Vicces
Egyfelől aggasztó, másfelől meg egy kicsit vicces, hogy ennyien jelentkeztetek erre a zárt topikra, aztán indításnak kaptok egy ilyen cikket. Néhányan biztosan nehezen fogjátok megemészteni, de ez nem egy könnyed téma és van egy határa annak, hogy mennyire lehet egyszerűsíteni.
Ebben a topikban nem lesz összeesküvés, nem lesznek titkok, csak egy óriási lehetőségekkel kecsegtető elmélet és annak megalapozása.
Megjegyzés
Többször nekimentem ennek a cikknek, és többször félretettem. Részben az időhiány, részben pedig az anyag terjedelme és bonyolultsága miatt. Az egész téma, annak minden vonatkozásával együtt, nagyon érdekes és izgalmas – nekem. De mi van azokkal, akiknek nem az? Nekik is meg kellene érteniük, de hogyan?
Fizikai megfigyeléseket, egyenleteket, elméleteket kell leegyszerűsítenem oly módon, hogy ne veszítsék el valódi tartalmukat, befogadhatóak legyenek azok számára is, akiket nem érdekel, érthetőek legyenek azok számára is, akik nem rendelkeznek olyan háttérrel, amikbe ezeket az információkat integrálhatnák, és megalapozzák a második cikk elméletét.
Könnyen meglehet, hogy ez a cikk sokatoknak nem fog tetszeni, mert valahol az arányokban hibáztam.
Nincs más lehetőségem, mint megírni a teljesség igényével, szem előtt tartva az elvárt egyszerűséget, és kijelenteni, hogy amennyiben szükséges, lesz ennek a cikknek egy függeléke vagy melléklete, melyet ugyanennek a cikknek a jelszava nyit majd, és amiben a kiegészítő információkat találjátok. Majd ti eldöntitek, hogy szükség van-e erre.
Bevezető
A legtöbben semmit sem találnak fel, semmi újat nem tesznek bele a világba. Néhányan, nagyon kevesen, rendszeresen állnak elő találmányokkal, több száz vagy több ezer találmánnyal rukkolnak elő életük során – őket hívják feltalálóművészeknek.
Egyszer olvastam pár sort egy feltalálóművésztől. Azt írta, számukra a funkció és a struktúra nem kapcsolódik össze. A struktúrához rendelt funkció mindössze csak 1 ötlet a rengeteg lehetőség közül. Neki egy pohár nem egy tárgy, amiben folyadékot lehet tárolni. Számára egy pohár mindössze néhány tulajdonság halmaza, amely sok mindenre felhasználható, például folyadék tárolására is.
Azt szeretném, ha a játék kedvéért, e cikk kedvéért, átmenetileg úgy gondolkodnátok, mint a feltalálóművészek. Vegyétek úgy, mintha az a rengeteg szétválaszthatatlan, megtörhetetlen, eltéphetetlen összefonódás, melyet tanultatok életetekben, nem szétválaszthatatlan, nem megtörhetetlen, nem széttéphetetlen.
Születésünktől fogva kötött kapcsolatokat tanítanak nekünk struktúra és funkció között. Ez a struktúra ezt a funkciót látja el. Az a másik struktúra meg egy másik funkciót. Azt szeretném, hogy amíg olvassátok ezt a cikket, ezt az egészet nem vennétek komolyan.
Minden struktúra egy vagy több tulajdonságból áll össze. A funkciók egy vagy több tulajdonsághoz kötődnek.
Meglehet, nem a víz kell az élethez, hanem csupán a víz egyik tulajdonsága. Ha tudjuk, melyik, összerakhatunk valamit, ami csak azt az egy tulajdonságot tartalmazza, és ami nem is hasonlít a vízre.
Meglehet, nem a levegő kell az élethez, hanem csupán a levegő egyik vagy másik tulajdonsága. Ha tudjuk, melyik, tudjuk pótolni, kiváltani a levegőt, akár elhelyezhetünk valami apróságot a testben, vagy kis génmódosítással kifejleszthetünk egy szervet, ami képes azt előállítani, és onnantól fogva levegő nélkül is tudunk élni.
A sort hosszan folytathatnám, végigmenve a tápanyagokon, vitaminokon, ásványi anyagokon, nyomelemeken, molekulákon, kémiai kötéseken, de egyelőre legyen elég ennyi.
Ez az első cikk az ember és az áram különös kapcsolatáról szóló elméletet alapozza meg.
A természettudomány
A természettudomány a tér, az energia, az anyag és az idő törvényeit tanulmányozza. Jelen cikk szempontjából három nagy területe van: fizika, kémia és biológia.
A biológia alapja a kémia, a kémia alapja a fizika. Bizonyos megközelítésben azt mondhatjuk, hogy a biológia a kémia azon része, ami furcsa, a kémia pedig a fizika azon része, ami furcsa.
Amikor a fizikából átlépünk a kémiába, új működéseket, új kölcsönhatásokat, új törvényeket találunk, amiket a fizikában nem kell figyelembe vennünk. Amikor a kémiából átlépünk a biológiába, ugyanez történik: új törvények jönnek velünk szemben, amik a kémiában nem jelennek meg.
De, tekintettel arra, hogy a biológia a kémián alapszik, a kémia a fizikán, valójában azt is mondhatjuk, hogy a természettudomány egyenlő a fizikával, és a fizika a minden.
A biológia szemben áll a kémiával és a fizikával, próbálja ellensúlyozni a hatásait, próbálja a neki tetsző irányba terelni azokat, vagy semlegesíteni. A szív működése szemben áll az érfal kémiai károsodásával, és a gravitációval, hogy csak két példát hozzak fel.
A biológia csak egy határig képes ellenállni a kémia befolyásának, és a kémia csak egy határig képes ellenállni a fizika behatásának. A fizikai törvények a legerősebbek, a legfontosabbak, mert minden rendszer a fizikai világban azokon alapszik, azokra épül. Vannak határterületek, melyekben összemosódnak ezek a különválasztott tudományterületek, és máig vita folyik arról, hogy mi hová sorolandó. Az egyik olyan jelenség, ami ezen a határon fekszik, a radioaktivitás.
Ez egy nézete a természettudományoknak, és azért fontos nekünk, hogy megértsük az ember és áram kapcsolatáról szóló elméletet.
Alapok alapjai
Mi a fontosabb: a társadalom, vagy a család? A társadalom, hiszen a család annak kisebb egysége. Rendben, akkor átfogalmazom a kérdést: mi a fontosabb az én családom, vagy ez a társadalom? A válasz rögtön nem olyan egyértelmű, mert már maga a kérdés is erősen utal az érzelmekre, az ÉN (családom) és az EZ (a társadalom) szavakkal.
Érzelmeket keverni egy elemzésbe, az elemzés pontatlanságához vezet. Mennyi egy kavics és egy másik kavics? Két kavics, ugye? És mennyi egy olyan kavics, amit szeretek, meg egy olyan kavics, amit utálok? Az egy olyan kavics, amit szeretek, meg egy olyan kavics, amit utálok, és nem két kavics.
Az érzelmek motiválhatnak, de ha tiszta elemzésekről van szó, nincs helyük. Igen, a család kevésbé fontos, mint a társadalom (vagy törzs, vagy klán, bármilyen nagyobb emberi közösség), mert ha a kisebb egység eltűnik, a nagyobb megmarad, de ha a nagyobb tűnik el, eltűnik a kisebb is.
Ha egy ország eltűnik, megmarad a Föld. Ha a Föld tűnik el, eltűnik az összes ország. Tehát a Föld fontosabb, mint bármelyik ország, és fontosabb, mint az összes ország együtt.
A nagyobb nagyságrend fontosabb a kisebbnél, mert a kisebb a nagyobbon alapszik, abban létezik, abban és abból „él”.
És tekintettel arra, hogy a fizikai univerzumban voltaképpen minden fizika (és annak furcsa manifesztációi), az a legfontosabb, és jobb, ha elfelejtjük a többit, elfelejtjük a kémiát és a biológiát.
Tehát, minden fizika. És nincs semmi más. A fizika felosztása tévedés, és további tévedésekhez vezetett. Nincsenek kémiai igények és nincsenek biológiai igények. Csak fizikai igények vannak, fizikai rendszerek.
Tehát abban az elméletben, amit a második cikk mutat be, a test egy pusztán fizikai egység, ami kizárólagosan fizikai törvényekre épülve működik, és kizárólag fizikai igényei vannak. Működését kizárólagosan olyan törvények határozzák meg, mint gravitáció, elektromágnesesség és így tovább. Kémiai és biológiai törvények nem.
Alapvető erők
A fizikában négy alapvető erőt különböztetünk meg, melyek a következők:
1. gravitáció. Tömegvonzás. A leggyengébb erő, de mivel csak a testek tömegétől függ, hatótávolsága elvileg végtelen, és nem lehet leárnyékolni. Nagyobb távolságok esetén a legmeghatározóbb vagy egyetlen meghatározó erő.
2. elektromágnesesség. Az elektromosan töltött részecskék között ható erő. Magában foglalja az elektrosztatikai erőt, mely két nyugvó töltés között hat, valamint az elektromosság és a mágnesesség összetett hatásait, melyek a mozgó töltött testek között hatnak.
3. gyenge nukleáris kölcsönhatás. Ez az erő felelős néhány atomi jelenségért, amilyen például a radioaktivitás.
4. erős nukleáris kölcsönhatás. Ez az erő felelős az atommagban található részecskék összetartásáért.
A fizikusok egyik legnagyobb törekvése egyesíteni ezt a négy kölcsönhatást, egy Nagy Egyesített Elméletbe, (GUT, Grand Unification Theory), amely egyetlen alapvető erőre vezeti vissza az összes természeti törvényt. Erre több kísérlet történt már, melyek alapján úgy tűnik, hogy a két nukleáris erő az elektromágneses erő megjelenési formái, sőt olyan elképzelés is van, amely szerint a fizikai univerzumban az elektromágnesesség a legfontosabb vagy egyetlen erő, melybe még a gravitáció is beleolvad.
Még ha eltekintünk is a GUT koncepciójától és lehetőségeitől, akkor is kijelenthetjük, hogy a mi biológiai életünket az elektromágnesesség irányítja. Az elektromágnesesség az a nagyságrend (méreti nagyságrend), és az az energiaszint, amelyben az életünket éljük.
A gravitáció a minket körülvevő hatalmas tömegek (Föld, Hold, bolygók, csillagok stb.) miatt a második olyan fizikai erő, amellyel számolnunk kell, mert nyilvánvalóan hatást gyakorol szervezetünk működésére.
Az atommag spontán bomlása nem érint minket különösebben, mivel a testünk nem olyan atomokból épül fel, amelyek instabilak lennének a túl sok részecskétől, vagyis a gyenge nukleáris erővel nemigen kell számolnunk.
A testünket felépítő atomok magját összetartó erővel pedig szintén nincs dolgunk, mivel azok a viszonyok, amelyekben élni tud a testünk, nem lépnek kapcsolatba az erős nukleáris kölcsönhatással.
Elektromos áram
Az áram töltött részecskék rendezett áramlása. Az elektromos töltés egy részecske tulajdonsága, ami meghatározza, hogy milyen szerepet tölt be az elektromágneses kölcsönhatásban.
Az áramról csupán néhány dolgot kell tudnotok a majdani elmélet megértéséhez. Ezek a következők:
1. Az elektromos vonzás és taszítás vákuumon keresztül is hat.
2. Az elektromos vezető olyan anyag, amelyben a töltött részecskék szabadon mozognak. A legjobb vezetők a kristályos fémek és a grafit.
3. Az elektromos szigetelő olyan anyag, amely az áramot elhanyagolható mértékben vezeti. Az ideális szigetelő anyag olyan valami lenne, amiben egyetlen töltött részecske sem mozog.
4. Az elektromos vezetés képessége hőmérsékletfüggő.
5. A víz elektromos szigetelő anyag. A víz a benne lévő sóktól válik vezetővé. A sók önmagukban szigetelők, de olvadék vagy oldat formájukban már vezetők.
Hullámok
Kétféle hullámot kell megkülönböztetnünk egymástól: az egyik a transzverzális, a másik a longitudinális hullám. E két hullámtípus eltérő módon viselkedik.
A transzverzális hullám olyan hullám, ami a haladási irányával merőlegesen kelt rezgéseket a közegben, amiben terjed.
A longitudinális hullám olyan hullám, ami a haladási irányban kelt rezgéseket a közegben, amiben terjed.
A víz felszínén látható hullámok transzverzális hullámok. A fény többféle transzverzális hullámból tevődik össze. Transzverzális a földrengéseket okozó szeizmikus hullámok egyik típusa is. A folyadékok belsejében nincsenek transzverzális hullámok. Még semmilyen gép nem jutott el a Föld magjáig, mégis folyékonynak írják le – ezt abból következtették, hogy a transzverzális hullámok nem hatolnak át rajta.
A longitudinális hullám gyorsabban terjed, mint a transzverzális hullám. Longitudinális hullám (ellentétben a transzverzális típussal) bármilyen halmazállapotú közegben létrejöhet és terjedhet.
A longitudinális hullám nem terjedhet közeg nélkül.
A lényegi különbség a két hullámtípus között az, hogy míg a transzverzális hullámokban hullámhegyek és hullámvölgyek követik egymást, addig a longitudinális hullámokban sűrűsödések és ritkulások.
Elsődleges elektromágneses mezők
Thomas Young 1803-ban bemutatta az úgynevezett két-rés kísérletet, amely a valaha elvégzett leghíresebb kísérletek egyike, és ami feltett egy igen érdekes kérdést: a fény részecske vagy hullám? A kettő egyszerre nem lehet. Vagy igen? Az anyag részecske, vagy hullám? Esetleg egyik sem?
Minden részecske saját elektromágneses mezővel rendelkezik. Ez a mező nem gömb formájú, melynek közepén a részecske lenne, hanem olyan alakú, mint két aljával egymás felé fordított tál, és a két alj között található a részecske maga. A két tál alakú mező polaritása ellentétes.
Ez a jellegzetes formájú mágneses mező megtalálható a részecskék körül épp úgy, mint a galaxisok körül. Ezek a mágneses mezők formálják az anyagot. Bármilyen anyagot.
Ahol a hullámvonalak metszik egymást, ott található az anyag, a részecske, az atom, a molekula, a bolygó, a galaxis.
A kölcsönhatások során ezek az elektromágneses mezők is kölcsönhatásba lépnek egymással. A behatások következtében változtatják a formájukat, elmozdulnak, összezsugorodnak, majd visszanyerik eredeti méretűket és alakjukat.
Egy videót linkelek nektek, ahol bővebben tájékozódhattok a témában:
http://www.youtube.com/watch?v=0f1dNuGYSb8
Kérdezzetek
Nos, ezek voltak az alapok. Nem tudom, mennyire volt kemény vagy bonyolult, de a végére értünk.
Lehetséges, hogy mindent tudtatok, amit olvastatok ebben a cikkben. Lehetséges, hogy semmit nem ismertetek korábban. Talán könnyedén megértitek, talán egyik-másik része nem megy át.
Ha bármit nem értetek, bármi nem elég világos, kérdezzetek. Ha több visszatérő, kommentben nem egykönnyen megválaszolható kérdés jön, ennek a cikknek lesz egy melléklete, amit ugyanez a jelszó nyit meg.
Kérdések hozzátok
A cikk végére értünk. Ha ideáig kitartottatok, már csak ezért beírhattok magatoknak egy gyenge 2-est fizikából. A jobb osztályzathoz már több erőfeszítés kell.
Van néhány kérdésem hozzátok:
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
6. Értitek az elektromágnesességet?
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Egy tanács
Ha elolvastátok a cikket, és azt mondjátok, aha, jó, oké, jöhet a folytatás, na, az nem lesz jó. Az azt jelenti, hogy nem igazán értettétek meg.
Minden része a cikknek fontos, minden fejezete, egysége óriási jelentőséggel bír. Fejtsétek ki a véleményeteket róluk, írjátok le, mit hogyan képzeltek, minek milyen és mekkora jelentőséget tulajdonítotok.
Pontosan 151 ember kapott jelszót. Nézzük, mennyien maradnak a második fordulóra. 8-)
Hogy értelmes legyen a hozzászólásom, magamról kell írnom.
Lázadó vagyok, akit nem kötnek a világ tanított törvényei gúzsba. A társadalomban élek, betartom a szabályait, de nem érdekelnek. Feltalálok. Oké, nem gépeket, “csak” a természet dolgait figyelembe véve alkotok új dolgokat, pl. mosószert ami lebomlik, és mindenki könnyen elkészítheti, tanítom azt aki tanulni akar, ilyesmikre.
Nem jártam gimibe, nem is akarok már, mert úgy érzem teleraknák a fejem olyasmivel, ami megkötné a gondolkodásom.
Ami fontos az általad leírtak mélyebb megértéséhez, meredek összefüggések meglátásához, azt nem tankönyvekből tanulhatjuk meg.
Ez az én véleményem.
Természetesen a gyerekeimet tanulásra ösztönzöm, de azt mindig elmondom nekik, hogy ez csak a későbbi munkavállalás alappillére lesz, amit tanulnak az sokszor hibás.
Szerencsére el tudom mondani nekik azt, miben hibás.
Nagyjából.
“Meglehet, nem a víz kell az élethez, hanem csupán a víz egyik tulajdonsága. Ha tudjuk, melyik, összerakhatunk valamit, ami csak azt az egy tulajdonságot tartalmazza, és ami nem is hasonlít a vízre.”
Ez a konyhában, háztartásban pontosan látható. Élelmiszer összetevők, melyek a tulajdonságuk miatt és nem ízfokozás végett vannak az ételben. Kicserélhetőek.
A víznél-testnél nem tudom ezt, de az elmélet, a feltevés jó, hisz a nagy dolgok pont azon alapulnak mint a kicsik.
A társadalom a fizikai világ, a bolygó azon része, ami furcsa.
Heni a társadalom azon része, ami furcsa.
Az emberek is a kétféle hullámmal írhatóak le. Vannak a transzverzális és a longitudinális emberek. Az utóbbi gyorsabban halad, de semmi értelmezhető nyomot nem hagy maga után. Kitaposott ösvénye van. Járatlanért el nem hagyná.
Magyarul csak él, lélegzik, de csak felhasználó. A transzverzális lassabb, emberként tán nem is akar igazán haladni, inkább “mindenről tudni akarok” módon erre is figyel, arra is kilépeget, ismerkedik a világ dolgaival. Nem felhasználó, hanem alkotó.
Az elektromos áram mindkét hullámmal leírható, jellemezhető. Alapból a vezetékekben előrefelé terjed, de ha talál utat, akkor oldalirányba is.
