egy méla pillantást kiváltsanak. Teljesen érdektelenek.
Őket nem a Rendszer pécézte ki, csupán zavaros személyiségük és antiszociális életmódjuk miatt néhanapján bedarálja őket a társadalmi gépezet. Valahogy úgy, ahogyan a guruló autó eltapos egy gilisztát. Nem volt célpont, csak a giliszta nem tudta, hogy az autóúton araszolgat.”
-Tyűű,ezek nagyon fárasztó alakok.
Bár szerintem a legtöbb “celeb-üldözött” egyszerű kanyi.Szélhámos,csaló,üzletember.
Ez egy olyan piac,ami még nem volt betöltve.Kereslet-kinálat alapon működik ugyanúgy.
Ha tényleg idegesitenének valakit “odafönt”,akkor a jelenség sem létez(het)ne.
Akkor Don Juan-t,Drábikot meg a többi őrültet ugyanabba a bolondokházába zárnák…de szép is lenne… :devil:
Thirdeye Magister írta:
Pedig így van , hiába a :no: -ok . Mert ha valakinek másokra is figyelnie kell ,mondjuk a családjára , akkor nem sok lehetősége van ilyesmikkel foglalkozni .
Ezt be kell látni . Hiába igaz amit Duncan ír , a főtitkár úr fogalmazta meg helyesen :
vilko barnabás főtitkár írta:
II.Putyin998 cár írta:
Don Juant ne sorold egy kategóriába Drábikkal . 8-)
Amúgy egy kicsit meg kell őrülni , hogy kijózanodjunk .
Ugyanis az elménk tele van a Rendszer programjaival .
Érdekes , hogy magukat józannak tartó emberek éppúgy a Rendszer rabszolgái mint az őrültek , úgyhogy nincs semmilyen előnyük .
Vagy éppen az őrültséget hisszük józanságnak . Na , ez még rosszabb mint nyíltan őrültnek lenni . :-D
Amit Duncan leír az rendben van . De nem ez az egyetlen út .
Cáratya ,Te meddig elszel a Rendszer szolgája , avagy mikor törsz az élre ?
Duncan legalább dolgozik a zügyön , még ha csak a négy fal között is :disdain:
Thirdeye Magister írta:
Direkt vóót :-D
Amúgy meg azt csinálok,amit akarok :-P
Verjéé’ meg,ha nem teccik :-D
A Rendszer szolgál engem,kisfijam.Necsinájj úgy,mintha nem tunnád :-D
Amúgy sem hiszek a rencerbe’.A rencer hisz bennem.
..ja,és ez nem vicc.
II.Putyin998 cár írta:
Erremosmitmongyak ? :laugh: Off vége . 8-)
“Ha van egy gondolatom arról, hogy hogyan kell kilépnem a testemből, cselekvést rendelek e gondolat mellé, és kilépek a testemből, akkor az a gondolat igaz, vagyis nekem tudásom van. Ha nem lépek ki, akkor a gondolat hamis, téves, pontatlan, és nekem nincs tudásom.”
Előre bocsátom, hogy tetszett mind a 4 védett írásod a rendszerről. Viszont lenne 2 észrevételem. Az első, hogy lehet bármilyen igaz gondolatod a testkilépésről (halászlé főzésről, Rendszerhasználatról), attól még nem biztos, hogy elég “erőd” (hatalmad) van azt meg is tenni. Még akkor sem, ha feltételezzük, hogy tényleg csak egyedül főződ azt a halászlét…
Hiába írom le valakinek egy szellemi tevékenység nagyon pontos “receptjét”, mégsem biztos, hogy meg tudja csinálni. Mert mondjuk azt illető nem rendelkezik azokkal az adottságokkal és képességekkel, mint én. Nincs 140 feletti IQ-ja (nem vesz észre számomra nyilvánvaló összefüggéseket), nem tudja olyan mértékben fókuszálni az akaratát/erejét, mint kéne (stb). Igaz tudást kapott az adott dologról, csak (hála a Mindenségnek) mindannyian mások vagyunk.
Másik észrevétel a többi hozzászólónak szól. :) Ha tényleg arra vágyik valaki, hogy a Rendszer “felkarolja”, akkor neki magának kell nélkülözhetetlennek lennie! Ha olyannal próbálkozol, ami elvehető tőled, akkor a Rendszer szempontjából TE érdektelen vagy. Hiába van levegővel működű autó prototípusod vagy vizmolekula rezgésses adattovábítós telefonod. Megszerzik tőled és még örülsz, ha a végén életben maradtál. :)
Olyanon érdemes gondolkodni szerintem, ami kizárólag a te személyedhez kötődik. Nem a testedhez, hanem az “Igaz Valódhoz”…
Joy írta:
Na de az Igazi Valónk magasról tesz a Rendszerre .
@ Thirdeye Magister:
Valóban? Szóval a tiéd akár tartósan el is tudná hagyni ezt a naprendszert?
Joy írta:
Egy vagyok a naprendszerrel . Miért kellene elhagynom ?
@ Thirdeye Magister:
Valóban egy vagy vele? Legtöbbször csak annyi szokott lenni, hogy: “elmélkedtem arról, hogy egy lehetek a naprendszerrel” vagy “biztos bejönne a csajoknak, ha azt mondanám, hogy egy vagyok vele”. Nem bántásból mondom, de az emberek gyakran összekeverik a vágyaikat és a valóságot…
Tételezzük fel, hogy úgy van, ahogy mondod. Ez esetben neked nyilván már nincs szükséged cselekvési tervre, hiszen már Te vagy az aki hat a Rendszerre és nem fordítva. :-D
De ne offoljunk…
Most, hogy zárul Duncan mókatára, elmondom, hogy tetszett és jöhet a nemsokára …
Ahogy olvaslak, növekszik bennem az elhatározás, hogy eljutok a képzésedre (az írónövendékek közé), egyre nagyobb hozzá a kedvem.
Tetszenek a témaválasztásaid!, Aki jól ír, akár könyvet, akár blogot, az az ember kétségtelenül hatást gyakorol a környezetére. Nem mindegy, hogy mit ír és hogyan, nem mindegy, hogy mi a szándéka. Fontos, hogy a témái érdekeljék az embereket, a fogalmazásmódja magával ragadó legyen. Legyen pontos és igaz. Attól, hogy a történet kitalált, még “igaz”, számomra az a nem igaz, ami manipulatív. A manipuláció pedig nagyon sok írásban benne van, abban nem akarok részt venni.
Számomra most ez a blogozás nagyon fontossá vált, változom általa. Sokat tanulok. A fentiek látszólag nem tartoznak szorosan ide, és mégis. Mindezt magam miatt írom most le előttetek, hogy megerősítsem a szándékomat.
A figyelem. A figyelem néha elkalandozik a múlt eseményein. Valamiről, amit látunk, érzünk eszünkbe jut valami más, egy régi dolog. Egy kellemetlen történés bekapcsolja a múlt ahhoz hasonló kellemetlen élményeit, mely visszahat a jelenre és egyértelműen az életenergia egy jelentős részét egy időre legalábbis leköti. Ilyenkor úgy ki lehet esni abból amit éppen teszünk, hogy akár kisebb nagyobb baleset is lehet belőle. Ettől is célszerű mielőbb megszabadulni.
Amer olyan lény, aki a figyelmét szabaddá tette. Vannak emberek közöttünk, akiknek a figyelme különböző mértékben szabadabb az átlagnál. “Jelen” vannak. A nem befolyás alatt tartott gyerekek is ilyenek. Ez adja a társaságuk vonzerejét. A felszabadult figyelmű emberek nagyon vonzóak.
A pontosság és a cselekvés. Az ember, mint rabszolga cselekvését gyakran akadályozzák, korlátozzák, félbeszakítják, széttördelik. “Tedd félre, amit eddig csináltál, jött egy felsőbb utasítás, ez most nem sürgős, most más a fontos, azt vedd elő.” A rendszeren belül a kis rendszerekben igyekeznek mindent nagyon pontosan szabályokban rögzíteni, olyan pontosságig lefedve mindent, hogy sok esetben már éppen a túlszabályozottság a működés akadálya. Nekem ez a tényező volt, amitől leginkább besokalltam, a rendszer aktív dolgozójaként.
