Hallottam egy mesét, amit leírok nektek, változtatás nélkül.
Egyszer volt, hol nem volt…
Néhány bankház összeállt egy hálózatba, azzal a céllal, hogy egymás közt hajtsanak végre üzleti tranzakciókat, és azokat ne engedjék ki a hálózatból.
Kitalálták, hogy nagyösszegű hiteleket fognak kibocsátani, olyan jó feltételekkel, hogy azt bárki felveheti, aki dolgozik, és bárki képes fizetni a törlesztő-részleteket, akinek van munkája. (Megjegyzés: az amerikai, az angol és a német átlagfizetéseket vették alapul a számításoknál.)
A nagyösszegű hitel azt jelenti, a célcsoportként meghatározott réteg fizetéséhez képest óriási összeg, melyet a fizetésekből kispórolni belátható időn belül nem lehet.
Mindemellett törvényekkel és belső banki szabályok felállításával biztosították, hogy soha nem fognak annyi pénzt kivenni a hálózat bankjaiból, ami veszéllyel fenyegetné azt.
Eldördült a startpisztoly, és beterítették a hitelkonstrukciókkal az egész világot. Emberek tízmilliói folyamodtak hitelhez, és váltak ügyfelévé a hálózat bankjainak.
Tekintettel arra, hogy a bankok hálózatban voltak, és csak egymással üzleteltek, és tekintettel arra, hogy a legmagasabb kivehető összeget erősen szabályozták, a valóságban az történt, hogy a hálózatban részt vevő bankfiókok számokat utaztattak egymás közt.
Az egyik ember felvett néhány százezer dollár hitelt ingatlanvásárlásra, amit nem kapott meg, nem tudott kivenni, csak a számot látta, majd amikor megtörtént az ingatlanvásárlás, a szám eltűnt a számlájáról, és megjelent az ingatlan korábbi tulajdonosának számláján. A korábbi tulajdonos nem tudta kivenni a beérkező pénzt, de befektethette, leköthette, vásárolhatott belőle valami nagyösszegű tételt, vagy élhetett a kamataiból.
A nagyösszegű hiteleket az emberek a hálózat bankjaitól kapták, és a hálózat bankjaiban használták fel. A hálózatból nagyobb összeg nem juthatott ki.
Az ügyfelek, akik felvették a hitelt, vagyis a számot, melyet a hálózat bankjai egymás közt utaztattak, valós, elvégzett munkával keresett pénzzel törlesztettek.
Tehát az ügyfél kapott egy számot, és azért, hogy ezt a számot csökkentse, tényleges pénzt fizetett be a hálózat valamelyik bankjába.
A hálózat bankjai számokat utaztattak a számítógépes rendszerükben egymás közt. Ezért cserébe a hálózat valós pénzben beszedte a kezelési költségeket és beszedte a törlesztő-részleteket.
Ötvenmillió ügyfél havi ötszáz dolláros befizetése havi 25 milliárd dollár bevételt jelent, valós pénzben, szinte nulla ráfordított költséggel. Havi 25 milliárd dollár évi 300 milliárd dollár. Húsz év alatt az 6.000.000.000.000 USD.
A hálózat bankjai számára ez csupán az egyik bevételi forrás volt a rengeteg bevételi forrás közül.
Valójában nincs információ arról, hogy összesen hány ember vett fel hitelt a hálózat bankfiókjaiban, az 50 millió ügyfél óvatos becslés. Az 500 dolláros átlag havi részlet úgyszintén. Magyarországon több millió hitelfelvétel történt, az átlagos havi törlesztés pedig kb. 320 dollár.
A levezetésbe bele lehet kötni, több ponton is. Az egyik az, hogy a törlesztések szinte soha nem valós pénzzel történtek, hanem utalással. Ez igaz, de a fizetések többnyire tényleges reálgazdaságbeli teljesítések következtében jelennek meg, azok tehát nem virtuális számok.
A sztorinak itt még nincs vége. Valami történt. Talán szándékosan kezdték el leépíteni az iparágat? Vagy belefutottak egy médiamogulba, akit nem tudtak elég gyorsan lefizetni vagy lelőni?
Mit gondoltok? Igaz a mese? Igaz lehet?
Jóeséllyel.
Kedves kis történet. Ilyenkor tök hülyének érzem magam, amiért dolgozom a pénzért, mások + trükkökkel olyan hatalmat szereznek hogy felfogni se bírom.
6 billió?
Ez nem mese az benne a szomorú (nézőpont kérdése kinek a szemszögéből)
Itthon is így működik kartellben. Aztán egy jól irányzott ajvékolás arról, hogy az extra profitot elbukták mert a mesterségesen túlerősített chf-en alapuló jelzáloghitelek 2/3a becsődölt és láss csodát rögtön az állam megsegíti szegény szerencsétlen pénzintézeteket. És a csapból is az folyik, hogy ezeken az ügyleteken mennyit buktak…az átlaglumpen klubrádió tekergető még elhiszi de akit épp jönnek kilakoltatni a rendőrség hathatós segítségével a horgasok azokban sok a kérdőjel.
Nem Drábiktól van a sztori? :-) Nagyon egybecseng azzal, amiről beszél.
A mese igazságtartalmáról annyit: a számok igazak lehetnek a többi meg populizmus. Nem is annyira ostoba emberek írták, nagyon tudatlan emberek érzelmeinek felkorbácsolására.
Aki ez a történet elolvasása után haragot/igazságérzetében sértve érez az épp egy tömeganipulációs kísérletnek lett a szenvedő alanya. Azon kéne elgondolkodni, hogy miért lehet benne érzelmeket kelteni egy ilyen átlátszóan manipulatív kis sztorival?
aelod írta:
Szlovákiában pont fordítva történt. Személy szerint rengeteg embert ismerek, akik 40Sk/euro árfolyamon vett fel devizahitelt, majd az évek alatt egyre kisebb törlesztőrészletet kellett fizetnie, miközben az árfolyam állandóan csökkent 30Sk/euro-ig. A végén kamatokkal is kisebb összeget törlesztettek, mint amekkorát felvettek. Ez volt az igazi jó üzlet. :-) Ahogy a régi angol mondás tartja: Trend is your friend.
Alex írta:
Hát igen. “Romániában” is máshogy történt.
De a lényeg, hogy mi nem vagyunk gyarmat és függetlenek vagyunk!
A magyar államadósságot is ki lehetne egyenlíteni egyetlen egy lépéssel. Ha az MNB kijelentené, hogy mostantól csak ő bocsájthat ki hitelt. Meg persze ha ez törvényes lenne :)
Alex írta:
Nem tudom, ki a szerző, hozzám teljesen más vonalról jutott el. De na és, ha Drábik? Tudom, mondtad már, hogy nem közgazdász, és az a 4 év isi minden überel…
Ez a te véleményed. De nem is állítom, hogy igaz, mert nem tudom. Ha pedig igaz, na és? Ebben a sztoriban tanulság van, nem érzelem.
