Duncan Shelley

Gondoljuk újra a világot

systems-thinking1-1200x661

Halhatatlanság, Elmélet Hét

Mottó: Számodra a valóság az, amire reagálsz. (Amer)

A közvetlen környezetünk nem a testünk közvetlen környezete, hanem a gondolataink. A gondolataink, amikre reagálunk. A fizikai környezetünkre is többnyire a gondolataink értelmezésében reagálunk.

Ha a gondolatainkra reagálva félünk, aggódunk vagy dühöngünk, esetleg vidámak, lelkesek, vagy elvarázsoltak vagyunk, akkor az nem egyszerűen csak annyi, hogy ilyen vagy olyan a közérzetünk.

Az emóció mögött ott van az egész test, az egész szervezet. A különféle érzelmekhez különféle izomállapotok, ízületi működések, vérnyomás, pulzus, mirigyműködés, vérösszetétel (stb.) kapcsolódik.

Tehát, egészségi szempontból nem lényegtelen az, hogy mit érzünk, milyen a közérzetünk.

Az érzelmeink elsősorban a saját gondolatainkra adott reakciók.

A felszínen

Amikor még gyerek voltam, a nagyszüleim vettek egy darab szántóföldet Biatorbágyon, a saját kezükkel építettek rajta egy kicsi házat, csináltak egy veteményeskertet, amit megműveltek. Tizenéves voltam, amikor egyik nap csörgött a telefon: egy rendőr kereste nagyapámat. Ez már önmagában okozott némi feszültséget, hiszen a családban generációkra visszavezethetően senki nem követett el semmilyen bűncselekményt, nem voltunk ehhez hozzászokva. A rendőr azzal indított, hogy szörnyű hírt kell közölnie, majd folytatta: a házat feltörték, ami mozdítható volt, elvitték, betörték az ablakokat, összetaposták a kertet.

Láttam, ahogyan a nagyszüleim sokkot kapnak, kiborulnak, nagyapám dühöngött, átkozódott, nagymamám zokogott.

Az ilyen reakció nem a felszínen zajlik le, az csak a következménye annak, ami a bőr alatt történik: megváltozik a szervezet működése, a szervek aktivitása, a vér összetétele, biokémiai folyamatok sokasága indul el.

Egyszer hirtelen belázasodtam, és a lázam egyre csak emelkedett, nagyon rosszul éreztem magam. Bármivel próbálkoztam, semmi nem használt, és reggelre eljutottam oda, hogy az elveim ellenére elmegyek a patikába, és veszek lázcsillapítót. Épp indulni készültem, amikor megszólalt a telefon, és kaptam egy olyan jó hírt, amitől ugráltam örömömben. A 39 fokos lázam abban a pillanatban megszűnt, és többé nem jött vissza.

Valami néhány másodperc leforgása alatt megváltozott a testemben, ami azt eredményezte, hogy a lázam megszűnt. Nem az ugrálás következménye volt ez. Érzelmileg reagáltam a hírre, és az érzelem megváltoztatta a szervezetem működését – a láz emiatt tűnt el.

A felszín alatt

Úgy tíz évvel ezelőtt valami miatt állandóan lefagyott a számítógépem, néha napjában többször is. Írtam valamit, néztem valami, vagy játszottam, majd hirtelen semmi, minden megáll, mintha meghalt volna. Akkoriban a fagyások miatt olyan dührohamaim voltak, amik sem előtte, sem azóta egyszer sem. Idővel vettem jobb gépet, én is elkezdtem jobban érteni a számítástechnikához, és az elmúlt körülbelül hét évben egyetlen egyszer sem fagyott le a gépem. Csupán az áramszünetek emlékeztettek a halálra.

Végül vettem szünetmentes tápegységet, ami áramszünet esetén még 15 percig biztosítja a gép zavartalan működését. Azóta kétszer volt áramszünet, és nem okozott gondot. Tapasztalatot szereztem arról, hogy a szünetmentes tápegység működik, és megoldja a problémámat. És ettől, csak ettől megváltozott bennem valami, hiszen az aggódásom végleg elmúlt.