Az információk fenti osztályozása jó gyakorlati eszköz. A dolgok hamisságát leginkább a cselekvések eredményeit követően tudtam meg, és nagyon sokszor megtörtént, hogy “tartoztam az ördögnek egy úttal”. Néhány manipulációt ma már előbb észreveszek, amit annak is köszönhetek, hogy sok dolgot éppen a cselekvéssel próbáltam ki, és nagyon sok volt a hamis közülük.
“Megcsalnak, elárulnak, meglopnak, elvesztegetünk éveket? Vállat kell vonni és tovább kell lépni.” Igen. Így van. Nem mindig megy azonnal. Tudom, hogy ezt mielőbb képes vagyok megtenni annál jobb, néha mégis előbb (különböző ideig) rágódom rajta és csak aztán – sokszor lassabban – vagyok képes elengedni az egészet.
“Időt kétféleképpen nyerhetünk: abbahagyjuk, aminek nincs értelme, és automatizáljuk, amit lehet.” Ezt köszönöm! Szoktad-e az írást delegálni? Azt azért mégse, ugye? Én nagyon nehezen delegálok bármit, ebben fejlődnöm kell.
A pénzautomata vagy passzív jövedelem – Szem előtt tartom.
A professzionalizmus miatt készülök hozzád elmenni írni tanulni (visszautalás az elejére)
Szellemi vívmányok. Egyrészt a nyugati út szerint végzem a dolgom vagy tanulok nyelvet, a keleti szerint gyakorlom a jelenlétet. És azon vagyok, hogy a kettőt önmagamban összekössem. A nyelvtanuláshoz például mindkettő szükséges. Azt a kérdést tettem fel magamnak nem rég, hogy miképpen lehet két tanult nyelv között váltani? Az egyik pillanatban németül beszélek, a következőben már angolul, majd vissza. Nehézségeim vannak, nem tudom (még) a “fakkokat” elég gyorsan nyitogatni. Általában az egyik passzív marad, nem tudok megszólalni olyan hirtelen. Jó lenne, ha a korábban tanul és használt nyelv se lenne az új miatt félretéve.
Az erőszak, a harc további harcot vált ki. Értelmetlen. Jobb a régi harcot kiváltó beidegződésről lemondani, mert nem segít semmiben, öngól. (A vége mindig egy “belső harc”, azaz az adott dolog alapos átgondolása, félretevése, megbocsátása és a mielőbbi továbblépés.)
A lehetőség – nem vágyom arra, hogy a rendszert támogassam abban, hogy még jobban végezze a munkáját. A hurok éppen elég szoros. tartok tőle, hogy megint valamit észrevesznek és meg egyet szorítanak rajta, ott ahol egy kis szabad lélegzet még volt. (Szerintem ezt a rendszer szolgái végzik el, mert jók akarnak lenni, és nem érdekli őket, hogy csökken az élettér, mert azt hiszik, hogy csak a “másoké” csökken). Hogy mi a megoldás? Nem tudok jelenleg jobbat, mint megtalálni vagy kiépíteni a rést, ahol helyem van. És olyan nagyon nem hívnám fel rá senkinek sem a figyelmét … Ha egyszer már megcsináltam és újra bekerítenek, nagyobb eséllyel találok újat, mintha még soha nem találtam volna meg a rést. (Itt nem arra gondolok, hogy a rendszer “üldöz”, a hétköznapi ember nem akarja, hogy bárki másnak jobb legyen, mint az a bizonyos rabszolgaság.) Ez a rabszolgaság egyébként teljesen értelmetlen. Nem csak azért van kitalálva, hogy legyen az embernek mivel foglalkoznia? És mivel fogalma sincs mit csináljon, mások abban a pillanatban szívesen meghatározzák neki, hogy mi a dolga. Valahol itt lehet a kulcs. Ha eldöntöd és teszed a dolgod, akkor minden rendben van.
Jó, oké, kiegészítem a tanulással a fejlődéssel, hogy profi legyek valamiben és akkor az a “réstevékenység” nagyobb biztonsággal működik.
A magányosoknak való útról jut eszembe, ha nem döntesz és teszed a dolgod, a szeretteid döntenek arról, hogy te mit tegyél.
“az ember szolgaságra született a szabadság illúziója megzavarja az elméjét” – a keleti utat járó ember is sokáig szolgál … amíg rá nem jön arra, amit mi is most “továbbgondolunk”
“Vagy például hogyan és milyen cselekvést rendelsz annak eldöntésére, hogy van-e reinkarnáció?” – Figyelek ezzel a kérdéssel kapcsolatban minden jelenségre és így döntöm el. Te is ezt teszed, igaz?
Joy írta:
A Rendszerben élve nem lehet a Rendszerre hatni . Sőt látni sem lehet .
Nem hat ránk mindig a Rendszer . Ezeket a pillanatokat kell felismerni , és felhasználni .
Ha valaki arra vár ,hogy elég pénze , befolyása , és szaktudása legyen , végül azt veszi észre , hogy lejárt az ideje .
Most kell a Rendszerből kilépni . Most .
Az anyagi függetlenség mértéke attól függ, hány évig bírod fenntartani a jelenlegi életszínvonaladat, ha holnaptól egy fillért sem keresel? Ha a válasz 10, akkor rendben vagy. Én ebben nőttem fel és hálás vagyok azért, hogy értelmes szabályokat hoztam magammal a szűlői házból.
Amikor valakinek kevés az ideje, rékényszerül arra, hogy szortírozzon. A sietség felületességhez vezet, ami visszaüthet. Akárhogyen nézem, első lépésben azt kell elérnem, hogy az életem az enyém legyen, én hozzak minden döntést arról, hogy mire szánom az időmet.
Az elitizmus mindenhol visszaköszön. Ezt el kell fogadni. Nekem könnyű, mert én szeretem. :)
Látásból ismertem egy fiút. 23 éves korára elért mindent, amire a többség vágyik. Százmilliós vagyon, Ferrarik, Bugattik, jet, modellbarátnők, szeretők. Magas, szőke, kékszemű, napbarnított, kicsit lányos arcú, olyan, akiért epekednek a kiscsajok. Irigyelték, mondogatták, hogy a mennyországba született.
Minden nap elment a kaszinóba és szórta a pénzt. Mintha ez lenne a munkája, jött minden nap és órákon át szórta a pénzt. Ritkán nyert, ha mégis, addig maradt, amíg nem veszített. Szerintem nem volt olyan nap, amikor pozitív mérleggel kelt fel az asztaltól. Elérte, amire a többség vágyik, időt, pénzt, rajongást. Ezt tudta vele kezdeni.
A szabadsághoz bölcsesség kell. Minden szintnek vannak csapdái, folyton ezt látom. Ha kimászol az egyikből, már vár a másik.
@ Thirdeye Magister:
Kezd parttalanná és ezáltal érdektelenné válni ez a szófacsarás. Más a megértési szintünk ezáltal mást gondolunk “Rendszernek” és teljesen más képességeket, lehetőségeket tulajdonítunk saját magunknak (mármint az Igaz Valónknak).
Ami számomra fontos volt azt leírtam az első hozzászólásomban. Érdemi hozzászólás nem igazán érkezett rá, a többi érdektelen és túl sok figyelmet kötne le ahhoz képest, amennyit ér. :)
Duncan is nyilván levezette magának, hogy ha szeretné, hogy felkarolják, akkor annak amit cserébe ad, annak hozzá szervesen köthetőnek kell lennie (és lehetőleg csak hozzá) és ráadásul ennek a “dolognak” folyamatossan fenn kell állnia mindamellett, hogy természetesen szükséges a Rendszer és/vagy a Rendszer urai számára. Nem túl sok dolog/szolgáltatás marad, ami szóbajöhet…
Ez még nem az érdemi hozzászólás lesz, hanem csak pár észrevétel.
Sokan estek itt abba a hibába, hogy az érvelőt támadjátok az érvek helyett.
A kommentár figyelemre sem méltó, az origináció igen. Javaslom tanulmányozni amit erről Julius Andan ír.
A Rendszert nagyon nem hatja meg, hogy ki tartja hülyeségnek, kit nem érdekel, ki nem hiszi el, ki haragszik, stb stb stb.
Itt nincs helye érzelmeknek, ezek pusztán tények. Vagy megfigyeled, vagy nem, attól még működik.