Nem tudom, ki az, aki ettől kikészül érzelmileg. Téged leszámítva, mivel a sztori lényege az, hogy valakik kitaláltak valamit és megcsinálták, és szerinted ilyen nem létezik. Szerintem meg igen. Erről vitázunk már x éve. :)
Z_Csordas írta:
Vezesd le, hogy miért.
Z_Csordas írta:
Az államadósság egy fikció egy délibáb. És ennek a visszafizetése olyan mint amikor Redrick Schuhart elmegy a Zónába az aranygömbbért, hogy teljesítse a kívánságát….
Valakik leírtak egy számot a papírra amit a vezetés elé dugtak, hogy na látjátok koszos suhancok még ennyivel tartoztok. Csak az itt a kérdés, hogy kinek és mennyivel? Senki nem tudja pontosan és tételesen leírni a matekot.
Duncan Shelley írta:
Az, hogy Drábiknak nincs ezirányú végzettsége csakis azért fontos, mert így büntetlenül beszélhet összevissza. Mint író megteheti.
Duncan Shelley írta:
Mi a tanulság?
Duncan Shelley írta:
Látom ez a vesszőpatripád lett, hogy én ettől kikészülök. :-) Persze, hogy a rendszert valakik megcsinálták ezt nem is vontam kétségbe, ami számomra a parasztvakítás az a sztoriban fellelhető csúsztatások, amiket csakis tudatlanok szopnak be. Nem vitázunk, mert én nem tudok veled vitázni az írómesterségről, mert nem vagyunk egy súlytcsoport benne (ha megfigyelted mindig is kerülöm azokat a témákat, ahol nem érzem magam eléggé felkészültnek), de ugyanúgy Te sem vagy ebben a témában vitapartner nekem. Petra vagy Prolizoli az lenne, mert ők felkészültek, de velük általában érvekkel csapunk össze nem polemizálással, hogy vajon igaz-e vagy nem valami.
Ok, ebben a témában tudatlan vagy . Na és? Te író vagy nem kell értened hozzá. A probléma inkább azokkal az olvasókkal van, akik elhisznek mindet csakis azért, mert érzelmi húrokat pengetnek meg.
Ha valakit erdekel, bar rengetegetszer megtettük mar Petraval es Prolizolival, leirhatom azokat a marhasagokat, ami a sztori tartalmaz. Ezek mind arról szólnak, hogy a sztori irója nem igazan terheli le az agyat azzal, hogy valamit is pontosan leirjon es pontosan fogalmazzon. Nyilvan pontosan tudja, hogy akiknek szólni akar azok szinten nem akarjak majd leterhelni az agyukat azzal, hogy valamit is megertsenek a dolgok működeseből. Mivel tudja, hogy az erzelmeket veszi celba a celközönsegnel, ezert szamara lenyegtelen, hogy mennyire megalapozott az, amiről ir.
Ez mar csak azert furcsa, mert peldaul Frei iromanya esetben kimondottan bazirozott a szakmaiassagon, de hat amit szabad Jupiternek azt nem szabad a kisökörnek.
@ aelod:
Szerintem az államadósság egy kartelleszköz, minden kormány hivatkozási alapként használja, a befolyó pénznek x százalékát felküldik, a többit meg elköltik. Én nem azt mondom, hogy nem kell visszafizetni, hanem azt, hogy nem létezik.
Az más, ha egy ország hitelre küld egy másiknak húst, szerszámokat vagy proteinport, mert annak a másik országnak éppen akkor nagy szüksége van rá.
Alex írta:
Hasonló sincs. Egy magánbeszélgetés keretében valaki elmondta, hogy neki mi a véleménye a válságról, és én meg elég érdekesnek találtam ahhoz, hogy továbbadjam.
Duncan Shelley írta:
Poennak jó volt. :-) Bar jobban is megvallogathatnad a beszelgetőpartnereidet. Azert a 4 ev isi nem mindig baj, ha megvan.
@ Alex:
idézet:
“A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik. Más megfogalmazásban a közgazdaságtan a szűkösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya, az embercsoportoknak a gazdasági folyamatban, vagyis a termelésben, az elosztásban, a cserében és fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival foglalkozó társadalomtudomány.”
Mire jó ez? Miért érhető el ilyen irányú képzés bárki számára? Egészen biztos, hogy a végzettek 99,9999999999 %-a soha nem fog olyan helyetbe kerülni, hogy pénzügyminiszterként dolgozzon, 99 %-a nem fog stratégiai tervező vagy hasonló, nem végrehajtói, hanem konstruktőri munkakörben dolgozni banknál. Mit csinál a közgazdászok 99 %-a? Mire használja a megszerzett ismereteit? A maradék 1, illetve 0,00000001 % pedig miért nem végez tökéletes munkát?
Egy időben nagyon népszerű volt közgáz isibe menni, gyerekkori barátaim kb. háromnegyede tanult közgazdásznak. Jelenleg is ismerek 6 közgazdász végzettségű embert. Különös, de egyik sem dolgozik a szakmájában, és még különösebb, de egyik sem gazdag. Nahát!
Innen nézve érdekes, hogy a polémiát említed, mert mire jó ez azon kívül? Mit lehet ezzel elérni azon kívül, hogy pár ember dumcsizik róla?
Ismerek néhány gazdag (százmilliós vagyonú) és néhány nagyon gazdag (milliárdos vagyonú) embert, és egyik sem közgazdász. Kezdem azt hinni, hogy a közgazdaságtan blokkolja az emberek pénzügyi intelligenciáját…
Nos, ennyit arról, hogy ki itt a pénzmágus. :)
Alex írta:
???
Én nem azt mondtam, hogy filozófiailag nem értek egyet Freiel, hanem azt, hogy az első tíz oldalban egy rakás olyan hiba jelent meg, amit ballisztikailag nem lehet indokolni. Ez nem ugyanaz, mint te meg Drábik. Neked nem szimpi a fickó, mert más könyvekben hisz, mint te.
Duncan Shelley írta:
Ezt írom en is a fenti cikkről. Marhaság marhaság hátán.
Duncan Shelley írta:
Ez már megint milyen koholmány?! Drábik sok dologban nagyon szimpi nekem. Egy sor dolgot idézhetnék tőle, amivel maximálisan egyetértek. Viszont vannak dolgai, amiket nem pontosan tud és ért. Ezekre rámutatok. Tudod ugyanaz, mint ahogy Te írod: Duncan Shelley írta:
Különben neked sem ártana, ha valami könyvet elolvasnál a témában, mert akkor nem kéne valakiket idézgetni és olyanokat idéznél legalább, akik mondanivalójának van füle farka. Amiket én írok, azokat nem könyvekből szedtem. Nem tudom Drábik honnan szedi a saját dolgait, de végső soron mindegy, hogy könyvből vagy nem.
Duncan Shelley írta:
Nem vagyok közgazdász végzettségű, szóval nem vagyok érintett a dologban. Viszont a sztoriban több helyen olyan dolgok szerepelnek, amik a józan észnek mondanak ellent. és az, hogy a józan észnek mondanak ellent azoknak nyilván egyszerűbb felfogniuk, akiknek vannak valamiféle előtanulmányaik. Ilyen szempontból igenis van értelme a közgazdaságtannak.
