Duncan Shelley

Gondoljuk újra a világot

Research1

Halhatatlanság, Elmélet Hat

A cikksorozat ötödik része 2013. január 13-án került fel.

Viszonylag gyakran hivatkozok ezen az oldalon, magánlevelezésben és magánbeszélgetésben is egy bizonyos „ezerdolcsis tablettára”, mintha ezt mindenkinek értenie kellene. Amikor ezt a kifejezést használom, erre a cikksorozatra gondolok, és egy ma még fiktív tablettára, amit az ember bevesz, és visszafiatalodik 24 éves korára (genetikailag és anatómiailag ez a testi fejlettség csúcsa), vagy nem öregszik tovább. A tabletta utalás A félelem ízére, amiben az idegenek egy ilyen anyaggal vásárolják meg a világ legnagyobb hatalmú embereit.

Gyakran kérdezik tőlem, hogy mégis, hogyan képzelem ezt a baromságot, ezt a test megértése projektet, a test fehér foltjainak felszámolását? Nos, hát így:

EGY – Ki kell dolgozni egy olyan adatelemző módszert, amely kizárja a tévedés esélyét. Magától értetődően ez egy rendkívül alapos, mindenre kiterjedő, precíz módszer lesz.

KETTŐ – Ki kell dolgozni egy olyan adatszerző módszert, amely célzottan képes adatokat szerezni a vizsgált dolgokról, jelenségekről. Még mielőtt valaki félreérti, ez nem hírszerzést jelent, mert annak tudományos szempontból nincs értéke.

HÁROM – A tudás hátterének megértése. A tudás alatt itt a meglévő ismereteket értem, mindazt, ami megtalálható a genetikában, sejttanban, táplálkozástudományban, a biológia (és a kapcsolódó területek) teljes spektrumában. A háttér itt az ismeretek forrására utal, mint például sejttenyészetek, mikroszkópok, elektronmikroszkópok, génchip technológia (stb.). Ahhoz, hogy meg tudjam állapítani, hogy egy adat mennyire tekinthető érvényesnek, mélységében kell értenem az adat megszerzésének összes körülményét. Így például olyan szinten kell ismernem az elektronmikroszkópot, hogy akár össze is tudnék rakni egyet.

NÉGY – A tudás ellenőrzése. Ez a teljes meglévő ismeretanyagra vonatkozik, kezdve az anatómiától a legperiférikusabb genetikai információkon át az elektromágneses mezőkig. Fontos megjegyeznem, hogy az ellenőrzés, a megértés, a tudásszerzés nem virtuális, nem azt jelenti, hogy olvasok valamiről, vagy hallok valamiről, hogy valakit megkérdezek, aki megmondja a tutit. Minden esetben megfigyelést jelent. Például vannak bizonyos információk a T-limfocitákról, én pedig mindent megnézek élőben. Tehát nem elolvasom, nem megbeszélem, hanem megnézem élőben.

ÖT – A meglévő tudásanyag aktualizálása. Ez a korábbi pont következménye.

HAT – Modellek és elméletek felállítása. Mottó: Kizárólag ellenőrzött infók alapján gondolkodom, olyan adatelemző módszerrel, ami kizárja a tévedést.

HÉT – Elméletek ellenőrzése. Valamennyi elmélet két projektet indít el, melyek szimultán futnak, és ugyanakkora erőfeszítést kapnak. Az egyik igazolni próbálja az elméletet, a másik cáfolni.

Az én feladatom jelenleg az, hogy 5-6-7 évig minden legális módszerrel pénzt keressek és kapcsolatokat építsek. Jelenleg csak az EGY-es ponttal tudok foglalkozni, a többivel még nem. Saját szerepemet abban látom, hogy felvetem a témát és olyan megközelítéseket találok hozzá, amik lehetségessé teszik egyesek szemében az eredmény elérését. Néhányan közülük csatlakoznak majd, és néhányan közülük képesek lesznek valamit hozzátenni az egészhez.

Share

Commentek

Previous

Tíz év alatt változik a világ

Next

Ejrópa kulturális sokkterápiája

80 Comments

  1. Great

    Mikor jön a folytatás? Mintha lett volna szó róla, hogy 20 rész lesz. Várom a többit érdeklődve.

  2. Great

    A többi 14 rész mikor jön? Jó sorozat.

