Duncan Shelley

Gondoljuk újra a világot

file0001694011927

Halhatatlanság, Elmélet Öt

A test a környezet kihívásainak megfelelően alakult ki az evolúció során. Egy-egy anatómiai, szervi funkció szintű változáshoz százezer és millió évek kellenek. A társadalmi lét, mint élőközeg nagymértékben más, mint ami a természetes élőközeg a test számára. A társadalmi lét olyan egyedi elvárásokat, szükségleteket és lehetőségeket jelent, melyre biológiai válasz a test részéről még nincs, vagy nagyon csekély mértékben.

Van egy elmélet, mely szerint néhány százezer vagy néhány millió év alatt a társadalom az ember természetes élőközegévé válik, olyannyira, hogy ez biológiai változásokat hoz a test számára, változik az anatómia, változnak a szervek, funkciók, képességek. Az elmélet szerint elsatnyulnak a végtagok, megnő a koponya, az agytérfogat (stb.).

Bárhogyan is lesz, e pillanatban még úgy tűnik, hogy testünk nem fogta fel a társadalom létét, biológiailag nem alkalmazkodott az elmúlt néhány ezer év, és különösen az útibbi évtizedek-évszázad sajátosságaihoz. Biológiailag ez az idő pillanat csupán.

Ahhoz, hogy rájöjjünk, mi a test célja, mi a funkciója, mire lett tervezve eredetileg, el kell felejtenünk a társadalmat, mint jelenlegi élőközegünket, hogy megtaláljuk a test számára sokkal mélyebb, biológiai szintű válaszokat.

A test, amit használunk, egy emlősállat. Nagyon érdekes összevetni testünk sajátosságait az emlősállatokkal nagyáltalánosságban. Vannak egyezések, és van vérfagyasztó eltérés is. Van olyan jellemzője az emlősöknek, amely széltében-hosszában a világ minden táján minden fajnál egyezik, az emberi test azonban óriási mértékben eltér ettől, méghozzá a negatív irányban.

A macska esetében a fogantatástól a születéséig (átlagosan) mintegy 60 nap telik el. A macska várható élettartama ideális körülmények között (a zoológia jelen állása szerint megfelelően táplálva, betegségektől és erőszakos támadásoktól védve) a magzati időszak körülbelül 96-szorosa.

A kutya fogantatásától a születésig eltelt időt összevetve az ideális körülmények közt tartott kutya átlag élethosszával, 93-szoros értéket kapunk. A kutya élethossza a magzati kor 93-szorosa.

A tigris esetében a szorzó 70. A csimpánz esetében a szorzó 66.

Az embernél 93. Az ember átlagos élettartama a magzati időszak 93-szorosa. Látható, hogy itt nem állunk rosszul.

Ha azt vizsgáljuk, hogy a születéstől a test teljes kifejlődéséig eltelt idő hogyan aránylik az átlagos élethosszal, akkor a következőket kapjuk:

A tigris esetében a születéstől a teljes kifejlődésig eltelt idő mintegy 13-szorosa a várható élettartam.

A macska esetében a szorzó 10,6.

A kutyánál 9,3.

A csimpánznál 7,5.

Az embernél 2,9.

Az emlősöknél nagyáltalánosságban 1-1,5 év telik el a születéstől a fizikai felnőttkorig. Egy, másfél év. Ivarérettséget és valamennyi fizikai képességet kalkulálva, a csimpánz 8 évesen lesz felnőtt, a tigris 3,5 évesen (átlagokat számolva). A csimpánz 60-70 évig is elélhet, és 8 évesen már felnőtt minden szempontból.

Csak érdekesség: A kutyáknál minél kisebb testű fajtáról van szó, annál nagyobb az élettartam. 10 kg alatti kutyák 3-szor annyi ideig élhetnek, mint a 45 kg felettiek. A keverékkutyák hosszabb ideig élnek, mint a fajtiszták.

A macskák saját magasságuk 200-szorosáról való zuhanást is túlélhetik. Egy átlagos macska saját magasságának 10-szereséről leesve szinte soha nem sérül meg. Emberre átszámolva ez azt jelentené (170 cm-es átlagmagasságot számolva), hogy 340 métert túlélhetnénk, és 17 méteres esés soha nem okozhatna gondot.