Például, ha Te is tisztában lennél a pénz fogalmával és funkciójával, magad mondtad volna a valaki ismerősödnek, hogy ne fáraszon a tudatlanságával. Ennek ellenére benned sem merült fel, hogy józan parazstész ellenes egypár kijelentés. Mert különben nem írtad volna be ezt a sztorit.
Duncan Shelley írta:
Légy radikális Duncan! Ami nincs azt nem kell visszafizetni :chic:
@ Alex:
Azért valamikor majd sort kerítesz a válaszra is? Mert ez eddig polémia. :)
Tehát konkrétan, tételesen, mert eddig kimaradtak:
1. Mire jó a közgazdaságtan a polémián kívül?
2. Miért nem hoznak tökéletes döntéseket a közgazdászok?
3. Miért nem értenek a pénzhez a közgazdászok?
4. Konkrétan mi a probléma a sztoriban, tételesen?
5. Miért gondolod, hogy aki mesélte, nem ért hozzá?
6. A pénz fogalma hogyan teszi a sztorit hiteltelenné?
7. A pénz fogalmával való tisztában levésed eddig mennyit hozott a konyhára? :)
aelod írta:
Te egy durván alternatív csávó vagy. :D
aelod írta:
Végre egy művelt ember! 8-)
aelod írta:
Egy dolgot kell megérteni. Mi az, ami motiválja a mindekori kormányt, hogy fizesse az adósságot? Hát az, hogy hitel nélkül nem tudná finanszírozni a működését. Márpedig meglehet tenni, hogy kijelented, hogy nincs adósság (ez egyet jelent az adósság törlesztésének a megtagadásával), viszont ezt csak akkor teheted meg, ha a következő havi esedékes számlákra a lóvét valahonnan előkeríted (gazdag nagybácsi, a Balaton eladása stb. jöhet szóba). Ha ilyen alternatívád nincs, akkor pedig megfontolandó a fizetés, mert ha nem fizetsz például Putyinnak, akkor eljön és a golyóidat morzsolgatva elpolemizál majd rajta, hogy a magyar virtus buzikba oltva nem egy jó kombináció.
Szóval poénnak jó volt a dolog, de már nem vagyunk kisgyerekek, beszéljünk felnőtt témákról.
Duncan Shelley írta:
Miért is? :-P
Duncan Shelley írta:
Ezt már 2x írod :-D egész elpirulok itt a végén.
Frei Könyvét meg úgy kell olvasni, hogy észben tartod, hogy a népnek szól az átlagjúzernek. Vannak benne jó összefüggések mindenesetre.
És így élvezhető, különösen a bankár.
Végigolvasva a hozzászólásokat engem nagyon érdekelne Alex véleménye szakmai szempontból. Mivel magam is hajlamos vagyok a populistának nevezett nézetek képviseletére, ezért örülnék, ha látnám tételesen a sztori durvának nehezett marhaságait. Már ha tényleg azok.
Szerintem a rendszer eléggé úgy működik, ahogy a történet leírja, csak azt tenném hozzá, hogy 1. ez nem működik korlátlanul (2012 elején pl. Magyarországon a betétállomány 170% volt kihitelezve, erre rájön a multiplikátor, kb. 5-6x-os pénz és itt már rezgett a léc, majd részint le is esett), 2. a kihelyezett hitel egy része bedől és nem fogja hozni az elvárt zsét, 3. a reálgazdasági növekedésnek is van köze a “levegőből” létrejött hitelhez. (Értsd: rengeteg olyan kényelmi szolgáltatás és termék, amit élvezünk ezerrel annak köszönhetően jött létre, hogy a bankok egymásnak adogatták a hitelt a fent leírt módon és közben szénné gazdagodtak belőle.)
Bernard Lietaer, közgazdász, pénzügyi szakember, egyetemi tanár (megvolt a 4 év isi, de szerintem több is) szerint a jelenlegi rendszer hiába teszi lehetővé a növekedést, a létrejövő adósság miatt meg is bénítja azt. Ezért hisz a helyi és a közösségi pénzekben, aminek rendszerét elég frankón ki is dolgozta. Érdemes tanulmányozni az írásait a fickónak.
Alex írta:
A cionista vezetés és a nekik való beteges megfelelési kényszer.
Józsi bácsi írta:
Olvastam róla, és jó és szép. Csak nincs megengedve..
Azt nem tudom, hogy otthon hogy mukodik, de az USA-ban a korabbi tulajdonos bizony ki tudta venni a beerkezo penzt es azt vett belole amit akart. Ebbol lett a baj egyik resze. 2005-ben meg ugy adtak kolcsont, hogy vallalkozokent alairt az ember egy papirt, azt mondta, hog ennyit keresek, amit senki nem ellenorzott le, es mar kapta is a kolcsont. Megvette a hazat $1M dollarert, amit nehany honap mulva ujra finanszirozott, de mivel erosen felfele ment a piac, mar $1.25M-t re kapott kolcsont es kiszedett belole $250,000-t, amit aztan el is koltott. A hazat kiadta alberletbe, de a kolcsone nem fix kamatozasu volt (pedig ilyet is tudott volna felvenni, abban az idoben a 30 eves fix kamatozasu kolcsonok 6-7%-os kamattal mentek), hanem valtozo, aminek felment a kamata. Szoval ugy dontott, hogy inkabb megsem fizeti tovabb a reszleteket, de a banki arverezesi eljaras eltartott egy darabig, mikozben o szedte be a havi $4000 alberleti penzt. Aztan az alberlo elment, de o igy is beszedett legalabb masfel evi alberletet anelkul, hogy egy centet fizetett volna a banknak a hitele torlesztesekent. A vegen kereken $700,000-ert adtam el a hazat (ingatlanugynok vagyok), ugy hogy a bank elengedte neki a masik $700,000 tartozast (ennyi lett a kamatokkal a vegere). Szoval nem mondhatnam, hogy nem szedtek ki az emberek penzt es nem kolthettek el, mert sok esetben ebbol lett a szep nagy hajo, nagy csaladi vakacio, kifizetett lakas a Bahamakon, stb.
Ha a nagy kepet nezem, termeszetesen meg igy is a kozponti bank jart jol, mert a semmibol gyartanak penzt, nincs arany fedezete reges-regen a dollarnak…
“Az egyik ember felvett néhány százezer dollár hitelt ingatlanvásárlásra, amit nem kapott meg, nem tudott kivenni, csak a számot látta, majd amikor megtörtént az ingatlanvásárlás, a szám eltűnt a számlájáról, és megjelent az ingatlan korábbi tulajdonosának számláján. A korábbi tulajdonos nem tudta kivenni a beérkező pénzt, de befektethette, leköthette, vásárolhatott belőle valami nagyösszegű tételt, vagy élhetett a kamataiból.”
csak összekaptam néhány dolgot:
http://itcafe.hu/hir/excel_reinhart-rogoff_gdp_allamadossag.html
http://index.hu/gazdasag/2013/11/21/igy_szottek_a_kartellt_a_bankok/
ezek a diagrammok is érdekesek lehetnek:
http://hu.tradingeconomics.com/germany/government-debt-to-gdp
http://hu.tradingeconomics.com/israel/government-debt-to-gdp
http://hu.tradingeconomics.com/hungary/government-debt-to-gdp
http://hu.tradingeconomics.com/switzerland/government-debt-to-gdp
http://hu.tradingeconomics.com/united-states/government-debt-to-gdp
http://hu.tradingeconomics.com/china/government-debt-to-gdp
Truska írta:
Ez azt jelenti, hogy bement a bankba, kivett kp-ban mondjuk 1 millió dollárt és azt adta oda valakinek? Vagy azt, hogy azt a pénzt elutalta egy másik bankba?