Ismét egy kedvencre – Gorkie-ra kell hivatkoznom, aki bár regényhős – tuti hogy létezik a valóságban is pár “példányban” Egy fantasztikus Gorkie-t – aki keresztül visz bármilyen célt – ismerek is, asszem Duncan, Te is ismered: :)
Na de szóval: ő hogy is bírt a részévé válni, ha közvetetten is – a Rendszernek? Képes volt minden mást kiiktatni a fókuszából, képes volt rátalálni a rendszer kommunikációs vonalaira és rá is kerülni és haladni rajta. Ehhez tényleg kellett az az anyagi háttér, amit Masada volt képes biztosítani, kellett a sok éves kiképzés.
Elkövettem azt a hibát, hogy csak pár hozzászólást olvastam el és egyből billentyűzetet ragadtam, de majd végigolvasván a cikket, újból jelentkezem, de ezt most már csak azért is elküldöm.
@ Joy:
Persze , igazad van , értem én . Arról van szó, hogy olyan árú cikk legyünk ami a Rendszer számára csábító .
Én meg csak azt mondom ,hogy a Rendszer bekaphatja . :-P
Hát, b*sszus, én sajnálom azokat, akik egy hülye véleménynyilvánítás miatt lemaradtak erről a cikkről. Na meg az előzőről. De végül is ez egy nagyon jó szűrő volt: akit annyira nem érdekelt a téma, hogy legyen véleménye (és azt ki is merje fejteni), akkor nem is gond, hogy nincs itt.
A figyelem leszedéséről: én saját bőrömön tapasztaltam meg ezt. Annyira sok minden apróságon volt a figyelmem, hogy csak kapkodtam a fejem ide-oda, és semmire nem volt időm. Ráadásul ezek a nyitott, kezeletlen dolgok (nálam legalábbis) tényleges testi fáradtságot vagy kábaságot tudtak okozni.
Volt olyan, hogy késő este végeztem néhány olyan dologgal, amihez már egy ideje nagyon nem volt kedvem és mindig halogattam. Megcsináltam, és szó szerint feléledtem! Késő este, amikor joggal lehettem volna fáradt, álmos. Mégsem “joggal” voltam az! Nagyon érdekes tapasztalat volt.
Egy barátom azt javasolta, hogy írjam össze ezeket a kezeletlen dolgokat, amin a figyelmem van egy füzetbe, és szépen sorjában zárjam le őket. Akár úgy, hogy ránézek és eldöntöm, hogy ezzel többet nem akarok foglalkozni. És ezzel jókora mennyiségű figyelmem tudok felszabadítani. Már azzal, hogy le van írva, nem kell fejben tartanom és emlékeznem rá.
Na, én még elolvasom ezt az anyagot párszor!!
Az epilógus nekem is tetszik. :)
Great írta:
Na igen. Nem kevés embert ismertem, akik végigudvariaskodták az életüket… Sajnálatos. :-((
annamari írta:
El sem tudom képzelni, milyen lehet… :-((
Itt a hozzászólásokban felmerült, hogy sokan érdektelenek a témát illetően vagy úgysem csinálnak semmit, még ha azt is hangoztatják, hogy azt akarják.
Miért kellene nekünk olyan valakikkel kapcsolatban lenni, akik ilyen szintű témákkal kapcsolatban totál érdektelenek? Tetszett Great hozzáállása. Én egyre jobban építem le az idiótákat a környezetemben vagy olyanokat, akik kedvesek-aranyosak-viccesek, de ennél több nem futja tőlük. Az ilyen emberek nem visznek előre, nem is kell figyelmet szentelni rájuk. Vagy legalábbis igyekezni kell, hogy minél kevesebb energiába kerüljenek.
annamari írta:
… és ha azt a pénzösszeget nem véletlenül Cipruson vagy valahol másutt zárolták. Normál körülmények között igaz, amit írsz, viszont, ha azon emberek számára, akik alól a talajt önhibájukon kívül kirántják, akkor marad a:
annamari írta:
illetve az önismereti úton való intelligens haladás a bölcsesség eléréséhez … és akkor ebből a szempontból az is teljesen közömbös, hogy milyen életszínvonalon éli valaki az életét, az élete értékes a saját szemében.
A kaszinózó fiú ugyanúgy nem értékeli az életet, mint sokan mások teljesen függetlenül attól, hogy mi áll a rendelkezésére és milyen az életszínvonalon él. Ő valójában nem is ÉL, csak van, elüti valahogy az időt, hogy teljen. Sokan ezt teszik … és majd egyszer éppen ezen az iskolán keresztül jutnak el kanyargós úton a bölcsességhez.
Elolvasva a Rendszerről irt cikkeket, összevetve más infókkal is véleményem, A Rendszer is delegálta a cselekvéseket és tennivalókat, nekünk közvetlenül csak a kisebb alrendszerekbe van nagyon kicsi rálátásunk. Nagyon sok lépcsőfokkal vagyunk a rendszer valós uraitól. De mindegyik alrendszer, lépcsőfok rendelkezik a maga korlátozó mechanizmusaival. Akik korlátoznak többségüknek nincs tudatában szerepüknek, csak teszik a dolgukat, azaz fogaskerekek a gépezetben. Nem feltétlenül rosszak, de kijavítják a rendszerben adódott hibákat.
Annyi lehetőségünk van, hogy ha kis mértékben is de látunk bizonyos összefüggéseket tehetségünk és szerencsénk is van, minek tagadjuk, ez is kell, kis mértékben függetleníthetjük magunkat a rendszertől. De figyelem, ha túlságosan kiemelkedünk vagy eltérünk a többségtől, mint a kertben a kasza, levágja a nem alkalmazkodott szálakat. Nincsenek pótolhatatlan emberek, láthatjuk, ha valaki útban van, seperc alatt le lehet teríteni. Egyelőre nem tudom elképzelni, hogy lehet a rendszer felsőbb régióiba emelkedni. Lehet, hogy egyes szintbe bele kell születni. Külsős még csak szolga sem lehet ott. Egy lehetőségünk van, ha a Rendszer kontrolmechanizmusként lehetőséget ad egyes független cselekvéseknek, persze bizonyos szintig ez is korlátozva.
Az egyik korlát, hogy még a történelmünkkel sem vagyunk tisztába. Tudjuk, hogy a történelmet mindig a győztesek írják, és minden előkerült kódex, irat, kőtábla első publikálás előtt egy szűrőn megy keresztül. Minden, ami nem illeszkedik az aktuális nézetekben, jobb esetben eltűnik egy jól elzárt könyvtárban, raktárba, rosszabb esetben azonnali megsemmisítésre kerül. Klasszikus esetek: az özönvíz legendája, az első piramis és más ókori épületek megépítése és funkciója, eltűnt civilizációk, idegenek (vagy nem is annyira), titkos társaságok. Csak titkok és kérdőjelek mindenütt. Valószínű, hogy nem is lennénk képesek mindent megérteni és feldolgozni mentálisan, de egy kissé frusztáló, hogy ha valakit érdekelnek egyes dolgok, ködös elméleteken kívül semmihez nem jut hozzá.
@ Jaklin:
Great írta:
A feleségemmel úgy élünk, hogy sem az ő, sem az én családommal nem tartunk fent semmilyen kapcsolatot.
Ez is egy nézőpont, de gondolj arra, hogy bizonyos esetben csak a család segíthet, kívülről segítséget nem remélhetsz. A gyerekeid, ha ezt látják szüleiktől ha felnőnek, semmilyen kapcsolatot nem fognak fenntartani. Érdemes a japán erkölcskódexet fegyelembe venni: a család az család. Az egyik legerősebb kötelék, háttér és támasz.
Boldizsar írta:
Feleségem családjának minden tagja bűnöző, néhányan épp sitten vannak. Anyja kleptomániás, aki mindent lop. Boltban ellopott fél pár cipőt, kint az utcán dühöngött, amiért figyelték és a másikat nem tudta ellopni. Naponta több tízezer forint kárt okoz ismeretlen embereknek.
Az én családomban senki nem nézi jó szemmel, amiért az a feleségem, aki, azt sem fogadják el, amiből élek, lenéznek a sport miatt és még sorolhatnám.
Azért nem tartunk fent kapcsolatot velük, hogy elkerüljük az ezzel járó örökös és felesleges stresszt + azt, hogy engem lecsukjanak súlyos testisértésért. Ezzel mindenki nyer. Néha kifogja az ember, nem tehet róla, de megfelelően kell kezelni.