  3. Petra

    Remélem, túl vagy már az adatelemző módszer elsajátításán, mert sorolom az adatokat:

    – Az emberi test egy roppant érzékeny gépezet, ugyanakkor elképesztően sokat kibír.
    – Az emberben van egy olyan törekvés, hogy vigyázzon a testére.
    – Ugyanakkor működik egy olyan mechanizmus, ami azt sugallja, hogy hagyja a csudába, ami nem működik jól, hibás.
    – Minden hiba, díszfunkció, romlás beindítja a fent említett mechanizmust és ezáltal az a területe a testnek kikerül az irányítás alól. Ennek a következménye a terület elcsökevényesedése, leépülése.
    – Ugyanakkor a személyben dolgozik a túlélési törekvés, így a kiesett területek helyett próbál kiépíteni újakat, amik átvehetik a lezárt funkcióját.
    – Az embernek az által, hogy kudarcot vall a funkció helyreállításában és ráeszmél, hogy ezzel csökkent a potenciálja a céljai megvalósítására és egyáltalán a túlélésre, csökken a hangulati szintje.
    – Ahogy egyre többször áll elő olyan probléma, amit nem tud az illető kezelni, úgy lesz egyre használhatatlanabb a teste és a hangulati szintje úgy csökken folyamatosan.
    – A fizikai és lelki hanyatlás egymást erősítő folyamatok.
    – Végül nem attól halunk meg, hogy nem működik jól a testük, hanem attól, hogy már egyáltalán nem akarunk vele kezdeni semmit. Többnyire ekkor már olyan állapotban van, hogy nem is nagyon lehet.

    Ha akarod, akkor majd kifejtem. Sajnos van egy remek példám is rá, az apám.

  4. Petra

    Duncan Shelley írta:

    Azért hoztam fel, mert ti ingatlanosok mindig olyan nagyra vagytok magatokkal, mintha minden körülöttetek forogna, mert ingatlanokat adtok el. Ezt sosem értettem.

    Van benne valami…. Nem tudom, hogy minden ingatlanosra igaz-e, de rám egész biztosan. És Alex csak olajat önt a tűzre, amikor még meg is dicsér.

    Duncan Shelley írta:

    Nem ismerem és nem is jártam nála, hacsak nem alvajáróként, de arról nem tehetek. De akármilyen megszállott, ez a téma nem ugyanaz, mint amikor a puszta életedért kutatsz, és ha nincs eredmény, meghalsz.

    Nem, ez valóban nem kényszer nála, hanem hivatástudat.
    Azt mondják, hogy a motivációnak több szintje van. Érdekes módon nem a pénz a legmagasabb, tulajdonképpen az a legalacsonyabb. Afölött áll az elismerés utáni vágy, azután jön a hit. És még efölött is van egy: a kötelesség. Ő az a tudós, aki nem pénzért kutat és nem azért, hogy híres legyen, nem is akar bebizonyítani semmit, csak minél jobban kihasználni az időt és a lehetőségeket arra, hogy találjon megoldásokat egy az emberiséget és a bolygó egész élővilágát fenyegető veszélyre , a talaj és vízszennyezési problémára. Méghozzá olyan megoldásokat, amik nem okoznak további gondokat. És talál is. Ez persze járhat majd sok pénzzel és hírnévvel is (én nem sajnálnám tőle), de egyelőre nem ez a jellemző, szerencsére nem is ez a főcélja, hanem az eredmény.
    Nem mondom, hogy a te kutatásod kevésbé fontos, hasznos vagy hatékony. Én ezt is és azt is sokra tartom. De szerintem nem a motiváción fog múlni egyik sem, mert ahogy én látom, az mindkét esetben elegendő.
    Duncan Shelley írta:

    Van ott a közeledben egy bizonyos Kutyagumi, ha jól sejtem, épp mazsolázik egy kis fém dobozból, mint egy leszokóban lévő török kokainkereskedő. Tőle kérd el. 197 oldal. Elvben én is át tudnám küldeni, de 35 mega, meg neki biztosan megvan.

    Nincs valami közel (most nagyjából 60 kilométerre), de tudom miről van szó és megvan neki. Hasznos olvasmány és biztosan jó kiindulási alap. Nem tudom megítélni, mert még nem olvastam, csak bizonyos részeit. De ha egyszer elolvasom, akkor majd ezt is, ahogy elvileg mindent (jól) meg fogok tudni ítélni. 😎

  5. zulu

    Duncan Shelley írta:

    Túlságosan tragikusak ezek az esetek ahhoz, hogy ne törődjünk velük.