Amit a vízről és a sókról írtál az nekem nagyon érdekes dolog. Mivel nekem új, felkaptam rá a fejem. Az egyik gyerekem 1 éves kora körül két hét alatt kétszer is szöget dugott a konnektorba. Megrázta, de semmi baja nem lett. Orvoshoz sem vittem. Azt hiszem valamiért erre a tapasztalásra szüksége volt, illetve a testének kellett ez a dolog, hogy valami helyre kerüljön, megváltozzon. Hogy mi, azt nem tudom, ez csak egy elmélet részemről. Viszont születésekor volt egy kicsi szívzöreje, ami 1,5 éves korára, mikor muszáj volt orvoshoz vinni, eltűnt.
Nézzük még ezt egy kicsit.
A víz szigetel, a sók szárazon, oldatlanul szigetelnek.
De bennünk csak elegyedve vannak, így az emberi test vezető.
Sók nélkül az emberi test rendszere összeomlik, nem tudjuk kiiktatni.
Így elméletben minden ember áramvezető.
Az egész gravitáció ezen a részecske-elhelyezkedésen alapul? Az ellentétes polaritás tartja a helyén a dolgokat?
Úgy gondolom ez az, ami miatt fizikailag közelítünk az emberi testhez:
“Meglehet, nem a levegő kell az élethez, hanem csupán a levegő egyik vagy másik tulajdonsága. Ha tudjuk, melyik, tudjuk pótolni, kiváltani a levegőt, akár elhelyezhetünk valami apróságot a testben, vagy kis génmódosítással kifejleszthetünk egy szervet, ami képes azt előállítani, és onnantól fogva levegő nélkül is tudunk élni.”
De vajon szét lehet szedni a levegőt tulajdonságokra?
Van értelme?
Mi az?
A levegő nedves, nedvesen kerül be a tüdőnkbe.
A túlzott párát nem bírjuk, nehezen lélegzünk.
Így azt gondolom, a tüdőnknek ez nem jó.
Akkor a tüdő fizikai tulajdonságait kell megváltoztatni, genetikailag kopoltyúsabbá tenni, a levegő és a víz keveredhetne is, de nekem valahogy ez az egész már sok.
Azért, mert e legfontosabb kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy: minek?
Tudom hogy itt nem ez volt a kérdés lényege, csak írom ami eszembe jut róla.
Lehet hogy csapongó, de ez általában valamit összehoz.
Tán úgy értékeled a hozzászólásom, hogy nem mindent értettem meg, de igyekeztem felfogni, többször átolvasni, hozzátenni az általam leszűrt következtetéseket.
Kedves Duncan!
Köszönet az írásért, nagyon várom a folytatást.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Úgy gondolom igen.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Igen, értem. Ez a rész tetszik az egész cikkben a legjobban. Ez a nézőpont adott nekem a legtöbbet.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
A szavakat értem, a mondatokat is. Azt is látom, hogy nem akarsz belemenni további bonyolultságokba. Bár itt kétségtelenül van némi egyet nem értésem. Úgy gondolom, ha a testet csak fizikai oldalról közelítjük meg, akkor pont az életet – mint lényeget – hagyjuk ki belőle.
Szerintem másként működik egy élő test és egy élettelen. A test természetesen a fizikai világ része, de működése és megnyilvánulásai túlmutatnak ezen a rendszeren, ahogy a fizikai világ sem “önmagában” áll. Olyan szépen levezetted a különböző szférák egymásba ágyazottságát, csak éppen ott fejezed le a történetet, ahol a természettudomány is teszi.
Ez persze érthető lehet abból a szempontból, hogyha meg akarsz maradni a “tudományos” keretek között. Szerintem ez a legnagyobb kihívás, hogy ez elegendő lesz-e a “Szent Grál” probléma megoldásához.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Igen. Ezt megtanultam a fizikában.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Igen.
6. Értitek az elektromágnesességet?
Igen.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Ez egy olyan okozó tényező, ami hatással van az elsődleges mezőre, és irányítja ezt a testhez, illetve a sejtekhez kapcsolódó elsődleges mezőt. Ez azonban – nekem most úgy tűnik – pont kimutat ebből a fizikai rendszerből.
Nekem úgy tűnik, hogy pont ez az az irány, amerre most nem akarsz elmenni, így érdeklődéssel várom a folytatást, hogy miként működik és hová vezet a Te okfejtésed.
Érdekes a tudományos megközelítése a cikknek. Az iskolában mindig utáltam a fizikát. Nem értettem mit akar átadni. Ahogy tömeget adtál hozzá elgondolkodtatott felkeltette az érdeklődésem, többször el kellett bizonyos részeit olvasnom, hogy megértsem.
Érthető a feltalálók hozzáállása nem sémákban gondolkodnak, másképp rakják össze a dolgokat. Őket nem befolyásolják dogmák, szabályok.
Azért fizikai oldalról tapasztaljuk meg a testünket, mert a fizikai univerzumra fizikaiként reagálunk, a hatás ellenhatásra gonolok.
Hullám, áram és elektromáhneses témában van hova fejlődni, igen nagy szükség van az említett kiegészítő cikkre.
Köszönöm Duncan!
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Igen érthető, még ha nem is mindenben értünk egyet. Szerintem ez viszont rendben van!
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Igen érthető! Kicsit el kell rugaszkodnunk a megtanult sémáktól, de menni fog!
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Úgy gondolom ez egy egyszerűsítés, ami Palocával egyetértve, éppen az “élőséget” veszi el. De működés szempontjából biztos, hogy sokkal egyszerűbb modell.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Igen tanulmányaimból is ismerős.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Ez is rendben van!
6. Értitek az elektromágnesességet?
Ez egy érdekes dolog. Einstein is egységes elméleten dolgozott élete második részében, amiért hülyének nézték. Bár a kvantumfizika nagyrészt neki köszönheti létét, leírta a 2 gravitációs elméletet, mégis azt mondta léteznie kell egy “világegyenletnek” ami a gravitációt, mágnesességet, elektromosságot és sebességet, gyorsulást is egységbe foglalja.
Az alap biztosan az, hogy elektromosság és mágnesesség nem létezik külön! Nem véletlen, hogy az elektromosság leírására a két párhuzamos vezető közötti mágneses erő lett a meghatározás.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Nem tudom, de feltételezem, hogy az elektromágnesesség a lényeg. Minden elektromágneses tér hat ránk. A falban futó hálózati vezeték és az utcán, akár föld alatt vezetett akár bárhol a szabadban futó tápkábelek és a trafóházak stb. is.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?Igen.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?Igen.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?igen.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?igen.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?igen.
6. Értitek az elektromágnesességet?igen.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Lúgosan kell tartani a testneveket.
A vér nem hazudik.
Vegyél egy csepp vért, tedd elektormikroszkóp alá, ha tele van szeméttel – megnézheted magad!
Csak idő kérdése és statisztika leszel!5-ből négy szenvedés és kampec idő előtt.
Az erő a zöldségekben van!
8-)
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Igen. Szerintem érthetően össze van szedve. Néhol kicsit tikkelt a szemem, amikor átugrottál részeket, de biztosan megvan az értelme, s később majd megmutatkozik az ok is. Ahogy a könyveidben is, először el kell fogadni az embernek bizonyos körülményeket, hogy élvezettel olvashasson tovább, s szépen lassan minden a helyére kerül. Nem biztos, hogy a kihagyott területek valóban hiányoznak a teljes megértéshez, én csupán saját érdeklődésemből indulok ki. Számomra a GUT kicsit gyorsan el lett intézve. Én még szívesen hallottam volna egzotikus részecskékről, tenzor-mezőkről, E8 elméletről és hasonlókról. De ha valaki nem merült el a témában akár még össze is zavarhatják a túl komplex mélységek elsőre. Kíváncsian várom, hova vezet ez az út. :)
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Szeretném azt hinni, hogy magam is hasonlóan gondolkozom. S bár én kicsit másképp határozom meg, más alapfogalmakkal, de úgy gondolom, hogy a kommunikációs csomag tartalma erős átfedésben van a saját fogalmaimmal. Remélem…
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Abszolút. Ha egy gépet vizsgálunk, nem feltétlenül kell vizsgálnunk az azt működtető erőket, tudunk koncentrálni az aktuálisan értelmezett és elemzett területre. Az, hogy csak egy dolgot vizsgálunk, nem jelenti, hogy nem vagyunk tudatában más alkotóelemeknek. S ha esetleg nem vagyunk mégsem mindnek tudatában, a részek vizsgálata során szerzett tapasztalatok összehasonlításakor kibukhat a hiánya valaminek, a hibás megfigyelések, stb. Ezzel az módszerre dolgozik az elméleti és a kvantumfizika is…
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Teljesen. Matek. Kérdés, hogy a felvetés mihez szükséges és hova vezet. Mert ha elektromágneses hullámokkal akarunk foglalkozni, akkor a transzverzális hullámok a relevánsak. Ha a test és az elektromosság a téma, akkor az elektromosság már definiálhatná is a megközelítést, de közben ott a test, mint közeg, amről nem tudjuk, hogy a cikksorozat során felmerül-s mint paraméter, s ez változtat-e a hullámok helyzetén az elméletben…
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Szeretném hinni. A felvázolt szinten nincs benne nagy titok, ede engem továbbra is az a kérdés foglalkoztat, hogy mit akarsz összerakni a mozaikokból. Mert bár a minden-elméletet említed, de annak az elektromágnesesség és elektromosság csupán töredéknyi része, miközben a téma a test és az elektromosság kapcsolata köré rendeződik, de a longitudinális hullámok megértését feltételül szabod. Szóval kíváncsian várom a folytatást…
6. Értitek az elektromágnesességet?
Az egyesítő elméletek immáron egy ideje nem különböztetik meg az elektromosságot az elektromágnesességtől, illetve egymásba ágyazzák és integrálják őket egymásba, ahol a felsőbb értéket a mágnesességgel kombinált rész adja. Vagyis, ha az előző kérdésre a válasz igen, akkor ide is megkockáztatnék egyet. Engem ellenben az érdekelne, hogy a kérdés felvetésének mi a célja? Hogy vajon figyel-e az olvasó? Van-e a témához elég általános vagy haladó műveltsége, esetleg megnézi-e a wikipédiát? Esetleg más?
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Hm. Ha a cikksorozat témafelvetése mérvadó, akkor a szent grál az emberi testtel kell, hogy kapcsolatos legyen. Az emberi testtel kapcsolatosan alapvető probléma annak sérülékenysége és korlátai, amik bizonyos elméletek szerint egyszer korlátként jelentkezhetnek a fejlődés útjában. Ennek alapján azt mondanám, hogy a kérdésre a válasz a biológiai korlátok kiiktatása lehet az ember szempontjából. Amikor például a rapid sejszintű rengeneráció nem képesség, mivel a folyamat nem sejtszinten, hanem mondhatni kvantumszinten zajlik. De itt már nehéz a testet a szellemtől elválasztani, hiszen, ha az ember képes lesz önmagát kvantumállapotba helyezni, akkor az is kérdéses lesz, hogy szüksége lesz-e egyáltalán testre, vagy ilyen testre lesz-e szüksége. Levegő? Lélegzés? Külső behatásoktől való függés? Értelmetlen kérdések lesznek, hiszen kvantumszinten befolyásolva saját valónkat nagyjából az univerzum lesz az életterünk. Lehet azért nem találkozunk értelmes lényekkel, mert nem jó helyen nézzük? Mi van akkor, ha a kvantumállapot lehetővé teszi az érzékelésen túli látezést? Ha annyi felhalmozott tudással eszünkbe sem fog jutni, hogy mit akar egy spirálgalaxis külső peremén éppenhogy csak kifejlődő faj a céltalaul szétszórt elektromágneses hullámaival? MI van, ha nem ütjük meg az ingerküszöbüket. Ott már más kérdések fognak foglalkoztatni minket. Minden egyénnek lehetősége lesz azonnal hozzáférni a kollektív tudásanyaghoz, s jelenlegi ingereinket ismerve a legfontosabb az aktuális korlátunk ledöntése lesz, vagyis, hogy átléphessük saját univerzumunkat?
Messze vezet a cikkben elindított okfejtés. Kérdés, hogy hova szeretnéd kivezetni Mester. :D
Érthetőek a feltevések, megközelítések, magyarázatok.
Viszont mindennek többféle megközelítése van. Többféle nézőpontból, megközelítésből is el lehet ugyanoda jutni (fizika, biológia, kémia stb.). A modellek elméleti szinten próbálják meg leírni megközelíteni a problémát, viszont a valóságban, gyakorlatban felmerülnek olyan dolgok amik a modellben nincsenek vagy nem számolt velük.
A valóság, gyakorlat egy kicsit mindig mást mond mint az elmélet.
Ha biológiai, fizikai szempontból tökéletesen ismerünk egy rendszert akkor létre is tudjuk hozni. Létrehozás után elkezd működni ez a rendszer és akkor előjönnek a problémák, vagy csak hátrányok amiket folyamatosan lehet tökéletesíteni. De tökéletes rendszer nincs (ahányan vizsgálni fogják a szubjektív tényező mindenkinél más és más)
Az emberi test is így keletkezhetett – folyamatos fejlesztés és tökéletesítés után megszületett, amely még most is módosul a különböző hatásokra. Ha van is egy jól működő rendszer akkor meddig marad az. A környezet folyamatos változásának hatására egy jól működő modell is módosításra szorul idővel.
Minden területen ott lebeg célként a Szent Grál. De elérhető, megérthető ez mindenki számára? ha megérti mindenki akkor elveszik a varázsa.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Valamilyen mélységben igen.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Igen. Van mit tanulni tőle.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Igen, mert a kémia és a biológia törvényei a fizika törvényeinek engedelmeskednek. Valamiért ezt a kérdést nem értették az eddigi hozzászólók. A tisztán fizikai itt azt jelenti, hogy nem kémiai és nem biológiai, azokat figyelmen kívül hagyja.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Igen. Lehet tudni, hogy mi okozza ezeket?
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
A leírtakat igen. A vákuum felhozása nagyon elgondolkodtatott.
6. Értitek az elektromágnesességet?
Inkább csak felületesen.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Elsőre azt gondolnám, hogy vezető és szigetelő oldalról lesz megközelítve a test szerkezetileg és működésileg is. De nem látom, hogyan jön be ide a vákuum + a hullámfajták.
Az elsődleges mezők 4. részét nem találom.
Még gondolkodom és várom a további hszeket.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Igen, merem remélni…. Ha a folytatásban kiderül, hogy maradt fehér folt, akkor szerencsére vissza lehet térni. :-D
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Van szerencsém ismerni egy feltalálót, nagyon illik rá a jellemzés. Valóban a “művész” a legjobb szó rá mindamellett, hogy zseniális figura. A válasz: érthető.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Fizikai világban élünk, ez az alapértelmezés. A “furcsaságok” csak akkor mutatkoznak meg, ha értjük az alapokat.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Igen, olvasgattam már a témában, mert rendkívül érdekes!
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Az túlzás, de kapisgálom.
6. Értitek az elektromágnesességet?
Az elsődleges mezők sorozatot láttam régebben, néha összeakadtak a fogaskerekek a fejemben, de nagyon-nagyon érdekes. Nem merem leírni, hogy értem, de valamiféle fogalmam van róla. Érthetőbbé vált a világ körülöttem.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
A Lélek.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Igen azt hiszem mindegyiket értettem, bár mivel ezeddig nem igazán foglalkoztam fizikával( kivéve középiskolai tanulmányaim során), nagyon figyelmesen kellett olvasnom. volt , amelyet többször is.
2.
Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Igen.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Igen, bár számomra ez a rész volt a legnehezebben elfogadható és érthető. Nehezen tudom különválasztani a fizikai testet a szellemtől, lélektől.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Igen.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Igen.
6. Értitek az elektromágnesességet?
Igen.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Nem tudom, de gondolom az általad leírtakkal minddel összefüggésben van!
Érdeklődéssel várom a folytatást!
Az elsődleges mezők filmet végignéztem már korábban, érdekességként kezeltem.
A cikk hatására összekapcsoltam az emberi testtel.
„Ez a jellegzetes formájú mágneses mező megtalálható a részecskék körül épp úgy, mint a galaxisok körül. Ezek a mágneses mezők formálják az anyagot. Bármilyen anyagot.”
„Ahol a hullámvonalak metszik egymást, ott található az anyag, a részecske, az atom, a molekula, a bolygó, a galaxis.”
Az emberi testet körülvevő elektromágneses mező az aura.
„A kölcsönhatások során ezek az elektromágneses mezők is kölcsönhatásba lépnek egymással. A behatások következtében változtatják a formájukat, elmozdulnak, összezsugorodnak, majd visszanyerik eredeti méretűket és alakjukat.”
Ebből következően mi lenne a biológia szent grálja?
Megtalálni azt az hatást/energiaforrást, amellyel kapcsolatba kerülve – naponta vagy akár sűrűbben is vagy folyamatosan – helyreállítja a test elektromos mezőjét ezzel együtt bármilyen rendellenességet.
Ezzel bármilyen betegség gyógyítható lenne, a test energiaszintje folyamatosan magasan lehetne. Ezáltal talán hallhatatlanná is válhatna a test.
1. A cikk több egységre tagolódik. Mindegyiket értettétek?
Önmagában azt hiszem, igen, megértettem az egyes egységeket, bár, hogy hogyan kapcsolódnak össze egy egésszé, azt még azt hiszem, nem.
Eddig abban a rendszerben éltem és gondolkodtam, amit a szüleim, a tanáraim mondtak és tanítottak. Mostanában kezdem felismerni, hogy nem feltétlenül minden úgy van, ahogy eddig (a tanítások alapján) hittem. Szeretném megérteni, hogy milyen módon is működik az a világ (vagy illúzió) amiben élünk, viszont az elhintett morzsákból eddig (számomra) semmi értelmeset nem sikerült összeraknom…
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Igen, és irigylem is érte…
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Igen, bár úgy érzem, hogy még a fizika is ráépül valamire…
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Igen, ez világos.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Csak sejtem, mert mint minden dolog, ezt is tapasztalatokra építve tudnám csak megtanulni, és annak híján vagyok. Így elhiszem, amit mások mondanak… Pl. soha nem állt még rendelkezésre sóktól mentes vizem, hogy kipróbáljam, tényleg nem vezeti az áramot.
6. Értitek az elektromágnesességet?
Na, ez még nagyobb misztikum, mint az elektromosság. Ezt már nem is értem. Bugyuta kérdés: Mi hozza létre és mi tartja életben?
A belinkelt video nagyon jó, de a galaxisok honnan vesznek maguknak két, ellentétes pólusú mágneses tálat?
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
mindig éppen az, amiért fizetnek
Nem tudom, talán a bölcsek köve, hogy hogyan lehetnénk halhatatlanok. Pl.
Érdekes bevezető a cikkhez.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
– Igen, és tetszett, hogy az egyes részeket külön tagoltad, mert áttekinthetőbbé tette a szöveget.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
– Mint egy Lego építőmester ;)
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
– Mert ez adja a szabályokat ebben a rendszerben. A kérdés, hogy mi mozgatja a szálakat a háttérben?
