Aki a székbe ül, annak automatikusan behódol a teljes hatalmi struktúra. Látszólag az embernek. Sokkal inkább a széknek. Elgondolkodtató fetisizmus.
Az ejtőernyős a hivatali nyelvezetben olyan embert jelent, akit felülről tettek be a szervezetbe. A CIA igazgatói gyakran ejtőernyősök, akik előtte nem is dolgoztak a hírszerzésben. Hihető az a gondolat, hogy a politikai vezetés által berakott főnök előtt mindenki őszinte lesz, megosztják vele a tudásukat, beavatják a titkokba, miközben tudják, hogy az illető nem szakember, nincs meg az ellenőrzéshez szükséges kapcsolatrendszere, és külsős emberként majdhogynem ellenséges kémnek tekintik?
A hatalom látszólagos birtokosai jönnek és mennek, a struktúra nem változik, a váltás nem okoz fennakadást. A tanácsadók, szakértők, vezetők, szervezetek, hivatalok, osztályok, minden és mindenki berendeződik, betokozódik az újonnan kinevezett, ismeretlen, még nem bizonyított vezető alá. Parancsait habozás nélkül végrehajtják, még azokat is, amikkel nem értenek egyet. A függelemsértés ritka, aki megteszi, azt bedarálja a rendszer.
A fickó, akinek kedden még a pincér is visszaszól, szerdán már akkora hatalommal rendelkezik, hogy a világon bárkit megölethet és szétbombázhat egy egész földrészt? És mindezt csak azért, mert a két pont között részt vett egy ceremónián? Magától értetődően ez képtelenség.
A felszínen csak reklámarcok vannak, a hatalom mögöttük van. A valódi hatalom azok kezében van, akik fenntartják a hatalmi struktúrát, és nem azok kezében, akik beleülnek egy-egy bársonyszékbe.
***
Még nincs feliratkozva a Titkos Társaságba? Ide kattintva megteheti. Éljen a lehetőséggel! Kapjon hasonló írásokat rendszeresen.
Vélemény, hozzászólás?