Ez a cikk semmiképpen sem ideológia. Nem mondja azt, hogy a társadalom rossz, mert nem az. Azt sem állítja, hogy vissza a természetbe, azt pedig végképp nem, hogy jobb makogni meg vizelettel territóriumot jelölgetni, mint társadalmi életet élni, mert ezzel semmibe vennénk az emberi pluszt (értelmet), aminél nagyobb hibát nehéz lenne elkövetni.

Ez a cikk csupán a test valós biológiai igényeit firtatja. Mire lett kitalálva a test? Milyen életmódra? Milyen életkörülmények számára az ideálisak?

Milyen fizikai igénybevételre fejlesztették ki a testünket? Hogyan kellene élnünk, hogy a fizikumunk ideálisan fejlődjön? Az állatok nem sportolnak, nem edzenek (vadon élve), tehát lehetséges olyan életmód, amely felér a sporttal. Kérdés, hogy milyen lenne ez az életmód? Ha már tudjuk a választ, akkor az új kérdés az, hogy milyen sporttal, mozgással lehetne elérni a társadalmi életvitel mellett azt az ideális fizikumot, amire a testet kitalálták?

Az állat tudja, hogy mit kell ennie. Azt eszi, amit kell. Amíg van, amíg elérhető a számára. Amikor nem érhető el, vagy kifejezetten éhezik, akkor fanyalodik másra.

Az emberi test esetében bonyolultabb a kérdés, és ennek 3 oka van:

EGY: az ember, mint emlősfaj, minden elképzelhető éghajlaton, minden elképzelhető ökológiai környezetben megtelepedett. Ilyesmire az állatvilágban nincs példa. Elefántok nem élnek az északi sarkon, és jegesmedvék a sivatagban. Az ember akárhol elél.

KETTŐ: az ember képes az élelmiszert precízen előkészíteni, értve ez alatt a nyúzást, darabolás, egyes részek eltávolítását. Ilyen szintű válogatás nincs az állatvilágban.

HÁROM: az ember képes feldolgozni az élelmiszert, párolni, főzni, sütni (stb.), amivel lényegesen megváltozik a fogazati és emésztési igénye. Erre sincs példa az állatvilágban.

Az emberi test kifejlődése valamiért nagyon sokáig tart. Ehhez mérten az átlagéletkor nagyon rövid. Ha a kifejlődés-élethossz majmoknál megfigyelhető arányát vesszük, az ember átlagos élethossza 180 év lenne.

A cikkben több kérdést is feltettem, kíváncsi vagyok a véleményetekre!

Ha bármilyen adatot tudtok pontosítani, illetve egyéb példákat hozni az állatvilágból, azt megköszönném. Ha ezekből kellő mennyiség összegyűlik, kiegészítem a cikket.

Share

Commentek

Previous

A fejlődés visszaüt

Next

Mi az, hogy igazságos?

173 Comments

  1. Dante1911

    Nem értem hogy akkor most mit kerestek ?

  2. Dr.Putyin998

    @ aelod:
    Nem is azért mondtam,tényleg tetszenek az oldalak 😀
    Kurv@ sokat röhögtem a cikkeken.A legjobb az arctornás volt,meg a szőlőolajos sminklemosó. 😀 Megyek is,veszek egyet a kutyámnak. 😛

  3. aelod

    @ Dr.Putyin998:

    én nem olvastam csak ezt, nem mellette vagyok vagy ilyesmi csak gondoltam bedobom a rovatba me’ olyan sokáig él a növény :-)

  4. Dr.Putyin998

    @ aelod:
    @ Yosh:
    Óriási mindkét oldal,ami a két linkben szerepel.Beleolvasgattam.Nem is értem,hogy voltam képes eddig életben maradni ezeknélkül az információk nélkül. 😀
    Thankx! :laugh:

    Hihetetlen ez az internet.Valódi csoda. 😐

  5. Yosh

    Üdv!
    Csak úgy kapcsolódóan ez, illetve minden más telomer-rel és telomerázzal kapcsolatos cikk.
    http://antalvali.com/hirek/lassithato-az-oregedes.html

  6. Dr.Putyin998 írta:

    Hogy ezeket a marhaságokat hogy van energiád felkutatni,az számomra rejtély…

    Nem kerestem, a gmail dobta.