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
– Igen.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
– Igen.
6. Értitek az elektromágnesességet?
– Szeretném érteni egyszer.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
– Fogalmam sincs.
Ha már a videóknál járunk, az alábbi sorozatot szintén bátran ajánlom azok figyelmébe, akik még nem látták:
http://www.imdb.com/title/tt2395695/
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?Nagyjából igen.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?Igen, és amit majd jön, igyekszem lehető legnyitottabban minden nézőpontból, friss tudattal megfigyelni.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Az hogy, le van egyszerűsítve fizikai oldalra, tetszik, úgy érzem nekem így könnyebben érthető lesz a további levezetés.
Másrészt érdekes, hogyha a testünk kb. 70 %-80 %-a víz, és a bennünk levő só, oldott állapotban vezetők, és ha nincs meg a kb 200-250 g sómennyiség a testben, akkor már nagyon rosszul érezzük magunkat.
Akkor már a test nem tud energiavezető lenni, ezért vagyunk rosszul?
Nincs szabad energia áramlás?
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?igen,utána is néztem hogy néz ki.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését? Ez van, de nem mindent értek, pedig a többiek kapisgálják
Elektromos áram 1. pontban.
-Hol van olyan, hogy vákuum is és elektromos vonzás és taszítás is létezik?
Az űrben, a bolygók között?
-A Elektromos áramnál, 2. pontban van egy olyan, “a legjobb vezetők kristályos fémek és a grafit.”
Erről nem találtam jó példákat.
Milyenek és mik azok a kristályos fémek?
Azt kisilabizáltam , hogy gyors hűléstől szebb kisebb simább kristályok alakulnak ki a fémekben, a lassú hűtésnél a megmunkálás során durva kristályos szerkezetűek lesznek, és könnyebben törnek, pl bádog. Ettől nem lettem okosabb.
– A hóban, hidegben könnyebben van áramszünet, megfagynak a vezetékek, gondolom ezért hőmérsékletfüggő az elektromos vezetés.
-Vízben hajat szárítani sem célszerű.
6. Értitek az elektromágnesességet? Még nem.
Az elsődleges energia mezők anyagról a linket még nem néztem végig ,de eddig érdekes. Még folytatom, de a párommal együtt kell megnéznem. Ő is szereti az ilyesmit.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Amikor olyan dolog forrása van megtalálva, ami képes az összes életet újítani, regenerálni.
1. A feltalálóművész szerintem az, aki képes figyelmen kívül hagyni a blokkokat. Azt elsőre ő se tudja, hogy a blokkokat pontosan hogyan lehet megkerülni vagy átugrani, de gondolatban előreszalad, és van egy vázlatos elképzelése a végpontról, ahová el szeretne jutni. Utána szabadon játszik a lehetőségekkel, és az előtte fölmerülő lehetőségek közül azt választja, amelyik úgy érzi, közelebb viszi céljához.
Pl. a repülés hőskorában volt egy blokk, miszerint “az ember nem képes repülni”. Néhány feltalálóművész viszont eljátszott a gondolattal, hogy mégis tud az ember repülni. Fogalma sincs hogy hogyan, de majd rájön. Aztán egyesek elindultak a fölszálló meleg levegő útján, és föltalálták a léghajózást, mások a csapkodószárny útján, de az nem jött össze, mások a merevszárnyas siklórepülés útján, megint mások a merevszárnyas motorhajtás útján, megint mások pedig a forgószárny útján, és ebből lett a vitorlázórepülés, a motoros repülés és a helikopter. Akik a motort választották, azoknak szembesülnie kellett a meghajtás dilemmájával: a gőzgép nem jött be, a belsőégésű motor igen. És így tovább.
Szóval a lényeg az, hogy a cél, az idea, miszerint “az ember tud repülni” mindig ott volt előttük, minden akadály ellenére, és aztán “csak” a megfelelő utat kellett megtalálniuk az idea megvalósulásához. Olyan ez, mintha a cél és az út vagy utak eleve léteznének, és a feltalálóművész elég kíváncsi, játékos és elszánt ahhoz, hogy egy ilyen utat végigjárjon.
Majd még folytatom.
2. A tudomány és/vagy résztudomány, illetve a fizikai erők kérdéséhez:
Évekkel ezelőtt sokmindent olvastam a neten az “elektromos kozmosz” elméletről (Electric Cosmos), ami egy alternatív csillagászat, amit elektromérnökök fejlesztettek ki. A hivatalos csillagászat részéről ez egy eretnek irányzat. Egyszer beszélgetni akartam erről egy szakképzett csillagásszal, és az illető majd’ fölrobbant az indulattól, hogy micsoda áltudomány ez. Hallani se akart róla.
Arról van szó, hogy az elmélet szerint a csillagászat voltaképpen az elektromágneses fizika körébe tartozik. Az univerzum jelenségei, a galaxisoktól a bolygókig, sokkal jobban magyarázhatók elektromágneses törvényekkel, mint a gravitációval.
Az alaptétel az, hogy az univerzum alapanyaga a plazmának nevezett ionizált gáz, ami elektromosan vezető. És ezért az űr igazából nem egy ásító üresség, hanem elektromosan vezető közeg, amiben töltések áramlanak, és az áram hozza létre a galaxisokat, a csillagokat, a bolygókat és az életet is. Ezek az objektumok nem elszigeteltek, hanem elektromos összeköttetésben vannak, és minden az őt magába foglaló nagyobb egységtől függ:
a galaxisok a galaxishalamzoktól függenek, a csillagok a galaxisokban létrejövő feszültségtől függenek, és ezért egy csillag csak a galaktikus környezetének függvényében képes világítani, a csillagok fényessége attól függ, mekkora környezetükben az elektronáramlás, ezért energiájukat nem belülről termelik, hanem kívülről kapják, a bolygók a csillagok elektromos feszültségének levezetésére születnek és így tovább.
Az elektromos kozmosz elmélet minden állítását laboratóriumban modellezni lehet: ionizált gázban kicsi világító galaxisokat lehet előállítani áram bevezetésével, de úgyanígy elő lehet állítani egy kicsi csillagot is, amiből kis bolygókat lehet kihasítani stb.
Szóval eszerint Egyetlen igazán lényeges erő van az univerzumban: az elektromágnesesség, a többit pedig vissza lehet vezetni erre. A csillagászat föloldódik az elektromosságtanban, ami pedig ugye fizika.
3. A B. Sz. G. kérdéséhez:
Arról van szó, hogy az ember testének nagy része elektrolit oldat, és úgy érdemes táplálkozni, hogy a belső oldatunk elektromos vezetőképességét javítsa?
Akkor pedig a zsírok meg a cukrok meg egyebek ugye rontják a vezetőképességet, a sók meg javítják, tehát bizonyos sók meg ionok arányát kell fönntartani, és akkor a test jobban működik?
(Eszembe jut Morpheus a Mátrixból, aki megmutatja Neónak, hogy az embert a gépek áramtermelésre használják, aztán felmutat egy Duracell-elemet, jelezve, hogy ez az ember…)
Kérdésekre a válasz az, hogy nagyjából igen.
“3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?”
Nem teljesen érthető számomra, hogy miért lesz teljesebb a kép, ha csak így közelítünk a problémához.
Hogy mi a biológia Szent Grálja azt pontosan nem tudom, de Pircsi válasza érdekes volt számomra.
Van egy állítás: ” A biológia alapja a kémia, a kémia alapja a fizika.” Néha van olyan benyomásom, hogy ez fordítva is igaz: a fizika alapja a kémia, a kémia alapja a biológia. Azért jó lenne tisztázni, hogy miért egyirányú ez az utca.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
nagyjából igen
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Értem, hogy mit írsz ebben a pontban, de szerintem nem így gondolkodik valójában.
Persze simán lehet, hogy de :D. Csak nekem az így nem jön össze, hogy nem köti össze a struktúrát és a funkciót. Hiszen akkor miért talál fel valamit, aminek nem is tudja a célját? Szerintem nagyon is tudja. Aki feltalálta a villanykörtét, tuti, hogy világítani akart, nem pedig feltalált valamit, amivel akár világítani is lehet. Mert amúgy másra nem is nagyon jó egy villanykörte…
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Értem, de szerintem ennyire figyelmen kívül hagyni az életet, mint tényezőt a test működéséből nem biztos, hogy lehet, de kíváncsian várom a fejeményeket.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
igen
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
igen
6. Értitek az elektromágnesességet?
igen
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Szerintem az, hogy mi a különbség egy élő és egy élettelen test között. Hiszen fizikailag és kémiailag nincs semmi különbség egy élő és egy épp meghalt test között, de amúgy meg elég alapvető az eltérés…
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Igen.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Értem a leírást, de számomra furcsa a gondolkodás iránya. Az ember általában konkrét problémá(k) megoldására keres megoldást, amit aztán rendszerbe lehet foglalni. Nem egy elvolt, univerzális, multifunkciós rendszert talál fel csak úgy önmagában a levegőben lógva, amit aztán sok mindenre lehet használni a gyakorlatban.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Értem a levezetés logikáját. De nem egyszerű egyetértenem vele. Várom a kifejtést.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Igen.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Igen.
6. Értitek az elektromágnesességet?
Nagyjából. Annyira igen h továbbmenjek.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Szerintem az h mi az a szikra ami a fizikai testet működteti. Mi az, amitől él a test és miért hal meg. Mi “fogy ki” idővel, ami nélkül leáll a rendszer. Lehet-e ezt a mozgatóerőt stimulálni/erősíteni/hosszabbítani, és ha igen, hogyan és meddig.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Nagyjából, igen.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Tőkéletesen. Hasonlóan szoktam magam is használni a tárgyakat mindenfélére, amire csak lehet.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket? Nekem ezek totál összefüggnek. Én vegyipari suliba jártam, ahol fizikai-kémiát tanultam. Ide tartozik a magfizika, vagy magtudomány, vagy akárhogy is hívják. Nem tudom, hogy hogyan lehet ezt egyáltalán külön választani. Nekem a fizika és a kémia összefüggő tudomány.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést? Igen.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését? Igen.
6. Értitek az elektromágnesességet? Ezt lehetne képekkel illusztrálni?
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja? Az, hogy fizikai törvényszerűséget használunk az élő sejteknél? Azaz gravitációt vagy elektromágnesességet?
Great írta:
David LaPoint, a videó készítője 7 részt tervezett. A harmadik után egyszerűen eltűnt.
Semmiféle egyéb információt nem találtam róla.
Azért is kértem a jelszót, mert azt gondoltam, hogy ezzel lesz összefüggésben Duncan írása.
Jól gondoltam. Izgatottan várom a következtetését.
Elektrotechnikát középiskolában és főiskolán is tanultam, így számomra ebben a témában nem írtál újdonságot. Bár sosem szerettem :)
A “feltalálóművész” kifejezést ezelőtt még nem hallottam, de világos amit írtál róluk. Én nem tartozom közéjük, de törekszem rá, hogy a kereteken kívül gondolkodjak.
“Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?”
Hát azt nem tudom, de kezdem azt gondolni, hogy a Mátrix tényleg létezik és mi csak elemek vagyunk. :)
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Többször is elolvastam, megérteni megértettem őket, viszont fejből visszamondani és aktívan használni nem tudnám. Ezt nem is kérted.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Igen. A feltalálóművész teljesen szabad, mindent figyel és mindennel szabadon bánik.
Igyekszem eszerint.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Igen. Ha feltesszük, hogy minden tudomány fizikai alapokon nyugszik (a fizikán alapszik), ebből a megközelítésből lényünk is egy fizikai vázra épül, mely működőképes ebben a világban. A többi részünk ráépül illetve beleépül és átjárja azt. Illetve most egyszerűsíteni kívánjuk a dolgokat, hogy ezen az úton jussunk eredményre.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Igen. Itt megfogalmazódott bennem egy kérdéskör a közeggel kapcsolatosan. A vákuum ugye, nem közeg? A longitudinális hullám csak közegben terjedhet, azaz vákuumban a longitudinális hullám nem terjed, ha jól értem? Eszerint a vákuumot átlépi, kikerüli, visszafordul róla? Ugyanakkor az elektromos vonzás és taszítás a vákuumon keresztül is hat, azaz az elektromos vonzás és taszítás működése vákuummal nem közömbösíthető. Ez azt is jelenti, hogy az elektromos vonzás taszítás törvénye alól nem igazán lehet kivonni magunkat.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Igen. Viszont nagyon is összetett dolog, Vezetés és szigetelés. Fontos a hőmérséklet. A víz (illetve a vizes oldatok) kulcsfontosságú tényező.
6. Értitek az elektromágnesességet?
Keletkezteti, mozgatja az anyagot és folyamatosan hatást gyakorol rá.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Folyadékkal telt edény, a szív bal pitvara. A fentieket elolvasva és az emberre vonatkoztatva nekem ez jutott az eszembe. A Föld esetében, annak belső magja.
A feltalálóművészekről annyi jut eszembe, hogy a mai akadémikus tudomány iszonyatosan nagyképű és arrogáns: azt hiszi, hogy az anyagi világ nagy részét már feltérképezte, pedig valójában csak igen kicsi szegletét, pontosabban spektrumát ismeri.
Gondoljunk csak bele, hogy az ember milyen kicsiny sávban él hőmérsékletileg, ha felrajzolunk egy skálát a falra, padlótól plafonig, a padló az abszolút nulla (0 fok Kelvin, azaz kb. 273 fok Celsius), és a plafon a nap magjának hőmérséklete 15 millió Kelvin (és nem ez az univerzum legmelegebb pontja), akkor ebből látható, hogy az emberi lét sávja kb. tized vagy századmilliméter lenne ezen a skálán, és így vagyunk nagyjából bármilyen más spektrumon (pl. hang, elektromágneses sugárzás).
Magyarul, egy zseni, egy feltaláló ha csak kicsit is képes kilépni az emberi lét eme korlátolt mikrovilágából, akkor egy egészen más világ tárul fel számára, mint az akadémikus tudomány korlátolt elméletei. Szerencsére nem kevesen vannak ilyen emberek…
A sóoldatok vezetőképességéről és az emberi test működéséről éppen nemrég láttam egy előadást, ami eléggé reális volt, végül is tiszta fizika. A képletet bonyolítja még, hogy az akadémikus tudomány az emberi testtel kapcsolatban időnként képzavarba kerül. Pl. a fájdalomcsillapító gyógyszerekről úgy tartják, hogy az idegsejtek elektromos vezetőképességét befolyásolják, miközben bizonyítottan a sejthártyák rugalmasságát. Vagyis egy lökéshullám terjedését gátolják, ami elvileg longitudinális hullám, míg az elektromos transzverzális. Szerintem mindkettő érzékeny egyensúlya és együttműködése lehetséges a megoldás az emberi testben.
Azért az érdekel, hogy az egymásba ágyazott rendszerekben az emberi test hol foglal helyet? Mi van fölötte, ami szabályozza, és mi van alatta, amit szabályoz?
Biológia Szent Grálja szerintem nincs, legalábbis nem egy, hanem több olyan kulcstényező van, amiről ma nem tudunk és képessé tesz az emberi test korlátlan reprodukálására, kijavítására. Nagyon sokszor látom, hogy emberek egy darab Szent Grált keresnek egy bonyolult probléma megoldására, magyarul “huszárvágást”, amivel egy csapásra megoldják a problémát, miközben több kisebb probléma megoldása együtt adja ki a nagyobb megoldását.
1.: Minden részt felfogtam, kíváncsi vagyok milyen kapcsolatot mutatsz köztük.
2.: Mi sem érthetőbb jobban, ezt a gondolkodásmódot alkalmaztam mindig, még ha nem is tudatosan.
3.: Igen.
4.: Igen.
5.: Merész volnék ha azt mondanám igen, de mindent értek amit leírtál róla.
6.: Ismereteim vannak, de érteni… Ezt is merészség volna így kijelenteni.
7.: A biológia Szent Grálja a “furcsasága”.
Mindennek amit megemlítesz, ahogy te is írtad óriási jelentősége van, de értelmet egyik sem ad az életnek, csak működésének megértését teszi lehetővé, de nem magyarázza a célját. Persze ettől még ugyan olyan szükséges és hasznos a működését megismerni, megnyugtató volna de elszomorító is, ha az derülne ki, hogy “csak” szaporodni és tanulni képes robotok vagyunk.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Igen.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Igen.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Igen. Analitikus szempontból, no érzelem ez kell a tisztán látáshoz a fizika szemüvegén keresztül. Ez pont olyan mint amikor kijön egy cikk Dunkentől és úgy válaszolunk, hogy nem befolyásolnak az elöltünk lévő fórumtársak kommentjei.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Igen.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Az egyenáramét és a váltóáramét igen pl.
6. Értitek az elektromágnesességet?
Az alapjait csak. Behatóan nem. Rég volt a középiskola….
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Az életet kiváltó ok.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
-Felfogni felfogtam…
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
-Igen,és teljesen jó gondolat.Ebből a szemszögből tudatosan soha sem néztem dolgokat,csak ösztönösen.Mondjuk a sitten,különböző tárgyak rendeltetéstől független használata egyéb célokra.Erről könyvet lehetne irni…csak nem szabad,mert nem b@szunk ki a bentiekkel.Dolgozzanak csak a smasszerok a fizetésükért.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
-Végülis megértem a cikk szempontjából,de nem biztos,hogy egyet is értek vele.Bár konkrétumok hijján még nincs véleményem.
Mindenesetre az irányvonal,az ötlet nem rossz,a való életben vannak ilyesmire(az elvre példák).
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
-Az elméletet értem.Szerencsére te mindig érthetően magyarázol.(bár mindenben ilyen alapos lennél)
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
-Ezt eddig is értetteni véltem.
6. Értitek az elektromágnesességet?
-Amit leirtál,azt felfogtam,de amúgy kurvára távol áll tőlem.Persze a kedvedért megerőltetem magam.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
-Nem árulhatom el,mert meg akarom tartani magamnak a truvájt.
Mikor megemlitetted anno a nutrigenomikát,akkor arra gondoltam,hogy abba az irányba fogunk elindulni.Bár ez még nincs kizárva.
Arról 2005-ben olvastam először.
Tekintélyelvűségi alapon ahhoz hozzá tudok szólni érdemben,mert van egy számomra hiteles személy,aki erről publikált és publikál napjainkban is elég sokat angol nyelven.
De ez az irányvonal nekem egyelőre ködös és nagyon elméleti.
“Nature is pleased with simplicity. And nature is no dummy.”