Egyetértek! (Köszi szépen az összefoglalást! :-) )
Boldizsar írta:
Apám amióta csak emlékszem rá, alkoholista volt. Mindenkit sorra kitagadott a családjából, anyukámat testileg és lelkileg tönkretette. Elüldözte tőlünk a barátainkat és a távoli rokonainkat. Ha egy ismerősöd Veled ilyet tenne, akarnád a társaságát?
Milyen eset lenne az, amiben csak a “család” segíthet, más senki? Tudnál egy konkrét ilyet mondani/írni?
Miért tennének így Veled a gyerekeid? Ha szülőként megérdemled, akkor kapcsolatot fognak tartani Veled a gyerekeid. Ha nem, akkor érdemes azon elgondolkodni, hogy miért nem…
Én a közvetlen családommal (apámat kivéve) tartom a kapcsolatot, mert úgy gondolom, megérdemlik.
@ Boldizsar:
“De figyelem, ha túlságosan kiemelkedünk vagy eltérünk a többségtől, mint a kertben a kasza, levágja a nem alkalmazkodott szálakat. Nincsenek pótolhatatlan emberek, láthatjuk, ha valaki útban van, seperc alatt le lehet teríteni.”
Nem feltétlenül van így, ha ismered a Rendszer uraink igényeit!
A megoldás elvi vázlata megtalálható a Batman vs. Superman képregényfüzetben. :) Nem a konkrét megvalósítás a lényeg, hanem az elv…
Joy írta:
Ez most olyan , mintha két hangya filozofálgatna , hogy mit szerethet a hangyászsün :laugh:
Joy írta:
Héé ! Az nem ott van , hanem itt a blogon :curse:
Joy írta:
Na ezt lássa meg Duncan ! :-))
Ha nem a megvalósítás a lényeg , akkor minek foglalkozni vele . Kuka . ;-)
Én szerencsére már ott tartok,hogy annyi pénzem van,amennyi életem végéig elég.
(Amennyiben jövőhét kedden meghalok!)
Cselekvési terv
Az utolsó Rendszer cikk és egyben a legfontosabb. Mindkét tábor számára, függetlenül attól, hogy valaki azt gondolja a rendszer úgy jött létre és úgy működik mint ahogy Duncan leírja, vagy úgy ahogy azt a másik tábor gondolja amibe én is tartozom. Hogy miért ez a legfontosabb az benne van a címében.
Egyeseknek talán érdekes lesz az, hogy ami a cselekvést a hogyant illeti a két tábor már nem tér el olyan nagyon egymástól. Az, hogy mit hiszünk a világról és önmagunkról természetesen nagyon fontos hiszen erős befolyással van a viselkedésünkre, tetteinkre és ezáltal másokra is de a fő hangsúly a tetteinken van.
Ezt nagyon fontos megérteni és elfogadni mert én úgy látom egyes hozzászólásokból, hogy vannak itten olyan kollégák is akik nem egészen vannak ezzel tisztában. Gondolok itt olyan mondatokra mint “a gondolatnak teremtő ereje van” vagy “amire erősen gondolunk az megvalósul” stb. Nem, ez nem így működik, bármit írnak is a csicsás könyvekben, energiáról, fényről, kvantumkutya.aszáról.
Akkor valósulhat meg az amire gondolunk és csakis akkor ha a gondolatot tett is követi.
Ezért van az, hogy cselekvésben vagyis a gyakorlatban már sokszor nem lesz különbség a két tábor közt hiszen csak a működő módszereket használva érhetünk célt és nem másként.
Ez nagyon jó módszer magam is használok hasonló szelektációt, főleg a munkámban mert időt és energiát nyerek vele. Prioritási sorrendnek szokták hívni, felírod a teendőket és szelektálod fontosság szerint. De be kell vallanom megtörténik, főleg a magánéletemben (többször mint az indokolt), hogy olyan információkkal foglalkozom amelyekről később kiderül, hogy teljesen felesleges volt. Ezek jóval hamarább kiderülhetnek ezzel a módszerrel. Nagyon jó ötlet kiterjeszteni ezt az enyémnél letisztultabb és szélesebb kört felölelő technikát az élet minden fontos területére. THX Duncan.
Ehhez nincs igazán mit hozzáfűzni a mondatok önmagukért beszélnek.
prolizoli írta:
A csicsás könyvekben igazat írnak . Viszont nem arról van szó , hogy elég
rágondolnunk és a szánkba repül a dobostorta .
Arról van szó , hogy körülményeket lehet bevonzani , ahol már lehet cselekedni .
A gondolatoknak teremtő ereje van . Különben hogyan teremtődne meg egy ház , egy híd , vagy egy aston martin ?
Meg tegnap is gondoltam rá hogy jó lesz majd Putyin cárnak az a kép , és mára már fel is tette avatárnak .
Na erre mongyá valamit vazze ! :-)) :-D :laugh:
@ prolizoli:
Épp most gondolom ki , hogy mit fogsz válaszolni . 8-)
Thirdeye Magister írta:
Én azon a véleményen vagyok, hogy a “körülmények bevonzása” nem más mint az ember figyelmének ha úgy tetszik a tudatalattijának és tudatijának egységes összpontosítása arra ami őt érdekli. Amikor valakinek van egy vágya vagy célja, amit nagyon akar, olyankor minden olyan dolgot meglát és észrevesz ami valamilyen módon kapcsolatba van azzal. Más szóval a körülmények már azelőtt is ott voltak csak nem figyeltünk fel rájuk. Kis túlzással a hegy már eddig is ott volt a közelben csak Mohamed nem látta mert nem érdekelte.
Teremtő ereje van ha cselekvéssel párosul. Ha nem akkor olyan mint a falra vert ondó…nem ér célba.
Neked könnyű mer 3 szemed van. Mint tudjuk a két szeműek közt a háromszemű is úr. :laugh:
Mire jó a kapitalizmus ugyebár ha már van. Hát többek közt erre.
Duncan lényegében az anyagi függetlenségről beszél, ami esetünkben elég fontos terület ahhoz, hogy pontosítsuk merre is léphetünk, milyen irányokba nyílnak lehetőségeink. Ötletbörzézzünk hát egy kicsit.
Lényegében 3 nagy terület van amiben ezt a célt meg lehet valósítani meg egy 4-ik kisebb.
1. Vállalkozás
2. Ingatlan piac
3. Tőzsdei piac
4. Olyan egyéni foglalkozás ami nagyon jól fizet.
1. Vállalkozás
A vállalkozásban vannak a legnagyobb lehetőségek mivel ez a legszélesebb körű tevékenység. Egy vagy több vállalkozás létrehozása, azoknak olyan szintre emelése, hogy a megélhetésed, életszínvonalad fedezzék és a te minimális közreműködésed igényeljék, heti vagy havi pár órában, akár nagyobb távolságból is. Rengeteg féle-fajta vállalkozás létezik, ma már akár az interneten keresztül is. Vannak bizonyos alapelvek amelyek az összes fajta vállalkozás felfuttatására érvényesek de elmondhatjuk, hogy ha valamilyen irányba nyitsz, akkor erősen ajánlott azt először másoktól megtanulni. Gondolok itt arra, hogy alkalmazásba lépsz az általad választott irányzatban egy olyan vállalkozónál aki sikeresen űzi azt. Megtanulod nála, tőle a szakma csínját-bínját, kapcsolatokat alakítasz ki és miután már megszerezted a kellő szakmai gyakorlatot akkor vágsz bele a saját vállalkozásodba. Ez a tanulóidő több év általában. Hogy pontosan kinek mennyi az egyén és irányzat függő de 4-5 évre azér számíthatsz.
Egy speciális formája a vállalkozásnak például a kockázati tőke befektető aki a pénzt adja egy vállalkozónak akinek az nincs meg. Ezzel mintegy betársul a cégbe, csendes társnak és ha a cég sikeres, kapja belőle a nyereség egy részét vagy a vállalkozó kifizeti őt. A vállalkozó hozza az ötletet és dolgozik a megvalósításán a kockázati tőkés adja a pénzt és vállalja a kockázatot. Hallottam már olyanról is aki abból él mint vállalkozó, hogy hangokat ad el. Szóval annyi féle vállalkozás van, hogy se szeri se száma. Keresgéljetek érdeklődés és képesség szerint.
