Először is, nézzük meg, mi a különbség jóslat és prognózis között.

A jóslat megérzésen, feltételezett kapcsolódó jelek megfigyelésén és értelmezésén alapszik, melyet nem lehet levezetni vagy indokolni a logika eszközeivel.

A prognózis az összegyűjtött adatokból levont logikus következtetés alapján tett előrejelzés.

A jóslat bejöhet, mert a találgatás néha bejön. A prognózis tévedhet, mert a következtetés inkább jóslat mint prognózis, a feltételek elégtelen volta miatt. Prognosztizálni, olyan pontossággal, hogy arra tervezni lehessen, óriási bravúr. Aki folyamaton képes erre, az joggal érezheti magát kivételesnek, és minden kiváltságot megérdemel, amit az emberek adnak neki cserébe a prognózisaiért.

A prognózis felállítása tudomány. Nem képes rá akárki. Ahhoz, hogy bármilyen témában tudományos igényű előrejelzést tudjunk tenni, a következőkre van szükségünk:

1. Valamennyi kapcsolódó adattal rendelkeznünk kell. Ez azt jelenti, hogy egyetlen darab sem hiányozhat.

2. Valamennyi adatról empirikus szinten tudnunk kell, hogy igaz. Ez azt jelenti, hogy saját személyes tapasztalatunk van az elemzéshez felhasznált adatok mindegyikéről, és innen tudjuk, hogy azok igazak. A hallomás, olvasmányok nem számítanak.

3. Valamennyi adatról empirikus szinten tudnunk kell, hogyan függ össze a többivel. Ez azt jelenti, hogy tapasztalatból kell tudnunk, hogy az adatok milyen hierarchiában állnak egymáshoz viszonyítva, az elemzés tárgyát tekintve melyiknek mekkora a hatóköre, melyik mivel és hogyan függ össze.

4. Valamennyi nem kapcsolódó adatot empirikus alapon ki kell zárnunk az elemzésből. Ez azt jelenti, hogy ha valamit kihajítunk az elemzésből, akkor arról tapasztalati szinten kell tudnunk, hogy nem való oda, nem kapcsolódik a tárgyhoz.

5. Érzelem nem lehet jelen. Ez azt jelenti, hogy érzelmeket, szeretemet, utálomot, vágyakat, félelmeket nem keverhetünk az elemzésbe, mert így azok olyan szubjektív színezetet kapnak, ami meghamisítja az eredményt.

Láthatjuk, hogy ezen feltételek teljesítése bizonyos területeken szinte lehetetlen. Ha csupán egyetlen kapcsolódó adat hiányzik, beláthatatlan, hogy az elemzés milyen hibákat fog tartalmazni. Ha csupán egyetlen adatról nem tudjuk biztosan, hogy igaz, a tévedés szintén garantált. Ha csupán egyetlen adatról nem tudjuk biztosan, hogy a többi adattal összevetve mekkora a hatóköre, mi az értéke, a prognózis logikailag nem lehet eredményes. Ha csupán egyetlen olyan adatot veszünk figyelembe az elemzésnél, ami ténylegesen nem kapcsolódik az elemzés tárgyához, a prognózis nem lesz pontos. Ha belekeverünk egy csipetnyi vágyat, a mérleg nyelve erre vagy arra mozdul el, és az eredmény köszönőviszonyban sem lesz a valósággal.

Ha a prognózis nem pontos, ha hiba van benne, a tévedés olyan mértékű lehet, ami akár a valóság fordítottját jelzi majd elő, ami természetesen soha nem következik be.

Jóslatokba bárki bocsátkozhat, ahhoz nem kell semmi, előfeltétel nincs. A jóslatot el lehet keresztelni prognózisnak, de a szó nem teszi azzá. A média előrejelzései jóslatok, melyeknek a célja nem a majdani valóság előrelátása, hanem a közönségre gyakorolt hatás. Jós bárki lehet, elemző nem.

Még Julius Andan sem prognoszta a szó tudományos értelmében, mert bár ő közel volt a tűzhöz, mégsem rendelkezik minden információval. Andan elemzései a vezetői stílus ismerete alapján levont következtetések. Az ő elemzései irányvonalakat mutatnak, nem konkrét eseményeket jeleznek előre, hiszen az nem áll módjában.

A fentiek tükrében levonhatunk bizonyos következtetéseket a médiában hangoztatott jövőképekkel, világvégékkel, gazdasági változásokkal kapcsolatban. De tovább is mehetünk, és tehetünk megállapításokat saját életünkre nézve is. A mi előrejelzéseink is csupán jóslatok, semmint valódi prognózisok lennének – amennyiben a fenti öt pont közül akár csak egynek nem felelnek meg maradéktalanul.

Share

Commentek