  7. Dr.Putyin998

    Duncan Shelley írta:

    Na végre! Ez segíteni fog!

    http://peakshop.hu/man/mi-ez-spenot-kivonat-es-mi-ez-beta-ecdysteron-hatszoros-izomsejt-novekedes-olvasd-el-tenyeket?gclid=CN_h56L1hbUCFUId3god6VYAfw

    Hogy ezeket a marhaságokat hogy van energiád felkutatni,az számomra rejtély…

  8. prolizoli

    Duncan Shelley írta:

    prolizoli:
    Ezt már leírtam az emberi test, az emberi elme-intelligencia használata nélkül csak a Timon és Pumba szerű gyűjtögetős, gyökerek, gyümölcsök, rovar és lárva evős (max. dögevős) igénybevételre, használatra lett tervezve, kifejlődve.

    Duncan:
    Így, ezen a módon életben tudna maradni hosszútávon, ilyen táplálékon, ilyen veszélyek közepette?
    Ha így gondolod, milyen felkészítést javasolnál? Mászás, ásás, gondolom alapként, dögevéshez fejlesztett állkapcsok?

    Vagy életben maradna vagy nem. Lenne esélye hisz a természeti népek is hasonló étlapból válogatnak. A nap jelentős részét a táplálék felkutatása és elfogyasztása tenné ki. Sokat kellene gyalogolni itt-ott futni, fára mászni a földből gyökereket kikaparni, ilyenek. A dögevés csak időnként fordulna elő amikor valamilyen ragadozó otthagyná a maradékot és a felbontott megkezdett tetemből csemegézne a jónép. A fő táplálékot a gyűjtögető életmód adná.
    A fő veszélyt a ragadozók jelentenék akik ellen nem nagyon tudnánk eszközök nélkül védekezni. Harminc-negyvenfős csoportokba járnánk a vidéket (mint ahogy ez valószínűleg lehetett), így kisebb az esély, hogy megtámadnának, éjjelre pedig valamilyen rejtekhelyet kéne találni.

  9. prolizoli

    Duncan Shelley írta:

    prolizoli:
    A jelenlegi “nyersanyag” fizikai adottságai nem megfelelőek a vad természetben való pusztakezes harchoz és vadászathoz. Edzheted akármennyit.

    Duncan:
    Miért gondolod?
    Természetesen csak kisebb állatok jöhetnek szóba, már a fogyasztás miatt is. Anatómiaialag a testünk nagyon sokoldalú, összevetve az állati testekkel.

    Már eleve az, hogy az embert edzeni (tehát céltudatosan fejleszteni) akarjátok valamilyen cselekvésre, emberi intelligencia használatát jelenti.

    Kitesszük az illetőt az erdőbe. Hogy kap el egy nyulat vagy egy mókust? Mennyi vadkacsát tudna a nádasban becserkészni? Hogy ér utol egy antilopot vagy egy őzet? Hogyan szalad el egy éhes farkasfalka támadása elől? Hogyan menekül el egy medve vagy egy vaddisznó elől?

  10. prolizoli írta:

    Ezt már leírtam az emberi test, az emberi elme-intelligencia használata nélkül csak a Timon és Pumba szerű gyűjtögetős, gyökerek, gyümölcsök, rovar és lárva evős (max. dögevős) igénybevételre, használatra lett tervezve, kifejlődve.

    Így, ezen a módon életben tudna maradni hosszútávon, ilyen táplálékon, ilyen veszélyek közepette?

    Ha így gondolod, milyen felkészítést javasolnál? Mászás, ásás, gondolom alapként, dögevéshez fejlesztett állkapcsok?

  11. prolizoli írta:

    A jelenlegi “nyersanyag” fizikai adottságai nem megfelelőek a vad természetben való pusztakezes harchoz és vadászathoz. Edzheted akármennyit.

    Miért gondolod?

    Természetesen csak kisebb állatok jöhetnek szóba, már a fogyasztás miatt is. Anatómiaialag a testünk nagyon sokoldalú, összevetve az állati testekkel.

  12. prolizoli

    Duncan Shelley írta:

    Menj még lejjebb, felejetsd el az embert, a tudatot, csak a test a lényeg most.
    Azt akarjuk megtalálni, hogy az emberi test milyen igénybevételre lett/lehetett tervezve.
    Ezért puszta fizikumból kell csinálnia mindent, nincs eszköz, nincs modern tudás, semmi ilyesmi.
    Igen, valami alapból, védelem nélkül is élhető közeget képzelj el.

    Ezt már leírtam az emberi test, az emberi elme-intelligencia használata nélkül csak a Timon és Pumba szerű gyűjtögetős, gyökerek, gyümölcsök, rovar és lárva evős (max. dögevős) igénybevételre, használatra lett tervezve, kifejlődve.