2. Ingatlan piac
Ez is lényegében egy vállalkozási forma de azért beszélhetünk róla külön mert az ingatlanok piaca elég nagy és elég jellegzetes ahhoz, hogy ezt tegyük. Általában kétféleképp csinálják. Megveszem, kipofozom, eladom és a különbözet a nyereségem vagy megveszem, kipofozom és bérbe adom. A második mód az amivel a Duncan által felvázolt, kívánt állapotot jóval hamarább elérhetjük. Az általa említett Robert Kiyosaki is az ingatlan piacon érte el az anyagi függetlenséget meg az erről írt könyvekkel. Itt ugyanúgy érvényes, hogy jobb először kitanulni a szakmát valakinél és utána belevágni a sajátba, mivel a megveszem, kipofozom és el vagy bérbe adom korántsem olyan egyszerű mint az első hallásra tűnik.
Egy harmadik lehetőség, hogy ingatlanügynöki céget hozok létre de ez inkább az első, a vállalkozás kategóriába esik szerintem, mivel itt egy közvetítői szerepről van szó és ők általában nem birtokolják az esetleges ingatlanokat, de akár ide is sorolhatjuk.
3. Tőzsdei piac
Ez is egy nagy és nagyon szerteágazó piac amit lehet vállalkozás és egyéni szereplőként is űzni de bizonyos formáiban annyira eltérő hozzáállást kíván egy hagyományos vállalkozáshoz képest, hogy nem igazán sorolható minden részében abba a kategóriába.
Igazából szerintem 3 féle tőzsdei szereplő kategóriát lehet megkülönböztetni amelyeket a laikusok néha össze szoktak keverni. Bróker, Befektető, Trader
Akit nem érdekel a hosszabb leírás annak elég ha a laikusok által legismertebb arcokra asszociál. Ha bróker akkor gondolj Gordon Gekkora-ra a Tőzsdecápákból, ha befektető akkor Warren Buffett-re, a világ asszem jelenleg másik leggazdagabb emberére, ha pedig trader akkor Soros György-re. Lehet ugrani a 4-ik területre.
A bróker (vagy bróker cég) lényegében az üzlet lebonyolításával foglalkozik. Az ő dolguk végrehajtani a befektetők és traderek által kiadott eladási és vételi megbízásokat. Ők azok akik a filmekben a tőzsdeparketton hadonásznak és különböző jeleket mutogatnak a zsivajban vagy felhívják a klienseket, hogy ezt meg azt érdemes venni és eladni, mint Charlie Sheen az ismert múviba. Ők elsősorban a megkötött megbízások után kapják a részesedésüket mint egy biztosítási vagy ingatlan ügynök (minél többet adsz el a kliensnek annál több részesedést kapsz).
Persze a brókercégek befektetőként is részt vesznek a piacokon de nem ez az első számú feladatuk. Igazából vannak olyan brókerek is akik mint brókerek sikeresek ugyan de nem lennének sikeres befektetők vagy traderek mert nem értenek hozzá. Nekik megmondják felülről, hogy ezt meg ezt a részvényt kell ajánlani a klienseknek vételre vagy eladásra és az ő dolguk felhívni és rábeszélni az ügyfelet.
Ha a Duncan által felvetett életmódot (nem dolgozol és jön a pénz) el akarod érni akkor nem a bróker a te szakmád. Egy brókernek lehet sok pénze de szabadideje nem igazán. A bróker a 4-ik kategóriába tartozik. Ha egy bróker céged van amiben a brókerek neked dolgoznak az már persze más tészta.
A Befektető igazából nem különbözik teljesen éles határvonallal egy tradertől de azért vannak eltérések. A befektető elsősorban azért vesz meg vállalati részvényeket, államkötvényeket, aranyat stb. hogy a tőkéjét olyan dologba fektesse ami idővel várhatóan növeli az értékét. Ők hosszabb távra vesznek és a napi vagy havi piaci árfolyam ingadozások nem igazán érdeklik őket, hacsak nem valami nagyon nagy mozgásról van szó. A már említett Kiyosaki is egy ilyen befektetőként vesz részt a tőzsdén.
A trader vagy a magyar nyelvben ismertebb nevén, tőzsdei spekuláns a befektetővel ellentétben elsősorban azért vesz meg vállalati részvényeket, államkötvényeket, aranyat, gabonát, kávét stb. hogy azt a reményei szerint drágábban adja el és az árfolyam-különbözetből profitáljon. Ha úgy gondolja, hogy a piaci árak feljebb fognak menni akkor megveszi a terméket és ha felmegy az ára eladja a különbség pedig az ő nyeresége. Ha úgy gondolja, hogy a piaci árak esni fognak akkor elad egy terméket és ha esnek az árak visszaveszi és megint csak a különbözet az ő nyeresége. Ha a piaci árak nem úgy alakulnak mint ahogy ő azt elképzelte akkor rába.zik és oda a pénze vagy annak egy része.
4. Olyan egyéni foglalkozás ami nagyon jól fizet
Ez a negyedik és egyben legkisebb terület. Azért a legkisebb mert akik ebbe tartoznak általában alkalmazotti vagy kisvállalkozói (fizikai személy) viszonyban vannak vagy speciális, szerződési viszonyban egy vagy több céggel. Más szóval olyan szakmájuk van amiben ha nagyon jók sok pénzt tudnak keresni, annyit amennyivel egy idő után elérhetik az anyagi függetlenséget. Ezek az emberek számszerűleg tudtommal jóval kevesebben vannak mint az előző kategóriába tartozók.
Gondolok itt színészekre, írókra, énekesekre, elit sportolókra, vállalati menedzserekre, üzletkötőkre és ami még az eszetekbe jut.
Aki ezen a területen akar érvényesülni annak ugyanúgy el kell sajátítania a választott szakma fortélyait mint az előző területeket választóknak. De ezzel mindenki tisztában van.
Viszonylag gyakran előfordul, hogy valaki több területtel is foglalkozik, így több lábon is áll az anyagi szabadsága, mivel több felől “termelődik” számára a pénz. Úgy gondolom, hogy többé-kevésbé összefoglaltam a lehetőségeket ha valakinek van ötlete valamilyen területről amit kihagytam az írja le.
Egyéni beállítottságtól, érdeklődéstől és adottságoktól függ, hogy ki milyen irányba indul el vagy tervez lépéseket tenni, már ami az anyagi függetlenség mint cél elérését illeti. Választék az van bőven.
Erőt, motivációt, kitartást és sikeres célba érést kívánok mindenkinek aki rálép az anyagi szabadság felé vezető, több éves vagy évtizedes, embert próbáló útra.
prolizoli írta:
Ez a változat is igaz .
De nem csak ennyi . Például egy időben azzal szórakoztam , hogy Alaszkai webkamerákat nézegettem . Eccer látom ám , hogy a főváros egyik utcájában kutyaszán verseny van . Rákattantam a kutyaszános dologra , mivel nekem is volt egy huskym . Egy nap kinézek az ablakon , hát mit látok ? Kutyaszánok oda -vissza az utcánkban . Ez egy zsákutca a falu szélén .
Azután azon agyaltam hogy milyen módon veszik fel a google térképen az utakon a körpanorámás képeket . Nem sokkal utána kinézek az ablakon , hát mit látok ? Egy olyan google autót , tetején a kamerával .
Mivel ezek után nagy valószínűséggel azt hiszed hogy Andersent játszom , nem folytatom a sort . Csak azt akartam ezzel mondani hogy néha ki sem kell mozdulni a otthonról , ahhoz hogy ilyeneket megtapasztaljunk .
Természetesen nem a cselekvés ellen vagyok , csak azt akartam mondani hogy vannak dolgok amik eléréséért nem tudunk közvetlenül tenni . Ilyenkor kell elővenni a tudatos teremtés képességét .
A példánál maradva . Ahhoz nem kell varázslónak lenni , hogy az ember elmenjen egy kutyaszán versenyre . ;-)
Különben is , a varázslás a legjobb módszer a Rendszer befolyásolására . A Rendszer urai is ezt használják . Azt is ők hitették el velünk , hogy egy barlangban ülve nem lehet a világra hatni . :-) Hogy csak akkor lehet eredményt elérni , ha vért izzadunk .
“…legyen a föld átkozott miattad, fáradsággal élj belőle egész életedben!
Tövist és bogáncsot hajt neked, és a mező növényét eszed.