Duncan Shelley írta:
Lásd az aleodnak az államadósság kapcsán írt választ. Egy író az ábrándozhat, a közgazdaságtanban vannak bizonyos realitások.
Duncan Shelley írta:
Mert a közgazdaságtan nem exact valami. De ez a dolog nem mentesíti a valakit az alól, hogy értsen bizonyos közgazdasági fogalmakat. Például a pénz fogalmát és funkcióját.
Duncan Shelley írta:
Miért van az, hogy a legtöbb esetben az orvosok tünetet kezelnek nem gyógyítanak? Egyébbként vannak közgazdászok, akik nagyon is értenek a pénzhez, ahogy van orvos is, aki gyógyítnai is tud.
Duncan Shelley írta:
Tételesen is felsorolhatnám, de most csak egyet ragadok ki: ” A nagyösszegű hitel azt jelenti, a célcsoportként meghatározott réteg fizetéséhez képest óriási összeg, melyet a fizetésekből kispórolni belátható időn belül nem lehet.” Felmerül a kérdés, hogy vajon a hitel visszafizetésére mennyi idő áll rendelkezésre? Ha a mondatban megfogalmazott a spórolásra szánt idő és a hitel törlesztésére szánt idő egyforma (és annak kell lennie, mert hisz a körtét körtével az almát almával illik összehasonlítani), akkor viszont a hitelre is érvényes a spórolás kapcsán kimondott megállapítás, hogy (belátható) időn belül a fizetésekből a hitelt visszafizetni nem lehet. Nos, akkor drága Duncan, kérlek mutass nekem egy bankot, aki olyannak ad kölcsön, akiről tudja, hogy az nem képes visszafizetni a hitelt. Ehez nem kell sem képzettség, sem iskola, csak a józan paraszti ész, hogy ilyen helyzetet nem fogsz találni. De ez nem egy szépirodalmi műfaj, ahol elmegy a költői túlzás és a hebehurgya pontatlanság. Sajnos ez olyan, mint a vicc, ahol minden szónak és fogalomnak pontosan a helyén kell lennie. Ugyanis az a benyomásom, hogy a szerző azért nem képes pontosan és célratörően fogalmazni, mert homályosak neki az egyes fogalmak. Egyszerűen nincs tisztába azzal, hogy amit az idézet mondatban állít az egy marhaság, egy nem életszerű szituáció. Ugyanez érvényes a pénzről tett kijelentéseire. Márpedig az egész eszmefuttatás olyan megfogalmazásokra épül, amik teljesen hibás és nem reális helyzetek és értelmezések alapján vannak levezetve.
Duncan Shelley írta:
Mert ha értene, akkor azt is észrevette volna, hogy a józan észnek ellentmond rengeteg állítása. Hogy egy másik példát mondjak: ” Tehát az ügyfél kapott egy számot, és azért, hogy ezt a számot csökkentse, tényleges pénzt fizetett be a hálózat valamelyik bankjába.” Az egész gondolatmenet arra épül, hogy az ügyfél nem valós pénzt kapott. Viszont mitől valós pénz egy pénz és mitől nem az, azt már nem igen taglalja, pedig ezen áll vagy bukik az egész gondolatmenet igazságtartalma.
Duncan Shelley írta:
Duncan, most én kérek tőled valamit. Kérlek gondolj bele és magyarázd el, hogy mitől valós egy pénz.
Duncan Shelley írta:
Nem számoltam ki. De pluszban vagyok.
aelod írta:
De Te miért fizeted az adóterheket, amiből ezek szerint az adósságot fizeti a megfelelési kényszerrel küzdő vezetés? Hisz ezek szerint elég csak kijelenteni, hogy adó sincs és kész. Jogodban áll, hisz az adósság eltörléséhez is elég egy kijelentés. Szóval hajrá, ne gondolj arra, hogy valamit nem lehet: http://www.youtube.com/watch?v=d0uyT9qQm5w
Helló,
Jórészt igaz amit az államadósságról szóltok, de a magán ember adóssága sok esetben egészen más. Vegyünk egy egyszerű példát. két család, kb. ugyanolyan háttérrel élnek egymás mellett hasonló kulipintyóban. Az egyik felvesz egy nagyobb hitelt, vesz egy jó kis házat, autót és jobb körülmények között él. Később mikor már nem tudja fizetni a hitelt, nagy siránkozásba kezd és akarja, hogy a még mindig kulipintyóban élő volt szomszédja segítse őt. Itt persze azért az államnak is megvan a maga hibája, nem lett volna szabad a devizahitelt megengedni. Magyarországon levő bankból forintot kapsz, forintot költesz el, forintba fizeted az adósságod, hol a deviza, ez nyilván csalás, a bank rosszhiszeműen járt el, a szerződés érvénytelen.
Alex írta:
Tán mert itt élek? És mindenen csak az adó van? Tudod, olyan dolgot befizetek amit be kell rezsi pl. de miért fizessen a magyar állam olyanért amit már többször kifizetett kamatostul?
1970-89 között 10 Mrd dollárból ténylegesen csak 1 Mrd dollár érkezett be az országba (ezt az MNB Műhelytanulmányokban lehet olvasni).
1990-es árfolyamon ez az 1 Mrd 74 000 000 000 HUF-t ért. Ezt az 1 Mrd-ot a 89-ig 12x visszafizettük. A “rendszerváltáskor” mégis valahonnan lett 22 Mrd államadósság ami a mai napig nincs tisztázva honnan a bánatból van. Az akkor nemzeti összvagyon kb. 100 Mrd dollárra volt becsülve (de valójában jóval többet majd a 3x-át tette ki) na ezt a vagyont privatizációs címen elsíbolták 20-25 Mrd-ért, mégis az elmúlt 4 évben ismételten nőtt az adósság….
Ja és itt csak a kamat szerepel. Senki nem tudja, hogy mekkora lehet a tőke része a dolognak.
1. Mire jó a közgazdaságtan a polémián kívül?
Egy egy közgazdaságtani és politikai (a kettő ugyebár szorosan összefügg) elmélet és az azok által generált változtatások emberek millióinak, sőt milliárdjainak jövőjét határozza meg. Hogy ezen elméletek közül melyik jobb és melyik rosszabb általában sajnos csak utólag derül ki. Csak három nevet említenék (persze többen vannak) akiknek munkái és elméletei alapján politikai és gazdasági vezetők döntöttek úgy ahogy és lett az ami: Adam Smith, Karl Marx és John Maynard Keynes.