  13. prolizoli

    Dr.Putyin998 írta:

    Ilyen emberek már voltak,erre nem kell felkésziteni őket.Mi azokat a protopéldányokat szeretnénk legyártani,akik ezek közül magasan kiemelkednének a képességeikkel-jelen cikkben most csak a fizikai képességeket boncolgatva.

    Ezt csak génmanipulációval tudnád elérni. A jelenlegi “nyersanyag” fizikai adottságai nem megfelelőek a vad természetben való pusztakezes harchoz és vadászathoz. Edzheted akármennyit.

  14. @ prolizoli:
    Menj még lejjebb, felejetsd el az embert, a tudatot, csak a test a lényeg most.

    Azt akarjuk megtalálni, hogy az emberi test milyen igénybevételre lett/lehetett tervezve.

    Ezért puszta fizikumból kell csinálnia mindent, nincs eszköz, nincs modern tudás, semmi ilyesmi.

    Igen, valami alapból, védelem nélkül is élhető közeget képzelj el.

  15. Dr.Putyin998

    @ prolizoli:
    Ilyen emberek már voltak,erre nem kell felkésziteni őket.Mi azokat a protopéldányokat szeretnénk legyártani,akik ezek közül magasan kiemelkednének a képességeikkel-jelen cikkben most csak a fizikai képességeket boncolgatva.

  16. prolizoli

    Dr.Putyin998:
    Mi most a túlélés érdekében akarunk valamiféle receptet összehozni(jó lenne,ha nem csak én b@sznám ezzel a rezet,de mindegy)
    Tehát arra kéne használni a testünket,amire ki lett találva….Illetve a funkcionalitást úgy próbáljuk megközeliteni,hogy az állitólagos evolúció által valamilyen meghatározott céltevékenységre kialakitott testünket arra készitsük fel,amire a leginkább alkalmas.

    Great:
    ….A másik, hogy míg a máj lehet rágható a számára, a bőr nem az, tehát hozzá kell férnie a májhoz, de eszköz nélkül hogyan?….
    ….Azon is érdemes elgondolkodnunk, hogy ha elejt egy állatot, hogyan eszi meg? Ha elejt egy csimpánzt vagy egy pumát, hogyan fér hozzá az ehető részekhez? Kés, éles kő nincs….

    Ez egy érdekes téma. Tehát az alapfeltevés az, hogy úgy kell kiképezni férfiakat és nőket, hogy ha kirakjuk őket a természetbe, a puszta embert, mindenféle a civilizáció nyújtotta eszköz nélkül a lehető legnagyobb esélyük legyen az életben maradásra. Tegyünk egy kedvezményt és ne Grönlandra vagy Alaszkába helyezzük őket mert nem hiszem, hogy az ember ezeken a helyeken kezdte el a földi pályafutását. A hidegebb éghajlatokra valószínűleg később jutott el. Ha jól vettem ki, akkor első körben ti sem oda képzeltétek a dolgot.

    Én az eszközhasználatot nem vetném el, sőt nagyon is támogatnám mert nagyban növelné a csoport életbemaradási esélyeit. A civilizációból ugyan nem vihetnének rambófelszerelést magukkal de ez nem akadályozná őket abban, hogy kőből, csontból, fából és inakból kést, baltát, lándzsát, íjat és egyéb hasznos holmit készítsenek.
    Fegyver nélkül csak olyan helyen tudnám elképzelni ahol nem lennének veszélyes ragadozók és táplálék szempontjából beérnék azzal amit összegyűjtenek a natúrteszkóba. Vadon termő gyümölcsök, gumók, fészkek kifosztása, rovarok, békák, giliszták, lárvák csemegézése. Ehhez nem kell különösebben nagy tréning. Meg kéne tanulni mi ehető és mi nem, utána napi több kilométer séta itt-ott megspékelve egy kis ügetéssel ha hamarább akar odaérni a finom tojásokhoz vagy lárvákhoz mint a társak.