– Isaac Newton
Ezt mindig is vallottam.Ezt kiegészitettem az Elme gyilkosai első kiadásában olvasottakkal és tanultakkal Andan bá-tól(az első kiadás jobb volt,el is loptam anno a nosztrai könyvtárból.A köcsög fürdőfelelős fel is dobott érte,mert kérte és nem adtam oda neki.Még ma is megvan,bár kicsit kopott.A fürdős meg bekaphatja,azóta szabadult és visszacsukták két hónap után.10 évet kapott pár kiló cuccért.Szerencsére volt olyan köcsög hogy a fiát is belekeverte,hogy ne egyedül üljön,rohadt buzeráns…na mindegy)
és alkalmaztam az egész életemben.
Mindent le kell bontani az alapokra és úgy vizsgálni.A kaját,az edzést,a munkát,az emberi kapcsolatokat,mindent.Érzelmek nélkül.
Vagy azzal,csak utána nem köll csodálkozni semmin.
Ha ezt továbbgondolom,akkor eljuthatok elméletben ilyen szintig.
Akkor lehetne ez a Grál(ha már el kell nevezni mindenáron).
Oké,elmélet-elmélkedjünk:Mi a legfontosabb a homo sapiensnek az életbenmaradáshoz?
Bonyolult nagyon:a levegővétel.
Vizsgálni kell a légzés emberi oldalát a fizikai szempontból(jó hülye megfogalmazás..),a fulladást és vizsgálni kell magát a levegőt is.
Mi a második legfontosabb?
A viz.
Vizsgálni kell a hidratációt,dehidratációt és magát a vizet is.
Az alvást,a regenerációt,az emésztést,mindent.
Nem kis aparátus kell ám ehhez és nem gyenge szürkeállomány.
De ha mindent előlről kezdene egy team,abból elvileg lehetne valami.
Na,ezt a kalandozást ezer évig tudnám csűrni-csavarni,meglátjuk a továbbiakat.
aelod írta:
Mondjuk,hogy az csak egy alapelv.Egy működési elv,vagy valami ilyesmi,mint egy fajta program.
Nem inkább az lenne a Grál,hogy miképpen lehet ezt a programot meghekkelni?
Egészen leásva a részecskékig benne lennének a válaszok az emberben?
(mondjuk akkor egy kecskében is benne lehet valamennyi,az is él)
De érted mire gondolok,nem?
Néhány megjegyzés általánosan az eddigi kommentekhez:
– A tisztán fizikai megközelítés alatt azt értem, hogy figyelmen kívül hagyja a kémiai és biológiai szemléletet, és úgy tekint a testre, mintha annak nem lennének ilyen vonatkozásai. Tehát ez nem arra utal, hogy elvetem a lélek létezését, meg arra sem, hogy nem vetem el,
– Ebben a két cikkben elvetjük a biológiát, mint szempontot, de ez elvileg mégis olyan pluszt ad a mi biológiai életünknek, hogy ezt nevezhetjük a biológia Szent Gráljának.
– Az élet alatt ebben a két cikkben csak a fizikai testünk működését értem, aminek a regeneráció a lényege. Az értelem/tudat/lélek (stb.) nem kerül bele ebbe a koncepcióba.
– A Szent Grál egy nagyon konkrét, nagyon pontos elmélet lesz, nem egy nézőpont vagy elv. Nem is általánosság. Ez a testünk működésének alapja, lényege, aminél anyagi univerzum szinten mélyebben semmi nincs. Egy teória, ami számomra valószínűnek tűnik, de mivel teória, az is lehet, hogy téves, vagy elemei tévesek. Ha igaz, akkor egy új irányzatot alapoz meg, ami, tudtommal, ma még nem létezik. Nem tudok olyan cégről, laborról, tudósról, aki valamilyen konkrét eljárással, módszerrel, berendezéssel, termékkel előállt volna. Az elméletből kiindulva mi is elkezdhetünk kísérletezni, behatárolt lehetőségeink ellenére.
+
Tehát a Grál a biológiai élet alapja, és mint ilyen, finoman szólva sanszos, hogy az első komolyabb fejlesztések nem az élet fenntartására, hanem elvételére fognak irányulni. Például egy területre ható fegyver, ami darabjaira szedi szét a testeket, megóvva a ruhákat, amikben azok vannak.
De talán csak a megszokás beszél belőlem…
Hölgyeim és Uraim!
Vállalom, hogy sok dislike-ot fogok kapni, mert nem lesz túl népszerű, amit most írok.
Nagyon tetszenek a kommentek. Sok érdekességet olvasok.
DE:
Már az elején összezavarodtam. “nem lesznek titkok” írja Duncan. Utána meg az életünket (fizikai testünket is) átitató csodákról, titkokról olvasok.
Hát hogyan jelenthetném ki, hogy értem az egyes fejezeteket???
Azt persze látom, hogy Duncan mit írt le. A betűket is felismerem.
Annak idején azt is értették egy csomóan, hogy a Föld a világ közepe.
Hiszen le volt írva faszántosan. Sokan meg értették, mint állat. Nem volt trendi nem érteni.
Nekem úgy tűnik, mintha eddig a leírt kommentek zöme valahol olvasott vélemény, feltételezés lenne.
Mégis úgy van ide leírva, mint bizonyított tény.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Minden betűt felismertem.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Értem, hogy az az egy hogyan. De a többi?
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Nekem ez önámítás. Pusztán az az elképzelés, hogy “tisztán fizikai oldalról” már érzelmekkel telített. Egy vágy, hogy tisztán fizikai oldalról…
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Hú de mondanám, hogy persze, tökéletesen…. De hát a Föld is volt lapos. Azt is értette mindenki… :-)
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Az eddigi ismereteink birtokában szeretném ezt hinni. Úgy vélem, hogy amint valami új dolgot találunk, ami hozzátesz a jelenlegi ismereteinkhez, ez már nem lesz így igaz.
6. Értitek az elektromágnesességet?
U.a.: Az eddigi ismereteink birtokában szeretném ezt hinni. Úgy vélem, hogy amint valami új dolgot találunk, ami hozzátesz a jelenlegi ismereteinkhez, ez már nem lesz így igaz.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
A megszületett GYERMEK. (Vagy maga az ember?)
Bendegoose írta:
Jelentőségéhez mérten bántam vele. :)
Csak azért hoztam be, hogy elhelyezzem az elektromágnesességet, annak jelentőségét.
Zedge írta:
Ahhoz kérdések kellenek, vagy visszatérő problémák a cikk értelmezésével.
Alex írta:
Mert a biológiát és a kémiát is le tudjuk bontani fizikai tényezőkre és rendszerekre, mint atom, részecske, töltés stb.
Bagarja írta:
Összeköti. Ha nem tenné, akkor például nem tudna autót vezetni, vagy enni, vagy kitörölni a… De ezek a kapcsolatok számára nem öröktől fogva vannak és lesznek, hanem csak lehetőségek. Alapvetően halmazállapotokban gondolkodik, ami egy adott struktúrának az elsődleges tulajdonsága.
De, sok különbség van fizikailag és kémiailag az élő és élettelen között. A különbség működési szinten az, hogy az élő test regenerálódik, az élettelen nem.
Roadrunner írta:
Nem erről van szó, hanem arról, hogy nem kötött viszonyrendszerekben gondolkodik, hanem kötetlenekben. Cél ettől még lehet az elején, vagy kialakulhat.
Inez írta:
Ernest Rutherford is viccelődött azzal, hogy egy nap alatt csináltak belőle kémikust, és kémiai nobeldíjat kapott 1908-ban az atommagért, de azóta változott a felosztás, ma már fizikai díjat kapna. A különbség az, hogy a fizika az anyag, energia, tér és idő tulajdonságait és kölcsönhatásait tanulmányozza, a kémia meg az anyag minőségi változásait.
Ez jó közelítés, de ennél bővebb és pontosabb.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Remélem igen és remélem jól… :D
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Sőt! Mivel volt alkalmam Ninjutsu-t tanulni, ahol szintén ilyen megközelítéssel álltunk a környezetünkben lévő tárgyakhoz, azok felhasználásához a védekezésben, így nem nehéz ezt elképzelni ezt a feltalálás szemszögéből sem.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Többször is újraolvasva a bejegyzést, azt kell mondanom, igen. :D Mivel a fizikai világban fizikai törvényekre épül minden, ahogy írtad, ezek a törvények a legerősebbek, legfontosabbak, stb… Sőr Great hozzászólása is helyrerakta kicsit a dolgokat… ;)
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Értem és engem is érdekel, hogy ebből mit hozol ki.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Ahogy leírtad, azt mondanám, értem, de azért nem állnék oda egy fizikaprofesszorhoz, hogy ezt be is bizonyítsam…
6. Értitek az elektromágnesességet?
Nagyjából igen, ahogy írtad, teljesen érthető.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Szent Grál. A történelmi eszköz az utolsó vacsora egyik eszköze/szimbóluma és a “Megváltó” vérének gyűjtésére használt tárgyként él az emberiség tudatában.
Biológia Szent Grálja. Az írásból levezetve, kémiai hatások, fizikai hatások elleni védelem/ellenállóság, az élet erősítése, fejlesztése (gyors regeneráció, elvesztett testrészek újranövesztése, örök fiatalság, stb.). Talán sejt/atom/részecske szinten történő befolyásolása az élőlényeknek. Nyilván mivel az emberiség keresi, így elsősorban az ő hasznukra.
Volt egy érdekes bejegyzés, miszerint nem tudták még pontosan meghatározni, hogy mi a különbség élő és élettelen testek között. Véleményem szerint egyrészt a halál. Csak az élő “dolgok” tudnak meghalni, a szervezett rendszerük felbomlik, megszűnnek a folyamatok, amit addig végeztek. Másrészt az érzékelés. A világ, a tér, idő, stb. érzékelése. Egy szikla nem hal meg, maximum szétrobban kisebb egységekre. Nem érzékel, nincsenek benne rendszer szerű folyamatok, amik konkrét feladatokért felelnek. -> ezt a gondolatomat akár véleményezhetnétek is, mert mindig jó több szemszögből vizsgálódni
Kedves Duncan !
Nagyjából értem, amit értenem kellene.
A kérdésre, viszont csak az én NÉZŐ PONTomból tudok válaszolni.
Mi a biológia Szent Grálja ?
Biológia= Bios= ÉLŐ,
Logia= Logosz= Isteni Tudat
Tehát azt kérdezed, mi az az “edény”, ami felfogja az Isteni Tudatot itt a Föld nevű bolygón ?
Az ANYAG.
Viccesen: a garfén :)
http://mobilarena.hu/hir/a_grafen_lesz_az_uj_szent_gral.html
@ Duncan Shelley:
Ezt nem értem.
Az egyesített elmélet vitathatatlanul fontos a világ megértése szempontjából, mivel ahogy te magad is mondod, a fizikai a legalsóbb szintje az univerzum érzékelésének, ezért ha abban találunk egy standard szervezőelvet, akkor a többi hierarchikusan és horizontálisan kapcsolódó dolog megértése is könnyebbé válhat…
Vagy esetleg a jelentőségét a jelenlegi témához mérten jelezted? Nem egyértelmű számomra…
Megnéztem a linket az elektromágneses mezőkről számomra érhető volt. Más nézőpont az anyag keletkezéséről, és az anyag tulajdonságairól, és működéséről.
A kristályos fémeket letisztáztam magamban, úgyhogy ez is oké.(De érdekes hogy a legjobban vezetők az ezüst, arany és a réz.)
Biztos ezért szeretjük hordani ékszerként. :-)) Jó “hullámokat” csinálhat a testben. ?:-)
Pircsi írta:
Ezzel én is egyetértek. Sok anyag van az auráról, de igazán egyik se fogott meg,vagy nem igazán hiszem hatékony gyógyító technológiának.
Egyszerűen csak nagyon is elképzelhető az egyéni energiamező létezése.
Duncan Shelley írta:
Erre nagyon kíváncsi leszek, ez egy összcsoportos kísérlet lesz. :doctor: :doctor: :doctor: :doctor: …151-en.
zulu írta:
Azt írta, hogy egy berendezésen dolgozik éppen.
Miért gondoltad? Egyébként ez csak egy szelet, de fontos szelet.
Hogy értem e a cikket?
Hmmm…
Mi a különbség az értés és a tudás között?
A fizikáról az elektromosságról a fény természetéről a hullámokról, rezgésekről sok könyvet elolvastam (kedvencem a Tesláról és a felfedezéseiről szólók), előadásokat hallgattam e témában és azt mondom tudom, azaz vissza tudom mondani az ott hallottakat. De, hogy értem e?
Amit itt Duncan elkezdtél körvonalazni, az nagyon izgalmasan hangzik, azonban a folytatás nélkül nem tudom, hogy értem e, mert az eddig itt felsorolt dolgokról már hallottam, azonban még nem raktam őket szintézisbe, illetve egy kósza gondolatként igen.
De erről majd akkor, ha a következő cikk ebbe az irányba megy el.
A fogorvosok új találmánya egy cikk szerint, hogy elektromos áram segítségével visszanövesztik a fogzománcot, tehát nem lyukat fúrnak és betömik, hanem a rossz részt eltávolítják és újat növesztenek helyette. Amennyiben ez igaz, akkor miért ne lehetne ezt bármelyik másik sejtünkkel is megtenni?
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Mindegyikről hallottam már.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Igen
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Mert a legelemibb összetevők szintjén kell majd továbbiakban gondolkodnunk a cikk folytatásában?
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Hallottam már róluk.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Olvastam már a témáról.
6. Értitek az elektromágnesességet?
Elemi iskolás szinten.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Az élet él és élni akar.
Duncan Shelley írta:
Na persze, pár óra vagy nap múlva igen szépen látszik a különbség. De abban a másodpercben, ahogy meghal? A sejtjei mind élnek, mégis teljesen más minőség. És erről a különbségről a biológia (és kémia és fizika) tulajdonképpen semmit nem tud…
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Ami le lett írva, az érthető. El tudom fogadni, hogy a téma megértéséhez szükség van bizonyos fogalmak magyarázatára, hiszen csak így van esély arra, hogy “egy nyelvet” beszéljünk..
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Érthető, hogy vannak feltalálóművészek, akik így működnek és bizton állítom, hogy mindenkinek vannak ilyen megoldásai/látásmódja élete során, csak azok az adott “hétköznapi” problémára hoznak megoldást és nem az emberiség problémáira. Jó ezt tudatosítani!! :)
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Igen. Most ez a vizsgálódásunk rendszere, logikája.
Egyébként, ha ezt a gondolatot folytatjuk, akkor a biológia->kémia->fizika… a fizika a természeti törvények része, a természeti törvények az univerum törvényeinek része és az univerzum törvényei pedig valami sokkal nagyobbnak a része, amit nehéz most így definiálni..
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Elfogadom/értem
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Elfogadom/értem
6. Értitek az elektromágnesességet?
Elfogadom/értem
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Először is: ha a testet a fizika szempontjából kezdjük el vizsgálni akkor a test egy gép, egy tökéletes gép, amit mi sikeresen elrontunk néha. Mivel már a modern tudomány is túljutott a “csak húscafat” elvén és egyre kifinomultabb eszközöket alkalmaznak a “gép” megismerésére és javítására, ezért valami olyan megoldás lehet, amivel nem gyógyszerrel tudják finomra hangolni és chiptuningolni azt.
Másodszor: mivel minden energia, a testünk is az egy bizonyos mélységben, ezért az energia rezgésének beállításával tökéletes működést lehet elérni. A Szent Grál: a spirituális/ősi látásmód/gyógyítás tudományos megfelelője.
ktmsx125 írta:
A transzverzális hullám jellemzője, hogy hullámhegyek és völgyek követik egymást, a longitudinális hullám jellemzője, hogy sűrűsödések és ritkulások követik egymást. A robbanás, a lökéshullám transzverzális. Longitudinálisra a példa, amit fel szoktak hozni az, ahogyan az autósor elindul, amikor zöldre vált a lámpa.
@ Duncan Shelley:
Köszönöm az információt. Már kezdtem összeesküvés-elméletekbe bocsátkozni.
Azért gondoltam, mert eddig ő volt az egyetlen, aki úgy mutatta meg a világot, hogy felismerhettem belőle az összefüggéseket, és ahogy tovább gondoltam a dolgot, arra a következtetésre jutottam, hogy minden anyagi dolognak ebben lehet az esszenciája.
Az egész univerzumot egy végtelenül összetett háló alkotja, aminek minden része függ egymástól és hat egymásra. A közös nevezőt itt, mi elektromosság (vagy mágnesesség?) formájában érzékeljük. Az élőlények pedig nem léteznek enélkül az energia nélkül.
Ha LaPoint kutatásai egy fontos szeletét adják az elméletnek, az csak pluszt jelent.
1-6-ig a kérdésekre a válaszaim.
Ezek remélem érdeminek számítanak, mert eldöntendő kérdés megválaszolható igennel és nemmel is érdemben. :-)
IGEN
A 7 kérdés beugratós lehet, mert egy publikálatlan elméletről kéne gondolnom valamit. Erről eddig nem gondoltam semmit, de most megpróbálok.
Most gondolkodom.
Tovább gondolkodtam.
Nem sikerült. :-(
Akkor ideírok valami butaságot, nehogy kimaradjak a következő cikkből.
Talán egy Impulser szerkezet?
Bármit ráfektetünk és meggyógyul. Mágneses rezonancia elven működik, és tudtommal tényleg működik.
@ 998:
Persze. Értelek. Elviekben ez benne van minden élőlényben. Csak még nem tudták meghekkelni a programot.
Bár vannak kísérletek rá: pl. Dolly a bárány.
aelod írta:
Igen,de én ” mégúgyabban ” értettem.Nem a gének szintjén,hanem lejjebb.
De Dolly teljesen jó és eklatáns példa-arra hogy bemutassák,hogy nem megy sajnos.
Pedig ők megpróbálták.
@ zulu:
Van ilyen szerkezet. MITOSAN a neve, és tényleg csodákra képes. Frekvenciákkal, hullámokkal, és egy vitális térnek nevezett dologgal operál, de csak hozzáértő kezekben a kezelendő problémához kell hangolni, programozni és akkor tényleg hatékony.
Kondor írta:
Ehhez nem kell semmiféle ultramodernextraszenzációs találmány, mert magától is működik!!!! A test önműködően helyreállítja magát, elképesztő, tévedhetetlen működési programok és különprogramok automatikus futtatásával.
Csak elrontani lehet! Persze el is rontjuk, vagyunk elég “intelligensek és okosok” hozzá. Amit a testünk sem tud helyreállítani, az mind az ember műve. Pl a mérgezések. Ide tartozik többek között a gyógyszerezés jelenleg használatos módszere és részben az élelmezés is. Még ilyen esetekben is futtatja a test a különprogramokat és próbálja menteni az irhánkat, de ez nem mindig sikerül.
A szervezetünk ezen programja már régóta nem elméleti tudás, hanem a gyakorlatban alkalmazható.
Riport azzal az orvossal, aki a testünk biológiai programját megfejtette.