    Duncan Shelley írta:

    A testi betegségek eltünésével a mentális betegségek fognak felerősödni, ezt azért megjóslnám előre. Az majd egy másik meccs lesz.

    Éppen erre próbáltam rámutatni. Ezek a tragikus esetek nem csak hirtelen jönnek. Ez mind mentális betegség. Figyelmetlenség, felelőtlenség és a többi. Ha már a test nem megy tönkre, vagy könnyen cserélhetők lesznek a szervek, vagy javíthatók a sejtek, akkor is megragadja az alkalmat egy mentálisan beteg ember, hogy elpusztulhasson. Az önpusztító gondolatok nem mindig látványosak. Az emberek mindennapjaiban, szóhasználatában, gondolataiban nagyon sokat szerepel a fájdalom, a betegségek, a halál. A félelem mindezektől. Ez a félelem lassan felőrli, maga alá gyűri az elmét és önmagukat teljesítik be a gondolatok.
    Ezért állítom továbbra is, hogy az ember lelkén kell kezdeni a gyógyítást, Amer módszere a megoldás.

  6. zulu írta:

    Volt egy ismerősöm akit elütött egy teherautó. Ez az elhalálozás egyik módja. Ö ismerete ezt a halált még azelőtt is, mielőtt elütötte volna a teherautó. Mégis meghalt? Attól, hogy ismerjük a halál okát, még nem biztos, hogy el is tudjuk kerülni, de igen, értem. Legalább van esély arra, hogy megtaláljuk az elkerülési módot is.

    Nem volt elég pontos a megfogalmazás. Az első szint az lenne ebben, hogy tudunk róla, azután el tudjuk kerülni, majd vissza tudjuk állítani az eredeti állapotot, ha mégis megtörténik.

    A példád is egy olyan eset, ami nem fair: valaki éli az életét, tervei vannak, halad célok felé, majd egy pillanatra elszáll a figyelme, és annyi. Túlságosan tragikusak ezek az esetek ahhoz, hogy ne törődjünk velük.

  7. zulu írta:

    Nem is kellett sokat várni, íme itt a bizonyíték. Láthatóan vannak akik nem akarnak örökké élő testet, sőt még csak értelmét se látják.

    Majd ha nem elméleti téma lesz ez, hanem egy döntéstől függ, megnézem, hányan utasítáják el, hogy visszafiatalodjanak és kitűzzenek bármilyen célokat.

    A testi betegségek eltünésével a mentális betegségek fognak felerősödni, ezt azért megjóslnám előre. Az majd egy másik meccs lesz.

  8. zulu

    Duncan Shelley írta:

    Ha egyszer ismerni fogják mind a 187-et, akkor a test nem hal meg többé

    Volt egy ismerősöm akit elütött egy teherautó. Ez az elhalálozás egyik módja. Ö ismerete ezt a halált még azelőtt is, mielőtt elütötte volna a teherautó. Mégis meghalt? Attól, hogy ismerjük a halál okát, még nem biztos, hogy el is tudjuk kerülni, de igen, értem. Legalább van esély arra, hogy megtaláljuk az elkerülési módot is.

  9. zulu

    Paranoid írta:

    a testi halhatatlanság egy szerfölött bizarr cél, sőt, végső soron értelmetlen is.

    Nem is kellett sokat várni, íme itt a bizonyíték. Láthatóan vannak akik nem akarnak örökké élő testet, sőt még csak értelmét se látják. Pedig nem beszéltem össze senkivel, csak emberekkel beszélek akik szerint a halál normális, sőt ha fizetnének érte se akarnának élni. :)
    Vagy inkább :( ?

  10. Paranoid írta:

    Én akkor sem “vennék be” egy ilyen “ezerdollárost”, ha fizetnének érte.

    Még nem tudom az árat, majd akkor eldöntöm. Az szempont lesz, hogy nagyjából mindenki a világon megvehesse. :)

    Szerintem a testi halhatatlanság egy szerfölött bizarr cél, sőt, végső soron értelmetlen is.

    Miért? Ez a döntési szabadságról szól. Majd te eldöntöd, mikor van vége, ne egy félmásodperces figyelmetlenség vagy egy átláthatatlan folyamat mondja, mikor van vége. Ez nem jobb?

    Az mondjuk biztos, hogy az erre irányuló esetleges kutatásoknak számos olyan mellékterméke lenne, amiket ezerféleképpen alkalmazhatna az orvostudomány. De a végeredmény számomra riasztó.

