A test a környezet kihívásainak megfelelően alakult ki az evolúció során. Egy-egy anatómiai, szervi funkció szintű változáshoz százezer és millió évek kellenek. A társadalmi lét, mint élőközeg nagymértékben más, mint ami a természetes élőközeg a test számára. A társadalmi lét olyan egyedi elvárásokat, szükségleteket és lehetőségeket jelent, melyre biológiai válasz a test részéről még nincs, vagy nagyon csekély mértékben.

Van egy elmélet, mely szerint néhány százezer vagy néhány millió év alatt a társadalom az ember természetes élőközegévé válik, olyannyira, hogy ez biológiai változásokat hoz a test számára, változik az anatómia, változnak a szervek, funkciók, képességek. Az elmélet szerint elsatnyulnak a végtagok, megnő a koponya, az agytérfogat (stb.).

Bárhogyan is lesz, e pillanatban még úgy tűnik, hogy testünk nem fogta fel a társadalom létét, biológiailag nem alkalmazkodott az elmúlt néhány ezer év, és különösen az útibbi évtizedek-évszázad sajátosságaihoz. Biológiailag ez az idő pillanat csupán.

Ahhoz, hogy rájöjjünk, mi a test célja, mi a funkciója, mire lett tervezve eredetileg, el kell felejtenünk a társadalmat, mint jelenlegi élőközegünket, hogy megtaláljuk a test számára sokkal mélyebb, biológiai szintű válaszokat.

A test, amit használunk, egy emlősállat. Nagyon érdekes összevetni testünk sajátosságait az emlősállatokkal nagyáltalánosságban. Vannak egyezések, és van vérfagyasztó eltérés is. Van olyan jellemzője az emlősöknek, amely széltében-hosszában a világ minden táján minden fajnál egyezik, az emberi test azonban óriási mértékben eltér ettől, méghozzá a negatív irányban.

A macska esetében a fogantatástól a születéséig (átlagosan) mintegy 60 nap telik el. A macska várható élettartama ideális körülmények között (a zoológia jelen állása szerint megfelelően táplálva, betegségektől és erőszakos támadásoktól védve) a magzati időszak körülbelül 96-szorosa.

A kutya fogantatásától a születésig eltelt időt összevetve az ideális körülmények közt tartott kutya átlag élethosszával, 93-szoros értéket kapunk. A kutya élethossza a magzati kor 93-szorosa.

A tigris esetében a szorzó 70. A csimpánz esetében a szorzó 66.

Az embernél 93. Az ember átlagos élettartama a magzati időszak 93-szorosa. Látható, hogy itt nem állunk rosszul.

Ha azt vizsgáljuk, hogy a születéstől a test teljes kifejlődéséig eltelt idő hogyan aránylik az átlagos élethosszal, akkor a következőket kapjuk:

A tigris esetében a születéstől a teljes kifejlődésig eltelt idő mintegy 13-szorosa a várható élettartam.

A macska esetében a szorzó 10,6.

A kutyánál 9,3.

A csimpánznál 7,5.

Az embernél 2,9.

Az emlősöknél nagyáltalánosságban 1-1,5 év telik el a születéstől a fizikai felnőttkorig. Egy, másfél év. Ivarérettséget és valamennyi fizikai képességet kalkulálva, a csimpánz 8 évesen lesz felnőtt, a tigris 3,5 évesen (átlagokat számolva). A csimpánz 60-70 évig is elélhet, és 8 évesen már felnőtt minden szempontból.

Csak érdekesség: A kutyáknál minél kisebb testű fajtáról van szó, annál nagyobb az élettartam. 10 kg alatti kutyák 3-szor annyi ideig élhetnek, mint a 45 kg felettiek. A keverékkutyák hosszabb ideig élnek, mint a fajtiszták.

A macskák saját magasságuk 200-szorosáról való zuhanást is túlélhetik. Egy átlagos macska saját magasságának 10-szereséről leesve szinte soha nem sérül meg. Emberre átszámolva ez azt jelentené (170 cm-es átlagmagasságot számolva), hogy 340 métert túlélhetnénk, és 17 méteres esés soha nem okozhatna gondot.

Ez a cikk semmiképpen sem ideológia. Nem mondja azt, hogy a társadalom rossz, mert nem az. Azt sem állítja, hogy vissza a természetbe, azt pedig végképp nem, hogy jobb makogni meg vizelettel territóriumot jelölgetni, mint társadalmi életet élni, mert ezzel semmibe vennénk az emberi pluszt (értelmet), aminél nagyobb hibát nehéz lenne elkövetni.

Ez a cikk csupán a test valós biológiai igényeit firtatja. Mire lett kitalálva a test? Milyen életmódra? Milyen életkörülmények számára az ideálisak?

Milyen fizikai igénybevételre fejlesztették ki a testünket? Hogyan kellene élnünk, hogy a fizikumunk ideálisan fejlődjön? Az állatok nem sportolnak, nem edzenek (vadon élve), tehát lehetséges olyan életmód, amely felér a sporttal. Kérdés, hogy milyen lenne ez az életmód? Ha már tudjuk a választ, akkor az új kérdés az, hogy milyen sporttal, mozgással lehetne elérni a társadalmi életvitel mellett azt az ideális fizikumot, amire a testet kitalálták?

Az állat tudja, hogy mit kell ennie. Azt eszi, amit kell. Amíg van, amíg elérhető a számára. Amikor nem érhető el, vagy kifejezetten éhezik, akkor fanyalodik másra.

Az emberi test esetében bonyolultabb a kérdés, és ennek 3 oka van:

EGY: az ember, mint emlősfaj, minden elképzelhető éghajlaton, minden elképzelhető ökológiai környezetben megtelepedett. Ilyesmire az állatvilágban nincs példa. Elefántok nem élnek az északi sarkon, és jegesmedvék a sivatagban. Az ember akárhol elél.

KETTŐ: az ember képes az élelmiszert precízen előkészíteni, értve ez alatt a nyúzást, darabolás, egyes részek eltávolítását. Ilyen szintű válogatás nincs az állatvilágban.

HÁROM: az ember képes feldolgozni az élelmiszert, párolni, főzni, sütni (stb.), amivel lényegesen megváltozik a fogazati és emésztési igénye. Erre sincs példa az állatvilágban.

Az emberi test kifejlődése valamiért nagyon sokáig tart. Ehhez mérten az átlagéletkor nagyon rövid. Ha a kifejlődés-élethossz majmoknál megfigyelhető arányát vesszük, az ember átlagos élethossza 180 év lenne.

A cikkben több kérdést is feltettem, kíváncsi vagyok a véleményetekre!

Ha bármilyen adatot tudtok pontosítani, illetve egyéb példákat hozni az állatvilágból, azt megköszönném. Ha ezekből kellő mennyiség összegyűlik, kiegészítem a cikket.

Share

Commentek