Ismét döbbenetes dolgot fedezett fel:
http://vimeo.com/82445262
Ha valamiben kevés a tudásunk és emiatt nem értünk dolgokat, akkor attól függően, hogy a történés jó nekünk, vagy rossz, csodának, vagy sorscsapásnak minősítjük.
Nincsenek csodák és nincsenek sorscsapások sem, csak a tudóságunkat kell növelni az adott területen :-)
…..íme a dal:
https://www.youtube.com/watch?v=sy0rYfhTRZs
998 írta:
Lejjebb?
Én szerintem már emberrel is próbálkoztak…
Bár még arról sincs igazából fogalmu(n)k , hogy kerültünk mi emberek ide. Teoriák vannak csak az élet kialakulásáról. Ősrobbanás és társai.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Nem teljesen.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Igen és tetszik.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Igen, és tetszik, mindig is azt vallottam, hogy minden probléma megoldása a részecskefizikában keresendő.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Elméletileg, de a szöveg alapján, képek vagy videó nélkül nem érthető.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Igen
6. Értitek az elektromágnesességet?
Igen
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
A test optimális elektromágneses működésével lehet kapcsolatos, gondolom. :)
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Igen, többnyire ismertem mindent amiről írtál.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Teljesen érthető. Úgy gondolom egy tudós nem engedheti meg magának, hogy ne így gondolkodjon. Rengeteg feltételezéseken alapuló vakvágánytól és előítéletből adódó tévedéstől kímélhetné meg magát.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Igen, világos amit leírsz, de hogyan magyarázod pusztán fizikai eszközökkel a fertőzést, az anyagok tulajdonságainak külömbségeit,
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Igen, csak még azt nem látom milyen szerepe lesz a test szempontjából, de várom!
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Igen.
6. Értitek az elektromágnesességet?
Értem, és biztos vagyok benne, hogy az elektromágnesesség még elképesztő meglepetéseket tartogat majd nekünk.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Rájönni, hogy mi az élet és hogy mi mozgatja a testet. Talán az örök létezés, vagy az újjáélesztés, a folyamatos sejtregeneráció. Ilyesmire tippelek.
Olvastam egy elméletet ami szerint a gravitáció végső soron nem is erő hanem a tér görbületéből következik, és úgy kell elképzelni mint egy bemélyedést egy sík felületen, amiben “ül” a test. Minél nagyobb tömegű a test, a bemélyedés annál markánsabb. Mikor valaki gravitációnak van kitéve, egyszerűen csak közel áll a testhez és nagy erőfeszítésbe kerül kimászni a mélyedésből a sík területre, ahol már nem hat a test tömege. Ez persze másképpen működik 3D-ben mint a szemléltetésre használt síkkal.
1. kérdés:
– Igen bár volt ami újszerűen hangzott.
2. kérdés:
– innentől igen, jó lenne elsajátítani ezt a látásmódot.
3. kérdés:
– teljesen logikus
4. kérdés:
– lassacskán, de még emésztenem kell.
5. kérdés:
– Igen
6. kérdés:
– Igen
7. kérdés:
– Természetesen a fizika :)
Bővebben a cikk alapján: TELJES biológiai működésünk fizikai magyarázata, és fizikai leképezése.
Értem a cikk részeit.Az elmélet megismerésekor majd látni is fogom,hogy mire miért volt szükség. Már nagyon várom,hogy mi is lesz valójában,hogy ezekre pontokra támaszkodik,amiket a cikkben olvastam. Érthető,hogy kell majd egy fajta gondolkodásmód az elmélet befogadásához.
Ha külön választjuk a lelket és testet, akkor gyakorlatilag a testünk egy robot, amiben képesek vagyok ezt a fizikai világot érzékelni.Minden alkotóeleme a fizika törvényei szerint működik. Így fizikai oldalról kell megközelíteni a működését.
-A szervezetünk 60 %-a víz.A benne lévő oldott sók miatt jól vezeti az áramot. Gondolom majd fontos lesz a továbbiakban, hogy milyen arány az optimális. Folyadékokban csak a longitudinális hullámok terjednek,vagyis a testünk nagy részében ,így gondolom ez a hullám lesz majd az elméletben a fontos. Olvastam,hogy az agy hullámai is ilyen hullámok. Teslánál találkoztam ezen hullám jelentőségével. Persze itt a nullponti energia is eszembe jutott, ami vákumban is jelen van. De nem akarok találgatni. Már nagyon várom az elméletet.
– Érdekes,hogy a galaxisok körül ugyanaz az a mező van,mint az atomok körül.Olvastam,hogy a minden egy egységes energia része, és minnél mélyebbre ásnak a kvantumfizikában ,nem egyre több részre oszthatóak az elemek,hanem elméletek szerint a legnagyobb egész felé haladnak.Vagyis az egység felé. A valóságnak csak egy nagyon kis szeletét fogjuk fel, pont a testünk nyújtotta lehetőségek miatt. Energiamezők ,vagyis elektromágneses mezők vesznek körül minket és hatnak ránk.
– Ha képesek lennénk sejtszinten irányítani a folyamatokat, valamilyen módon ( energiákkal,hullámokkal). Akkor a betegségeket is megszüntethetnénk,megelőzhetnénk. Az öregedést mint folyamatot is megállíthatnánk.
– Szent Grál: egy mód az örök élet,örök fiatalság elérésére :-))
Ertem en, hogy Gozgep! De mi hajtja?
Ertem en, hogy ket lukas tal alaku magnes kozott a vasgolyok egyszerre vonzak, es taszitjak es rendezik egymast, es hogy ez a jelenseg hasonlosagot mutat a sejttol a galakszisokig.
De! A magneses teret az anyagi reszecske hozza letre, vagy a magneses ter rendezi kozepre az anyagi reszecskeket? Mert nem mindegy.
Ezen a ponton elakadtam, a tobbit nagyjabol ertem, bar a biologia szent gralja is kicsit varazslatos nekem, mert meg a szent gralt se tudom hogy mi az. Ennelfogva a tippem maga az elet lenne de gondolom te valami teljesen masra gondolsz.
Varom a folytatast, hatha megvilagosulok.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
-igen
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
-igen.
Volt is egy ezt a típusú gondolkodást fejlesztő gyakorlat egy általam olvasott könyvben. Maga a gyakorlat egyszerű volt, végezni mégis viszonylag nehéz, pont az eddigi alapoktól való elvonatkoztatás miatt.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
-igen
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
-igen
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
-igen
6. Értitek az elektromágnesességet?
-igen
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
-mi a test, és mivel működik.
Klassz összefoglaló, számomra 80%-ban érthető.
Az atom szerkezetéről sok teória van, ezt sem eddig, sem a cikket olvasva nem értettem meg teljesen, valamint azt sem, hogy hogyan jön létre a pl. a mágnesesség, milyen módon terjed? – de ide sorolhatjuk a gravitációt is (mármint, hogy nem értem, hogy hogy “terjed”/működik)
Az elektromos áram terjedésénél is van egy érdekes jelenség: szét kell választani a töltött részecskék (szabad elektronjainak) vándorlását az anyagban, valamint az un. elektromos erőtér elmozdulását a “vezető körül”. Amikor felkapcsolod a villanyt, akkor az erőtér fénysebességgel terjed noha az elektronok vándorlása csiga lassú, ha jól tudom pár tíz centiméter per másodperc. A frekvencia növekedésével a fémek vezetése is változik, pl. rádiófrekvenciás tartományban a vezetés sokkal inkább a fém vezető körüli jelenség, mintsem a belsejében létrejövő elektronvándorlás. Tehát ezen a területen még lehetne finomítani az alapokat, ha ez szükséges a lényeg megértéséhez. Köszi.
Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Szerves anyag befolyásolása, formázása, alakítása, LÉTREHOZÁSA (?!) fizikai törvényszerűségek segítségével…?
Életet építeni…
A kérdésekre nem válaszolok külön-külön, mert az egységes válaszom a fizikai, elektromos részekre az, hogy attól függ, milyen mélységű tudás kell majd az adott elmélet megértéséhez a fizikának ezen részeiből. Ha elég a középiskolai szint akkor úgy gondolom nem lesz különösebb gond, ha egyetemi szintű fizikai és matematikai fog kelleni akkor nem nagyon fog menni.
Azért mondom ezt mert elektrotechnikai középiskolát végeztem és noha nem igazán érdekelt a dolog annyi azért ragadt rám, hogy tudjam a fizika, elektrotechnika, elektromechanika stb. főiskolai szinten k..va nehéz és elég messze van az átlagember fogalmi kereteitől.
Nem tudom, hogy merre fog elmenni a téma de érdekel, ezért lehet hogy közben majd le kell porolnom a 20 evvel ezelőtt tanultakat.
Bizonyos szempontból mondhatjuk ezt, csak azt nem tudom hogy a fizika kémia és biológia közti átmenetek elméleti háttere kellően fel van-e tárva ahhoz, hogy az emberi testet meg lehessen közelíteni csak atomi szinten.
Mert az egy dolog, hogy a sejtek molekulákból a molekulák pedig atomokból állnak, az pedig egy másik, hogy az atomok kölcsönhatásai és a test sejtjeinek és molekuláinak kölcsönhatásai közti összefüggések mennyire vannak feltárva a fizika szemszögéből.
Másként kifejezve van-e ma olyan szinten az emberi tudás fizikából, hogy az emberi szervezetet a biológia és szerves kémia teljes elhagyásával csak atomi szinten magyarázza és befolyásolja a kellő irányba? Értve felszerelésileg és az elméleti háttért tekintve is. Gondolom a következő cikk vagyis maga az elmélet majd valamilyen szinten választ ad erre nekünk.
Ezt kiegészítenem annyival, hogy a legtöbb anyagban vannak szabadon mozgó töltött részecskék (az elmélet szerint ezek a részecskék a fémekben a szabad elektronok a folyadékokban és gázokban pedig a szabad ionok) a különbség az, hogy a jó vezetőkben sok ilyen szabad részecske van a gyengén vezető anyagokban pedig nagyon kevés.
Ezt még kiegészíteném az áramlás okozójával. Vagyis, hogy mitől kezdenek az addig bármilyen irányba, összevissza, rendezetlenül mozgó, töltéssel rendelkező szabad részecskék hirtelen egy irányba történő rendezett mozgásba-áramlásba.
Az elektromos mező két végpontjának feszültség különbsége miatt. Vagyis ha a vezető közeg legyen az kábel vagy folyadék két vége közt feszültségkülönbség jelenik meg akkor a töltéssel rendelkező szabad részecskék a magasabb feszültség felől az alacsonyabb feszültség irányába fognak folyni. Ha nincs feszültségkülönbség nincs rendezett áramlás sem.
prolizoli írta:
Nagyon jó látószög.100%ig támogatom.Brávó!prolizoli írta:
Nagyon jó nézőpont,100%ig támogatom!Brávó!
..de ezt már eccer eekűűttem.
aelod írta:
A forrással nem foglalkozunk most, az túl ködös terület, ahogyan én látom jelenleg.
998 írta:
Nem ez az irányvonal, de egyébként nagyon érdekes téma az is, a világképemet kellett megváltoztatnom miatta. Meg lehet, hogy kapcsolódik, csak nem direkten.
Vannak mérgezések, amik nem buknak ki, a normál boncoláson nem ismerik fel, csak akkor akadnak rá a nyomokra, ha célirányos tesztet csinálnak. Tehát sokféle vizsgálat, kísérlet, teszt nem ad ki bizonyos eredményeket egy vezérlő elv nélkül. Lehetséges, hogy ez az elmélet, ami ennek a két cikknek a témája, adna olyan vezérfonalat a nutrigenomikának, ami sok eredményt hozhatna.
Mit szolgálnak ezek? Van-e még mélyebb igénye a testnek? Valami, ami miatt kell a levegő, ami miatt kell a víz, ami miatt kell a tápanyag. Ami miatt kell az ATP. Amit kiszolgálnak olyan alapvető berendezések, mint mitokondrium, enzimek miegymás. A testben mi minden van, aminek az a fő funkciója, hogy ellentartson a gravitációnak? (Az ellentartás szót ne vedd napi értelemben, de biztosan érted.)
Bendegoose írta:
A smiley-ban van a válasz. A GUT-t csak azért hoztam be, hogy érzékeltessem az alaperők jelentőségét. Hogy senki ne az elektromágnesre gondoljon elektromágnesesség alatt. De mélyebben belemenni a GUT rejtelmeibe, elvinné a fókuszt, és nem ad hozzá az elmélet megértéséhez.
Bagarja írta:
21 gramm? :)
Gerontológia. Azonnal van változás. Ha csak az általános izomtónusra gondolsz…
aelod írta:
Mire gondolsz? Fejtsd ki.
998 írta:
Igen, az ilyesmi fontos ahhoz, hogy lekerüljön az érdeklődés bizonyos témákról.
Arkos írta:
Nem az a kérdés, hogy mire lehet jó, hanem az, hogy mi a Szent Grál a biológiában? Mi az a rendező elv, aminek a jelentősége nagyobb az eddigi ismereteinknél?
prolizoli írta:
Nobel-díjas szint. Vagy afelett. Testla kapizsgálná, ha jó formában van…
Viccet félretéve, kb. annyi kell az ELHELYEZÉSÉHEZ, amennyit leírtam ebben a cikkben. A gyakorlatba való átültetése nagyon más kérdés.
prolizoli írta:
Nem atomi szinten közelít az elmélet, hanem mező szinten. Annyira markáns fizikai jelenségekre épül az elmélet, hogy nem merül fel az átmenetek kérdése. A levekezetésnél, folyományoknál persze már más a helyzet.
Nem tudom, mert nem vagyok naprekész, utolsó infóim szerint leginkább semennyire.
Nem tudom. Erős kételyeim vannak egy igen válasszal kapcsolatban. De az elmélethez ez nem szükséges. Azt látom, hogy már a genetikában is megjelentek elektromágneses mezők, mint fontos tényezők és markerek.
Duncan Shelley írta:
Erről van egy homályos felvetésem,bár magam sem tudom,hogy hová lehetne vele kilyukadni.
A magam bunkó módján elkezdtem anno gondolkodni,mikor elkezdtem “gondolkodni”.
Az ember tudtommal(más tudtáról sajnos nem beszélhetek :-D ) az egyetlen,nem-ösztönlény a bolygón,de nyilván vannak alapvető ösztönös vezérelvei,amik a teste működését szolgálják.
A buta gúrós kérdések sokasága miatt elkezdtem fontossági sorrendeket felállitani magamnak tizenakárhány éve.
Mi a legfontosabb?
Persze,a Danabol,a miafaszomprotein meg a genyóvitamin.
Lófüttyöt.A levegővétel.
Miért?
…válasz.
(mindig egyfajta gépként értelmeztem a biológiai testet,egyszerűen nem tudom másképpen elképzelni)
Nem levegőt venni nehéz.Okkal.
Aztán a viz.
Ugyanazok a fejtegetések.
Most nincs időm okoskodni,reggel jövök és próbálkozok.
De ez nem az én szintem végeredményben.Én csak visszakérdezhetek bármilyen kutatási eredményre a saját józan eszem szintjén.
Sajnos sok “okosság” meg hakni elbukik igy,ezer példát tudnék irni csak a közelmúltból,és mind mögött állt egy tudós faszjancsi.
De most mennem kell melózni.Az Algéria játszik az oroszokkal,már 300 rendőr van a kerületben…
Duncan Shelley írta:
Persze,de ez is nevetségesen egyértelmű.
A költségek,a lehetetlen körülmények meg a faszomtuggyami hangsúlyozása éppen elég is a médiában és le is van szarva a truváj.
Mindig,mindennel igy van.
Akár a mélytengeri kutatások(ezer link van rá),akár az űrutazás,más bolygók,mind ugyanazzal a lószarral van behintve.
Elég nekünk Győzike meg Viktor,nem?
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Hát, nem teljesen. Egy-két fogalomnak utána néztem, mert nem voltam benne biztos, hogy tudom (jól tudom), de csak további fogalmakba és bonyodalmakba ütköztem (spinnek, bozonok, hadronok, fermionok, kvantumok, húrelmélet, stb.) Próbáltam a lényegre szorítkozni és nem elveszni a részletekben, de nem volt könnyű, mert nem tudom pontosan, mi az irány. Majd kiderül, ha kifejted az elméletet. Remélem, azért az alapok már rendben vannak.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Valahogy így?:
http://blogol.hu/pikz/blogkiss/a2b8bf1a6.jpg
:-)
Na jó, ő csak magát találta fel a helyzetben. De kiindulásnak jó, nem? Főzni akart, ehhez szüksége volt valami forróra, de nem akart tüzet gyújtani a lakásban. Edison sem akart nyílt lángot a világításhoz (pedig a több századik kudarc után biztos neki is megfordult a fejében, hogy feladja a kísérletezést az izzószállal, jó lesz a gyertya vagy az olajlámpa). Még jó, hogy nem tette. Az ő mottója szerint „ A zseni 1% ihlet és 99% verejték.” 1093 szabadalom fűződik a nevéhez. Az ő munkatársa Tesla is termékeny feltaláló, ő szintén számos kísérletet végzett, hosszas kutatás és tervezgetés során jutott el egy-egy gyakorlatban is működő gépezethez. Innen származik a tréfás mondás is: „Szerencse, hogy Edison feltalálta a villanykörtét, különben gyertyafénynél kereshetnénk a tévé távirányítót.” Nos, ezek alapján belátható, hogy ennek semmi köze a szerencséhez, annál több a tudásvágyhoz és a kitartáshoz.
Egyes felfedezésekhez azonban tényleg nagyban hozzájárult a szerencse , például, ahogy Kolumbusz felfedezte Amerikát , vagy Newton a gravitációt és ahogy Oersted egy oktatókísérlet közben véletlenül az asztalon felejtett iránytű kitéréséből megsejtette, hogy létezik az elektromos áram körül egy mágneses mező, vagyis az elektromágnesesség jelensége. Ők voltak a felfedezők, de hogy az ő felfedezéseiket aztán milyen eredményesen használják fel az a feltalálók leleményességére van bízva. Ehhez kell az általad is említett absztrakciós készség.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Gondolom az a cél, hogy minél kevesebb önkényesség legyen a rendszerben. Az önkényességet pedig azok a feltevések visznek bele, amik az egyes speciális esetekből levont messzemenő következtetések, túlzott általánosítások eredményeznek és az áltudományos hiedelmek. Ilyen például az, amivel 150 évvel ezelőtt Stephenson találkozott, amikor azzal támadták a találmányát a gőzmozdonyt, hogy az utazók szörnyet fognak halni, vagy megbolondulnak az ijesztőnek tartott 15 km/h-s sebességtől, amelyre a jármű képes, mondván hogy az emberi szervezet akkora sebességet nem tud elviselni.