Arcod verejtékével eszed a kenyeret, míg visszatérsz a földbe, mert abból vétettél.”
– 1Mózes 3:17-18
Van még kérdés ? :-)
A gondolatok és érzelmek minősége kihatással van a testre; olyan egyszerű dolgokra gondolok, mint feszült arc- váll- és egyéb izmok, lehorgasztott fej, görnyedt hát…
És érdekes, hogy a rossz gondolatokat és érzelmeket néha egyszerűen a testtartás megváltoztatásával is el lehet űzni. Pl. fölemelni a fejet és előre vagy egy kissé fölfelé nézni, mintha a jövőbe tekintenénk, vagy ellazítani a vállat, kihúzni a hátat stb.
Városban járva, tömegközlekedésen utazva ezt jó néhány percenként végezni, mert a közeg – legalábbis engem – nagyon gyorsan le tud húzni. Olyan, mintha lenne egy láthatatlan mocsár, amiből időről-időre kidugom a fejem és levegőt veszek.
Thirdeye Magister írta:
Ehhez hasonló dolgok velem is történtek már, gondoltam valamire vagy valakire és összefutottam vele stb, stb. De jóval gyakrabban megtörtént, az ellenkezője. Nem találkoztunk, nem futottam bele az illetőbe vagy az adott témába hacsak direkt nem kerestem.
Aki hisz benne és így érzi jól magát ám tegye, nincs ezzel semmi baj, addig amíg cselekszik is és nem csak megkerülné vele a cselekvést vagy nem akarja elhitetni emberekkel, hogy ez helyettesítheti a cselekvést.
Nem kell vért izzadni, hanem a hatékony cselekvési módokat kell megtalálni, megismerni és használni. Az erőltetés, mindenáron keresztül vivés, sok esetben nem válik be vagy a visszájára sül el, persze van amikor bejön. Mindennek megvan a maga optimális módja és lefutási ideje, így a bizonyos irányokban való fejlődésnek is. Aki ezeken túl gyorsan és hevesen akar átszaladni az végül később, vagy sosem fog odaérni.
Van. Tegyünk fel egy körkérdést a fórumtársakhoz, hogy ki mennyit fáradt életében a termőföldeken? ;-)
Persze tudom, átvitt értelemben értendő, miegymás. A megélhetésért dolgozni kell ez már csak így van. Hacsak, el nem éred az anyagi függetlenséget, amiről ebben a cikkben szó van. Ekkor olyan rendszereket építesz ki amiben az és a benne lévő emberek dolgoznak neked, így már nem kell a pénzért megdolgoznod napi szinten csak időnként kontrollálod és regulálod a folyamatokat. Az így felszabadult, nem kevés idődet pedig úgy használod ki ahogy kedved tartja.
Bandi írta:
Autogén tréning és egyéb relaxációs gyakorlatok nagyon hasznosak az olyan fajta stressz kezelésére mint amit mondasz. Valamint a rendszeres sportolás, testedzés.
prolizoli írta:
Szerintem annyian vannak ,mint ahányan vannak az olyanok akik olyan rendszereket építettek ki amiben az és a benne lévő emberek dolgoznak neki így már nem kell a pénzért megdolgozniuk , és napi szinten csak időnként kontrollállja és regulálja a folyamatokat. Az így felszabadult, nem kevés időt pedig úgy használja ki ahogy kedve tartja.
Bandi írta:
Én pontosan ezért pattantam meg a városból . Sok munkám volt benne .
A városlakók többsége már észre sem veszi ezt a mocsarat ,ezért aztán jól el van benne .
Ha Pestre megyek anyámhoz , akkor azt úgy fogom fel mint amikor a kommandós bevetésre megy . Semmi fölösleges mozdulat ,éber figyelem , még anyámmal szemben is ,mert lehúzásban ő sem utolsó .
@ prolizoli:
Kombináljuk össze:
“…legyen a föld átkozott miattad, fáradsággal élj belőle egész életedben!
Tövist és bogáncsot hajt neked, és a mező növényét eszed.
Arcod verejtékével eszed a kenyeret, míg…
…el nem éred az anyagi függetlenséget. Ekkor olyan rendszereket építesz ki, amiben a benne lévő emberek dolgoznak neked, így már nem kell a pénzért megdolgoznod napi szinten csak időnként kontrollálod és regulálod a folyamatokat. Az így felszabadult, nem kevés idődet pedig úgy használod ki ahogy kedved tartja.”
Egyből milyen előremutató lett! :blush:
Bandi írta:
Vagyis ahhoz hogy a globális befolyásra tegyünk szert , létre kell hoznunk egy Rendszert . :-/
Thirdeye Magister írta:
Van egy ötletem. Mondjunk olyan embereket, akikről tudjuk, hogy globális befolyásra tettek szert, és nézzük, hogyan csinálták. Te tudsz ilyen globális befolyásolót?
(Bármilyen módszer megengedett; multimilliárdos tőkefelhalmozós, barlangból szeretetsugárzós, bármi.)
Kezdem a Rotschildékkal és a Rockefellerékkel; olvastam a neten, hogy ők irányították az USÁ-t meg a Szovjetuniót egyszerre. Az már valami.
A másik oldalon ott van pl. Jézus, aki megváltotta a világot, úgy, hogy meghalt és feltámadt. Ez is egy módszer.
Bandi írta:
Nem .
Bandi írta:
Szerintem ezek hamis infók . Hiszem , vagy sem .
Bandi írta:
Megváltotta ? Feltámadt ? Lehet .
@ Bandi:
Én inkább azon tűnődök , miért akar valaki globális befolyásra szert tenni .
Szerintem nem hátrány, ha először a saját élete felett uralkodik valaki .
Vagy azért akar valaki globális befolyásra szert tenni mert gyermekként megfosztották mindenféle befolyástól , és így akar kompenzálni ?
Ismerek egy pár embert akiket hihetetlenül elnyomtak , vagy megaláztak gyerekkorukban ezért felnőttként állandóan az foglalkoztatja őket hogy valami nagyot alakítsanak . A nagy alakítással nincs is baj , ha nem kompenzálásra használják , hanem tényleg a többi emberért történik .
Egy régi kínai közmondás szerint , aki meg akarja menteni a világot ,az mentse meg a nemzetet . Aki a meg akarja menteni a nemzetet , az mentse meg a családját . Aki meg akarja menteni a családját ,az mentse meg önmagát .
Vajon globális befolyást tervező kommentelő társaink közül hányan rendelkeznek önismerettel ?
Thirdeye Magister írta:
Ha valaki tényleg rendelkezik önismerettel, és nem csak úgy gondolja, akkor számára a globális befolyás már kézenfekvő dolog, amit végigvisz, mint a nyíl, ha akarja.
Aki ismeri önmagát, az ugyanis pontosan tudja, hogy mire képes, mi lehetséges számára, és tudja, mire nem képes, mi nem lehetséges számára. Mivel tudja, hogy mivel nem érdemes foglalkoznia, csak egyetlen dolog marad számára, amivel foglalkozni akar. És az az egyetlen, amivel tényleg érdemes is.
És aki ismeri önmagát, az másokat is ismer, és tudja, hogy mások mire képesek és mire nem képesek. Így tudja, hogy melyik embernek mit kell adni, és nem méltatlankodik mások miatt. Ez ismét sok fölösleges fáradságtól és fölösleges érzelemtől megkíméli őt.
De az önismeret ritka. Szerintem én sem ismerem magamat. Tudok dolgokat, de nem tudom, igazából mire lennék képes.
Egy régi görög mondás szerint: “Ismerd meg önmagad!”
herkules írta:
Az alkalmazottak szerint legjobb cégek 500-as listáján a Google az első, talán nem véletlenül. A keresőjük is nagyon jó, főleg, ha valaki ért hozzá, és bizonyára még butítják is. De a net nem alkalmas tudás megszerzésére, csak bizonyos műveltség elérésére, ami azt jelenti, hogy kutatási irányokat tudsz általa összeszedni, neveket, címeket, dátumokat, terminológiát stb.
Valaki ezt állítja, valaki azt. Ha csak a hit dönthet, bajban vagy.
Thirdeye Magister írta:
Miért gondolod így?
vilko barnabás főtitkár írta:
Van benne valami, de megvan az oka. A sok átverés után ki tud hinni bármiben is? Utánajárni pedig fárasztó, az ember hazavánszorog a rohadt munkájából, amit gyűlöl és ahhoz sincs ereje, hogy a vacsoráról gondolkodjon.