2. Miért nem hoznak tökéletes döntéseket a közgazdászok?
Mert az ember mint olyan tökéletlen és így nem is tud tökéletes döntéseket hozni. A gazdaság egy nagyon összetett dolog mivel rengeteg szereplője van különböző célokkal és nem igazán lehet egyszerre mindegyik csoportnak megfelelni. Nagyjából mintha egy olyan autót akarnál megépíteni ami a világ legjobb terepjárója, versenyautója, limuzinja, karavánja és teherautója egyben.
Persze mint mindenben itt is vannak alapok amelyeknek meglétére szükség van, hogy egy adott országban fejlődhessen a gazdaság. Gondolok itt a stabil politikai háttérre, tulajdonjogok védelmére, megfelelő oktatásra, megfelelő pénzügyi rendszerre, a szabad piac és a konkurencia biztosítására. De ezek már önmagukban is olyan dolgok amelyek mikéntjeiben nem igazán van egyetértés a különböző politikusok és közgazdászok közt mivel más más irányzatok képviselői más más úton indulnának el.
3. Miért nem értenek a pénzhez a közgazdászok?
Ezt igy kijelenteni szerintem egy nagyon erős általánosítás. Már feleltem erre a kérdésedre pár hónapja de, hogy ne kelljen keresgélni bemásolom mert lusta vagyok újra fogalmazni:
4. Konkrétan mi a probléma a sztoriban, tételesen?
Erre valamelyik legközelebbi kommentemben térnék ki. Elöljáróban annyit, hogy nem tartom hülyeségnek de véleményem szerint vannak benne csúsztatások.
5. Miért gondolod, hogy aki mesélte, nem ért hozzá?
Én nem gondolok ilyet de ez a kérdés Alexnek szólt inkább.
6. A pénz fogalma hogyan teszi a sztorit hiteltelenné?
Lásd 4-es számú kérdésre adott válasz.
7. A pénz fogalmával való tisztában levésed eddig mennyit hozott a konyhára?
Szeretném azt hinni, hogy jobban tisztában vagyok a pénz fogalmával meg pár pénzügyi dologgal mint X évvel ezelőtt. Voltak olyan befektetési lehetőségeim amelyekbe azért mentem vagy nem mentem bele mert már alaposabban átláttam a pénzügyi dolgokat és mint utólag kiderült többnyire jól döntöttem. Összeszámolva nagyjából 100-150 ezer euró körüli összegről van szó.
aelod írta:
Az általad említett MNB Műhelytanulmányokban közzé tett adatokat többféleképpen értelmezik. Drábik úgy magyarázza mint ahogy te is írtad, hogy 10 Mrd dollárból ténylegesen csak 1 Mrd dollár érkezett be az országba. Ez alapján úgy képzeli az ember, hogy Magyarország 10 Mrd nagyságú kölcsönben egyezett meg de csak 1 Mrd-ot kapott meg belőle, viszont 10 Mrd után kellett kamatot fizetnie.
Viszont az adott Műhelytanulmányban nem egészen ez van leírva. Ugyanis ott az van leírva, hogy az adott időszakban fokozatosan felvett 10 Mrd dollár felhasználása, elköltése után mennyi maradt Magyarországon a magyar gazdaságban. Vagyis, hogy mire ment el az a több részletben felvett 10 milliárd.
Nos pontos számokra már nem emlékszem, nem mostanában olvastam, de a tanulmány szerint az első milliárdok egy részét különböző gazdasági szektorokba fektették be egy másik részéből pedig fizették a béreket és nyugdíjakat (mint ahogy azt az állam ma is teszi).
A gazdasági szektorokba befektetett pénz nem igazán térült meg mert a kommunista tervgazdaság rosszul volt szervezve és a 70-80 as években bizony már nagyon előjöttek ennek a tervgazdaságnak a hátrányai a kapitalista piacokéval szemben. Magyarán a kommunista gazdasági szektorok nagy része veszteséget termelt. Ha a gazdaság több fontos ágazata veszteséget termel akkor nincs igazán miből visszafizetni a felvett kölcsönt és fizetni a dolgozókat. Ezért újabb kölcsönöket vettek fel (fokozatosan elérve a 10 Mrd-s összeget) amelyeknek csak egyre kisebb részét fordították a gazdaságba és egyre nagyobb részét magának a kölcsönnek a visszafizetésére és a bérekre. Vagyis újabb kölcsönöket vettek fel, hogy az előzőeket fizetni tudják.
A tanulmány alapján így azt számolták ki, hogy a felvett összeg kb. csak 1/10-e segített ténylegesen a magyar gazdaságon vagyis maradt benne és 9/10-ét a kölcsönök törlesztésére használta fel a párt, vagyis külföldre távozott.
prolizoli írta:
És pont ennek a tartozásnak az átütemezése lenne az elsődleges érdeke a magyar gazdaságnak, hogy betömegeljen és színpadra tudjon állni…
Nyomtam egy yest! :-)
@ Duncan Shelley:
Nem szamit. Kiveheti egy osszegben az $1M-t, csak idopontot kell egyeztetni elotte a banknal, mert nem tarolnak ott ennyi penzt. Nem praktikus kivenni a penzt, mivel ahhoz hogy nagy osszegben vegyel valamit, ugyis vissza kell tenned a bankba es atutalnod az elado szamlajara, vagy csekket irsz/kapsz rola amit szinten a szamladrol vesznek le, vagy tesznek fel ra. Egyebkent teljesen mindegy, hogy egy szamlan szam formajaban ul a penz, mert az a szam csereerteket kepvisel, es mivel elkoltheted barmire barmikor, es ki is veheted ha ugy tetszik, igy egyszerubb ott tartani mint a matrac alatt. Amugy minden $10,000 feletti ki es befizetest lejelent a bank az Adohivatalnak, a penzmosas elkerules miatt. Ez minden nemu ki es befizetesre vonatkozik, atutalasra, kp kivetelre es betetre is, es a csekkekre is.
Ez valószínű, hogy meg is történt.
Ennek kapcsán van egy bennfentes, aki azt állítja, hogy már elkezdődött a világ pénzügyi rendszerének átalakítása:
“A hír arról szól, hogy olyan megszorításokat vezetnek be a bankoknál, amik 5 év alatt átalakítják az egész bankrendszert. A bankokat átállítják a kizsákmányoló profittermelés rendszeréről az emberiséget kiszolgáló szolgáltatási rendszerré.
Mivel a háttérhatalom által lett az emberiség így tönkretéve, a háttérhatalom által is kell azt helyrehozni. Ez a büntetésük. A saját kezükkel kell szétosztani saját vagyonaikat az emberek között. Ezért nem lehet a világban nagyobb változás kormányzati szinteken. Az információ megerősíti, hogy a háttérhatalom juttatta “trónra” OV-t és hogy ugyanez az erő segítette a Fideszt hatalmon maradni.
A helyzet percről-percre változik, és jó irányban. Európában az Euró helyett az UNT kerül bevezetésre (United Trade Note). Mindenki számára el van különítve egy összeg, amit kiosztanak, és azzal mindenki azt csinál, amit akar.