Minden tudományágban vannak mítoszok és tévhitek, de vannak eredmények is és ezek kihatnak a többire is. Szerintem a természettudományokat nem kell és nem is lehet tökéletesen szétválasztani, viszont a könnyebb átláthatóság kedvéért nem árt modellezni. A hajszálcsövesség sokkal jobban megfigyelhető és bemutatható a laboratóriumi közlekedő edényeken, mint a növények szárával mikroszkóp alatt. Így egy természet tudományos elmélet szemléltethető fizika eszköztárával, közben tudva hogy ezek a valóságban komplexebbek és a helytállóságát úgy is majd a valós alkalmazás eredményei fogják alátámasztani, vagy éppen cáfolni.
4, Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Igen. Legutóbb Michael Crichton Idővonal című könyvében olvastam róla. Ő viszont elég messze (a tér és idő görbületen át, a teleportáláson keresztül, egészen az időutazásig) jutott a gondolatmenettel. Remélem, itt nem ez lesz az irány, mert Hawking azóta bebizonyította, hogy nincs időutazás. :-D
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Alapvetően igen.
6. Értitek az elektromágnesességet?
Itt már rezeg a léc. Ezt a videó sorozatot egy pár hónapja ajánlotta a figyelmembe egy barátom és az első részt meg is néztem. Nagyon érdekesnek találtam, mert ezekről eddig nem hallottam, az egész mágnesesség dolog egy nagy misztérium volt a számomra, de azt hittem, ezzel egyedül vagyok. Ugyanakkor úgy sejtem, hogy a fazon nem az én felvilágosításomra, hanem sokkal pragmatikusabb okból készítette a filmet. Felhívni a figyelmet egy jelenségre, ami magában rejti a lehetőséget egy új energiaforrásra. Úgy láttam abba az irányba halad a magyarázat és a saját fejlesztései is. És itt lehet szerepe a feltaláló művészi szemléletnek, ami szerint ne ragadjunk le ennél a funkciónál, vizsgáljuk meg jobban a jelenséget és keressünk egyéb alkalmazási lehetőségeket. Űrkutatásban, hadiiparban, autógyártásban, stb. Esetleg az orvosi diagnosztika, vagy a gyógyítás terén is. Így jöhet a képbe a biológia és „Szent Grál”, de hogy pontosan hogyan, arról lövésem sincs.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Ezek alapján? Nem tudom. Szabad a gazda!
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Tiszta, tömör és világos fogalmazás, mint mindig. Volt pár dolog, amit eddig nem értettem teljesen, de most a helyére került.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Igen.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Egyértelmű.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Na, ez nekem eddig új volt. Csak a transzverzálist ismertem, és nem értettem a longitudinális működését. Köszönöm az egyszerű magyarázatot.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Igen.
6. Értitek az elektromágnesességet?
Természetesen.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Ezt nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy ha ennek az okfejtésnek a nyomán haladunk, és a kémián keresztül a magfizika mélységein keresztül egyre alaposabban vizsgáljuk az anyagot, valami máshoz kerülünk közelebb, mint amire számítanánk. Bennem a belinkelt film első részének első 20 perce kiirtotta a régről belém ragadt materialista gondolkodás utolsó csíráit is. Ugyanis eddig úgy közelítettem az elektromágneses tér létezéséhez, hogy azt képzeltem, az anyag hozza létre, amit körül vesz. Látva a filmben véghez vitt kísérleteket, ez alapvetően fordított ok-okozati nézőpontnak bizonyult. Innen már csak egy apró lépés a kreacionista világkép, és ezzel máris vallási területre tévedünk, annak legalapvetőbb, legmélyebb, és legközösebb kérdéseit feszegetve, de pusztán tudományos tényeken alapulva. Zseniális logikai felépítés, és csupán hibás rögeszmékhez ragaszkodva lehet letérni erről az útról.
—
Mindazonáltal legyen itt egy megjegyzésem a bevezetőhöz.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Ez túlzás, de azért okosabbnak érzem magam.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Szerintem, ha a közös nevezőt keressük a feltalálók között, akkor az a következő: vissza emlékszik rá, be ugrik neki újra.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Azért, mert a test a fizikai törvények szerint lett össze rakva. És a test fizikai – biológiai szerveződésének alapja, az elektromágnesesség törvényszerűségeire épül.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Igen.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Valamennyire.
6. Értitek az elektromágnesességet?
Épphogy.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
A Higgs-bozon, más néven az isteni részecske.
Bevallom nem egészen erre a felsorolásra számítottam friss felfedezések és megfigyelések címszó alatt, hiszen a leírtak nagyrésze évszázados ismeret. Egyedül a primér mezők hipotézis tűnt újkeletűnek. A korábbi cikkben két nagyon friss tudományos felismerést említettél. Azok majd a következő cikkben lesznek részletezve…?
Mindenesetre az itt leírtakat önmagukban értem, de nem látom az egész képet, ahova ezek együtt elvezethetnek az élő organizmus működése tekintetében, és kiváncsi vagyok ilyen alapvető elemekből milyen áttörő jelentőségű elméletet lehet levezetni.
Csak hogy túráztassam a fantáziámat: úgy tudom a sejtanyagcsere lényegében töltéssel rendelkező molekulák szelektív mozgatása vagy távoltartása, tehát itt látom az elektromosság lehetséges szerepét. Ismereteim szerint maga a sejtműködés (osztódás, örökítőanyag összegabalyítása, stb.) is vonzást és taszítást mutató mintákkat követ, úgyhogy el tudom képzelni azt is, mint irányított mezők hatását. Elektromosan vezető sóoldat és lökéshullámok – ez meg mintha a vérkeringés leírása lenne, de hogy ennek mi köze van bármihez is, azt nem tudom.
A primér mezők kapcsán bár nem hangzott el, ha jól értem a keringő töltött anyagtömeg olyan mágneses mezőt hoz létre, ami erősíti a meglévő mozgást, ami tovább erősíti a mezőt, és így tovább. Vagyis egy visszacsatolt rendszert kapunk, ami mind korpuszkuláris, mind csillagászati méretekben alkalmazható modellt ad a kezünkbe. Nem egészen ez hangzott el, tudom. És? :-P
A feltalálóművész gondolkodását jól példázza MacGyver?
A kizárólag fizikai megközelítésre ha jól értem azért van szükség, mert a kémiai és a biológiai modellek elfedik a vizsgált jelenségek mögött húzódó tényleges folyamatokat. Úgy tesznek, mintha nem lenne jelentősége annak, hogy mi történik valójában a magasabb szintű jelenségek mögött, holott ezek a mögöttes folyamatok azok, amik ténylegesen ott vannak.
A hullámok két típusával kapcsolatban megértésem szerint a lökéshullám longitudinális, nem transzverzális :-)
Az elektromos árammal kapcsolatban van egy apró dolog, amit nem teljesen értek. Te is úgy definiáltad az elektromos áramot, mint töltéssel rendelkező részecskék áramlását. Nem tudom ki hogy van vele, de nekem az óránként néhány milliméteres elmozdulásról nem az áramlás szó jut eszembe… Márpedig ez a szabad elektronok sebessége egy jó vezetőben, ahol az “áramló” elektronokat egy házi csiga a szó szoros értelmében lekörözi. Képtelen vagyok elképzelni, hogy ez az észbontóan lassú mozgás lenne a forrása mindannak a hatásnak, amit az elektromos áram létre tud hozni. A töltött részecskék mozgása inkább valami másodlagos hatásnak tűnik nekem, mint az elektromos áram lényegi összetevőjének. Gyorsan áramló töltött részecskéket a részecskegyorsítókban érdemes keresni, vagy az ionoszférában. Persze ennek valószínűleg semmi köze a témához, csak ha már rákérdeztél…
A élettan Szent Grálja – szerintem ez egyrészt az élőség forrásának felfedezése és megértése lenne, másrészt az élő organizmusok mechanikus működésének olyan modellje, amely képlékennyé teszi a jelenleg viszonylag rögzített mintákat követő életfolyamatokat úgy, hogy a beavatkozások eredménye valamilyen stabil állapot lenne, nem pedig a jó esetben felborult egyensúly, rosszabb esetben a részleges vagy teljes összeomlás, amit a modern orvostudomány fel tud ma mutatni…
Mindenesetre érdekes párhuzam dereng ez, és a primér mezők alapgondolata között: mind az élő organizmus, mind a lyukas tál alakú mágneses tér esetén olyan jelenségről van szó, amely egy alapvetően kaotikus rendszert képes valamilyen stabil állapot felé mozdítani és ott egészen szélsőséges körülmények fennállása mellett is megtartani.
Minden energiából van, és ha minden energiából van, hat rá a fizika. Vannak bizonyos ismétlődő elemek az életben, amelyek nagyon hasonló sémát követnek, vagy talán ugyan azt, csak más formában jelenik meg. Ha minden energia, akkor hatnak rá a fizika törvényei, legyen az kavics, vagy Te magad. A kavics és az én, vagy Te közted csupán a rezgésszám különbözik. Azt akarod bizonyítani, hogy ez a hullám, befolyásolható. Nem tudatosan rengeteg olyan energia átadó közeget használunk, ami képes megváltoztatni ( és meg is változtatja – hatás kölcsönhatás ) a “saját” rezgésszámunkat. Mint a víznél a só. A só számunkra a hang, íz, látás, tapintás, és egyéb érzékelt tényezők. Ezekkel a “közegekkel” befolyásolni tudjuk az életünket, a rezgésünket és minden mást. Ha rossz a kedvünk, meghallgatunk egy vidám zenét, azzal a szándékkal, hogy jobb kedvünk legyen. De nem minden esetben sikerül a kívánt hatás, mert információk ( energia ) tömkelege zúdul ránk és többnyire az érvényesül, amire a legjobban koncentrálunk – ami a leghangosabb, legfájdalmasabb emlék – és azt is eltéríti a megszámlálhatatlan emlékünk, tapasztalataink ( információ, energia szintén ).
De mi van, ha tudatosan használjuk? Volt már példa: Mantrák, imák, hipnotizálás, zenehallgatás, oktatás, bármelyik mesterség tökéletesítése ( információtisztítás egy kungfuharcos napi gyakorlása, ahogy a kovácsmester is egyre tökéletesebb eszközöket teremt, és a zenész ha minél többet gyakorol ) De egyik sem jár teljes sikerrel. Ember legyen a talpán, ha sikerül minden információt letisztítani, és ráhangolódni arra az “isteni” rezgésszámra.
De a fizika segítségével, a tudomány segítségével próbálkozott e már valaki idáig eljutni? A tudomány segítségével eljutni Istenhez.: Befolyásolni a környezetünket és magunkat a fizika segítségével gyorsan, és úgy ahogy akarjuk. – Ez a szent grál?
” Az energia szó a görög ενεργεια kifejezésből ered, ahol az εν- jelentése „be-” az έργον-é pedig „munka” az -ια pedig absztrakt főnevet képez. Az εν-εργεια összetétel az ógörögben „isteni tett”-et vagy „bűvös cselekedet”-et jelentett, Arisztotelész később „ténykedés, művelet” értelemben használta, Diodórosz Szikulosz pedig egy „gép ereje”-ként. ” – wikipedia.
Minden érthető.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
– igen
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
– “kreatív” módon, igen
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
– igen
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
– igen
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
– igen (bár, ez csak a részecskeelmélet szerint van tekintve/modellezve, a viselkedés okának megértéséhez további adatokra van szükségem)
6. Értitek az elektromágnesességet?
– valamilyen fokozatig értem. A linkelt videó az elsődleges mezőkről hozott pár új nézőpontot, s valószínüleg fog még változni a megértésem ezen a téren.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
– az “örök élet” – azaz a “fizika” törvényeinek kijátszása, tetszőleges testek létrehozása, fenntartása/javítása/cseréje és az abban való működés. Egy szellemi lény szemszögéből nézve eléggé rögeszmés ez a “fontos a test” dolog, mert a test is csak az élet egyik tulajdonsága (de nem maga az élet )..
————————————–
a tudományok osztályozását jócskán lehetne ésszerűsíteni a fentiek szerint:
– Természettudomány (= Fizika, Kémia, Biológia.. – a világ kézzelfogható részei)
– Élettudomány (az élőséggel kapcsolatos dolgok, mint “gondolat”, “kommunikáció,..”)
Duncan Shelley írta:
Én itt elsősorban arra gondoltam, hogy a géntechnológia fejlődésével létre lehetne hozni egy olyan eljárást, amivel a másolt sejt nem öregszik. Vagy törekedni arra, hogy ez az öregedés minél lassabban menjen végbe sejt szinten.
De kezdjük az elején.
(Lehet, hogy ezeket tudtátok már de ismétlés a tudás anyja)
Mit tudunk a génekről?
A gének határozzák meg az összes tulajdonságunkat. A szemünket, a hajunkat, a magasságunkat… még a természetünket is, hogy türelmesek vagy lobbanékonyak vagyunk, hogy hajlamosak vagyunk-e erre vagy arra a betegségre. Szóval mindent. A növényeket és állatokat, illetve embereket alkotó sejtek felépítése olyan, mint egy tojásé. Az egész sejtet membrán veszi körül, amely összetartja és védi. Ezen belül van a fehérje, azaz a citoplazma, ami különböző funkciókat lát el, és a sárgája, vagyis a sejtmag. A sejtmag az irányító központ. „Ő” vezérli a sejtet. A sejtmagot egymásba fonódó szálak alkotják ezek a kromoszómák. A kromoszómát két egymásba fonódó spirál alkotja, ezt a két spirált dezoxiribonukleinsavnak, vagyis DNS-nek hívjuk. A két spirált alkotó két szálat négy báziselem az adenin, a timin, a guanin és a citozin köti össze egymással. (röviden A, T, G, C) A gén a DNS egy szakasza. Az A-T és G-C párok meghatározott kombinációja. És mit csinál a gén, amikor aktiválódik? Fehérjéket termel, amelyek közvetítik a gén parancsait, hogy ilyen vagy olyan működésre bírják a sejteket pl. a szem sejtjei által termelt fehérjék fényérzékenyek, a véré oxigént szállít… vagyis mindegyiknek megvannak a funkcióik ellátásához szükséges tulajdonságaik. A testünk minden sejtje tartalmazza a sejtmagjában az egész DNS-t. Vagyis a teljes DNS-ünk jelen van az egész testünkben. De egy még viszonylag ismeretlen mechanizmusnak köszönhetően az egyes szervekben csak bizonyos gének aktiválódnak. A szívsejtek például csak a saját működésükhöz szükséges DNS-t használják. A DNS többi része alszik. (A nagy rejtély éppen az, hogy vajon honnan tudják az egyes sejtek, hogy melyik gént kell aktiválniuk.) Továbbá egyes gének bizonyos specifikus enzimet termelnek, függetlenül attól, hogy milyen állatba vagy növénybe helyezték be őket. Ha pl. egy állatba beültetünk egy emberi gént, amely inzulint termel, ennek az állatnak nagy mennyiségű inzulin fog termelődni a tejében.
A gének másik funkciója a szaporodás. Ez sejtosztódás útján megy végbe. Amikor új sejt jön létre, ami a testünkben másodpercenként körülbelül százezerszer történik meg, az eredeti sejt kromoszómái megduplázódnak. Ez nagyon fontos, mert azt jelenti, hogy amikor egy élőlény genetikai állományából egy új élőlényt hoznak létre, az új élőlény DNS-e pontosan meg fog egyezni az eredetiével. (Mint az egypetéjű ikrek esetében). A klónozás során az ovulált petesejtből egy pipetta segítségével kiveszik a magját. A klónozni kívánt egyed egyik sejtjét a sejtmag nélkül maradt sejt mellé helyezik, majd megvonják tőle a tápanyagot. Ezzel egyfajta felfüggesztett állapotba kerülnek, és egy bizonyos fokú elektromos impulzust alkalmazásával a két sejt ekkor eggyé válik. Ezt újabb finom áramütés követi, amely a petesejt spermium általi megtermékenyülését kísérő elektromos potenciálváltozást hivatott imitálni. Abban a hiszemben, hogy megtermékenyítette egy spermium, elkezd osztódni. 1902-ben végezte el az első kísérletet Hans Spemann, akinek sikerült klónoznia egy szalamandrát. 1952-ben varangyot klónoztak, 1996-ban pedig sikerült klónozni az első emlőst: Dollyt.
Dolly esetében csak a 277. példány volt képes megszületni és életben maradni. Miért csak a kétszázhetvenhetedik kérdezhetnénk. A másolt embriók mindössze egy százaléka jut el odáig, hogy egyáltalán megszülessen. A sikertelen klónoknak a legtöbb sejtjében nem a sejtmagban van a kromoszómája. A tojássárgája helyett a fehérjébe kerülnek. Sok esetben pedig nincs meg a kellő számú kromoszóma, hogy megszülethessen. Amikor egy sejt ketté osztódik akkor normális esetben a kromoszómái is kettéosztódnak. Az egyik felük az egyik sejtbe kerül, a másik a másikba és így két egyforma sejt jön létre. A főemlősöknél azonban ez nem így megy. Amikor a kromoszómák két csoportja elindulna a két sejtbe, ki-ki a magáéba, nem tudnak megfelelően elrendeződni. Ehelyett kaotikusan helyezkednek el, és ezért kerülnek rossz helyre a sejtekben. Ez azért van mert a klónozott embrióból hiányzik két fehérje. Ezek a fehérjék rendezik el a kromoszómákat. Az állatokban ezek a fehérjék rendszerint a tojásfehérjében találhatóak, de a főemlősöknél azt figyelték meg, hogy a megtermékenyítendő petesejt kromoszómái köré koncentrálódnak. Mármost, amikor a klónozást végzik, az első lépés éppen az, hogy ezeket a kromoszómákat kiveszik. A főemlősök esetében az történik, hogy ilyenkor véletlenül a fehérjéket is eltávolítják, ugyanis túl közel vannak a kromoszómákhoz. És mivel eltűnnek, a kromoszómák nem tudnak megfelelően elrendeződni a sejtosztódás pillanatában. Továbbá a klónozott állatok esetében van még egy probléma, mégpedig az, hogy általában betegek és a várható élettartamuk rövidebb, mint a többi állaté. (Dolly már fiatal korában elhízott és ízületi gyulladásban szenvedett, és végül egy előrehaladott tüdőgyulladás miatt kellett elpusztulnia.)
A probléma oka az volt az esetében (mint általában a klónozott állatok többségénél), hogy túl korán öregedett.
A kromoszóma szálak végein lévő un. telomerek hivatottak védeni a DNS-szálak többszörösen ismétlődő szakaszait. Valahányszor a kromoszómák osztódnak, a telomerek egy kicsit rövidebbek lesznek. A szervezetünkben másodpercenkén kb. százezer sejtosztódás megy végbe. Ez rengeteg osztódást jelent. Ha minden egyes sejt és a hozzá tartozó minden kromoszóma minden egyes osztódása a telomerek rövidülésével jár, mi történik egy bizonyos idő leteltével? Az történik, hogy a telomerek annyira lerövidülnek, hogy már nem védik a kromoszómákat. És ekkor meghal a sejt. Vagyis a telomerekre tekinthetünk úgy, mintha egyfajta biológiai óraként működnének. A klónozott állatok esetében a klónozáshoz használt kromoszómák rendszerint egy olyan sejtből származnak, amely már több ezerszer osztódott. Ezért a telomerek már eleve rövidebbek lesznek. A klónozott állatok a rövid telomereikkel öregebben kezdik az életüket, mint a többi állat. És pontosan ezért élnek rövidebb ideig is.