    De hát ez ellentmondás. Az orvostudománynak mindenképpen az kell legyen a célja, hogy megóvja az életet, elvileg minden ezért történik, ezért műtenek, ezért transzplantálnak, ezért írnak fel gyógyszereket. Egyáltalán nem biztos, hogy meg kell halni. Lehetséges, hogy van 187 különféle módja annak, ahogyan ez a test meghalhat, az őskorban ebből ismertek 2-őt, ma 67-et. Ha egyszer ismerni fogják mind a 187-et, akkor a test nem hal meg többé, amíg nem akarják, hogy meghaljon. Ha ez igaz, akkor elvben egyszer biztosan eljön majd az az idő. Talán már eljött, csak nem akartak minket felzaklatni azzal, hogy közreadják…

  11. stargate

    Duncan Shelley írta:

    Egyébként, amit leírtál, az egy feltevés. Annak is kell kezelni. Mivel nincs benne konkrétum, mit kellene kezdeni vele? Ez egy kinyilatkoztatás olyan emberektől, akik megöregszenek és meghalnak sorban egymás után.

    Bocs az elütésért, tudok magyarul…..de remekül leütötted a labdát 😀

    Érdemes elolvasni Satprem: A sejtek elméje c. könyvét. Amennyiben esetleg mégis “megmozdul valami” a hatására, akkor van még neki néhány…

    Majd jelentkezem, ha túléltem a halálomat és persze mindezt bizonyítani is tudom :-)

  12. Petra

    Duncan Shelley írta:

    Ha az eszközöd 1200-szoros nagyításra képes, de csak 25.000-szeres nagyításnál látod, akkor hogyan kompenzálsz?

    Vagy, az eszközöd nem tud tizedes szinten pontos lenni, de neked 6 tizedes pontosság kell, mert a változások abban a tartományban vehetők észre. Ezt hogyan kompenzálod?

    Gőzöm sincs. Talán felírom, hogy nem látom jól, majd nézze meg, akinek van/lesz hozzá megfelelő eszköze. Addig meg megpróbálok egyéb módszerekkel vizsgálódni, hátha valamiből következtetni lehet a vizsgált változásra.

    Erről most beugrott egy vicc, előre is bocs érte:

    Két csecsemő beszélget:
    -Figyú, te kisfiú vagy, vagy kislány?
    – Hát kisfiú.
    -És honnan tudod?
    – Nézz csak oda le! Látod? Kék a zoknim.

    Utólag is bocs. Majd összeszedem magam és keresek valami normális példát is.

  13. Paranoid

    Én akkor sem “vennék be” egy ilyen “ezerdollárost”, ha fizetnének érte. Szerintem a testi halhatatlanság egy szerfölött bizarr cél, sőt, végső soron értelmetlen is.

    Az mondjuk biztos, hogy az erre irányuló esetleges kutatásoknak számos olyan mellékterméke lenne, amiket ezerféleképpen alkalmazhatna az orvostudomány. De a végeredmény számomra riasztó.

  14. Petra írta:

    Azt hittem, csak ingatlanosokat ismersz…

    Mit akarsz ezzel mondani? (Biztos érdekes, vagy vicces lenne, ha érteném, de sajnos nem.)

    Azért hoztam fel, mert ti ingatlanosok mindig olyan nagyra vagytok magatokkal, mintha minden körülöttetek forogna, mert ingatlanokat adtok el. Ezt sosem értettem.

    Ezt valószínűleg ezért mondod, mert még nem jártál nála.

    Nem ismerem és nem is jártam nála, hacsak nem alvajáróként, de arról nem tehetek. De akármilyen megszállott, ez a téma nem ugyanaz, mint amikor a puszta életedért kutatsz, és ha nincs eredmény, meghalsz.

    a kutatói fizetéséből a rezsi mellett csak arra futja

    😥

    Szeretne váltani és az állami szféra helyett (gödöllői egyetem kutató laborja) a magánszektorban, valamelyik multinacionális biotechnológiai cégnél elhelyezkedni.

    Nem Szent István? Márai Gézától kérdezősködjön, ő tudna neki konkrét ötletet mondani.

    Például a spektrofotométerrel 0,02 mg/köbdecitől mérhető az ammónium koncentrációja az oldatban. Ez nem tűnik hiányosságnak, mert 0,1 mg/köbdeci a határérték, az alatt már nem mérgező. Viszont fontos lehet a tudatában lenni annak, hogy ezzel a teszttel nem zárható ki teljesen az ammónium jelenléte

    Épp erre kérdeztem rá fentebb.