Vészreakciók

Van egy igen érdekes megközelítés arra, hogy mik a betegségek, és hogyan lehet azokat kezelni.

A testünk egy állat, amely a természeti viszonyokra lett kifejlesztve. A természetben az állatok életveszélyben élik a mindennapjaikat. A veszélyekre olyan testi reakciók fejlődtek ki, amelyek nem akaratlagosan, a legkisebb jelre működésbe lépnek. Ezek a vészreakciók.

Megy az állat az erdőben, egy fa mögül ráveti magát egy ragadozó. Az első fenyegető neszre a vészreakció működésbe lép: megváltozik a mirigyaktivitás, a vér összetétele, a vércukor az egekbe szökik (és így tovább).

A vészreakciók többsége rövid időre van kalibrálva: a természetben a vészhelyzetek általában néhány percen belül megoldódnak, vagy úgy, hogy az állat elpusztul, vagy úgy, hogy megmenekül.

Az emberi értelem azonban alaposan bekavart ebbe. Bejött a képzelet, a társadalmi élet, és minden felborult. A vészreakciók még mindig működnek, a másodperc törtrésze alatt bekapcsolnak. Csakhogy a szociális veszélyek egészen mások, itt nincsenek támadó, fenyegető ragadozók, helyette munkahelyi válságok vannak, meg anyagi bizonytalanság, meg párkapcsolati stressz, vagy önértékelési problémák.

És az a vészreakció, ami eredetileg néhány perces működésre volt kitalálva, hónapokig, vagy évekig működhet.

E megközelítés szerint a betegségeket a túl hosszú időn át működő vészreakciók hozzák létre, a kezelés pedig a vészreakciók kikapcsolása.

Kemény kérdések

Vannak rögzült gondolatok a tudatunk felszínén, és a felszín alatt, melyekre reagálunk érzelmileg.

Az érzelmek hatással vannak a testre, jelentős mértékben befolyást gyakorolnak a vér összetételére, a szerveink működésére, biokémiai folyamatokra.

Mit okoz ez a testben?

Az a tudati, vagy tudatalatti fixáció, hogy betegek lehetünk, megsérülhetünk, vajon önmagában mit okoz a testben? Az ezekre adott folyamatos reakciók milyen mértékben változtatják meg a szervezet működését, a vér összetételét, a mirigyaktivitást?

Az a tudati, vagy tudatalatti fixáció, hogy a testünk megöregszik, elrohad, tönkremegy, és ez elkerülhetetlen, vajon önmagában milyen testi változásokat hoz létre?

Az a tudati, vagy tudatalatti fixáció, hogy halandók vagyunk, vajon milyen reakciókat vált ki a testünkből?

Vajon az a gondolat, ami gyakran megjelenik a tudatunk felszínén, és ami folyamatosan ott van a tudat felszíne alatt, hogy a halál biztosan elér, önmagában, nem hozza-e létre azt az állapotot, ami miatt a test halandó?

Hogyan kapcsoljuk ki a tudatalatti félelmeket, a tudatalatti aggódást, ami megváltoztatja a testünk működését?

Mi lesz akkor, ha valamennyi tudati, és tudatalatti reakció megszűnik? Mit változtatna meg ez a testünkben?

Share

Commentek

Previous

A Rendszer nem létezik

Next

A hatalom IGAZ természete

15 Comments

  1. malleusorbis

    Nem a tudati oldalról megközelítve ugyan, de egy érdekes hír a témához: http://komlomedia.hu/hir.php?hir=6269#sthash.9rLYHBBE.dpbs

  2. stargate

    Kemény kérdések, de jók nagyon és mint minden jó kérdés esetén: benne van a válasz is. Az emberi értelem belekerült az állati test csapdájába és “néhány évezred” alatt elfelejtette, hogy mi volt az eredeti szereposztás.