IGEN, AZ USA ÁLLAMKINCSTÁRA TELJES MÉRTÉKBEN ÁTÜTEMEZTE AZ ÚJ DOLLÁRT, A TRN ALATT, VAGY AHOGY EURÓPÁBAN MEGISMERIK, A UNITED TRADE NOTE, (UNT) ALATT.
PUTYIN FONTOS SZEREPET JÁTSZOTT ABBAN, HOGY AZ USA MÁRCIUS 28-ÁN ALÁÍRTA A TRN HASZNÁLATÁT, ÉS HOGY FOLYTATÓDHAT A RENDSZER ÚJRAINDÍTÁSA.
MINDEN GLOBÁLIS TRANZAKCIÓKÓDOT AZ AMERIKAI KINCSTÁR RENDSZERESEN KIVEZET, HOGY A TRANZAKCIÓKAT KÖVETHESSÉK AHOGY AZ USD-T ÁTVEZETIK, S EZT BÁR NÉHÁNY HÉTTEL ELHALASZTOTTÁK, DE MÚLT HÉTEN SZERDÁN, KIBOCSÁTOTTÁK. A BANKI ÜGYINTÉZÉS A SZOKÁSOS MÓDON HALAD, ÉS KIBOCSÁTÁSI ALAPOKRA TUDSZ TRANZAKCIÓKÓDOKAT KAPNI.
RENGETEG TRANZAKCIÓKÓD VAN, ÉS MIND KÉSZENLÉTBEN ÁLL ARRA, AMI A JÖVŐ HÉTEN JÖN.
AZ ELSŐ ESEMÉNY, AMI TÖRTÉNT AZ ELMÚLT HÓNAPBAN AZ, HOGY IRAK 36 TONNA ARANYAT VÁSÁROLT MÁRCIUS UTOLSÓ HETÉBEN – AZ 5. LEGNAGYOBB VÁSÁRLÁS EZ A VILÁGON –, AMI TÖBB MINT MEGDUPLÁZTA AZ EREDETI 27 TONNÁJUKAT.
A VILÁGKERESKEDELMI ALAP (WTF) UTASÍTOTTA AZ USA-T, HOGY ÁLLJON LE A PÉNZNYOMTATÁSSAL, MERT NINCS A DOLLÁR MÖGÖTT ARANY.
AZ USA ÁLLAMKINCSTÁRA (UST) MEGVALÓSÍTOTTA AZ ÚJ USA DOLLÁRT (UNT – UNITED TRADE NOTE) EURÓPÁBAN EZEN A HÉTEN.
IRAK KIFIZETTE PÁRIZSBAN A LEGNAGYOBB TARTOZÁSAIT.
A VILÁGKERESKEDELMI ALAP (WTF) UTASÍTOTTA AZ USA-T, HOGY ENGEDJE EL AZ IRAKI PÉNZALAPOK VISSZATARTÁSÁT TÖBB MINT 20 ÉVRE, HOGY IRAK KIEGYENLÍTHESSE AZ USA-NAK AZ ADÓSSÁGÁT.”
– diszkréten ennyit merek ebből ide beilleszteni.
Majd meg kell kérdeznünk gazdasági szakembereinket – hogy mit tudnak ők erről ! ? !
Nos, mindez mesés – csak kissé túlkoros vagyok ezekhez a mézesmadzagokhoz…
már csak azért, hogy saját véleményt is mondjak.
Már kikértem Alex véleményét – majd meglátjuk.
Duncan Shelley írta:
Ha jól értem ezt a mondatot akkor a lényege ennek az összeállásnak az volt, hogy a hálózatban összekapcsolt bankokban lévő pénz mindig benn maradjon a hálózatban. A többi bankház miért nem akart beállni? Nem tartották jó ötletnek? Ha valamelyik ügyfél egy olyan bankba utalt pénzt amelyik nem tartozott a szóban forgó hálózatba akkor a pénz, hogyan maradt a hálózaton belül?
Még szép, hogy szabályozzák a bankokat ebbe az irányba. Régebben jóval több bank csődölt be és vált fizetésképtelenné (ami sok esetben azt jelentette, hogy a benn lévő megtakarított pénzednek lőttek) mint manapság éppen azért mert nem voltak törvényileg úgy szabályozva mint ma. Ennek ellenére a 2008-as pénzügyi válság megmutatta, hogy a veszély így is fennáll.
Mielőtt a történetben ezt így kitalálták mi volt, hogy működött a gazdaság? Nem lehetett, kölcsönt felvenni mert nem voltak hitelezők és hitelfelvevők? Vagy mindenkinek annyi volt, hogy nem volt szüksége senkinek kölcsönre?
Ezt nem egészen értem, hogyha az illető felvette az összeget, hogy-hogy nem kapta meg? Meg tudta vele venni az ingatlant? Meg. Az ingatlant eladó ember elfogadta a pénzt? El. Tudott ebből a számlájára érkező pénzből vásárolni további termékeket és szolgáltatásokat? Igen. Vagyis minden olyat tud ezzel a pénzzel csinálni amit a pénzzel általában csinálni szoktak. Igaz ami igaz a karácsonyfára nem tudja felaggatni és kokót se tudja az orrába felszívni vele de azér lássuk be a pénz elsősorban nem erre való. Ha én kapok egy üzenetet sms-ben akkor azt az üzenetet valójában nem kapom meg mert nem írott levélben kaptam?
Ha jól értem akkor itt azt magyarázta el a történet mesélője, hogy a bankok által kikölcsönzött elektronikus vagy papíron lévő számlapénz a kibocsájtásakor értéktelen és úgy válik értékessé, hogy bekerül a gazdaságba ahol az embereket munkára ösztönzi mert dolgoznak azért, hogy hozzájussanak.
Nos, ez szerintem is így van. Az emberek munkája és értékítélete, értékrendje az ami értéket teremt. Ez a valódi fedezet a pénz mögött és mindig is ez volt, nem az arany, ezüst, igazgyöngy. A pénz egyfajta motiváló és értékmérő eszköz.
Konkrétabban milyen történésekre utalt itt a mesélő?
Hogy hogy leépíteni az iparágat ezt nem egészen értem? A médiamogult sem. Miért kell lefizetni vagy lelőni a médiamogult?
Duncan Shelley írta:
Akinek van annyi kivehet a számlájáról kp-ban 1 millió dollárt vagy többet és úgy is elköltheti. De kérdem én mire jó az az egó legyezgetésen kívül? Talán valaki fürdeni akar a pénzben mint Dagobert bácsi a kacsamesékben?
A videón a világ jelenlegi legjobbnak tartott profi bokszolója látható amint 1 millát számol kp.-ban (egyébként éppen ma meccsel egy argentin ökölvívó ellen):
https://www.youtube.com/watch?v=UZhQs5I6sXc
Nietz-senki írta:
Jó, de én azt javaslom, hogy ne állj addig féllábon, mert mire ez megvalósul és kiosztásra kerül a sor, addigra lehet, hogy nagyon elfáradnál.