    Remélem, érthető, mert nem akarom túlmagyarázni. A céltól függ, hogy elég pontos-e a teszt és ha nem, akkor jobb tesztet kell kidolgozni, vagy más megoldást a hiba kizárására, amelyik egyszerűbb és gyorsabb, mert cél eléréséhez nem veszhetünk el a részletekben. Ilyesmi volt a mondanivalóm.

    Igen, értem és egyet is.

    Az adatelemző módszer elvileg készen van.
    Jól hangzik. Na, ez érdekel, írhatnál róla egy kicsit többet.

    Van ott a közeledben egy bizonyos Kutyagumi, ha jól sejtem, épp mazsolázik egy kis fém dobozból, mint egy leszokóban lévő török kokainkereskedő. Tőle kérd el. 197 oldal. Elvben én is át tudnám küldeni, de 35 mega, meg neki biztosan megvan.

  15. @ Petra:
    Ha az eszközöd 1200-szoros nagyításra képes, de csak 25.000-szeres nagyításnál látod, akkor hogyan kompenzálsz?

    Vagy, az eszközöd nem tud tizedes szinten pontos lenni, de neked 6 tizedes pontosság kell, mert a változások abban a tartományban vehetők észre. Ezt hogyan kompenzálod?

  16. Alex

    Petra írta:

    Jól hangzik. Na, ez érdekel, írhatnál róla egy kicsit többet.

    Engem is érdekel.

    Petra írta:

    De ebbe ne kérdezz bele, ehhez nem értek, én csak egy ingatlanos vagyok.

    Egy nagyon okos ingatlanos.

  17. Petra

    @ Don Fülig di St.James998:

    Világért sem b@sztatnálak hülyeségekkel, de segíthetnél tisztázni egy vitát Duncan-nel.

    Leírnád, hogy vetted a kocsid? (Csak nagy vonalakban, hogy zajlott a vásárlás. Onnan, hogy kitaláltad, hogy kell egy, addig hogy kifizetted. Milyen szempontok alapján választottad ki, mit vettél figyelembe a döntésnél, meddig tartott? Ilyenek.)

    Merci beaucoup. :hugright:

  18. Petra

    Duncan Shelley írta:

    Igen, de ő csak 1 azaz EGY darab területet vizsgál, a saját igénye és paradigmája szerint, és ha az valamire nem jó, akkor mérges lesz és ittas embereket bántalmaz. Jelen kutatás szempontjából az emberek gyakása irreleváns.

    Tényleg? Melyik az az 1 azaz EGY darab terület? Nekem többnek tűnt. Szerintem ez neki egy átfogó módszer.

    De lehet, hogy igazad van, ezen ne vitatozzunk, inkább derítsük ki!

  19. Petra

    Duncan Shelley írta:

    Tehát valakik már adtak neki eszközöket, amiket használ. Ha nem elég jók, nemőgondja, ezeket kapta, ez van. Az egésznek nincs olyan nagy jelentősége, hogy személyes küldetést csináljon belőle.

    Egyébként nagyon precíz a csajszi. Attól, hogy az eszközei nem tökéletesek és ő így is megelégszik velük még nem mondanám igénytelennek, sőt igyekszik kompenzálni a pontatlanságokat odafigyeléssel , többszöri ellenőrzéssel. Azt mondta, hogy ő szerinte a legjelentősebb hibaforrás nem a módszerek kidolgozatlansága , vagy az eszközök kezdetlegessége, hanem az emberek felületessége. Ez egyik kollegája például sokáig töprengett rajta, hogy a minta populációból miért pusztult el az egyik egyed, még a többinek kutya baja sem lett még a megismételt kísérletnél sem. Aztán kiderült, hogy előző este, mikor locsolta a növényeket megzavarták, majd folytatta a locsolást, de eggyel odébb kezdte, így kihagyott egyet, azt amelyik másnapra lekonyult, majd el is sorvadt.
    Hiába a modern technológia és a kiválóan kidolgozott elmélet, ha a gyakorlatban nincs türelem, fegyelem, figyelem, ellenőrzés, visszacsatolás. De ebbe ne kérdezz bele, ehhez nem értek, én csak egy ingatlanos vagyok.

  20. Petra

    Duncan Shelley írta:

    Azt hittem, csak ingatlanosokat ismersz…

    Mit akarsz ezzel mondani? (Biztos érdekes, vagy vicces lenne, ha érteném, de sajnos nem.)