Ebben is van valami, és ennek is van oka. Gyerekkoromban olyan felnőttek között nőttem fel, akiknek az volt az egyetlen céljuk, hogy nyugodtan éljék le az életüket. Ideális polgárok. A kommunizmusban nagyon kényelmes életük volt azoknak, akik elfogadták a dolgokat és nem vágytak többre.
Ugyanakkor, ha ezek az emberek nem a megfelelő módszert választották volna a cselekvéshez, talán már nem élnék, vagy életem egy részében börtönben lettem volna. Ki tudja.
II.Putyin998 cár írta:
Az egész cikket simán lehet tévesen és rosszra is használni, mint a legtöbb dolgot az életben. A témát nagyon sokáig lehetne még ragozni, pontosítani. Csak ebben a “mit miért” tételben is van rengeteg hibalehetőség. Először is, nem biztos, hogy a kettőnek valójában van köze egymáshoz. Aztán az is kérdés, hogy a miértnek mi az értelme? Stb.
Vagy nem akar befolyásolni. Jó ötletek.
Naja. Itt bejön az ítélőképesség, azaz képes vagy-e objektíven, azaz helyesen eldönteni, hogy mi fontos és mi nem?
A kérdés, hogy hatással van-e az eltervezett jövődre. A válasz már húzósabb, mert sok esetben el van rejtve a válasz, vagy eszméletlen nehéz hozzáférni, és még manipulálják is rendesen. Aztán a fél életedet arra szenteled, hogy választ találj egy kérdésre, ami talán nem is létezik. Itt jön be kiegként a most és a majd. De ezt is lehet manipulálni, és csinálják is.
Hacsak nem csináltál vizsgálatot te magad, itt másodkezi infókat állítasz szembe másodkezi infókkal. Ez erősen ingoványos talaj. Lehet, hogy a tej jó, lehet, hogy rossz. Lehet, hogy jó volt, de már nem az, lehet, bizonyos embereknek, bizonyos helyzetekben jó, másoknak nem. Kérdőjelek. Iszol tejet egy ideig, hogy figyeld a hatását, majd nem iszol, és figyeled a hatását, aztán összeveted, és kihozod, hogy a tej nem jó. Ez sem biztos, mert a tejiváson és nemiváson túl ott az egész életed, vajon milyen alapon különíted el az életed összes ráhatása közül a tejet, ami a változást hozta?
Jelen infóim (!!!) alapján azt mondanám, hogy a darknet lehet szabad, ha valaki ért hozzá, de ebben sem vagyok biztos. A net maga nem az. A tudás hatalom – ez igaz, mégis, ahogyan általánosan értelmezik (rendelkezni egy infóval), úgy nem.
Nem baj, mert ők sem tudták. :D A szociopata az, aki alkalmatlan a társadalmi együttélésre. Van ilyen, de nem attól, hogy hogyan kezeled az időt.
Naná. Nincs eszközük ellene, nem védhetnék ki.
Thirdeye Magister írta:
Lásd: automatizálás. Amennyire lehet, függetlenedj, ezzel nyersz időt és lehetőséget másra. Ha dolgozol napi 8 órát, mellette család, mellette sok más, majd eljutsz oda, hogy havi 2 óra lesz a munka az automaták miatt, akkor lesz időd másra is.
Thirdeye Magister írta:
Szerintem se, Drábik gyakorlatiasabb. :)
Igaz. Épp azért van az, hogy nem attól lesz valaki józan, hogy magát annak tartja.
Szoritkoztam az alapokra, mint időnyerés, mint szellemi és érzelmi függetlenedés stb. Szerintem ezek valóban alapok, olyan összetevők, amiket nem lehet kihagyni.
Duncan erősen dolgozik az automatákon a négy fal között.
Joy írta:
Ebben az esetben nincs igaz gondolatod, csak feltételezésed. Attól lesz igaz, hogy használod, és működik. Ha ezt nem tudod kivitelezni, akkor tovább kell szervezned. Nem egy egyszerű játszma ez. :)
Nincs ezzel semmi probléma, csak előzetes lépéseket kell beiktatni. Fejleszteni a fókuszt, az intelligenciát, nem rábízni, hogy észrevegyen valamit, hanem felhívni rá a figyelmét. Azt neked kell eldöntened, hogy ilyen értelemben ki mennyi időráfordítást ér a számodra.
Mindenképpen. Függővé kell tenned őket irányodban.
Thirdeye Magister írta:
Persze. De ez a játszma nem azon a szinten zajlik.
jazminbokor írta:
Akkor igyekezz, mert lassan nem lesz erre időm. :)
Tehát később számonkérhetjük rajtad?
Előfordulhat ilyen is.
Nem. Mindent delegálni sem jó. Van, hogy az élet értelme veszik el általa. Adott esetben akár váláshoz is vezethet. :)
Karl Lagerfeld 6 nyelven perfekt, neki órákra van szüksége ahhoz, hogy váltson, olyankor keveri a nyelveket. A házaiban minden nyelvnek külön szobája van.
Szerintem ez az ok.
Elsősorban a memória blokkjaival foglalkoznék.
Duncan, nekem ez a rész hiányzott nagyon, és most, hogy megirtad, máris teljesen kerek lett ez az egész cikksorozat.
Ajánlom ezt a részt olyan helyre átrakni, ahol késöbb is könnyen megtalálható, átolvasható, mert egy idő után az ember hajlamos elfelejteni, hogy mit is akar, merre szeretne haladni, és akkor előveheti ezt a cikkket és máris tudja mit akar, vagy mit nem akar.
Az egyetlen észrevétel amivel szeretném kiegésziteni ezt a cikket az az ember egészségének megörzésére irányult volna, de mint látom ez külön cikksorozat lesz majd, igy gondolataimat majd oda irom le.
Annyit mégis elmondanék, hogy egy ilyen út megtétele megkövetel egy kifogástalan egészségi állapotot, mert anélkül se idő, sem energia nem marad a cselekvésre.
Köszönöm az utólagos hozzáférést. Bár nagyon hiányzik a teljes áttekintéshez a sorozat többi darabja, de értem, hogy mire akartál utalni. Azt hiszem amit TEM-nek írtam a fényes szobáról, a szubjektivitás és a teljes elvonatkoztatás, az hasonló tőről fakadt.
A rendszerre először akkor lehetünk hatással, ha képesek vagyunk magunkat olyan módon függetleníteni tőle, hogy a benne megtalálható dolgok segítségével nem képes ránk akaratunkkal ellenkezőleg hatni. Valahogy úgy, mint amikor a Mátrix első részének a végén Neo megérti, hogy az ügynökök csak úgy tudnak gyorsabbak lenni, hogy a rendszer adta szabályok és keretek között egy változóhoz rendelt nagyobb érték segítségével hajtják végre ugyanazt a feladatot, így válva gyorsabbá valamiben. De a rendszertől függetlenedő egyén már bármikor képes azokat a változókat maga is használni, miközben, s az erre képessé tévő tudata segítségével felül is emelkedhet rajta.
Minden esetben az életemben igyekszem ítélet nélkül figyelni a körülöttem zajló dolgokat. Borzasztó nehéz. Próbálom folyton figyelve észrevenni, mikor ragadnak el olyan berögződések, amik akadályoznak valaminek a valódi megértésében. Nem könnyű út, de igyekszem.
A fenti kis recept jó summázása a lehetőségeknek, hogy az ember hogyan kerekedhet a rendszer fölébe…
Mégegyszer kösz. :D
BENT –
Az energiára külön reagálok. Igazolhatom, hogy ez működik! Éppen tegnap zártam le egy 9 éve húzódó problémát, vagy inkább mulasztást, ami ott tartott egy jó adag figyelmet. Rengeteget számít, hogy hány felé szóródik a figyelem. Számomra a figyelem egy nagyon erős lézerre hasonlít ami egy szabálytalan felületen, vagy koszos lencsén hatalmas területre esik szét, és így az ereje és az intenzitása apró töredékére csökken az eredetinek. Minden apró és vékony akadály megállítja minden irányban, de ha elmúlik a szóródás és a teljes kapacitás egyetlen pontba fókuszálódik, már át képes égetni az előtte álló problémákat, egyiket a másik után, bármerre halad is éppen.
