Duncan Shelley

Gondoljuk újra a világot

Tag: öregedés

Hi-Tech_Robot_Humanoid

Mitől ember az ember?

A jövőben elkezdjük lecserélni az emberi test részeit tartósabb alkatrészekre. Meddig vagyunk emberek, és honnantól leszünk valami más?

Fogimplantok, hajátültetés, transzplantáció, átültetett belső szervek, mesterséges szervek és szervrészek, csontpótlás, ezek ma már nem számítanak rendkívülinek.

Kísérleti fázisban vannak a szem bizonyos részeinek mesterséges pótlása (például retina), mesterséges bőr, mesterséges csont kiterjedt használata, mesterséges ízületek.

Read More

young-to-old-post

A naptári és a biológiai életkor

Naptári életkorunkon túl van egy biológiai életkorunk is, melyet csak vizsgálatokkal lehet megállapítani. Biológiai életkorunk attól függ, mennyire működik jól a szervezetünk.

Gyakran előfordul, hogy valakit jóval többnek vagy jóval kevesebbnek becsülünk a koránál. Velem is számtalanszor történt már ilyen. Ismertem olyan fickót, akit 44-45 évesnek tippeltem, de 26 volt, és ismerek olyan nőt, akit rendszeresen 38-nak néznek, pedig 50 éves. Az, hogy valaki ránézésre mennyi idősnek látszik, sok mindentől függ, ez azonban önmagában nem éppen tudományos.

Valaki, aki ránézésre nagyjából annyinak néz ki, amennyi a naptár szerint, valós biológiai életkorát tekintve lehet tényleg annyi, mint amennyinek kinéz, annál több vagy kevesebb.

Hogy mit jelent a biológiai életkor, és mit kell tenni ahhoz, hogy a biológiai életkorunk a naptári korunknál jóval kevesebb legyen, arra már rá is térek. Lehettünk 10-20 évvel fiatalabbak a korunknál, ezért azonban meg kell dolgozni.

Hogyan állapítják meg a biológiai életkort?

Ha ez érdekel téged, akkor elvégeznek rajtad egy sor laboratóriumi vizsgálatot, melyet több alkalommal megismételnek, a kapott értékekből pedig átlagot számolnak. Ezután megnézik a több millió adatot tartalmazó táblázatot, hogy az egészséges nők és férfiak milyen életkorban rendelkeznek azokkal az átlagolt értékekkel, amikkel te.

Tehát, ha te egy 28 éves férfi vagy, az értékeid az egészséges 66 éves férfiakénak felel meg, akkor a naptári korod 28, de a biológiai életkorod 66. A naptár szerinti korod csupán egy körülmény, a biológiai sokkal fontosabb, mert az mutatja a szervezeted állapotát. Ha 28 évesen 66 éves értékeid vannak, akkor drasztikusan meg kell változtatnod az életedet. Ha ellenben 66 éves vagy, de a biológiai életkorod 28, azonnal írj nekem.

A vizsgálatokat nem fogom részletezni, csupán néhány közülük: hallási reakcióidő, vizuális reakcióidő, izomválasz-idő, gombnyomás-válaszidő, vizuális felismerés, tüdőkapacitás, emlékezet, vér-, vizelet, nyálelemzés, hajszál-elemzés, C-reaktív fehérje teszt (ez a fehérje a testben lévő gyulladások mérője), és így tovább.

Mit tegyél, ha biológiailag 10-20 évvel fiatalabb akarsz lenni a korodnál?

Egy olyan férfi történetét írom le, aki kifejezetten hajlamos a szívbetegségre, és 2-es típusú cukorbeteg. Ő naptári életkorát tekintve 56 éves, biológiai életkorát tekintve pedig 40. Nincsenek cukorbetegségre vagy szívbetegségre utaló tünetei, az összes elérhető vizsgálat szerint tökéletesen egészséges, és tizenhat évvel fiatalabb a koránál. Lentebb tőle idézek:

„Ezek az eredmények nem a véletlen művei, nagyon agresszíven elkezdtem átprogramozni a biokémiámat. Naponta 250-féle táplálék-kiegészítőt veszek be (tabletta formájában), és hetente fél tucat intravénás kezelést kapok (alapvetően tápanyag-kiegészítőket, közvetlenül a vérkeringésembe, kikerülve az emésztőrendszeremet). Ennek eredményeképpen a testem anyagcsere-folyamatai teljesen mások, mint egyébként lennének.

Mérnökként közelítve a problémához több tucatnyi tápanyag (vitaminok, ásványi anyagok és zsírok), hormonok és anyagcsere-melléktermékek szintjét mérem a véremben és egyéb mintákban (például a hajamban és a nyálamban).

Összességében minden olyan szinten van, amilyenen szeretném, bár folyamatosan módosítom a programomat a Grossmannal végzett kutatások alapján. Noha a programom szélsőségesnek tűnhet, valójában konzervatív – és optimális, a jelenlegi tudásom alapján. Grossmann és én biztonság és hatékonyság szempontjából mélyrehatóan tanulmányoztuk azt a több száz terápiát, amelyet használok. Távol tartom magam a nem bizonyított vagy kockázatosnak tűnő ötletektől (például az emberi növekedési hormon használatától).

Például a szívbetegségek megelőzésére az a stratégiánk, hogy tíz különböző szívbetegség-megelőző terápiát alkalmazunk, melyek együtt az összes ismert kockázati tényezőt megcélozzák.