    Duncan Shelley írta:

    Mert ez a munkája. Ha ebben elér eredményt, egy kicsit, vagy többet, vagy nem, hát na és? Hazamegy, ott vannak a barátai, család, hobbik stb.

    Ezt valószínűleg ezért mondod, mert még nem jártál nála. A konyhájában tejfölös dobozokban kis palánták sorakoznak. Nem paradicsomot, paprikát nevel (ami mostanában megint divat a panelokban), hanem a repcéit, amik a legújabb kísérletéhez kellenek. A lakása egy káposztási panel (a nagyszüleitől örökölte), félig van felújítva, mert a kutatói fizetéséből a rezsi mellett csak arra futja, hogy néha ezt-azt megcsináljon benne. Szeretne váltani és az állami szféra helyett (gödöllői egyetem kutató laborja) a magánszektorban, valamelyik multinacionális biotechnológiai cégnél elhelyezkedni. De nem azért akar az Intrexonnál dolgozni, mert nagyobb jövedelemre számíthat, hanem mert ott sokkal eredményesebben dolgozhat (jobb szakemberek, modernebb technológia, több, mert fokozottan támogatják a fitoremediációt). Pár napja kiderült, hogy ehhez talán az ukrán határhoz kell költöznie, ő pedig kész itt hagyni a már szépen kialakított életvitelét, hogy azzal foglalkozhasson, ami fontos neki. Nem tudom, te hogy vagy vele, de nekem ez azért ez elég küldetésszerűnek tűnik.

    Duncan Shelley írta:

    „A mai tudományos módszertannak vannak hiányosságai, de ha tudod, hogy mik ezek a hiányosságok, akkor az adatok értelmezésénél figyelembe veheted, így már azért használható. Vagy tökéletesítheted a metodológiát, esetleg kidolgozhatsz egy teljesen újat is, de lehet hogy nagyon sok időt fog igénybe venni, annyit amennyit talán soha nem fogsz visszakapni, ha nem jutsz el emiatt az igazi célodhoz.”

    Mit akarsz ezzel mondani?
    A módszertan hiányosságai egyfelől abból erednek, hogy van tekintélytisztelet, abból indulnak ki, hogy mindent tudnak, csak a részleteket nem (paradigma), a célok rendkívül korlátozottak stb.

    Nem pont azt, amit írtál, de az is igaz. Ennél sokkal konkrétabb dolgokra gondoltam, csak nem vagyok annyira tisztában a halhatatlanság módszertanával, hogy tudjam, melyik területről hozzak példát, de valamit azért hozok.
    Például a spektrofotométerrel 0,02 mg/köbdecitől mérhető az ammónium koncentrációja az oldatban. Ez nem tűnik hiányosságnak, mert 0,1 mg/köbdeci a határérték, az alatt már nem mérgező. Viszont fontos lehet a tudatában lenni annak, hogy ezzel a teszttel nem zárható ki teljesen az ammónium jelenléte, és ha 0,02 alatti érték is számít (mert mondjuk nem ivásra akarjuk használni a vizet, hanem valami ipari célra, ahol veszélyes reakcióba léphet más anyagokkal, ha van benne ammónium), akkor más módon is tesztelni kell a vizet, vagy olyan eljáráson kell végigmennie, ami biztosan megtisztítja az ammóniumtól. Remélem, érthető, mert nem akarom túlmagyarázni. A céltól függ, hogy elég pontos-e a teszt és ha nem, akkor jobb tesztet kell kidolgozni, vagy más megoldást a hiba kizárására, amelyik egyszerűbb és gyorsabb, mert cél eléréséhez nem veszhetünk el a részletekben. Ilyesmi volt a mondanivalóm.

    Duncan Shelley írta:

    Az adatelemző módszer elvileg készen van.

    Jól hangzik. Na, ez érdekel, írhatnál róla egy kicsit többet.

  21. zulu

    Duncan Shelley írta:

    Nem értem, hogyan jön ez ide. Magyarázd el, példa nélkül.

    Nem tudom, hogyan lehet ezt jobban magyarázni. Az öngyilkos szándékú embernek nem a testében van a szándéka.