    Jelenleg éppen lassan kinyílik a csipánk és rájövünk, hogy az egész biológiai programot az értelem irányítja. Az érzelmeket nem kell megszüntetni, hiszen ettől Ember az ember….. Értelmezni kell tudni és használni, akkor nincsenek fixációk sem.

    Saját tapasztalatom szerint ezt tanítani nem lehet, csak tanulni. Nagyon sokszor próbáltam lelkesen átadni másoknak, hogy nincs halál és a betegségnek nevezett folyamatok valójában a halhatatlansághoz segítenek hozzá minket! Nem sikerült, mert a belső nézőpontváltás nem történhet meg külső hatásra. Egész egyszerűen nem így működik! A cikk iránymutatása jó, sokat kell foglalkozni a témával és egyszer csak összeáll a kép!!!

    Minden másképpen van, mint ahogyan a zsigereinkbe égette az uralkodó emberi kultúra. Teljesen másképpen!

    Már csak ezért a felfedezésért is érdemes élni!!!

     

  3. prolizoli:

    Két elterjedt becslés van a földi ökoszisztémát alkotó fajok számát illetően, a régebbi a rovartanra, az újabb a tengerbiológiára épül, az előbbi szerint jelenleg 30-50 millió faj él a Földön, az utóbbi szerint 8-11 millió faj. Ha a 8-ból indulunk ki, akkor a fajok kb. 30 százalékát katalogizálták mostanra, annak pedig elenyésző részéről van szakirodalom. A katalogizálás rendszertani besorolást jelent.

    A 4 százalék talán magasabb lesz, ha több fajt ismernek meg, vagy alacsonyabb, vagy kb. ezen a szinten marad. Talán az a lényege a biológiai halhatatlanságnak, hogy néhány faj a számára ideális körülmények között él, míg a többi valami miatt nem. A biológiai halhatatlanság elvi halhatatlanságot jelent, nem sérthetetlenséget: ideális körülmények között az adott faj egyedei nem halnak meg “soha”.

    Az összes eddig felfedezett biológiailag halhatatlan faj vízben él, és egyik sem része a tápláléklánc alapjainak.

  4. prolizoli:

    Nem ivarérettség, hanem teljes kifejlődés. Az ivarérettség az, amikor a szervezet életképes ivarsejteket termel, a teljes kifejlődés az, amikor a test nem növekszik tovább, például nem lesz magasabb.

    Az ember 10-15 évesen lesz ivarérett (a környezetemben ez 14 év körül volt). Az emberi test 24-25 éves koráig fejlődik, növekszik, akkorra éri el a teljes kifejlettséget.

    • prolizoli

      Éppen azért írtam a 18 évet embernél mint ivarérettséget (teljes ivarérettséget kellett volna) mert ugyan 2-3-4  vagy akár korábban is képes már ivarsejteket termelni de a szervezet még nincs teljesen kifejlődve a szaporodásra. Például több hibás gyerek születik 14-15-16 éves korúaknál mint 18 és a felett mert az anya szervezete nem elég fejlett hozzá.

      Személyesen nem ismerek senkit aki 18 éves kora után még számottevően nőt volna magasságban. Van ilyen de viszonylag ritka. Tisztában vagyok vele, hogy az ember csontozatilag, izomzatilag, hormonálisan stb. nagyjából 22-24 éves koráig fejlődik és éri el a csúcsot (nem véletlen hogy sok sportágban 21 éves kor felett lesz juniorból felnőtt a sportoló) de ez az állatoknál is ugyanúgy érvényes. Például a csimpánzoknál 13-15 éves korban érik el ezt a szintet a kutyáknál pedig fajtától függően 2-2,5-3 évesen.

  5. prolizoli

    Duncan írta:

    Van egy számítás: a test teljes kifejlődésének ideje, arányban az átlagos élethosszal. Az ember esetében ez kirívóan rossz. Csak példa: a vadon élő csimpánz átlagélethossza a teljes kifejlődés 7,5-szöröse. Az embernél 2,9. Innen nézve az embernek 170 évig kellene élnie.