Ilyen sokrétű stratégiák alkalmazásával a második világháború után született nemzedék összes tagja megőrizheti egészségét minden betegséggel és az öregedés minden folyamatával szemben a biotechnológiai forradalom teljes kibontakozásáig, amely már elkezdődött, és ennek az évszázadnak a második évtizedében fogja elérni a tetőpontját.”

Eddig az idézet, amely a Google mesterséges intelligencia kutatásának vezetőjétől, Ray Kurzweiltől származik. (Jelenleg 66 éves, de az idézet idején 56 volt.)

http://www.kurzweilai.net/ray-kurzweil-s-plan-for-cheating-death

Már ma

A már most hozzáférhető módszerek felhasználásával elérhetünk olyan eredményeket, amiket sokan csodának tartanak. Elszántságra, önfegyelemre, jövőképre és tudatosságra van szükségünk ahhoz, hogy messzire jussunk attól a posványtól, amit átlagosnak neveznek.

Az átlagos az, amit ész, tudás és tudatosság nélkül, pusztán ösztönökkel el lehet érni. Ezeket az ösztönöket egy érdekcsoport előrelátóan manipulálja. Ha ennek eredményeit nézzük, nem nehéz észrevenni, hogy a szándékaik nem éppen kedvezőek ránk nézve.

Az elnyomásról és a szándékokról:

http://brookskiado.hu/termek/duncan-shelley-az-igazsag-napja

Csak nyerhetünk azon, ha az életünk minden területén tudatossá válunk, nem megyünk a nyájjal, inkább azokat követjük, akik már magasabban járnak.

Cyberpunk_Face_cyborg_cyborgs_sci_fi_women_glasses_reflection_1680x1050

Az emberiség elhagyja a biológiát

Ha az emberiséget egyetlen embernek tekintjük, a történelmet egy felcseperedő gyerek életének látjuk. Az ember először próbál rájönni, hogy hol van, azután arra, hogy mi lehetséges, azután kiterjeszti azt, ami lehetséges.

Az emberiség első korszakában a puszta fennmaradásért küzdött, próbálta megérteni, hogy hol van, mi veszi körül, és hogyan élheti túl a holnapot.

Második korszakában figyelme saját magára összpontosult, próbálta megérteni, milyen is ő, mik a lehetőségei, mire képes, mi adatik meg.

Harmadik korszakában elkezd új lehetőségeket teremteni a maga számára.

Az emberiség minden korszakában saját tudatlanságával csatározott – a tudás megszerzésével léphetett a következő korszakba. Jelenleg a harmadik korszak elején állunk.

Jól megfigyelhető, ahogyan a biológiai sajátosságok eltávolodnak a biológiától, új értelmezést, új funkciót kapnak.

A cro-magnoni ember ritkán élt 18 évnél tovább, az ókori Egyiptomban az általános élethossz 25 évre nőtt, a késő középkori Európában 30 évre, 1900-ban az Egyesült Államokban a születéskor várható élettartam 48 év volt, ma Japánban 86 év. Kiindulópontként tekintve a cro-magnoni embert, azt látjuk, hogy mintegy 25.000 évre volt szükség az élethossz megduplázásához, de csak egyetlen évszázadra az újabb duplázáshoz.

A szex egykor a szaporodást szolgálta, ez biztosította a faj fennmaradását. A fejlődéssel ez a funkció egyre inkább másodlagossá vált, jelenleg pedig elsődlegesen vagy kizárólagosan örömforrás. A következő biológiai funkció, amely elhagyja elsődleges történelmi funkcióját, a táplálkozás lesz. Több kutatási projekt is fut, melyek célja olyan véráramban úszó berendezések létrehozása, melyek tökéletesítik az emésztést, a tápanyagok felszívódását és a felesleg kiválasztását. Azt állítják, hogy 2025 körül már lényegtelen lesz, hogy az ember milyen táplálkozási hóbortot követ, nem fog súlyfelesleget felhalmozni, és a test működéséhez szükséges vegyületek az adott pillanatban igényelt mennyiségben a szervezet rendelkezésére fognak állni.

Már létezik olyan elfogadott tervdokumentáció, amely ha megvalósul (és annak útján halad), feleslegessé válik a szív, ugyanis közvetlenebb módon lesz képes a vérkeringés fenntartására, mint a pumpa (a szív).

Készült egy becslés, mely szerint, ha a betegségek 50 %-át sikerül kizárni, az átlagéletkor 150 évre emelkedik, ha elérjük a 90 %-ot, az élettartam meghaladja az 500 évet, ha elérjük a 99 %-ot, átlépi az 1.000 évet.

A biotechnológia, a nanotechnológia, a robotika és a kibernetika összeolvadása olyan testeket fog alkotni, melyek ránézésre éppen olyanok lesznek, mint most, de nem öregszenek, nem károsodnak, nem halnak meg, tűrőképességük, fizikai képességük nagyságrendekkel haladják meg az általunk jelenleg használt testekét. Mikorra várható mindez? A folyamatban lévő kutatásokat, és azok növekvő finanszírozását alapul véve, 2040-re.

A biológiai élet nem az értelem hordozására lett kitalálva. Csupán eszköz az értelem számára, ugyanúgy, ahogyan eszköz minden más is. A természet előtt való főhajtás fontos része volt az emberiség előző korszakának, de mára ez a koncepció elavult.

(Jelen cikk Robert A. Freitas és Ray Kurzweil tanulmányai alapján készült. Számomra nagy öröm, hogy vannak emberek, akik nem istenítik azt, ami van, hanem arra figyelnek, ami lehet.)

Powered by WordPress & Theme by Anders Norén