  22. zulu

    Duncan Shelley írta:

    a döntési szintjükön kívüli okok miatt öregednek, ezért van konfliktus

    Én nem ezt tapasztalom. Az emberek meg vannak róla győződve, hogy öregedni és halni fognak. Ennek ellenkezőjéről nem is tudod meggyőzni őket. Megannyi bizonyíték és tapasztalat mutatja, hogy ez meg is történik mindenkivel, így nem azt várja senki, hogy hogyan él végtelen sokáig, hanem legfeljebb azt, hogyan hal meg minél később.
    A legvalószínübb az, hogy a remény túlél mindenkit, de utoljára ő is meghal. :)

  23. zulu

    Alex írta:

    A föléemelkedés annak a környezetnek és feltételrendszernek a meghatározása, amely mellett igaznak fogadjuk el a kutatás eredményét.

    Magam sem fogalmaztam volna másképpen.

  24. Don Fülig di St.James998

    Duncan Shelley írta:

    Petra írta:

    Ezért is bírom nagyon II. Don Ferkó Putyin Fülig…998 kommentáló cár (remélem, így egyértelmű) hozzászólásait, mert az ő véleménye mögött többnyire megfigyelések vannak és az alapján dönti el valamiről, hogy jó-e, hogy kipróbálja, hogy működik, vagy sem.

    Igen, de ő csak 1 azaz EGY darab területet vizsgál, a saját igénye és paradigmája szerint, és ha az valamire nem jó, akkor mérges lesz és ittas embereket bántalmaz. Jelen kutatás szempontjából az emberek gyakása irreleváns.

    Nem is pofáztam bele. 😉

    Nem mindig ittas,akit bántalmazok és általában meg tudom indokolni(még,ha hazudok is önvédelemből olykor).De ez tényleg irreleváns.

    A kutatási módszerek lényege a pontosság és a precizitás.
    Pontosságra van szükség a szabályok lefektetésekor és a kivitelezéskor is.

    Egy szakácsnak is pontos receptre van szüksége ahhoz, hogy tökéletes ételt készítsen, hiszen a hozzávalók pontatlan adagolása teljesen elronthatja a végkifejlettet, ebben az esetben az ételt,ami az eredményt jelenti ebben a példában.
    Egy másik példa az orvostudomány. Itt legalább ennyire nagy jelentőséggel bír a precizitás. A gyógyszerek túladagolása mérgezést, betegséget, halált okozhat
    .
    A testedzéssel, mint az orvostudomány egyik ágával, szintén óvatosan kell bánnunk. A testedzést, többek között az izmok növekedésre és erősödésre való stimulálását,a stressz egy formáját, úgy kell használnunk, hogy minél kevesebb hátulütője legyen.
    Ugye,ismerjük a túlhasználatból fakadó sérüléseket és a többi un.hátulütőjét a sportnak?

    Az emberi lények genetikai eltérések miatt különböznek egymástól. Fiziológiai szempontból viszont mind megegyezünk. Tehát alkalmazható minden emberi lényen az anatómia, élettan, biokémia és különböző fizikai törvények. Ebből következően minden emberi lényre a testedzés ugyanazon alapszabályai érvényesek. Többféle edzésmódszer is megfelel a kritériumoknak , azaz többféle módszerrel is el lehet érni megfelelőnek mondható eredményt, úgymint erő és izomnövekedést.

    Ez az én paradigmám.Szerintem értelmezhető egyéb területekre is,és használható alapelv.

    Köss bele,ha akarsz.

    Egyébként ezt irhattam volna a stressz topikba is,de itt hozódott fel.

  25. Alex

    Duncan Shelley írta:

    Igen. De nem értem, mit jelent itt nektek a föléemelkedés.

    A föléemelkedés annak a környezetnek és feltételrendszernek a meghatározása, amely mellett igaznak fogadjuk el a kutatás eredményét.

    Tehát, ha a környezetnek és a feltételrendszernek csakis a tengert határozzuk meg, akkor a kutatás nem fog eredményre vezetni a szél után, mert a szél az adott feltételrendszerben és környezetben nincs definálva. Ahoz, hogy a hullámzás valós okát megtaláljuk ki kell terjeszteni (fölé kell emelkedni) a feltételrendszert a tengeren kívüli dolgokra.

  26. Alex

    Duncan Shelley írta:

    Én látom. Téged meg nem érdekel. Vagy igen?

    Azért kérdeztem, hogy miért ez a sorrend.

    Duncan Shelley írta:

    Mit szólnál az origamihoz, vagy a virágkötözéshez?

    A hipotézis, ami az elején felállítottál az a szűrő, ami alapján eldöntötted, hogy az eredmény szempontjából mely területek és ismeretek lesznek fontosak.