    Messze nincs ekkora különbség (sőt nincs is igazán különbség) a vadon élő csimpánz és az ember ezen adatai közt. A csimpánz 8-10 évesen lesz ivarérett és a vadonban max 35-40 évig él. Az ember pedig 18 évesen ivarérett és 70-75 évig él.

  6. Jaklin

    Én évekkel ezelőtt tapasztaltam egy igen érdekeset. Egy ciszta volt a nyakamban, a pajzsmirigyemnél. Évek óta probléma volt. Teljesen más miatt elkerültem egy szakorvoshoz, aki (mint ahogyan eddig is), semmilyen stabil adatot nem adott ezzel kapcsolatban, csak ismételten elérte, hogy alaposan stresszeljek emiatt. Hozzá tartozik a szituhoz, hogy egy évek óta fennálló dologról van szó, ami semmilyen problémát nem okozott sosem, csak annyit, hogy ott van.

    Megkaptam a leletemet, és elkezdtem utánajárni a szakszavaknak, meg hogy ez micsoda. Olvasgattam tapasztalatokat a neten stb. A lényeg, hogy lett egy megértésem arról, hogy az mi és vélhetően mit fog okozni illetve mit okozott másoknak (semmit).

    Ettől megnyugodtam. Tervbe vettem még korábban ennek a kezelését, de semmiképpen nem állami orvosok kezei alatt, viszont ehhez nem rendelkeztem elég pénzzel.

    Néhány nappal később vissza kellett mennem ahhoz az orvoshoz, aki szabad szemmel (!) megállapította, hogy a nyakamon lévő duzzanat kisebb lett. Azt hozzá kell még tennem, hogy ő volt az, aki korábban azt mondta, hogy csakis a műtét a megoldás erre, semmilyen más lehetőség nincs.

    Persze, azt elmulasztotta megkérdezni, hogy ugyan mi történt vagy mit csináltam/szedtem, hogy ezt látja…

  7. Kami

    Az állatok, a növények miért öregszenek? Miért halnak meg?

    A szakirodalomszinten ismert fajok 4 százaléka biológiailag halhatatlan, nem öregszenek, vagy visszafiatalodnak, vagy regenerálódnak, felélednek stb. Talán genetikai háttere van, talán a környezetükben van valami, talán ideális környezetben élnek. A lényeg, hogy nem hal és öregszik meg minden faj a Földön.

    Az biztos, hogy az értelem jelenléte valamit csinál a testtel, és az is biztos, hogy komolyan tud neki ártani, például a stresszel vagy a rögeszmékkel a táplálkozás terén. Talán ugyanígy, olyan pluszt is adhat a testnek, amit csak az értelem tud.

    Van egy számítás: a test teljes kifejlődésének ideje, arányban az átlagos élethosszal. Az ember esetében ez kirívóan rossz. Csak példa: a vadon élő csimpánz átlagélethossza a teljes kifejlődés 7,5-szöröse. Az embernél 2,9. Innen nézve az embernek 170 évig kellene élnie.

    • prolizoli

      Duncan írta:

      …A szakirodalomszinten ismert fajok 4 százaléka biológiailag halhatatlan, nem öregszenek, vagy visszafiatalodnak, vagy regenerálódnak, felélednek stb……A lényeg, hogy nem hal és öregszik meg minden faj a Földön…

      De az csak 4 százalék a 96 ellen, ez nagy különbség. Nyilván főleg genetikai okok vannak a háttérben. Én arra gondolok hogy esetleg lehetséges, hogy valamikor régebben több olyan faj volt ami nem öregedett mint manapság és a körülmények úgy alakultak, ahogy egyre jobban benépesült a föld a különböző fajokkal, hogy az öregedő fajok előnybe kerülhettek a nem öregedőkkel szemben. Első hallásra ez hülyén hangzik de…túlszaporodás és az ezzel járó élelemhiányt figyelembe véve (ami egy nem öregedő, átlagosan szaporodó fajnál is hamar megtörténhetett) már érthetőbb ha gyorsan szaporodó de öregedő faj előnybe került velük szemben.