“Néhány bankház összeállt egy hálózatba, azzal a céllal, hogy egymás közt hajtsanak végre üzleti tranzakciókat, és azokat ne engedjék ki a hálózatból.
Kitalálták, hogy nagyösszegű hiteleket fognak kibocsátani, olyan jó feltételekkel, hogy azt bárki felveheti, aki dolgozik, és bárki képes fizetni a törlesztő-részleteket, akinek van munkája. (Megjegyzés: az amerikai, az angol és a német átlagfizetéseket vették alapul a számításoknál.)
A nagyösszegű hitel azt jelenti, a célcsoportként meghatározott réteg fizetéséhez képest óriási összeg, melyet a fizetésekből kispórolni belátható időn belül nem lehet.”
Nem néhány, hanem az összes bank így működik és része egy hálózatnak, amit pénzügyi közvetítő rendszernek neveznünk. Természetesen akkora összegű hiteleket nyújtanak, amekkorát az ügyfeleik nem tudnának belátható időn belül összespórolni (különben inkább összespórolnák, elkerülve a kamatfizetési kötelezettséget), de szükségük van rá záros határidőn belül valaminek a megvásárláshoz. Ezek nem csak fogyasztási cikkek lehetnek, lehet egy vállalkozás beindításáról, egy termelő eszköz vásárlásáról, vagy valami jó befektetésről szó, amihez azonnal kell egy nagyobb összeg. Mi sem nyilvánvalóbb, mint hogy ezt a pénzt (azt most kicsit hagyjuk, hogy közvetlenül került kifizetésre a hitelfelvevőnek, vagy csak az árut kapta meg érte, mert a lényeg, hogy megkapta, amit akart), vissza kell fizetni. Ami nem mindegy, az hogy milyen kamattal és milyen kezelési költségek mellett, és ez az amit sok esetben én is aggályosnak tartok, de maga az elv nem rossz.
„Tekintettel arra, hogy a bankok hálózatban voltak, és csak egymással üzleteltek, és tekintettel arra, hogy a legmagasabb kivehető összeget erősen szabályozták, a valóságban az történt, hogy a hálózatban részt vevő bankfiókok számokat utaztattak egymás közt.”
Igen, ez történik (bár a pénzkivétel nincs tiltva, csak előre be kell jelenteni és van költsége). Miközben a reálpiacon áruk és szolgáltatások cserélnek gazdát, közben az ellenértékük sokszor nem készpénzben kerül kifizetésre, hanem egyik számláról a másikra vándorol át. A bankszektor egyik feladata többek közt a pénzáramlás gyorsítása és egyszerűsítése.
„Az egyik ember felvett néhány százezer dollár hitelt ingatlanvásárlásra, amit nem kapott meg, nem tudott kivenni, csak a számot látta, majd amikor megtörtént az ingatlanvásárlás, a szám eltűnt a számlájáról, és megjelent az ingatlan korábbi tulajdonosának számláján. A korábbi tulajdonos nem tudta kivenni a beérkező pénzt, de befektethette, leköthette, vásárolhatott belőle valami nagyösszegű tételt, vagy élhetett a kamataiból.”
Ebben nem látok különösebb problémát. Ha felveszek 10 millió forintot lakásvásárlásra, akkor nekem nem a pénz kell, hanem a lakás, ha megkapom, akkor a technikai része nekem mindegy. Talán néhány eladó örülne neki, ha láthatna egyben 10 millió forintot az asztalán díszelegni, átszámolni, tudni és érezni, hogy az övé, de ez a romantikus pillanat hamar elmúlik és akkor ő is elviszik a bankba. A többség azonban, akiknek már konkrét tervei vannak a pénzzel mielőtt befolyt volna, többnyire fel sem vennék, Úgy is másik lakást akar belőle, vagy autót, esetleg utazást,stb, aminek az árát jobb utalni. Átutalhatja a pénzt, ha tartozást akar belőle kiegyenlíteni, vagy ha befektetne valami üzletbe. Akkor is jó helyen van a pénz a bankban, ha csak félretenné tartaléknak, legalább kamatozik, Addig, amíg nem nagyobb a kezelési költség, mint a betéti kamat (vagyis gyarapodik a pénz), addig csak annak nem jó a számlán tartás, aki nem szeretné, ha megismerhető lenne az anyagi helyzete.
„A nagyösszegű hiteleket az emberek a hálózat bankjaitól kapták, és a hálózat bankjaiban használták fel. A hálózatból nagyobb összeg nem juthatott ki.”
Nem is kell, ha minden elérhető így, amit a pénzen vennének, és nem kerül többe. Egyébként a készpénz kímélő fizetési módokat az állami is támogatja, mert ha több virtuális pénztranzakció (számlapénznek nevezik, ami elektronos jelként jelenik csak meg a forgalomban) kevesebb papírpénzre van szükség a gazdaságban, nem kell annyi frisset nyomtatni (mert az költséges ám). Ezért is igyekeznek növelni a számlapénz forgalmat a készpénzforgalommal szemben, eltolni az arányt az előbbi javára.
„Az ügyfelek, akik felvették a hitelt, vagyis a számot, melyet a hálózat bankjai egymás közt utaztattak, valós, elvégzett munkával keresett pénzzel törlesztettek
Tehát az ügyfél kapott egy számot, és azért, hogy ezt a számot csökkentse, tényleges pénzt fizetett be a hálózat valamelyik bankjába.
A hálózat bankjai számokat utaztattak a számítógépes rendszerükben egymás közt. Ezért cserébe a hálózat valós pénzben beszedte a kezelési költségeket és beszedte a törlesztő-részleteket.”
Még szép! A lakásért és a többi hitelre vásárolt dologért is munkával keresett pénzzel kellett volna fizetni, ha a bank nem előlegezte volna meg a vevőnek. Azért, mert a banknak nem kerül semmibe a hitelfelvevőnek hitelt nyújtani, még nem jelenti azt, hogy a bank vesz neki egy lakást, vagy bármit, amit neki nem kell kifizetni. Ki kell fizetnie, csak apránként, ütemezve és kamatostul. Tulajdonképpen az eladóval is megegyezhetne ilyen fizetési feltételekben, de ha az nem akar várni a pénzére, hanem azonnal kell neki, akkor nem fog létrejönni az üzlet. Így viszont természetesen a bankot kell úgy kezelni, mintha tőle vásároltunk volna. Tulajdonképpen pénzt adott el nekünk akkor, amikor szükségünk volt rá, ez a tőke rész és a szolgáltatásának a díja a kamat. Ha a kamatot nem is, de a tőkét mindenképp be kell hajtania, mert azt a pénzmennyiséget, amit a gazdaságba juttatott azzal, hogy az eladónak folyósította vételárat, azt valahogy ki is kell vonni a gazdaságból és logikusan ezt tőlünk követelheti, akik az eladónak adtuk volna.