Ennek kiküszöbölése érdekében fosszilis DNS-t kellene használni annak érdekében, hogy a klónozni szánt sejt teleomerei minél hosszabbak legyenek.
Mondjuk egy Neander-völgyi emberét….
Na most ugrik a majom a vízbe!
Először is: Nagyon szeretem olvasni a válaszaitokat. Sok okos, értelmes és intelligens ember van itt. Imádom ezt!
Duncan, téged is imádlak, mert java részt ez neked köszönhető.
Röviden: Szeretném, ha segítenétek, mert ezekkel a dolgokkal nem tudok mit kezdeni.
(Csak néhány példa, de ebből totál érthető lesz, hogy mi a gondom. Bocsánat aelod, azért a te kommentedből szemezgettem, mert ez volt az utolsó hozzászólás. Sok másikat is elővehettem volna.)
Akkor lássuk:
Ki, mikor, hogyan, miért…….. hozhatná létre?
Eszerint:
Az UFO technológia fejlődésével meg létre lehetne hozni a szuperUFO-t. Aztán a szuperUFO fejlődésével létre lehetne hozni a hyperUFO-t.
Vagy törekedni arra, hogy az a fejlődés minél gyorsabban menjen végbe galaxis szinten.
Van ebben számotokra bármi használható? és még sorolhatnám…
ÉRTITEK???
Hol vannak a tények??? A használható dolgok???
Jelenlegi “tudósaink” nem tudnak… Megfigyelnek.. próbálják valahová besorolni….
Rendszeresen jön valami új, ami felborítja, újraírja az eddigi megfigyeléseinket. Persze a jelenlegi “tudás birtokosai” ragaszkodnak a régihez.
Alig van olyan, aki új megvilágításban látja a dolgokat. Illetve hajlandó úgy végezni a dolgát, hogy próbálja megérteni a még nem ismert de sejthető dolgokat…
Aztán előkerül valahonnan, hogy hja kérem, ezt már tudták a rég görögök, az az előttiek, stb.
Mintha valami folyamatosan eltakarná a szemünket (érzékeinket), hogy ne lássuk a nyilvánvalót…
Ezért is köszi nektek (és persze neked is Duncan), hogy tovább segítetek látni, mint ami eddig sikerült.
Mindent értek, kivéve a 3. pontot. Ugyanis ha jobban megnézzük a testet, egyre mélyebbre megyünk, jóval az atomok szintjénél mélyebbre, szinte csak üres teret találunk, magát a “semmit” , és ez nem annyira a fizikával, mint inkább a tudattal kapcsolatos szint. Viszont ebből áll a test, és itt nem tudom, hogy a fizika törvényeivel és eszközeivel meddig lehet elmenni, pláne azzal a fizikával, amit a köztudatban használnak és ismerünk.
(Elnézést ha esetleg hülyeséget írtam.)
A biológia szent grálja is szerintem valami ilyesmi lehet, valami olyan apró fizkai részecske, ahol a tudat a testhez kapcsolódik, az anyagi legelső kapcsolódási pont.
Az elsődleges mezők kapcsán van egy kérdésem, biztos tud rá válaszolni valaki…. ?:-)
Tál alakú mágneses mezők……nagyon látványos és érthető, ahogyan működik.
De mik ezek tulajdonképpen? Honnan vannak? Vagy hogyan alakultak ki?
A kísérletekben világosan látható tálak vannak, a színük is segít érteni a folyamatokat.
De amikor nem a laborban vagyunk, hanem a valóságban…..akkor mik ezek?
Az látszik, hogy ők milyen hatást gyakorolnak a környezetre, de őket milyen hatás hozta létre?
Csak én nem értem? Az is lehet….. :-(
aelod írta:
A retorika nagyon fontos. Valójában ugyanolyan fontos a “hogyan kommunikálják” téma, mint a “mit kommunikálnak”. Lehet ilyeneket mondani egy újságban, vagy a tévében, vagy egy nem genetika tankönyvben, de ha elmélyedünk ebben, a kutatási módszerekben, lehetőségekben, műszerekben, standardokban, akkor azért a kép sokkal kevésbé határozott. Szerinted honnan vannak az olyan kijelentések, mint “zsenialitást okozó gén/gének”? Családfakutatásból. Ez egy olyan szintű KÖZVETETT “bizonyíték”, hogy az sem biztos, hogy van kapcsolat a két dolog között.
A bizonyíték az lenne, ha azt mondanák, itt ez a gén okozza a zsenialitást, ha kivesszük, a zseni meghülyül, ha az idiótának betesszük, megzsenializálódik. Tessék, itt vannak az alanyok, akiknél 100 %-ban így történt. De még hasonló sincs.
A klónozás jó téma, nagyon fontos, a természet minden pillanatban csinálja. Embert klónozni tilos, és most el kéne hinnem, hogy nem próbálták már ezerszer…
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Nem mindet. Nekem azt tanították, hogy a fény hullám, mert ha részecske lenne akkor lenne tömege, de mivel gyorsan mozog nem lehet megmérni, ha pedig megáll akkor megszűnik. Bár ennek 10 éve volt azóta nem olvastam utána.
A sima mágnesességnek nincs hatása, jelentősége pl: észak-déli pólus?
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Igen. Sajnos mi felnőttek neveljük ki a legtöbb gyerekből ezt a képességet.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Igen.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Igen.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Igen.
6. Értitek az elektromágnesességet?
Igen.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Az alkalmazkodó képesség, amit egy felső hatalomnak gondolnak az emberek.
@ eCorsair:
Van egy jó példa. Pár ember rátalál egy útra, ami homokból és kavicsokból áll, és olyan hosszú, hogy nem látják a végét. Elkezdik tanulmányozni az utat, minden homokszemet katalogizálnak, minden kavicsot katalogizálnak. minden élőlényt rendszertani vizsgálatoknak vetnek alá. Óriási munka, óriási apparátus, egész falvak, majd városok épülnek az út mentén, hogy ellássák a személyzetet, a munkásokat, raktározzák a felszerelést, a mintákat, az adatbázisokat. Évezredeken át folyhat a munka, és még mindig nem látják az út végét, de fáradhatatlanul dolgoznak.
A büdös életben nem fognak rájönni arra, hogy hová vezet az út, mi a funkciója, kik és miért építették, mert ezekre a válasz nincs benne a homokszemekben, a kavicsokban meg a gilisztákban.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy filozófáljunk, hanem azt, hogy a standardok és az alapelvek véglegesen eltéríthetnek a megfejtéstől.
Feguar írta:
Szerintem ez az osztályozás félrevinne. A gondolkodást nem az élethez kellene rendelni, hanem az értelemhez, és így lenne egy élő testünk és egy értelmünk. Az autó az autó sofőr nélkül is.
Így megállapíthatnánk alapvetéseket az élettel és az értelemmel kapcsolatban, két külön dologként kezelve azokat, ami sok bonyolultságtól megkímél minket. Az élet lényege a regeneráció, az értelem lényege a probléma felévetése és megoldása.
Ez a cikksorozat csak az életről, a regenerációról szól, a gondolatokat, és hasonlókat nem érinti.
@ Duncan Shelley:
Duncan Shelley írta:
egyetértek, sokkal pontosabb meghatározás / megfogalmazás!
eszerint lenne 2 féle tudomány (a többi csak azok megnyilvánulási formái) ami együtt a Tudomány:
– Természet-tudomány / ez az elnevezés logikusnak tűnik, eléggé átfogó
– Az Értelem Tudománya / ennek még nincs hivatalos neve, nevezhetnők “théta-tudománynak”
———————————————–
..számomra nyitva maradt egy kérdés: mi van akkor, ha “a válasz odaát van” ? Azaz, ha az egyik területen felmerülő problémára / kérdésre, a másik részen találunk magyarázatot.. Merthogy erősen úgy tűnik, hogy a Természetet valaki, vagy valami működteti.
Hát nem hittem volna, hogy valaha is lesz olyan cikked, amit ennyire nehéz emészteni! Többször neki futottam mire eljutottam ide!
Akkor kezdeném a válaszokkal:
1. Nem pontosan, az utolsó témakört nem teljesen értettem.
2. Igen, a feltalálóművésszel nem volt gond.
3. Igen, ez is érthető. Most már azt is értem, hogy miért volt mind a három tantárgy “mumus” a suliban. A fizika matematikai oldala még tetszett, aztán átment kínaiba. A kémia oldatos része érdekes volt, a többi már szintén kínai, a bilógia sem volt a kedvencem néhány érdekesebb témát leszámítva, na de ne térjünk el a tárgytól.
4. A hullámok két típusa közti eltérést értem, de mondjuk mi lenne egy jó példa a longitudinális hullámra?
5. Igen, az elektromos áramot értettem.
6. A videó kicsit megkönnyítette az elektromágneses mezők megértéset, de azért azt nem mondhatnám, hogy nagy kísérletezésekbe bocsátkoznák.
7. A mágnesen mezők és a test működésenek kapcsolata a biológia Szent Grálja?
Megnéztem a mellékelt videót, hát Stephen Hawking nem hiszem, hogy támogatója lesz az elméletnek, mert az egyik életművét rombolná le. Viszont sokkal egyszerűbb és logikusabb. (vagy annak tűnik a videó alapján)
Én még nem tudom összerakni, hogy mire is akar kilyukadni ez a cikksorozat. A biológia, fizika, elektromágnesesség, regenerálódás…
Várom a folytatást ! :)
Egyébként nekem a tál formájú elektromágneses mező teljesen új. Mikor olvastam a cikket, nem is értettem, hogy miért tálat írsz, mert a tanulmányaim után bennem inkább két, egymással szembe fordított fánk/tórusz forma maradt meg az emlékeimben. Kellett hozzá ez a videó, hogy megértsem a tál formát.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Most ugrott be. Nekem ebben a pillanatban ez tök egyértelmű.
A biológia Szent Grálja nem más, mint….
…mint….
az ÖRÖK FIATALSÁG!
Yeah! Ha ez megvan…. háááát….
eCorsair írta:
Valaminek a Szent Grálja nem egy álom, egy vágy, egy cél, hanem valamilyen módszer, vagy eszköz, vagy vegyület stb., ami a megoldása egy problémának, amit addig megoldhatatlannak tartottak. Például a Szent Grál valami, amivel az örök fiatalságot el lehet érni. De mi az, amivel ezt el lehet érni?
Feguar írta:
Nekem úgy tűnik, hogy a testi problémákat testi oldalról sokkal könnyebb megoldani, mint szellemi oldalról. Nem mondom, hogy nem létezik olyan szellemi szint, ahol egy döntés után a testnek már nem kell ennie, vagy a testbe kerülő idegen anyag kiteleportálódik belőle, de lényegesen könnyebb evéssel és sebészettel kezelni ezeket.
Lehetséges, hogy a leglegleglegmélyebb forrás odaát van, de nekünk most ez mindegy ahhoz, hogy helyretegyük a testet, vagy akármit csináljunk vele.
@ Duncan Shelley:
A Biológia Szent Grálja az mágneses mező? Az elmélet szerint minden anyag, minden részecske rendelkezik ezzel a mezővel, erővel. Azt is elmondják a videóban, hogy ezeknek a mezőknek az alakja változhat, azaz a “tál” geometriája különböző lehet. Mi történik akkor, ha megváltoztatjuk ennek az erőtérnek az alakját? Akkor a tulajdonsága is megváltozik? Ha a sejtjeinkben uralkodó mágneses erőtér alakját megváltoztatjuk, a sejtek működése is megváltozik?
@ Duncan Shelley:
Pont így gondoltan én is.
Mint például a fehér tabletta a Vadászidény c. remekműből. Olyan valamit tartalmaz, ami visszafiatalít és szedésével tartani lehet ezt az állapotot.
Olvastad esetleg? :chic:
Duncan Shelley írta:
Pont így gondoltan én is.
Mint például a fehér tabletta a Vadászidény c. remekműből. Olyan valamit tartalmaz, ami visszafiatalít és szedésével tartani lehet ezt az állapotot.
Olvastad esetleg? :chic:
(Előző hozzászólás helyett ez…)
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Igen.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Igen.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
A biológia, kémia azt mondja meg, „a pohár víztárolásra való”. „Magasabb szintje” a kémiának a fizika, a biológiának a kémia; és megragadva a gyökerét ennek, a fizikából egy más alternatívát közelítünk meg. Én így értettem első körben.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Igen.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Igen.
6. Értitek az elektromágnesességet?
Igen.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Az oxigén és víznél van alapvetőbb vagy kiegészítő fizikai szükséglet, ami el van hanyagolva, de erről csak halvány elképzeléseim vannak, több gondolkodást igényel.
Szándékosan 2000 szóból áll a cikk? :-)
Sajna csak most volt időm végig olvasni a sok-sok hozzászólást, de talán még nem késtem el a sajátommal. Nagyon érdekes a témafelvetés, és várom a további cikkeket.
Ahogy Duncan kérdezte:
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Igen. Úgy gondolom, hogy átjött a mondanivaló.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Igen. Gúzsba kötött gondolatokkal és önkorlátozó döntésekkel még soha senki nem talált fel semmit. Ez a képesség nem sok emberre volt jellemző, talán Nikola Tesla, aki így alkotott a 19. és a 20. század fordulóján. Az Electrical Experimenter 1919. februári számában pont erről írt Tesla egy cikket, ami Duncan is említett. Ennek az újságnak a PDF változata könnyen előkereshető a Google-val.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Számomra ez rendben van.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Az említett 2 típus csak a 2 fő típus. (Még másfajta hullámok is vannak.) Ezekhez hozzá kell adni azt a csavarmozgást is, ami a tankönyvek hibás mágnesesség modellje miatt már rég feledésbe merült.
A legfrissebb – és talán a régieknél sokkal helyesebb – mágnesesség elmélet épp most lett publikálva itt: Mágnesesség új elmélete PDF-ben letölthető. Itt olvashattok erről a jobb megközelítésről.
Egyébként a transzverzális hullámok terjedéséhez is kell közvetítő közeg. Maxwell eredetileg így publikálta az elektromágnesességről szóló elméletét, de ez Einstein (és Hendrik Lorentz, valamint FitzGerald) munkásságának köszönhetően kiveszett a tankönyvekből, és ma már az az einsteini feltételezés, hogy a teret a semmi (vagy a vákuum) tölti ki – egy meghaladott dogma. Több, mint 2500 mérvadó tudományos publikációban cáfolták már ezt, de érdekek fűződnek ahhoz, hogy a mérnökök ne nagyon ismerjék jobban a fizikát, mint ami egy környezetszennyező belsőégésű motor készítéséhez kell.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
A töltött részecskék mozgása egy állítólagos elektromos vezetőben ugyancsak nagyon gyenge modell a klasszikus fizikában. Ez már Tesla idejében (130 éve) sem állta meg a helyét. De addig, amíg valaki azt hiszi, hogy a drótban töltött részecskék mozognak, a dízel motor biztos győztes.
Mivel a fizikai univerzum összes dolgának egyetlen közös nevezője van: ez pedig a mozgás, így az elektromos áramról is inkább azt kellene gondolnunk, hogy ez valamilyen nagyobb tömegben előforduló rendezett mozgás, amihez a rézdrót (az állítólagos elektromos vezető) csak a pályát jelöli ki, de nem a drótban áramlik az energia, hanem a drót körüli állítólagos szigetelőben.
6. Értitek az elektromágnesességet?
A cikkben említett videó nagyon jó. Már pár hónapja volt alkalmam megnézni és archiváltam is arra az esetre, ha eltűnne a netről. A hozzászólásomban linkelt PDF pedig további aspektusait adja meg ennek a témának.
Egyébként az elektromágnesesség teljes megértése egy mérnök számára sok száz új feltalálási lehetőséget nyújtana azonnal, antigravitációs hajtóművet, hatékony elektromos berendezéseket, stb.
Hogy mennyire el vannak rontva az elektromos gépeink, nézd meg ezt a videót:
Asszimmetria – megvilágosodás
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Itt nem tudom, hogy mire gondolsz, de majd kifejted.
@ Hooha:
Asszimmetria – megvilágosodás linket légy szíves írd be.
Előre is köszönöm.
Most szállt el a francba a hsz. -m. Igyekszem még a héten pótolni – jelenleg is épp a cikkhez kötődő projekten dolgozunk, bár én csak a kávét főzöm… :)
Bocs, de több mint egy hete nem voltam gépközelben.
Van mit bepótolnom. :-)
Amit leírtál nagy vonalakban érthető, bár egyes részei mélyebb átgondolást igényelnek.
Nagyon kiváncsi vagyok mi lesz a következő részben.
Addig, ahogy tudok időt szánni rá, átrágom magam a hozzászólásokon.
Nagyon várom a folytatást……
Mikor olvashatjuk?
@ stargate:
109 komment jött, néhányat én írtam, voltak, akik többet is írtak.
155 embernek küldtem jelszót. Vajon hová lett kb. 100 ember?
De rövidesen jön a folytatás.
sajnos nem olvastam az előzőket
műkedvelőként sokat foglalkoztam a témával-értem a dolgokat, de
nekem ezzel a cikkel az a legnagyobb bajom, hogy a tudományos rész visszaköhögi az intézményesült tudomány eredményeit
gondolom, ha Duncan rászánna az életéből 2 évet, és napi szinten fizikai problémákat oldana meg-akkor tudna valami látnokibbat mondani tudományos szinten is
pl: valószínűnek tartom, hogy a mind a négy kölcsönhatás érvényes a biológiára,sőt egy csomó mindent az magyaráz meg
+a négyféle kölcsönhatás azonos logika mentén műkődhet, legfeljebb más a dolgok ruhája(AZ EMLEGETETT struktúra-funkció gondolata) azaz a mechanikában van a gyorsulás azt hogy alkalmazzuk az erős v. gyenge kölcsönhatásra?
na én efféléken szoktam gondolkodni, de attól még úgyanúgy amatőr vagyok a témában, mint Duncan, így picit pironkodok, ilyesmikről beszélek anélkül, hogy bármilyen sejtést igazolni tudnék
titkon reméltem, hogy Duncan ilyesfélét ír le-vmi látnoki új felismerést a fizikában
Szent Grál: teremtettek minket,vagy véletlenül létezünk
Duncan Shelley írta:
Tárgyalhatok velük is, ha szeretnéd…
@ eCorsair:
A posztomban kattintható formában van a video linkje, de be is írom ide:
http://www.youtube.com/watch?v=Mj4rV0AoI-Q
üdv, és jó videózást.