    Duncan Shelley írta:

    Mert a felvetésedből az jött le, hogy számodra a tudás nem egy hasznos dolog. Egyszer említettél egy esetet, aminek a részleteire nem emlékszem már, de valamilyen kérdésre adtál egy választ, és ezért nyertél egy üveg alkoholt. Neked ez a tudás, nekem ez nem az.

    Számomra a tudás nagyon fontos dolog. Az általad említett eset egy fogadás volt, aminek a tárgya egy prognózis volt az euro és az usd egy évre rá lévő árfolyamára.

  27. Petra írta:

    Ezért is bírom nagyon II. Don Ferkó Putyin Fülig…998 kommentáló cár (remélem, így egyértelmű) hozzászólásait, mert az ő véleménye mögött többnyire megfigyelések vannak és az alapján dönti el valamiről, hogy jó-e, hogy kipróbálja, hogy működik, vagy sem.

    Igen, de ő csak 1 azaz EGY darab területet vizsgál, a saját igénye és paradigmája szerint, és ha az valamire nem jó, akkor mérges lesz és ittas embereket bántalmaz. Jelen kutatás szempontjából az emberek gyakása irreleváns.

  28. Petra írta:

    Van egy barátnőm, aki biotechnológus

    Azt hittem, csak ingatlanosokat ismersz…

    A célja, hogy természetes módon, növények telepítésével próbálja kivonni a talajból, élővizekből a mérgező anyagokat (nehézfémek, vegyszerek, stb.). Ennek érdekében tanulmányozza a különböző növényfajokat, azok keresztezett, génmódosított változatait, hogy megtalálja a rendeltetés szempontjából legjobb tulajdonságokkal rendelkező példányokat (abszorpciós képesség, ellenállóság, jól szaporíthatóság, stb. alapján).
    Tisztában van az elemző eszközeinek és módszereinek a korlátaival, a hiányosságaival és a hibáival, ahelyett azonban, hogy a tökéletesítésükkel foglalkozna, megelégszik a pontatlan és kicsit torzító tesztekkel.

    Mert ez a munkája. Ha ebben elér eredményt, egy kicsit, vagy többet, vagy nem, hát na és? Hazamegy, ott vannak a barátai, család, hobbik stb. Az, amit keres, elég pontosan meg lett fogalmazva, és bevett, standardizált eszközöket használ hozzá, meg talán néha kreatívan is dolgozik. Ez nem ugyanaz, mint amikor az eredmény küldetés, és ha nem éred el, akkor nincs semmi sem. Egy olyan területen, ahol nincsenek még standerdek, sem marker szinten, sem, eszköz szinten, sem megfigyelések, alapelvek, nagy és működő elméltek stb., a hibaszázalék nem lehet olyan kicsi, hogy az biztonsággal elfogadható legyen.

    Egyrészt azért, mert őt nem a módszertan érdekli, nem fejlesztő mérnök és nem metodológus, ha most nekiállna kidolgozni egy teljességgel csalhatatlan elemzőrendszert, akkor arra rámenne rengeteg ideje (talán az egész élete nem lenne elegendő rá) és közben nem tudna azzal haladni, ami az ő igazi ügye, a fitoremediáció.

    Tehát valakik már adtak neki eszközöket, amiket használ. Ha nem elég jók, nemőgondja, ezeket kapta, ez van. Az egésznek nincs olyan nagy jelentősége, hogy személyes küldetést csináljon belőle.

    A mai tudományos módszertannak vannak hiányosságai, de ha tudod, hogy mik ezek a hiányosságok, akkor az adatok értelmezésénél figyelembe veheted, így már azért használható. Vagy tökéletesítheted a metodológiát, esetleg kidolgozhatsz egy teljesen újat is, de lehet hogy nagyon sok időt fog igénybe venni, annyit amennyit talán soha nem fogsz visszakapni, ha nem jutsz el emiatt az igazi célodhoz.

    Mit akarsz ezzel mondani?

    A módszertan hiányosságai egyfelől abból erednek, hogy van tekintélytisztelet, abból indulnak ki, hogy mindent tudnak, csak a részleteket nem (paradigma), a célok rendkívül korlátozottak stb.

    Az adatelemző módszer elvileg készen van. Minden tételére kb. negyed évet szánok, hogy megértsem, és tudjam használni. Az biztos, hogy a pontos megértésért meg kell dolgozni, a precíz, tökéletes alkalmazásért is. Az is előfordulhat, hogy csiszolni kell, de a cél ezt igényli.

Minden vélemény számít!

Powered by WordPress & Theme by Anders Norén