Az már egy másik kérdés, hogy ha felveszünk ma 5 millió forint lakáshitelt Magyarországon akkor 25 év alatt összesen majdnem a dupláját (9-10 millió forintot kell visszafizetni). Ez a viszonylag magas kamat és kamatos kamat rendszer miatt van. Volt ennél sokkal durvább arány is az elmúlt pár évben, hogy a devizaárfolyamos elszállt törlesztőkről már ne is beszéljek. Hát így lehet, hogy egyesek valóban nem tudták fizetni a törlesztő részletet, holott már megkeresték és a banknak befizették a vásárolt lakás/autó árát. Vannak itt érdekes helyzetek, máshol meg más érdekes helyzetek.
Ugyanakkor a hitelfelvétel nem kötelező, a hitelkártyát nem feltétlenül kell használni,a számla limitet nem kell átlépni, így nem világos számomra, hogyan jöhetett össze egy tízmillós Magyarországon, ahol csupán 4 millió az aktív kereső, több millió hitelfelvétel. Ennyire azért nem jók a feltételek (például viszonylag magasak a kamatok), nem jók a jövedelmi kilátások sem (viszonylag magas a munkanélküliség) és nem látok olyan sok bomba üzletet sem, aminek olyan jó és biztos a hozama, hogy megérje több milliós hitelt felvenni, hogy belevágjunk. Aztán lehet, hogy csak én vagyok túl óvatos és pesszimista, de nem hiszem hogy indokolt lenne ilyen nagy számú hitelfelvétel.
„A sztorinak itt még nincs vége. Valami történt. Talán szándékosan kezdték el leépíteni az iparágat? Vagy belefutottak egy médiamogulba, akit nem tudtak elég gyorsan lefizetni vagy lelőni?”
Ezzel a válságra célzott? Szerintem szó sincs a leépítéséről, csak némi zűr és kisebb stratégiai váltás lehetett és annak a természetes velejáróit láthattuk. Általában hitelléggömb kipukkadást emlegetnek, ami logikus, de azért nem vagyok biztos benne, hogy csak ez van a háttérben. Nem tudom pontosan, sem az 5 év isi alatt, sem azóta nem szereztem ezekről bennfentes infókat.
Aki mindent rózsaszínben lát, mindent elhisz a tévének és a sajtónak, az miért teszi? Nem azért, mert annyira fél?
Lehet hinni abban, hogy akik magasra jutottak, azok a legkülönbek, legokosabbak, legtehetségesebbek, legnemesebbek, meg lehet hinni abban is, hogy más úton mentek, nem azon, amin a többség megy.
Én értek a pénzhez, 16 éves koromtól élek a saját keresetemből, ha valami nem jött be, a biztonsági kereten belül vesztettem, minden évemet pozitív mérleggel zártam, tíz évig elélek a tartalékomból. Gates jobban ért a pénzhez, mint én, Rockefeller is, Madonna is, sokan, lenne mit tanulnom tőlük. Mit kezdhetnék egy közgazdász elméleti okoskodásával?
annamari írta:
Már miért értenének jobban? Ugyanazokat az alapelveket használják, mint Te. Csupán az értékteremtő képességűk a magasabb, mint Neked. Ez a két dolog abszolút nem ugyanaz. Ott van például Michael Jackson. Százmillió dollárokat keresett mégis folyamatos pénzügyi problémái voltak, mert azokat az alapelveket, amiket Te használsz ő nem ismerte, vagy nem alkalmazta. Ezért Te akár jobban is értesz a pénzhez, mint Michael Jackson értett, viszont ő jobban értett a zenéhez és az általa létrehozott érték magasabb jövedelmet hozott neki.
Szerintem a pénzkezelést igazán megtanulhatná sok ember tőled. Az már másik dolog, hogy a legtöbb embernek a pénzkezelés mellett a értékteremtést is át kéne gondolnia. Mert ez a két dolog együttes hatása okozza az anyagi gazdagságot.
Tudtam, hogy ha Petra és Prolizoli hozzászól, akkor végső soron nekem már nem kell tovább jártatnom a számat. :-) Köszi érte.
Még egy adalék ahoz, hogy a szám vagy jel mennyire nem újkeletű dolog, és valójában miért is alakult ki (többek közt).
A banki tevékenységet már az ókorban is végeztek. Az arany és ezüst mégsem volt annyira egyszerűen szállítható nagy mennyiségben és a védelméről is gondoskodni kellett. Ez főleg azokban az időkben okozott gondott, mikor a közbiztonság romlott. A nagy távolságokra (mondjuk két város közt) való szállítás kockázatokat rejtett a rablók miatt. Az egyik megoldás az volt, hogy a pénzt elhelyezték egy biztonságos tartott illetőnél, aki a letétbe helyezett pénzről egy igazolást adott és mivel az illetőt ismerték a másik városban az igazolását elfogadták arról, hogy a pénz nála van és így a vevő a igazolás fejében az adott városban megkapta a pénzt. Így a több ládányi pénz mozgatása védelme, számolása, utaztatása stb. sokkal megoldottabb lett. Csökkentek a kockázatok és növekedett a pénz mozgási sebessége. Így a fizikai pénz mozgatása idővel egyre kevesebb teret kapott és helyette ilyen igazolásokat használtrak, amik idővel pénzként kezdtek el funkcionálni. De ennek mindig is gyakorlati megfontolása volt.
Ugyanez érvényes ma is, csak még inkább egyszerűsödik az eljárás. Az értékteremtésedet reprezentáló pénzmennyiséget elhelyezed egy banknál és a bank egy jelet/igazolást ad neked arról, hogy a pénz a létezik és nála van elhelyezve, amit aztán sokkal könnyebben lehet az egyik helyről a másikra átvinni.
Az elv évszázados, a kivitelezés pedig a kor technikai szinvonalának megfelelő.
Lehetne úgy is csinálni, mint régen, de gyanítom, hogy akik most valami hatalmas átverést éreznek a dolog mögött lennének az elsők akik elkezdenének sipítozni, hogy húzza a zsebemet a sok krajcár és marha kényelmetlen állandóan azt lesni, nem akarja e valaki elcsórni a pénzesládámat, amellett a metrón is marha kényelmetlen vele utazni.
A kényelem bizony nagy úr.
Alex írta:
Szerinted van itt olyan, akinek ez újdonság volt?
Duncan Shelley írta:
Legalabbis a valaki ismerősödnek biztos. De miert nem valaszolsz arra a kerdesre, hogy mitöl lesz valami valós penz? Mi a valós penz?
Alex írta:
Szerintem ebben nincs igazad. Legalábbis alkalmazottként. Az értékteremtés mértéke nincs egyenes arányban azzal, hogy mennyi pénzt keresel. Illetve, a munkád által megtermelt pénzhez köze van, csak az a kérdés, hogy az, akinek dolgozol mennyit oszt meg veled belőle.
Kami írta:
Ezzel mintha azt érzékeltetnéd, hogy nem igazságos az elosztási rendszer.
Alex írta:
Hat az elosztasi rendszer sose igazsagos.
Ugye, attol függ, melyik kertben acsorogsz: ideat, vagy a szomszedeban, ami, mint tudjuk, mindig zöldebb…
https://www.youtube.com/watch?v=L3n9YV9Fcqc
Lehet, hogy ez a videó volt e cikk 8topik) alapja???