Nem tudok részletesen írni a javaslataidat illetően a BENT csoportosításban, de mindet figyelemre méltónak és alkalmazandónak tartom. Igyekszem használni, és majd megmondom mi a tapasztalat, ha érdekel valakit :D
KINT –
Automaták + Pénz
Ezt a részt elképesztően klassznak és hasznosnak tartom így első olvasásra. Annyira kézenfekvőnek tűnik, hogy szégyellem, hogy még nem jutott eszembe, pedig rengeteg időt és energiát tudtam volna megspórolni vele. No majd most..
Professzionalizmus
A fő problémám az, hogy folyamatosan ide oda húz az érdeklődésem, és nem marad egy helyben. Nincs valami tipped arra, hogy egy szerteágazó érdeklődésű ember hogyan találja meg azt az EGY dolgot, amivel kapcsolatban képes akár nagyon hosszú távon is fenntartani az érdeklődést, nagyon magas szinten?
Epilogue
Hát én a magam részéről biztosan ki fogom próbálni ezeket a módszereket. Volt ami új, volt amit már használtam hellyel közzel, de ideje újat csavarni a labdán, és kezembe venni a gyeplőt :D Szóval az eszközök amiket itt a kezembe adtál biztos, hogy használatba kerülnek. Majd értedítelek hány ponttal nőtt az IQ-m pár hónap múlva ;)
Rendkívül elgondolkodtató írás!
A figyelem felszabadítással teljesen egyetértek, például amikor lomtalanítok, akkor el kell döntenem mi marad és mi mehet a szemétbe, fogok-e még azzal a dologgal foglakozni vagy sem, vagy értékes-e számomra vagy sem. Mindig van mit kidobni, és mindig van amit még elteszek, “a majd valamire jó lesz gondolattal ” visszakerül a padlásra. Általában több marad és nehezebben dobok ki dolgokat.
Volt már rá példa számomra felesleges dolog el lett adva és megkönnyebülés volt, hogy nincs rajta már a figyelem.
A mindennapi életben is kiszedni a felesleges dolgokat, és továbblépni, felettébb érdekes és konfrontálást igényel. Nagyon jó a kommentekben is ötleteket ad a megvalósításban.
A PRECIZITÁS az teljesen reális, hát igen, ha a gondolat hamis, nehéz az elvárt cél felé haladni és elérni azt.
Az Osztályozott információk, ezt gyakorolnom kell, az biztos.
Hozzáállás – Ebben az tetszik hogy a jelenben lenni, és a jövőt formálni.
Eddig jutottam ma a többit később.
Esélyes, hogy ilyen témákat ismét beizzítsunk? :)
A Cselekvési Terv megvalósításához érdemes még a legelején a helyes szemléletünk kialakítása. Balogh Ottó Szökési terv című könyve jól megértette velem, hogy mi a passzív jövedelem, és miért is ez a cél az amiért érdemes dolgozni. A Brooks kiadónál kapható a könyv.
Továbbá találkozni és beszélgetni kell olyan emberekkel, akik önerőből építettél fel a milliárdjukat. Hogy a gondolkodásmódjukból, szemléletükből ragadjon ránk, lássuk magunk előtt az élő példát.
Újból elolvastam az ezt az írást,( a korábbiakat nem) és azt hiszem tanultam belőle, így visszanézve néhány hónap távlatából.
A figyelem felszabadítása fontos dolog, már hajlandóbb vagyok magamévá tenni, mert más elolvasni és más alkalmazni is amit olvasunk.
A tv-t nem nézek, néha beteszek egy DVD-t. Nagyon figyelek, hogy a reklámok ne legyenek rám hatással, bár a munkahelyemen surran -cseppen felém is ebből,de nem megyek bele.
A másik a Interneten folyó információk tömkelege, mi igaz, mi nem és mi használható, és fontos, sokat segített ez az ÍRÁS a döntésben. Érdemes-e vele foglalkozni vagy sem.
A másik dolog: sokkal inkább felül bírálom, hogy amit csinálok az a célom felé visz vagy sem.
Lehet, hogy jó néhányotoknak ez nem volt probléma.
Nektek mit adott ez az anyag?Változott valami bennetek?
A cikk újra aktuális, lehet kommentelni, kíváncsian várom az új érveket és új információkat.
Azóta is ezeken a lépéseken dolgozom.
Ti hogyan álltok? Van olyan, aki megvalósította?
Az nem megoldás, ha olyanokká válunk, mint ezek a férgek, akik velünk játszák a beteg játékaikat. Éppen az a megoldás, hogy különbek vagyunk, és maradunk is mindvégig. Csak látszat, hogy nekik jobb, nekik sokkal rosszabb, mint nekünk. Az ilyen sátáni alakok biztosan nagyon félnek, én soha nem tudnák annyira félni, mint ők, de nekem nincs is mitől. Tőlem elvehetik a lakásomat, a munkámat, megronthatják az egészségemet, meggyilkolhatnak, velük ennél sokkal rosszabb fog történni. Nem attól jó valakinek, hogy van méregdrága luxusautója és parancsol másoknak, ez nagyon sovány vígasz.
Nekem nem kell pénz, ha akarnék pénzt, a szolgáik lennék. Ezt olvassátok el:
http://www.life.hu/csalad/20120918-17-eve-el-penz-nelkul-heidemarie-schwerme-egy-nemet-asszony.html
Great nem kell ezekkel a lépésekkel foglalkoznod, csak csináld azt, amit szeretsz, ne akarj pénzt, ne akarj semmit, ne vegyél tudomást az idegesítő alakokról. Ők elvehetnek tőled dolgokat, tőlük nem dolgokat fognak elvenni.
Ahhoz, hogy elérjünk egy olyan létállapotot, ahol már átvehetjük a döntést, az irányítást életünk felett, legelőször is szerintem a következő technikai lépéseket is meg kell tennünk:
-Minden olyan tárgyi eszközt, amit felhalmoztunk életünk során, és már nem használunk el kell adni, pénzt kell csinálni belőle!
-Legyen kevesebb dolgunk, de azok legyenek professzionális kategóriájúak! Értem ez alatt a cipőt, ruházatot, használati tárgyakat, bármi olyat ami kicseszhet az emberrel extrém helyzetben! Pl.: Mobiltelefon esetén legyen legalább 3 db! Egy okostelefon min. 3000 mAh akksival, egy butatelefon, és mondjuk egy db vésztelefon. Hozzájuk mindegyikbe kártya természetesen. A laptop nem kell, hogy a legújabb legyen 8 giga rammal, de legyen benne legalább 4 giga, és üzleti kategóriás legyen, mert azok bírják a strapát. Pl régebbi Dell gépek. Lehet, hogy nem olyan szépek, viszont teljesítményben vannak olyan jók mint a mai gépek (meglepő, de igaz!), a Dual Core-os procik ezekben a gépekben turbósak, és pl, és az integrált videokártya röhögve lejátssza a 45 GB-os blu-ray fájlokat! Tudom, mert ilyet használok, sírva röhögök, amikor az új százezres gépek laggolnak, hasonló terhelés alatt!
-Akkor a mobilitás. Tudj kerékpározni, motort, illetve autót vezetni.
-Tudj úszni. Sportolj, legyen állóképességed. Egyre agresszívabbak az emberek, a fiatalok hordákban kötnek bele az emberekbe. Ha látják rajtad, hogy van kiállásod, nem fognak odamenni állba verni minden szó nélkül. Fontos hozzá tenni, hogy kerüljük a konfliktust! Ha kötekednek, el kell menni, szó nélkül hagyni, de mindig figyelni a mozgásukat. Ha folyamatosan szemmel tartod őket, nem mernek támadni, mert látják, hogy kontroll alatt tartod a dolgokat, és min 2 rosszul fog járni, ha közeledik.
-Próbálj meg józan életet élni, ne drogozz, illetve túlzott alkoholfogyasztást kerülni kell.
-Költs többet élelmiszerre, mint amennyit max rá szánsz! Vegyél minőségibb kajákat. Adott esetben lehet fogyasztani magas minőségű vitaminokat, táplálék kiegészítőket.
-Olvass rengeteget! Többféle forrásból a világon. Beszélj angolul.
-Ne nézz tévét, helyette használd az internetet!
Ennyi! Remélem tudtam segíteni, illetve hozzá tenni valamit a helyzethez.