    Az ilyen biztonságos és egyben élelemben bővelkedő helyek viszonylag ritkák egy-két szigettől eltekintve. A mai ember anatómiailag nézve nem alkalmas arra, hogy a nagy természetben eszközhasználat nélkül életben maradjon. Mindegy, hogy az evolúció “csiszolt” minket a mai állapotunkra fokozatosan vagy egyből ilyennek teremtett minket valamilyen felsőbb erő a kreatív szakkörön.
    Nyelvi beszéd mint kommunikáció és szerszámok használata nélkül az ember nem ember hanem maki-majom silány utánzata csupán. Az ember tud fára mászni, de nem elég ügyesen és gyorsan, hogy felvegye a versenyt a többi mászóval (mondjuk a lajhárokat legyőznénk de ez sovány vigasz). Tud futni de nem elég gyorsan, hogy elkapjon egy őzet, nyulat vagy hogy elfusson egy éhes ragadozó(falka) elől. Rendelkezik bizonyos testi erővel de ez nem elég arra, hogy megvédje magát egy nagyobb testű állattól vagy elejtsen egy bölényt. Nincsenek tépőfogai és erős állkapcsa mint azt ti is írtátok. Az ember edzhet akármennyit, puszta kézzel mindig nála lesz a kisebb esély mert egyszerűen genetikailag hátrányban van fizikai szempontból.

    Fegyverkészítés természetes anyagokból és azok megfelelő használata. Nyomkövetés, rejtőzködés, csapdák állítása, állatok viselkedése, halászat, növények ismerete, Thirdeye barlangjának elfoglalása 😉 és ehhez hasonló okosságokat gyakoroltatnék velük. Edzhetnének is persze hiszen jobb ha az ember erős (magához képest) mint gyenge. Egy kis futás, sok gyaloglás, zsákmánycipelés, fekvőtámasz, húzódzkodás, guggolás tehát alapdolgok, hogy ne sörhassal menjenek a természetbe hőseink.

  17. Putyin998 írta:

    Az micsoda jól eltalált szlogen lett már,hogy “Szuperélelmiszer a kaptárból”???
    Kiváncsi lennék,hogy ki lehet a marketingesük.

    😀

    Lennének ötleteim.

  18. bakostamas

    jogos a kérdés… akkor 180 évig kéne élnünk ezek szerint… vajon miért nem élünk addig, na ezen el lehet agyalni. Hiszen egy átlag ember 55-60 éves kora felé belassul és még éldegél 5-10 évet és annyi. Szóval a teljes kifejlődés 25-30 éves kortól csupán egy erős 25 éve van kifejletten… igaz ennyi idő alatt ki lehet faragni 20 Piétát márványból is akár, ha sietünk :) és az nem semmi lenne!

  19. Dr.Putyin998

    Great írta:

    Ha én 70 kiló lennék, úgy néznék ki, mint egy felkiáltójel. Rám nézne egy puma, azt mondaná,hogy LOL és elmenne.

    A 90-hez is le kell adnom 34 kilót, de nem hájból.

    Csak egymás közt a test test elleni harcban,de ott is csak hasonló képességű egyének között.Se több,se kevesebb ne legyen.Ha mégis,akkor szelektálódjon ki.

    Állatok elleni harcban hogyan nézne ez ki?

    Az edzésmódszerek megvannak már rég,a kitűzött célokat konkretizáljuk és meg is van a truváj.

    Osztán majd elaggyuk valami telesoppnak vagy valami csodabuzinak,aki telesopja magát vele….

    Azért van az a pénz, nem? Megjelenne Bunkeredzés vagy Dzsungeledzés címen a könyv és DVD.

    Nekem se menne a 90 kiló,csak kórházban,de nem is vagyok mintapéldány.Valószinűleg a civilizált életforma hozta a plusz kilókat vagy igy vagy úgy.

    Dzsungeledzés már van a romlott nyugaton,asszem Dzsézon Ferrudzsija dévédéje.

    Teljesen természetes környezetben nem hinném ,hogy a 100 kilós emberek túl sűrűn előfordulnak.

  20. Dr.Putyin998

    Great írta:

    Amit valós problémák leküzdésére szántak, annak elvben ki kellett termelnie valódi mestereket, akik szakértői voltak a harcnak. A harc ölést jelentett, nem mérkőzést. Aztán, hogy mi lett ezekből a hajdani rendszerekből mára, ki tudja? Mivel a kihívás nagyrészt megszűnt, a társadalom átalakult, a lényeg biztosan elveszett.

    Harc és nem mérkőzés.Ez mindig-igy ma is fontos.
    De az élettan az csak élettan-a nézeteim szerint.Nem hinném,hogy bármi misztikus okosság elillant a történelem ködében.
    Gyors,lényegretörő és goromba technikák.Ennyi az egész.
    Bár éntőlem nagyon távol áll,de azt kell véljem,hogy az eredeti karate állhat hozzá a legközelebb.
    Az ősrégi okinawai verzió,az 1.0-ás.

Minden vélemény számít!

Powered by WordPress & Theme by Anders Norén