Mivel a fizikai könyvek régóta hiányosak, és a nem publikált (eltitkolt) információkat egy szűk kisebbség arra használja, hogy kontrollálja, rabszolgasorban tartsa a nagyon nagy többséget, így igazán nem csodálkozhatunk semmin sem.
A Mengyelejev-féle periodikus rendszer az egyik legkomolyabb része a fizika/kémia tudományoknak, mert némi rendszert vitt be a megfigyelésekbe. De, ahogy a mostani atomfizikusok egymás után állítják elő, a természetben elő nem forduló transz-urán (az Urán után helyezkednek el a periodikus táblázaton) elemeket, úgy elgondolkodhatunk azon is, hogy mi van a pre-Hidrogén területen.
Pre-Hidrogén = a Hidrogén előtti anyagok a periodikus táblázaton, amelyeknek a tömegszáma az egységnyinek tekintett H atomhoz képest kisebb. Ezeket soha nem láttad egyik tankönyvben sem, pedig 8000-9000 éve már egész jó leírások voltak róluk a védikus irodalomban Indiában.
Gyakorlatilag ezek a pre-Hidrogén anyagi részecskék töltik meg a teret (a tér nem üres), és természetesen ezek az atomnál lényegesen kisebb részecskék is pusztán csak mozgásból állnak.
Majd ezek tudnak összekapcsolódni összetettebb részecskékké, amelyek mozgások szintén, amiben intenzívebb részmozgások vannak. És végül sok ilyen összekapcsolódásával el juthatunk a Hidrogén atom méretéig is, ami természetesen mozgás (és nem válik szét egy atommagra, meg egy elektronra).
Itt olvashattok erről, és nézhettek pár rajzot, hogy tud a mozgás állóhullámokká összeállni, ami aztán nagyobb mértékben összesűrűsödve, anyagként érzékelhető. Linkelve:
http://ether.sciences.free.fr/bases.htm
Nem állítom, hogy ez a tuti, de azon a skálán, aminek a végeit nem nagyon lehet elérni, és a felső fele a több és használhatóbb tudás felé mutat, az alsó fele pedig a kevésbé használható és összezavaró cuccok felé, ez az anyag jóval feljebb van, mint a bogyós-pálcikás anyag/atom-modell, amit voltak szívesek az iskolában mutogatni nekünk.
Sajnos, a kvantummechanika (5-ösre szigorlatoztam belőle, és hajdanában az összes egyenletüket fejből fel tudtam írni, és akkoriban emlékeztem az ilyen olyan korrekciós tényezőkre is, amiket be kellett írni az egyenletbe, hogy kijöjjön valami) nem több, mint számmisztika, ahol ez elméleti emberek elfelejtették, hogy a használható tudás a fizikában megfigyelésből és megértésből származik. Ehelyett kitaláltak ezt azt, pl. felállították az abszolút sebességhatárt (és limitálták a részecskék sebességét 300.000 km/s-ban), majd kitaláltak egy halom nem-létező dolgot, ezekre alkottak egy sereg (senki által nem érthető, és még egymás között is vita tárgyát képező) szimbólumot, és újabb és újabb izébizékkel igazolják a korábbi (soha nem igazolt) elméleteiket.
Még külön állatfajtát is nemesítettek erre a területre: úgy hívják, hogy elméleti fizikus.
Ez egy olyan személy, aki állítólag a fizikával foglalkozik, de soha nem vizsgál meg egyetlen energia megnyilvánulást sem, nem tapogatja meg az anyagot, soha nem mér meg semmit, és soha nem konfrontálódik a valósággal, stb. csak a szimbólumokat nézegeti és újabb szimbólumokat kreál a többiek számára, ahogy azoknak is legyen elég szimbólumuk.
Néhányan ezt nevezik tudománynak, de ez a babona, a miszticizmus és a szimbolizmus keveréke. És attól, hogy matematikai szimbólumokat és nem a tarot kártya szimbólumait használja valaki, még nem csinál mást és nem lesz különb sem.
Ha azt mondanám, hogy kellőképpen értem az általad leírtakat, nagyképűség lenne. Hiába minden mérnöki diploma, az igazság az, hogy nem olvastam Tesla munkásságát, így nem tudok hozzáadni az eszmefuttatásodhoz.
Nemrég bukkantam rá egy anyagra a quantumgyógyítás témában, ami segített megérteni, hogy testünk eredendően öngyógyító képességgel rendelkezik. Úgy van kialakítva, hogy fizikailag mindennemű táplálék lebontásához elő tudja állítani a megfelelő enzimet, de megvan a megfelelő szoftwere minden működés lebonyolítására. Részünkről elég lenne, ha megtanulnánk a megfelelő ápolás, táplálkozás alapjait és ezt már gyerekkorban elsajátítanánk, kiegészítve azzal, hogy mivel ne mérgezzük napi rendszerességgel magunkat.
Nagy hatással volt rám a The living mátrix – http://www.youtube.com/watch?v=yPbQOrZnPik – című film is ami példákkal, kísérletekkel, közérthető módon foglalkozik az emberi test-mező kvantum fizikájától indulva a szív koherencián át az információs gyógyításig. Valahol itt látom a tudósok egy kis csoportját közelíteni az emberi test működésének megértéséhez. A filmben elhangzott, hogy úgy tűnik a szervezetünk működésének irányítását sokkal inkább a szív végzi, mintsem az agy, ahogy eddig gondoltuk. Sőt, kísérletekkel bizonyították, hogy sok esetben egy esemény bekövetkezte előtt képes volt a megfelelő impulzusokkal, a másodperc töredéke alatt, üzenni a szervezet minden egyes sejtjének az esemény bekövetkeztéről. És ezt az üzenetet a szív úgy tűnik valamilyen elektromos impulzus által tudja eljuttatni ilyen hamar a testünk minden sejtjéhez.
Cikkednek a címe kíváncsivá tett.
Így, ha felét értem csak meg, akkor is várom a folytatást.
petii79 írta:
Nem értetted a cikk témáját.
Ha tényleg szoktál gondolkodni fizikai problémákon, akkor képzetlen vagy és információtöredékekből elmélkedsz. A fizikában nincsenek spirituális megfelelések, nincs olyan egyenlogika, ami minden szinten érvényes. A mechanikából nem tudod levezetni a részecskefizikát és viszont.
@ Hooha:
Sokban egyetértek azzal, amit írsz, de az elméleti fizika azért nem merül ki az elmélkedésben, a matematikai modellekkel éppen a bizonyítást keresik, amit később műszeresen igazolni lehet.
Olvastam róla, hogy Einstein munkássága arra hivatott, hogy a Földhöz kössön minket, mivel értelmetlennek és lehetetlennek állítja be az űrutazást, vallásos ideológia, amit valójában nem sikerült igazolni. Ha belépünk a filozófiába, bármi lehetséges.
Üdv!
Sajnos az utóbbi hetekben súlyos internetcsatlakozási problémákkal küzdöttem + le kellett tudnom az érettségit, szóval csak most tudok válaszolni. Remélem még érvényes, mert jó a cikk és a sorozat témája, így hát nem szeretnék lemaradni a következőről.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
– Igen.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
– Igen, ez jó példa volt a játék felvezetésére.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
– Igen, mert a fizika az alapok alapja, erre épül minden.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
– yepp, ez volt számomra a legkönnyebben érthető.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
– Igen, nem vagyok egy fizikus, de amit leírtál azt értem.
6. Értitek az elektromágnesességet?
– Úgy érzem egész jól átjött, de elférne nálam a cikk melléklete is.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
– Nehéz kérdés. Én valami Frankensteines dologra gondolok. Mesterségesen életet teremteni fullos genetikával.
Nagyon várom a második részt……vagy már mondtam?
Addig is leírok néhány gondolatot a saját kútfejemből, nem baj, ha mellélövök.
A biológia Szent Gráljának a Lelket neveztem meg . Nem túl jó ez a megnevezés, mert nem ugyanazt értjük alatta, de nem tudok jobbat. Inkább leírom, hogy az én értelmezésemben ez mit jelent.
A Lélek az, aki valójában én vagyok és egy fizikai test segítségével működtetek egy fizikai világot. (Illetve talán nem is egyet, de ez másik téma.)A Lélek több elkülöníthető egységből áll, pl. a Szellem, akit a tudatos gondolkodáson keresztül a legkönnyebb beazonosítani. Nem tudatosan, vagy kevésbé tudatosan jelen van még több irányító „személyiség”, akik csendesen a háttérből befolyásolják a döntéseinket, reakcióinkat, érzésvilágunkat, általuk alakulnak ki az alapvető jellemvonásaink.
Nagyon egyszerűen összefoglalva valami ilyesmi a Lélek a számomra. Értelem és érzelem együtt. Ennek az összetett irányításnak köszönhetően tud az ember Ember lenni.
Általában külön szokták választani a Szellemet és a Lelket, az én értelmezésemben a kettő együvé tartozik.
A fizikai világ az Elmén keresztül irányítható, formálható. Irányítjuk és formáljuk, ha akarjuk, ha nem.
A fizikai világ működésének van egy alapja, a mágnesesség. Ez adja a lehetőségeket, és a korlátokat is.
Ott jelenik meg az élet, ahol elindul az áramlás. Az elektromágnesesség az, ami a fizikai világnak differenciálódást tud biztosítani.
A Lélek az, aki képes információt, vagyis formát adni a változásokhoz.
Létezik egy alap működési program, amivel játszunk – ha úgy tetszik. Rontunk is, javítunk is rajta.
Alapjaiban nem változik, csak folyamatosan alakul. Mint egy homokozó. A homok mindig ugyanaz, csak a formák változnak benne attól függően, hogy a gyerekeknek mihez támadt kedvük.
Nagyon szeretném tudni, hogy honnan erednek az alapok, vajon „kinek” köszönhetjük a programot??
Nicsak, mit találtam:
https://www.youtube.com/watch?v=PAHjUAea0pY
Ebben úgy fogalmaz a riportalany, hogy a Szellem a működő Lélek. Tökjó.
Érdekes dolgokról (is) beszél…..
A mágnességgel kapcsolatban érdekes, hogy csak egy körülírt meghatározást sikerült összehozni:
Mágnesség
Bárhol megnézhető, hogy csak annyi van, hogy “testek közötti vonzás és taszítás”.
Sehol nincs arról hiteles adat, hogy mi okozza, mi van a jelenség mögött. Csak annyi, hogy van és kész. :)
Ez számomra nagyon furcsa. Nekem úgy tűnik, hogy a keresett Szent Grálnak ebben az irányban kell lennie.
Már nagyon várom a folytatást… :)
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
– Igen, bár kéne még többet utánaolvasnom a témában, hogy lássam a teljes képet.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
– Igen érthető volt, és és az élet több területén hasznosítani is fogom majd , ha kibogóztam majd ezt a fajta szemléletet.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
– Igen érthető volt.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
– Igen, bár kéne még többet utánaolvasnom a témában, hogy lássam a teljes képet.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
– Igen, bár kéne még többet utánaolvasnom a témában, hogy lássam a teljes képet.
6. Értitek az elektromágnesességet?
– Igen, bár kéne még többet utánaolvasnom a témában, hogy lássam a teljes képet.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
– Sok fajta elmélet jut erről eszembe egyből, de az biztos, hogy jól el van dugva az átlagemberek elöl.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Inkább azt mondanám, hogy kialakult egy elképzelésem róluk.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Igen, elég hatékony lehet.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Igen, mert még úgy nem vizsgálták.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Igen, az egyik nem olyan, mint a másik. :)
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Elképzeltem, amit írtál, maradjunk ennyiben.
6. Értitek az elektromágnesességet?
Elképzeltem.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
A test reakciója az elektromágnesességre és a gravitációra, ennek feljavítása, optimalizálása, ami azt eredményezi, hogy kiegyensúlyozott biológiai működést kapunk. Vagy ilyesmi. :)
A DNS,Gén,Sejt titkai,mi is irányítja az emberi testet valójában
https://www.youtube.com/watch?v=UMUXRnV1lxs#t=4125
Nem egészen ezt tanítják az iskolában ;-)
Sajna, csak most tudtam elolvasni és megnézni a videót. Remélem nem maradtam még le semmiről.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Mindegyiket megértettem. Voltak dolgok, amik az újdonság erejével hatottak.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Igen, értem. Nem egy határon belül, hanem határtalan térben, és nem foglalkozik az “elfogadott” szabályokkal.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Teljesen világos.
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Igen, ezekkel eddig is tisztában voltam.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Értem, és érdekel is a dolog.
6. Értitek az elektromágnesességet?
Értem, de ebben azért még vannak homályos pontok.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Ne, ezt nem tudom :)
Érdekes elmélkedés Satprem: A sejtek elméje c. könyvéből:
“……..hogyan lehetséges egy anyagi,sejtekből álló test számára hullámnak lenni, ami végtelen mozgásában világokat hordoz, valamint vezérli az atomok és galaxisok létezését? Hogyan lehetséges végtelen, mindenhol jelenlévő elektromágneses hullámnak lenni, és közben megmaradni egy emberi test szűk korlátai között…..ami eleinte még mindig el-elájul egy kicsit, mert nem szokott hozzá új állapotához? Más szavakkal: egy Világmindenség méretű test.”
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Asszem igen
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Aha, tökmásképpen
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
ja, mert fizikailag megfogható tárgy
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Úgy gondolom, igen. hullámhegy-völgy, meg sűrűsödés-ritkulás
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Asszem
6. Értitek az elektromágnesességet?
Talán, bár nem mennék vizsgázni most…
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
ez a bizonyos elektromos vonzás és taszítás??
vagy inkább maga a … az emberli lélek, vagy az atyaúristen, esetleg különleges ufófaj, aki mozgatja vagy kitalálta ezt az egészet?
@ Paloca:
Szia Palóca, Ez pontosan ott van, ahol látod. A mágnesnek nincs használható meghatározása, és a tyúk és a tojás problémáját itt is létrehozták: vajon a mozgó elektromos töltés hozza létre a mágneses teret, vagy pedig a mágneses tér hozza létre és mozgatja az elektromos töltést.
A mágnesesség megértése lesz a lényeg.
Szia Duncan,
Kösz a lehetőséget! Őszinte elismerésem a hozzászólóknak. Elképesztően nagy tudású csapat gyűlt itt össze. Még jó, hogy nem kell versenyeznem veletek a folytatásért.
A kérdéseidet egy kivételével nem igazán alaposan válaszoltam meg. Talán azért, mert nem nagyon látom, hogy mi fog ebből kisülni, ha maradunk a fizikai világban.
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy igen, de valószínűleg elő fogsz varázsolni valamit a kalapodból, ami romba dönti a mostani megértésemet.
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
Abszolút érthető.
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
Ezt nem értem. Illetve értem, csak nem értek vele egyet. A vetítővászonra diavetítővel vetített képen némileg lehet módosítani a vászon felületének, visszaverő képességének stb. változtatásával, de lényegi változtatást csak magán a dián tudok eszközölni, szerintem. Számomra a vászon a fizika és a dia valami attól eltérő dolog egy másik dimenzióban (és fogalmam sincs, hogy mi a vetítőgép :).
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
Az eltérést értem.
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
Igen.
6. Értitek az elektromágnesességet?
Igen.
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Lehetne mondjuk egy mentális elhatározás, aminek a kivitelezése nem ütközik akadályokba és a folyamat végén a kívánt biológiai változás megy végbe. A telekinezishez hasonlónak vélem csak biológiai végkimenetellel. Sajnos még nem látom, hogy milyen eszközzel lehet ezt megvalósítani. Ha maradunk a biológián belül, akkor a vírusok is rendkívül rafinált biológiai szerkezetek, de alighanem itt valami többről lesz szó. Valami azt súgja, hogy a végén mégis csak ki fogsz lépni a fizika keretein kívülre. Szerintem nem csak a szemünkkel látható világ létezik, mint ahogy nem csak a fülünkkel hallható hangok léteznek. Ha Isten saját magában hozta létre a világot, akkor talán őt vehetjük a hardware-nek (ami elég csúnya és buta hasonlat, de nekem megfelel) és a világot, amit létrehozott vehetjük a software-nek. A szoftverben megteremtett játékfigurák a szoftveres virtuális térben “élnek” és nincs tudomásuk a hardver jelenlétéről, valamint további szoftverek jelenlétéről sem biztos, hogy tudnak… satöbbi. Kezdek belegabalyodni. Egyszóval túl fraktálos is lehet a dolog egy földi halandó számára a jó ég tudja mennyi iterációval. Egy szó mint száz, kíváncsian várom, hogy mit fedeztél fel.
1. Két hete rágódom a cikken és kizárt, hogy mindent értenék, de rajta vagyok az ügyön és ahogy jönnek a kérdések-válaszok, összébb állhat a kép.
2. A feltalálóművész, mivel feltaláló és így új – még nem létező dolgokat hoz létre, vagy csak észrevesz létező részleteket, amelyek összeállnak, és mivel művész, teljesen máshogy látja és akarja láttatni a valóságot, mint ahogy az megszokott – így teljesen máshogy gondolkodik, mint amit a közmegegyezés tukmál ránk. Őt éppen ez a megegyezés hagyja hidegen és ettől teljesen külön világban létezik és nem látja a mások által emelt falakat, egyszerűen nem tud a korlátokról.
3. Amit sokan gondolkodásnak hisznek, az csak a realitások elemezgetése, nézelődés a falak között. A valódi gondolkodás csak a játszma részének látja a korlátokat, de nem akadályoknak.
A fizika ebben az univerzumban – amit, jé, fizikai univerzumnak érzékelünk – alap.
Minden ebből indul ki, kémia nélkül elvan a fizika, fordítva nem, a matematika pedig csak elmélet. Az más kérdés, hogy ezt a fizikai rendszert mi (ki) vezényli, ha vezénylik egyáltalán.
4. A hullámok típusa közötti eltérés a terjedés közegében van elsősorban és a formájában, amplitudo változás kontra frekvencia.
5. Az elektromos áram megértésében, kontrollálásában sokat haladtunk Volta óta, de azért még ma is hatáshelyzetben vagyunk ezzel kapcsolatban, pl. légköri elektromosság. Talán értjük, de biztosan nem teljesen, de azért használjuk.
6. Az elektromágnesesség, na ez nekem kemény anyag volt mindig is, nem is igazán érdekelt, de itt (is) fontos. És a bolygót is ez védi a napszéltől, a cikk ezen részét viszont még rágnom kell, a videókról nem is beszélve, hogy értsem, hogy hogy is van ez és miért is van itt szerepe és hogyan is formál anyagot.
7. A biológia Szent Grálja az életenergia forrása.
Hai!
Lecsúsztam a folytatásról, vagy még nincs is? o.o
(Nagyon remélem, hogy az utóbbi..)
Arkos írta:
Még várjuk….
Várjuk bizony ;-)