  8. Kami

    Az állatok, a növények miért öregszenek? Miért halnak meg?

  9. balisto

    Mar kezdem erteni, honnan ered benned az erzelmek feleslegessegenek gondolata.

    Én nem mondtam ilyet. Csak nem értékelem túl az érzelmek jelentőségét. Az öröm jó, a szerelem is jó, a gyönyör is jó, de még ezek is megtéveszthetnek, és ezeknek sincs helyük a tudományban.

  10. balisto

    Nagyon erdekes, amit irtal.

    Mar kezdem erteni, honnan ered benned az erzelmek feleslegessegenek gondolata.:)

    A jelenseg ismert, hogy leizzadsz, ha hirtelen megijesztenek, vagy hideg veritek, ha felsz, vagy nem tudsz enni, ha szerelembe esel, satöbbi.

    Ezek öntudatlan, valahol… belenk plantalt (ültetett) reakciok, amik figyelmeztetnek arra, hogy ez itt egy hirtelen es mas helyzet.

    Megjegyzem: apppszoluute nem ertek egyet azzal, hogy pl. szerelembe eseskor csak par hettel/honappal/evvel kesöbb esik le, hogy ez nem az, mint amit legelöször jelzett a testem es amire en erzelemböl reagaltam!

    Viszont hol van az ” erzelmek – delete” gomb?

    Valoszinüleg egesz elet egy nagy atvagas, vagy eppen tünemeny, beleertve a “testünk öregszik”, a “te fiatal vagy, könnyebben tanulsz”, tovabba a “mocskos nigger”  es egyeb “Übermensch” -ideologiakat…

    A gondolatnak oriasi hatalma van,  – na ezt kellen fejlesztenünk. Hogy iranyitani tudjuk.

    Es akkor majd örökke elünk, fiatalon, egeszsegesen, boldogan. Amen.

  11. swann

    Mi az a fixáció?

    Rögzültség, rögzült gondolat. Például az én egyik fixációm az, hogy az értelem megjelenésével a halandóság elvesztette a funkcióját. Az is egy fixáció, hogy mindenki meghal egyszer.

  12. Great

    Végre folytatás, ezek fontosabbak, mint a politika, ami csak bosszantja az embert feleslegesen.

    1 haver anyja fennakadt egy szűrővizsgálaton és kórházba került kb 5 hónapra. haver onnantól éjjelnappal azon őrlődött, hogy megint kiújul a betegség, ettől egyre kevesebbet tudott aludni, nem járt le edzeni, mert nem volt energiája hozzá, zabálni kezdett, felszedett kb egy 20ast, aztán alkohol, nyugtatók, a 2 együtt. Pár év alatt totál tönkrement és ő került kórházba.

    Pár hónapos volt a lányom, elkezdett véres lenni a pelenka, amitől olyan ideges voltam egész nap, hogy nem tudtam magammal mit kezdeni. Ha nem találunk valódi szakembert, aki megoldotta a problémát, és csak a védőnő nemtörődöm f@szságaira hallgatunk, biztosan fejreálltam volna 1-2 hét alatt, csak magától attól a stressztől. Mintha égtem volna.

    Tehát a cikk szerint folyamatosan olyan megváltozott állapotban vagyok a halál, öregedés stb tudati és tudatalatti reakcióim miatt, mint amikor a lányomért aggódtam, de mert nem ismerek mást, nem veszem észre?

    Okozhatja-e a betegségeket, öregedést, halált az, hogy belelovaljuk magunkat abba, hogy ezek elkerülhetetlenek és 100 % hogy előbbutóbb a szeretteink rámennek ezekre meg mi is? Tippre? Miért ne? Valamit biztosan okoz.

Minden vélemény számít!

Powered by WordPress & Theme by Anders Norén